Hatékonyság a mezőgazdaságban

Átírás

1 Hatékonyság a mezőgazdaságban

2 A hatékonyságról A cselekvés nem mérhető következménye: hatás ( köznapi értelmezés )

3 A hatékonyságról A cselekvés nem mérhető következménye: hatás ( köznapi értelmezés ) mérhető, számszerűsíthető következménye: hatékonyság Gazdasági cselekvés gazdasági hatékonyság Hatékony az a gazdasági cselekvés amely a kitűzött cél tekintetében eredményes volt!

4 Mi a cél? = hozamok = bruttó termelési érték t = nettó termelési érték = hozzáadott érték = jövedelem = nyereség

5 A gazdasági cselekvés alapja, forrásai m= e = f = élőmunka felhasználás eszközök használata termőföld használat

6 Komplex hatékonysági összefüggés t m + eá+f+ f

7 Parciális hatékonyság vizsgálat t m + eá+f+ f

8 Parciális hatékonyság 1. Munkatermelékenység t m Reciproka Fogalma: egységnyi munkaidő alatt előállított termékmennyiség, termelési érték. : m/t egységnyi termék előállításához szükséges munkamennyiség

9 Mutatói : Naturális számlálóban és nevezőben is naturális mérőszámok Értékbeni számlálóban és nevezőben is értékbeni számadatok Vegyes a fentiek kombinációjával kialakított mutatók

10 A munkatermelékenység alakulását befolyásoló fő tényezők az élőmunka technikai felszereltsége a munkaszervezés az anyagi érdekeltség

11 Egy éves A munkatermelékenység változása munkaerıegységre jutó Mezıgazdasági kibocsátás Bruttó hozzáadott érték Vállalkozói jövedelem reálértéken, Me.: 1000 Ft/ ÉME évi az évi %-a , , ,9 1998= ,0 73,8 62,5 62,5

12 Parciális hatékonyság 2. Eszközhatékonyság t e Fogalma, reciproka: az eszközigényesség Mutatói: -naturális korlátozottsága hiányzik a közös ráfordítási egység, a termékek sem homogének -értékbeli a közös nevezőre hozás módszere -vegyes

13 Az eszközhatékonyság változása értékmutatók alapján Megnevezés Egységnyi termelı-felhasználásra jutó 2002 évi az 1998 %-ában Mg-i l,53 1,42 1,35 88,5 kibocsátás Nettó hozzá- adott érték Vállalkozói jövedelem 0,53 0,42 0,35 66,8 0,33 0,22 0,18 53,3

14 A hatékonyság összehasonlításban kap értelmet Hk = ΣPoQ1 Σpoe1 : ΣPoQo Σpoeo P= termék ára Q= termelt mennyiség p= termelő eszköz ára e= termelő eszköz mennyisége

15 Parciális hatékonyság 3. Területi termelékenység t f Fogalma, Mutatói A rendszerváltás előtti sajátos helyzet

16 A mg-i termelés területi hatékonysága Egy ha mg.-i területre jutó Me.: 1000 Ft évi az 1998 %-ában Mg-i kibocsátás 186,2 218,4 251,6 135,2 Br. hozzáadott érték Vállalkozói jövedelem reálértéken 1998=100 % 79,4 83,9 87,0 109,6 40,0 34,1 32,6 81, ,5 58,6 58,6

17 A területi termelékenység alakulása Mezıgazdasági terület (ezer ha) Bruttó termelési érték 1991 évi összehasonlító árakon (Md Ft) Egy hektár mezıgazdasági területre jutó bruttó termelési érték ( Ft/ha) 493, ,

18 Területi hatékonyság nemzetközi összehasonlításban ( évek átlaga) Ország Mezıgazdasá gi kibocsátás Egy ha megmővelt területre jutó Nettó hozzá- adott érték euro Nettó vállalko- zói jövedelem Magyarország EU átlag Németország Spanyolország Hollandia Finnország Lengyelország

19 JÖVEDELMEZŐSÉG GAZDASÁGOSSÁG

20 Hatékonyság - Jövedelmezőség azonosság : mindkettő a ráfordítások és eredmény viszonyát vizsgálja különbözőség : -egyetlen célt ( jövedelmet ) értékeli, -önmagában is értelmezhető, -pozitív tartományban kap értelmet, -a számítás módszere A hatékonysággal azonos és ellentétes irányú változása is lehetséges!

