Nemzeti Agárgazdasági Kamara Baranya Megyei Igazgatóság
|
|
- Gusztáv Juhász
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 (gazdasag )1. melléklet Baranya megye gazdasági kitörési lehetőségeinek vizsgálata a kamarák bevonásával a munkahelyteremtés összefüggésében Tájékoztató elemzés a Baranya Megyei Önkormányzat november 28-i közmeghallgatására Nemzeti Agárgazdasági Kamara Baranya Megyei Igazgatóság Helyzetelemzés 2013.
2 Baranya mezőgazdasága a versenyképesség és foglalkoztatás szempontjából A KSH adatok szerint a mezőgazdaság a bruttó hazai termék (GDP) termeléséhez 3,2%-os aránnyal, a bruttó hozzáadott értékhez 3,8%-kal járult hozzá 2012-ben. Az agrárgazdaság aránya a foglalkoztatásban 5,2% volt. A mezőgazdaság részaránya a kilencvenes évektől szinte folyamatosan csökkent a foglalkoztatásban, illetve a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékében ezzel összefüggésben a bruttó hazai terméknek az előállításában, ennek ellenére az elmúlt 2 évben a mezőgazdaság évi teljesítménye a GDP előjelét is befolyásolta, tehát nemzetgazdasági jelentősége nem elhanyagolható, még ha a foglalkoztatásban betöltött szerepe a százalékos arányokat nézve nem is tűnik jelentősnek. Baranya megye tekintetében az elmúlt években az ágazatok közül a mezőgazdaság a bruttó hozzáadott értéknek kb. 6% -át adta, amivel a megye legnagyobb hozzáadott értéket képviselő ágazata lett, a GDP-hez kb. 7-8%-kal járul hozzá. Állattenyésztés A megye mezőgazdaságának helyzete azonban az egyes ágazatokat tekintve nem csak pozitívumokat tükröz. A régiós állatállomány a rendszerváltás óta folyamatosan csökken, de az uniós csatlakozás óta is kb. a harmadával esett vissza a szarvasmarha, sertés- és baromfi állomány. Különösen nagy a visszaesés a sertés ágazat tekintetében. Ennek okai összetettek. A rendszerváltás után Magyarország elvesztette export piacainak jó részét és sajnos az uniós csatlakozás is tovább rontott a helyzeten. Az európai unió támogatási politikája inkább a szántóföldi növénytermesztést helyezi előtérbe. A Közös Agárpolitika bevezetésével a közvetlen támogatások miatt a kibocsátás a növénytermesztés irányába tolódott el kb. 2/3-1/3 arányban. Az állattenyésztés kevés forráshoz juthat uniós pénzből, a sertéságazat még nagyobb hátrányban van e téren. Az állattartók helyzetét megnehezítették a nagyon szigorú uniós előírások, a növekvő takarmányárak és az alacsony felvásárlási árak pedig még több kihívás elé állítják az ágazatot. Az állattartás jövedelmezősége jelentősen romlott Jórészt csak nagyüzemi körülmények között lehetséges rentábilissá tenni a gazdálkodást, ezért szinte csak a nagygazdaságok foglalkoznak állattenyésztéssel. A kis és közepes gazdaságok mintegy háromnegyede a szántóföldi növénytermesztés felé fordult, ami megfelelő jövedelmet biztosít a családok számára, de nem ad egész évre szóló munkát. Kertészet
3 Egy másik nagy kézimunkaerő igényes ágazat, a kertészet sem tudta az uniós csatlakozást előnyére fordítani és a rendszerváltás óta kibocsátása kb. a harmadával esett vissza. A visszaesés oka, hogy nem alakultak ki versenyképes termelési struktúrák. A tőkehiány miatt elmaradt az ágazat technikai és technológiai fejlesztése, beszűkültek a kereskedelmi csatornák. A friss termelés mellett nagy visszaesés következett be az ipari nyersanyagtermelés területén is. Ennek oka a feldolgozó ipar hiánya illetve a feldolgozóipar beszűkült termékstruktúrája, ami szinte csak néhány termékre koncentrálódik. Élelmiszeripar A mezőgazdaság versenyképességének vizsgálatakor említést kell tenni a helyi élelmiszeripar helyzetéről is, hiszen a mezőgazdaság az élelmiszer-előállítók