Nemzeti Agárgazdasági Kamara Baranya Megyei Igazgatóság

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nemzeti Agárgazdasági Kamara Baranya Megyei Igazgatóság"

Gusztáv Juhász
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 (gazdasag )1. melléklet Baranya megye gazdasági kitörési lehetőségeinek vizsgálata a kamarák bevonásával a munkahelyteremtés összefüggésében Tájékoztató elemzés a Baranya Megyei Önkormányzat november 28-i közmeghallgatására Nemzeti Agárgazdasági Kamara Baranya Megyei Igazgatóság Helyzetelemzés 2013.

kamarák bevonásával a munkahelyteremtés összefüggésében Tájékoztató elemzés

2 Baranya mezőgazdasága a versenyképesség és foglalkoztatás szempontjából A KSH adatok szerint a mezőgazdaság a bruttó hazai termék (GDP) termeléséhez 3,2%-os aránnyal, a bruttó hozzáadott értékhez 3,8%-kal járult hozzá 2012-ben. Az agrárgazdaság aránya a foglalkoztatásban 5,2% volt. A mezőgazdaság részaránya a kilencvenes évektől szinte folyamatosan csökkent a foglalkoztatásban, illetve a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékében ezzel összefüggésben a bruttó hazai terméknek az előállításában, ennek ellenére az elmúlt 2 évben a mezőgazdaság évi teljesítménye a GDP előjelét is befolyásolta, tehát nemzetgazdasági jelentősége nem elhanyagolható, még ha a foglalkoztatásban betöltött szerepe a százalékos arányokat nézve nem is tűnik jelentősnek. Baranya megye tekintetében az elmúlt években az ágazatok közül a mezőgazdaság a bruttó hozzáadott értéknek kb. 6% -át adta, amivel a megye legnagyobb hozzáadott értéket képviselő ágazata lett, a GDP-hez kb. 7-8%-kal járul hozzá. Állattenyésztés A megye mezőgazdaságának helyzete azonban az egyes ágazatokat tekintve nem csak pozitívumokat tükröz. A régiós állatállomány a rendszerváltás óta folyamatosan csökken, de az uniós csatlakozás óta is kb. a harmadával esett vissza a szarvasmarha, sertés- és baromfi állomány. Különösen nagy a visszaesés a sertés ágazat tekintetében. Ennek okai összetettek. A rendszerváltás után Magyarország elvesztette export piacainak jó részét és sajnos az uniós csatlakozás is tovább rontott a helyzeten. Az európai unió támogatási politikája inkább a szántóföldi növénytermesztést helyezi előtérbe. A Közös Agárpolitika bevezetésével a közvetlen támogatások miatt a kibocsátás a növénytermesztés irányába tolódott el kb. 2/3-1/3 arányban. Az állattenyésztés kevés forráshoz juthat uniós pénzből, a sertéságazat még nagyobb hátrányban van e téren. Az állattartók helyzetét megnehezítették a nagyon szigorú uniós előírások, a növekvő takarmányárak és az alacsony felvásárlási árak pedig még több kihívás elé állítják az ágazatot. Az állattartás jövedelmezősége jelentősen romlott Jórészt csak nagyüzemi körülmények között lehetséges rentábilissá tenni a gazdálkodást, ezért szinte csak a nagygazdaságok foglalkoznak állattenyésztéssel. A kis és közepes gazdaságok mintegy háromnegyede a szántóföldi növénytermesztés felé fordult, ami megfelelő jövedelmet biztosít a családok számára, de nem ad egész évre szóló munkát. Kertészet

A mezőgazdaság részaránya a kilencvenes évektől szinte folyamatosan csökkent a foglalkoztatásban, illetve a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékében ezzel összefüggésben a bruttó hazai terméknek az

