Vállalkozói szerkezet, földhasználat

Átírás

1 Vállalkozói szerkezet, földhasználat

2 Arányszámok (%-ban), adatok a rendszerváltás idejéből ( 1989/ 90 ) ÁG TSZ Kistermelés számuk l l,5 millió Földhasználat (%) l átlagterület (ha) 7,5 e 4,5 e változó Bruttó termelési értékbıl részesedés (%) Nettó termelési értékbıl részesedés (%)

3 Az állami gazdaságokról Az állami (kincstári) birtokok a II.világháború előtt. Mezőhegyes, Kisbér, Bábolna, Kompolt stb. Speciális szerepük (ménesek, vetőmegtermesztés ) Vertikálisan szervezett gazdálkodás Az ÁG-oka nagyvállalati rendszerben, politikai, technikai, technológiai szempontok. I.időszak1948-ig: részesedésük a földosztás során (3,2 millió hektárból) ha, 74 állami gazdaság Jószágigazgatóságok

4 II. időszak 1948 végétől 1953-ig (a nagy felfutás ) Számuk 500-ra nő, a szántó 14 %-át használják. A föld forrása, szétaprózottság, tagosítás Munkaerőhiány, eszközhiány, központi utasítások, beszolgáltatás, rendőri intézkedések, termelés lezüllése III. időszak1954-től l967-ig Az ÁG-ok helyzetének felülvizsgálata, feladatuk: minőségi bázis, politikai bázis, árutermelő bázis Az eszközigényesség növekedésének törvényszerűsége

5 IV. időszak 1967-től átalakulásukig kötelező tervmutatók megszűnése döntésekben önállóság, mérce a jövedelmezőség megkülönböztetés mérséklése a TSZ-ektől megindul a területi koncentráció egyes termékek termelésének forradalmasítása termelés szakosítása vezetés korszerűsítése nemzetközi tapasztalatok felhasználása érdekeltség megteremtése termelési rendszerek kialakítása az eszközigényesség növekedése, munkatermelékenység

6 intenzív gazdálkodásra való áttérés kombinátok kialakulása Az ÁG-ok átalakulása, privatizációja( 126/1992 sz. Kormányrendelet ) a./ tartós állami tulajdonú gazdaság: 26 (biológiai alapok fenntartása, kistermelés integrációja) Állami Vagyonkezelő RT integrációjába sorolva. b./ teljes körűen privatizálandó gazdaságok ÁVÜ irányításával, többnyire két lépcsőben: Részvénytársasággá, kft.-vé alakulás felszámolás, végelszámolással megszűnés. Tulajdonosok: hazai, külföldi befektetők, vezetői, dolgozói vásárlások 2001-ben 12 Rt. privatizálása a tartós állami vagyonból

7 A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről Megszervezésük ideológiai indokai I. időszak ig (a lenini alapelvek: önkéntesség, fokozatosság, állami támogatás) Típusaik: I., II., III. típusú TSZCS-k Az időszak végén 5200 TSZ, tag, szántó 26 %-án gazdálkodnak - látszateredmények, rossz politikai hangulat II. időszak 1953-tól hibák feltárása - Nagy Imre szerepe - a forradalom hatása decemberi állapot: szántó 7,2 %-ángazdálkodnak, tagok száma: fő

8 III. időszak: közötti teljes átszervezés Az 1957-es agrártézisek A gazdasági feltételek primátusa Az átszervezés ütemezése (eredeti elképzelés l965) A belpolitikai és nemzetközi helyzet Átszervezés után: szerény gazdasági háttér, eszközhatékonyság romlása Eszközátcsoportosítás a gazdaságban Hitelek, ár- és díjkedvezmények Gépállomások

9 Statisztika 1961-ből: TSZ-ek száma: 4204 Átlagterület: Tagok száma: 1082 ha l.115 e fő (994 e család) Összes terület 75 %-án gazdálkodnak. IV. időszak: ig - A megszilárdulás időszaka, évek fordulója, az 1968-as új gazdasági mechanizmus előszele a mezőgazdaságban. - Korszerű nagyüzem kialakítása, saját gépek, gépállomások megszüntetése - Munkaegység helyett rendszeres pénzbeni díjazás.