legfőbb alapanyag termelője, a két ágazat egymástól elválaszthatatlan. Fokozatos piacvesztés, gyenge versenyképesség, a külföldi tőke kivonulása, a foglalkoztatottak létszámának csökkenése, a feketegazdaság magas aránya, finanszírozási nehézségek és leromló műszaki, technológiai színvonal jellemzi. Szinte alig maradt a megyében meghatározó élelmiszeripari cég (Pécsi Sörfőzde Rt, Bonafarm csoport, Szigetvári Konzervgyár, efef Kft.). Az élelmiszeripari vállalkozások jelentős többsége a mikro vállalkozások ésa kkv-ék tulajdonában van. Összességében megállapítható, hogy a mezőgazdaságban a foglalkoztatás szempontjából az uniós csatlakozás után kedvezőtlen folyamatok mentek végbe. A visszaesés pont az állattenyésztés és a kertészet tekintetében volt jelentős, mely ágazatok nagy kézimunka erőt igényelnek és helyzetük javulásával a megye munkaerő-piaci helyzetére is hatást tudnának gyakorolni. Kitörési pontok, fejlesztési lehetőségek: A régió versenyképességének javulásához nagymértékben hozzájárulna, ha a mezőgazdaság a nagyobb hozzáadott érték előállítását célozná meg, valamint ha az alapanyag-termelés és feldolgozás nem válna el egymástól. A termelőket ösztönözni kellene, hogy termékeiket inkább magasabb szinten feldolgozott formában értékesítsék. Ehhez elengedhetetlen a feldolgozó ipar fejlesztése, a különleges minőségű élelmiszerek előállításának támogatása. Ez növelhetné az ágazat jövedelemtermelő képességét és az élő munkaerő igényét.
4 A mezőgazdaság és vidékfejlesztés szorosan összekapcsolódik, hiszen sok ember számára a múltban és a jelenben is megélhetést, kiegészítő jövedelemforrást jelentett a mezőgazdasági termelés, akár önellátás, akár értékesítésből származó jövedelem révén. Ez a vidék megtartóképességéhez, a foglalkoztatás szintjének növeléséhez hozzá tudna járulni. Azokon a településeken, ahol munkalehetőség korlátozottan áll rendelkezésre, viszont a terület adottságai alkalmasak, esetleg a múltból már hagyományai is vannak a kertészkedésnek, célszerű lenne földprogramokat indítani. A programok keretében a résztvevők termőföldhöz, szaporítóanyaghoz, munkagéphez, állattartáshoz szükséges erőforrások juthatnának az elsősorban háztáji jellegű mezőgazdasági termeléshez, állattartáshoz. További lépésben az önellátás mellett akár a piacon való érétkesítés is elképzelhető, akár egyes termékek tovább-feldolgozásával (pl. aszalt gyümölcs, savanyúság, befőtt, szárazáru stb.), de ez csak szervezett formában, segítséggel képzelhető el, akár szociális szövetkezeti formában. A programokban résztvevőknek szaktanácsadási, képzési lehetőséget kell biztosítani, melybe a munkaügyi központok, a térség mezőgazdasági oktatási intézményei valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamra is bevonhatók. A mezőgazdaságban már régóta hangoztatott szerkezetváltás nem indult el, a termelők jórészt a hagyományos szántóföldi kultúrákat termelik, míg a nagyobb hozzáadott érték lehetőségét biztosító, élőmunka-igényes termékek (pl. zöldség, gyümölcs, gyógynövény stb) termelése visszaszorult. Ez nem csak versenyképességi, de foglalkoztatási problémákat is felvet. A szántóföldi növénytermesztés esetében szükséges lenne az elavult termelési struktúrán változtatni, a termelést diverzifikálni, az egyre inkább jellemző időjárási szélsőségek negatív hatását innovatív technológiákkal ellensúlyozni. Az agrárium versenyképességének fokozása érdekében feltétlenül ki kell használni a kutatás, fejlesztési és innovációs tevékenységben lévő lehetőségeket, hiszen látható, hogy a gazdálkodás külső és belső feltételei folyamatosan szigorodnak, a piacok egyre érzékenyebbek a minőségre, kiadások emelkednek. A kutatás-fejlesztésre és az innovációra folyamatosan hangsúlyt kell fektetni, ami az eredményes működés egyik feltétele. A növénytermesztés és állattenyésztés felborult arányának helyreállítása komplex fejlesztési programot igényel, mely helyi szinten nem megoldható. Kormányzati szinten kell átgondolni