3 Egy másik nagy kézimunkaerő igényes ágazat, a kertészet sem tudta az uniós csatlakozást előnyére fordítani és a rendszerváltás óta kibocsátása kb. a harmadával esett vissza. A visszaesés oka, hogy nem alakultak ki versenyképes termelési struktúrák. A tőkehiány miatt elmaradt az ágazat technikai és technológiai fejlesztése, beszűkültek a kereskedelmi csatornák. A friss termelés mellett nagy visszaesés következett be az ipari nyersanyagtermelés területén is. Ennek oka a feldolgozó ipar hiánya illetve a feldolgozóipar beszűkült termékstruktúrája, ami szinte csak néhány termékre koncentrálódik. Élelmiszeripar A mezőgazdaság versenyképességének vizsgálatakor említést kell tenni a helyi élelmiszeripar helyzetéről is, hiszen a mezőgazdaság az élelmiszer-előállítók legfőbb alapanyag termelője, a két ágazat egymástól elválaszthatatlan. Fokozatos piacvesztés, gyenge versenyképesség, a külföldi tőke kivonulása, a foglalkoztatottak létszámának csökkenése, a feketegazdaság magas aránya, finanszírozási nehézségek és leromló műszaki, technológiai színvonal jellemzi. Szinte alig maradt a megyében meghatározó élelmiszeripari cég (Pécsi Sörfőzde Rt, Bonafarm csoport, Szigetvári Konzervgyár, efef Kft.). Az élelmiszeripari vállalkozások jelentős többsége a mikro vállalkozások ésa kkv-ék tulajdonában van. Összességében megállapítható, hogy a mezőgazdaságban a foglalkoztatás szempontjából az uniós csatlakozás után kedvezőtlen folyamatok mentek végbe. A visszaesés pont az állattenyésztés és a kertészet tekintetében volt jelentős, mely ágazatok nagy kézimunka erőt igényelnek és helyzetük javulásával a megye munkaerő-piaci helyzetére is hatást tudnának gyakorolni. Kitörési pontok, fejlesztési lehetőségek: A régió versenyképességének javulásához nagymértékben hozzájárulna, ha a mezőgazdaság a nagyobb hozzáadott érték előállítását célozná meg, valamint ha az alapanyag-termelés és feldolgozás nem válna el egymástól. A termelőket ösztönözni kellene, hogy termékeiket inkább magasabb szinten feldolgozott formában értékesítsék. Ehhez elengedhetetlen a feldolgozó ipar fejlesztése, a különleges minőségű élelmiszerek előállításának támogatása. Ez növelhetné az ágazat jövedelemtermelő képességét és az élő munkaerő igényét.

A friss termelés mellett nagy visszaesés következett be az ipari nyersanyagtermelés területén is.

4 A mezőgazdaság és vidékfejlesztés szorosan összekapcsolódik, hiszen sok ember számára a múltban és a jelenben is megélhetést, kiegészítő jövedelemforrást jelentett a mezőgazdasági termelés, akár önellátás, akár értékesítésből származó jövedelem révén. Ez a vidék megtartóképességéhez, a foglalkoztatás szintjének növeléséhez hozzá tudna járulni. Azokon a településeken, ahol munkalehetőség korlátozottan áll rendelkezésre, viszont a terület adottságai alkalmasak, esetleg a múltból már hagyományai is vannak a kertészkedésnek, célszerű lenne földprogramokat indítani. A programok keretében a résztvevők termőföldhöz, szaporítóanyaghoz, munkagéphez, állattartáshoz szükséges erőforrások juthatnának az elsősorban háztáji jellegű mezőgazdasági termeléshez, állattartáshoz. További lépésben az önellátás mellett akár a piacon való érétkesítés is elképzelhető, akár egyes termékek tovább-feldolgozásával (pl. aszalt gyümölcs, savanyúság, befőtt, szárazáru stb.), de ez csak szervezett formában, segítséggel képzelhető el, akár szociális szövetkezeti formában. A programokban résztvevőknek szaktanácsadási, képzési lehetőséget kell biztosítani, melybe a munkaügyi központok, a térség mezőgazdasági oktatási intézményei valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamra is bevonhatók. A mezőgazdaságban már régóta hangoztatott szerkezetváltás nem indult el, a termelők jórészt a hagyományos szántóföldi kultúrákat termelik, míg a nagyobb hozzáadott érték lehetőségét biztosító, élőmunka-igényes termékek (pl. zöldség, gyümölcs, gyógynövény stb) termelése visszaszorult. Ez nem csak versenyképességi, de foglalkoztatási problémákat is felvet. A szántóföldi növénytermesztés esetében szükséges lenne az elavult termelési struktúrán változtatni, a termelést diverzifikálni, az egyre inkább jellemző időjárási szélsőségek negatív hatását innovatív technológiákkal ellensúlyozni. Az agrárium versenyképességének fokozása érdekében feltétlenül ki kell használni a kutatás, fejlesztési és innovációs tevékenységben lévő lehetőségeket, hiszen látható, hogy a gazdálkodás külső és belső feltételei folyamatosan szigorodnak, a piacok egyre érzékenyebbek a minőségre, kiadások emelkednek. A kutatás-fejlesztésre és az innovációra folyamatosan hangsúlyt kell fektetni, ami az eredményes működés egyik feltétele. A növénytermesztés és állattenyésztés felborult arányának helyreállítása komplex fejlesztési programot igényel, mely helyi szinten nem megoldható. Kormányzati szinten kell átgondolni

Azokon a településeken, ahol munkalehetőség korlátozottan áll rendelkezésre, viszont a terület adottságai alkalmasak, esetleg a múltból már hagyományai is vannak a kertészkedésnek, célszerű lenne

5 a szakemberellátás, a foglalkoztatás-ösztönzés, az adó- és járulékkedvezmény és uniós támogatások kérdését. A januártól 5%-ra mérséklődő sertés áfa jó kezdeti lépés lehet, de igazán hathatós segítséget az jelentene, ha kiterjesztenék a baromfiágazatra és a takarmányokra is. A munkahelyteremtés és a megye foglalkoztatási helyzetének javításában nagy szerep juthat a kertészet fejlesztésének, mely igen komoly potenciált hordoz. Az ágazatnak meg kell teremteni a versenyképes árutermelés feltételeit. A kertészet vonatkozásában a növényházi termelés, a gombatermelés, a gyümölcstermelés, a szabadföldi zöldségtermelés, a feldolgozóipari termelés, az árukezelés és a gépesítés a főbb fejlesztési területek közötti időszak uniós és kormányzati fejlesztési irányai Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának 2014-től érvénybe lépő új keretrendszerében a vidékfejlesztés fő irányait a korábbi területek mellett a környezet védelme, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, valamint az innováció határozza majd meg. KAP vidékfejlesztési pillére hat prioritásra épül a mezőgazdaságra, az erdészetre és az élelmiszer-feldolgozásra kiterjedően: - A tudásátadás és az innováció előmozdítása; - A versenyképesség fokozása; - Az élelmiszerlánc szervezésének és a kockázatkezelésének előmozdítása; - Ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása; - Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás; - A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben. A kormány tervei szerint a programozási időszakban 4 hangsúlyos terület lesz: - állattenyésztés

A munkahelyteremtés és a megye foglalkoztatási helyzetének javításában nagy szerep juthat a kertészet fejlesztésének, mely igen komoly potenciált hordoz.

6 - vízgazdálkodás - a nagy kézimunka-igényű ágazatok (mint a kertészet) - valamint az élelmiszeripar fejlesztése. A fentiekből látszik, hogy az uniós és hazai fejlesztési elképzelések segíteni tudják azokat a területeket, melyek a megye kitörési lehetőségeit elősegítenék. A hazai szakembereknek az lesz a közeljövőben a feladata, hogy a as programozási időszakra megfelelő stratégiai és operatív programokat készítsenek, amelyek segítségével a rendelkezésre álló források hatékonyan és minél nagyobb arányban felhasználásra kerülhessenek.

Hasonló dokumentumok

A Vidékfejlesztési Program rövid és hosszú távú tervezett hatásai és a már

A Vidékfejlesztési Program rövid és hosszú távú tervezett hatásai és a már megtett lépések Kis Miklós Zsolt agrár- vidékfejlesztésért felelős államtitkár Miniszterelnökség Közgazdász Vándorgyűlés Kecskemét