Társadalmi párbeszéd a zöld civil szervezetek és a TXM Kft. között

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Társadalmi párbeszéd a zöld civil szervezetek és a TXM Kft. között"

Átírás

1 Társadalmi párbeszéd a zöld civil szervezetek és a TXM Kft. között (a Falcon Oil&Gas hazai leányvállalata) a magyarországi palagáz-kitermelés lehetőségeiről és kockázatairól című projekt kommunikációs összefoglalása

2 Tartalomjegyzék KUTATÓI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 A PROJEKT SZERVEZŐI... 8 A PROJEKT TERVEZETT MÓDSZERTANA... 8 A PROJEKT MEGVALÓSULT MÓDSZERTANA... 9 A PROJEKT IDŐTARTAMA, ÉS AMI A MÖGÖTT VOLT A PROJEKT ELŐTT MEGFOGALMAZOTT FELVETÉSEK ÉS ÉRVÉNYESÜLÉSÜK A PROJEKT UTÁN MEGFOGALMAZHATÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK A ZÖLD SZERVEZETEK SZOCIOLÓGIAI VIZSGÁLATA A KEREKASZTALON ELHANGZOTTAK KIÉRTÉKELÉSE A HIÁNYÉRZETEK ÉS ELÉGEDETTSÉGEK MELLÉKLETEK

3 Kutatói összefoglaló Egy mélyfúrásokra specializálódó gázkutató vállalat és a zöldek párbeszéde egyedülálló kísérletnek számít úgy, és abban a formában, ahogy az Magyarországon elkezdődött. Számunkra nem kérdés, hogy jó gyakorlatról van szó, mert minden visszajelzés, minden oldalról ezt igazolta, és a kritikai megjegyzések a zöld szervezetek részéről is inkább csak a projekt szokatlanságából származtak: Mi célja is ennek? Mire használható fel? ám ezekre hasonló projektek esetében ők maguk is egyre rutinosabb válaszokat adnak majd. Ha azonban oly egyértelmű a méltatás, feltehetjük a kérdést, miért nem jönnek létre hasonló kezdeményezések, illetve ha ennek nyomós oka van, akkor meg mi bírta rá az érintett bányavállalatot, hogy egy ilyenbe belevágjon, mit remélt ettől, és mire jutott vele? Valójában: mi célja volt vele? A fenti kérdéseket rögtön meg is válaszoljuk, előtte azonban néhány szót e szöveg létrehozóiról. Egy kívülálló, de nem teljes mértékben kívülálló pozíciót foglalunk el. Nem egy akvárium nézői vagyunk, mert elköteleződtünk, és mindent megtettünk azért, hogy a zöldek és az olajcég között történjék párbeszéd. A folyamatot facilitáltuk, azaz javaslatot tettünk, milyen keretek, milyen játékszabályok közt menjen végbe, de végül nem mi határoztuk meg ezeket. A holtpontokon igyekeztünk átsegíteni a feleket, ha kellett lassítottuk vagy gyorsítottuk a folyamatot, értékeltünk, és jelen voltunk úgy a mediációt végző, mint akár a cég vagy a zöldek közösségében. Sokszor elhangzik a vállalkozók részéről, hogy a kommunikációs tevékenység másodlagos, fölösleges pénzpazarlás, nem mérhető pontosan mi a haszna, és még az is vitatható, hogy a nyitottság és átláthatóság, melyet a kommunikációs kutatók általában szorgalmaznak, nem hoz-e több akadályt, mint az óvatosság és a hallgatás, melyet inkább e cégek jogi tanácsadói szoktak javasolni. Természetesen minden cég életében különböző stratégiák léteznek, ám egyvalami nem tehető meg: ha elindultunk a nyitás útján, nem lehet visszafordulni, mert az már igen komoly hitel- és bizalomvesztéssel jár, többel, mint ha minden egyes fél maradt volna az eredeti pozíciójában. A mi megbízónk rálépett erre az útra, amit ezúttal is köszönünk. Három komolyabb terület lefedését javasoltuk, és mindhármat a teljes nyilvánosság számára, s mindhármat úgy, hogy abban a cég és a szakmailag is professzionális zöld civil szervezetek elvárásaikat megfogalmazhassák. Az egyik a technológiára vonatkozó terület áttekintése, a másik a jogi környezeté, a harmadik pedig ez az írás, amely a kommunikációs és szociológiai folyamatokat elemzi. Három tanulmány is készült, s mindhárom feladata, hogy a nemzetközi kitekintésen 3

4 túl egy konkrét helyre Magyarországra, és azon belül is a makói gázkincsre és a róla szóló párbeszédre fókuszáljon. Véleményünk szerint e három láb nélkül az építményünk felborult volna. 1 Most térhetünk vissza a legizgalmasabb kérdésekhez, bár arra a választ, hogy miért nem jöttek eddig létre hasonló kezdeményezések, mi is csak találgathatjuk. A mi kezdeményezésünk ugyanis proaktív természetű, míg ebben az üzletágban megfigyelhető példák arról szólnak, hogy ha valahol a technológia bármilyen problémát okozott kiforratlansága vagy a véletlenek összejátszása miatt (Egyesült Államok, Anglia), akkor kezdtek a cégek válságkommunikációba. Más esetekben a rossz hír megelőzte a technológiát (pl. Németország), és erre próbáltak reflektálni, megint más esetben politikai természetű nyomás kommunikációs kezelésére kényszerültek (pl. Bulgária). Ezek közös jellemzője az, hogy egy meglévő konfliktusos szituációra történt válasz. A mi esetünkben azonban nem volt konfliktus, projektünk indításakor a magyarországi zöldek még nem foglalkoztak ezzel a technológiával, politikai ellenszenv csak elvétve, és szélsőjobboldali szervezetek részéről fogalmazódott meg, ott sem a technológia, hanem inkább amiatt, hogy esetleg a nemzeti gázkincset az állam eltékozolja, átengedi az idegeneknek. Ami pedig a társadalmi fogadtatást illeti, a TXM Makó és környéke lakosságában de országos szinten is befogadói környezetre talált 2. Mivel alapvető kommunikációs szabály, hogy ne követő, hanem irányító legyen az, aki érdekeit érvényesíteni szeretné, ezért a legtöbb multinacionális cég végez is valamilyen kommunikációs gyakorlatot, és egyre fontosabb szerepet kap működésükben a társadalmi hasznosságon alapuló elfogadottság megszerzése. Ám az ilyen CSR-tevékenységet a zöldek gyakran tartják a lényeget eltakaró propaganda tevékenységnek, és radikalitási fokuktól függően viszonyulnak ezekhez elfogadó, gyanakvó vagy akár ellenséges módon. A CSRtevékenységet is meghaladó szint az, ami a mi esetünkben történt. S nem azt állítjuk, hogy ez az előbbi szinteket (hagyományos reklámozástól kezdve, a lakossági konzultáción keresztül, a közszolgálati tevékenységekig) fölöslegessé és nélkülözhetővé tennék, hanem azt, hogy a mi szakmai szintre emelésünk másra fókuszált. Ez pedig az ipari termelés externáliája. Vagyis a szakmai megalapozású párbeszéd először csak az adott iparág nem kívánt mellékhatásait tárgyalhatja meg. Az externáliák említése meg sem történik a reklámozásban és a CSR-tevékenységekben, ám nem ritkán robbanásos módon jut felszínre a lakossági tiltakozás szintjén. Mivel ezeken a fórumokon az érzelmek vehetik át a szerepet, el is sodorhatják a kommunikációt, és a végkifejlet inkább a hangulatkeltő tehetségétől, mint az 1 A tanulmányok a Követ oldaláról letölthetők: 2 A TXM megbízásából végzett közvélemény-kutatásunk (Ld. 14. mellékletet) részleteiben mutatta ki, hogy a társadalom attitűdje milyen volt 2011-ben a hazai gázkitermelés vonatkozásában. 4

5 érveitől függ. A mi projektünkben a szakmai viták az externáliákra mely minden ipari tevékenység velejárója és a hasznokra tudott tárgyilagosan koncentrálni, s tette ezeket az eredményeket aztán nyilvánossá. Innentől kezdve a kommunikációs robbanásoknak, rémhíreknek, pletykáknak stb. sokkal kisebb a valószínűsége. A projekt legfontosabb célja tehát a racionális vita környezetének megteremtése, a tévhitek eloszlatása. A zöldek véleményvezéreknek számítanak a lakosság szemében, igen fontos tehát, ők milyen hőfokon értékelnek egy vállalatot és ipari tevékenységét, jutnak-e egymással valamilyen konszenzusra. Nem mindenkinek tetszenek azonban maguk a zöldek sem, ezért a két fél közti konfliktusokat sokszor úgy próbálják megoldani, hogy mindenki közvélemény-támogatást keres, kommunikációs technikákra kényszerül. A csaták aztán elmérgesedhetnek, a résztvevők stratégiái a nyílt szerepet vállaló lobbistáktól a korrupt technikákig terjedhetnek. A valódi háborúkhoz hasonlóan lehetnek például magukat álcázó, egy-egy cég szolgálatában álló megélhetési zöldek, politikai provokátorok, ipari kémek stb. Talán ez a magyarázata annak, hogy a hozzánk hasonló projektekre nem találtunk nemzetközi példát. De azért is nehéz az ilyen párbeszédeket létrehozni, mert maguk a zöld szervezetek sem rendelkeznek erre megfelelő kapacitással: mivel háborús környezethez szoktak, a békés szituáció némelyikük számára kifejezetten idegen terep. A párbeszédek eredményét tudtuk mérni ld. az utólagos interjúkat, de amikor proaktív módon belekezd egy vállalat egy újfajta kapcsolatfelvételbe, sosem láthatja előre, hogy mi haszna lesz belőle. Volt, amikor bizalmatlanul viszonyultak a reklámozáshoz, aztán a CSR-hez is. Ma már az előbbiek kitaposott ösvények, a CSR-eseményeknek olyan kockázata nincs, hogy az ellenállást aktiválná egy céggel szemben, egy tevékenység létéről és technológiai externáliáiról szóló vita viszont hozhat az iparág számára nem kívánt következményeket. S fordítva: a zöldek számára a tiltakozás egy beruházással szemben bejáratott ösvény, viszont leülni egy céggel független imázsuk, sőt korrumpálhatóságuk kockázatát is magában rejti. A Méltányosság Politikaelemző Központ (MPK) mint facilitátor abban az esetben vallott volna kudarcot, ha a folyamat nem megy végig. A projekt végigviteléhez igyekeztünk a szereplők mind együttműködési, mind önérvényesítő beállítódását növelni, az olyan stratégiákat pedig mérsékelni, amelyek az elkerüléshez, vagy épp a versengéshez vezettek volna. Ettől kezdve viszont a kimenettől függetlenül számunkra a projekt a tanulságok és az elemezhető folyamatok izgalmát ígérte. Kíváncsiak voltunk lesz-e valamilyen megegyezés, növekszik-e az átláthatóság, változik-e a felek egymáshoz való attitűdje stb. A bányavállalatot erre a projektre nem a kíváncsiság bírhatta rá (ez az MPK attitűdje), s nem is csak egy etikai megközelítés, bár ezek is nélkülözhetetlenek voltak a párbeszéd kezdeményezéséhez. Ami először is igazán számított, az a cég vezetésének nemzetközi tájékozottsága, ez alapján előre várták a számukra nem kívánatos szabályozási és nyilvánossági akadályokat. Másodjára technológiai önbizalmat kell említenünk, mely azt jelenti, hogy a TXM bízott saját fejlettségében, abban, hogy nem követi el ugyanazokat a 5

6 technológiai hibákat, amelyeket mások pl. Amerikában a repesztési eljárásokkal elkövettek, s ezeket a zöldek oly mértékben méltányolhatják, hogy még melléjük is állnak. Végezetül bízott a makói helyi viszonyok adta kedvező lehetőségekben, ahol is a zöldek számára is elfogadható módon képesek lehetnek a gazdaságos kitermelésre (ld. pl. a vegyi anyagok nélküli kitermelés lehetőségét). Lényeges megállapítanunk, hogy tárgyalásos helyzet, szakmai egyeztetés a cég szándékai ellenére nem jött létre, ebben az értelemben a TXM még nem érte el a célját. A tárgyaláshoz kellenek ellentétes és közös érdekek. Ezek nélkül nincs miről tárgyalni. Az ellentétes álláspontok megmutatkoztak. A zöldek szerint a repesztéses eljárásra, sőt a gázkitermelésre nincs is szükség, míg a cég nyilván kitermelni szeretne. A közös érdekek felbukkantak, de a folyamat nem jutott el arra a pontra, ahol a zöldek kéréseket fogalmaztak volna meg. A szakmai tanulmány ajánlásaival kapcsolatos cégvállalásokat viszont igyekeztek értelmezni, megérteni. A tárgyaláshoz tárgyalási kényszer kell. Ilyen lehet a zöldek számára majd az, ha a cég elkezdheti a kitermelés felfuttatását. Ekkor válik a zöldek számára fontossá az externáliák csökkentése, mely problémák elé is mehettek volna e folyamatban, ha akartak volna. A kompromisszumok keresése válhat közös érdekké, amennyiben a cég is hajlandó tanulni a zöldek javaslataiból. A hajlandóság szerintünk a felekben kialakult. Ami manifeszt módon már eddig létrejött, az az információcsere. A folyamatot végigjárt zöldek többféleképp is megfogalmazták, hogy a kerekasztal után sok mindent pontosabban és jobban értenek. A cég számára is világossá vált, hogy a fő konfliktus nem is a részletekben keresendő, hanem abban, hogy a zöldek már nem látnak áthidaló megoldást a gázban, és minden szénhidrogén háttérbe szorítására törekednek. (A többi fosszilis energiával vagy az atomenergiával való összevetésben a palagáz természetesen nem szerepelt volna rosszul, de a kerekasztalnak nem ez lett a témája, illetve csak érintőleges említése történt, mint a kisebbik rosszra.) Ami látens módon jött létre, az a cég és a résztvevő zöldek közti bizalom. Ez specifikus eredmény, mert csak a TXM-re vonatkozik, és csak azokra a zöldekre, akik a folyamatban részt vettek. A felek partnerré váltak, azaz noha nem szűnt meg a köztük lévő ellentét, sőt, élesebben kirajzolódott a cég számára a zöldek szakmai-elvi-filozófiai kifogása, de elismerték a másikat olyan legitim félnek, aki egyenrangú velük. Az is szembetűnő, hogy a részvételi aktivitás és a bizalom közt korreláció alakult ki, vagyis voltak olyan zöld szervezetek, ahol cserélődtek a bevont emberek, volt olyan, amelyik eleve távol tartotta magát a személyes érintkezéstől, de figyelte a folyamatot, és természetesen olyanok is, akik bár jelentősek, de távol maradtak. Minél inkább bevonódott valamelyik szervezet a folyamatba, és minél stabilabb személlyel függetlenül a szervezet eredeti stratégiáitól, annál inkább kezdtek odafigyelni a cég törekvéseire és elképzeléseire. 6

7 A kapcsolatfelvételnek ez a látens funkciója mindkét fél számára pozitív, és lehetővé teszi, hogy tárgyalási szituációk jöjjenek létre a jövőben. Amennyiben a fúrások után a repesztések megkezdődhetnek, a zöld szervezetek profitálhatnak abból, hogy jóval nagyobb átláthatóságot biztosít számukra a TXM, mint más olajvállalat, így maguk is jobban tudják érvényesíteni a szempontjaikat. Túl vagyunk a felek preferenciáinak, szándékainak, felfogásának kölcsönös megismerésén. A TXM joggal remélheti, hogy a zöld szervezetekkel nem kell olyan csatákat vívniuk, melyek esetleg a valóság ismeretének hiányából táplálkoznak. Ha a felek akarnak, és úgy döntenek e bevezető találkozás után, a részletekről szóló tárgyalások előtt is nyitva lesz az ajtó, s valószínűleg mindkét fél kezdeményezheti ezt, ha attól bármi pozitív eredményt remél. Például ha a zöldek még nem elégedettek az átláthatósággal, jogos reményeik lehetnek, hogy újabb kérésüknek eleget tesznek. A projekt megindulásakor úgy fogalmaztam, hogy ez az egy ágyban az ellenséggel kommunikációs helyzet. (A résztvevők valószínű emlékeznek erre, mert többször emlegették mindkét oldalról.) Ez alatt azt értettem, hogy a részvételt elvállalók kötik magukat a projekthez kicsit úgy, mint a házasok egymáshoz, miközben pozícióik ellentétesek kicsit úgy, mint a veszekedő házasoké. Ahogy az a nemek harcánál 3 tehát kialakulhat, a mosoly és kedvesség mögött elharapózhat a bizalmatlanság, amiből félreértések és újabb konfliktusok jönnek létre. Úgy gondolom, a mosolyok a projekt lezárultával másodlagosakká váltak, a félreértések miatt aggódni már nem kell. Megnyílt a lehetőség a félelemmentes együttműködésre vagy a sértődésmentes válásra. A következő fejezetek már valódi tárgyalások lehetnek zöldek és a cég közt, melyek megállapodással, írásba foglalt ígéretekkel zárulhatnak. Független a magyarországi meglehetősen zilált jogi és politikai környezettől, melynek egyébként ahogy arra e jelentésben is kitérünk majd mind a zöldek, mind a TXM Kft. szenvedő alanya. Dr. Zsolt Péter Méltányosság Politikaelemző Központ Kutatási igazgató 3 A nemek harca a játékelméletekben egy olyan helyzet, ahol az együttműködésből származik a legtöbb jó, miközben a preferenciák ellentétesek. Ám az volna a legrosszabb, ha egymás preferenciáit kicserélnék, viszont az optimális az lenne, ha olyan játéksorozatokat találnánk, ahol képes egyik folyamatban az egyik, a másikban a másik engedni. 7

8 A projekt szervezői 2012-ben a Falcon-TXM 4 repesztéses gázkitermelésre specializálódott olajcég olyan társadalmi fórum megszervezésére kérte fel a Méltányosság Politikai Elemző Központot (MPK) 5, amelyben a legfontosabb, érdeklődő zöld szervezetek vitatják meg egymás közt egy sajtónyilvános kerekasztalon a cég technológiáját és magyarországi tevékenységét. A vállalat nem csak a szokásos lakossági felméréseket szorgalmazta (melynek során már szorosabb munkakapcsolat alakult ki az MPK szociológiai-kommunikációs szakértőivel), hanem a társadalmi párbeszéd szakmai szintűvé emelésére is megbízást adott. A Méltányosság Politikaelemző Központnak, mint független koordináló szervezetnek, a módszertan kidolgozójaként a megbízó elvárásain túl az is célja lett, hogy elősegítsen egy új típusú, vállalatok és környezetvédők között zajló párbeszéd kialakulását. A projektbe partnerként hívtuk meg a KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért Közhasznú Szervezetet, 6 a vállalati környezetvédelem/csr 7 területének egyik legnagyobb hazai tapasztalattal rendelkező szervezetét. Ezzel is biztosítani kívántuk, hogy a közvetítést és mediációt is felvállaló szakmai környezet álljon mind a zöld szervezetek, mind a TXM rendelkezésére. A projekt tervezett módszertana Hasonló széleskörű, egyeztető nyilvános fórumra az MPK nem talált korábbi példát. Természetesen a cégek és a környezetvédő szervezetek között számos érintkezés és együttműködés van, de ezek általában nem nyilvánosak, annak eredményei nem hozzáférhetőek mindenki számára, és általában az adott vállalat tevékenységének egy-egy szűkebb területére, esetleg egy-egy adott konkrét projektre vonatkoznak. Másrészt a civilek és a vállalatok találkozása sokszor már csak akkor következik be, amikor egy beruházás megvalósult, vagy a széleskörű megvalósítás szakaszába lépett, vagy ha egy konfliktushelyzet ezt már kikényszeríti, és a környezetvédő szervezetek javaslatait már nem, vagy csak részben lehet beépíteni a folyamatba. Sokszor az ilyen típusú találkozás nem a vállalat együttműködési hajlandóságának, hanem sokkal inkább a környezetvédők nyomásgyakorló tevékenységének következtében jön létre. Így a módszertan kialakítása során számolnunk kellett azzal, hogy azt mind tartalmában, mind ütemezésében folyamatosan felül kell vizsgálnunk, be kell építenünk a résztvevők visszajelzéseit, és szükség esetén változtatnunk kell rajta. 4 A cég bemutatását lásd: 1. számú mellékletben 5 Az MPK bemutatását lásd: 1. számú mellékletben 6 A KÖVET bemutatását lásd: 1. számú mellékletben 7 Corporate Social Responsibility (vállalatok társadalmi felelősségvállalásával foglalkozó terület) 8

9 Azt tűztük ki célul, hogy legyen egy kerekasztal-beszélgetés, amelyen civilek, szakértők és a TXM felkészülten tud részt venni. A felkészültség jelen esetben azt jelenti, hogy minden résztvevőnek lehetősége van a témában elmélyülni, ezért a zöld szervezeteknek meg kell adni a számukra is megbízható szakértői háttérelemzések összefoglalását, valamint behatóan meg kell ismerniük a TXM tevékenységét. Minderre kellő időt, támogatást, energiát és pénzt kell szánni. Figyelemmel kell lenni a felek erőviszonyainak kiegyensúlyozására, konszenzusos módon kell megteremteni a kerekasztal forgatókönyvét. (Utóbbira például több variáció is készült, néhány alternatívát már rögtön az elején fel kellett vázolni, hogy a felek láthassák, hogy nagyvonalakban mik az elképzelések.) Mára, a projekt megvalósulása után, már egy konkrét módszertant tudunk javasolni, ami bizonyos egyeztetéseket felgyorsíthat. Azzal tisztában voltunk, hogy a zöld szervezetek nem rendelkeznek kellő anyagi erőforrással ahhoz, hogy szakanyagokat készítsenek vagy készíttessenek egy konkrét ipari tevékenységre, egy konkrét helyi esetre, így a repesztéses eljárásról és a makói fúrásokról sem tudhattak sokat. Egy, vagy akár több szakértői anyagra is szükségük lehet álláspontjuk kialakításához, melynél azonban a szakértő kiléte igencsak döntő fontossággal bír. A szakértő kiválasztásában a céget nem tartják majd megfelelőnek. Javaslatunk tehát az volt, hogy a cég fizesse a szakértőt, amit azonban a zöldek választanak ki. A kiválasztott személyét illetően a cégnek vétójogot terveztünk, hiszen elképzelhető, hogy olyan valakire esik a választásuk, aki köztudottan palagáz-ellenes. Feltételeztük, hogy megoldás lehet az is, ha egy szakértőt a zöldek, egy másikat pedig a cég választ, ami azonban megduplázza a szakértői költségeket. A fenti eljárásmeneti dilemmákat viszont nem kívántuk megoldani, annak mediálása a KÖVET feladata volt, az MPK facilitálása pedig csak annyit jelentett, hogy javaslatokkal álltunk elő, és ötleteket adtunk. Mint látni fogjuk az összes kezdeti forgatókönyvünkhöz képest részleteiben eltérő megoldás született. A projekt megvalósult módszertana A KÖVET kiválasztotta az általa fontosnak ítélt zöld szervezeteket, és közölve velük a célokat, részvételre invitálta őket 8. Az aktív tagok, akik a későbbiekben mindenről értesítést kaptak, és több előzetes egyeztetésen is részt vettek, a következő szervezetek lettek: Greenpeace, Levegő Munkacsoport, Magyar Madártani Egyesület (MME), 8 A kiválasztás procedúrájának részleteit ld. a 2. mellékletben. 9

10 Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ), Regional Environmental Center Magyar Iroda (REC), Védegylet, World Wildlife Fund (Vadvédelmi Világalap WWF). Még ebben a körben is feltehető a kérdés, hogy mennyire vág a profiljukba a gázkitermelés és bányászat akár a madarakra, akár a vadvédelemre szakosodott szervezeteknek? Egyfelől azonban különös odafigyelés történt irányukba, másfelől viszont ők maguk már a legutolsó fázisban, a kerekasztalon egyéb elfoglaltságra, illetve kompetenciahiányra hivatkozva nem vettek részt. A meghívóban a KÖVET kérte, hogy bármelyik szervezet, ha úgy gondolja, hogy akad még rajtuk kívül fontos csoport, azoknak továbbítsa a meghívót. Hólabda módszerrel lett tehát nyitott, de mégis zárt a zöldek kiválasztása. A terjedelmes lista ellenére a kerekasztalra már csak 7, a folyamatban aktív szervezet kapott szereplési meghívót 9, melyek közül három vállalta is a szereplést: a Greenpeace, a Levegő Munkacsoport és az MTVSZ. A TXM-nek arra nem volt szüksége, hogy a technológia és a környezeti hatások témájában külön saját szakértőt kérjen fel, mert ezzel a tudással maga a menedzsment is bírt. A zöldek sem tartották lényegesnek, hogy kétféle szakértőt kérjenek fel, és még a KÖVET és az MPK megbeszélésein is elhangzott olyan érv, hogy a két szakértő vitája a szakértői státuszt is lejárathatja. S bár a modern deliberatív közvélemény-kutatásoknál előszeretettel használják a pro és kontra szakértőket, itt ettől az eljárásmenettől eltekinthettünk, hiszen egyik oldal sem kívánt élni vele. Jogi részleggel is rendelkezett a TXM, itt azonban mégis úgy döntöttek, a tanulmány tartalmazzon összefoglaló jogi-szabályozási áttekintést is. A jogi áttekintés kinőtt a technológiai kérdések közül, mind a zöldek, mind a cég számára egy ilyen összefoglaló szakanyag elkészíttetése hasznosnak bizonyult, ezért a felek úgy döntöttek, külön jogi tanulmányt is készíttetnek. A szakértő kiválasztása itt egyszerűbbnek bizonyult. A folyamatba résztvevőként meghívott EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület amúgy is jelezte, hogy ha jogi szakértelemre tartunk igényt, professzionális módon rendelkezésükre áll, nem civilként. A felek meg is egyeztek abban, hogy az EMLA erre megfelelő lesz 10. Igen nehéz volt viszont a technológiát bemutató és elemző szakértő kiválasztása 11. Sok érv szólt a hazaiak mellett pl. megfelelő szaktudás, de még több velük szemben (személyes 9 A kerekasztali részvételre küldött szervezeti és névlistát valamint a kerekasztal programját ld. a 3. mellékletben. 10 Az EMLA bemutatását ld. az 5. mellékletben. 11 A legradikálisabb megközelítés Vida Viktortól (Védegylet) származott, aki szerint nincs szükség szakértői tanulmányokra. Egy ilyen észrevétel realizálódása szerintünk a projekt ellaposodását vagy szétesését jelenthette volna, ezért ezen egy levéllel igyekeztünk segíteni. (Ld. 13. melléklet) 10

11 ismeretség, más jellegű elfogultság, aktivista tevékenység stb.). Mindezek miatt egy idő után a TXM-től kértük, hogy vállalja a külföldi szakértő finanszírozását. Végül azt a gáláns ajánlatot is megkaptuk, hogy a zöldek bárkit jelölnek, azt elfogadja a TXM, vétóval nem kívánnak majd élni. Andreas Goldthau a CEU energetikai szakértője, dr. Hetesi Zsolt fizikus, ELTE Környezettudományi Kooperációs Kutatóközpont, tudományos munkatárs, Prof. Pápay József Miskolci Egyetem, Olajmérnöki Intézeti Tanszék, Dr. Szanyi János SZTE TTK Ásvány, Kőzettani és Geokémiai tanszék, docensének neve merült fel először. A zöld szervezetek egy megadott határidőig további neveket javasolhattak. A kiválasztást demokratikus szavazással terveztük megoldani, de végül konszenzusos alapon történt, ami sokkal kívánatosabb is. A KÖVET megkereste az érintetteket, és az alábbi kérdéseket tette fel nekik: 1. Elvállalna-e egy szakértői munkát egy megadott időpontig. 2. A palagáz-kitermelés mely aspektusának a részletes kifejtését vállalná? (földtani folyamatok, víz, stb.) 3. Tudja-e vállalni a függetlenség feltételét az érdekelt vállalatok és a civil szervezetek tekintetében egyaránt? 4. Kiket vonna be a munkába, illetve ha nem kíván részt venni a projektben kiket javasolna szakértőnek bevonni? A legtöbb vita Hetesi Zsolt személye körül bontakozott ki. A fenti névlistából sokáig az ő személyét szerették volna valamilyen mértékben szerepeltetni, de aztán egyre inkább a külföldi szakértők felé kezdtek el tájékozódni. Szempontként szerepelt még az is, hogy olyan valaki legyen, aki a legátfogóbb jelentés elkészítésére vállalkozik, azaz a legtöbb tudományterület érintésére képes. Az eljárásmenetet illetően központi problémává vált a zöldek számára, hogy ha ők jelölik a szakértőt, és a szakértő, megismerve a TXM technológiai eredményeit és a makói lehetőségeket, esetleg olyan támogató álláspontra helyezkedik, amivel ők nem tudnak azonosulni, akkor egy esetleges tiltakozásukkal szemben felvethető lesz, hogy de hisz ezt az ő szakértőjük mondta. A megoldás az lett, hogy a KÖVET nevezte meg a szakértőt, a zöldek pedig azt elfogadták. A szakértői tanulmány készítője Matthias Altmann (Ludwig-Bölkow- Systemtechnik GmbH) lett 12. Altmann, előélete alapján, a palagáz ellenzői közé sorolható, ami nem kis aggodalommal töltötte el a TXM-et, aki ugyanakkor semmi mást nem szeretett volna, csak egy tárgyilagos technológiai bemutatást, amely nem más helyszínek tapasztalataira, hanem a cég makói tevékenységére és terveire épít. Több előzetes találkozásra is sor került 13, köztük olyanokra, ahol csak a zöldek, és olyanokra is, ahol csak az MPK és a TXM vett részt, de olyanok is voltak, ahova minden érintett előzetesen eljött. A zöldek közt is volt olyan szervezet a Védegylet, amely a részvételt ugyan 12 Az LBS bemutatását ld. a 4. mellékletben 13 Az előzetes egyeztetéseken a zöldek egyre konkrétabb kérdéseket tettek fel, melyekre a TXM igyekezett válaszolni. Egy ilyen válaszsort mutat be a 8. melléklet. 11