5 a szakemberellátás, a foglalkoztatás-ösztönzés, az adó- és járulékkedvezmény és uniós támogatások kérdését. A januártól 5%-ra mérséklődő sertés áfa jó kezdeti lépés lehet, de igazán hathatós segítséget az jelentene, ha kiterjesztenék a baromfiágazatra és a takarmányokra is. A munkahelyteremtés és a megye foglalkoztatási helyzetének javításában nagy szerep juthat a kertészet fejlesztésének, mely igen komoly potenciált hordoz. Az ágazatnak meg kell teremteni a versenyképes árutermelés feltételeit. A kertészet vonatkozásában a növényházi termelés, a gombatermelés, a gyümölcstermelés, a szabadföldi zöldségtermelés, a feldolgozóipari termelés, az árukezelés és a gépesítés a főbb fejlesztési területek közötti időszak uniós és kormányzati fejlesztési irányai Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának 2014-től érvénybe lépő új keretrendszerében a vidékfejlesztés fő irányait a korábbi területek mellett a környezet védelme, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, valamint az innováció határozza majd meg. KAP vidékfejlesztési pillére hat prioritásra épül a mezőgazdaságra, az erdészetre és az élelmiszer-feldolgozásra kiterjedően: - A tudásátadás és az innováció előmozdítása; - A versenyképesség fokozása; - Az élelmiszerlánc szervezésének és a kockázatkezelésének előmozdítása; - Ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása; - Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás; - A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben. A kormány tervei szerint a programozási időszakban 4 hangsúlyos terület lesz: - állattenyésztés
6 - vízgazdálkodás - a nagy kézimunka-igényű ágazatok (mint a kertészet) - valamint az élelmiszeripar fejlesztése. A fentiekből látszik, hogy az uniós és hazai fejlesztési elképzelések segíteni tudják azokat a területeket, melyek a megye kitörési lehetőségeit elősegítenék. A hazai szakembereknek az lesz a közeljövőben a feladata, hogy a as programozási időszakra megfelelő stratégiai és operatív programokat készítsenek, amelyek segítségével a rendelkezésre álló források hatékonyan és minél nagyobb arányban felhasználásra kerülhessenek.
A Vidékfejlesztési Program rövid és hosszú távú tervezett hatásai és a már
A Vidékfejlesztési Program rövid és hosszú távú tervezett hatásai és a már megtett lépések Kis Miklós Zsolt agrár- vidékfejlesztésért felelős államtitkár Miniszterelnökség Közgazdász Vándorgyűlés Kecskemét
RészletesebbenKÖZGYŰLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE 2. Napirendi pont előterjesztése Dátum:
KÖZGYŰLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE 2. Napirendi pont előterjesztése Dátum: 2014.03.04. Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület Közgyűlése részére tájékoztatás a 2014. március hó 04-i ülés 2. napirendi pontjához
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)
Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési
Részletesebbenvárható fejlesztési területek
2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,
RészletesebbenA helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban
A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkár Miniszterelnökség Hagyomány - Helyi termék - Hálózat Mezőtúr, 2014. november
RészletesebbenA magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Magyar élelmiszeripar 2014.
RészletesebbenVidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése
Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment
RészletesebbenÉlelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271
RészletesebbenTájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről
Tájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. február 6. Élelmiszergazdaság
RészletesebbenAz agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében
Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság
RészletesebbenMagyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra
Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra (szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet) dr. Czene Zsolt, vezető tervező, NAKVI, Projektiroda Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm.
RészletesebbenA 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens
A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az
RészletesebbenAz élelmiszeripar jelene, jövője
Az élelmiszeripar jelene, jövője dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. április 25. Élelmiszergazdaság jelentősége Stratégiai jelentőségű ágazat:
RészletesebbenÉlelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar
Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020
ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.
Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban
RészletesebbenAz EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén
Tiszaújváros 2013. március 27. Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Csikász Gábor MNVH B.-A.-Z. megyei referens A lokális és a globális szemlélete
RészletesebbenAz Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság
Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:
RészletesebbenGazdaságfejlesztési eszközök
Gazdaságfejlesztési eszközök A 2014-20 tervezési időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, Nyírbátor, 2013. 12. 11. Előadó: Szuhóczky Gábor, közgazdász TOP vállalkozói partnerségi munkacsoport vezetője
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenVidékfejlesztési Program 2014-2020
Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU
RészletesebbenErdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve
Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum
RészletesebbenSpeciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek
RészletesebbenÉlelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság
RészletesebbenAz új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár
Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika
RészletesebbenVidékfejlesztési Program prioritásai. Tervezett forrásarányok a VP-n belül
Vidékfejlesztési Program (VN) prioritási területei Tervezett forrásarányok a VP-n belül Vidékfejlesztési Program prioritásai 1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben
RészletesebbenA KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes
A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes egyetemi tanársegéd varga.agi14@gmail.com Vidékföldrajz és vidékfejlesztés III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés
RészletesebbenA kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban
A kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2016. március 10. 2015-ben a kertészeti
RészletesebbenNyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági
RészletesebbenPályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.
Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.
RészletesebbenNemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés
Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen
RészletesebbenA LEADER program nyújtotta pályázati lehetőségek a Vidékfejlesztési Program ( ) tükrében
A LEADER program nyújtotta pályázati lehetőségek a Vidékfejlesztési Program (2014-2020) tükrében Szajbert Ákos Munkaszervezet vezető Dél-Nyírség, Erdőspuszták LEADER Egyesület Debrecen 2015. December 7.
RészletesebbenVidékfejlesztési Program és a Helyi Fejlesztési Stratégia (LEADER)
ZEMPLÉNI TÁJAK VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET Vidékfejlesztési Program és a Helyi Fejlesztési Stratégia (LEADER) 2015.12.15. Jogszabályi szint Kormányrendeleti szintű szabályozás (272/2014. (XI. 5.) Korm.
RészletesebbenA baromfi ágazat versenyképességének kritikus pontjai
A baromfi ágazat versenyképességének kritikus pontjai Bárány László Baromfi termék Tanács Elnök 19. DERZSY NAPOK 2011. június 2 3. A mai előadás csak egy rövid összefoglaló lesz a magyar állattenyésztés,
RészletesebbenHÁTTÉR DOKUMENTUMOK EMVA ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV
HÁTTÉR DOKUMENTUMOK Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet EMVA ÉS A VIDÉKFEJLESZTÉSI TENGELYEK Előadó: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató, EGYRTDI Tárgyfelelős:
RészletesebbenA tanyákon élők fejlesztési lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban Egyéb fejlesztési lehetőségek a Programban
A tanyákon élők fejlesztési lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban Egyéb fejlesztési lehetőségek a Programban Dr. Viski József helyettes államtitkár Miniszterelnökség, Agrár-vidékfejlesztési Programokért
RészletesebbenA 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra
A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra Dr. Weisz Miklós társelnök Budapest, 2013. február 22-23.