21 A gazdaságosságról Leginkább a makroszintű komplex hatékonysági mutató minősítésével azonosítható Egy termék gazdaságossága függ: a társadalmilag szükséges eleven és holt munkaráfordítás színvonalától; a termék nemzeti értéke miként viszonyul a nemzetközi értékhez; a mezőgazdaságon belül, vagy azon túlmenően a sokféle termék viszonylatában hol az adott termék helye?

22 A gazdaságosság két posztulátuma (elméleti kiindulópontja) Adott eszköz (erőforrás) ráfordítás mellett a cél maximális megvalósítása. A kitűzött cél megvalósításához az eszközök (erőforrások) minimális felhasználása. Adott időszakban melyik posztulátum kap prioritást? Lehetséges-e az egyik vagy a másik kizárólagossága?

23

24 Agrárgazdaságtan agrárpolitika A gazdaságpolitika része, a mezıgazdaság fejlesztésére, állami irányítására és szabályozására irányul Az agrárgazdaságtan tudományos eredményeit és következtetéseit, az aktuális politikai célokat ötvözi és valósítja meg a gyakorlatban Az agrárgazdaságtan módszereket és eljárásokat dolgoz ki gazdasági törvények felhasználása és alkalmazása az agrárpolitikában

25 Agrárpolitika - helymeghatározás agricultural policy/politics, Agrarpolitik, politique agricole Politika = szabályozás Politika = a köztevékenységek igazgatásának, eljárásainak, aktivitásainak sokasága Az agrárpolitika a gazdaságpolitika része Az ágazati politikák közé sorolható (iparpolitika, kereskedelempolitika, stb.)

26 Agrárpolitika Agrárpolitika: a mezıgazdaság gazdasági és társadalmi viszonyaira direkt vagy indirekt módon ható tudatos állami beavatkozások összessége Az agrárpolitika általános céljai Élelmiszer- és nyersanyagellátás biztosítása Az ágazatban dolgozók életszínvonalának, jövedelmének növelése A vidéki területek kultúrállapotban tartása A természeti elemek megırzése, védelme A vidéki lakosság helybentartása

27 Az agrárpiaci beavatkozások indokai Alacsony jövedelemrugalmasság Természettől való függés, termésingadozások Termelők un. inverz kínálati magatartása Ciklikus áringadozások a hazai termékpiacokon Világpiaci árváltozások Input-ill. output termékek monopol-vagy oligopol piacstruktúrában Alapvető élelmiszerek keresletének árrugalmatlansága

28 Termelők árukínálata rugalmatlan az árak változására ( termelési ciklusok ) Mérsékelt a mezőgazdaság strukturális alkalmazkodóképessége Szétaprózott ( diverzifikált ) a mezőgazdasági nyersanyagtermelés

29 Agrárpolitika feladatai, eszközei Az agrárpolitika feladatai A tulajdon- és érdekviszonyok szabályozása Az optimális termelési szerkezet és technológiai rendszer kialakítása A földpiac (így a birtokpolitika) szabályozása Az agrárpolitika eszközei Struktúrapolitika Piacpolitika Árpolitika Az agrárpolitika és a vidékpolitika szoros kapcsolatban állnak, átfedik egymást

30 Struktúrapolitika Cél: a gazdaságok társadalmilag és gazdaságilag optimális méretének kialakítása, az ehhez kapcsolódó nehézségek enyhítése Fıbb tevékenységi területek: Üzemi szerkezet optimalizálása, a racionális termelési méret kialakítása a hatékonyság javítása érdekében A szociális és környezeti hatások makroszintő kompenzálása Regionális problémák kezelése (vidékfejlesztés) Az üzemi struktúrába való beavatkozás eszközei Örökösödési törvény Konszolidációs programok Egyesítési politika

31 Piacpolitika Cél: az agráriumra jellemzı bonyolult kapcsolatok befolyásolása a termelık védelme érdekében Beavatkozási lehetıségek: Jól mőködı piaci intézmények létrehozása (pl. nagybani piac, tızsde) Egyes piaci szereplık kiválasztása és preferálása (pl. családi gazdaságok) Biztosítja az ágazatba való szabad be-és kilépést Segíti az új belépıket (pl. fiatal agrárvállalkozók) Támogatja a kisebb termelık közös értékesítését (pl. TÉSZ, vertikális koordináció)

32 Árpolitika Probléma: a termékpályán keletkezı jövedelemtömegbıl a termelı részesedik a legkisebb mértékben Cél: Elsısorban a termelı által elért, valamint a vertikális termékpálya egyes pontjain kialakuló árra összpontosít Az elérendı célok különbözıek lehetnek, pl.: Árstabilizálás Termelık jövedelmének növelése Kereskedelmi árak csökkentése, Jövedelemdiszparitás megszüntetése Az árpolitika sokféle eszköz, ill. azok kombinációit alkalmazza Beavatkozási lehetıség a folyamat két végpontján

33 Árszabályozás állami és az önigazgatási szervek tudatos piaci beavatkozása az egyes árak alakulásán vagy az ártényezőkön keresztül Az árszabályozás fokozatai: Intervenció:piaci beavatkozás, egy-egy termékre, termékkörre vonatkozó, rendszerint nem tartós és a piaci önszabályozást nem érintő állami, vagy önkormányzati intézkedés Rendszeres piac-vagy árszabályozás:a piaci szereplők meghatározott piaci magatartását kikényszerítő hatósági beavatkozás Piaci rend, piackormányzás:valamely termék, vagy termékcsoport zárt árszabályozása, az árváltozások megakadályozását szolgáló rendelet. Agazdasági irányítási beavatkozáspolitikai célokat szolgál, politikai érdek alá rendeli az egész árpolitikát. (érdekegyeztetésével alakul ki.)

34 Agrárpolitika Az agrárpolitika további részterületei Birtok- (föld-) politika Szövetkezetpolitika Beruházáspolitika Hitelpolitika Jövedelempolitika Humánpolitika Termeléspolitika Értékesítési politika Az agrárpolitika módszerei Beavatkozás célrendszerének meghatározása Célok megvalósításának vizsgálata Makro- és mikrogazdasági kutatások, elemzések

35 Agrárpolitika a 4F értelmezés Föld, Földmőves, Falu, Foglalkoztatottság 1. F FÖLD földhasználat birtokviszonyok a bérleti és a gazdálkodási rendszerek régi magyaróvári iskola: Telektan, Felszerelés- és Jószágberendezéstan földbirtok-politika (az agrárpolitika lényege) Aranykorona-rendszer (idejétmúlt!)

36 Agrárpolitika a 4F értelmezés 2. F FÖLDMŐVES központban: a földmővelı vidéki jövedelemviszonyok életminıségi kérdések kapcsolat a, közgazdaságtannal (pénz- és hitelpolitika, vámpolitika, jelzálog, költségvetési transzferek) + az agrárgazdaságtannal, szociológiával, marketinggel az érdekvédelem elméleti forrása

37 Agrárpolitika a 4F értelmezés 3. F FALU tanyavilág a tágabban vett agrártársadalom kapcsolat a vidékszociológiával és a gazdaságföldrajzzal demográfiai folyamatok, migráció településszerkezet, népességviszonyok vidéki térségek kiürülése

38 Agrárpolitika a 4F értelmezés 4. F FOGLALKOZTATOTTSÁG komplex kérdéskör multifunkcionális mezıgazdaság Népességmegtartási törekvések intenzív versus extenzív rendszerek axióma: a mezıgazdaság munkaerıkibocsátó ágazat probléma: szezonalitás, ciklikusság