12 feltehetőleg óvatosságból, de lehet, hogy csak időhiányból kerülte, viszont az es egyeztetésekben aktívan jelen maradt. Az együttes találkozókon maga a TXM igazgatója, Szabó György részvétele is újdonságnak számított. Más vállalatoknál nem a csúcsvezetők szoktak személyesen megjelenni a kommunikációs egyeztetéseken. A jelenlévő zöldek már ekkor átértékelték lehetséges szerepüket, és a konfrontatív hozzáállást átalakították érdeklődővé. Történt olyan találkozó is, ahol a cég a működési technológiájáról tartott bemutatkozó előadást, és olyan is, ahol a szakértő személyéről történt egyeztetés, végül a kerekasztalról készült, MPK által összevágott videó előzetes egyeztetésére, majd kiegészítésére került sor a nyilvánosságra hozatal előtt Azaz minden egyes lépést ugyanaz a filozófia hatotta át, a résztvevők egyetértése nélkül semmit nem kívántunk csinálni, de a tevékenység előrehaladása érdekében igyekeztünk kézben tartani a folyamatot. A folyamatról a nyilvánosságban az MPK egy rádiós interjúban, és két sajtóközleményben számolt be 14. A projekt időtartama, és ami a mögött volt A projekt-ötlet és felkérés 2011 elején történt, az első szakasz zárásának időpontja pedig 2014 eleje. A hároméves időtartam nem volt előre tervezve. Az MPK előzetes timing-tervei még fél évnél is rövidebb időszakra készültek 15. A kerekasztal május 6-án valósult meg 16, az ezután készült utómunkálatok, a videó-anyag 17, a kommunikációs elemzés, a projekt kiértékelése és jóváhagyása átlépte még a 2013-as évet is. A résztvevők maguk is kérték olykor, hogy legyen idejük áttanulmányozni, egymás közt megtárgyalni az elkészült anyagokat. Nem tekinthetünk el attól, hogy a zöld szervezetek civilként játszottak szerepet, amihez hozzátartozik, hogy jövedelmüket nem a projektből nyerték, szabadidejüket szánták a technológiában és a jogszabályokban való elmélyedésre, az egyeztető fórumokra, az es levelezésre stb. De a szakanyagok elkészülte is, melyek professzionálisak voltak, és a szerződés szerint futottak, mire átadhatónak minősítette a megfelelő verziót a TXM is, az EMLA, valamint az LBS, több időt vettek igénybe az előzetesen tervezettnél. A csúszások okait sorolhatnánk, ám lényegesebb az, ami a hosszú időintervallumból következett. A projekt megkezdésekor a repesztéses technológia világsikere még kétséges volt, 2013-ra már alapvetően átrendezte az energiapiacot, és fellendítette az Egyesült Államok gazdaságát. Mondhatni, hogy erre a strukturális változásra, mely a repesztéses gázkitermelés 14 Az interjú archiválásra került a Gazdasági Rádiónál (2012. március 6-án órai adás), a sajtóközleményeket pedig ld. a 10. mellékletben.www.gazdasagiradio.hu/vendeg/ A 9. mellékletben bemutatjuk az előzetes timing-tervet. Ha az idő csúszott is, a feladatok egymásra épülése nem változott, inkább csak bővült, pl. a kerekasztalról szóló videó-készítést később illesztettük a projektbe. 16 Programját ld. a 3. Mellékletben. 17 A nyilvánossá tett videó elérhető: 12

13 gazdaságosságára, és az amerikai lelőhelyek gyarapodására vonatkozott, még maga az iparág sem számított. Az Egyesült Államok országot elhagyó vállalkozásai kezdtek visszatérni az olcsóvá váló energia miatt. A globális terepen megállt Amerika lejtmenete, világpolitikai befolyása pedig megmaradt. Olyan jelentős események történtek, mint a fukushimai erőmű katasztrófája, amely önmagában is az atomenergiáról a gáz felé tolhatta el a lobbiérdekek közti küzdelmet. (Noha Magyarország kormánya, ennek ellenére, az atomprogram mellett döntött, Németország pedig az atom elutasítása után mégsem tért át a palagázra.) S amikor már a palagáz elfogadottsága javulni látszott, Angliában földrengés-okozással vádolták a technológiát, Európa az elutasítástól mégis elmozdult az elfogadás felé, miközben tagországaiban többféle modell kezdett kiépülni, és igen lényegessé vált a helyi politika és a civil lakosság véleménye. Ezek a folyamatok is önálló faktorokként jelentek meg, melyre a skála egyik oldalán a mi régiónkban Bulgáriát 18 emelhetjük ki, ahol politikai érdekek mozgósították a technológiával szembeni ellenállást, a másikra pedig Lengyelországot, ahol meg a kormányzati célok szorították háttérbe a környezetvédelmi szempontokat 19, és az orosz gáztól való függetlenedést a nemzeti stratégia részévé emelték. A magyar politika pedig nemcsak bizonytalan és váltakozó volt, de a hatósági eljárásmenetek és a megfelelő engedélyek birtoklása ellenére is, teljes mértékben kiszámíthatatlannak mutatkozott. Végezetül, de nem utolsósorban a globális zöld szervezetek szakértői, még a projekt indulásakor, a megújuló energiák felé vezető úton átmenetet támogató 20, de a kerekasztal időpontjára már a híd szerepet is elutasító állásfoglalást fogalmaztak meg a gázt illetően. Ennek oka többek között valószínűleg az, hogy a gázra, mint alternatívára tekintettek a szénnel és az atommal szemben még 2011 előtt, később viszont a CO2 okozta felmelegedési veszélyek fokozódása miatt már nem támogatták, szakmai véleményük ezért megfordult 21. Épp csak felvillantani próbáltuk azt a változó környezetet, amely minden bizonnyal hatott a projekt kommunikációs nehézségeire. Ha fél év alatt eljutottunk volna a kerekasztalig, a zöldek előtte és utána való véleményének változása a TXM kommunikációjának lett volna betudható, így azonban az elemzés nehezebbé válik, és mindössze annyit állíthatunk, hogy 18 A bolgár esetben a politikai eseményeket elemeztük. Ld. 6. mellékletet 19 A lengyel esetben a környezetvédő szervezeteket, a minisztériumokat és a médiát is elemzés tárgyává tettük. Ld. 7. melléklet. 20 A gázerőművek minden megtermelt kilowattóra során kevesebb, mint feleannyi szén-dioxidot bocsátanak ki, mint a szénerőművek, így ideálisak a 2050-re 100%-ban megújuló villamos energián alapuló rendszerhez vezető híd szerepére. (Hálózatok harca, Greenpeace évi jelentés 31.o.) 21 Az azóta is egyre markánsabbá váló elutasításra és a gáz mint híd elmélet elvetésére ld. pl. Fabian Flues Antione Simon: Lassú és költséges út a semmibe: palagázfejlesztések Európában, MTVSZ, 13

14 Magyarországon a TXM-nek sikerült egy olyan kapcsolatot kiépíteni a vezető zöld szervezetekkel, amely a jövőben tárgyalási helyzetekre ad lehetőséget. A zöld szervezetek helyzete és akaratérvényesítésének állami útjai ugyanakkor jogilag megnehezültek. Ebben a tendenciában a lengyelek útjára léptünk, gondolunk itt például a Környezetvédelmi Minisztérium megszüntetési tervére. Ám lengyel kutatásunk is azt mutatja 22, hogy a zöld szervezetek szerepe, ha módosulva is, de megmarad. Fontosabbá válhat például a cégekkel kialakított közvetlen kapcsolat. Az átláthatóság nem csak törvényekkel biztosítható, de tárgyalásos úton is elérhető. Ez felértékelheti a zöld szervezetek szemében, a kelet-európai térségben is, a jó gyakorlatokat követő cégekkel való kapcsolatot. 22 Ld. 7. melléklet 14

15 A projekt előtt megfogalmazott felvetések és érvényesülésük A környezetvédő szervezetek és a vállalatok megközelítése sok esetben alapvetően eltér egymástól. Más szempontrendszerek és értékek mentén működnek, mely sok esetben megakadályozza azt, hogy a gyakorlatban érdemi kommunikációt tudjanak folytatni. Ezért már a felkészüléskor sorra vettük azokat a kérdéseket, melyek a folyamat során konfliktust okozhatnak. A természeti rendszer és a gazdasági rendszer kapcsolata A környezetvédő szervezetek általában a gazdasági rendszerre a környezeti, azon belül pedig a társadalmi rendszer alrendszereként tekintenek. Vagyis a környezeti és a társadalmi rendszerek hosszú távú érdekei felülírják a gazdasági rendszer profitteremtő érdekeit. A környezetvédő szervezetek gondolkodása ezért messze túllép azon a szinten, hogy az adott beruházás lokális és rövid távú hatásait vizsgálja és értékelje. A vállalatok, melyek fő célja a profittermelés, működésüket természetszerűleg a gazdasági rendszer céljaihoz igazítják, és a társadalmi és környezeti rendszereket tekintik alrendszereknek. Működésük során törvényi előírásoknak megfelelően vagy saját vállalások keretében próbálják figyelembe venni az alrendszerek céljait is. De a környezeti és társadalmi szempontok figyelembevételével csak addig mehetnek el, míg az a profitszerzésüket nem sérti. A felelősen működő vállalkozások annyit tehetnek, hogy engednek a profitmaximalizálási lehetőségekből (például a környezeti terhelések csökkentése érdekében plusz beruházásokat eszközölnek). Még ha a résztvevők értik, és igyekeznek is tiszteletben tartani az alapvető nézőpontbeli különbséget, ez akkor is bizalmatlanságot szülhet, ami aztán félreértésekhez vezethet, ezért a mediálónak végig az a feladata, hogy a félreértések időben tisztázódjanak, és emiatt ne szakadjon meg a párbeszéd. A kerekasztalon is szereplő három zöld szervezet képviselője maximálisan tolerálta a vállalat szűkebb nézőpontját. Interjúikban is utaltak arra, hogy a tárgyalásos megoldások hívei, és nem zavarja őket, hogy a vállalat nem képes belehelyezkedni az általuk felvetett problémákba, és csak azzal akar foglalkozni, amihez ért, jelen esetben ugye a repesztéssel és a gázkitermeléssel. Ezzel szemben viszont a cég miközben szintén lettek volna globális észrevételeik tartózkodtak attól, hogy ezen a téren vitába bocsátkozzanak a zöldekkel, amiből a zöldek azt hihették, hogy a cég nem is képes a globálisabb nézőpont felvételére. De épp azért, mert a cég félt hitbeli kérdésekre átvinni a vitát, nem került szóba az sem, hogy voltaképp nincs kizárva számukra, hogy szimbiózisba lépjenek, és közös rendszereket alakítsanak ki olyan vállalkozásokkal, melyek pl. a TXM számára érdektelen geotermikus energiával tudnának mit kezdeni. 15

16 Alapvetően két szinten zajlott a kommunikáció, a cég részéről a hogyan történjék a gáz kitermelése, a zöldek részéről pedig a kell-e egyáltalán a palagáz? volt a kérdés. A hogyan és a miért kicsit aztán el is ment egymás mellett, de félreértést nem okozott. Mindössze egyetlenegy pontban érzékeltünk félreértésre utaló kommunikációt: a kerekasztalon a zöldek a gazdaságtalanság mellett érveltek (Botár Alexa, Vargha Márton). Miért foglalkoztatja ez a zöldeket, mikor ez a részvényesek dolga? kérdezték viszont a másik oldalról pl. a kitermeléssel szimpatizáló nézők közül valaki, de sokan valószínűleg magukban is, és nem is értették a másik fél felvetését. Lehetséges magyarázat az, hogy mert a zöld kommunikációnak, ha hatékony akar lenni a széles nyilvánosságban, szükséges ezen a területen is érvelnie. De az is lehet, hogy a palagáz esetében attól tartanak, hogy költségvetési támogatás kerül a vállalkozásba, s ez elvonja a pénzt a megújuló energiák elől 23. A környezetvédők független státusza a folyamatban Fontosnak tartottuk, hogy a meghívott környezetvédő szervezetek, mint a független civil kontroll megjelenítői vegyenek részt a folyamatban. Ezért a projekt egyik meghatározó szabálya, hogy semmiféle pénzügyi ellenszolgáltatást nem ajánlunk fel számukra, forrásokkal nem támogatjuk közvetlenül munkájukat. A pénzügyi függetlenség feltétele egy olyan szűrőt emelt be a folyamatba, ami miatt csak az erős, nagyobb kapacitással rendelkező szakmai szervezetek részvételét vártuk. Ezt az előzetes beállítódást könnyen tudtuk tartani. Csak a vidékről Budapestre utazó, a projekt feltételek kialakításáról szóló tárgyalásokon résztvevőknek fizetett a KÖVET útiköltséget, valamint az Energiaklub ajánlotta fel szolgálatait pénzügyi megrendelésért cserébe, de utóbbi így ki is esett a civil kerekasztalból. Várható-e a környezetvédő szervezetek egységes álláspontja? Kérdésként merült fel bennünk, hogy a vállalat és a nyilvánosság felé a részt vevő környezetvédő szervezetek milyen módon tudnak megnyilvánulni. Feltételezhető volt, hogy a környezetvédő szervezetek képviselőinek világlátásában, alapvető értékrendszerében sok hasonlóság lesz, ugyanakkor a szervezetek konkrét álláspontja között lehetnek gyakorlati eltérések. Próbáltunk ügyelni arra, hogy ne következzen be csúsztatás a projekt végén, hiszen csak a részt vevő szervezetek álláspontja válik ismertté a beruházással kapcsolatban, ami nem azonos a magyar zöld szervezetek álláspontjával. (Szociológiai nyelvezettel fogalmazva az elemzési egységünk a szervezeteké, de csak a jelentős szervezeteké.) 23 Van tanulmány, mely úgy érvel, hogy az Eu-ban magától nem is tud kellően felfutni a palagáz, csak ha állami támogatásokat kap, legalább adókedvezmény formájában. 16

17 Egységes álláspont megfogalmazására azonban még a résztvevők sem szánták el magukat. Még izgalmasabb kimenet lehetett volna, mely a mediációs folyamatok végkifejlete szokott lenni, egy írásbeli megállapodás a zöldek és a TXM között. Például arról, hogy a TXM sosem fog elfogadni kormányzati anyagi támogatást. Valójában azonban nem jutott el odáig a folyamat, mint ahogy azt előzetesen vártuk. Inkább maradt konferencia és ismerkedés, mint tárgyalás és megállapodás. Először világosan kell látni például azt, hogy a zöldek egységesen tartanak attól, hogy a palagáz az EU-ban valamilyen támogatás mentén bontakozik ki, s ha ez reális, már érdemes latolgatni egy nem jogi jellegű, de nyilvánosság előtt tett ígéret megszerzését. S hasonlóképp más aggályokra is lehet ilyen megoldást találni, melyet a feleknek kell kidolgoznia. A valódi mediáció több mint egy rendezvény lebonyolítása, de bármennyire is vártunk ilyen kifutásokat, a zöldek és a vállalat között nem volt olyan gyakorlati jellegű konfliktus, amely miatt ilyesmire igény jelentkezett volna. A résztvevők eltérő anyagi hátteréből következő egyenlőtlen pozíció A projekt tervezésekor már azon az állásponton voltunk, hogy a magyar környezetvédő szervezetek mögött nincs akkora anyagi és szakmai erő, ami esetlegesen fontos lehet racionális döntésük meghozatalához. Ezért, mivel a folyamatban nem a zöldek helyett akartunk gondolkodni, de a lehetőségeket biztosítani szerettük volna, azt terveztük, hogy ha szükségesnek látják, szakértői tanulmányokat rendelhessenek meg általuk javasolt szakértőktől, cégektől, melynek költségeit viszont a TXM fedezi. Előzetesen azt feltételeztük, hogy a sokmilliós szakértői munka kifizetéséhez nincsenek meg a forrásaik, ezért javasoltuk azt a megoldást, hogy ha azt a szervezetek igénylik, és van egy vagy két szakértő, akiknek a véleményét szívesen meghallgatnák a folyamatban, akkor azt az MPK-n vagy a KÖVET-en keresztül a vállalat finanszírozza. A szakértő kiválasztásába azonban a cég nem szól bele, de annak munkáját együttműködéssel segíti. Technikai kérdés volt már előzetesen is az, hogy mégis melyik területre fókuszáljunk, hiszen minden területre más-más szakértő volna illetékes. A szakértő kiválasztásának megvalósulásáról beszámolónkban másutt bőven írunk. A nyilvánosság szerepe a folyamatban Úgy véltük, ha a környezetvédő szervezetek szkeptikusan állnak a párbeszédhez, és korábbi tapasztalataik miatt hátsó szándékot feltételeznek, a cég valódi indítékait keresik, akkor úgy vehetjük elejét a fölösleges szembenállásnak, ha a projektet teljesen átláthatóvá, bárki számára ellenőrizhetővé, legfőbb lépéseit pedig médianyilvánossá tesszük. A kezdeti kialakítási szakaszban azt is egy bizalomerősítő cölöpnek szántuk, hogy a TXM-től annak vállalását kértük, hogy a folyamat eredményét az MPK szabadon eljuttathassa az érintett szakmai szervezetekhez és a politikai döntéshozókhoz, függetlenül attól, hogy a környezetvédő szervezetek álláspontja pozitív vagy negatív módon értékeli-e a beruházást. 17

18 A folyamat közös formálása a meghívottakkal Mivel hasonló egyeztetésről nem volt előttünk egy követhető példa, és igen komoly elvi és érdekbeli ütközésekre kellett felkészülnünk, ezért a folyamat módszertanát (lebonyolítását) minél nyitottabbra, menet közben a résztvevők által alakíthatóra terveztük. Így menet közben olyasmi is becsatornázódhat, amire előzetesen nem gondoltunk, s ezzel biztosíthatjuk azt is véltük, hogy valódi, minden részt vevő fél számára hasznos legyen majd a részvétel. Ennek egy nem kívánatos mellékhatása viszont az előkészítő szakasz elnyúlása lett, amit pedig nem azért igyekeztünk korlátozni mint ami fel is merült, mert a cégnek a gyorsaság valamilyen oknál fogva érdekében állt, hanem mert a projekt megvalósulásának a feltétele az is, hogy legyen egy ütemterv, amihez igazodunk. Az előkészítések a felmerülő igények miatt alaposan elnyúltak, ahogy aztán a későbbi fázisok is. Az elnyúlt folyamatok hátránya a tagok nagyobb cserélődése, a játékszabályok elfelejtése, az ismétlések szükségessége, a félreértések növekedése. Sajnos mindegyik probléma meg is jelent. A folyamat outputja A folyamat output-jaként egy olyan médianyilvános eseményt képzeltünk el, ahol mind a cég, mind a környezetvédő szervezetek álláspontjai azonos súllyal jelennek meg, és egy vita keretében ütközhetnek a nyilvánosság előtt. Esetleg a folyamatba bevont szakértők is prezentálhatják az eseményen a kutatási eredményeiket. Addig szerettünk volna eljutni, hogy a folyamatba bevont környezetvédő szervezetek jelenítsenek meg egy megalapozott álláspontot. Legyenek döntésük szerint az ipari tevékenység egészére vagy részleteire vonatkozó megállapításaik, és a folyamat végén az fogalmazódjon meg. Altmann tanulmányát valóban fel tudták használni a zöldek is és a vállalat is. A kerekasztal második részében a résztvevők arról is cseréltek eszmét, hogy konkrétan mit valósított meg eddig a TXM a tanulmány ajánlásaiból, illetve, hogy mit tesz fontolóvá. Itt igazolódott be, hogy készülhet olyan szakmai anyag, amelyet minden érintett origóként tud használni. Szervező elvek A módszertan kialakítása előtt lefektettük azokat az alapelveket, melyekkel biztosítani kívántuk, hogy mind a Falcon-TXM, mind a környezetvédő szervezetek érdekeltek legyenek a folyamatban való részvételre, és annak eredménye társadalmi szintű hatást is gyakoroljon majd a vállalati és civil kommunikációra. - a mediációs folyamat minden érintett fél számára a TXM-nek és a környezetvédő szervezeteknek egyaránt gyakorlati és hasznos eredményeket hozhasson a saját szervezetük szempontjából - lehetővé váljon a különböző szempontok szerint érintett felek álláspontjainak esetleges közelítése 18

19 - az MPK mint független kutató szervezet jelenjen meg, melynek feladata a projekt során a módszertan kidolgozása, a megfigyelő elemzés, ennek segítségével a módszertan formálása, majd a folyamat értékelése - a KÖVET mint független koordináló szakmai szervezet feladata a folyamat aktív verbális alakítása és szervezése. Emellett, mint környezetvédelmi szervezet semleges marad, nem foglal állást a témával kapcsolatban - a környezetvédő szervezetek függetlenségét semmilyen módon ne veszélyeztessük (pl. pénzbeli juttatások) - a felek számára olyan légkört teremtsünk, hogy tényeken alapuló párbeszédet folytathassanak a témáról - a folyamat során mindenképp törekedjünk arra, hogy a felek számára egyenlő feltételeket teremtsünk (hiszen egyértelmű, hogy a környezetvédő szervezetek egy nagyvállalathoz képest összehasonlíthatatlanul kevesebb erőforrással rendelkeznek egy-egy ilyen szakmai egyeztetés kivitelezése esetén) - az átláthatóság teljes biztosítása: maga a folyamat és a folyamat során keletkező dokumentumok, eredmények, valamint a kapcsolódó események nyilvánosak, minden érdeklődő állampolgár számára elérhetők legyenek, legkésőbb a folyamat végén A projekt után megfogalmazható megállapítások Az előzetesen megfogalmazott elvek sokat segítettek a menet közbeni konfliktusok kezelésében. Ennek ellenére folyamatos információhiány lépett fel abban a kérdésben, hogy a TXM jelenleg mit is csinál, mire van engedélye. A cég ezt úgy próbálta orvosolni, hogy terepre is meghívta a zöld szervezeteket, de igazán csak a kerekasztalon érezték azt a résztvevők, hogy már látják a vállalat tevékenységeit. Noha a cég arra is ígéretet tett, hogy amíg a kerekasztal nem zárul le, addig repesztéses technológiát nem használnak, mert egyeztetni szeretnének a résztvevőkkel a technológiáról, a zöld szervezetek a szakértői anyag elkészülte ellenére sem kívántak ilyen egyeztetésbe belemenni. Másfelől a TXM jelezte azt is, hogy a zöld szervezetek állásfoglalásától függetlenül, amennyiben hatósági engedélyeik erre lehetőséget adnak, a kitermelést meg fogják kezdeni. Megállapítható tehát, hogy míg a zöldek számára a kérdés úgy hangzott, legyen-e repesztés, vagy ne legyen, addig a cég számára pedig úgy, hogy miként legyen? A nyilvánosság garantálását elvi szinten sokkal könnyebb kimondani, mint aztán annak eleget tenni. A zöldek egyik résztvevőjétől az előzetes egyeztetésen elhangzott az a javaslat, hogy a szakértői anyagot ne is láthassa a TXM, s aztán majd a kerekasztalon minden zöld szervezet eldönti, mit akar felhasználni belőle. Ilyenkor lehet az előzetes elvekre hivatkozni, s nem szükséges belemenni annak fejtegetésébe, hogy egyrészt a cég ezt már kihasználásnak venné, másrészt megvalósíthatatlan, hiszen a szakértői anyag előállításához a cég és a szakértő közti kommunikáció nélkülözhetetlen, harmadrészt pedig a nyilvánosság kizárása a zöldek számára 19

20 sem megengedhető. (Pontosabban, ugyanazt az elítélést váltja ki a közvéleményből, mint amikor egy multi teszi ugyanezt.) Kezelni kellett a végső szakértői anyag nyilvánossá tételekor felmerült kérdést is, mely szerint mi a garanciája annak, hogy amit nyilvánossá tesz a KÖVET, mint szakértői anyagot, azt a TXM nem írta át önmaga kedve szerint? Egy zöld csoport vetette fel ezt a kérdést, de a gyanú magva igen gyorsan szárba szökkent. Előzetesen a garanciát a KÖVET biztosította volna, ők adták ki a teljesítési igazolást, tőlük függött mikor fizethető ki a jogi, illetve a technológiai tanulmány, és nem befolyásolhatta ezt a TXM. Mivel azonban a KÖVET-et is a TXM finanszírozta a projektben akárcsak az MPK-t, ez a garancia kevésnek bizonyult. Maga a TXM is abban a tudatban, hogy ő a finanszírozó, illetve abban a helyzetben, amelyben az irányítás és a szervezés egyes elemeiről lemondott, egy billegős állapotba került. Hol úgy érezte semmi beleszólása nem lehet (szakértő kiválasztásának vétójogáról való lemondás), nehogy a zöldek befolyással vádolják, hol pedig úgy, hogy szempontjaik alátámasztása elvárható (jogi tanulmány átvétele előtt vitapontként jelent meg, hogy az EMLA ne javasoljon olyan szabályozókat, melyek tovább nehezítik a működésüket.) A mérleg még a TXM esetében sem tudott mindig kiegyensúlyozottan, az eredeti projekt-filozófiára koncentrálva stabilan állni, hogyne lett volna gond a zöldek esetében, ahol nem is egy szervezet megnyilvánulásairól volt szó? Visszatérve a végső jelentés megbízhatóságára, a felmerült problémát azzal oldottuk meg, hogy felkértük Altmannt a nyilvánossá tett, és a KÖVET honlapjára feltett jelentésről nyilatkozzon, hogy az valóban az az írás, amelyet ő és csapata átadott, és nincsenek benne olyan változtatások, melyeket ne ő maga végzett volna a szövegen az egyeztetések során. Ez megnyugtatóan hatott, viszont látható, hogy mi magunk is beépíthettük volna a folyamat garanciái közé, és akkor a kérdés fel sem merült volna. Sajnos minden ilyen jellegű kérdésnek ha a szervezők azt nem tudják megelőzni később bizalomromboló és sértődést kiváltó hatása lehet. Köztudomású, hogy az iparvállalatoknak van inkább rejtegetnivalója, pl. azért, mert technológiáik, fejlesztéseik egyúttal ipari titkok is versenytársaikkal szemben, de azért is, mert nem kívánnak támadási felületet adni olyan kérdésekben, melyekről azt gondolják, technológiailag tudják kezelni, ám a civilek aggodalmai túlzottak volnának. A kommunikáció kiegyensúlyozásában a beleszólás-alkalmazkodás dimenzióján túl, akadt még egy, amit könnyen figyelmen kívül hagytak a szakújságírók 24, és a cég szakemberei is. Nevezetesen azt, hogy a három kerekasztalon előadást is vállaló zöld szervezet technológiai ismeretei a támogatásul szolgáló szakanyag elkészítése után sem lehetett olyan 24 A sajtónyilvános konferencián jelen lévő újságírókat egy kérdőív kitöltésére kértük, és el is beszélgettünk velük a rendezvény után. A 11. mellékletben e kutatási elemzést lehet megtekinteni. 20

21 alapos, mint amilyen a cég mérnökének tudása. A specializált tudás terén a specialista mindig előnyben van. Nincs okunk kétségbe vonni a projekt zárása után készült interjúkban 25 elhangzott állításokat, melyek szerint a zöld szervezetek viszonya Magyarországon jónak mondható, egymással nem rivalizáló, egymást támogató. Együttműködési lehetőségeiket azonban ezúttal sem használták ki teljesen. (Közös nyilatkozat elmaradása, kerekasztalon nem lehetett érzékelni, hogy egymás közt felosztották volna a témát). A két érintett fél tehát kommunikációs szempontból eltérő gyengeségekkel rendelkezik, egyiknél a titkolózásra való hajlam, az óvatosság, a lassúság (bár a lassúság a globálissá váló zöld szervezetekre is épp úgy jellemző lehet), másiknál az egységes fellépés hiánya, illetve a szervezettség hiánya. Bár minden érintett érezte, hogy úttörő és felelősséggel teli az a folyamat, amelyben részt vesz, hiszen egy jó gyakorlat születhet, ami példa lehet más cégek előtt, és hasznára válhat a társadalom számára is. Azt azonban látnunk kell, hogy ha holnaptól minden cég ilyen egyeztetéseket kívánna megvalósítani, az számszakilag válna lehetetlenné. Nem a cégek, hanem a zöld szervezetek nem tudnának megfelelő mennyiségben és minőségben szakértőket delegálni. 25 Ld. 12. számú melléklet 21