10 - A szövetkezeti földtulajdon kialakítása, l967-es IV. sz. földtörvény A rendszerváltásig - Növekvő árutermelés, exportárualapok - Koncentráció, mesterséges összevonások - Erősödő technikai, műszaki fejlesztés - Dolgozók anyagi érdekeltsége - A tagok tulajdonosi jogainak korlátozottsága - Kiteljesedik a háztáji, integrációs kapcsolatok - Az alaptevékenységen kívüli tevékenység, mint magyar sajátosság - Szövetkezetek és ÁG-ok egymáshoz közelítése, új felfogás, társadalmi tulajdon, formája: Agráripari Egyesülések

11 A háztájiról ( a kistermelők mintegy fele) Kezdetben (60-as évek elején) tiltják, korlátozzák, később felkarolják, sőt támogatják Oka: Munkát, jövedelemszerzési lehetőséget biztosít Szociális szerepe (idősebb-nyugdíjas korosztály foglalkoztatása) Tehermentesítette a nemzetgazdasági beruházási alapokat ( önellátás ) A nagyüzemi gazdálkodásba be nem vonható eszközök hasznosítása Szerepe a bruttó-, nettó termelésben Hatékonysági összefüggések

12 Kapcsolata a szövetkezettel: Terület biztosítása 0,6 ha Szolgáltatások, termelőeszközök, hízóalapanyag, takarmány Termelőszövetkezeten keresztüli értékesítés Háztáji agronómiai rendszerek, szaktanácsadás Következmény: megőrizte a magángazdálkodás technológiai gyakorlatát, a főhivatású mezőgazdálkodás lehetőségét Ugyanakkor: nem adott lehetőséget a gazdaság vezetőjének a pénzügyi, tervezési, piaci, igazgatási teendők gyakorlására, piaci kapcsolatok alakítására

13 A Mg.i termelőszövetkezetek átalakulásáról A Kárpótlási törvény termőföld - kárpótlási jegy - esélyek a szövetkezetek élelmiszeripari privatizációban, integrációban való részvételében Szövetkezetekről szóló 1992 évi I.sz törvény egységes szövetkezeti törvény ( nem típus és formakötelezettek) nagyobb teret enged a szövetkezetek belső önszabályozásának A szövetkezeti átmeneti törvény, az 1992 évi II sz törvény ( hatálya a törvény megjelenése évének végéig )

14 a törvény következménye : - vagyonnevesítés üzletrészek kialakítása ( jogcímek ) - vagyonmegosztás csoportos kiválások egyéni kiválások, önállósulás - gazdasági társasággá ( társaságokká ) történő átalakulás ( némiképp növekedett a szövetkezetekszáma ) Társadalmi vita 1999-es és években a szövetkezeti üzletrészről, az új szövetkezeteket szabályozó törvényről.

15 Vállalkozói szerkezet, földhasználat

16 A mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a halászatban regisztrált vállalkozások száma gazdálkodási forma és létszám kategóriák szerint Megnevezés Társas vállalkozás Ebbıl: kft részvénytársaság betéti társaság szövetkezet Egyéni vállalkozás Ebbıl: vállalkozói igazolvánnyal rendelkezı ıstermelı és egyéb Vállalkozás összesen Ebbıl: legalább 500 fıs fı fı fı fı fı fı és ismeretlen Forrás: KSH

17 A mezőgazdasági ágazat résztvevői 2010-ben és 2011-ben

18 Szerkezet jellemezhető hasznosított földterülettel ágazatok szerint (növényt., állatteny., vegyes) foglalkoztatottak számával értékesítéssel (mennyiségi, értékbeni) jövedelemtermelő képességgel SFH(SGM):standard fedezeti hozzájárulás = BTÉ. - közvetlen változó ktg.

19 Európai méretegység(eume) 1200Eur ~ 300eFt ( SFH érték alapján )

20

21 Földterület használata gazdálkodási formák szerint % vállalatok-g.t. Szövetkezet Egyéni gazdálkodó egyéb

22 A használt termőterület megoszlása gazdálkodási forma szerint május 31. Egyéni gazdálkodók 37% Gazdaságra nem azonosítható (egyéb) területek 16% Gazdasági szervezetek 47% Forrás: KSH

23 A használt szántóterület megoszlása gazdálkodási forma szerint május 31. Gazdaságra nem azonosítható (egyéb) területek 11% Egyéni gazdálkodók 47% Gazdasági szervezetek 42% Forrás: KSH

24 A gazdasági szervezetek száma a szántóterület nagyságkategóriái szerint 2011-ben darab ,99 és alatta 10-49, , , , , , , , , , , , fölött hektár Forrás: KSH

25 A gazdasági szervezetek által használt szántóterület nagyságkategóriák szerint 2011-ben hektár 9,99 és alatta , , , , , , , , , , , , fölött hektár Forrás: KSH