39

40 Agrárpiaci rendtartás A kínálat rövid távon nehezen tud alkalmazkodni a kereslet hirtelen változásaihoz A hiány és a felesleg váltakozása veszélyezteti az ellátást, az árszínvonalat az exportpiacokon piacvesztést okozhat Szervezettség fokozása Termelők stabil értékesítési lehetőségek Gazdasági verseny fenntartása hatékonyság ösztönzése Élelmiszertermelésen kívüli jövedelemszerzés a mezőgazdasági erőforrásokkal

41 Agrárpiaci rendtartás Alapelvek a rendszerváltás után (1991) a mezőgazdaság hosszabb távon pozitívan járulhat hozzá Magyarország fizetési mérlegéhez, olyan mezőgazdaság megteremtése, amely a korábbinál hatékonyabb, jobb az alkalmazkodóképessége és erősebben piacorientált; a hazai fogyasztók jó minőségű élelmiszerrel való ellátása, tekintettel az importversenyre, fenn kell tartani az exportorientáltságot, meg kell őriznie külpiaci versenyképességét; -a versenyképesség csak alapvető változásokkal valósítható meg (privatizációval, a piacorientált termeléssel, kisebb foglalkoztatási szinttel)

42 Agrárpiaci rendtartás feladata A hazai termékek piaci biztonságának elősegítése (garantált ár és kvóta meghirdetésével, Terméktanácsokkal való együttműködéssel, az export és import szabályozásával, piaci intervencióval); a hazai termékek külpiaci esélyeinek javításaaz exporttevékenység támogatásával (exportszubvenció). a szabályozott agrárpiac (termékpálya) kialakítása, a magyar agrárgazdaság ökológiai és ökonómiai potenciáljának hatékony kihasználása, a piaci verseny fenntartása, a bel-és külpiaci igényekhez igazodó gazdaságos élelmiszerkínálat fenntartása.

43 Agrárpiaci rendtartás Fogalma: Az agrárszféra sajátosságait figyelembe vevő, a biztonságos ellátást, a termelők verseny-és esélyegyenlőségének biztosítását szolgáló intézkedéscsomag

44 Az agrárpiaci rendtartás során felhasználható eszközök a termelés mennyiségi szabályozása(termelői önkorlátozással és kvótarendszerrel); árrendszer(garantált ár, irányár, küszöbár, zsilipár), exportszabályozás(támogatás, engedélyezés, vámrendszer, lefölözés), importszabályozás(engedélyezés, vámrendszer, lefölözés), agrárintervenció(termékfelesleg, illetve hiány keletkezésekor egyaránt alkalmazható), egyéb jogi szabályozás.

45 Garantált ár irányár Garantált ár az agrártermelés biztonságát szolgálja Az állam garanciát vállal arra, hogy meghatározott mennyiségű és minőségű terméket ezen áron történő felvásárlására értékesítési gondok esetén A gazdálkodók költségei határozzák meg Terméktanácsokkal megkötött egyezmények alapján Nem tartalmaz profitot Irányár a vélelmezhető piaci viszonyok valamint a ráfordítások figyelembevételével prognosztizálható ár a terméktanácsok határoznak meg az egyes termékekre nem nyújt semmilyen garanciát, csak orientálja a termelőt a termelési döntéseinek meghozatalakor, a belföldi fogyasztói ármozgások alapját képezi.

46 Mennyiségi + külker szabályozás A mennyiségi szabályozás formái a termelés önkorlátozása, állami kvótarendszer (garantált ár jár hozzá). Külkereskedelmi szabályozás exportszabályozás támogatási rendszer, engedélyezési rendszer lefölözés (belföldi hiány ellen). importszabályozás vámrendszer, import lefölözés, egyéb importszabályozás.

47 Intervenciós szabályozás Az intervenció formái termékfelesleg és termékhiány esetén különbözőek. Termékfelesleg esetén piacról történő végleges kivonás Pl. kényszerexport, állami felvásárlás, megsemmisítés piacról történő ideiglenes kivonás Pl. állami felvásárlás és készletezés, bértároltatás, Termékhiány esetén állami készletek piacra-vitele, import elrendelése, szükség szerinti kedvezményekkel történő belföldi forgalmazása.

48 Az agrárpiaci rendtartás módosítása Az EU csatlakozás miatt - a CAP átvétele Termékpálya-bizottságoklétrehozása (CMO Common Market Organization) Cél: Piaci zavarokat megelőzve intézkedjenek Eddig hét termékpálya-bizottság jött létre (gabona, tej, hús, cukor, zöldség-gyümölcs, szőlő-bor, dohány Civil szervezetek bevonása a Tárcaközi Bizottság munkájába (MAK, MOSZ, MAGOSZ, ÉFOSZ + terméktanácsok) A kiskereskedők nem értékesíthetnekbeszerzési ár alatt, 30 napos fizetési határidőt be kell tartaniuk

49 Termékpálya Bizottságok feladatai Miniszter felügyelete alatt működő piaci információs rendszerből származó információk alapján a piaci helyzet értékelése Termelési statisztikák elemzése, termésbecslés, mérlegkészítés, előrejelzés Javaslattétel jogszabály alkotására és módosítására Termékpálya-szabályozás hatásainak értékelése EU tagsági viszonyból eredő döntés-előkészítő operatív egyeztetés

50 Agrárirányítás VM MVH, Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal MgSzH, Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal

51 MgSzH, Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal

52 Az érintett intézmények Fővárosi és megyei növény- és talajvédelmi szolgálatok Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat Megyei földművelésügyi hivatalok Fővárosi és megyei állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomások Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet Állami Erdészeti Szolgálat és területi igazgatóságai Földművelésügyi Költségvetési Iroda Országos Borminősítő Intézet Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer-és Takarmányellenőrző Intézet Országos Állategészségügyi Intézet Országos Élelmiszervizsgáló Intézet

53 Az MgSzH felépítése Központból és területi szervekből áll Területi szervek megyei szinten szerveződnek, és felelősek többek között az igazgatási feladatok helyben történő ellátásáért Területi szervek körzeti irodákat működtetnek Területi szervek kirendeltséget hozhatnak létre

54 Az MgSzH költséghatékonysága 695 fős létszámcsökkentés (kb fő) Szakigazgatási intézmények közötti munkamegosztás hatékonyabban szervezhető Általános költségek fajlagosan csökkennek Középtávon csökken a fajlagos irodahasználati költség

55 Elnöki Titkárság ELNÖK Humánpolitikai Főosztály Informatikai Igazgatóság Ellenőrzési Önálló Osztály Jogi és Területi Koordinációs Főosztály Élelmiszerláncbiztonsági Elnökhelyettes Természeti és Genetikai Erőforrásokért Felelős Elnökhelyettes Gazdasági Elnökhelyettes

56 Gazdasági és Informatikai Osztály Főigazgató MgSZH megyei szervezet Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Igazgató Járványügyi és Állatvédelmi Osztály Élelmiszerbiztonsági és Minőségellenőrzési Osztály Minőségellenőrzési és Takarmányfelügyeleti Osztály Laborok Növény- és Talajvédelmi Igazgató Növényvédelmi Osztály Talajvédelmi Osztály Laborok Határ-kirendeltség Erdészeti Igazgató Csak 10 megyében! Csak 7 megyében! Földművelésügyi Igazgató Földművelésügyi Hatósági Osztály Vadászati és Halászati Osztály Vetımagfelügyeleti Termelési és Osztály* Ügyfélszolgálati Osztály Vetőmagfelügyeleti Osztály