22 A zöld szervezetek szociológiai vizsgálata Két dimenzióban próbáljuk megragadni és összevetni a magyarországi helyzetet a külföldiekkel. Az egyik a zöld szervezetek radikalitása, a másik a professzionális politikához való viszony. A lengyel és magyar zöldekkel készült interjúkban egyaránt rákérdeztünk arra, hogy milyennek látják a kormányzattal való kapcsolatot, illetve önmagukat egy radikalitás dimenzióban hol helyeznék el 26. Ha lehetőségünk volna szisztematikus európai kutatást végezni, módszertanilag is meg tudnánk alapozni az itt következő állításainkat. Egyelőre hipotézis gyanánt ismertetjük, ami mögött azonban már néhány közvetett bizonyíték, és néhány általunk elvégzett konkrét kutatás is a rendelkezésünkre áll. Egy olyan koordinátarendszert készítettünk, melynek két tengelye közül az egyik a radikalitás tengelye, a másik pedig a politikai tengely. A politikai tengelyt nem úgy tekintjük, mint amelyben a politikaellenességtől tart valaki a politizálásig, hanem úgy, hogy negatív végén a politika kooptálja a zöld szervezetet, míg a pozitív végén a civilek maguk válnak politikai tényezővé. Ez utóbbi sem érték kategória kíván lenni, mert lehet egy zöld szervezet igen kiváló anélkül, hogy parlamenti párttá fejlődnék. Országos szinten viszont a fejlődés jele, ha van parlamenti képviselete a zöld szempontoknak, ennek következménye az is, hogy a hagyományos pártok kénytelenek átvenni zöld értékeket, hogy kifogják a szelet a civilek vitorlájából. Az erős, független és autonóm nemzeti szintű zöld szervezetek lehetősége ez a pártfejlődés, melyre Nyugat-Németország már a 70-es évek óta példa lehet. Tehát, míg a skála origójára a professzionális politikamentes szerveződést helyezzük, jobbra a politikai kapcsolatokon keresztüli befolyásolási képességet, egészen addig, hogy a szervezet maga válik párttá. A skála baloldala felé mozdulva viszont már csak negatív tendenciákról beszélhetünk. Errefelé az a kérdés, hogy a zöld szervezet mennyire engedelmeskedik valamely pártérdeknek. Nincs olyan ország, amelyiknek ne volna politikai párt által manipulált, de magát függetlennek mutató zöld szervezete, ahogy minden európai országban megjelenhetnek a globális zöld szervezetek helyi politikától teljesen független, központilag irányított leányvállalatai is. Mi a bolgár helyzetről gondoljuk azt, hogy a politikai tengelyen a skála negatív pólusán helyezkedik el. (Míg azonban a pozitív oldalon egy önbevallással el tudjuk helyezni a különböző zöld szervezeteket, addig a negatív oldalon egy indexáláshoz más eszközöket kellene találnunk, ha ennek empirikus kutatására szánnánk magunkat.) 26 A lengyeleknél erre kérdőívvel egy 1-től 5 pontig tartó skálán is rákérdeztünk, valamint kormányzati emberekkel is készítettünk interjút, és tőlük is megkérdeztük. Mind önbesorolásban, mind kormányzati oldalról pl. a legradikálisabbnak a Greenpeace-t és a WWF-et tartották Lengyelországban. 22

23 A másik tengelyünk pozitív oldala a radikalitás különböző szintjeit mutatja. (Az önbevallást, sőt a lengyel esetben egymás besorolását is felhasználtuk kutatásunkban.) Itt is elmondhatjuk, hogy nem értékkülönbség, ha egy zöld szervezet úgy próbál hatást gyakorolni, hogy a tárgyalás híve, vagy ha úgy, hogy az akciózásé. Nyilván előbb tüntethető fel a tárgyalásos, messzebb helyezve az origótól pedig a mozgósító erővel is rendelkező szervezet. A skála negatív része viszont már a problémák világa, ezek a szervezetek ugyanis, ha akarnának, se tudnának tüntetni, mozgósítani, vagy bármilyen más módon embereket mobilizálni. Mind a lengyel, mind a magyar interjúkban gyakran elhangzott, hogy 2008 után a zöld civil szervezetek meggyengültek anyagilag, humánkapacitásuk fejlődése is leállt, ha éppen vissza nem fejlődött, és ez részben szakosodásra, részben pedig kisebb ügyek vállalására kényszeríti őket. A skála végpontján szerintünk egy olyan negatív jelző használható, mint az infantilizálódás. Ezen szakmai gyengülést épp úgy értünk, mint az egyre alacsonyabbra helyezett kihívások felvállalását. Ha a két dimenzióval dolgozunk újabb lehetőségek jönnek elő, hiszen pl. egy infantilizálódott szervezet lehet a politizálástól távolságtartó, de törekedhet politikai pozícióra (pl. egy önkormányzati választáson), s el is adhatja magát egy politikai pártnak. Az események, és a kihívások maguk is alakíthatják egy ország arculatát. Így például Verespatak ügye Romániában zöldek és nem zöldek hősies ellenállását, tízezrek tüntetését váltotta ki 2013-ban. (S noha egy baleset esetében a szenvedő fél a lezúduló cián miatt Magyarország lehetett volna, Magyarországon az LMP és a zöldek tiltakozását nem követte sem jelentős társadalmi támogatás, sem médiavisszhang, sem érdemi kormányzati tevékenység.) Mivel azonban romániai civil szervezetek közt nem végeztünk kutatást, nem állíthatjuk biztosan, hogy Románia a civil egyeztetések hiányára, esetleg kontraszelektív működésére aztán forradalommal reagál, azaz a politikától távolságtartó radikalizmus jellemzi az ottani zöldeket. A koordinátarendszerben valójában úgy kaphatnak elhelyezést az országok, hogy szakmai közmegegyezés segítségével mindegyiknél kiválaszthatjuk a legfontosabb szervezetet (lengyel kutatásunkban így is tettünk, ahogy a magyar palagáz kommunikációs-projekt kiindulása is ez volt), azokat megpróbáljuk a koordinátarendszerben elhelyezni, majd az így képződött felhők fogják jellemezni az adott országot. 23

24 Zöld szerveződések országok közti jellemzőinek lehetséges különbözőségei x y Németország, Bulgária, Románia, Magyarország, Lengyelország x = politikai tengely, y = radikalitás tengely Magyarország helyzete több sajátságot is hordoz. Egyrészt a központosítás az önálló zöld kormányzati erő meggyengülését eredményezte a lengyelekéhez hasonlóan. Viszont a hosszú ellenzéki időszaknak köszönhetően több természetvédő szakértő is bekerült az államigazgatásba. Sőt, önálló politikai pártként is jelen van az LMP. Ám a német zöldekkel ellentétben az LMP annak a véletlennek is köszönheti bekerülését, hogy az SZDSZ szétesett, azaz miközben elszív a zöldektől szakembert, maga már nem rendelkezik olyan társadalmi bázissal, mint ahogy az Németországban tapasztalható. A Fideszbe bekerült természetvédők pedig nem jelentik azt, hogy a kormányzatban autonómiára tettek volna szert. Kapcsolataik hiába jók a zöld szervezeteknek a minisztériumokkal, hivatalosan kevés dolog dől el tárgyalások során. A találkozókra szinte már nincs értelme eljárni, mivel beígérnek mindent, de aztán azt mondják, nem tudnak mit csinálni, a kormányban nem így döntöttek. Mondhatni nincs jelentősége, amúgy is szét van tagolódva. (Simon Gergely - Greenpeace) 24

25 Más út még sincs, mint a lobbizás. A zöld szervezetek ugyanakkor a magyar társadalomban nem erősek, talán ezért sem indul jelentősebb kooptációs kísérlet a politika részéről, de az is lehet, hogy a zöldek egymás figyelése, kis ország lévén, meg is növeli a kockázatát annak, ha valamelyik szervezet politikai érdekeket kezdene el szolgálni. (Bizonyos kivétel ez alól az LMP és néhány zöld szervezet közti kapcsolat.) A központosítás miatt a magyarországi civilek úgy érzik, csak odafönt dőlnek el a dolgok, és csak személyesen igyekeznek lobbizni, vagy erről is lemondanak, beszűkülnek, infantilizálódnak. Kellő empirikus megalapozás híján, nem állítjuk, hogy a nemzetközi összevetésünk kiállná egy témába vágó célzott kutatás próbáját. (A felhők alakjai amorfabbá válnának, megjelennének benne a globális zöld szervezetek különböző országot jelölő pontjai egy csoportban, az ellipszisek pedig valamilyen irányba elfordulnának stb.), de hogy az országok közt jelentős különbségek vannak a fenti dimenziók szerint, az biztos. A különbségekből azt a következtetést is levonhatjuk, hogy míg az egyik országban egy multinacionális cég által indított szakmai párbeszédnek komoly hozadéka van minden érintett számára, addig egy másik helyen nincs ilyen, és ezért könnyen el is akadhat. Több szempont is utal arra, hogy Magyarországon a projektünk számára kedvező a környezet. Az állami központosítás, valamint a zöldek és kormányzat közti érdemi kapcsolatok megszakadása miatt felértékelődik a zöldek és cégek közötti tárgyalás. Az ezen a szinten kötött, a mediáció végén lévő tárgyalásos megállapodások jelentősége pedig a jövőben még nagyobbá válhat, különösképp akkor, ha a zöldek lobbiereje is csökken a kormányzatban. A kerekasztalon elhangzottak kiértékelése Videófelvétel és teljes leirat alapján kiértékeltük a kerekasztalon elhangzott érveket, álláspontokat. Az esemény két részből állt. Az első részben a zöld szervezetek három előadása és a TXM előadása hangzott el, a második rész egy fórumbeszélgetés volt, ahol a zöld szervezetek előadói föltehették tisztázandó kérdéseiket a TXM képviselőinek, és a hallgatóság is kérdezhetett. Az elemzés célja, hogy a diskurzuselemzés, a konverzáció-elemzés és részben 25

26 a tartalomelemzés módszertanával feltárjuk a moderált diszkusszió argumentációs szövetét, a konverzáció szerkezetét, hogy képet kaphassunk a párbeszéd tónusáról, produktivitásáról. Első körben tehát a három nyitóelőadás argumentációs szerkezetét térképezzük fel, elkészítve az előadások argumentációs hálójának vizuális ábráját, melynek segítségével áttekinthetővé válik az előadások érvrendszere, és érzékelhetővé válnak a súlypontok, elkülöníthetőek az érvek típusai. Az előadások érvrendszerét három tipizált csoportra bontottuk: [1] versenyképességi/gazdaságossági érvek, [2] kockázatokra irányuló érvek, [3] információhiányra vonatkozó érvek. A versenyképességi/gazdaságossági érvkészlet egyrészt az ökonómiai szempontokat, másrészt a palagáz energiaszektoron belüli versenyképességének dilemmáit sorakoztatta föl (beleértve a palagáz-kitermelés európai és amerikai összevetését). A kockázatokra irányuló érvkészlet döntően az ökológiai rizikófaktorokat taglalta, de ide sorolhatóak a szabályozási hiátusokból fakadó kockázatok, és bármilyen egyéb kockázati faktort felvető érvek. Az információhiányra vonatkozó érvkészlet azokat a felvetéseket tartalmazza melyek olyan adatok, információk, felmérések hiányára hivatkoznak, melyek szükségesek lennének egy-egy aspektus mérlegeléséhez. A zöld szervezetek előadásainak alaphangvétele konstruktív volt, a bizalmatlanságnak vagy ellenséges hangvételnek nem mutatkoztak jelei. Ezzel együtt, a szervezetek szerepfelfogásának megfelelően, az előadásokban eltérő hangsúlyokkal és tónussal az ellenérvek és a dilemmák megfogalmazásának jutott a főszerep, pro-érvek nemigen hangzottak el, ezek bemutatása természetszerűleg a TXM előadójára maradt. Az argumentációs ábrákon (A/1 ábra, A/2 ábra, A/3 ábra) szemléletesen megmutatkozik az előadások eltérő karaktere, és plasztikusan kirajzolódik, mely érvkészlet kapott nagyobb hangsúlyt. Lássuk tehát, milyen az egyes előadások karakterisztikája az alkalmazott érvrendszer tükrében. 26

27 Botár Alexa (Magyar Természetvédők Szövetsége) Az első előadás alkalmazta a legkiterjedtebb érvrendszert, sorakoztatta fel a legtöbb érvet. Bár mindhárom érvkészlet (versenyképességi/gazdaságossági érvkészlet; kockázatokra irányuló érvkészlet; információhiányra vonatkozó érvkészlet) szerepet kapott, az A/1 ábrán világosan megmutatkozik, hogy a versenyképességi/gazdaságossági érvek voltak túlsúlyban. Még ezen az érvkészleten belül is meglehetősen sokszínű érvelést alkalmazott: az európai kitermelés (az amerikai kitermeléshez viszonyított) komparatív hátrányai (geológiai, vízfelhasználási) éppúgy felvetődtek, mint a gázimporttal, illetőleg a szénkitermeléssel való összevetés vagy a kútfúrási kényszerből adódó rentabilitási szempontok. A kockázatokra vonatkozó érvkészlet is hasonlóan sokrétű volt, az ökológiai kockázatok mellett (vízszennyezés, vegyi anyagok) megjelent a hazai érdekek aspektusa is (a NIS képbe kerülésének apropóján). Az információhiányra vonatkozó érvkészlet a független készletbecslést, illetőleg a kutak várható kimerüléséről, hozamáról, kitermelési specifikumokról szóló információkat hiányolta. 27

28

29 Simon Gergely (Greenpeace) A második előadás egy kicsit szűkebb érvrendszert alkalmazott, kevesebb elemmel operált, de itt is megjelent mindhárom fő érvkészlet. Az A/2 ábrán jól érzékelhető, hogy ezúttal a kockázatokat felvető érvkészlet került túlsúlyba, amely meghatározta az előadás karakterét. Az előadó döntően ökonómiai érveket sorakoztatott fel: vízszennyezés, légszennyezés, a fúrások kockázatai, a földrengések rizikója. Ebben az előadásban is megjelenik a gyenge és nem megfelelő uniós szabályozás felvetése, mely nem képes kezelni a palagázzal kapcsolatos összes kockázatot. Az információhiány tekintetében az előadó azt emeli ki, hogy máig nem egyértelmű, hogy milyen mennyiségű és milyen típusú vegyi anyagot használnának a hazai repesztéseknél. Egy komparatív szempont merült fel az előadásban: az előadó a hagyományos földgáz klímalábnyomát hasonlította össze a palagázéval, és azt vetette fel, hogy attól függően, hogy milyen mélyre kell lefúrni, a palagáz klímalábnyoma jócskán meghaladhatja a hagyományos földgázét. 29

30 30

31 Vargha Márton (Levegő Munkacsoport) A harmadik előadás alkalmazta a legszűkebb érvkészletet, itt vetődött fel a legkevesebb konkrét ellenérv, ami természetesen abból adódik, hogy az előadó által képviselt szervezet küldetésének célfaktora koncentráltabb, mint a másik két szervezeté. Ennek megfelelően a megközelítésmód ez esetben is inkább ökonómiai, azon belül is inkább a klímaváltozás és az üvegházhatás állt az érvrendszer középpontjában. Az előadó ismertette a klímaváltozás természetét és annak kockázatait, ha nem sikerül a megfelelő értékekre visszaszorítani az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az előadó ennek optikáján keresztül értékelte a nem konvencionális gázkitermelés lehetséges szerepét, méghozzá abban a vonatkozásban, hogy betölthet-e hídszerepet a palagáz, jelesül csökkenti-e érdemben az ÜHG-kibocsátást a megújuló energiafelhasználás felfutásáig. Az előadó arra jutott, hogy ez attól függ, hogy milyen a kitermelt gáz összetétele, mert ha az összetétel kedvezőtlen, akkor akár a szénnek a klímaváltozási hatását is elérheti. Tehát ebben a keretben döntő fontosságú az az információhiányra utaló érv (A/3 ábra), mely a gáz összetételére irányuló információkat hiányolja. 31

32 32

33 Dr. Bada Gábor (TXM Olaj és Gázkutató Kft) A TXM előadója a cég rövid bemutatásával kezdte előadását, majd rátért a nem hagyományos szénhidrogén-rendszerek, ezen belül a Makói-árok ismertetésére. Ezt követte az LBST (Ludwig-Bölkow-Systemtechnik GmbH) által készített szakértői tanulmány bemutatása (Altmann-jelentés), mely a makói kitermelés lehetséges környezeti hatásait mérte föl. A jelentés általános és konkrét ajánlásokat is megfogalmazott, amiket a TXM három kóddal látott el: az egyes, ahol a TXM ezeket az ajánlásokat már teljesítette, a kettes, ahol részben teljesítette, a hármas, ahol megfontolás tárgyává teszi, hogy a jövőbeni ipari tevékenységének részévé teszi. Az előadás reflektált jó néhány olyan pontra, amelyet a zöld szervezetek problémaként fölvetettek. Az argumentációs mátrixban (B/1 ábra: negyedik függőleges oszlop) végigkövethető, hogy mely felvetésekre történt reflexió az előadásban. Ezek közül volt, amelyik csak az említés szintjén szerepelt, és volt olyan, amelyre részletes ellenérveléssel reagált az előadó. A mátrixból az is kiolvasható, mely érvek szerepeltek több előadónál is. Két ilyen hangzott el: az egyik a vízszennyezésre vonatkozó kockázat, a másik a gyenge uniós szabályozásra vonatkozó felvetés. A vízszennyezés kockázatára elég kimerítően reagált az előadó, uniós szabályozásra nem tért ki, de a fórumbeszélgetés során elő fog kerülni újra ez a téma, és ekkor már a TXM részletesen reagál. 33

34 Fórumbeszélgetés Dr. Bada Gábor Vargha Márton Simon Gergely Botár Alexa ARGUMENTÁCIÓS MÁTRIX (B/1 ÁBRA) Kibocsátási érték O Vízszennyezés O O Földrengések O Üvegházhatás O Balesetek O Hazai szabályozás O Hazai érdekek O Légszennyezés O EU-s szabályozás O O Munkahelyteremtés Makói adatok O O Klímalábnyom O Készletmennyiség O A fúrások kockázatai O Közpénzek O Európai geológia O Önellátás O Verseny O Vízigény O Vegyi anyagok O 34

35 Hídszerep O Gazdaságosság A gáz összetétele O O Fórumbeszélgetés A fórumbeszélgetésen kialakult diszkusszió alkalmat ad arra, hogy felmérjük, melyek azok a pontok, ahol mélyebb véleménykülönbség van, melyek a visszatérő problémakörök, illetve hol mutatkoznak kommunikációs zavarok. Az argumentációs mátrix ötödik oszlopában vannak jelölve azok a felvetések, amelyek a fórumbeszélgetés során újra felmerültek, de volt néhány olyan téma, amely a zöldszervezetek előadásaiban nem szerepeltek, de itt felszínre kerültek. Ezek közül a legfontosabb talán az Altmann-jelentés ajánlásainak kódolása volt. Többször is fölmerül a kettes és hármas kód-kategória értelmezésének problémája. A kettes kódnál (az ajánlásokat részben teljesítette) az volt az alapkérdés, hogy milyen arányban teljesítette a cég a halmazba tartozó egyes ajánlásokat, tehát az érdekelte a zöld szervezetek képviselőit, hogy mit jelent a konkrét ajánlásoknál a részben teljesítette kitétel: mely részben/milyen arányban. A hármas kód-kategória definiálása kapcsán pedig többször visszatérő értelmezési zavar alakult ki a repesztésre használt vegyi anyagok nyilvánosságra hozásának kódolása kapcsán, és elég nehezen tudtak zöld ágra vergődni abban a kérdésben, hogy hogyan is kell értelmezni ebben a konkrét esetben a hármas kódot. A repesztéshez használt vegyi anyagok kérdésköre pregnáns témája volt a fórumbeszélgetésnek, a kialakult diskurzusból úgy tűnt, hogy a zöld szervezetek képviselői nehezen akarják elhinni, hogy tiszta vizes repesztést akar a TXM alkalmazni. 35

36 A hiányérzetek és elégedettségek Kompromisszumok megkötésekor mindig marad hiányérzet, kompromisszumok elmaradásakor pedig hiábavalóság-érzet. Míg a folyamat egészét hasznosnak értékelték a cég emberei, elfogadhatónak tartották, hogy a zöldek kifogásai és elutasításai puha módon jelentek meg, kevéssé értették, hogy miközben minden lehetőséget megadtak, az elmélyülés miért nem vált szakmaibbá és konkrétabbá. Ugyan a részt vevő zöld szervezetek semmi jelét nem adták az anarchista arculatuknak, amiért alighanem a cég hálás volt, de ezért a következő áldozatokat is meg kellett hoznia: - a tárgyalás idejére a kitermelési folyamat leállítása, - zöldek által elfogadott szakértői elemzések készíttetése, és anyagi költségeinek fedezése, - a folyamatról szóló pr-kommunikáció igen visszafogott alkalmazása, - átláthatóság a technológia terén, - beleszólási lehetőségek biztosítása a részletek terén A felajánlott lehetőségek közül a zöldek mindegyiket elfogadták, és mindegyikkel éltek is, kivéve az utolsót. Nemigen használták ki annak lehetőségét, hogy részletekben fogalmazhatnak meg igényeket. Ilyen kezdetű mondatok nem hangzottak el: Akkor támogatjuk a palagáz-kitermelést, ha és itt következhetett volna, hogy ha ezt és ezt bevezetik, megoldják, teljesítik. Feltehetően azért nem, mert úgy érezték, a kitermelést nem tudják megakadályozni, erre vonatkozóan hazai akcióterve egyiknek sem volt, és nem is szándékoztak ilyennel előállni, de azért a fenti mondatkezdéssel legitimálni sem akarták a cég tevékenységét, és a maguk mozgásterét sem akarták beszűkíteni. A zöldek annyit elértek, hogy a transzparencia igényüket tudatosították a cég vezetőiben, de óvatosságuk, döntési bizonytalanságuk miatt többet nem (ld. a fentebbi mondatkezdésben rejlő lehetőségeket). A magyar zöld szervezetek, viselkedésüket tekintve, inkább a lengyelre, mint a bolgárra emlékeztetnek. (Ld. 6. és 7. mellékletet.) A zöld szervezetek nem hangolták össze, vagy csak igen kevéssé előadásaikat a kerekasztalra. Megfogalmazhattak volna barter-jellegű elvárásokat: nem tiltakozunk, ha ezt meg ezt teljesítik. Nem fogalmaztak meg teljesíthetetlen elvárásokat sem, ami után a cég együttműködésének hiányát hánytorgathatták volna fel. Kommunikációs szempontból nyitottan álltak a viták elé. Konkrét lehetőségek kihasználása helyett sokkal inkább saját filozófiájuk újra megfogalmazására használták a lehetőségeket. Globális problémákra hívták fel a figyelmet, melyen a palagáz nem segít, sőt inkább árt, kedvezőtlen nyugati példákra hivatkoztak elismerve, hogy itt más a terep, más a cég, de mégiscsak ezen példák állnak még 36

37 rendelkezésünkre. Európa sűrűn lakottsága pedig csak még nagyobb óvatosságra int fogalmaztak. A madártani egyesület volt az, amelyik azért lépett ki a folyamatból, mert úgy érzékelte, hogy nem figyelnek rá, ám ez valószínűleg kommunikációs probléma lehetett. A cég úgy érzékelte, hogy a független szakértői jelentésbe igaz csak angol nyelven volt ez hozzáférhető kifejezetten ennek az egyesületnek a kiszolgálására történt komolyabb átvilágítás. A tényfeltárást követhette volna az elvárások megfogalmazása, de az egyesület úgy érezte, hogy a kérdéseire sem kap választ 27. Az elégedettségre és elégedetlenségre vonatkozó információk begyűjtésére a kerekasztal után interjúkat készítettünk a zöld szervezetekkel 28. Az elégedetlenség egyik forrása az volt, ha egy zöld szervezet számára nem vált explicitté, hogy miért jó egy ilyen folyamatban való részvétel. Aki a specifikus kérdéseire azonnali választ várt, és nem várta meg a folyamat legvégét, az csalódott lehetett (Nagy Dénes - MME). Elégedettséget okozott viszont minden konkrétum, pl. az a technológia, ami lehetővé tette az oldalfúrást, és hogy a cég a felső szint megbolygatásánál hajlamos figyelembe venni a felszíni természeti értékeket, és ehhez akar is, tud is alkalmazkodni. (Nagy Dénes itt meg is fogalmazta az MME későbbi lehetőségeit.) Volt, aki a nagyvonalúságot méltatta (Benkó Dániel - VVF), utalva arra, hogy cserébe azért, hogy a szakmai anyagot a TXM elkészíttette, nem kért semmit. Nem is érezte emiatt lekötelezettnek a szervezetüket, amely meg is fogalmazta a palagázzal kapcsolatos általános elutasítását. Benkő Dániel számára nem volt kérdéses, hogy a TXM ezzel a projekttel előre menekül, de úgy vélte, ha valóban mindent megtesznek a környezetvédelemért, nekik energiáikat nem is itt, hanem olyan helyen kell befektetniük, ahol a cégek nagyobb problémákat okoznak. Aki az elégedettségét az átláthatóság mértékétől tette függővé (Simon Gergely - Greenpeace), az egyfelől elégedett volt, mert a projekt hosszú távon abba az irányba tereli a vállalatot és minden más vállalatot, amelyik átveszi ezt a mintát, hogy valóban nyitottá tegye tevékenységét, másfelől viszont a konkrét folyamatban Simon Gergely hiányolta a repesztés során használt vegyi anyag összetételének pontos leírását, illetve annak elérhetőségét. A TXM 27 Ezt az egy példát tudjuk felhozni a kommunikációs félreértések területén, amely bár állandóan ott lebegett a folyamatban, de szinte mindig sikerült elhárítani. Itt a tanulság azért az, hogy a nemzeti nyelven történő szakanyag elérhetőségét sem lehet megspórolni. 28 Ld. a 12. mellékletet. Az interjúkészítés során átemeltünk kutatói szempontokat a lengyel vizsgálatból, hogy egy itt el nem végzett másodelemzés során összehasonlítható adatokra tegyünk szert. Vagyis ugyanazokat a kérdéseket tettük fel lengyel környezetvédőknek szervezeteik eredményességéről, a minisztériumokkal való kapcsolatukról, az ország zöld fejlettségéről stb., mint a magyar interjúknál. Annyit lábjegyzetben megállapíthatunk, hogy a zöld szempontok háttérbe szorításában hasonlít a két ország, s mindkét helyen, mivel csak a csúcson lehetne stratégiai változást elérni, s mivel mindkét helyen a zöld szervezetek puhultak, amolyan kis ügyekbe való belefeledkezésekről lehet beszélni. 37

38 átláthatóságával tehát nem volt elégedett, de a projekt céljaival, szerkezetével, és hosszú távú eredményességével igen. A rendezvénnyel kapcsolatos elégedettségének minden zöld résztvevő hangot adott (Botár Alexa, Simon Gergely, Vargha Márton). A szerkezetet is jónak tartották, kivéve a szereplők közül egy valakit, aki (Vargha Márton Levegő Munkacsoport) azzal volt elégedetlen, hogy a kormány nem képviseltette magát, sőt véleménye szerint a kormánynak kellene finanszíroznia a technológia átvilágítását is, a nyilvános párbeszédeket is, és a jövőtervezés stratégiáit is közösen, hasonló fórumokon keresztül kellene kialakítani. A cégtől ő se, és a többiek se várták, hogy kilépjen saját technológiai területéről, és gyökeresen más vállalkozásba, pl. szélerőművek létrehozásába fektessen. A rendezvényt fel lehetett fogni úgy is, mint a saját filozófia terjesztése, egy önreprezentációs lehetőség. Ebben az esetben a vitáról áttolódik a hangsúly az önreklámra. Minden szereplés, s pláne a nyilvános fórumuk homlokzatépítések. Ám minél több kommunikációs energia megy el a homlokzatépítésre, annál kevesebb marad a párbeszédre. A TXM-zöld párbeszédnek nem tervezett célja volt a reprezentálás. A cég számára nem preseményt, a zöldek vagy a moderátor (KÖVET) számára nem népszerűségük növelését tervezte az MPK. Ha mégis volt ilyen nem szándékolt mellékhatás, és ezzel minden szereplő elégedett is volt, az úgy véljük nem hátráltatta a projektet. 38