26 Szövetkezeti elvek

27 Mi is a szövetkezet? A szövetkezet olyan személyek autonóm társulása, akik önkéntesen egyesültek abból a célból, hogy közös gazdasági, társadalmi és kulturális szükségleteiket és törekvéseiket kielégítsék egy közös tulajdonú és demokratikusan irányított vállalaton keresztül. (SZNSZ 1996 )

28 Kialakulásuk 1844 Anglia, Rochdale 28 fő bérmunkás vagy tulajdonos? Elveik: - nyitott tagság - demokratikus irányítás - nyereség visszajuttatása a tagoknak - tagok képzése 1864-re 4800 tag 1850 Németország, Raiffeisen hitel- beszerzőértékesítő szövetkezet létrehozása kisparasztok részére

29 Csoportosításuk Hitel-, takarék-, biztosító szövetkezetek Áruforgalmi (beszerző-, fogyasztási értékesítő, szolgáltató, lakás szövetkezet) Termelőszövetkezetek ( ipari, mezőgazdasági) Másodlagos szövetkezetek (több szövetkezet által működtettet szövetkezet; Regionális, országos)

30 Miért lett sikeres a szövetkezés? A tagok együttműködésében úgy jutott érvényre az egyes tagok érdeke, hogy az alapvetően nem sértettea vele együttműködő társaiknak alapérdekeit.

31 Szövetkezeti elvek Értékek:A szövetkezetek az önsegély, az egyéni felelősség, a demokrácia, az egyenlőség, az igazságosság és a szolidaritás értékein alapulnak. Elvek:A szövetkezeti elvek irányelvek, melyek segítségével a szövetkezetek értékeiket a gyakorlatban megvalósítják.

32 Szövetkezeti elvek 1. Önkéntes és nyílt tagság A szövetkezet önkéntes szervezetek, melyek nyitva állnak mindenki számára, aki elfogadja a tagsággal járó felelőséget. 2. Demokratikus tagi ellenőrzés A szövetkezetek demokratikus szervezetek, amelyeket a tagjaik ellenőriznek a döntéshozatalban (1 tag- 1 szavazat). 3. A tagok gazdasági részvétele Tagok hozzájárulása a szövetkezeti vagyonhoz, a nyereséget fejlesztésre és a tagság által jóváhagyott tevékenységekre lehet csak felhasználni.

33 4. Autonómia és függetlenség Amennyiben megállapodást kötnek más szervezetekkel, beleértve a kormányokat is, azt olyan feltételek mellett teszik, hogy egyidejűleg biztosítják a demokratikus tagi ellenőrzést ésa szövetkezeti autonómia fenntartását. 5. Oktatás, képzés és információ A 5. Oktatás, képzés és információ A szövetkezetek oktatást és képzést nyújtanak tagjaiknak így azok hatékonyan hozzájárulhatnak szövetkezetük fejlesztéséhez. A szövetkezetek tájékoztatják a nyilvánosságot, különösképpen a fiatalokat és a közvéleményalakítókat a szövetkezés jellegéről és előnyeiről.

34 6. Szövetkezetek közötti együttműködésa szövetkezetek úgy szolgálják leghatékonyabban tagjaikat és erősítik a szövetkezeti mozgalmat, hogyha együttműködnek helyi, országos, regionális és nemzetközi struktúrákon keresztül 7. Közösségi felelősség A szövetkezetek közösségük folyamatos és tartós fejlődéséért dolgoznak a tagjaik által jóváhagyott irányelvek alkalmazásával

35 Termelői szervezetek (2011) TÉSZ-ek: 43 véglegesen, 35 előzetesen elismert TCS-k: 246 BÉSZ-ek

36

37 Agrárpiaci rendtartás A kínálat rövid távon nehezen tud alkalmazkodni a kereslet hirtelen változásaihoz A hiány és a felesleg váltakozása veszélyezteti az ellátást, az árszínvonalat az exportpiacokon piacvesztést okozhat Szervezettség fokozása Termelők stabil értékesítési lehetőségek Gazdasági verseny fenntartása hatékonyság ösztönzése Élelmiszertermelésen kívüli jövedelemszerzés a mezőgazdasági erőforrásokkal

38 Agrárpiaci rendtartás Alapelvek a rendszerváltás után (1991) a mezőgazdaság hosszabb távon pozitívan járulhat hozzá Magyarország fizetési mérlegéhez, olyan mezőgazdaság megteremtése, amely a korábbinál hatékonyabb, jobb az alkalmazkodóképessége és erősebben piacorientált; a hazai fogyasztók jó minőségű élelmiszerrel való ellátása, tekintettel az importversenyre, fenn kell tartani az exportorientáltságot, meg kell őriznie külpiaci versenyképességét; -a versenyképesség csak alapvető változásokkal valósítható meg (privatizációval, a piacorientált termeléssel, kisebb foglalkoztatási szinttel)