57 MVH, Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

58 Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal funkciói Az Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) működtetése Kifizetések engedélyezése, a kifizetendő összeg közösségi előírásoknak megfelelő eljárás keretében történő megállapítása Rendelkezés a Magyar Államkincstár felé a jogosnak ítélt támogatások végső kedvezményezett részére történő átutalásáról EMGA, EMVA terhére teljesített kifizetések elkülönített naprakész nyilvántartása, könyvelése Kifizetések alapjául szolgáló adatok ellenőrzése EMGA, EMVA javára történő befizetésekkel kapcsolatos feladatok ellátása

59 MVH feladat delegálás Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) FVM Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomások Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. (ÁT.Kft.) Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. (MTKI Kft.) Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) Hegyközségek Országos Borminősítő Intézet (OBI) FVM Műszaki Intézet Állami Erdészeti Szolgálat (ÁESZ) Magyar Agrárkamara

60 Az MVH által kezelt támogatások Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) Belpiaci intézkedések Külpiaci intézkedések Intervenció Közvetlen támogatások Közös Agrárpolitika (KAP) Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) A Közösség hozzájárulása a vidékfejlesztési programokhoz Nemzeti forrás Nemzeti támogatások Nemzeti Kiegészítő támogatás (Top-up)

61 Általános Elnök-helyettes Piaci Támogatások Igazgatósága Intervenciós Intézkedések Igazgatósága Vidékfejlesztési Igazgatóság + EMVA jogcímek Pénzügyi Igazgatóság Jogi Főosztály ELNÖK Belső Ellenőrzési Főosztály Gazdasági Igazgatóság Titkársági Főosztály Fejlesztési Főosztály Humánpolitikai Főosztály Szervezési és Koordinációs Főosztály Biztonsági és Üzemeltetési Főosztály Elnök-helyettes Közvetlen Támogatások Igazgatósága + EMVA jogcímek IT Igazgatóság Területi Ellenőrzési Főosztály Területi Igazgatóság Az MVH megyei kirendeltségei

62 Törzskar KIRENDELTSÉGVEZETŐ Helyszíni Ellenőrzési O. 12 megyei kirendeltség Kérelemkezelési O. Beruházási Pályázat kezelési O Vidékfejlesztési O. 7 regionális illetőségű kirendeltség Jogi O. 62

63 Az MVH személyzete Az MVH alkalmazottainak teljes száma 1440 A Központi Irodában dolgozók száma 503 A Megyei Kirendeltségeken dolgozók száma 937 Felsıfokú oklevéllel rendelkezı munkatársak 1180 Középfokú végzettséggel rendelkezı munkatársak 260 Férfi kollégák aránya 46 % Nıi kollégák aránya 54 %

64 MVH kifizetések Támogatás típusonként

65 Az MVH kifizetéseinek megoszlása Intervenció 36% Nemzeti 2% Közvetlen támogatás 35% Belpiac 3% SAPARD 2% Külpiac 1% AVOP 10% NVT 11% Közvetlen támogatás NVT AVOP SAPARD Külpiaci intézkedések Belpiaci intézkedések Intervenció Nemzeti támogatások

66 Leggyakoribb problémák: Késés (Ket évi XVII. MVH törvény) A 8 napos hiánypótlás rövid, a kérelmek 60%-a hiánypótlásra szorul (a hiánypótlás megakasztja a többi kérelmet) Rövid pályázati határidık utolsó nap érkeznek be a kérelmek Kifizetési kérelmek feldolgozása ugyanannyi ideig tart Szemle Ellenırzési rendszer: Ellenırzés Monitoring Egyedi problémák horizontális kérdés (pl. átalakulás, utódlás, halálozás) Gyakori jogszabályváltozások ügyfelek érdekében Elıleg (a kormányrendelet kidolgozás alatt) Köztartozás vizsgálat (APEH-val online kapcsolat, heti rendszerességgel frissül)

67 Az Egységes Támogatási Rendszer (SPS) és a Kölcsönös Megfeleltetés bevezetése

68 Az ETR alapelve Szétválasztás:a közvetlen támogatás elnyerésének nem feltétele a mezőgazdasági termelés (a termelés és a támogatás elválnak egymástól) A szétválasztás hatásai: A termelők döntési szabadsága nő A termelők stabil bevételi forráshoz jutnak

69 Az ETR bevezetésének céljai A termelők szabadságának fokozása piaci döntéseik meghozatalában A mezőgazdasági szektor versenyképességének növelése; Környezeti és gazdasági szempontból is fenntartható mezőgazdasági termelés ösztönzése; Az EU helyzetének erősítése a WTO tárgyalásokon.

