- emberi szükségleteket akar kielégíteni, - gyarapodni, fejlődni akar. - és a jövedelem szerzés is a céljai között szerepel.

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "- emberi szükségleteket akar kielégíteni, - gyarapodni, fejlődni akar. - és a jövedelem szerzés is a céljai között szerepel."

Petra Fodorné
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 Brazsil József Az élőmunka (munkaerő) hatékonyságának vizsgálata a borszőlő termelésben The efficiency analysis of human work force in the winegrape production brazsil@georgikon.hu Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Vállalatökonómiai és Vidékfejlesztési Tanszék, egyetemi docens Mióta ember él a Földön szükségleteinek kielégítésére, javainak gyarapítására, a termelés hatékonyságának növelésére törekszik. A célja világos és egyértelműen érthető: - emberi szükségleteket akar kielégíteni, - gyarapodni, fejlődni akar - és a jövedelem szerzés is a céljai között szerepel. A hatékonyságvizsgálat minden esetben viszonyszámokat jelenít meg a termelés teljes rendszerére, vagy csak bizonyos elemeket erőforrásokat kiemelve, úgymond parciálisan. Vizsgáljuk, vizsgálhatjuk a ráfordításokat (input) összességében és fajlagosan, a hozamra gyakorolt hatását, a termék minőségével összefüggő értékét, általa elérhető eredményeket (hozam). Tehát vizsgáljuk az input-output arányát, viszonyát, a ráfordítások hatékonyságának alakulását. Az inputon belül nem csak a költségek nagysága lényeges, hanem a mögötte meghúzódó ráfordítások értékelése is. Előadásomban, illetve jelen publikációmban ezen ráfordítások sajátos értelmezésével szeretnék foglalkozni, amelyek során az élőmunka ráfordítás az élőmunka költsége külön kiemelésben, értékelésben részesül. A borszőlő termesztésben a ráfordítások és azoknak árai az összeszorzást követően a termelési költségek sajátos szerkezetét mutatják. Nem vagy kevésbé hasonlíthatók a növénytermesztési ágazatokhoz és sokkal inkább más kertészeti kultúrákhoz, mivel nagy az élőmunka igényük. 569

2 1 ha borszőlő költség- és jövedelmezőségi viszonyai évben Megnevezés ezer Ft/ha 1. Tápanyag-visszapótlás termésre Növényvédőszer-költség Egyéb anyagköltség 10 I Anyagköltség összesen Traktoros talajmunkák költsége Traktoros növényvédelmi munkák költsége Szállítási költségek Utaztatási költségek 30 II Segédüzemi költségek összesen Földbérleti díj (ára Ft/ha) Hegyközségi tagdíj Munkabér + közterhei Ültetvény amortizációs költsége 88 III Közvetlen költség összesen (I+II ) Általános költség minimum Termelési költség (III+12) Árbevétel JÖVEDELEM 181 A borszőlőtermesztés főbb ráfordításai a termelési költségei, a teljesség igényét és részletezését nem ígérve a következők lennének: anyagköltség: 196 ezer Ft/ha 23 % segédüzemi költség: 122 ezer Ft/ha 15 % munkabér és közterhei: 352 ezer Ft/ha 42 % földbérleti díj: 70 ezer Ft/ha 8 % hegyközségi tagdíj 7 ezer Ft/ha 1 % ültetvény amortizációja: 88 ezer Ft/ha 11 % Közvetlen termelési költség 835 ezer Ft/ha 100 % Általános költség Termelési költség Árbevétel JÖVEDELEM 84 ezer Ft 919 ezer Ft 1100 ezer Ft 181 ezer Ft/ha 570

3 A felsorolt közvetlen termelési ráfordításokat, termelési erőforrásokat kell beszereznünk, rendelkezésre bocsájtanunk a minőségi borászati alapanyag megtermeléséhez. Összehasonlítást tekintve azonnal szembe ötlik az élőmunka kiemelkedő nagyságrendje. A termelési költségek között pedig csak 500 órányi élőmunkát számítottam 703 Ft/óra költséggel, amely a törvényesen előírt minimálbért és közterheit tartalmazza. A 42 %-os költségszint kimondottan magas. Egy szántóföldi kultúránál mindez az érték 13 x 100 = 4,64 % vagy 280 ennél kevesebb. Ha értékeljük a borszőlőtermesztés költségszerkezetét megállapíthatjuk, hogy elviselhető, nehezen változtatható szerkezetű, magas munkabér aránnyal és ebből is adódóan kimagasló hozzáadott értékkel nemzetgazdasági szinten GDP-vel. Tehát a borszőlőtermesztés hozzáadott érték termelése hektáronként 904 ezer Ft, 84 %, amelyből az élőmunka 352 ezer Ft. 352 x 100 = 39 %. Örvendetes tények! 904 De ezt a dolgozatot nem ezen megállapítások közzététele érdekében jelenítettem meg, hanem a címben is megfogalmazott ráfordítások parciális hatékonysági mutatóit is vizsgálom. A felsorakoztatott erőforrásokat csoportosíthatnánk a reál gazdaságban megfogalmazott elvárások szerint: Erőforrás Piacon könnyen beszerezhető, rendelkezésre áll, megbízható minőségű Piacon nehezen beszerezhető Az első csoportba a ráfordítások jelentős része tartozik, a második csoportba a ráfordítások közül az élőmunka ráfordítás igényel kiemelést. (Humán erőforrás) A kiemelés főként a magas arányának szól, amely közvetlen költség szinten 42 %-os értékkel, így önmagában kizárólag tényszerűséget takar. A tényszerűséget követően elemzés tárgyát is képezheti, mint sajátos ráfordítás. Függetlenül attól, hogy saját munkánkról vagy úgynevezett idegen munkaerőről, bérmunkáról van szó. Megállapítást nyert, hogy - a piacon nehezen beszerezhető, - korlátozott mértékben áll rendelkezésre, - ár- érték aránya változó, - egy ember egy ember, - sajátos pszichológiai tulajdonságok jellemzik, 571

4 - teljesítménye változó, - akkor nincs, amikor legjobban kellene, - minden eredmény rajta múlik, tőle függ. Tehát megállapíthatjuk, hogy több jellemző tulajdonsággal rendelkező erőforrásról van szó, amely a borszőlőtermesztésben nélkülözhetetlen. Mindezek ellenére közgazdaságilag az ökonómiai kimutatásokban bérköltségként jelenik meg. Vizsgálnunk kell ezen ágazat élőmunka szükségletét, élőmunka hatékonyságát, élőmunka igényességét. A borszőlő termesztés élőmunka szükséglete jelen adatok szerint kg = 20 kg/óra, tehát egy munkaóra alatt 20 kg borszőlőt termelünk meg. Búzából mindez 461 kg/óra. Az élőmunka igényesség a borszőlő termesztésnél ugyanez búza esetén 13 6 = 2,16 óra tonna 10 tonna = 50 óra tonna Tehát egy tonna szőlő előállításához 50 órányi élőmunka igény jelentkezik, búza esetén ez a mutatószám 2,16 óra/tonna. Mivel nehezen beszerezhető, sajátos szűkösen rendelkezésre álló erőforrásról van szó, így a jövedelemtermelő képességét is vizsgálnunk kell. Mindez ritkán kerül kimutatásra: J 181 ezer x100 = x100 = 19,7 % TK 919 ezer J x100 = x100 = 33% KTK 180 ezer Mivel a munkaerő az élőmunka szükséglet nehezen beszerezhető, nem áll korlátlan mértékben rendelkezésre és a felsorolt többi tulajdonsággal is felruházott parciálisan is vizsgálhatjuk a jövedelmezőség alakulását. J 181 ezer x100 = x100 = 51 % Munkabér 352 ezer x100 = 461 % 13 ezer Megállapíthatjuk, hogy a borszőlő termesztés élőmunka arányos jövedelmezősége: 51%, ugyanez a búzánál 461%. Természetesen azt is tudjuk, hogy mindkét ágazatnál ezek a termelési költségek (élőmunka) is megtérülnek, mégis megszívlelendő és jelzés értékű, hogy borszőlő esetén 1 Ft bérköltséggel 0,51Ft jövedelem termelődik, ugyanez búzánál 4,61Ft. Megvizsgáljuk ezek után az egy órányi munkaidő ráfordításra jutó jövedelemtermelő képességet: 572

5 J 181 ezer = Munkaóra 362 Ft munkaóra 13 óra = 4615 Ft munkaóra Megállapíthatjuk, hogy a borszőlő termesztés esetén az egy óra ledolgozott munkára 362Ft jövedelem jut, ugyanez búzánál 4615Ft/munkaóra. Végső következtetésként csacskaság volna levonni azt, hogy fel kell hagynunk a borszőlő termesztéssel és kizárólag szántóföldi kultúrákkal szabad foglalkozni. A kertészeti kultúrák, így a borszőlő termelés is sok előnyös tulajdonsággal rendelkezik. A legfontosabb, hogy ott is termeszthető, ahol más növény nem díszlik, kietlen körülmények között, tájalakító, tájformáló hatása van, nemzeti kultúránk része és megélhetést biztosít. A megélhetést a bérjövedelmek által is biztosítja, tehát 1 hektár borszőlőnek a termelési költségekből adódóan van 277 ezer Ft ( ) bérjövedelme ezer Ft jövedelem, összesen 458 ezer Ft/ha, 1, Ft + Ft jövedelme, összesen Ft/ha. 1,27 Ha családi gazdálkodásban gondolkodunk, akkor egy fő, a családfő amellyel 1649 ezer Ft bérjövedelmet és jövedelmet tud realizálni. óra 1800 év fő év ha = 3,6 ha munkáját tudja elvégezni, 1800 óra Szántóföldi növények esetén = 138 ha területre van szüksége az éves munkaidő ledolgozásához, amelyen ezer Ft bérjövedelmet és jövedelmet realizálhat. Felhasznált források: Brazsil József (2001): A Balaton-felvidéki borszőlőtermelés technológiai rendszerének ökonómiai értékelése és munkaszervezési modellezése a fenntartható gazdálkodás követelményrendszerében. PhD értekezés. Keszthely Pupos Tibor et. al. (2005): A stratégia, hatékonyság, termelékenység, versenyképesség és a foglalkoztatottság főbb összefüggései a mezőgazdaságban. Gazdálkodás, Budapest, szám p. 573

Hasonló dokumentumok

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei