ZSOLCA NAGYKÖZSÉG KÉPVISEL

Átírás

1 FELSİZSOLCA NAGYKÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 18/1993. (X.22.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÁLLATOK TARTÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSÁRÓL (A 6/2000. (IV.7.) és a 16/2003. (XI.7) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETTEL EGYSÉGES SZERKEZETBEN) Felsızsolca Város Képviselı-testülete az évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az állategészségügyrıl szóló évi XCI. törvény keretei között figyelemmel a helyi sajátosságokra az állattartás helyi szabályaira vonatkozóan az alábbi rendeletet alkotja. (Mód: 16/2003.(XI.7.) ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) A rendelet hatálya Felsızsolca közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki, kivéve az állatkiállítások, cirkusz, vágóhidak, állatkereskedések, engedélyezett állattenyésztı és állattartó telepeken folytatott állattartás. (2) Tilos az állatok kínzása, bántalmazása. (3) A Képviselı testület az állategészségüggyel kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre ruházza át. (Mód: 16/2003.(XI.7.) (4) A rendelet értelmezése során: - nagyhaszonállat: a szarvasmarha, a ló, az öszvér, a szamár; - kishaszonállat: a sertés, a juh, a kecske, a baromfi, a nyúl, a húsgalamb, a nutria, a pézsma, a csincsilla, a nyérc és a méh; - egyéb állat: a galamb (posta, sport, dísz), az énekes és díszmadár, az akváriumi állat, a macska, az eb, a kísérleti állat, a vad- és egzotikus állatok, a hüllık stb. 2. (1) A város közigazgatási területén állatot tartani csak az állat- és közegészségügyi, építésügyi, állat- és környezetvédelmi szabályok és követelmények betartásával, a 3. -ban foglalt korlátozással szabad. (2) Külterületen állatot tartani, továbbá belterületen és a lakott külterületen az 5. -ban meghatározott mértéknél több állatot tartani csak a polgármester elızetes engedélyével szabad. (Mód: 16/2003.(XI.7.)

2 (3) A (2) bekezdésben foglalt esetekben a kérelmet írásban kell benyújtani az állatok fajának, fajtájának, mennyiségének, a tartás módjának, az állattartó épület használatbavételi engedély számának megjelölésével. Meglévı épület esetén a kérelemhez mellékelni kell az állattartó épület alaprajzi vázlatát, helyszínrajzát (a szomszédos ingatlanok feltüntetésével, tulajdonosainak megjelölésével), a mőszaki leírást. HASZONÁLLATOK TARTÁSA 3. (1) Lakótelken haszonállatot tartani csak az 5. -ban meghatározott mértékig szabad. (2) Tilos a haszonállattartás közintézmények, gyermek-, oktatási- és egészségügyi intézmények, élelmiszert elıállító és forgalmazó üzemek, üzletek ingatlanán, illetve telekhatártól mért 50 méteres körzetben. A baromfitartás 30 m védıtávolság után 20 darabig megengedett. (3) Lakóházban és egyéb, nem állattartásra szolgáló épületben haszonállatot tartani tilos. 4. (1) A belterületen lévı közterületen (út, park, temetı stb.) legeltetni, haszonállatot felügyelet nélkül hagyni tilos. (2) Szarvasmarhát, sertést, juhot legeltetni csak falkában és a kijelölt külterületi legelın szabad. (3) A legeltetett állatok kihajtásáról, ırzésérıl, a kihajtási útvonal tisztántartásáról megbízottjuk útján az állattartóknak közösen kell gondoskodniuk. (4) Állatot legeltetni csak a bejelentett legelın, ki- és behajtani az engedélyezett útvonalon szabad. 5. (1) A város közigazgatási területe az építési övezetekkel összhangban 4 állattartó övezetre van felosztva. (2) Az állattartási övezetekben amennyiben köz-, és állategészségügyi, építésügyi, környezetvédelmi jogszabályok betartása biztosított és a haszonállattartás a szomszédok érdekeit nem sérti az alábbi mennyiségő haszonállat tartható lakótelkenként: a) Az I. számú állattartási övezetben (II-Z-1, II-CS építési övezet) kis- és nagyhaszonállat nem tartható. 2

3 b) A II. számú állattartási övezetben (III-O-K, III-O-1, III-Sz-1 építési övezet) - 2 db hízósertés; - 20 db vegyes baromfi; - 5 db anyanyúl (és annak egyszeri szaporulata 4 hónapos korig). Azonos fajú állattartás esetén: - 4 db hízósertés, vagy - 50 db baromfi, vagy - 10 db anyanyúl (és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig) tartható. c) A III. számú állattartási övezetben (IV-O-K, IV-0-1 építési övezet) - 2 db felnıtt szarvasmarha + 1 növendék, vagy - 2 db ló (öszvér, szamár) és annak egyszeri szaporulata, vagy - 2 db hízósertés, 1 db anyakoca és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig és - 40 db anyanyúl és egyszeri szaporulata; - 50 db baromfi; - 30 db húsgalamb tartható. Azonos fajú állattartás esetében: - 4 db felnıtt szarvasmarha és 1-1 növendéke, vagy - 6 db hízósertés és egy anyakoca, valamint egyszeri szaporulata 3 hónapos korig, vagy db baromfi, vagy - 60 db húsgalamb tartható. d) A IV. számú állattartási övezetben (mezıgazdasági mővelés alatt álló külterületen) m 2 -nél kisebb területen a II. számú állattartási övezetben megengedett mértékig; m 2 -nél nagyobb területen korlátozás nélkül tartható haszonállat. Húsevı haszonállat a II-III-IV. számú övezetekben csak külön hatósági engedély alapján tartható. 6. (1) A nagyhaszonállat engedélyezésére szolgáló épületet - lakóépülettıl minimum 10 m; - ásott kúttól minimum 15 m védıtávolságra építhetı. (2) Kishaszonállat és egyéb állat ólja, ketrece, kifutója - lakóépülettıl minimum 6 m; - ásott kúttól minimum 10 m védıtávolságra építhetı. (3) Az állattartó padozatának szilárdnak, hézagmentesnek és jól tisztíthatónak kell lennie. (4) Nagyhaszonállat és sertés tartása során keletkezı trágyalét zárt, szivárgásmentes győjtımedencébe kell vezetni, ürítésérıl és elszállíttatásáról szükség szerint gondoskodni kell. 3

4 7. (1) A haszonállatok tartására szolgáló épületek, létesítmények és környezetük tisztántartásáról, fertıtlenítésérıl, rovar- és rágcsáló irtásáról az állattartó köteles gondoskodni. (2) Trágyát talajjavításra felhasználni mezıgazdasági mőveléső, külterületi földrészleten szabad. Belterületen azonos céllal felhasználni csak azonnal talajba forgatással lehet. 8. (1) Méhészkedés csak az e célra alkalmas helyen folytatható, egyebekben a mindenkori hatályos rendelet az irányadó. (2) Lakott területen, lakótelken legfeljebb 40 kaptár helyezhetı el a szomszédos telek határától 4, közforgalmi úttól 10 méterre. (3) Többlakásos ingatlanon a méhcsaládok telepítéséhez valamennyi tulajdonos (bérlı, használó) hozzájárulása szükséges. 9. Húsgalamb-tartás csak zárt rendszerben, olyan helyen folytatható, ahol a szomszédok nyugalmát nem zavarja és a környezetet nem szennyezi. EGYÉB ÁLLATOK TARTÁSA 10.. (1) Az egyéb állatok közül - az énekes és díszmadár; - az akváriumi állatok korlátozás nélkül; macska 3 db tartható úgy, hogy a szomszédok nyugalmát ne zavarja. (2) Eb a 12. szabályozása szerint tartható. (3) Galamb (posta, sport, dísz) ott tartható, ahol a galambdúc, ketrec megfelelıen elhelyezhetı, a szomszédok jogos érdekeit nem sérti, a környezetet nem szennyezi. Galamb - az I. számú állattartó övezetben nem; - a II. számú állattartó övezetben 10 pár; - a III. számú övezetben 30 pár; - a IV. számú övezetben korlátozás nélkül tartható 11. A nem említett egyéb állatok (egzotikus, vadon élı, hüllı stb.) csak az egyedileg elıírt szakhatósági vélemények alapján, elızetes engedély birtokában tarthatók. 4