39 Mellékletek 1. számú melléklet: A projektet kezdeményező szervezetek bemutatása A Falcon Oil and Gas Ltd. kanadai nyilvántartású, a torontói, londoni és dublini tőzsdéken jegyzett részvénytársaság, központja Dublinban (Írország) van. Tevékenységének súlypontját a nem hagyományos szénhidrogének kutatása és termelése képezi. Jelenleg Európa mellett Ausztráliában és Dél-Afrikában vannak érdekeltségei. Magyarországon jogelődje 1998-ban kapott kutatási engedélyt, majd azt átvéve 2004-ben bejegyeztette TXM Olaj- és Gázkutató Kft. elnevezéssel leányvállalatát. A társaság Dél-kelet Magyarországon kapott szénhidrogén kutatási, majd bányatelek engedélyt, amelynek a geológiai megjelölése Makói-árok. Beruházásai az elmúlt tíz év során meghaladták az 300 millió összértéket, amelyet felszíni szeizmikus mérésekre fordított, majd azok eredményeként lemélyített hét nagymélységű fúrást. Közülük az egyik elérte a 6085 méteres mélységet, amely országos, talphőmérséklete és kútfejnyomása (260 ⁰C, 875 bar) európai rekord. Beigazolódott, hogy a Makói-árokban létezik egy aktív, nem hagyományos gáztelített geológiai összlet. Jelenleg a kitermelési technológia kidolgozása folyik, amelynek az Egyesült Államokban az elmúlt évtizedekben sikeresen kifejlesztett, és az ötvenes évektől kezdődően hazánkban is sikeresen alkalmazott rétegrepesztés az alapja. A Falcon társaság stratégiájában elsődleges szerepet kapott a környezetterhelés minimalizálása, sok tekintetben az EU direktívák és azok hazai törvényi szabályozásánál szigorúbb feltételekkel. Ez elsősorban a felszíni és mélységi vizek és az élővilág védelmére vonatkozik, de kiterjed a zaj- és füstgáz emisszióra, valamint a szeizmikus hullámkeltés és a felszínmozgás monitoringjára. A földgáztermelés szempontjából gazdaságtalan kutak hasznosítására kérelmezett hatósági engedély alapján a társaságnál folyamatban van egy újszerű, víztermeléssel nem járó, geotermális energia kinyerését célzó munkaprogram kidolgozása (EGS technológia). 39

40 A Méltányosság Politikaelemző Központ vállaltan agytröszt-jellegű politikaelemző intézet, amelynek négy alapcélja: a politikai folyamatok elfogulatlan elemzése; a pártpolitikán túlmutató, de a politika körébe tartozó jelenségek vizsgálata; a politika leírása kapcsán egy hagyománnyá teendő méltányos beszédmód megteremtése; és végül életképes javaslatok megfogalmazása a politikai intézményrendszer és közélet javítását illetően. A cég az elmúlt években döntően e célok érdekében fejtette ki írásos és közéleti tevékenységét, szervezett konferenciákat, s a jövőben még koncentráltabban igyekszik céljait megvalósítani. Méltányosság Politikaelemző Központ egyesületi formában működő elemző intézet (alapítva: 2007-ben), amelynek írásos tevékenysége differenciált: kutatómunkát folytat, amelyből tanulmányok születnek; megrendelésre és megrendelés nélkül egyaránt készít elemzéseket; illetve döntően honlapján keresztül a napi eseményekre reagáló elemzéseket, esszéket és publicisztikai írásokat is közöl. A kutatások egyfelől a nemzetközi és a hazai politikai folyamatok közötti átfedésekre fókuszálnak, a cégnek abból a közösen vállalt meggyőződéséből kiindulva, hogy a hazai politika értelmezésében nem elegendő pusztán a belpolitikai események még oly alapos bemutatása sem. Másfelől az MPK szisztematikusan vállalkozik a hazai politikai hagyomány feldolgozására, tanulmányokban történő bemutatására is. A piaci szolgáltatások keretében a cég döntően három irányban orientálódik: egyaránt végez elemzéseket önkormányzatoknak, gazdasági-üzleti szereplőknek és a politikai élet aktorainak is. Ez utóbbi tevékenység biztosítja a Méltányosság Politikaelemző Központ gazdasági működőképességét: az MPK független, piaci tevékenysége bevételeiből gazdálkodó szervezet. Végül a harmadik írásos megnyilvánulási forma a heti aktuális elemzés: heti egy alkalommal, kedden frissül a cég honlapja, amely hat önálló elemzési tematikában és egy hírrovatban kínál friss olvasnivalót az érdeklődőknek. Az MPK kutatómunkáját, piaci szolgáltatásait és heti elemzéseit világos értékszemléletre alapozza, amely három elkötelezettségre épül (három p). A Méltányosság Politikaelemző Központ hitet tesz a parlamentarizmus, a politikai pluralizmus és a piacgazdaság mellett. E három érték alapvető vállalása a politikaelemzésre nézve komoly következményekkel jár: az intézet elemzései azt bírálják, ami ezen értékektől eltávolít, és üdvözlik, ami ezen értékekhez közelebb visz. Szempontrendszerét megrendelői számára nyilvánvalóvá teszi, de értékrendjének főbb összefüggéseit a politikai közönség számára is nyilvánosságra hozza. Az MPK a folyamatban mint a módszertan kidolgozója, és kiértékelője jelenik meg. 40

41 A KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért A KÖVET kiemelkedően közhasznú, nem nyereségorientált szervezet 1995-ben alakult azzal a céllal, hogy a vállalatok körében lehetővé tegye a környezettudatos vállalatirányítás terén szerzett tapasztalatok cseréjét. Az Egyesület az International Network for Environmental Management (INEM), a CSR Europe és a Global Footprint Network magyarországi tagszervezete. Hosszú távú célja a szervezetek segítése a fenntarthatóság útján, így a környezetvédelem mellett nagyobb hangsúlyt fektet a cégek társadalmi és helyi gazdasági felelősségére is. Az Egyesület munkájában 110 különböző méretű és ágazatban tevékenykedő cég, valamint társult tagszervezetek (egyetemek, állami intézmények, civil szervezetek) vesznek részt. 41

42 2. számú melléklet: A meghívottak köre Az első meghatározó kérdés volt, hogy milyen szempontok szerint hívjuk meg a környezetvédő szervezeteket. Mivel nem tud részt venni az összes zöld szervezet egy ilyen párbeszédben, ezért arra kellett törekednünk, hogy azok, akiket mi fontosnak tartunk, és azok, akiket az általunk értesítettek fontosnak tartanak, mind kapjanak felkérést. Nem láttuk értelmét annak, hogy reprezentatív minta alapján hívjuk a szervezeteket, hiszen nagyon fontos volt számunkra, hogy olyan civilek véleményét tudjuk becsatornázni, melyek mögött komoly presztízs és szakmai háttérbázis áll, emellett jól ismerik a magyar társadalmi/gazdasági/környezetvédelmi helyzetet. Éppen ezért olyan javaslatokat fognak tenni, melyek segítségével valóban segíthetik a beruházás környezeti terhelésének csökkentését, avagy megalapozottan utasítják el a beruházást. A környezetvédő szervezeteket a következő szempontok szerint hívtuk meg: - elismertség, szakmai aktivitás és presztízs (a futó kampányaik, média-megjelenéseik, lobbi- és szakmai tevékenységük alapján) - nyilvánosságban való részvétel: van kapacitásuk és erejük arra, hogy az országunkat érintő főbb témák zöld aspektusait a nyilvánosságban, esetleg a politikai szektorban is képviseljék a későbbiekben - szakértői háttérbázissal rendelkezzenek - foglalkoznak energetikai kérdésekkel, esetleg konkrétan fosszilis üzemanyagokkal, ezen belül esetleg a nem konvencionális gázkitermeléssel - lokális érintettség a Makói-árokban - a már meghívott szervezeteknek felajánlottuk, hogy ők is jelöljenek meg további, általuk hitelesnek tartott szervezeteket 42

43 A fórumra a fentiek alapján a következő szervezetek kaptak meghívást: Szervezet Székhely Név Beosztás Honlap CSEMETE Természet és Környezetvédelmi Egyesület Szeged prof. Gallé László SZTE Ökológia Tanszék vezetője is Életharmónia Alapítvány Szeged Kotogán Róbert projektvezető, pályázatíró EMLA Környezeti Management és Jog Budapest Dr. Kiss Csaba igazgató Egyesület Energiaklub Budapest Ámon Ada igazgató Greenpeace Magyarország Budapest Szegfalvi Zsolt igazgató Hulladék Munkaszövetség (HUMUSZ) Budapest Földesi Dóra elnök Levegő Munkacsoport Budapest Lukács András elnök Magyar Madártani Egyesület Budapest Berényi Zsombor MTVSZ Budapest Farkas István Ügyvezető elnök Ökotárs Budapest Móra Veronika igazgató REC Magyar Iroda Szentendre Csobod Éva igazgató Védegylet Budapest Vida Viktor WWF Budapest Figeczky Gábor mérnök, környezetgazdász megbízott igazgató A meghívást az egyeztetési folyamatra a fenti civilek közül elfogadta a Greenpeace, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Madártani Egyesület, az MTVSZ, a REC, a Védegylet, valamint a WWF. Az Energiaklub jelezte, hogy jelen projektben csak szakértői pozícióban tudna részt venni, független civil szervezetként nem. Mivel jelen projektben a cég semmiféle pénzügyi ellenszolgáltatást nem nyújthat a részt vevő szervezeteknek, tiszteletben tartva azok függetlenségét, etikai elvárásaikat (miszerint nem fogadhatnak el vállalatoktól anyagi támogatást). Így az Energiaklub szakmai tudását a projekt indulásába nem tudtuk becsatornázni. Az Ökotárs és a Humusz azért nem vállalta a részvételt, mert nem érezte szakmai profiljukba vágónak a témakört. Az EMLA visszajelzése szerint számukra a folyamat ebben a szakaszban még érdektelen. A későbbiekben mint jogi szakértők tudnának munkát vállalni. A szegedi Életharmónia Alapítvány pedig azzal az indokkal utasította el a részvételt, hogy úgy vélik, ez is biztos már egy lejátszott folyamat, ezért úgysem tudnának érdemi változásokat eszközölni. A KÖVET munkatársa biztosította őket, hogy nem erről van szó. Az Alapítvány ennek ellenére nem változtatta meg álláspontját. A meghívott szervezetek részéről nem történt további javaslattétel újabb szervezetek bevonására. 43

44 3. számú melléklet: A kerekasztal programja és a résztvevők május 6. Hétfő 9: Kinnarps Ház Budapest, Váci út 92. Program 10:00 10:15 Bodroghelyi Csaba (KÖVET) köszöntő, rövid előadás a kerekasztalról 10:15 11:00 Zöld civil szervezetek prezentációi a témában Simon Gergely (Greenpeace) Botár Alexa (MTVSZ) Vargha Márton (Levegő Munkacsoport) 11:00 11:30 Dr. Bada Gábor (TXM Kft.) előadása 11:30 11:45 Kávészünet 11:45 12:30 Kerekasztal résztvevők további hozzászólása Vita a kerekasztal részvevők között (pro és kontra felszólalások, reflexiók) 12:30 13:00 Vita a hallgatóság bevonásával, kérdések A KEREKASZTALRA MEGHÍVOTTAK : Szervezet Név Beosztás Megjegyzés TXM Olaj és Gázkutató Kft. Dr. Szabó György Ügyvezető igazgató Megjelent TXM Olaj és Gázkutató Kft. Dr. Bada Gábor Kutatási igazgató Megjelent Greenpeace Simon Gergely Regionális vegyi anyag szakértő Megjelent Magyar Természetvédők Szövetsége Botár Alexa Éghajlatvédelmi programvezető Megjelent Levegő Munkacsoport Vargha Márton ITS szakértő Megjelent Magyar Madártani Egyesület Nagy Dénes - Védegylet Vida Viktor - REC Magyar Iroda Dr. Csobod Éva Igazgató Bizonytalan részvétel, Nem jelent meg Bizonytalan részvétel, Nem jelent meg Akadályoztatás miatt a részvételt lemondta WWF Benkő Dániel Éghajlatváltozás program Projektvezető Akadályoztatás miatt a részvételt lemondta 44

45 4. számú melléklet: A technológiát és a környezeti hatásokat elemző szakértő kiválasztása A Greenpeace segített a kapcsolatot felvenni Mr. Matthias Altmann-nal, az Európai Parlament friss palagáz-kutatásának (Impacts of shalegas and shaleoilextractionontheenvironment and on human health, június) egyik társszerzőjével, ugyanakkor semmilyen módon nem kívánt részt venni a szakértő kiválasztásában, a vele való kapcsolattartásban. A KÖVET javaslatára a zöldek és a TXM elfogadták Matthias Altmannt. Matthias Altmann is a boardmember of Green City e. V. He is a physicist and alsoobtaineda European diploma inenvironmentalsciencesin Belgium, France, Luxembourg and Germany. He operateson an internationalbasisas a seniorconsultantforludwig-bölkow-systemsengineering GmbH inthefields of energy and sustainability. Mr. Altmanutilizeshislongtermexperienceinconsultingforinternationalcompanies and publicinstitutionstosupportgreen City Energyinitsdevelopment of an important, sustainableeconomicmodelinmunich and theworld.www.lbst.de - A cég eredeti felajánlása, miszerint: a szakértő véleménye háttérsegítséget nyújt a részt vevő szervezeteknek saját álláspontjuk kialakításában, de azzal nem kell egyeznie mindenki számára elfogadható volt. Éppen ezért, ezzel párhuzamosan kérték a környezetvédők, hogy a tanulmány tényleg csak, mint háttérsegítség legyen számukra jelen a folyamatban. Így a környezetvédő szervezeteknek lehetőségük lesz, hogy maguk döntsék el, azt véleményalkotásukban milyen szinten használják fel. - A civil szervezetek arra kérték a TXM-et, garantálja, hogy a közvélemény előtt nem hivatkozik az adott tanulmányok egy részére, mint palagáz melletti érvre, hogy ne fordulhasson elő, hogy valamelyik médiumban esetleg, mint a zöldek szakértője vagy a zöldek által kiválasztott szakértő is azt mondta szófordulatuk előkerüljenek. Hiszen előre nem megmondható, hogy az adott szakértő álláspontjával részben vagy egészben azonosulni tudnának-e. Ehhez kapcsolódik a javaslat, hogy a szakértőt a továbbiakban ne hívjuk zöld szakértőnek. - A KÖVET felvette a szakértőkkel a kapcsolatot, és árajánlatot és koncepciótervet kért be. - A részt vevő szervezetek további kérése volt, hogy a szakértők finanszírozása ne közvetlenül a TXM-en, hanem a KÖVET-en keresztül történjen, és hozzájuk érkezzenek a tanulmányok is. A teljesítés igazolását a KÖVET adja ki. 45

46 5. számú melléklet: A jogi szakértő kiválasztása Az EMLA Egyesület a környezetvédelmi jog és a környezeti management kérdéseivel foglalkozó non-profit társadalmi szervezet, amely munkáját országos, európai és nemzetközi szinten végzi. Egyesületük fő tevékenységei közé tartozik a közérdekű környezetvédelmi jogi tanácsadás és jogi képviselet, a környezetjogi kutatás, szakértés és oktatás, valamint környezeti management projektek lebonyolítása. Az EMLA alapító tagja a Justice and Environment-nek, és tagja a European Environmental Bureau-nak. Szakértőként a KÖVET dr. Kiss Csabával vette fel a kapcsolatot. 46

47 6. számú melléklet: A Shale Gas helyzete Bulgáriában 2012-ben(MPK TXM-nek készített tanulmányának részlete) 2011 májusának végén a bolgár gazdasági és energiaügyi miniszter, Traicho Traikov bejelentette, hogy a Novi Pazar (Észak-Kelet Bulgária) mellett elterülő palagázmezők (shale gas) kutatására és kitermelésére a licenszet a Chevron, az USA második legnagyobb olajtársasága nyerte el. A licenszért a Chevron 30 millió EUR-t (akkori árfolyamon kb. 43 millió USD) ajánlott. Ugyanezen a napon a miniszter bejelentette, hogy további két tender is kiírásra kerül majd a régióban június végén. Ez azért is nagyon fontos, mert a shale gas termeléssel nagymértékben csökkenthető Bulgária energiaimport-függősége, illetve nagymértékben növelhető Bulgária egyébként is jónak mondható energetikai diverzifikációja. A Chevron saját becslései alapján a területről akár 25 milliárd köbméter gáz kitermelése is lehetséges (nagyságrendileg Bulgária gázfogyasztásának hatszorosa). A júniusi tendereztetés elmaradt, de Traicho Traikov miniszter július 19-én tett nyilatkozatából kiderült, hogy a kormány továbbra is szándékozik új területekre kiírni a gázkutatási tendert. A bejelentésnél jelen volt a környezeti ügyekért felelős miniszter, Nona Karadjova, aki kifejtette, hogy a kutatásra és kitermelésre vonatkozó összes szabályt betartatják majd. A miniszter elmondta, hogy a kutatási tevékenység nem igényli a folyamatok környezetvédelmi szempontú értékelését, erre majd csak a kitermelés során lesz szükség. A Chevron által a kutatásra és a majdani kitermelésre alkalmazni kívánt technológia a hidraulikus repesztés (hydraulic fracturing). A hidraulikus repesztés lényege, hogy apró repedéseket idéznek elő a föld alatti kőzetrétegekben, majd a különböző vegyi anyagokkal, illetve homokkal, és nagy mennyiségű vízzel segítik elő a folyamatot. A technológia sajátosságai miatt a környezetvédők és a kutak közelében élők is egyre komolyabban aggódnak az ivóvíz tisztasága, a víztározók és vízgyűjtő területek vizének minősége miatt. Az Egyesült Államokban már nyilvánosságra hozták azon kemikáliák listáját, melyeket a 47

48 hidraulikus repesztés során használnak, és szakértők szerint több egészségre ártalmas anyag is van köztük, melyek például csontvelő és vérképzési rendellenességeket okozhatnak. Ellenállás: A shale gas-kitermelés ellen már a licensz kiadás pillanatában megindult a szervezkedés tavaszán megalakult a Tracking Free Bulgaria elnevezésű környezetvédelmi csoport január 14-én több bulgáriai városban (Szófia, Plovdiv, Varna, Veliko Turnovo, Shoumen, Pleven, Bourgas, Kazanluk, Dobrich, Smolyan, Rousse és Blagoevgrad) tömegesen vonultak utcára az emberek demonstrálni annak érdekében, hogy a kormány helyezze moratórium alá a shale gas kutatást illetve kitermelést, valamint azonnali hatállyal tiltsa be a fent ismertetett hidraulikus repesztés technológia használatát. A demonstrációban részt vettek a külföldön élő bolgár állampolgárok is, tüntetéseket tartottak Londonban és Koppenhágában is. Több bolgár tudós is figyelmeztetett, hogy azonnali szükség van a technológia betiltására, mert nagy a kockázat Észak-Kelet Bulgária és Dél-Románia vízkészletének megmérgezésére. Annak következtében, hogy a talajvíz nagy mennyiségben van jelen a sűrűn lakott területeken, a környezetvédelem alatt álló területeken és mind a mezőgazdasági, illetve turisztikai szempontból kiemelt területeken, így az esetleges környezetszennyezés által okozott pusztítás felbecsülhetetlen károkat okozna Bulgáriának. Sőt mi több, az emberi egészségre és életre is potenciális veszélyt jelent a levegő minőségének romlása, a radioaktív szennyezés, és az esetleges földrengések miatt, ami szintén a technológia következménye lehet. Megfigyelhető, hogy az 1996-ban hatalmas vereséget elszenvedő és megbukott BSP, a Bulgáriai Szocialista Párt is azonosult a tüntetők elveivel. A parlament Energetikai Bizottságában az Ataka-val (Nemzeti Párt) egyetértésben javasolta az állami moratórium kivetését a földgáz feltárásra és kitermelésre. Ezt a kormányzó GERB párt nem fogadta el. Az anti-shale mozgalom folyamatosan növekszik Bulgáriában. Facebook csoportjuknak jelenleg már több mint 55 ezer tagja van. 48

49 Eredmények: A GERB képviselői a tömeg nyomására az Energetikai Bizottságban támogatták az RZS (Rend, Törvény, Igazság Párt) javaslatát, így ideiglenesen megtiltották a shale gas feltárását az országban, hozzátéve saját bővítményeiket. Azaz a rendelet biztosít egy kiskaput, melynek értelmében a feltárási tevékenység engedélyezett, amennyiben a feltáró 100%-osan környezetbarát technológiát alkalmaz. A környezetvédők csalódottak. Úgy érzik a GERB elárulta őket, és folytatják a demonstrációt egészen addig, amíg teljes tiltás nem születik a shale gas feltárására és kitermelésére Bulgáriában. Boyko Borisov miniszterelnök nyilatkozata szerint: Az emberek még nem látják tisztán, milyen előnyökkel jár ez a projekt, valamint így vissza kell vonnunk a döntésünket, és társadalmi vitára kell bocsájtanunk a kérdést. Traicho Traikov gazdasági és energiaügyi miniszter szerint az állampolgárok shale gas elleni felháborodása a vonatkozó információk hiánya miatt alakult ki, illetve azért, mert az emberek palagázról kialakult véleményét kizárólag a televízió és a média formálta, melyről tudható, hogy milyen. Hozzátette, hogy a technológia biztonságossága nem bizonyítható próbafúrások nélkül. Fontos megjegyezni, hogy egy, a bolgár lakosság körében végzett felmérés szerint, az emberek 64,8%-a nem ellenzi a shale gas feltárást, ha a kormány garanciát vállal arra, hogy a technológia ártalmatlan, 9,6% gondolja úgy, hogy a shale gast mindenáron ki kell termelni, és 18,6% van azon a véleményen, hogy mindenképpen be kell tiltani a shale gashoz kapcsolódó tevékenységeket. További 7,4%-nak nincsen véleménye. 49

50 Az ellenállás háttere és főbb szereplői A shale gas kitermelése elleni küzdelem irányítója egyértelműen a Szocialista Párt, mely vissza szeretné szerezni a hatalmat. Több mint valószínű, hogy a háttérben ők hozták létre a Fracking Free Bulgaria elnevezésű környezetvédelmi csoportot is, mely környezetvédelem iránt elkötelezett magánszemélyekből áll. A 2011-es elnökválasztáson vereséget szenvedő Ivailo Kalfin már elnöki kampányában is központi szerepet tulajdonított a shale gas kitermelés elleni harcnak. Ivailo Kalfin jelenleg Bulgária európai uniós parlamenti képviselője és 2009 között Bulgária Külügyminisztere és egyben helyettese is az akkori kormányfőnek, Sergei Stanishevnek. Sergei Stanishev szintén a shale gas kitermelés ellenzői között található, ők ketten a kitermelés elleni politikai tőkekovácsoló harc központi figurái. Volen Siderov az ATAKA párt vezetője szintén csatlakozott a shale gas elleni harchoz. Az ATAKA egy ultra-nacionalista párt, Siderov köztudottan megveti a bolgár kisebbségeket (a romákat és a törököket is). Siderov életútja meglehetősen ellentmondásos, a kommunista rendszer bukása után a Mozgalom az Emberi Jogokért tagja lett, majd 1995-ben még a Szocialista Párt szófiai kampányában volt PR vezető. Ezek után fordult a szélsőjobboldal felé. Az ő shale gas elleni fellépése gyakorlatilag politikailag logikusnak tűnik. A Yane Yanev által vezetett Törvény, Rend és Igazság Párt is a shale gas kitermelés ellen foglalt állást. Yane Yanev közismerten radikális változást akar elérni Bulgáriában, fő célja egy új alkotmány elfogadtatása, mivel a 90-es évek elején készült jelenlegi alkotmány, álláspontja szerint, nem megfelelő. Véleménye szerint Bulgária jelenleg még csak úton van a kommunizmusból a törvénytisztelő, demokratikus világ felé. Következetni lehet arra, hogy GERB-en belül sem mindenki támogatja a Chevron shale gassel kapcsolatos törekvéseit. A napokban Dian Chervenkondev a GERB egyik befolyásos parlamenti képviselője azt nyilatkozta, hogy Nagyon szeretnénk elérni az energiabiztonságot és függetlenséget, de nem minden áron. A kialakult szituáció hátterét talán legjobban Illian Vassilev, energetikai szakértő, egyben Bulgária korábbi moszkvai nagykövete írja le, aki élesen kritizálta a kitermelés tiltását. Véleménye szerint a bulgáriai események csak része egy oroszok által ihletett PR-kampánynak, mely arra irányul, hogy visszaszorítsák az USA-ban használatos shale gas technológiákat Európában. Úgy gondolja, hogy Ivaylo Kalfinnak bulgáriai shale gas elleni kampányával európai ambíciói vannak, és ezek nem csak saját érdekeit szolgálják. Szerinte nyilvánvaló, hogy ennek a pán-európai kampánynak a lényege Németország energiaellátásának jövője. Amennyiben a Gazprom lobbija sikerrel járna, és az európai államok felhagynának a shale gas kitermeléssel kapcsolatos törekvéseikkel, a német cégeknek fokozniuk kellene oroszországi földgáz importjukat a leállítani készült atomerőművek kiesett termelésének kompenzálására. 50

51 7. számú melléklet: A palagáz fogadtatása Lengyelországban, és a lengyel közigazgatási környezetvédelmi rendszer (MPK és a KÖVET TXM-nek készített tanulmányának Következtetés fejezete) A kutatás vizsgált kérdéseire az online kérdőívre adott válaszok, a mélyinterjúk és a médiakutatásból nyert információk alapján az alábbi következtetéseket vonhatjuk le: A lengyel zöldek ereje és szervezettsége Az államigazgatásban dolgozók válaszai alapján az országos zöld civil szervezetek, néhány nagyobbtól eltekintve, gyengék és szervezetlenek, érdekérvényesítő képességük alacsony. A válaszadó civilek ezzel szemben önmagukat természetesen erősebbnek ítélik, állításuk szerint helyzetük a rendszerváltás óta eltelt időben inkább javult. Megfigyelhető, hogy a magát radikálisabbnak valló zöldek a saját lobbi erejüket is erősebbnek osztályozzák. A lengyel zöld szervezetek kapcsolata a kormányzattal A kutatásban részt vevő lengyel kormány képviselői többségében nem foglaltak állást a civilekkel való kapcsolatukat illetően. A válaszadók véleménye alapvetően az, hogy konstruktívan bánnak a zöld szervezetekkel, meghallgatják a véleményüket, fórumokat biztosítanak a törvénytervezetek véleményezésére. Azonban saját bevallásuk szerint sem veszik tökéletesen figyelembe a zöldek véleményét, javaslatait a környezetvédelmi kérdéseket illetően, döntésbefolyási lehetőségük elhanyagolható. A kormányzattal való kapcsolatukat a civil szervezetek, az adott válaszok alapján, összességében nem tekintik kielégítőnek. Elvárnák azt, hogy valódi partnerként kezeljék őket, javaslataikat vegyék jobban figyelembe. A kormány figyelmét továbbra is igyekeznek felhívni saját eszközeikkel a környezetvédelem fontosságára. A környezetvédelem státusa a kormányban A válaszadók véleménye alapján elmondható, hogy a környezetvédelem ügye a lengyel kormányban nem érvényesül eléggé. A Környezetvédelmi Minisztérium státusa a rendszerváltás óta a legrelevánsabb válaszadók szerint nem erősödött, bár a környezetvédelem ügye elviekben fontosabbá vált, a beruházásoknál, kapcsolódó rendeletekben ez nem mindig tükröződik. A kormányzati döntéseket a gazdasági tárca irányítja, így a környezetvédelmi kérdések a beruházásoknál háttérbe szorulnak. A civil társadalom kritikus szemmel nézi a környezetvédelem ügyének visszaesését, de bár a médiakritika és kisebb demonstrációk eszközével él nem képes elég egységesen és határozottan megállítani a folyamatot. 51

52 Javaslatok a környezetvédelmi szempontok kormányzaton belüli erősítéséért Lengyelországban A megkérdezett civil szervezetek a következő javaslatokkal álltak elő a környezetvédelmi szempontok kormányzaton belüli erősítéséért országukban: Semmit nem kellene változtatni a civil szervezetek jelenlegi munkáján. Feladatuk a nevelés, és ha továbbra is a kormány partnereiként vesznek részt annak munkájában, ezen a téren tovább fejlődhetnek. Folytatni kell a lakosság oktatását, további tudatosságra nevelését. A Környezetvédelmi Minisztériumban szükség lenne a zöldek állandó képviseletére, így folyamatos kontroll alatt tarthatnák a környezet- és természetvédelem ügyét. A zöld párt munkájában aktívan részt kellene venni. A médiában még intenzívebben kellene megjelentetni a környezetvédelemmel kapcsolatos híreket. Energetikai iparágak kapcsolata, energetikai kilátások Az energetikai iparágak között nincs érezhető konfliktus, a hagyományos és nem hagyományos szénhidrogének támogatottsága nagyon erős a vállalati és kormányzati oldalról. A megújulók támogatottsága ezzel szemben elenyésző. A civilek konferenciákon, egyéb megmozdulások keretében hangsúlyozzák a megújuló energiák előnyeit, de látványos sikereket nem értek el. A SAVE és ALTENER programok ismerete, ezek előnyeinek kihasználása elhanyagolható. Az álláspontot, miszerint a fosszilis energia átmeneti állapotot biztosít a megújuló energiaforrások technológiai kialakulása felé, és hogy addig egységes kooperációra volna szüksége a fosszilis versenytársaknak, a civilek nagy része elutasítja, míg a kormányzati képviselők inkább elfogadják. A földfelszín alatti kincsek tulajdonlásának kérdése A lengyel törvények határozottan szabályozzák ezt a kérdést, az új vonatkozó bányatörvény külön kitér rá. A megkérdezettek többségének véleményével harmonizál az országos szabályozás, mely szerint a föld mélyén lévő kincs az államot illeti meg. A koncessziók jogosultak a legnagyobb jelentőségű ásványi anyagokat érintő (többek között a szénhidrogének) ingatlanok felvásárlására a piaci feltételek mellett. A nem hagyományos földgáz kérdése A palagáz kérdését illetően az államigazgatásban dolgozó megkérdezettek közül a gazdasági és a környezetvédelmi tárcát képviselők egyaránt pozitívan nyilatkoznak. A válaszokból kiderül, hogy a kormányzati képviselők úgy látják, a zöldeknek még nincs kiforrott álláspontja a márgagáz kitermelésével kapcsolatban. Ez a bizonytalanság a zöldek nyilatkozataiból, kérdéseinkre adott válaszaiból is érződik. Várakozó állásponton vannak, hiszen összességében nincsenek teljesen tisztában a nem hagyományos gázkitermelés környezetre és élő szervezetekre gyakorolt várható hatásával. A 52

