Európai Uniós csatlakozásunk hatása a családi gazdaságokra

Átírás

1 Európai Uniós csatlakozásunk hatása a családi gazdaságokra Létezik-e innovatív családi gazdálkodási modell Magyarországon? Rácz Katalin Hamza Eszter OMÉK Budapest, szeptember 25.

2 Az előadás felépítése 1. Fogalmi háttér 2. Elméleti keretek 3. Agrárökonómiai jellemzők 4. Szocio-demográfiai háttér 5. Működési környezet 6. Fejlődési lehetőségek

3 Fogalmak - Mi a családi gazdaság? A családi gazdaság szervezet, ahol a család gyakorolja a termelőeszközök fölötti ellenőrzés jogát (Raup, 1986); életvitel (Gasson et al., 1988); entitás, amelyben a vállalkozó, a menedzser és munkás szerepeit ugyanabban a családban kombinálja (Swinnen, 1993) családi munkaerőre alapozott, jövedelemorientált, árutermeléssel foglalkozó vállalkozás (Takácsné, 1996) ; gazdálkodási egység, amely a családnak megélhetést biztosít és leköti annak munkaerejét (Fertő, 1996); élethivatásszerűen végzett mezőgazdasági és mezőgazdasági kiegészítő tevékenység [326/2001. (XII. 30.) Korm. Rendelet]

4 Hol a helye az üzemstruktúrában? Családi gazdaság Családias korporáció Ipari farm Tulajdoni háttér: család Menedzsment: család Munkaerő forrása: zömmel a család Tulajdoni háttér: család és/vagy családon kívüli üzlettársak Menedzsment: család és/vagy alkalmazott Munkaerő forrása: család és idegen munkaerő Tulajdoni háttér: üzlettársak (tulajdonosok, bérlők) Menedzsment: alkalmazott Munkaerő forrása: bérmunka

5 Milyen a családi gazdaság? A család gyakorolja az ellenőrzést az erőforrások fölött; A család alkotja a munkaerő gerincét; A gazdaság biztosítja a család jövedelmének/ táplálékának jelentős részét vagy egészét; A gazdaság nem csak a vállalkozás székhelye, otthon is; A gazdaság története generációkat köt össze; A gazdaságban tudás/kultúra halmozódik fel, amely generációról-generációra átadódik; A gazdaság része a szélesebb körű vidéki gazdaságnak, a vidéki tájnak;

6 Elméletek Miért családi gazdaság? MEZŐGAZDASÁGI HÁZTARTÁS ELMÉLET: A családi munkaerő idegen munkaerővel történő helyettesíthetőségét a felügyeleti/ellenőrzési költségek, valamint a munkaerővel szemben támasztott igények és a képzettségi különbségek korlátozzák. TERMELÉSI CIKLUS ELMÉLET: Azokban az ágazatokban, ahol kevés termelési ciklus van és az egyes fázisok hossza rövid, valamint a fázison belüli feladatok száma kevés, előnyösebb a családi gazdasági forma. SZERVEZETELMÉLET, BIZALOMELMÉLET: A termelési erőforrásokhoz, valamint az input és output piacokhoz való hozzáférést az ellenőrizhető, bizalmon alapuló családi/rokonsági kapcsolatok hatékonyabban biztosítják. ERŐFORRÁSALAPÚ-ELMÉLET: A termelők más gazdasági szereplőktől (beszállítók, versenytársak, hitelezők, kormányzati szervezetek) való függésük csökkentése érdekében igyekeznek kontrollt gyakorolni a működésük szempontjából kritikus erőforrások fölött.

7 Milyenek a családi gazdaságok Magyarországon? Agrárökonómiai sajátosságok Nagy szám (482,5 ezer); Heterogén birtokszerkezet (a gazdaságok 67%-a 1 ha alatti); Kis átlagméret (5,4 ha); Családi alapú (nem fizetett) munkaerő-felhasználás (a munkaerő 90%-a); Alacsony az átlagos munkaerő-felhasználás: 0,3 ÉME/gazdaság; Alacsony munkatermelékenység (egy ÉME-re jutó STÉ: 6,8 ezer euro, szemben a gazdasági szervezetekkel, ahol 27,4 ezer euro); Tendencia: koncentráció, munka-intenzív üzemből tőke intenzív árutermelő gazdasággá válás! Forrás: KSH, 2013

8 Méret kategória (hektár) Agrárökonómiai sajátosságok Az egyéni gazdaságok földhasználatának jellemzői és változása Egyéni gazdaságok száma (ezer) Változás (2000=100%) Átlagterülete (hektár) Változás (2000=100%) <1 662,2 302,3 45,7 0,3 0,2 89, ,0 76,6 44,0 2,2 2,3 106, ,4 24,7 62,7 6,8 7,0 103, ,7 33,9 83,3 20,1 21,2 105, ,2 5,8 138,1 67,1 69,2 103,2 100< 2,1 4,7 223,8 185,2 191,4 103,3 Összes 922,6 448,1 48,6 2,5 5,4 217,2 Forrás: KSH 2000, 2013