5 EBEK TARTÁSA 12. (1) Belterületi és külterületi lakóingatlanonként, továbbá lakásonként két eb tartható. Ennél több eb tartásához a polgármester elızetes engedélye szükséges. Tilos az ebtartás ıreb kivételével közintézmények, gyermek-, oktatási-, és egészségügyi intézmények, élelmiszer-elıállító és forgalmazó üzemek, üzletek ingatlanán. (Mód: 16/2003.(XI.7.) (2) Az eb tulajdonosa köteles az ebet élettani sajátosságának megfelelıen tartani, úgy, hogy az ott lakók és a szomszédok nyugalmát ne zavarja, testi épségét ne veszélyeztesse. (3) Az ebek védıoltásával kapcsolatban az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V.28.) FM rendelet (a továbbiakban: Állategészségügyi Szabályzat ) a az irányadó. (Mód: 16/2003.(XI.7.) 13. (1) Ebet csak zárt helyiségben, zárt udvaron, vagy megkötve szabad tartani. (2) Harapós, vagy támadó szellemő eb esetén a telek, a ház, a lakás bejáratán a harapós ebre utaló figyelmeztetı táblát kell szembetőnı módon elhelyezni. (3) Ha az ebtulajdonos nem szándékozik ebét megtartani, köteles elhelyezésérıl gondoskodni. 14. (1) Közterületen ebet csak pórázon szabad vezetni, felügyelet nélkül hagyni tilos. Harapós, vagy támadó szellemő ebet, a marás lehetıségét kizáró szájkosárral kell ellátni. (2) Tilos ebet bevinni, vagy beengedni a vakvezetı ebeket kivéve vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe - oktatási, egészségügyi, szociális és kulturális intézmény területére; - játszótérre, kegyeleti helyre; - ügyfélforgalmat lebonyolító középületbe; - kereskedelmi tevékenységet folytató üzletbe; - élelmiszerforgalmazó, raktározó, feldolgozó üzembe, piac és vásárcsarnok területére. (3) Ebet tömegközlekedési jármővön szállítani a jármőre, az üzemeltetı által elıírt közlekedési szabályok betartásával szabad. 5

6 15. (1) A kóbor ebek befogásával, ırzésével, értékesítésével vagy ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátásáról a polgármester gondoskodik. (Mód: 16/2003.(XI.7.) AZ ÁLLATI HULLÁK MEGSEMMISÍTÉSE 16. (1) Az állati hullák megsemmisítésének rendjét a mindenkori hatályos Állategészségügyi Szabályzat tartalmazza. (2) Az állati hulladék ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátásáról a polgármester gondoskodik. (Mód: 16/2003.(XI.7.) (3) A közterületen elhullott állatok elszállításáról, a közterület fertıtlenítésérıl a közterület kezelıje gondoskodik. (4) A kedvtelésbıl tartott állatok elföldelésére az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI.27.) FVM. rendelet 5. -a az irányadó. (Mód: 16/2003.(XI.7.) VEGYES RENDELKEZÉSEK 17. Az állatok megbetegedése, fertızése esetén az állategészségügyrıl szóló évi XCI. törvény és az Állat-egészségügyi Szabályzat alapján kell eljárni. (Mód: 16/2003.(XI.7.) (1) Az állattartásra vonatkozó hatósági ügyekben a körzeti állatorvos szakvéleményének, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és a B.A.Z. Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenırzı Állomás szakhatósági hozzájárulásának kikérésével kell dönteni. (Mód: 16/2003.(XI.7.) (2) Az állattartást meg kell tiltani, ha - az állattartás ténye és módja jogszabályba ütközik, feltételei nem biztosíthatók; - az állattartó elızetes hatósági felhívás ellenére az elıírt feltételeket nem biztosítja; - az állattartás szabályszerősége mellett igazolhatóan zavarja a környék lakóinak nyugalmát. 6

7 SZABÁLYSÉRTÉSI RENDELKEZÉSEK 19. (1) Szabálysértést követ el és ,-Ft-ig terjedhetı pénzbírsággal sújtható az, aki: - tiltott területen állatot tart; - engedéllyel tartható állatot engedély nélkül tart; - megengedett létszámon felüli állatot tart; - az állatot tartására és elhelyezésére vonatkozó rendelkezéseket megszegi. (Módosította a 6/2000. (IV.7.) számú önkormányzati rendelet.) ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 20. (1) Az e rendelet hatálybalépése elıtt megkezdett állattartás feltételeit a rendelet hatálybalépését követı 6 hónapon belül kell kialakítani. (2) A megkezdett és engedélyhez kötött állattartás engedélykérelmét a rendelet hatálybalépését követı 3 hónapon belül kell elıterjeszteni, elmulasztása esetén azon túl, az állattartás engedély nélkülinek minısül. (3) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott határidın belül a köz-, illetve magánérdek jelentıs sérelme esetén is megtiltható az állattartás. 21. E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. A kihirdetéssel egyidıben hatályát veszti a Felsızsolca Nagyközségi Tanács 3/1982. (XII.17.) számú rendelete. N a g y József s.k. jegyzı F e h é r Attila s.k. polgármester 7