53 közvélemény pozitívan áll a márgagáz kérdéséhez, de kisebb civil csoportok a kitermelés ellen foglalnak állást. A kutatásból nyert információk alapján nem lehet biztonsággal következtetni arra, hogy a lengyel zöld civil szervezetek később milyen álláspontra fognak helyezkedni a palagáz kitermelés kérdését illetően. Vajon a radikálisabb Greenpeace és WWF maga mellé tudja állítani a többi zöld civil szervezetet a márgagáz ipari szintű kitermelése ellen való fellépésben, vagy a nemzetgazdaság erősítése és az oroszoktól való energiafüggőség minimalizálása lesz a fontosabb cél? De ezekre a kérdésekre a következő pár évben fény derül, hiszen a hivatalos előrejelzések szerint akár 2-3 év múlva elkezdődhet a palagáz ipari szintű kitermelése Lengyelországban. Egy következő kutatás keretében érdemes volna a lengyel civilek palagáz kérdéséhez való hozzáállását feltérképezni 2014 elején, várhatóan az ipari mértékű palagáz kitermelés küszöbén. 53

54 8. számú melléklet: TXM-válasz a zöld szervezetek január 25-ei egyeztetésen felvetett kérdéseire A válaszok a TXM véleményét tartalmazzák. Válaszadási határidő február 8. Általános észrevételek: A zöld szervezetekkel történő egyeztetést a TXM kezdeményezte abban a reményben, hogy azok az esetleges kifogások, amelyek a márgagáz kutatási és termelési tevékenységével (ez utóbbiért bányajáradékot fizet) a zöld szervezetek részéről felmerülhetnek, a zöld szervezetek álláspontjának ismeretében eleve elkerülhetők legyenek. Hangsúlyozzuk, hogy a TXM a maga részéről kész elismerni a társadalom részéről felmerülő, a zöld szervezetek által megfogalmazható környezetvédelmi kifogásokat, emlékeztetünk viszont arra is, hogy a TXM alapvetően közhasznú bányászati tevékenységet végez. A TXM a zöld szervezetekkel a kapcsolatfelvételt azért kezdeményezte, hogy az egymás álláspontjának ismeretében tevékenységébe beépítse azokat a jogos kifogások orvoslása érdekében szükséges megoldásokat, amelyek a társaság számára előírt törvényes kötelezettségek és jogosultságok körében a környezetvédelem biztosítása érdekében indokoltak és szükségesek. Miután a TXM mindenkor a jogszabályi előírások amelyek tartalmazzák a környezet védelmére vonatkozó korlátokat betartásával végzi tevékenységét, így egyfajta védelmet élvez a környezetterheléssel kapcsolatos esetleges észrevételekkel szemben. A zöld szervezetekkel történő konzultáció fontos kommunikációs lehetőség, amely ez idő szerint úgy tűnik szokatlan kezdeményezés. Társaságunk kész arra, hogy megismerje a zöld szervezetek szakmai véleményét, a saját tevékenységének kialakításánál és folytatásánál figyelembe vegye, ugyanakkor reméli, hogy a zöld szervezetek a tevékenységét elfogadják, az egész gazdaság, tehát a környezet és a társadalom igényeinek megfelelően alakítják ki álláspontjukat. A szakértő személyének kiválasztása: Nem egyértelmű a zöld szervezeteknek a szakértő személyének kiválasztásával és a szakértő véleményének elfogadásával kapcsolatos álláspontja, mert úgy tűnik, eleve olyan szakértőt kívánnak felkérni, aki a zöld szervezetek számára kedvező szakértői véleményt készítene. 54

55 Legfőbb kritérium, hogy megalapozott, szakmai érvekkel alátámasztott, tárgyilagos véleményt adjon a felek által feltett kérdésekre. A TXM a szakértőtől nem azt várja el, hogy saját egyéni véleményét fogalmazza meg, hanem azt, hogy a tudomány jelenlegi állása szerinti információk birtokában adjon véleményt. A TXM elfogadja azt a körülményt, hogy a szakértő nyilatkozzon a zöld szervezetek által feltett kérdésekre, az ezzel kapcsolatos tevékenységet a TXM kész finanszírozni. Cégünk fenntartja azt az álláspontját, hogy az általa finanszírozott szakértői véleményt bárki felhasználhatja, hivatkozhatja, az a szerzői jogi keretek között szabadon publikus legyen. Készek vagyunk arra, hogy a később elkészítendő tárgyilagos szakvélemény megállapításait, vagy a vita eredményeképpen létrejött megalapozott a tevékenységet negatívan nem érintő álláspontot a technológiába beépítsük és alkalmazzuk. TXM nyitott arra, hogy olyan párbeszédet folytasson a zöld szervezetekkel, amelyben mindkét oldal véleménye megjelenik, a párbeszéden túl hajlandóak arra, hogy az indokolt és ésszerű költségvonzattal bíró megoldások az általa folytatott technológiában megjelenjenek összességében az a célja, hogy tevékenységét a zöld szervezetek számára is elfogadható módon végezze, célja a márgagáz kitermelésével kapcsolatos tévhitek eloszlatása. Mindebből következik, hogy a társaság messzemenően figyelembe kívánja venni a zöld szervezetek által kialakított véleményt, ugyanakkor nem támogathatja, hogy a jogszabályoknak megfelelően végzett tevékenységét leállítsa. 55

56 A TXM kérdésekre adott válaszai - Mi a TXM célja? Magyarországon eddig nem tapasztaltunk a nem-hagyományos szénhidrogén-kutatással és termeléssel kapcsolatban jelentős ellenvetést. Nemzetközi szinten ugyanakkor előfordulnak civil ellenállások, és kormányzati szintű elutasítások is. Ezért a TXM olyan párbeszédet kíván folytatni, amelyben valamennyi fél véleménye megjelenik. Azt szeretné, hogy tevékenysége a civil szféra számára is elfogadott legyen, ugyanakkor a gazdasági érdekek fontosságát is ismerjék el. - Negatív eredménnyel záródó civil vélemény esetén hogyan reagálna a TXM? Messzemenően figyelembe vesszük a civilek által kialakított véleményt. Ugyanakkor nem lehet célunk az, hogy a jogszabályoknak megfelelően folyó munkát leállítsuk. Ezt az ásványvagyon-gazdálkodáson belül végzett közhasznú tevékenységet a TXM a társadalom által elfogadottan, a környezetvédelmi szempontok messzemenő kielégítése mellett továbbra is végezni kívánja. - Folytat-e a TXM egyeztetést a helyi közösségekkel, polgárokkal, ha igen, milyen formában? A Falcon tevékenységét átláthatóan, a társadalom felé nyíltan végzi. Elkötelezett abban, hogy az érintett területen élő lakosságot (több mint ingatlantulajdonost) folyamatosan tájékoztassa munkájáról. A tájékoztatás széleskörű eszközrendszerét használja: Munkájáról nyilvános előadásokat tart Szakmai tájékoztató filmeket készített, melyet a helyi televíziónak és iskoláknak adott át Technológiai bemutatókat tart. A TXM részt vesz önkormányzati üléseken, helyi közösségi rendezvényeken, falunapokon, egyéb olyan társadalmi, politikai rendezvényeken, melyek a közös kommunikációt segítik. A kistérségi önkormányzatok fóruma rendszeresen beszámoltatja. - Hol tart a Makó-árokban a kitermelés folyamata? A hatóság által engedélyezett kutatás folyamata 2007-ben lezárult. Még abban az évben a bányahatóság bányatelket állapított meg a TXM számára. A továbbiakban a tevékenység műszaki üzemi terv alapján folyik, melyet a bányahatóság évente elfogad. Jelenleg két kút termel, egy harmadik kiképzését tervezzük. A kitermelt földgáz a 2007-ben elkészült 56

57 gyűjtővezetéken keresztül az országos hálózatba kerül. Két kúton geotermikus energiahasználat előkészítésén dolgozunk. További rövidtávú feladatként az év I. felében kúttisztítás, kútserkentés, hozammérés várható. - Milyen engedélyekkel rendelkezik a cég Magyarországon? Kutatási tevékenységhez kiadott határozatok, engedélyek A TXM a Makói-árok területén kutatását 2005-ben kezdte a Szolnoki Bányakapitányság által kiadott kutatási engedély alapján. Kútjai lemélyítése, majd később a 12 km hosszú vezeték lefektetése előtt a szükséges engedélyeket beszerezte 2007-ben. Még ebben az évben a bányahatóság bányatelket állapított meg.(az alábbiakban a TXM oldalakon keresztül sorolta fel a különböző szervek hivatalait, itt csak a témaköröket emeltük ki /MPK bejegyzés/ :) Kutatási engedély Kutatási műszaki üzemi terv Bányatelek megállapítás Termelési műszaki tervek Környezetvédelmi engedélyek Vízjogi üzemeltetési engedély Gáztermelő kutak termelésbe állításának előzetes vizsgálati eljárása Rekultivációs terv Kockázatelemzések Monitoring 57

58 9. számú melléklet: Előzetes, aztán sokat módosult timing-terv re. ELŐKÉSZÍTŐ SZAKASZ SZAKMAI FÓRUM Feladat Határidő Felelős A zöld szervezetek számára elkészített bemutatkozó és a nemzetközi hátteret bemutató szakmai anyag elkészítése MPK Háttéranyagok átnézése, jóváhagyása TXM Háttéranyagok megküldése a KÖVET-nek MPK Bevonandó környezetvédő civil szervezetek adatbázisának összeállítása KÖVET Meghívott szervezetek listájának jóváhagyása TXM A fórum témáira javaslattétel KÖVET A fórum témáinak jóváhagyása/véglegesítése MPK A fórum témáinak jóváhagyása TXM Sajtóközlemény jóváhagyása TXM Sajtóközlemény kiadása a projektről MPK Zöld szervezetek meghívása az egyeztető megbeszélésre KÖVET A meghívott szervezetek telefonos körbeellenőrzése KÖVET A fórum előkészítése lebonyolítása (moderálása). Időpont: november KÖVET A fórumról jegyzőkönyv készítése KÖVET A folyamat kiértékelése MPK A független szakértői vélemények elkészülésének koordinálása a zöld szerevezettekkel együttműködve MPK A kerekasztalon részt vevő szerveztek listájának összeállítása KÖVET A kerekasztalon javasolt menetrend összeállítása KÖVET Menetrend jóváhagyása kiegészítése először az MPK majd a részt vevő zöld szervezetek által KÖVET Menetrend és résztvevők listájának jóváhagyása TXM Sajtó meghívása a kerekasztal fórumra MPK A sajtónyilvános szakmai kerekasztal fórum lebonyolítása (koordinálása); időpont: KÖVET Összegző tanulmány elkészítése KÖVET Sajtóközlemény jóváhagyása TXM A kerekasztal fórumról sajtóközlemény kiadása, eredményeinek megküldése a politikai pártoknak és állami döntéshozóknak MPK SZOCIOLÓGIAI KIÉRTÉKELÉS A szakmai fórumon elhangozottak szociológiai kiértékelése, a jelentés elkészítése (beleértve a fórumon szereplők személyes megkeresését, és a velük készült utólagos interjúk kielemzését is) MPK A projektet záró dokumentáció elkészítése, menetének összefoglalása, beleértve a szakértői vélemények rövid ismertetését MPK A záró dokumentum angolra fordítása MPK A záró dokumentáció elkészítése MPK 58

59 10. számú melléklet: MTI-nél közzétett Sajtóközlemények A nem konvencionális gázkitermelésről kezdeményez párbeszédet a TXM Kft. a hazai környezetvédőkkel A TXM Kft. a kanadai Falcon Oil & Gas hazai leányvállalata 2012 elején párbeszédre hívja a környezetvédő szervezeteket, ahol a nem konvencionális gázkitermelés helyzetéről, a benne rejlő lehetőségekről és várható hatásairól kívánja tájékoztatni a civileket. Egyben szeretné megismerni a környezetvédők álláspontját és javaslatait tevékenységével kapcsolatban. A TXM mely immár több mint öt éve van jelen a hazai nem hagyományos földgáz (úgynevezett márgagáz) kutató- és termelő szénhidrogéniparban reméli, hogy hagyományt teremt a hazánkban működő energetikai vállalatok körében ezzel az újszerű kezdeményezéssel. A társaság fontosnak tartja, hogy a vállalatok valódi társadalmi párbeszédeket kezdeményezve közel engedjék a civileket tevékenységükhöz, és együttműködjenek velük, többek között környezetvédelmi kérdésekben is. A nem konvencionális gáz kitermelése mely több szakértői vélemény szerint a híd szerepét töltheti be a fosszilis energiaforrásokról a megújulókra való átállásig a hagyományos gázkitermeléshez képest újszerű technológiai eljárást kíván meg. Éppen ezért a TXM a nem konvencionális gázkitermelés egyik hazai képviselőjeként fontosnak tartja, hogy a technológiáról megfelelő információhoz jussanak a környezetvédő civil szervezetek. Megismerjék a kitermelésben rejlő gazdasági és társadalmi lehetőségeket, a technológia amerikai és európai előzményeit, egyben közösen beszélni tudjanak a kitermelés környezeti és társadalmi hatásairól is. A január közepére tervezett fórumra meghívást kapnak többek között a Greenpeace, a Védegylet, az MTVSZ, az Energia Klub, a Levegő Munkacsoport valamint a tervezett kitermelés térségében működő legfontosabb civil szervezetek is. A fórum előkészítése a meghívott civilek bevonásával még 2011 novemberében elkezdődik. A civil szervezetek által kijelölt független szakértő által készített szakmai vélemény is feldolgozásra kerül majd a januári fórumon. A civil párbeszéd eredményeit a TXM elérhetővé teszi a média képviselői, a kormányzat, a politikai pártok és minden további érdeklődő számára. A TXM a találkozó megszervezésére és lebonyolítására a Méltányosság Politikaelemező Központ és a KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért nonprofit szervezeteket kérte fel. A TXM célja, hogy tevékenységének kezdetétől bevonja a szakmailag felkészült, és zöld érdekeket szem előtt tartó civileket, meghallgassa és figyelembe vegye szakértő véleményüket, valamint reméli, hogy mindezzel sikerül példát is mutatnia az átlátható, környezetért felelős ipari beruházásokhoz, tevékenységekhez. 59

60 Második, záró közleményünk Cím: A magyarországi gázkitermelés jövője Alcím: Kerekasztal- beszélgetés a hazai palagázról természetvédelmi szervezetek és a kitermelésben érdekelt vállalat között Törzsszöveg: Matthias Altmannnak (Ludwig-Bölkow-Systemtechnik GmbH) a Makói-árok gázkitermelésére vonatkozó tanulmányára építve a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Greenpeace, valamint a Falcon és hazai leányvállalata a TXM Kft május 6-án megtartották kerekasztal-beszélgetésüket. Az esemény sajtónyilvános volt. Az elkészült tanulmányt kiegészítve az EMLA jogi összefoglalójával, a felek nyilvánossá teszik a KÖVET Egyesület honlapján. A palagáz kitermelésről a kerekasztal-beszélgetésen résztvevők megalapozottabban külön is, együtt is tetszésük szerint nyilatkoznak. A kerekasztal létrejöttének folyamatáról a Méltányosság Politikaelemző Központ készít majd a nyilvánosság számára ismertetést. További információk, kapcsolat és az elkészült tanulmányok megtalálhatók itt. A kezdeményezés indulásának közleményét ld. itt. 60

61 11. számú melléklet: A kerekasztalon részt vett hallgatóság közvélemény-kutatása Mivel csak 9-en töltötték ki a kérdőívet, ezért csak néhány aspektust emelünk ki ezekből a válaszokból. A válaszolók közül négyen a hagyományos energiahordozó híveként, hárman megújuló energia-pártiként, ketten semlegesként határozták meg magukat. Mindegyikük azt mondta, hogy palagáz témában tájékozott. Az előadók közül főleg Bada Gábor (TXM) kommunikációs teljesítményét tartották a legösszeszedettebbnek és legmeggyőzőbbnek. A párbeszédre csak pozitív választ adtak. A kérdést nyitottan tettük fel, majd négy kategóriába soroltuk a válaszokat. 2-en nem írtak ide semmit, egy ember a zöldek szakmai tudásának problémájára utalt, ő egyébként hagyományos energiahordozó-pártinak vallotta magát. Mi a véleménye a palagáz-kitermelésről szóló kerekasztalbeszélgetésről? zöldek szakmai tudását kritizálja 1 informatív volt 2 folytatni kell 2 jó és hasznos volt 2 Amikor azt kérdeztük, hogy a zöld- és a civil szervezetek találkozóját jó ötletnek tartotta-e, s e kérdésre 1-től 5-ig terjedő osztályzatot lehetett adni, mindannyian 5-öst adtak a kezdeményezésnek. Ugyanezt hallhattuk egyébként maguktól a zöld előadóktól is, s talán leghatározottabban a Greenpeace-től. Az utolsó kérdésben, ahol a megválaszolatlan témák iránt érdeklődtünk, inkább kritikai megjegyzések érkeztek egyrészt annak az érzésnek hangot adva, hogy a folyamat nincs lezárva ( Hol maradtak a levonható következtetések? ), másrészt valaki itt üzent a természetvédőknek: miért becsülik le a geotermikus potenciálunkat? A szervezés és a vitavezetés megítélését illetően az előzetes tájékoztatást tartották hiányosnak, a projekt bemutatását és a vitavezetést a válaszoló kilenc fő magasra értékelte. 61

62 12. számú melléklet: Záró interjúk a projektben résztvevőkkel (Az interjúkat Sóti Balázs, az MPK gyakornoka készítette) Magyar Madártani Egyesület, Nagy Dénes Az 1974-ben alapított MME hazánk legnagyobb, megközelítően tagot számláló természetvédelmi civil szervezete. Céljuk a madarak védelmével hozzájárulni az emberi életminőség és a biológiai sokféleség megőrzéséhez Magyarországon. Ennek érdekében együttműködnek a lakossággal, az önkormányzatokkal, a gazdálkodókkal és az állami természetvédelemmel. Nagy Dénes, az MME által a kerekasztalra delegált képviselő, egyben a terület- és élőhely-védelemmel megbízott munkatársuk. Az MME központban, azaz a Jókai-kertben találkoztunk, mely egy igen szép, országos védettséget élvező természetvédelmi terület, egyben munkaidőben szabadon látogatható közpark is. Bár Nagy Dénes egy keveset késett, így is sikerült munkaidejéből egy órát rám szánnia. Az interjún egy kicsit úgy éreztem, hogy visszafogottan nyilatkozik, félve attól, hogy szavait rossz célra használom fel. Hogy érezte magát a folyamatban? Sajnos nem érzi úgy, hogy minden kérdésükre választ kapott volna. Bár a folyamat során az MME, mondhatni, parkolópályára állt, mégis igyekezett folyamatosan elolvasni az érkező információkat, híreket. A kezdeményezést alapvetően jónak tartja, mivel az előzetes konzultáció felkészíti a cégeket a felmerülő problémákra, másrészt a zöld szervezeteknek is lehetőséget ad a szóban forgó technológiáról első kézből származó információhoz jutni. Egyfajta furcsaságként említi, hogy számára nem tisztult le az egyeztetés pontos célja, mi végre is hívta létre a kerekasztalt a TXM. Kérdezte, hogy ennek most az a célja, hogy megismerjék a cég törekvéseit a zöld szervezetek, vagy pedig az, hogy a zöld szervezetek is átadhassák, képviseljék a véleményüket? A megbeszélésekről hiányolta a hatóság képviselőit is. Úgy fogalmazott, hogy ezek a dolgok számára kicsit furcsák voltak. Szerinte egyfajta kettőség jellemezte a folyamatot, a lehetőségnek örültek, az eredménnyel kapcsolatban bizonytalanok. Többször említette, hogy nem érti, mi volt a végleges haszna összességében a folyamatnak. Mit csinált volna másképp a folyamat során? Kérdésemre elsőként megint a céldefiniálás fontosságát emelte ki. Szerinte ez már az elején hiányzott. Elmondása szerint az ilyen ipari fejlesztés túlmutat azon, amit egy cég elképzel, sokszor nincsenek tisztában minden felmerülő szemponttal. Úgy érzi, hogy a TXM nincs felkészülve olyan területen, amely nem kapcsolódik szorosan a kitermelési technológiához, ilyenek például a természetvédelmi szempontok. Érzése szerint egyoldalú volt a dolog, a cég biztos rendelkezett konkrét célokkal, de hogy ez mi, számára nem vált egyértelművé. Nagy Dénes az interjú folyamán többször említi, hogy a feltett kérdéseik jó része felett elsiklottak. Vannak felvetések ugyan, amire tudtak válaszolni, az egyik például részben a vonalas infrastruktúrát illeti, például azon belül, hogy a magyar és uniós természetvédelmi direktívákból következő védelmi szintű területekbe ez hogyan illeszthető be. A kapott válasz pozitív volt, örvendetes hogy nem muszáj a terület felett fúrni, a technológia alkalmas arra, hogy egy nem védett területről oldalirányú fúrással közelítsék meg a lelőhelyet. Tehát voltak olyan momentumok, ahol látszódott, hogy az MME által képviselt értékeket, szakmai szempontokat lehet igazítani a cég érdekeihez, és ehhez megvan a vállalat nyitottsága is. Gyorsan tudtak válaszolni ezekben a témákban, és kielégítőek voltak a válaszok. De más témákban igazából fejvakarósak voltak, nem a felkészültség 62

63 hiányzott, hanem látszott, hogy ez a kérdés még nem merült fel, valószínű a cég dolgozói nem találkoztak eddigi munkájuk során hasonló problémákkal. Elmondása alapján a zöld szervezetekkel való egyeztetésben mindig van egyfajta veszély. Érdemes megnézni, hogy mi a küldetése az adott zöld szervezetnek, hisz a sok szervezet egyben egy sokrétűséget is képvisel. Például az MME-nek nyilvánvalóan a természetvédelmi érdekek képviselése a cél, míg a levegő munkacsoportnak nyilván másfajta motivációi vannak, az MTVSZ is más irányt képvisel, ezért a tagok is más nézőpontot képviselnek. A későbbiek folyamán nem szükséges belevonni minden zöld szervezetet, elég olykor csak azt, amelyik az adott körben mélyebb szakmai tudást képvisel. Bizonyos esetekben ezeknek a szervezeteknek az érdekei is ütközhetnek. Van-e olyan momentum, amiben úgy érzi veszített a pozíciójából? Nem volt súrlódáspont, de hozzáteszi, furcsa volt, hogy feltették ezeket a bizonyos kérdéseket, és annak ellenére, hogy megígérték, utánanéznek, mégsem adtak konkrét választ. Nem pontosan pozícióvesztésnek hívja, hiszen nem volt konkrétan lefektetett helyzetük, csak sajnálja, hogy nem kaptak a kérdéseikre választ. Mit gondol, mennyire értette meg a két fél egymás álláspontját? Mindkét fél részben megértette a másik direktíváit. Az, hogy hangsúlyozták a természetvédelmi szempontokat, az valamennyire ült, abban viszont nem biztos, hogy a szempontoknak a minőségét a cég úgy értette, ahogy azt az MME szerette volna. A problémák gyökerét ezekben a kérdésekben megértették, és fel tudták dolgozni, de a részletekben nem voltak felkészültek. Ahol igen, ott is nyilvánvalóan azért, mert voltak korábbi tapasztalatok és sémák. Itt kiemelte Nagy Dénes, hogy vannak olyan dolgok, amikre előre nem lehet felkészülni. Gondot jelent még az is például, hogy a fogalomrendszer nem ugyanaz a cégnél és a természetvédelmi szervezeteknél, példaként hozta fel a vonalas infrastruktúra igényt, és a vízigényt, mert látszik, hogy nyitottak a megoldásra, de úgy érezte, mint ha elbeszélnének egymás mellett. Erre a problémára a későbbiekben megoldás lehet, ha születnek írásos vélemények mindkét oldalról, amikben a fogalmak tisztázva lennének. Ez nyilvánvalóan nem kevés idő mindkét fél számára, de szükséges a kevésbé értett fogalmakat kifejteni, konkrétan meghatározni. Elképzelhető, hogy a kérdéseikre azért nem kaptak választ, mert nem voltak érthetőek. Ez könnyen előfordulhat, és ilyenkor nekik kellett volna ezeket a kérdéseket, mondhatni, lefordítani, de erre nem jött kérés. Nem biztos, hogy több párbeszédre lenne szükség, hanem inkább arra, hogy a folyamat hatékonyságát növeljék. Nehéz megmondani, hogy a hatékonyságot hogyan lehet növelni, ebben nem érzi magát kompetensnek. Mindenesetre jól tette a cég, hogy a moderátori feladatokat egy külső szereplőre bízta. Miért szállt ki a folyamatból? Volt néhány felvetésük az első egy-két alkalomkor, amire azt a választ kapta az MME, hogy össze kell szedni az információkat, ezek felett a kérdések felett a későbbiekben elsiklottak a TXM szakértői. A két fontos kérdéskör, amit Nagy Dénes kiemelt: létesítmények vonalas infrastruktúra-igényei és hatása a környezetre, a másik pedig a vízellátás kérdése, mivel a szóban forgó területek hazánk legszárazabb részein találhatóak. Nem vált az MME számára nyilvánvalóvá az, hogy hogyan kívánják a létesítmények vízigényét megoldani, és mik lesznek az így kiváltott ökológiai hatások. Nyilván ezek voltak azok az információk, ami őket szakmailag érdekelte volna. Ezek után gondolták, hogy nem kívánnak a továbbiakban eljárni a találkozókra, mivel az ügyet láthatóan nem tudták befolyásolni olyan irányba, 63

64 ami számukra szakmailag kedvező lenne, idejük pedig nincs, hogy ilyen egyébként fontos témában ott üljenek és hegyezzék a fülüket. Ez volt az oka annak, hogy a vége felé az MME elmaradt az ülésekről. Milyen erőt, szervezetséget képviselnek Magyarországon a zöld szervezetek? Nagy Dénes elmondta, hogy van valami rálátása a dologra, mivel korábban már dolgozott olyan pozícióban, ahol a többi zöld szervezettel kellett tartani a kapcsolatot. A helyzet az, hogy Magyarországon, a civil szektorokon és szerveződéseken belül a zöld szektor jobban szervezett, vannak belső egyeztetési mechanizmusok, együttműködések. Tehát a szervezettség mindenképpen nagyon nagy pozitívuma a környezetvédőknek, más kérdés, hogy lehetnek identitásbeli eltérések is, mint ahogy már korábban említette. Akár probléma is lehet ez a nagy diverzitás, akár a koordinációk során is tud gondot okozni, de összehasonlítva más szektorokkal itt legalább elmondható, hogy van valamiféle koordináció, és ismerik a másik szervezet jártasságát. A TXM-es esetben is előfordult, hogy azért nem szólt hozzá más témához, mert tudta, hogy egy másik szervezet képviselője felkészültebb az adott témában, ők fognak kérdést feltenni, vagy megjegyzést fűzni, így tehát az MME-nek nem kell. Ez egy egyeztetésnél belefér, de egy ilyenfajta működési forma nem feltétlenül erősíti a szervezeteket, a jó koordináció és szervezettség ellenére az is egy hátrány lehet, hogy például aki megszólal a zöld szervezetek közül, az nyilván a saját szakterületéről tud megszólalni, és lehetséges, hogy egy másik szakember más meglátással rendelkezik. Ezeknek a véleményeknek az összehangolása bonyolult, s itt még nem tart a zöld szektor, de Nagy Dénes reméli, hogy nem is fog soha, mert az már egy kicsit intézményesítve lenne. Annyira azért központosultak ezek a szervezetek, hogy van évenkénti országos találkozójuk, ahol megtarthatják az egyeztetéseket, és egységes vélemény születhet az esetlegesen felmerülő témákról. A találkozó során tudják a szervezetek az állam felé irányuló képviseletet választások útján meghatározni. Itt a jogszabályok által meghatározott bizottsági helyekre vagy egyegy monitoring bizottságba, esetleges országgyűlési testületi pozíciókra tudják kiválasztani az általuk alkalmasnak tartott személyeket. Így nagy legitimációval rendelkező küldötteket tudnak a zöld szervezetek prezentálni, ami nem mindegy, mert más szektoroknál gyakran probléma az, hogy gyakorlatilag egy miniszternek, vagy egy intézményi szereplőnek a jóindulatán, kapcsolati rendszerén múlik az, hogy kit kérnek fel egy adott helyre. Látható segítség van, többek között, az információáramlásban is a zöld szervezetek között. Milyen viszonyban vannak a zöld szervezetek a kormányzattal? Itt megint csak általánosságban beszélt Nagy Dénes a zöld szervezetekről, de itt is nagy a diverzitás, nyilván vannak olyan szervezetek, akik nem is járnak el az országos találkozóra, ők más eszközökkel képviselik az általuk fontosnak tartott dolgokat. Tehát elmondható, hogy van egy intézményesült kapcsolat a kormányzati szereplőkkel, alakulnak bizottságok, különböző testületek, akár még hosszantartó munkakapcsolatok is. De akadnak olyan témák vagy szervezetek, amik ebben nem vesznek részt, ők egész egyszerűen másképpen működnek, másképpen képzelik el érdekeik képviseletét, üzeneteik átvitelét. Itt amellett, hogy látnunk kell a szervezettség aránylag nagy, illetve megvan benne a potenciál, hogy koordinált legyen. De van egy másik irány is, ami nem a koordináció felé mutat, de nem is feltétlenül biztos, hogy ez baj. Inkább ez is egy erőssége a zöld szervezeteknek, hogy sokféleképpen képesek a problémákat megragadni, és reagálni rájuk. Ez egy nehezen megszokható rendszer, ezt Nagy Dénes elismeri, de furcsamód mégis hatékony ez a sokrétűség. Okozhat gondot is például, ha valaki intézményesített rendszerben kommunikál a kormányzattal, és közben ezt a kommunikációt hátráltathatja egy másik szervezet. Akár úgy, hogy a megbeszélés közben 64