39 Agrárpiaci rendtartás feladata A hazai termékek piaci biztonságának elősegítése (garantált ár és kvóta meghirdetésével, Terméktanácsokkal való együttműködéssel, az export és import szabályozásával, piaci intervencióval); a hazai termékek külpiaci esélyeinek javításaaz exporttevékenység támogatásával (exportszubvenció). a szabályozott agrárpiac (termékpálya) kialakítása, a magyar agrárgazdaság ökológiai és ökonómiai potenciáljának hatékony kihasználása, a piaci verseny fenntartása, a bel-és külpiaci igényekhez igazodó gazdaságos élelmiszerkínálat fenntartása.

40 Agrárpiaci rendtartás Fogalma: Az agrárszféra sajátosságait figyelembe vevő, a biztonságos ellátást, a termelők verseny- és esélyegyenlőségének biztosítását szolgáló intézkedéscsomag

41 Az agrárpiaci rendtartás során felhasználható eszközök a termelés mennyiségi szabályozása(termelői önkorlátozással és kvótarendszerrel); árrendszer(garantált ár, irányár, küszöbár, zsilipár), exportszabályozás(támogatás, engedélyezés, vámrendszer, lefölözés), importszabályozás(engedélyezés, vámrendszer, lefölözés), agrárintervenció(termékfelesleg, illetve hiány keletkezésekor egyaránt alkalmazható), egyéb jogi szabályozás.

42 Garantált ár irányár Garantált ár az agrártermelés biztonságát szolgálja Az állam garanciát vállal arra, hogy meghatározott mennyiségű és minőségű terméket ezen áron történő felvásárlására értékesítési gondok esetén A gazdálkodók költségei határozzák meg Terméktanácsokkal megkötött egyezmények alapján Nem tartalmaz profitot Irányár a vélelmezhető piaci viszonyok valamint a ráfordítások figyelembevételével prognosztizálható ár a terméktanácsok határoznak meg az egyes termékekre nem nyújt semmilyen garanciát, csak orientálja a termelőt a termelési döntéseinek meghozatalakor, a belföldi fogyasztói ármozgások alapját képezi.

43 Mennyiségi + külker szabályozás A mennyiségi szabályozás formái a termelés önkorlátozása, állami kvótarendszer (garantált ár jár hozzá). Külkereskedelmi szabályozás exportszabályozás támogatási rendszer, engedélyezési rendszer lefölözés (belföldi hiány ellen). importszabályozás vámrendszer, import lefölözés, egyéb importszabályozás.

44 Intervenciós szabályozás Az intervenció formái termékfelesleg és termékhiány esetén különbözőek. Termékfelesleg esetén piacról történő végleges kivonás Pl. kényszerexport, állami felvásárlás, megsemmisítés piacról történő ideiglenes kivonás Pl. állami felvásárlás és készletezés, bértároltatás, Termékhiány esetén állami készletek piacra-vitele, import elrendelése, szükség szerinti kedvezményekkel történő belföldi forgalmazása.

45 Az agrárpiaci rendtartás módosítása Az EU csatlakozás miatt - a CAP átvétele Termékpálya-bizottságok létrehozása (CMO Common Market Organization) Cél: Piaci zavarokat megelőzve intézkedjenek Eddig hét termékpálya-bizottság jött létre (gabona, tej, hús, cukor, zöldség-gyümölcs, szőlő-bor, dohány Civil szervezetek bevonása a Tárcaközi Bizottság munkájába A kiskereskedők nem értékesíthetnekbeszerzési ár alatt, 30 napos fizetési határidőt be kell tartaniuk Újabb módosítások

46

47 Agrártámogatások

48 Az agrár-és vidékfejlesztési támogatások forrásösszetétele ,9% 74,1% ,2% 79,8% ,5% 73,5% ,1% 66,9% ,4% 56,6% ,4% 58,6% ,1% 56,9% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Nemzeti forrás EU finanszírozás Forrás: VM, AKI

49 Agrár-és vidékfejlesztési támogatások alakulása finanszírozási formánként ,1 milliárd for rint ,2 194,4 153,2 168,0 203,8 154,6 98,8 129,0 116,0 191,0 10,0 109,7 210,0 14,9 175,2 131,0 158,2 147,3 151,7 112,8 120,3 61,1 64, Nemzeti támogatások Társfinanszírozott támogatások Közvetlen EU támogatások Forrás: VM, AKI

50 Mezőgazdasági társas vállalkozások hiteleinek alakulása forint milliárd bankok szövetkezeti hitelintézetek Forrás: MNB