9 Gazdaságok száma Hektár Agrárökonómiai sajátosságok Az egyéni gazdaságok számának és használt mezőgazdasági területének változása mezőgazdasági terület (ha) mezőgazdasági területet használó egyéni gazdaságok száma egyéni gazdaságok száma Forrás: KSH 2003,

10 Agrárökonómiai sajátosságok Az egyéni gazdaságok agrárgazdasági jelentősége 2013-ban: A mezőgazdasági terület 54 %-át művelik (2,5 millió ha) Ők tartják a szarvasmarha állomány 37%-át sertésállomány 26%-át juhállomány 86%-át tyúkállomány 40%-át A mezőgazdaságban előállított STÉ 49%-át állítják elő (2448 millió EUR) A mezőgazdasági munkaerő 79%-át foglalkoztatják (359 ezer ÉME)

11 Agrárökonómiai sajátosságok Az egyéni gazdaságokban dolgozó munkaerő állandó munkaerő (fő) időszaki munkaerő (fő) családi munkaerő (fő) gazdálkodók száma (fő) munkaerő összesen (ÉME) Forrás: KSH 2003, 2013

12 Agrárökonómiai sajátosságok Az egyéni gazdaságokban dolgozó munkaerő állandó munkaerő (fő) időszaki munkaerő (fő) családi munkaerő (fő) gazdálkodók száma (fő) munkaerő összesen (ÉME) Forrás: KSH 2003, 2013

13 Szocio-demográfiai háttér: életkor, képzettség A gazdaságvezetők korcsoportok szerinti megoszlása ,8 40,4 53, ,2 34,0 59,8 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0 100, A gazdaságvezetők mezőgazdasági szakképzettség szerinti megoszlása ,5 79,1 4,8 5,5 2, ,3 6,7 7,4 2,7 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Forrás: nincs gyakorlati tapasztalat alapfokú középfokú felsőfokú KSH 2003, 2013

14 Képzettség és a gazdasági teljesítmény Összes 86,3 [ÉRTÉK],0 2, euro STÉ > 55,4 33,8 10, euro STÉ 76,6 19,3 4, euro STÉ 86,1 11,8 2, euro STÉ< 91,9 6,6 1,4 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Gyakorlati tapasztalat Alap vagy középszintű Felsőfokú Forrás: KSH, 2010

15 Képzettség és a gazdasági teljesítmény Összes 86,3 [ÉRTÉK],0 2, euro STÉ > 55,4 33,8 10, euro STÉ 76,6 19,3 4, euro STÉ 86,1 11,8 2, euro STÉ< 91,9 6,6 1,4 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Gyakorlati tapasztalat Alap vagy középszintű Felsőfokú Forrás: KSH, 2010

16 Beruházás a tudásba Képzési aktivitás és STÉ szerinti jellemzők Összes 9,1 90, euro STÉ > 35,7 64, euro STÉ euro STÉ 2000 euro STÉ< 4,5 8,5 8,5 91,5 91,5 95,5 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Részt vett Nem vett részt Forrás: KSH, 2010

17 Szocio-demográfiai háttér: nemek Összes 26,4 73, euro STÉ > 15,2 84, euro STÉ 18,4 81, euro STÉ 23,7 76, euro STÉ< 29,6 70,4 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Nő Férfi Forrás: KSH, 2010

18 Szocio-demográfiai háttér Az egyéni gazdaságok vezetőinek gazdasági aktivitás szerinti megoszlása STÉ <2000 euro 38,2 5,2 50,8 4, ,6 4,8 51,3 5, ,8 4,0 44,1 8, euro< 50,1 2,0 30,9 16,4 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0 100,0 Foglalkoztatott Munkanélküli Nyugdíjas Anyasági ell. Tanuló Egyéb

19 Működési környezet - Szervezeti formabőség A regisztrált mezőgazdasági vállalkozások szervezeti formái, 2014 F Vállalkozások Ebből: 0 és ismeretlen Jogi forma száma főt foglalkoztató Vállalkozás összesen Társas vállalkozás Jogi személyiségű társas vállalkozás Kft Rt Szövetkezet Jogi személyiség nélküli társas vállalkozás Bt Kkt Egyéni cég Önálló vállalkozó Egyéni vállalkozó Adószámmal rendelkező magánszemély Ebből: Mezőgazdasági őstermelő Forrás: KSH, 2014