65 nyilvános tiltakozásba fog táblákkal, transzparensekkel, ami nem tesz jót egy egyeztetési folyamatban. Előfordulhatnak olyan esetek, amikor a bizottság vét szakmai hibákat (a győri Audi esetet említi példaként), és ilyenkor a tiltakozás jogos, olykor vannak esetek, amikor nagyon látványos a kormányzati nyomulás, és nem egy esetben a sajtó is a zöldek ellen fordult már. Radikalitás tekintetében hol helyezkedik el az MME a többi szervezethez képest? Nagy Dénes úgy válaszolt, hogy az MME egyáltalán nem radikális, a kormányzathoz való viszonyukra sem az jellemző, hogy konfliktusok lennének, de az értékek között, amiket képviselnek, vannak radikális célok, tehát összefoglalva elmondhatjuk, hogy a céljaik radikálisak, de az eszközeik nem. Idővel majd kiderül, hogy ez mennyire eredményes, de egyelőre úgy tűnik, hogy igen. A magyar környezetvédelmi titkárságnak a közvélemény szemében milyen a státusza? Ami eddig miniszteri szinten volt képviselve, az már nem biztos, hogy jót tesz a környezetvédelmi ügyeknek. Kicsit mások a hangsúlyok az utóbbi évekhez képest, most inkább szakmai szempontból az a nézőpont érvényesül, hogy a környezetvédelem próbálja meg áthatni az összes többi kapcsolatot, de Nagy Dénes szerint nehéz ebben állást foglalni. Lehet, hogy így a környezeti ügyeket külön képviselni nem a legjobb megoldás, de amennyiben megvannak a kapcsolódási pontok, és a társadalom számára is jobban átmegy a környezetvédelem, ebben az esetben van létjogosultsága a jelenlegi új rendszernek. Van egyfajta nyomás a kormányzat részéről és a társadalom részéről is, ami megnehezíti a zöld ügyek képviseletét, viszont más utakon lehet, hogy könnyebben lehet majd hatni a folyamatokra, de ezeket a más utakat Nagy Dénes nem fejtette ki bővebben. Elmondta, hogy már régi elképzelés az, hogy a környezetvédelem ügye az összes többi területre kihasson. A Natura 2000 elgondolása pont ebbe az irányba mutat. Vannak természeti értékek, és ezeket a természeti értékeket úgy kell megőrizni, hogy azok eredeti állapotukban maradjanak, miközben őket társadalmi és gazdasági hatások érik. Ilyenfajta megközelítéssel ez egy sikeres modell is lehet, ez nyilván nem arról szól, hogy a természetvédők körbe kerítik, és a külvilágtól elzárják a körzetet, hanem olyan megoldásokat dolgoznak ki, amelyek segítségével fenntartható módon, a társadalom és a gazdaság számára is hasznosan működhet egy ilyen terület. Ez például pozitívabb megközelítés az elzárásnál, és jó példaként lehet említeni. Milyen konfliktusok vannak a különböző energetikai iparágakban? Ez sajnos nem Nagy Dénes asztala, ő személy szerint úgy látja, hogy nincs jól definiálva a probléma, egy kicsit hátrébb kell lépni, hogy megnézzük mire is használjuk fel az energiát, és ha már energetikáról beszélünk, akkor ne csak az energiahordozókról legyen szó, mindegy hogy fosszilis, vagy megújuló, hanem arról hogy mire és hogyan akarjuk felhasználni. Tehát inkább az energiahatékonyság növelése lehetne a cél. Van egy fontos dolog, ami ritkán merül fel, ez pedig a közgazdasági hatékonyság. Például van adott mennyiségű pénzünk, és abból kell megoldani az energiaellátást, akkor nem az a kérdés, hogy milyen fajta energiatermelést választunk, hanem az a kérdés, hogy abból a pénzből mi az, amit meg lehet oldani, és itt jön be a képbe majd, hogy ennek milyen környezeti hatásai vannak. Ezeket lehet közgazdaságilag értékelni, bár nem könnyű, ezért is nem érzi magát eléggé felkészültnek, hogy ebben állást merjen foglalni. Mit tehetnek a környezetvédelmi szempontok kormányzaton belüli erősödésért a zöld szervezetek? Vannak formalizált kapcsolatok, például a madárgyűrűzést az MME végzi, de mégis ez jogszabályban meghatározott tevékenység, azaz államilag felügyelt folyamat. Igazából nyilván lehet a hatékonyságát 65

66 növelni ennek az együttműködésnek, de ebben sajnos nem kompetens, ezeket a kérdéseket nem neki kellett volna feltenni, hanem az igazgatónak, ezért nehéz is rájuk válaszolni, és Nagy Dénes nem is szeretne állást foglalni eben a kérdésben. 66

67 WWF, Benkő Dániel A WWF a Greenpeace-hoz hasonlóan szintén egy nagy nemzetközi szervezet, mely céljául elsősorban azt tűzte ki, hogy felhívja a figyelmet a klímaváltozás jelentőségére, és arra, hogy természeti értékeink megőrzése nem tűr halasztást. Tevékenységeiket azokra az ökorégiókra összpontosítják, amelyek a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából különösen jelentősek, vagyis az erdőkre, az édesvizekre, az óceánokra és partjaikra. Ezen kívül foglalkoznak az éghajlatváltozás mérséklésével és következményeivel, valamint a mérgező hatású és szennyező anyagok csökkentésével. Benkő Dániel a WWF-en belül az éghajlatváltozás problémájával foglalkozik, mellette projektfelelős is. Interjúnk délelőtti órákban esett meg, szinte az egész délelőttöt baráti hangnemben beszélgettük át, sokszor elkanyarodva az interjúkérdésektől, a jelen környezetvédelmi problémáit is kitárgyaltuk. Hogy érezte magát a folyamatban? Önmagában nagyon jó irány az, hogy egyáltalán kezdeményezte ezt a folyamatot a Falcon vélte Benkő Dániel. Jó, nyilvánvalóan mindnyájan tudták, hogy ez öncélú dolog, de mégis nagy előrelépés, hogy akad vállalat, amelyik idáig eljutott. Ez okos dolog, látszik az, hogy Szabó úr egy nagyon dörzsölt róka, ügyesen előremenekül. Valószínű tisztában volt azzal, hogy bele fog akadni a zöldekbe így vagy úgy, ezzel a kerekasztallal valamennyire el tudta venni az élét az esetleges későbbi tiltakozásoknak. Ettől függetlenül magának az egésznek a lebonyolítása jól működött, és bár tényleg tartottak attól, hogy a Falcon valamilyen módon befolyásolni fogja a folyamatot, de ezzel kapcsolatban panaszra nincs különösebb okuk. Érdekes volt, amikor meghívták őket a kitermelőhelyet megtekinteni, Benkő Dániel még nem volt ilyen helyen, számára ez élmény volt. Van-e valami, amit másképp csinálna a folyamat során? Ezt egy nagyon jó kérdésnek tartja, szerencsére nem neki kellett a folyamatot levezényelni. Valakinek magára kellett vállalnia a lebonyolítást, ezzel nincs baj, jó is, hogy volt valaki a folyamatban, aki független. Bár nem tudott minden találkozón jelen lenni, ez nem volt baj, nehéz mindenkihez igazodni. Amit másképp csinálna, az talán az, hogy szélesebbre venné a meghívottak körét. Nehéz tanácsot adni, Benkő Dániel úgy gondolja, ez a struktúra alapvetően nem volt rossz, de minimális változások szükségesek. Megígérte, hogy még gondolkodik a dolgon, és ha eszébe jut valami további jó tanács, akkor elküldi. Volt olyan pont a folyamatban ahol többet engedett a pozíciójából, mint szerette volna? Kvázi könnyű helyzetben voltak, hiszen eleve úgy mentek oda, hogy nincs vesztenivalójuk, akármelyik zöld szervezet bármikor megtehette, hogy kiszáll és letámadja a Falcon-t. Úgy hogy végig úgy tekintették, a Falcon egy plusz eszközt biztosít számukra, amit adott esetben felhasználhatnak, ha nem, akkor teljesen más érvekkel, más fronton tudnak tiltakozni. Értékelik a gesztust a cég részéről, hogy elindították a folyamatot, úgyhogy ilyen szempontból szerencsés helyzetet teremtett a vállalat, hiszen ezáltal sokkal kiszolgáltatottabbá tette magát. Nagyon sokan kimondatlanul is úgy mentek bele az egészbe, hogy vagy kapnak egy jó lehetőséget arra, hogy a Falcon-nal konfrontálódjanak, vagy ha úgy ítélik meg, hogy az eredmény a vállalatnak kedvező, akkor még mindig megtehetik, hogy nem foglalkoznak vele. Természetvédő civil szervezetként olyannal szeretnének foglalkozni, ami fontos, és ha valaki kezükbe ad egy olyat, hogy ez a tevékenység annyira nem veszélyes, ebben az esetben jobban tudnak fókuszálni más munkájukra. Olyanért nem akarnak harcolni, amiért nem éri meg. Sokat 67

68 beszélgettek Bada úrral a kutatási vezetővel, ő mesélt a palagáz-kitermelés működéséről, beszélt ezen felül egyetemi professzoraival is, akik szintén vázolták, hogy pontosan mi is ez a technológia, és eloszlatták bizonyos aggályait. A WWF álláspontja a palagázról az, hogy elutasítják. Alapvetően nem a kitermeléssel kapcsolatos dolgokat, hanem az egész energiapiacra való hatását. Ettől függetlenül más egyéb problémáik is vannak Magyarországon, amikért küzdeniük szükséges, ezek után úgy ítélték meg, hogy a Falcon nem akkora hal, hogy érdemes lenne vele foglalkozniuk. Van-e olyan momentum, ahol a TXM engedett többet a pozíciójából? A TXM-nek ez hatalmas tapasztalat, hiszen jobban kiismeri a zöldeket és a gyengeségeiket is. Igazából konkrétumot nem tudna felidézni, de csak a beszélgetések harmadán tudott részt venni, ezért sajnos erre a kérdésre nem tud válaszolni. Bár a végső kerekasztalra nem tudott eljönni, de mégis a TXM álláspontja mennyire volt Ön szerint érthető? Alapvetően a WWF mindig próbál mindenhez pragmatikusan közelíteni, így teljes mértékben megértik ezeket a vállalatokat, hiszen nekik is vannak tulajdonosaik, azoknak pénzügyi, gazdasági érdekeik. Egy ilyen vállalatnak meg kell termelnie a fennmaradásához szükséges anyagi javakat úgy, hogy közben megfeleljenek a szabályozásoknak. Már önmagában az értékelendő, hogy a Falcon kezdeményezte a kerekasztalt, ez már jóval túlmutat azon, ahogy egy átlagos vállalat szokta megközelíteni a kérdést, függetlenül attól, hogy mi volt a hátsó szándék, ha volt egyáltalán. Szerinte itt most senkinek nem kellett engednie, ugyanis itt nem voltak kimondott kötelezettségek. A Falcon vállalta, hogy megfinanszírozza a jelentést, a zöld szervezeteknek pedig nem kellett tenni semmit. Érdekesség a Falcon-nak az a vállalása is, hogy a folyamat lezárásáig nem folytat kitermelést, pedig ezt egyik szervezet sem kérte. Az elejétől fogva nyilvánvaló volt, hogy abban a mélységben, ahol repesztenek teljesen más körülmények vannak, mint a felszín közeli rétegeiben. Ugyancsak kimondták az elején, hogy ez a kerekasztal nem általánosságban fog a palagázról szólni, hanem konkrétan a Falcon magyarországi tevékenységéről. Nem fűztek hozzá olyan reményeket, hogy komoly dolgokat fognak megtudni, mivel nem elvárható, hogy globális kontextusban elemezzék a palagáz hatásait, arra vannak más platformok. Átment e valamiféle üzenet a két fél között? Sajnos erre a kérdésre nem igazán tud konkrétumokat felidézni. Miért maradtak bent végig a folyamatban? Nem nagyon volt olyan konkrétum a folyamat során, ami őket érintette, ennek ellenére nem akartak kimaradni a folyamatból, de inkább mint aktív szemlélő vettek részt, erre volt kapacitásuk. Már az elejétől fogva nem a fúrás környezeti hatásaival volt problémájuk, hanem összességében a palagázzal. Milyen szervezettséget képviselnek a zöld szervezetek napjainkban? Ez a kérdés nagyon relatív, például Szlovákiához képest, ahol gyakorlatilag nincsen civil szféra, nagyot, de nyugathoz képest még van hova felzárkózni. Egyébként nagyon összehangoltak a civilek hazánkban, csak a finanszírozásuk szinte a nullával egyenlő. A támogatások jó része megszűnt, bár nem ebből éltek teljes mértékben a civil szervezetek, de ez mégis érezhető. Rengetegszer van, hogy az anyagi támogatás 68

69 hiánya miatt nem tudnak részt venni valamiben, úgyhogy ez nagyon hiányzik. A nagyobb szervezetek, akik tudnak cégektől vagy külföldről finanszírozásokat szerezni, és ahol a munkatársak kapnak fizetést, például a Követ és a Greenpeace, még úgy ahogy elvannak, a többieknek azonban nagyon nehéz. Ezek a szervezetek azoktól az emberektől függenek, akik a szabadidejüket be tudják áldozni a környezet védelmébe. Mivel a jó szakembereknek az ideje kevés, hiszen mindenki hozzájuk fordul, ezért a jótékonykodásra már kevés erejük marad, és nem azért mert nem akarnak, ezt is sajnos megsínylik a kisebb szervezetek. A kormányzattal való viszonya milyen a zöld szervezeteknek? A zöld szervezetek egymás között jól megvannak, a szakmai kapcsolatok is jók. Nagyon erős összefogó erő, hogy ugyanazért a célért küzdenek, ez ad egyfajta magasztos pátoszt a dolognak. Annak ellenére, hogy valahol versenytársak, hiszen ugyanazokért a forrásokért kell küzdeniük, mégis kellőképpen össze tudnak fogni. Természetesen megvannak a kapcsolatok a kormány felé, sokszor a civil szférából kerülnek át az államiba a szakemberek, és az ő támogatásukat bírják is, szerencsére egyre többen vannak. De Benkő Dániel szerint ez önmagában kevés, egy ilyen kvázi kiélezett világban minden fronton kell támadni. Ezért is jó, hogy több civil szervezet van, mert több lábon is helyt tudnak állni. Például amit a Greenpeace meg tehet, azt nem teheti meg a WWF vagy az MME. Benkő Dániel dicsérte a Greenpeace-t, mivel meglátása szerint elképesztően jó szakmai gárdával rendelkezik, mégis az átlagember azt tudja róluk, hogy radikálisak. Nagyon jól ki tudják egymást egészíteni a szervezetek, más üzenetekkel, más módszerekkel. A kormányzattal való viszonyban alapvetően a működési mechanizmus a rossz, hiányoznak az egyeztetési fórumok, társadalmi viták. Érdekes módon néhány döntésben nagyon erősek tudnak lenni a zöldek, akárha Svájcban lennének, de Nagy Dénes úgy érzi, ez azért van, mivel kell a kirakat. Ezek főleg azok az ügyek, amiknek nincsen túlzott gazdasági hatásai. Nagy Dénes reméli, hogy hosszabb távon ez meg fog változni, szükség van a normalizálódásra, de nem hiszi, hogy ez a mostani kormány idején fog megtörténni, annak ellenére, hogy a környezeti problémák a társadalom minden ágát érintik. Radikalitás tekintetében hol áll a WWF a többi szervezethez képest? A céljaik megfogalmazottak, és alapvetően a békés megoldások hívei. Párbeszédek mentén próbálnak haladni, ritkán esik meg, hogy a hangjukat szükséges felemelni. Utoljára komoly harc pár éve volt a Mátrai erőmű bővítése ellen. Csak akkor harcolnak, amikor már kilátástalan a többi eszköz. A jelentőségük nagyon relatív, a mostani természetvédelemben nincs fontos civil szervezet. Ebben az alapvetően lobbyra épülő politikai környezetben például egy olyan szervezet, mint a Greenpeace nagyon kevéssé tud hatékonyan működni. Ellenben a WWF, mivel a tevékenységének a fele konkrét programokra épül, eredményes, hiszen például egy holtág rehabilitálása nem hordoz politikai súlyt. Munkájuknak azt a részét, melyek politikai irányúak, vissza kellett fejleszteniük. A kormány befolyásolásában kicsi a szervezetek lehetősége, de természetvédelmi téren még olykor labdába tudnak rúgni. Munkájuk során mindig igyekeznek a helyi civil szervezetek együttműködését kikérni, akik egyébként országos szinten nem képesek fellépni. 69

70 A környezetvédelmi titkárság mekkora státusszal bír a társadalom szemében? Mivel szét vannak szórva a környezetvédelmi szervek, ez gyengíti a munkájukat. A kormány a saját szakembergárdáját sem használja. A közvéleménynek fogalma sincs arról, hogyan működik a közigazgatás, Benkő Dániel szerint 20 emberből egy, aki fel tudná sorolni, hogy pontosan melyik minisztérium alá mi tartozik. Illés Zoltán urat külön kiemeli, aki bár a kormány oldalán helyezkedik el, de jó szakember, Benkő Dániel örül, hogy nem egy dilettáns ül a pozíciójában. Vannak jó tapasztalataik is, például tavaly ősszel a Börzsöny-beli tiltakozásuk után elkezdték pár hét alatt kiépíteni a természetvédelmi zónákat. Úgy érzi, hogy a közvéleménynek szinte semmi ismerete nincs a természetvédelemről, a társadalom nem tudja, hogy miről is szól ez. A természet védelme többől áll, mint hogy szelektíven gyűjtik a szemetet vagy lekapcsolják a villanyt. Nehezményezi azt is, hogy a nagyvállalatok környezetvédelmi ügyekkel megbízott alkalmazottai jórészt hajdani PR-osokból kerülnek ki, akik, mivel nem ez a szakmájuk, legtöbb esetben felkészületlenek. A zöld szervezeteknek jelenleg nem arra van szükségük, hogy a vállalatok brigádokat toborozzanak szemétszedésre, hanem konkrét anyagi támogatásokra. Ha munkaerővel szeretnének segíteni, akkor adjanak pár lobbistát, akik az év felében bent vannak a minisztériumban, és a kormány nyakára járnak. Ha már egy vállalatnál olyan ember kerül a fenntarthatósági pozícióba, akinek szakmai háttere van, az már egy óriási siker. A mostani intézkedések sokszor ellentétesek a fenntarthatósági elvekkel, de a szociális elvekkel is, ld. például rezsicsökkentés. Milyen konfliktusok vannak jelenleg az energetikai iparágak között hazánkban? Benkő Dániel szerint ez egy nagyon érdekes kérdés, például konkrét atom lobbiról nem merne beszélni. Véleménye szerint, ha lesz hazánkban új atomerőmű, azt az oroszok fogják építeni, főleg politikai okokból, mivel a franciák és az amerikaiak üzleti érdekből építik erőműveiket, erre hazánknak nem telik. A kormány álma, meglátása szerint, az energiafüggetlenség jegyében egy orosz tulajdonú, orosz üzemeltetésű erőmű, amelyből a magyar vállalatok körülbelül 10 %-ban húznak hasznot. Egyértelmű, hogy a megújulókat mindenki üti, sokszor céltalanul. Egy szélerőmű a következő évben nem versenyezhet az alaperőművekkel, de nem is ez a technológia célja. A geotermikus energiát sikeresen tönkretették azzal, hogy immáron nem kell visszasajtolni, itt is látható, hogy a kormány bizonyos iparágakat, jelen esetben kertészetet, hoz versenyhelyzetbe, legtöbb esetben a környezetvédelem rovására. Meglátása szerint, a gáziparág egyre gyengülő helyzetben van, mivel az áramot immáron jórészt külföldről importáljuk. Az egyetlen, amelyik jó helyzetben van az a paksi atomerőmű, ami mára már egy aranybánya. Ezt kivéve minden iparág szenved. Mit tehetnek a környezetvédelmi szempontok erősödéséért a civil szervezetek? A zöld szervezetek már így is nagyon sokat tesznek a kormányért, hiszen a kormány a saját szakértői gárdáját már rég kirúgta, mondhatni kétszer is. Aki jól értett ahhoz, amit csinált, azoknak jó része már nem dolgozik hivatalokban, úgyhogy a kormány nagyon rá van szorulva arra, hogy a civilek segítségét kérje. Annak ellenére, hogy a kormány nem ad ezért semmit, a civilek mégis segítenek. Nem egy olyan törvény és stratégia van, amit a civilek szinte teljes mértékben maguk írtak, ez amúgy sose derül ki. Ez nem egy jó irány, de a körülményeket tekintve lehetne rosszabb is a helyzet, legalább így valamilyen szinten van befolyásuk. Lelkesítő jelenséget sajnos nem lát, hosszú távon iszonyatos károkat okoz a civil szektornak az, hogy nincs finanszírozás, és nagyon kevés a figyelembe vétel. Egy olyan döntési struktúrában, ahol nem az észérvek számítanak, és nem szakmai szempontok alapján hozzák meg a döntéseket, nem sok szerep marad a tiltakozáson kívül. A tiltakozás mindig a legvégső, legrosszabb 70

71 eset, szomorú, hogy időnként szükséges ehhez folyamodni. Ha erre van leszűkítve a szerepük, akkor a közvéleményben is rossz színben lesznek feltüntetve a zöld szervezetek, olyanoknak, akik mindent megfúrnak. Ha nem tudnak ezek a szervezetek úgy megjelenni, mint konstruktív hozzászólók, az nagymértékben rontja a megítélésüket. A jövőben ezen kell változtatni. 71

72 Greenpeace, Simon Gergely Greenpeace egy nemzetközi szervezet, világviszonylatban is egyike a legnagyobbaknak, de hazánkban is vezető szerepük van a környezetvédelem terén. Erősen hangsúlyos a függetlensége minden politikai és kereskedelmi érdektől. Simon Gergely a szervezet regionális vegyianyag- szakértője, 2011 őszétől dolgozik a Greenpeace-nél, előtte is hasonló, környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteknél tevékenykedett, például a Levegő Munkacsoportnál. Interjúnk oldott hangulatban, barátságos légkörben zajlott. Simon Gergely, annak ellenére, hogy szabadságra készült, és ennek okán ideje kevés volt, mégis fogadott. Hogy érezte magát a folyamatban? Kettős érzése van a folyamattal kapcsolatban Simon Gergelynek. Egyrészről nagyon jó, hogy volt egy ilyen kezdeményezés, egy cég, amely megkereste a zöldeket, próbált utat mutatni, anyagokat átadni, elkészített egy olyan tanulmányt, amelyben végül is a zöld szervezetek határozhatták meg, hogy milyen szakértőkkel dolgozzanak, ez nagyon pozitív, követendő dolog. Másrészről viszont néminemű negatívum az, hogy amikor lényegi dolgokra kérdezett rá, akkor csúsztatást, félrebeszélést érzett. Például a TXM képviselői mindig azt felelték, hogy úgyis majd csak vízzel fognak repeszteni, aztán kiderült, hogy amikor repesztettek soha sem csupán vízzel, hanem vegyi anyagokat felhasználva tették. Ígérték, hogy ezeknek az anyagoknak a listája nyilvános lesz, de aztán nem kapták meg. Tehát azt furcsállta a vállalat részéről, hogy minden órában elmondták mennyire nyilvánosak, és átláthatóak, aztán amikor adatokat kér a Greenpeace, akkor valahogy mégse kapnak, vagy pedig azt mondják, hogy a REACH szerint úgyis megkapják, de ez nem biztosítja számukra egyértelműen az információkat. Az sem volt egészen egyértelmű számára, hogy mit akart a cég konkrétan a kerekasztallal, mik voltak a céljai, de hát ők tudják mondta Simon Gergely. Végül is, tette hozzá, a Greenpeace is gyakorlatilag ingyen beleadta saját kútfőből jó pár órányi munkáját. Tetszett neki a kiszállás a terepre is, ámbátor érdekes volt számára, hogy inkább cégek képviselői voltak jelen, kevésnek tűnt számára a hozzá hasonló civil. Mit csinálna másképp, mit várt el a folyamattól? A kerekasztal maga remek gondolat, nagyon jó, hogy egy cég nyitottságot mutatott. Simon Gergely nem is tudna olyan dolgot elmondani, amit másképp csinálna. A Greenpeace-nek sokszor akad dolga nagyobb cégekkel, azon belül is főleg azzal, hogy milyen anyagokat használnak fel, ez konkrétan Simon Gergely szakterülete. Tapasztalata az, hogy a cégek mindig elmondják, mennyire zöldek, kiadnak ilyenolyan fenntarthatósági nyilatkozatokat, jelentéseket, amik a gyakorlatban semmit nem jelentenek, hiába nyomtatták őket újra papírra. Példának hozza fel a Lewis vállalatot, amikor elkezdték őket kérdőre vonni, hogy miért használnak káros anyagokat, akkor kiadták az összes erről szóló jelentésüket, ennek ellenére a Greenpeace ki tudta mutatni, hogy a Mexikói gyárukból mennyire jön a szennyezés, és milyen veszélyes, Európában és Amerikában már betiltott, anyagokat használnak. Ezután kénytelen volt lépni a vállalat. Tehát azt látja a cégek részéről, hogy nagyon sok a kirakat cselekedet, amikhez képest a valódi teljesítmény elmarad. Egy ilyen kerekasztal, egy valós kapcsolat elősegítheti azt, hogy ne csak látszat lépéseket tegyenek a vállalatok, hanem valódi zöld lépéseket. Nem volt nagy elvárásuk a folyamattól, úgy véli az teljesült, amit már az elején gondoltak, azaz, hogy a két fél véleményt cserélt. 72