70 Kölcsönös megfeleltetés Egyes közvetlen és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének egységes szakmai követelményrendszere 2009-től (SPS-re való átállástól függetlenül) kötelezően bevezetendő Környezetvédelmi, köz-, állat- és növényegészségügyi, állatjóléti előírások 2 fő elemből áll: Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásai Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények: 19 darab közösségi rendelet és irányelv egyes követelményei

71 Intervenció

72 Legnagyobb gabonaintervenciós országok Legnagyobb gabonaintervenciós országok évben 4 millió tonna Németo. Franciao. Cseho. Lengyelo. Magyaro. Össz felajánlás Jelenleg felajánlás januári adat

73 A intervenció új szereplő a gabonaraktározási piacon Össz raktározási kapacitás: millió tonna Jobb kapacitás kihasználás Új raktárak

74 Intervenció öt éve között felvásárlás (t) értékesítés (t) /05 pü-i év 2005/06 pü-i év 2006/07 pü-i év 2007/08 pü-i év 2008/09 pü-i év

75 Intervenciós felvásárlás és értékesítés megyénként felvásárlás (t) értékesítés (t) Jás Bác Bar Bék Bor Cso Fej Gyı Haj Hev Kom Nóg Pes Som Sza Tol Vas Ves Zal

76 Intervenció hatásai Fix ár, korlátlan kereslet EU minőség, kockázat Hosszú távú raktározás Külkereskedőknek szokatlanul magas az ár Új piacok feltárása lassú

77 Gabonapiac szereplői Termelők Belkereskedők Feldolgozók Integrátorok Külkereskedők Állattartók Fogyasztók Raktárak, közraktár Szállítmányozók Minőségtanúsító szervezetek Növénynemesítők Technológia beszállítok Bankok Tőzsde Biztosítók

78 Intervenció folyamata Raktárak kiválasztása Felvásárlás Tárolás Értékesítés Elszámolás Eu-val

79 Intervenciós raktárak eloszlása

80

81 35 ezer tonna feletti kapacitások

82 A kukoricafelvásárlás korlátozása A felvásárlás kvótához kötése, EU-27 szinten a kvóták: 2007/08 1,5 millió tonna; 2008/09 0,7 millió tonna; 2009/10 0 tonna A felvásárlásnál az értékesítéshez hasonló pályázatos rendszerben működtetése 15 euró/tonna letéti díj alkalmazásával A felvásárlásnál a minőségi követelmények jelentős szigorítása

83 Az elmúlt négy év gabonaintervenciós tapasztalatai Raktárkapacitás nélkül nem lehet bekapcsolódni az intervencióba Olyan időszakban csatlakoztunk, amikor minden tabu megdőlt Duna menti raktárak felértékelődése A raktárfejlesztés intervenciótól függetlenül, hosszú távon pozitív hatást gyakorol a gabonatermesztés jövedelmezőségére Perspektivikusan továbbra is szükség van: gabonapiaci szabályozásra központi gabonakészletre

84 Jelenlegi intervenciós helyzet Magyarország a korábbi felvásárlásból származó mintegy 8,1 millió tonnás készletét mára teljes egészében értékesítette. Jelenleg 611 ezer tonna, a 2008/09. évi intervenciós felvásárlásból származó készlet. Új vonás az értékesítésben: A Bizottság a teljes intervenciós készletet egy éven belül élelmezési segély célra értékesíti. A 2009/10-ben az előző évivel azonos méretű felvásárlással számolunk. Bizonytalan a kukorica intervenció, standard felvásárlás nincs, indokolt helyzetben rendkívüli felvásárlás lehetséges.

85 Felajánlások helyzete Magyarországon Gabonaféle Felajánlás (e. tonna) Diszponált (e. tonna) Felvásárolt (e. tonna) Búza* Árpa* Kukorica 0 Összesen i adat

86 EU Búza árak, 2007-tıl $ /02/ /04/ /06/ /08/ /10/ /12/ /02/ /04/ /06/ /08/ /10/ /12/ /02/ /04/ /06/ /08/2009 $ US SRW FOB Gulf US SRW FOB Gulf Dlvd Rouen (11-12, 5% protein) UK feed FOB Management Committee 10 September /12/2006 quotations in USD and EUR

87 EU Árpa árak, 2007-tıl Management Committee 10 September /01/2007 4/03/2007 3/05/2007 2/07/ /08/ /10/ /12/ /02/ /04/ /06/ /08/ /10/ /12/ /02/ /04/ /06/ /08/2009 Dlvd Rouen feed FOB UK feed Black Sea feed FOB quotations in EUR

88 EU Kukorica árak, 2007-tıl Management Committee 10 September $ /3/07 10/5/07 21/6/07 2/8/07 13/9/07 25/10/07 6/12/07 17/1/08 28/2/08 10/4/08 22/5/08 3/7/08 14/8/08 25/9/08 6/11/08 18/12/08 5/2/09 17/3/09 29/4/09 10/6/09 22/7/09 2/9/09 4/1/07 15/2/07 Bordeaux (FR) Budapest (HU) USYC Gulf FOB eur USYC Gulf FOB $ quotations in USD and EUR/t

89 Az intervenciós szerződésállomány és készlet havi mennyisége szerzıdés (t) készlet (t) hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó

90 Az intervenciós készlet településenként #HIV! Boldogkıúj f alu Gáv av enc Vasmegysellı- e r Tiszaberce Timár l Ny íregy há za Mátészalk a Gyır Hajdúnáná s Hajdúbösz örmény Hajdúnáná s-tedej Nagy kálló Kállósemjé n Ny írgy ulaj Ormándlak Nagy kaniz sa Dev ecser Barcs Kaposv ár Vajta Mohács Adony Dunaf öldv ár Érsekcsan ád Baja Szeged Hódmezıv ásárhely Törökszent miklós Csanádap áca Balmazújv Debrecen áros Hajdúszob oszló Gy omaen drıd Biharkeres ztes Battony a Vésztı Nagy kam arás Ebes Füzesgy ar mat Beretty óúj f alu Derecske Megye Bács-Kiskun 12 Baranya 19 Békés 97 Borsod-Abaúj-Zemplén 13 Budapest 0 Csongrád 22 Fejér 30 Gyır-Moson-Sopron 4 Hajdú-Bihar 118 Jász-Nagykun-Szolnok 128 Somogy 26 Szabolcs-Szatmár-Bereg 127 Tolna 1 Veszprém 1 Zala 7 Végösszeg 612 Készlet (et) t. 90

91 Új vonások a 2009/10 évi magyar gabonaintervenció végrehajtásban Költség takarékossági és egyéb okokból az intervenciós raktárszám radikális csökkentése; A bizonytalan gazdasági és piaci helyzet miatt Míg korábban felajánlás az intervenciós időszak elején, most sok esetben kivárás a felajánlással; A jelentős forint árfolyammozgások esetén ismét várható felajánlások visszavonása és ugyanazon tételek újra felajánlása.

92 Az intervenció jövője a tanácsi kompromisszum után EU-27-re egységes intervenciós felajánlási időszak (november 1-től május 31-ig); Csak a búzánál marad a 101,31 euró/tonna garantált áras felvásárlás, de havi növekmény nélkül és EU-27 szinten 3 millió tonna felső korláttal; Árpa, kukorica, cirok nulla kötelező intervenció, de piaci helyzet függvényében rendkívüli intervenció: Pályázatos formában; Pályázatos ármegállapítással; Tonnánként 15 euró letéti díjjal.