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési kerete
A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési kerete azonosító jele neve keretössz ege (Mrd Ft) 1. VP1-1.1.1-17 Agrárgazdasági képzések és felkészítő tréningek 6,20 standard Meghirdetve: 2017. 2. VP1-1.2.2-16
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
RészletesebbenA strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon
A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség
RészletesebbenMi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok
Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június
RészletesebbenNatura 2000 területek finanszírozási lehetőségei az EMVA forrásaiból
Natura 2000 területek finanszírozási lehetőségei az EMVA forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Balczó Bertalan Vidékfejlesztési
RészletesebbenA Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája
A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)
RészletesebbenRövid Ellátási Lánc tematikus alprogram Magyarországon
Rövid Ellátási Lánc tematikus alprogram Magyarországon JUHÁSZ, Anikó Rövid Ellátási Lánc (REL) EMVA tematikus alprogram Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság
RészletesebbenA Kormány 1012/2016. (I. 20.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról
498 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2016. évi 8. szám A Kormány 1012/2016. (I. 20.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról 1. A Kormány megállapítja a Vidékfejlesztési
RészletesebbenAz alkalmazott innovációk támogatása és az innovációs partnerségek
Az alkalmazott innovációk támogatása és az innovációs partnerségek Dr. Feldman Zsolt Földművelésügyi Minisztérium 2016. február 26. Budapest Kutatás-fejlesztés és innováció Magyarországon K+F ráfordítások
RészletesebbenJÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020 Cím Jász-Nagykun-Szolnok megye tervezett ágazati fejlesztései a Vidékfejlesztési Programban (VP) Verzió 2.0 Megyei/MJV közgyűlési határozat
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Program 2014-2020 és az Európai Innovációs Partnerség. Hódi Ágota osztályvezető Monitoring és Tervezési Osztály
A Vidékfejlesztési Program 2014-2020 és az Európai Innovációs Partnerség Hódi Ágota osztályvezető Monitoring és Tervezési Osztály Amiről szó lesz 1. A Vidékfejlesztési Program helye és szerepe a tervezésben
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Program (VP) éves fejlesztési kerete A B C D E F G H I J K. 2. prioritás. prioritás. prioritás
A Vidékfejlesztési Program (VP) éves fejlesztési kerete 1. Felhívás azonosító jele 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. A B C D E F G H I J K VP1-1.1.1- VP1-1.2.2- VP1-1.3.1- VP1-2.1.1-2.1.2- VP1-2.3.1-4.1.1.1-4.1.1.2-4.1.1.3-
Részletesebben% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6
KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-
RészletesebbenA versenyképesség és hatékonyság javításának eszközei kormányzati megközelítésben Dr. Feldman Zsolt
A versenyképesség és hatékonyság javításának eszközei kormányzati megközelítésben Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Magyar Közgazdasági Társaság
RészletesebbenÖsszefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot
RészletesebbenFenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum
Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum Budapest, 2011. június 7. Dr. Bujáki Gábor ügyvezető igazgató Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
RészletesebbenVidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György
RészletesebbenSZÉKELY ERIKA. A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP. Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26.
SZÉKELY ERIKA A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26. Európai Innovációs Partnerség - EIP Új megközelítés az uniós kutatásban és innovációs politikában
RészletesebbenAz egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból
Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?
RészletesebbenFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020
FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 Zalaszentmárton 2015. augusztus 24. Dr. Csikós Andrea Dóra munkaszervezet vezető Előzmények folyamatok 2007. október 11. Pacsa és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS
VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő
RészletesebbenA kerékpározás, mint a vidékfejlesztés eszköze Békéscsaba,
A kerékpározás, mint a vidékfejlesztés eszköze Békéscsaba, 2014. 02. 25. Korunk a gyors, dinamikus, látványos változások kora. Sok stressz és feszültség oka az, hogy érezzük a Nagy Változást, és az (át)alakulás
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre
VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 2014. december 09. Terra Madre FEJLESZTÉSPOLITIKA AGRÁR ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLOK, FŐ IRÁNYOK: 1) EURÓPAI UNIÓS SZINT: EU 2020, KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA 2) TAGÁLLAMI/NEMZETI
Részletesebben1. melléklet az 1248/2016. (V. 18.) Korm. határozathoz A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési kerete 6,20 0,00 2,60 1,38 1,66 0,56 0,00
1. melléklet az 1248/20. (V. 18.) Korm. határozathoz A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési kerete neve 1. 2. 3. 4. 5. VP1-1.1.1- VP1-1.2.1- VP1-1.2.2- VP1-1.3.1- VP1-2.1.1-2.1.2- Agrárgazdasági képzések
RészletesebbenA vidéki turizmus fejlesztési lehetőségei között Vidékfejlesztési Program
A vidéki turizmus fejlesztési lehetőségei 2014-2021 között Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Czene Zsolt vezető tervező osztályvezető, NAKVI Mórahalom, 2013. december 12 A Vidékfejlesztési Program
RészletesebbenInnováció és stratégia. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Innováció és stratégia Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripar kormányzati stratégiája KÖZPONTI PROBLÉMA: GYENGE VERSENYKÉPESSÉG, GYENGE JÖVEDELEMTERMELŐ KÉPESSÉG
RészletesebbenA Közös Agrárpolitika jelenlegi rendszerének értékei Magyarország számára
A Közös Agrárpolitika jelenlegi rendszerének értékei Magyarország számára Dr. Feldman Zsolt helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Agrárakadémia Merre tovább Közös Agrárpolitika? Herman Ottó
RészletesebbenAz EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.
Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA
VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat
RészletesebbenA vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések
A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Martonvásár, 2012. szeptember 25. Az agrár- és élelmiszergazdaságstratégiai
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport
RészletesebbenTámogatási lehetőségek 2014-2020 között az agrár-vidékfejlesztésben. Süle Katalin, NAK Zala megyei elnök
Támogatási lehetőségek 2014-2020 között az agrár-vidékfejlesztésben Süle Katalin, NAK Zala megyei elnök VP prioritásai 1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben és
RészletesebbenVidékfejlesztési Program bemutatása
A projekt az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló intézkedések Irányító Hatóságának jóváhagyásával készült. Vidékfejlesztési Program bemutatása Pannon Térségfejlesztő
RészletesebbenVERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában
VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési
RészletesebbenAz új Vidékfejlesztési Program 2014-2020
Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felels helyettes államtitkár 2014. október 29. Budapest, VHT Szakmai napok Az új Közös Agrárpolitika (KAP) 2014-2020
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Program dísznövénytermesztők számára elérhető pályázati felhívásai
A Vidékfejlesztési Program dísznövénytermesztők számára elérhető pályázati felhívásai Nagy Attila Főosztályvezető EMVA Stratégiai Főosztály Agrár-vidékfejlesztésért felelős Államtitkárság Miniszterelnökség
RészletesebbenÉlelmiszeripari támogatások
Élelmiszeripari támogatások 2014-2020 Szilágyi Péter közigazgatási tanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály 1 Érintett témakörök ÚMVP támogatások és tanulságok Akadálypálya: a 2014-2020 tervezés feltételrendszere
RészletesebbenFinanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató
Finanszírozási kilátások az agráriumban Előadó: Szabó István, igazgató Agrárágazati Igazgatóság 2 A mezőgazdaság... Agrárágazati Igazgatóság 3 A mezőgazdaság befolyásoló tényezői Agrárágazati Igazgatóság
RészletesebbenNagygazdák és kisgazdák*
Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrárgazdaságtan Alapfogalmak A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe 20.