73 Volt-e olyan pont ahol engednie kellett a pozíciójából? A Greenpeace nem ment oda nagyon kemény pozícióval, alapvetően nem foglalkoztak palagázzal Magyarországon, van egy nemzetközi palagázos civil álláspont, amihez a Greenpeace is csatlakozott, ez általában arról szól, hogy még sokat kell ebben a technológiában finomítani. Tehát nem voltak palagáz-párti állásponton, de nem volt céljuk az sem, hogy hazánkban megakadályozzák a palagázos beruházásokat. A kerekasztal révén folyamatosan el tudták mondani, hogy milyen szakmai feladatok kellenének még ahhoz, hogy biztonságosabban lehessen ezt a technológiát használni. Igazából, tette hozzá, annyira sokat nem kellett engedniük, mivel nem volt ilyen kampány témájuk. Van-e olyan terület, ahol a TXM megértette a Greenpeace álláspontját? A kerekasztal folyamán elmondták mindig a TXM képviselői, hogy ők milyen zöldek, ennek ellenére Simon Gergely azt látta, hogy olyan nagyon nem változtak. Egyszer elmondták a Greenpeace részéről, hogy mikre kell odafigyelni, mik a problémák, és erre mindig ugyanazt a választ kapták: mérik az üzemek területén a kitermelés során felszínre kerülő gázok típusát. Erre elmondták, hogy nem a szivárgás érdekli a Greenpeace-t, úgy érzi, sok volt a félrebeszélés a folyamat során, ők A-ra gondoltak, a cég pedig B-re. A TXM nézőpontjából mennyi ment át a Greenpeace felé? Segített abban, hogy letisztuljanak az álláspontok, s támpontokat nyújtott néhány olyan kérdésben, mint például, abban, hogy milyen mélységben fúrnak. Abból a mélységből kicsi az esélye annak, hogy a talajvizet vagy az alsó réteg vizeket elszennyezzék. (lehet ők kapták meg a MME kérdéseire a válaszokat?++) Ezen kívül még több apróság is volt, de példát hirtelen nem tudott felidézni. Simon Gergely még mindig nem érti, miért is éri meg a TXM-nek ez az egész. Azt mondta, szerinte erre a TXM sem tudna választ adni. Átment- e valami üzenet egymás felé, ha igen micsoda? Nagyon semmi, úgy véli. Simon Gergely szerint a palagázban kicsit furcsa az, hogy hatalmas pénzeket beleölnek abba, hogy szétrepesszék a fél országot, miközben igazából termelés nem történik. Ez nem tűnik ésszerűnek, sok-sok tonna vegyszert lenyomni a földbe, és kockázatot vállalni értük. Amennyiben óriási gázvagyona lenne hazánknak, abban az esetben azt mondaná, hogy bár saját maga zöld-párti, de megérti azt is, milyen fontos az ásványkincs vagyon. De így kockázatot vállalni, hogy nincsen benne semmi eredmény, így egy picit furcsa. Sokan mondták neki, hogy ez egy tőzsdei játék, a TXM fenn akar maradni azzal, hogy hangverés és zaj van körülöttük. A Greenpeace berkein belül még az az ötlet is felmerült, hogy csak örülnének annak, ha tiltakoznának a zöldek, mert ezzel nyilvánossághoz jutnak, és ez segít nekik fennmaradni, találkozott már munkája során hasonlóval. Miért maradt végig a folyamatban? Simon Gergely a palagáz témát követte valamilyen szinten, érdekelte is a dolog, és mivel ő regionálisan dolgozik, ezért nyomon követi, hogy a többi országban is mi megy, például Romániában, Szlovéniában. Bár maga a Greenpeace inkább globális szinten tevékenykedik, mégis jelenlétükkel a többi zöld szervezetet kívánták erősíteni. 73

74 Milyen erőt és szervezetséget képviselnek a magyar zöldek? Régebben sokkal erősebbek voltak, az akkori kormányzat több teret és lehetőséget adott, akkoriban egy nagyarányú zöld tiltakozás sok ügyben pozitív eredményt hozott. Például a rendszerváltás is egy természetvédelmi tiltakozással indult, azaz Bős-Nagymarossal, de a Zengő is híres történet. Ezen kívül még számos példát fel tudna hozni, ahol a zöldeknek nagyon nagy ereje és hangja volt. Tehát a mostani kormányzat nem törődik azzal, hogy a civilek mit mondanak. Ez meglátszik a pénzügyi támogatások mértékében is, amik szinte teljesen el lettek vágva. Ez látható abban is, hogy a legtöbb természetvédelmi csoport taglétszáma a felére csökkent, ez is egy komoly érvágás. Mivel a Greenpeace más struktúrában működik, hisz nem fogadnak el állami pénzt, ezért őket nem érinti közvetve, de közvetlenül mégis, hiszen ha sok erős szervezettel tudnak együtt mozogni, az sokkal ütőképesebbé teszi őket is. Ezért hiába maradtak erősek, mégis gyengültek, hiszen az egység is gyengült. Államigazgatási kérdésekben a zöld szervezetek mekkora szerephez jutnak? Nagyon jelentős mértékben csökkent a szerepük, cselekedni se nagyon mernek, hisz nem akar senki még egy adóügyi vizsgálatot, mondhatni elég szemét módon piszkálják a zöldeket, ha túlságosan fel merik emelni a szavukat. Simon Gergely is a győri Audi-s esetet hozza fel példának. Elmondása szerint az ügyben meghurcolták a zöld érdekek mellett kiállni merő személyt, hisz köztörvényes bűnözőkkel rakták egy helyre annak ellenére, hogy egy fillért sem szeretett volna, hanem valamiféle kompenzációt várt el az Audi-tól, például fásítási programot. Ez azért abszurd, mert Simon Gergely is a munkássága során nem egyszer volt kénytelen olyan kompromisszumokat kiharcolni nagyvállalatokkal szemben, hogy az okozott környezeti kárt valamiféle kompenzációval orvosolják. Ilyenkor szokta a közvélemény azt mondani, hogy a zöldek csak zsarolni tudnak. Nyilván ez pénzbe kerül a cégeknek, de hát ezért lépnek fel a zöldek. A zöld szervezetek között a Greenpeace hol helyezkedik el? Átlagos szinten helyezkedik el a szervezete a többi szervezethez képest. Azzal a politikával, hogy a Greenpeace be tudott integrálni más zöld szervezetekből is embereket saját tagjai közé, nagymértékben meg tudott erősödni az utóbbi időben. Az is nagy előnye a szervezetüknek, hogy már több mint másfél évtizede ott vannak a frontvonalban. Kiemeli annak előnyösségét, hogy mindegyik szervezet valami másban erősebb és valami másban radikálisabb. Annyiban másabb a Greenpeace a többi szervezethez képest, hogy ők globális szinten szoktak dolgozni, hiszen a Greenpeace így tudja elintézni azt, hogy ne legyen az északi sarkon olajkitermelés, vagy hogy a ruhagyárak ne harmadik világbeli országokat zsákmányoljanak ki. Sokszor megkapják, hogy miért nem foglalkoznak annyit helyi ügyekkel, de nekik nem ebben van az erejük. A környezetvédelmi államtitkárság jelenlegi státusza az államigazgatásban? Szinte nulla vagy nagyon minimális. Kérdéseikre, feltevéseikre folyton azt a választ kapják, hogy nem tud az államtitkárság semmit se tenni, példaként hozza fel az országba bejövő felszíni vizek monitoringjának hiányát, az intézkedések hiábavalóságát. A találkozókra szinte már nincs értelme eljárni, mivel beígérnek mindent, de aztán azt mondják, nem tudnak mit csinálni, a kormányban nem így döntöttek. Mondhatni nincs jelentősége, amúgy is szét van tagolódva. 74

75 Milyen konfliktusok vannak jelenleg az energetikai ágak között hazánkban? Sajnos Simon Gergely nem szakértője a dolognak, felajánlotta, hogy kolléganője majd választ ad a kérdésemre, de sajnos ő nem volt az irodában. Mit tehetnének a környezetvédelmi szempontok további erősödéséért? Ők mindig konkrét javaslatokkal szoktak előállni, például teljes úti terveket írtak, hogy mit lehetne csinálni, nem általánosságban szoktak beszélni, hanem pontos utasításokkal látják el a kormányt. Annak, hogy mit nem szabad csinálni, nyilván kisebb a hírértéke, hogy mit igen, az meg már vagy senkit nem érdekel, vagy nagyon bulváros. Tehát hiába dolgoznak ki kész megoldásokat, az sokszor érdektelenségbe fullad. KEOP-ban például vannak nagyon jó zöld projektek, de sokkal többnek kellene lennie. Azt látja, hogy elég kevés lelkesítő jelenség van, a kormányra alig tudnak hatni a zöld szervezetek, elég nehéz példát mondania az ellenkezőjére. Sokszor a szakmai döntéseket a politikai döntések fényében hozzák meg. Szerencséjének tartja, hogy inkább szennyezéses ügyekkel kell foglalkoznia, és elkerülheti a kormánnyal való kapcsolattartást, mivel nem sok babér terem azoknak, akiknek ez a feladata. 75

76 Levegő Munkacsoport, Vargha Márton A Levegő Munkacsoport egyike hazánk nagyobb környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteinek, politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes, független társadalmi szervezet. Rendkívül fontos számukra az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítése, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítése. Munkájuk elismeréseként 2006-ban megkapták Az év civil szervezete kitüntető elismerést. Vargha Márton ITS-szakértő, alkalmazott matematikus és a Levegő Munkacsoport tagja, szakterülete a közlekedés és az energia. Dolgozott programozóként, infokommunikációs újságíróként, köztisztviselőként és kommunikációs szakértőként. A kerekasztalbeszélgetésbe csak később csatlakozott, munkatársát, Beliczay Erzsébetet váltotta. Vargha úrral kora délután találkoztam a Levegő Munkacsoport Üllői úti székházában. Beszélgetésünk sajnos elég gyors ütemben folyt le, ennek ellenére sikerült minden kérdésemre értékelhető választ kapnom. Hogy érezte magát a folyamat során? Nem volt semmi olyan bosszúság, amit Vargha Márton fel tudott volna idézni, mivel szerinte mindenki lehetőséget kapott arra, hogy a véleményét elmondja. Mondhatni teljesen megfelelt a várakozásainak a kerekasztal folyamat. Nem érezte magát rosszul a találkozók során, semmifajta ellenségeskedést nem vélt felfedezni az összegyűlt felek között. Elmondása szerint mindenki a saját érdekét, véleményét képviselte, aminek kinyilvánítása korrekt módon lehetővé is válhatott. Mit csinált volna másként a folyamat során? Bár nem volt jelen az egész párbeszéd folyamán, az, hogy a Falcon indítványozott egy vitát az mindenképpen pozitív, és az is, hogy lehetővé tette a környezetvédő szervezeteknek, hogy elmondják, hogy mit gondolnak erről a roppantós technikáról. Az is előnyös, hogy jobban megismerhették a technológiát a vállalat bemutatói során. Amit hiányolt, az a kormányzati, közigazgatási szervek aktívabb részvétele 29. Véleménye szerint egy ilyen vitát nem egy gazdasági résztvevőnek kellene finanszíroznia és csinálnia, hanem az NFM energiapolitikáért felelős államtitkárságának, különösen azért, mivel itt hazánk energia stratégiájáról volt szó. Volt olyan pont, ahol engednie kellett a pozíciójából? Határozottan nem, nem érezte úgy, hogy bárhol szükséges lett volna. Mint már korábban említette, a felek nyitottak voltak, még ha nem is fogadták el a másik álláspontját, akkor is végighallgatták egymást. A folyamat előtt nem volt meggyőzve a palagáz hasznosságáról, ez a későbbiek során sem változott. Azok az anyagok, amiket a palagázzal kapcsolatban elolvasott, azt mutatják, hogy nem érdemes ebbe pénzt beleölni. Úgy véli, ha el szeretnénk kerülni a klímakatasztrófát, abban az esetben a megújulók térnyerését kell erősíteni, s nem kell foglalkozni az úgynevezett híd eljárásokkal. A legnagyobb probléma Vargha Márton szerint Magyarországon az atomenergia támogatottsága. 29 Mivel nyilvános volt a kerekasztal, ezért a közönség soraiban vártuk, hogy kormányzati résztvevők megjelennek, de a tárgyalásos folyamatba szándékosan nem vontuk be a kormányzatot. 76

77 TXM álláspontjából mi az, ami az Ön számára világosabb lett? Vargha Mártonnak semmi baja sincs a Falcon-TXM gazdasági törekvéseivel, inkább azokkal van baja, akik a részvényeiket veszik, ahelyett, hogy napelembe fektetnék a pénzüket. A Falcon-nak csak hasznot kell felmutatnia a befektetői felé. Véleménye szerint a felsőbb irányító szerveknek (állam, Európai Unió, világkormány) kellene befolyásolnia úgy a dolgokat, hogy ezek a gazdasági vállalatok a legkisebb környezeti károkat okozzák. Szabó urat, a TXM igazgatóját egy rendkívül értelmes, világos fejű embernek ismerte meg, aki megtanult egy szakmát, ezt a szakmát egész életében csinálta, innét szeretne nyugdíjba menni, ezt jól képviseli, nyilván ennek a szakmának a keretei között gondolkodik. Nem úgy nézett ki, mint aki nem látná a szélesebb összefüggéseket, de a feladata nem az, hogy ezekkel foglalkozzon. Ez teljességgel érthető és elfogadható. Úgy fogalmazott: ahogy az oroszlánt sem lehet rávenni arra, hogy spenótot egyen, úgy egy vállalatot is nehéz rávenni arra, hogy más keretek között gondolkodjon. Mindenesetre már az is nagy előrelépés, hogy egy ilyen vitát kezdeményeztek, elsőként a hazai vállalatok közt. Mit üzenne Ön a TXM-nek? Ez az energiaforrás nem tud híd lenni, mivel mire felfut, addigra már sokkal lejjebb kellene lenni a fosszilis energia-felhasználásban, ha szeretnénk elkerülni a klímakatasztrófát. Amikor azt mondják, hogy az orosz gáztól való függőséget lehetne csökkenteni a palagázzal, akkor az, Vargha Márton szerint, az előrelátás hiánya. Ha üzenni lehetne a TXM felé, akkor az szeretné, hogy csak szervezzen a továbbiakban is hasonló beszélgetéseket más témában is, mivel ezek a viták nem rosszak. Esetleg a kormány-összekötetéseiket használhatnák a szélenergia térnyerését elősegítő lobbyra. Miért maradt a bent folyamatban, min lehetne a jövőben változtatni? Világéletében utálta azt a fajta felfogást, ami Magyarországra is jellemző, hogyha valakinek más, esetleg nem tetsző a véleménye akkor azt inkább kirekesztik. Úgy érezte remek alkalom, hogy kifejtse gondolatait, bemutassa a szervezete álláspontját, jobbnak tartja a párbeszédet, mint a vitákat. Amikor felmerült a részvételük kérdése, rögtön azt képviselte, hogy mindenkivel szóba kell állni, ezért is vállalta el szívesen kolléganője helyettesítését. A jövőben talán a kormányszervek nagyobb részvételét várná el. Milyen erőt képviselnek hazánkban a zöld szervezetek? Ebben a pillanatban nagyon gyengék, másféle szervezettség szükséges a mostaninál. Ez egy történelmi örökség, ahogy most áll a civil szféra óta nagyon kevés támogatáshoz jutnak a társadalmi mozgalmak, azóta csak gyengült az erejük. A rendszerváltás idején sokkal jobb helyzetben voltak, mint jelenleg. Sajnos az Unióba lépésünk előtti nagy támogatás ellenére sem tudott kiépülni egy úgynevezett zöld társadalom. A belépés után pedig egy párt sem érezte úgy, hogy szükséges a továbbiakban is hasonló mértékű támogatást juttatni a civil szervezeteknek, mint akkor, amikor még ez a csatlakozásunk egyik feltétele volt. A zöld szervezetek se mernek nagyon ágálni, hiszen félnek attól, hogy az aktuális uralkodó párt még a maradék támogatásukat is megnyirbálja. Ennek okán egy elég nagymértékű semlegesség alakult ki, hiányzik az attitűd a közemberekből, nem látják azt, hogy a zöldek értük tesznek. Pénzügyileg se tudja a társadalom támogatni a zöld megmozdulásokat, hiszen sokszor a napi megélhetésért küzdenek, emellett lehetetlen adakozni. 500 eurós átlagjövedelem kell 77

78 ahhoz, hogy az emberek elkezdjenek törődni a zöld dolgokkal és áldozzanak rá, ez Magyarországon a jelen pillanatban irreális. Most nem közelítünk a szükséges ideális állapothoz, hanem távolodunk tőle. Milyen viszonyban vannak a zöld szervezetek a kormányzattal? Vannak kapcsolatok, együttműködések? Az államigazgatási döntések során részvétel (ügyfélként) és döntésbefolyásolási lehetőség? Vagy inkább a tiltakozás a stratégia? A NER-ben lényegesen csökkent az államigazgatás együttműködési készsége, hajlandósága. Jó példa erre az útdíj kérdésköre ben még Völner Pál államtitkár fogadta az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (European Federationfor Transport and Environment, T&E) elnökségét, és ígéretet tett egy útdíjas testület fölállítására, amibe rögtön meg is hívta Jos Dings-t, az egyesület elnökét. Aztán semmi történés nem volt, legfeljebb válaszok a munkacsoport által a miniszternek írott levelekre. A munkacsoportnak Illés Zoltánnal van valamilyen szintű együttműködése, ő viszont igencsak be van szorítva a pártja által diktált feltételek közé. Az államigazgatási döntésekben tovább erősödött a civilek kizárására irányuló törekvés jogszabályi szinten is. (Környezeti hatástanulmány, ügyfélként való bejelentkezés lehetősége, nyilvánosság stb.) Az LMCS stratégiája az ügyfélként való bejelentkezés és a döntésbefolyásolás tanulmányokkal, levelekkel, most legutóbb például képeslapra aláírásgyűjtéssel. A nyilvános tiltakozás eszközét csak ritkán kell alkalmazniuk, legutóbb például akkor, amikor átalakították a kormányzati konzultációs fórumokat, és a Gazdasági és Szociális Tanács utódszervezetébe nem Lukács András került a zöldek képviselőjeként, akit a zöldek országos találkozója erre kijelölt, hanem egy álcivil, akinek semmi köze a környezet- és természetvédő mozgalmakhoz. De például a Kossuth Lajos téri fák botrányos kivágása is olyan lépés volt, ami ellen már csak utólag lehetett tiltakozni, amit meg is tett a szervezet. Tiltakozásra, fellépésre mindenképpen szükség van időnként, mert a nyomásgyakorlás alapja a tömegtámogatás. A zöld szervezetek radikalitásuk és jelentőségük függvényében az Öné hol helyezkedik el? A Levegő Munkacsoport egy megállapodott, egyre inkább szakmai munkát végző szervezet, bár nem jutott még annyira előre ezen az úton, mint például az Energia Klub. Radikális véleményt csak akkor fogalmaznak meg, ha nincs másra lehetőség, inkább kompromisszumokra, megegyezésre törekednek a konfliktusokban a beruházókkal, államigazgatási döntéshozókkal, politikával. Perre inkább csak akkor visznek egy kérdést, ha a konkrét ügyben van egy erős lakossági csoport, akikkel össze tudnak fogni. Ön szerint itthon a környezetvédelemmel kapcsolatos kormányszerveknek mekkora a státusza a társadalom szemében, és milyen a kormányzaton belüli pozíciója? A kormányszervek társadalmi státuszát Vargha Márton nem ismeri, de úgy vélte, biztosan vannak erre felmérések. A dolog természetéből következően, saját környezetét nem nevezné reprezentatív mintának. A környezetvédelem pozíciója a kormányzaton belül szerinte katasztrofális. Tekintve a közelgő klímakatasztrófát, gyakorlatilag mindent alá kellene rendelni a felmelegedés csökkentésének, illetve az ország felkészítésének és a döntéseknek egy világos indikátorkészlet alapján történő értékelésen kellene keresztülmennie. Lehetne persze olyan döntés, ahol, mondjuk állampolgári életek forognak kockán, és ezért a globális felmelegedés érdekében kell dönteni, de ennek kivételnek, és nem szabálynak kellene lennie. Az Alkotmánybíróság egy talán 1994-ben hozott határozata vezette le az 78

79 alkotmányból, hogy a környezet állapotát rontó döntések alkotmányellenesek. Ma már ez sem él, eddig legalább lehetett rá hivatkozni. Milyen konfliktusok vannak a különböző energetikai iparágak közt? (gáz, szén, termál)? Vargha Márton magát nem tartotta tájékozottnak energiaipari ügyekben, elmondása szerint nyilván mindegyik energiahordozó képviselője igyekszik érvényesíteni a maga érdekeit. Mit tehetnek a környezetvédelmi szempontok kormányzaton belüli erősödéséért a környezetvédelmi szervezetek? Vannak-e lelkesítő jelenségek, vannak-e frusztráló jelenségek? Vargha Márton úgy véli, sokat lehetne tenni, de ahhoz komoly szervező munka kellene. A NER kormányzata egy igen hierarchikusan szervezett rendszer, egyfajta demokratikus centralizmusként lehet jellemezni. Egy ilyen rendszerbe igazán csak egészen fölülről lehetne érdemben beavatkozni. Őt mostanában csak apróságok tudják lelkesíteni, például hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium költ egy kis pénzt a PM10 kormányhatározat teljesítésére. 79

80 Védegylet, Vida Viktor A Védegylet 2000-ben jött létre, amikor a tiszai ciánszennyezés országszerte sokkolta az embereket, és sokakat ébresztett annak tudatára, hogy nem így képzelték a maguk és gyermekeik jövőjét. Szakértenek és lobbiznak, de ha kell, utcai akciókat szerveznek, vagy köztársasági elnököt javasolnak. Jelszavuk: ott vagyunk mindenhol, nyakkendőben, utcán, fán. Vida Viktor a Védegylet tagja, végzetsége alapján történész és politológus. Sajnos munkája okán nem tudott interjút adni számomra, elmondása alapján a szerződése nem teszi ezt lehetővé, olyan kollégája pedig nem volt, aki érdemben tudott volna nyilatkozni. ben azért sikerült pár kérdésemre rövid válaszokat kapnom, ezt szerkesztés nélkül, ahogy megkaptam, írom le. Csupán az elején voltunk normálisan benne a folyamatban. Mindez fölöttébb régen volt, ezért mi nem vennénk részt a záró elbeszélgetésben. Írásban annyit azért rögzítenék, hogy nagy megelégedésünkre szolgált, hogy kérésünkre a zöldek választhatták meg a szakértőt, akit megbíztak, és nem csak a kijelölt háromból választhattunk. Annak is nagyon örültünk, hogy a zöldek végül egy szakértőt kértek föl, és nem többet, mivel az MTVSZ nem ragaszkodott Hetesihez, akit mi nem tartottunk zöld szakértőnek. Így egységes maradt a zöld álláspont. Nagyon nem voltunk elégedettek a cég hozzáállásával, aki saját tulajdonának tekintette a pénzéből létrehozott zöld szakértői véleményt, és ezeket a magának tulajdonított előjogokat használta is. A folyamatba való belépésünk egyik kritériuma az volt, hogy cserébe a cég nem fogja befolyásolni az elkészült zöldek által kért szakértői anyag sorsát. Visszásnak éreztem, hogy a KÖVET munkatársa a folyamat elején nem maradt semleges, hanem a szervezési munka közben, a szakértő kiválasztási fázisban állást foglalt egy telefonbeszélgetésünk során a palagáz-kitermelés szakmai kérdésében, és dicsérte a magyar mező kitermelési paramétereit azt hangoztatva, hogy nem fenyegetnek az Egyesült Államokban bekövetkezett problémák, nyilvánvalóan a cég információit ismételve azzal a céllal, hogy a Védegylet álláspontját kedvezőbb irányba változtassa meg. Az ügyben ennek ellenére nem találkoztunk különösen problémás pontokkal, összességében jól alakultnak érezzük azt, amibe beleláttunk. Sajnáljuk, hogy a várt médiavisszhang elmaradt, bár ez nyilván a TXM-nek és Önöknek volt a legzavaróbb. A folyamatot végigtekintő tudja, hogy az elkészült tanulmány miért nem nevezhető zöld szakértői véleménynek, épp azért, hogy a zöldek számára ez ne váljon kommunikációsan kényszerítővé, és ez a kitétel épp a zöldek kérésére formálódott. A személyes egyeztetésekből tudatosan távolmaradt, ám az es levelezésben aktívak kommunikációs félreértéseire Vida Viktor végső interjúban tett észrevételei is jól rámutatnak. A jövőbeli hasonló projektet szervezőknek lehet határozottabban kell képviselni, hogy a fél lábbal való benn levés nem elfogadható, mert csak a félreértéseket viszi be a kommunikációba. Ezzel együtt megakadályozni ezt nem lehet, hiszen a zöldek egymás közt is olyan körlevelezéseket folytatnak, amilyet akarnak, de talán játékszabályként-normaként rögtön az elején el lehet fogadtatni. 80

81 TXM Kft., Szabó György Volt-e már személyes tapasztalata zöld szervezetekkel? Szabó Györgynek nem voltak eddigi munkája során közvetlen tapasztalatai zöld szervezetekkel, ezért is szorgalmazta a kapcsolat kialakítását a kerekasztalon keresztül. Eddig főképpen külföldi konferenciákon és előadásokon, elsősorban magánemberként részt véve szerzett ismereteket a környezetvédők álláspontjairól. Miből gondolta, hogy a zöldekkel való intenzív kapcsolatépítésbe érdemes belevágnia, hogy új utakat kell keresnie? Az Egyesült Államokban már húsz éve elkezdődtek a rétegrepesztéses kitermelések, és mivel a technológia új volt, ezért nem volt kialakult állami szabályozás, minek okaként bizonyos havária esetek kialakultak. Például egyes esetekben a szivattyúk nem voltak alkalmasak a megfelelő nyomás előállítására, ezért használtak a kitermelő cégek bizonyos környezetkárosító hatással bíró vegyszereket. A technológia fejlődésével a problémák elhárultak, most már rendelkeznek megfelelő erejű szivattyúkkal. Ezen esetek és a lehetséges jövőbeni tiltakozások elkerülése végett gondolta, hogy a beszélgetéssel még a folyamat elején tisztázni tudják a biztonságos kitermelés módjait. Mondhatni, még az elején ismerni szerette volna a környezetvédők aggályait. Milyen tapasztalatokat szerzett most? Tanulságos volt számára a folyamat, sok pozitív élménnyel és ismerettel lett gazdagabb, külön kiemelte a Levegő Munkacsoportot képviselő Vargha Márton urat, mint értékes, új ismeretséget, akinek több építő jellegű megjegyzése is volt. Ami meglepő volt számára az az, hogy bizonyos szervezetek, mondhatni vaskalaposan ragaszkodnak az eredeti álláspontjukhoz, kevés hajlandóságot mutatva annak felülvizsgálatára. Példaként említve azt, hogy az egyik szervezet nehezményezte, hogy bizonyos repesztéseknél szükséges nátriumtartalmú vegyszerek használata. Vaskalaposság alatt azt értette, hogy bár a lúgok valóban környezetkárosítók, mégis a folyamat során oly mértékben hígításra kerül a felhasznált anyag, hogy a földbe kerülő kitermelési folyadék Ph- értéke csupán 8-as, ami enyhén lúgosnak számít, károsító hatása nem számottevő. A hígulást nem vette figyelembe a szervezet, csak azt, hogy vegyszer kerül a földbe. Mindenesetre örvendetesnek tartja, hogy éles elméjű emberek képviselik a szervezeteket. Mit csinált volna másként a folyamat során? Amit másképp csinálna, az az érdeklődés fenntartása, hisz a filmvetítésen (a kerekasztalt bemutató vágott videó Zs.P.) már csak kevesen vettek részt. Konkrét javaslatot nem tudott mondani arra nézve, hogy a továbbiakban hogyan szükséges az együttműködés szervezése. Reméli, hogy a jövőben nagyobb lesz az érdeklődés és a kitartás a zöldek részéről. Úgy gondolja, hogy a zöld szervezetek között is szükségesebb az összmunka növelése és a média jól szervezett felhasználása. Elmondta, hogy szerinte az a zöld szervezet, amelyik túl radikálisan jelenik meg a palagáz-kérdésben, akár maga ellen is hangolhatja a lakosság véleményét, tehát mindenki számára sokkal járhatóbb út a kompromisszumkeresés. 81

82 Volt olyan pont, ahol engednie kellett a pozíciójából? Szabó úr nem érzi úgy, hogy bárhol szükséges volt engedni a pozíciójából, mindenesetre megjegyezte, hogy tartották magukat az adott szavukhoz, és felfüggesztették a rétegrepesztést addig, amíg a folyamat a végére nem ért. A vállalat mindig igyekezett a lakosságnak okozott kényelmetlenségek árát teljes mértékben megtéríteni, példának okáért, legutóbb amikor nagyméretű rakományt szállítottak, az útvonalon végig elhelyeztek érzékelőket, hogy elejét vegyék az esetleges károknak, vagy áron felül fizettek a gazdáknak, amikor a termőföldjeiken végeztek munkálatokat. Úgy érzi, hogy ezeket a jóvátételeket nem veszik figyelembe a szervezetek, amikor is a vállalatokról nyilatkoznak. Milyen hasznát látta a cég a kerekasztalnak? Úgy gondolja, hogy mindkét fél részéről megindult a kölcsönös összecsiszolódás, reméli, hogy kezdetét vette egy olyan precedens, mely a jövőben hasznos együttműködésben teljesedik ki a vállalatok, és a zöldek között. Mit üzenne a zöldeknek? Többször említette, hogy a vállalatok a szabályozások révén működnek, melyek létrehozása az állam feladata. Tehát nem ők az ellenség, hiszen ők csak a törvényi keretek között mozognak, sokszor a kötelezőn felüli jóvátételekkel. Jó tanácsként a környezetvédők számára azt javasolja, hogy az államra próbáljanak meg elsősorban hatni. A kerekasztalon letisztuló gondolatok elvileg erre is lehetőséget adnak. 82