20 Működési környezet - Szervezeti formabőség A regisztrált mezőgazdasági vállalkozások szervezeti formái, 2014 F Vállalkozások Ebből: 0 és ismeretlen Jogi forma száma főt foglalkoztató Vállalkozás összesen Társas vállalkozás Jogi személyiségű társas vállalkozás Kft Rt Szövetkezet Jogi személyiség nélküli társas vállalkozás Bt Kkt Egyéni cég Önálló vállalkozó Egyéni vállalkozó Adószámmal rendelkező magánszemély Ebből: Mezőgazdasági őstermelő Forrás: KSH, 2014

21 ezer HUF/hektár Az egy hektárra jutó bruttó és nettó beruházás változása az egyéni gazdaságoknál ( ) Az EU csatlakozást követően felerősödő beruházási aktivitás; Támogatásvezérelt beruházások; Üzemtípus/üzemméret szerinti differenciák a beruházások finanszírozása terén; Folyamatosan csökkenő technikai/technológiai lemaradás; Bruttó beruházás Nettó beruházás Forrás: Tesztüzemi adatok, AKI Vállalkozáselemzési Osztálya A technológiai változások valamint az átlagos üzemméret növekedés következtében az egyéni gazdaságok egyre inkább tőke intenzív árutermelő üzemekké válnak.

22 Támogatások hasznosulása, I. tengely főbb intézkedések birtokkategóriánként összesen 46,5 20,7 32,8 Mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztés 64,9 16,1 19 Kertészet fejlesztése 60,2 28,2 11,7 Állattartó telepek korszerűsítése 38,2 18,5 43,3 Növénytermesztés létesítményei 45,8 19,1 35,1 Gépek, technológiai berendezések 32, ,5 Fiatal mg-i termelők számára nyújtandó tám. 94,5 5,5 Szakképzés, szaktanácsadás 75,9 20,2 4 Megjegyzés: * Gazdaságokra felosztható jogcímek Forrás: MVH, kifizetések 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 50 ha alatt ha 500 ha felett

23 Innovációs aktivitás Befolyásoló tényezők Lassú megtérülés Saját tőke hiánya Napi működtetési nehézségek Versenyelőny K+F-re fordítható külső források hiánya HÁTRÁLTATÓ TÉNYEZŐK Piaci ismeretek hiánya Árbevételnövelés HAJTÓERŐK Tartós piaci jelenlét Pályázatok bonyolultsága SZEMLÉLET Bizalomhiány Kockázatkerülés Konzervativizmus Erős piaci verseny Társadalmi hasznok Multiplikátor hatások

24 Innovációs aktivitás Befolyásoló tényezők K+F-re fordítható külső források hiánya Lassú megtérülés Pályázatok bonyolultsága Saját tőke hiánya SZEMLÉLET Napi működtetési nehézségek A sikeres innovációk esetében az innovátorok árbevétele jelentősen nőtt, HÁTRÁLTATÓ de még TÉNYEZŐK a kevésbé sikeres termékek esetében is emelkedett. (AKI kutatás, 2014) Erős piaci verseny Piaci ismeretek hiánya Versenyelőny Árbevételnövelés Társadalmi hasznok Bizalomhiány Kockázatkerülés Konzervativizmus HAJTÓERŐK Multiplikátor hatások Tartós piaci jelenlét

25 Egy hektárra jutó nettó hozzáadott érték változás ( ) Az EU csatlakozással összefüggő kedvező folyamatok (növekvő hatékonyság és termelékenység, javuló jövedelempozíció); Markáns üzemtípus és üzemforma szerinti differenciák; Forrás: Tesztüzemi adatok, AKI Vállalkozáselemzési Osztálya A családi gazdaságok a jövedelmezőség alapján főként akkor tudnak versenyképesek maradni, ha a személyi költségeiket+a háztartás fogyasztását alacsony szinten tartják+a hatékonyságot növelő technikai, technológiai fejlesztésekbe ruháznak be.

26 Fejlődési irány 2003 Az egyéni gazdaságok gazdálkodási cél szerinti megoszlása ,4 29,0 11,6 % ,7 18,9 34,2 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0 100,0 kizárólag saját fogyasztásra termelő Saját fogyasztáson felüli felesleget értékesítő Elsősorban értékesítésre termelő Forrás: KSH, 2003, 2013

27 Hogyan tovább? Fejlődési irányok A piaci folyamatok követését lehetővé tevő tudásbővítés, szemléletváltás; A tartós piaci jelenléthez szükséges technológiai fejlesztések, specializáció; Tevékenységdiverzifikáció, különösen magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása; A gazdaságot és gazdasági/társadalmi környezetet stimuláló termék, technológiai, szervezeti innovációk alkalmazása; A piaci alkuerőt növelő hálózatokba tagozódás, a horizontális és vertikális együttműködések elmélyítése;

28 Köszönjük a figyelmet! racz.katalin@aki.gov.hu