RészletesebbenOPERATÍV PROGRAMOK
OPERATÍV PROGRAMOK 2014-2020 Magyarország 2020-ig 12 000 milliárd forint fejlesztési forrást használhat fel az Európai Unió és a hazai költségvetés támogatásával. A Kormány által benyújtott és az Európai
RészletesebbenVidékfejlesztési Program 2015. ÉVRE SZÓLÓ ÉVES FEJLESZTÉSI KERET
Vidékfejlesztési Program 2015. ÉVRE SZÓLÓ ÉVES FEJLESZTÉSI KERET Felhívás azonosító tervezett ideje VP4-10.1.1-15 Agrárkörnyezetgazdálkodási kifizetés 158.6 egyszerűsített október VP4-11.1.1-11.2.1-15
RészletesebbenVidékfejlesztési Program A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források
Vidékfejlesztési Program 2014-2020 - A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források Víz- és energiatakarékos öntözés a mezőgazdaságban Szarvas 2015. július 9. Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztésért
RészletesebbenA MAGYAR BAROMFIÁGAZAT
CEPO KONFERENCIA ÉS WORKSHOP, KESZTHELY, 2013. OKTÓBER 18 A MAGYAR BAROMFIÁGAZAT FEJLESZTÉSI (TÚLÉLÉSI?) STRATÉGIÁJA Dr. Csorbai Attila Világ hústermelése Me.: millió t marha sertés baromfi 38,3 35,8 15,2
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉSI PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSÁNAK ÜTEMEZÉSE 2016
VIDÉKFEJLESZTÉSI PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSÁNAK ÜTEMEZÉSE 2016 (Jelen információk tájékoztató jellegűek, az Egyesület munkatársainak információi alapján kerültek összeállításra!) VP1-1.1.1-16 Agrárgazdálkodási
RészletesebbenEurópai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés
Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás
RészletesebbenÖtmilliárdból épít új takarmánygyárat Pápán a Cargill
A 150 esztendőnél is régebb múltra visszatekintő amerikai cég magyarországi leányvállalata 1995 óta van jelen hazánkban, azóta pedig három városban s öt telephelyen foglalkozik egyebek között takarmánygyártással,
RészletesebbenAz élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely
Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.
RészletesebbenA Kormány 1248/2016. (V. 18.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2016. évi 70. szám 5451 A Kormány 1248/2016. (V. 18.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról 1. A Kormány a) megállapítja a Vidékfejlesztési
RészletesebbenVidékfejlesztési Program
Vidékfejlesztési Program Pályázatok és általános információk gazdálkodók részére HBF Hungaricum Kft. Az előadás tartalma Vidékfejlesztési Program (VP) támogatási lehetőségek 2020 Közeljövőben várható VP
RészletesebbenHelyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben
Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés
RészletesebbenBesorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai
Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan
RészletesebbenKik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.
Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti
RészletesebbenÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése
ÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése Takarék Agrár Igazgatóság Értékesítési Osztályvezető Sánta József Dátum: 218.8.1 Kibocsátási mutatók 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211 212
RészletesebbenVidékfejlesztési Program 2014-2020
Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Együttműködések támogatása Tószegi Orsolya Miniszterelnökség EMVA Stratégiai Főosztály Gyarmat 2015.10.21. Legfontosabb célkitűzések Munkahelyteremtés, vidéki munkahelyek
RészletesebbenMAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről
RészletesebbenMilyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban
Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének
RészletesebbenA Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat
A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat.. MNVH. megyei területi felelős 2015. szeptember Az MNVH célja, feladatai Az MNVH célja: Az MNVH feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba
RészletesebbenA VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS
Vidékfejlesztési Konferencia, Kecskemét 2015. szeptember 29. A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS Dr. Sebestyén Róbert, igazgató www.mfb.hu MFB Zrt. Minden jog fenntartva 2014. 2015. május
RészletesebbenA mezőgazdaság szerepvállalása a vidékgazdaság stratégiájában, az állattenyésztés és növénytermesztés térbeli struktúrája
(45) FITOS G. A mezőgazdaság szerepvállalása a vidékgazdaság stratégiájában, az állattenyésztés és növénytermesztés térbeli struktúrája The role of agriculture in the rural economy strategy, spatial structure
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása
RészletesebbenKözbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012
Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési
Részletesebben