83 13. számú melléklet: Védegyletnek írott levelünk még a projekt legelején Tisztelt Vida Viktor! Köszönjük szépen az észrevételeket. Ahogy az előzetes egyeztetésen elhangzott, a cég teljes mértékben a részt vevő civil szervezetekre bízza, hogy milyen keretek között, kiknek a meghívásával és milyen szakértők bevonásával folyjék a párbeszéd. Mivel a magyar gyakorlatban nem találtunk ilyen típusú párbeszédre precedenst, ezért kértük az Önök segítségét már a metódus kialakításához is. A szakértő-kiválasztás felajánlásának oka az, hogy a civil szervezetek esetleges anyagi nehézségeik miatt ne maradjanak számukra megbízható szakértő nélkül. (A civil szervezetek és a vállatok mögötti anyagi háttér nem összehasonlítható mértékű.) Mi örültünk annak, hogy a TXM igazgatója az első egyeztetésen kijelentette, nincs olyan a zöldek által felkért magyar vagy külföldi szakértő, akit ő ne fogadna el, sőt javaslatunkra hozzájárult, hogy a folyamat érdekében akár kettő finanszírozását is vállalja. Természetesen nagy örömmel fogadjuk, ha az Önök szakértői minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül is vállalják a téma körbejárását, és ez alapján történik majd meg a részt vevő szervezetek részéről a vélemény-megfogalmazás. Bármilyen további szakmai háttér-információkra vonatkozó kéréseket igyekszünk a cégtől megszerezni, és az Önök rendelkezésére bocsátani. Nem volt kérdés eddig sem, hogy a folyamatban részt vevő civil szervezetek véleménye csak azoknak a véleménye, melyek ezt kiadták és semmiképp nem a magyar környezetvédő szervezeteké, de jogosnak tartjuk ezt az észrevételt, s a projekt zárásakor ezt Önöknek érdemes lesz kihangsúlyozni. Azt gondoljuk, hogy mindenképp hasznos, ha a legjelentősebb civil szervezetek véleményét megismeri és figyelembe tudja venni a vállalat még a nagyberuházás megindítása előtt, és nem azt a Magyarországon bevett gyakorlatot követi, hogy a civilek innen-onnan, a beruházás közben értesülnek fontos információkról. Fel sem vetődött bennünk, hogy a részvétel vagy a nem részvétel bármiféle hozzáállását tükrözné a környezetvédő szervezeteknek. Egyetlen kérése van a cégnek: a meghívott szervezetek mondják el a média-nyilvános eseményen álláspontjukat, tegyék fel kérdéseiket, tegyék meg javaslataikat. Annyi kérdésünk lenne még, hogy a szakértőről való lemondást minden részt vevő szervezettel egyeztették? Vehetjük ezt végleges közös álláspontnak, vagy esetleg van olyan megoldási javaslatuk, ami még szóba jöhet? Ha bármilyen kérésük, kérdésük, további elvárásaik vagy konkrét javaslataik vannak a januári találkozó formai lebonyolítására, tartalmára, résztvevőire, jelezzék felénk, és a szerint alakítjuk a folyamatokat. Megküldjük a résztvevők listáját, akik mint Önök is tudják egy széles körben folytatott levelezés önkéntes bejelentkezőiből alakult ki. Javasoljuk, hogy a teljes átláthatóság érdekében őket is vonják be a körlevelezésbe. Segítségüket előre is nagyon szépen köszönjük! Budapest, december 11. Üdvözlettel: Zsolt Péter Bodroghelyi Csaba 83

84 14. számú melléklet: A makói gáz feltárásának hazai támogatottsága reprezentatív országos közvélemény-kutatás Magyarországon 10 ember közül 4-et lehet kis segítséggel rávezetni arra (a kis segítség, hogy Algyő nevét is említettük), hogy Makón milyen kincset rejt a föld. Országos átlagban a férfiak fele, a nők harmada asszociál Makó és Algyő kapcsán energiahordozóként a gázra. Hallott a makói gázról % % 29% 0 férfi nő Hallott-e Ön arról, hogy Makó (Algyő) nem csak a hagymáról híres, hanem energiaforrásáról is? Meg tudná esetleg mondani melyik lehet ez? Korcsoportos bontásban a 60 év fölöttiek a legtájékozottabbak, aztán a év közöttiek, s végül a év közöttiek jönnek, akik 70%-ának nem ugrik be a helyes válasz. Településtípus szerint a tájékozottság követi a település súlyát, Budapesten majd minden második ember, ezt követik a városok, a megyeszékhelyek, majd a falvak. Utóbbiaknál már csak a megkérdezettek 34%-a említette, hogy Makón gáz található. Az iskolai végzettség növekedésével is nő az ismertség, mely tulajdonképp nem meglepő. A régiók esetében az ismertség sorrendjét elsősorban a közelség, másodsorban pedig a terület fejlettsége határozta meg. Legkevésbé Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön kaptunk helyes válaszokat. Nem volt viszont olyan nagy a különbség, mint előzetesen számítottuk. A területnél fontosabb volt például az életkor. A továbbiakban csak azokkal készítettük az interjút, akik ezzel a minimális tájékozottsággal rendelkeztek. A kutatást telefonos közvélemény-kutatásként a SzondaPhone Kft végezte május között a Méltányosság Politikaelemző Központ megbízásából. A hívások az ország egész területén vezetékes és mobil telefonokon keresztül történtek válaszoló közül 969-cel futott végig a kérdőív. A beérkezett adatokat a KSH országos adatai alapján nem, településtípus, korcsoport, és régió alapján súlyoztuk, és tettük reprezentatívvá. 84

Párbeszéd egy olajcég és a természetvédők közt

Párbeszéd egy olajcég és a természetvédők közt Zsolt Péter Párbeszéd egy olajcég és a természetvédők közt A TXM Kft. - a Falcon Oil & Gas hazai leányvállalata - 2012 elején párbeszédre hívta a hazai környezetvédő szervezeteket, a nem-konvencionális

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ...

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ... KÉRDŐÍV SZÁMA... Kérdőív A nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan Romániában is általánossá vált, hogy egyes üzleti problémával a vállalatok Önökhöz fordulnak. A tanácsadás a professzionális szolgáltató piac

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA AZ ELŐADÁS TARTALMA A helyi problémák Felelősségvállalás

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

MEDIÁCIÓ - Magyarország 2013

MEDIÁCIÓ - Magyarország 2013 MEDIÁCIÓ - Magyarország 2013 Tisztelt Hölgyem, Uram! MEDIÁCIÓ Magyarország 2013 A BKIK Mediációs- és Jogi Koordinációs Osztálya a Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központjával együttműködve

Részletesebben

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/004-02-02-0039) 2006. június

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések

Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések Dr. Boda György Boda & Partners Kft partnere Budapesti Corvinus egyetem, egyetemi docens.. XXIII. Magyar

Részletesebben

Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020

Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020 16.12.2013 Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020 A felmérésről Felmérés típusa: online-megkérdezés a DUIHK-tagság körében Felmérés ideje: 2013.12 14. Résztvevők (értékelésbe bevont): N=80 Legfontosabb eredmények

Részletesebben

ÁROP-1.2.18 Szervezetfejlesztési Program

ÁROP-1.2.18 Szervezetfejlesztési Program Pályázói Tájékoztató Nap Önkormányzati szervezetfejlesztés ÁROP-1.A.5. és ÁROP-3.A.2 2014. március 21. és 25. Előadó: Fekete Letícia szakmai tanácsadó KIM Közigazgatás-fejlesztési és Stratégiai Tervezési

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye. Hogyan mőködik a gyakorlatban?

Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye. Hogyan mőködik a gyakorlatban? Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye Hogyan mőködik a gyakorlatban? A törvény születése 4 oldalas törvényjavaslat készült a Föld Barátai EWNI (Anglia, Wales és É-Írország) londoni irodájában 2004-ben

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

Kereskedelmi Program Kanadai-Magyar Kereskedelmi Kamara

Kereskedelmi Program Kanadai-Magyar Kereskedelmi Kamara Kereskedelmi Program Kanadai-Magyar Kereskedelmi Kamara A Kanadai Kereskedelmi Kamara úgy vállal felelősséget magyarországi jelenlétével, hogy felkészítő és képzési lehetőségeket nyújt, amelyek révén a

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

FELMÉRÉSI TERV. 1.) Felmérési terv célja:

FELMÉRÉSI TERV. 1.) Felmérési terv célja: FELMÉRÉSI TERV 1.) Felmérési terv célja: 2.) Felmérés folyamata: 3.) Felmérés módszertanának meghatározása 4.) Kérdőív tervezésének fázisai, tesztelésének módja 5.) Interjúk előkészítésének módja 6.) Adatgyűjtés

Részletesebben

MEDIÁCIÓ EGYEZSÉGTEREMTÉS FELSŐFOKON

MEDIÁCIÓ EGYEZSÉGTEREMTÉS FELSŐFOKON MEDIÁCIÓ EGYEZSÉGTEREMTÉS FELSŐFOKON Betegjogi képviselők képzése 2013 Popovics Edit előadása TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A konfliktus olyan, egyének vagy csoportok közötti eszkalálódott versengés, ahol mindenki

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS MINT REÁLIS (?) ALTERNATÍVA. Előadó: Dr. Imreh Szabolcs Egyetemi docens SZTE GTK ÜTI Vállalkozásfejlesztési Divízióvezető SZTE GVK

VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS MINT REÁLIS (?) ALTERNATÍVA. Előadó: Dr. Imreh Szabolcs Egyetemi docens SZTE GTK ÜTI Vállalkozásfejlesztési Divízióvezető SZTE GVK VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS MINT REÁLIS (?) ALTERNATÍVA Előadó: Dr. Imreh Szabolcs Egyetemi docens SZTE GTK ÜTI Vállalkozásfejlesztési Divízióvezető SZTE GVK A MENÜ Vállalkozási alapok: ötlettől a vállalkozóvá

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

Urbán Ágnes. Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel

Urbán Ágnes. Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel Urbán Ágnes Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel És mi, vessenek meg érte, nem ugrottunk félre a pénz elől. írta közleményében Németh Péter, a Népszava főszerkesztője

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A TELEKI TÉR ÚJJÁÉLESZTÉSE

A TELEKI TÉR ÚJJÁÉLESZTÉSE A TELEKI TÉR ÚJJÁÉLESZTÉSE RÉSZVÉTELI TERVEZÉSEN KERESZTÜL SZERZŐK: HELYI LAKÓK, B. OROSZ ORSOLYA, FAUREST KRISTIN PHD, KOVÁCS ÁRPÁD, SZOHR GÁBOR, TIHANYI DOMINIKA DLA (ÚJIRÁNY TÁJÉPÍTÉSZ KFT.) 1/16 CÉLOK

Részletesebben

Közösségi energia miért, hogyan? Rövid bemutató, 2014. tavasz

Közösségi energia miért, hogyan? Rövid bemutató, 2014. tavasz Közösségi energia miért, hogyan? Rövid bemutató, 2014. tavasz Közösségi energia: környezeti igazságosság és energia demokrácia 1. Lakosok bevonásával fut a program (pl. állampolgári ill. közösségi tulajdon)

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt?

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Az e-business menedzsment több, mint egy újabb oktatás az elektronikus kereskedelemr l. Ha meg akarunk felelni az elektronikus üzletvitel kihívásainak,

Részletesebben

1. SZÁMÚ PROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS

1. SZÁMÚ PROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS 1. SZÁMÚ PROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS 1. A JELENTÉS AZONOSÍTÓ ADATAI: Tárgyidőszak Kezdő dátuma: 2009.07.28 Záró dátum: 2010.01.28 A projekt megvalósításának tényleges kezdete és várható befejezése:

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

GÁZKÖZÖSSÉG KUTATÁS. 2012. október

GÁZKÖZÖSSÉG KUTATÁS. 2012. október GÁZKÖZÖSSÉG KUTATÁS 2012. október A kutatás kutatásról céljai A kutatás céljai - a tagok Gázközösséggel kapcsolatos elvárásai és azok teljesülése - rendezvények megítélése - a Gázközösség pályázatai -

Részletesebben

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

Helyi nyilvánosság helyi sajtószóvivő

Helyi nyilvánosság helyi sajtószóvivő Zsolt Péter Helyi nyilvánosság helyi sajtószóvivő A helyi nyilvánosság a globális és lokális mechanizmusok egyik meghatározó területe. Általában az országos jelentőségű kérdésekkel, és azok jobb megértéséhez

Részletesebben

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Mi is a közösségfejlesztés? az adott településen élő emberek aktív közreműködésével, a rendelkezésre álló humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból

Részletesebben

ÁTLÁTHATÓSÁGI JELENTÉS. Nagy Györgyi bejegyzett könyvvizsgáló tekintetében

ÁTLÁTHATÓSÁGI JELENTÉS. Nagy Györgyi bejegyzett könyvvizsgáló tekintetében ÁTLÁTHATÓSÁGI JELENTÉS Nagy Györgyi bejegyzett könyvvizsgáló tekintetében A jelentés a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló

Részletesebben

13. FEJEZET. PHILIP HOPE Helyzetfeltárás, adatgyűjtés és visszajelzés a tanácsadás során * I. RÉSZ: HELYZETFELTÁRÁS ÉS INFORMÁCIÓGYŰJTÉS

13. FEJEZET. PHILIP HOPE Helyzetfeltárás, adatgyűjtés és visszajelzés a tanácsadás során * I. RÉSZ: HELYZETFELTÁRÁS ÉS INFORMÁCIÓGYŰJTÉS 13. FEJEZET PHILIP HOPE Helyzetfeltárás, adatgyűjtés és visszajelzés a tanácsadás során * I. RÉSZ: HELYZETFELTÁRÁS ÉS INFORMÁCIÓGYŰJTÉS 1. Mi a helyzetfeltárás? A helyzetfeltárás vagy diagnózis a tanácsadó

Részletesebben

AZ ENERGIAFELHASZNÁLÁS HATÉKONYSÁGÁRÓL A 27/2012 EK DIREKTÍVA(EED) ÉS AZ ISO 50001 SZABVÁNYOK TARTALMI KAPCSOLATAIRÓL

AZ ENERGIAFELHASZNÁLÁS HATÉKONYSÁGÁRÓL A 27/2012 EK DIREKTÍVA(EED) ÉS AZ ISO 50001 SZABVÁNYOK TARTALMI KAPCSOLATAIRÓL AZ ENERGIAFELHASZNÁLÁS HATÉKONYSÁGÁRÓL A 27/2012 EK DIREKTÍVA(EED) ÉS AZ ISO 50001 SZABVÁNYOK TARTALMI KAPCSOLATAIRÓL FONTOS ELŐÍRÁS AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGRÓL SZÓLÓ 2012/27 EU DIREKTÍVÁBAN ÉS A 2015. ÉVI

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON PH.D. ÉRTEKEZÉS MISKOLC 2015 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Tisztelt Rózsa András Úr!

Tisztelt Rózsa András Úr! VSL Kft. 2000 Szentendre Pitypang u.. VSL Kft. ISO 9000 FÓRUM Rózsa András részére. Tisztelt Rózsa András Úr! Ez az összesítés tartalmazza az ISO 9000 FÓRUM XX. Nemzeti Konferenciáján elhangzott kerekasztal-beszélgetésre

Részletesebben

A nonverbális kommunikáció és a metakommunikáció A nonverbális kommunikáció jelentősége, értelmezése A nonverbális kommunikáció csatornái

A nonverbális kommunikáció és a metakommunikáció A nonverbális kommunikáció jelentősége, értelmezése A nonverbális kommunikáció csatornái 1/A Önnek egy Rt. kereskedelmi üzletkötőjével kell találkoznia, előzetesen egyeztetnie kell vele a szerződéskötés feltételeit, és a megállapodás, egyeztetés után elő kell készítenie a szerződést. Ismertesse

Részletesebben

Páneurópai felmérés a biogáz finanszírozási és jóváhagyási eljárásainak problémáiról

Páneurópai felmérés a biogáz finanszírozási és jóváhagyási eljárásainak problémáiról IEE Projekt BiogasIN Páneurópai felmérés a biogáz finanszírozási és jóváhagyási eljárásainak problémáiról Kérdőív a berendezéseket szolgáltatók, tervezők, beruházók és üzemeltetők számára Kidolgozva: Kérdõív

Részletesebben

Fejlesztési és beruházási projektek monitoringja

Fejlesztési és beruházási projektek monitoringja Első Önkormányzati és Befektetői projektbörze Fejlesztési és beruházási projektek monitoringja ZÁRT RENDSZERBŐL, HITELES ADATOKKAL! Budapest, 2010. 03. 31. A prezentáció célja: Bemutatni cégünk sikeres,

Részletesebben

A nyomonkövetési rendszer alapelvei

A nyomonkövetési rendszer alapelvei A NYOMONKÖVETÉSI RENDSZER ALAPELVEI Nagykálló Város Önkormányzata Készült a,,teljesítmény, minőség, hatékonyság 2.0. ÁROP-1.A.5-2013-2013-0114 projekt keretében 1 KÉSZÍTETTE: MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ

Részletesebben

Geotermikus jelentési kódex

Geotermikus jelentési kódex Geotermikus jelentési kódex Egy törekvés a nemzetközi egyetértésre Dr. Ádám László NÉV: SZERVEZET Mannvit Kft. Budapest, 2013.11.15 2013. November 15. Regionális Az első története Ausztrál Geotermikus

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM 027423. Tartalma

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM 027423. Tartalma RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM 027423 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tartalma 1. A kommunikációs terv célja 2. Hatókör 3. A kommunikáció felelősei 4. A kommunikáció

Részletesebben

A WWF MAGYARORSZÁG ÉRTÉKELÉSE A VÍZGYŰJTŐ-

A WWF MAGYARORSZÁG ÉRTÉKELÉSE A VÍZGYŰJTŐ- A WWF MAGYARORSZÁG ÉRTÉKELÉSE A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV 2015, VITAANYAG CÍMŰ DOKUMENTUMRÓL 2015.08.31-ei határidővel közzétett vitaanyag Tisztelt kollégák! Az országos VGT2 vitaanyag véleményezésében

Részletesebben

A minőségbiztosítás folyamata, szereplők

A minőségbiztosítás folyamata, szereplők 7. A minőségbiztosítás folyamata, szereplők 7.1 A minőségbiztosítás bevezetésének folyamata A bevezetés első lépése és feltétele a vezetők egyöntetű és egyértelmű szándékának és elkötelezettségének kialakítása.

Részletesebben

Kommunikációs és változásmenedzsment terv

Kommunikációs és változásmenedzsment terv II. fázis VI. kötet Alsómocsoládi Körjegyzői Hivatal Kommunikációs és változásmenedzsment terv című pályázatban ÁROP- 1.A.2/A-2008-0138 vállalt feltételek szerinti szervezet-fejlesztési és képzési szolgáltatás

Részletesebben

MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE

MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE Jelen dokumentációban található bizalmas és szerzői jog által védett információk védelmében az anyag harmadik személy részére történő akár közvetlen

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Kutatások, döntés elkészítés

Kutatások, döntés elkészítés Kutatások, döntés elkészítés Megrendel/ Forma Leírás Kimenet Terület 2009 ECF Visszafogott hatékonyság A lakosság energetikai korszersítési törekvéseit ösztönz eddigi állami támogatások értékelése, kerekasztal,

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA

A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS.. SZERVEZETI STRATÉGIA 2 Szervezet neve:... 1. ALAPOK A. Szervezet neve B. Szervezet jogi háttere C. Szervezet víziója D. Szervezet missziója és célrendszere 2. TERVEK A.

Részletesebben

Telenor Tedd Oda Nap szervezési dokumentáció

Telenor Tedd Oda Nap szervezési dokumentáció Telenor Tedd Oda Nap szervezési dokumentáció Közösségért szervezett nap tippek a hatékony szervezéshez Előszó A Telenor felelős vállalatként fontosnak tartja, hogy a legkorszerűbb mobiltechnológiai szolgáltatások

Részletesebben

Innovációs körök munkaprogramja

Innovációs körök munkaprogramja Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 3515 Miskolc Egyetemváros 1. Tel: +36-46-565-111/20-23 e-mail: t-modell@uni-miskolc.hu Innovációs körök

Részletesebben

A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai

A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai Mádi-Szabó Zoltán 2010. november 18. és 22. AUDIT Tartalom A közérdeklődésre klődé számot tartó tó gazdálkodó dó fogalma Értékpapírt kibocsátó

Részletesebben

Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia

Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia dr. Prónay Gábor 11. Projektmenedzsment a Gazdaságban Fórum 2008. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA figyelem felhívás a projekt tulajdonos/szponzor meghatározó

Részletesebben

Széll projekt. Sajtótájékoztató anyaga (Utolsó módosítás: 2013.02.12)

Széll projekt. Sajtótájékoztató anyaga (Utolsó módosítás: 2013.02.12) Széll projekt Sajtótájékoztató anyaga (Utolsó módosítás: 2013.02.12) Mit szólnának hozzá ha azt mondanám: a Széll Kálmán téren és környékén a közúti járművek évente közel 540000 kilogramm szennyezést szórnak

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

Ercsei Kálmán Geambaşu Réka A tusványosi táborlakók ifjúsági státusának és politikai beállítottságának vizsgálata

Ercsei Kálmán Geambaşu Réka A tusványosi táborlakók ifjúsági státusának és politikai beállítottságának vizsgálata Ercsei Kálmán Geambaşu Réka A tusványosi táborlakók ifjúsági státusának és politikai beállítottságának vizsgálata Ebből a tanulmányból a 2001-es Bálványosi/Tusnádi/ Tusványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor

Részletesebben

Önfinanszírozó beruházások, energiamegtakarítás ESCO konstrukcióban. Kuntner Gábor vezérigazgató, Energy Hungary Zrt

Önfinanszírozó beruházások, energiamegtakarítás ESCO konstrukcióban. Kuntner Gábor vezérigazgató, Energy Hungary Zrt Önfinanszírozó beruházások, energiamegtakarítás ESCO konstrukcióban Kuntner Gábor vezérigazgató, Energy Hungary Zrt Energiamegtakarítás = függetlenség Energiamegtakarítás Energiahatékonyságból Plusz energiateremtés

Részletesebben

Magyarországi HRH kutatási adatok. Girasek Edmond

Magyarországi HRH kutatási adatok. Girasek Edmond Magyarországi HRH kutatási adatok Girasek Edmond EMK HRH kutatási aktivitások 2003. óta az egészségügyi emberi erőforrás kutatás fő profil Saját, hazai és nemzetközi HRH projektek Adatok és információk

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS

Részletesebben

Stengl Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Stengl Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Stengl Kereskedelmi és Székhely: 7632 Pécs, Júlia u. 13. IV. em. 13. Tel: 06 30 758 75 16 Fax: 06 72 520 263 Tisztelt leendő Partnerünk! Kérem, engedje meg, hogy röviden bemutassuk cégünket. A Stengl Kereskedelmi

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Biztosításközvetítés elektronikus felületen

Biztosításközvetítés elektronikus felületen Biztosításközvetítés elektronikus felületen Az MNB 5/2015. (V.5.). számú ajánlásának átültetése a gyakorlatba Elméleti és gyakorlati kihívások Sebestyén László vezérigazgató (Netrisk.hu Zrt.) online szekció

Részletesebben

A program társadalmi nyilvánosságával kapcsolatos tapasztalatok.

A program társadalmi nyilvánosságával kapcsolatos tapasztalatok. A program társadalmi nyilvánosságával kapcsolatos tapasztalatok. Előadó: Vágvölgyi Gusztáv IRE elnöke 1 Az Inspi-Ráció Egyesületről http://www.inspi-racio.hu/projektjeink/interreg I. A programban végzett

Részletesebben

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap)

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 0. évi integritásjelentése III.. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) Az integritás menedzsment táblázat

Részletesebben

A szaktanácsadásról PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

A szaktanácsadásról PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A szaktanácsadásról Alapelvek Az új típusú szaktanácsadás alapelvei: személyre szabott/egyéni támogató/megerősítő segítő szükséglet - alapú fejlesztő célú (helyzetelemzés, tervezés, megvalósítás, reflexió)

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

MENTORÁLÁSI TERV. Mentor neve: Csiki Paula A mentorált tanuló neve: Sz. Á. Évfolyam/életkor: 7. évfolyam, 13 éves

MENTORÁLÁSI TERV. Mentor neve: Csiki Paula A mentorált tanuló neve: Sz. Á. Évfolyam/életkor: 7. évfolyam, 13 éves MENTORÁLÁSI TERV Mentor neve: Csiki Paula A mentorált tanuló neve: Sz. Á. Évfolyam/életkor: 7. évfolyam, 13 éves A mentorálásba való beválasztás indoklása: Á. kiváló tanuló, magatartásával sincs probléma.

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Nagycsaládosok Országos Egyesületének a tagja 2030 Érd, Viola u. 35. 2008/2. Jegyzőkönyv

Nagycsaládosok Országos Egyesületének a tagja 2030 Érd, Viola u. 35. 2008/2. Jegyzőkönyv 2008/2. Jegyzőkönyv Készült az Ága-Boga Nagycsaládosok Érdi Egyesülete 2008/2. Közgyűlésén 2008. június 9-én Helyszín: Érd, Kutyavári u. 11. A 17:30 órára meghirdetett kezdési időpontban nem jelent meg

Részletesebben

TT elősegítő eszközök

TT elősegítő eszközök Tudás transzfert (TT) elősegítő eszközök Dr. Antal Zsuzsa Tudományos és Technológiai Alapítvány TT elősegítő eszközök Eszközök, amelyek elősegítik az iparakadémia közti tudás transzfert: Kommunikációt

Részletesebben

TÁRGYALÁS TECHNIKA ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS A GYAKORLATBAN. Dr. habilnémeth Erzsébet, szociálpszichológus, kommunikációs szakértő, BKF, ÁSZ

TÁRGYALÁS TECHNIKA ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS A GYAKORLATBAN. Dr. habilnémeth Erzsébet, szociálpszichológus, kommunikációs szakértő, BKF, ÁSZ TÁRGYALÁS TECHNIKA ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS A GYAKORLATBAN Dr. habilnémeth Erzsébet, szociálpszichológus, kommunikációs szakértő, BKF, ÁSZ A SIKER ALAPJA 1. FELKÉSZÜLÉS 1. Meg kell határozni az elérendő célt

Részletesebben

Projekt iroda (PMO), mint befektetés

Projekt iroda (PMO), mint befektetés 1 Projekt iroda (PMO), mint befektetés Aranyosné dr. Börcs Janka főigazgató Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság PM Fórum Budapest, 2015. április 9. Miről lesz szó? 2 - Az NMHH bemutatása - NMHH-környezet:

Részletesebben

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek Groska Éva mentor Az önkéntes szemszögéből felmerülő szempontok 1. Milyen tevékenységeket

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

FoglalkoztaTárs - Társ a foglalkoztatásban AZ INNOVATÍV BESZÉD AZ EREDMÉNYES MÉDIASZEREPLÉS TITKA

FoglalkoztaTárs - Társ a foglalkoztatásban AZ INNOVATÍV BESZÉD AZ EREDMÉNYES MÉDIASZEREPLÉS TITKA FoglalkoztaTárs - Társ a foglalkoztatásban Tudásbővítés közvetlen célcsoport részére 1. nap 10:00 10:10 A program levezetőjének bemutatkozása 10:10 10:50 Résztvevő szervezetek bemutatkozása, ki vagyok,

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Szponzorációs ajánlat

Szponzorációs ajánlat REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal Román-magyar területi együttműködések a gazdaságfejlesztés szolgálatában Szponzorációs ajánlat Debreceni konferencia 2009. június 3. Megjelenési

Részletesebben

CSR az érdekképviseleteknél. szervezeteknél. Mai program. Mai program. Délután Vállalati kerekasztal-beszélgetés. Kommunikáció és CSR

CSR az érdekképviseleteknél. szervezeteknél. Mai program. Mai program. Délután Vállalati kerekasztal-beszélgetés. Kommunikáció és CSR CSR az érdekképviseleti szervezeteknél Fertetics Mandy ügyvezető, vezető tanácsadó Urbán Katalin ügyvezető, vezető tanácsadó Alternate Kft. Mai program Mai program 1 Kommunikáció és CSR Talk the walk vs.

Részletesebben

MINDENNAPOS TESTNEVELÉS ALTERNATÍV LEHETŐSÉGEI. 30 órás akkreditált pedagógus továbbképzés MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KÉRDŐÍV ÉRTÉKELÉSE

MINDENNAPOS TESTNEVELÉS ALTERNATÍV LEHETŐSÉGEI. 30 órás akkreditált pedagógus továbbképzés MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KÉRDŐÍV ÉRTÉKELÉSE MINDENNAPOS TESTNEVELÉS ALTERNATÍV LEHETŐSÉGEI 30 órás akkreditált pedagógus továbbképzés MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KÉRDŐÍV ÉRTÉKELÉSE Tanfolyam képzési időtartama: 2015. január 22-23-24. (30 óra elméleti és

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK A/221-es terme (1088 Budapest, Múzeum körút 4/A., II. emelet)

Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK A/221-es terme (1088 Budapest, Múzeum körút 4/A., II. emelet) Jegyzőkönyv a DOSz Nyelvtudományi Osztályának alakuló üléséről Ülés időpontja: 2013. 10. 21. 15:00 Ülés helyszíne: Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK A/221-es terme (1088 Budapest, Múzeum körút 4/A., II.

Részletesebben

Pályázati feltételek. a Magyar ENSZ Modell Diákegyesület és az UNICEF Magyar Bizottsága által kiírt,

Pályázati feltételek. a Magyar ENSZ Modell Diákegyesület és az UNICEF Magyar Bizottsága által kiírt, Pályázati feltételek a Magyar ENSZ Modell Diákegyesület és az által kiírt, az ENSZ Gyermek- és Ifjúsági Delegáltak Magyarországi Programjára Kritériumok való jelentkezéshez Mindkét korcsoport esetén: magyar

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben