Rudabánya Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003. (IV. 25.) sz. rendelete az állatok tartásáról (Módosítással egységes szerkezetben)

Átírás

1 Rudabánya Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003. (IV. 25.) sz. rendelete az állatok tartásáról (Módosítással egységes szerkezetben) Rudabánya Nagyközség Önkormányzata annak céljából, hogy Rudabánya nagyközségben egységesen érvényesüljenek az állattartással kapcsolatos közegészségügyi, állategészségügyi és szomszédjogi előírások, a helyi állattartás szabályainak megállapítására a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16.. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: 1.. (1) A rendelet hatálya kiterjed Rudabánya nagyközség területén folytatott állattartásra. (2) A rendelet értelmezése során a./ nagy haszonállatnak tekintendő: ló, szarvasmarha, öszvér, szamár b./ kis haszonállatnak tekintendő: sertés, juh, kecske c./ kistestű haszonállatok: baromfi, nyúl, galamb, nutria, pézsma, nyérc d./ egyéb állatok fogalomkörébe: galamb (posta, sport, dísz), éneklő és díszmadarak, akváriumi állatok, macska, eb, hörcsögfélék, vadállatok, egzotikus állatok, stb. tartoznak. (3) Nem tartozik e rendelet hatálya alá a fegyveres erők, rendőrség, nemzetbiztonsági szolgálatok, büntetésvégrehajtási, vám- és pénzügyőri szervek, határőrség, cirkusz, állatkiállítások, versenyek, közintézetek, vágóhidak, állatkereskedések, engedélyezett állattenyésztő- és állattartó telepek területén folytatott állattartás. 2.. (1) Belterületen tartható állatok darabszámának korlátozása: maximum 5 db nagy haszonállat, maximum 10 db kis haszonállat, maximum 100 db kistestű haszonállat. (2) Az állatok szaporulata legfeljebb 6 hónapos korig tartható az (1) bekezdésben szabályozott darabszám felett. ÁLLATTARTÁS KORLÁTOZÁSA 3.. (1) Lakóházban és egyéb célú (nem állattartási létesítményben: pince, kazán, tüzelőtároló, stb) haszonállatot tartani TILOS! (2) A nagyközség belterületein (utcán, tereken, parkokban, temetőben) legeltetni TILOS! (3) TILOS haszonállatot tartani egészségügyi és gyermekintézmények, valamint közintézmények épületében, udvarán, továbbá ezek 50 méteres védőövezetében. (4) Olyan lakóépületekben, illetőleg azok udvarán, ahol 3 vagy több lakás van haszonállat tartása esetén a lakók egyetértése szükséges.

2 2 HASZONÁLLATOK ELHELYEZÉSE 4.. (1) Állatot csak közegészségügyi, állategészségügyi és építészrendészeti követelményeknek megfelelő körülmények között szabad tartani. (2) Amennyiben az állattartás megengedett, az elhelyezésre szolgáló helyiség (istálló, ól, ketrec stb.) a./ lakóépülettől 10 m-re, ásott kúttól 15 m-re legyen, b./ jól tisztítható, hézagmentes padozatú, szilárd burkolatú legyen, c./ a trágyatároló lakóépülettől 10 m-re, ásott kúttól 15 m-re helyezhető el, d./ a trágyalé csak zárt rendszerű, szivárgásmentes tárolóba vezethető, e./ A trágyatárolóból a tulajdonos, bérlő, használó köteles a trágyát telítődés esetén, de évente legalább kétszer márciusban és szeptemberben mezőgazdasági művelés alatt álló területre kiszállítani. (3) Ott, ahol az állattartásnak nincsenek meg a feltételei, a közvetlen emberi fogyasztásra szánt baromfi zárt helyen való tartása legfeljebb 2 napig megengedett. (4) Húsgalamb tartás csak zárt körülmények között folytatható, olyan helyen, ahol a ketrec megfelelően elhelyezhető és a galambtartás a házban lakók nyugalmát, valamint a környezet tisztaságát nem veszélyezteti. (Sport-, posta-, díszgalamb.) (5) Az állatok tartására szolgáló istálló, ól, ketrec, padlás, kifutó és ebbe tartozó trágya és trágyalé tároló, gödör elhelyezésére, karbantartására építésügyi, közegészségügyi és állategészségügyi jogszabályok az irányadók. (6) Az állatok tartására szolgáló létesítmények és környezetének tisztaságát, szükség szerinti fertőtlenítését, a kártékony állatok és rovarok rendszeres irtását az állattartó köteles biztosítani. (7) A trágya és trágyalé gyűjtésére, átmeneti tárolására szolgáló létesítmény az előzőekben említett előírások betartásánál fedett, szivárgásmentes, tisztítható, fertőtleníthető trágyagödör lehet. (8) Haszonállat tartásához az egyéb feltételek mellett az ingatlan tulajdonosának, illetve kezelőjének a hozzájárulása is szükséges. EGYÉB ÁLLATOK TARTÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSA 5.. (1) Egyéb állatok kategóriájába tartozó állatok közül a vadállatok, egzotikus állatok, stb. tartása csak a Magyar Állatkertek Szövetsége által előírt feltételek biztosítása esetén engedélyezhető. (2) Díszállatok, akvarisztikai célból engedély nélkül tartható.

3 3 (3) Méhészkedés csak a célra alkalmas helyen folytatható. (4) Méhészetet közös használatú épülettől és a szomszéd ingatlanoktól 4 méter, használatban lévő utaktól (közúttól, saját használatú úttól) pedig az út melletti vízelvezető árok külső szélétől számított 10 méter távolságon túl szabad elhelyezni. Saját használatú út tulajdonosa (használója) az út ideiglenes lezárása esetén az úton és az út mentén letelepedést engedélyezhet. (5) Ha a szomszéd ingatlantól való 4 méter távolságot megtartani nem lehet, a méheknek ellenkező irányban, vagy legalább 2 méter magas, tömör (deszka stb.) kerítés vagy élősövény létesítésével a magasban való kirepülést kell biztosítani. (6) A méhészkedésre a mindenkori hatályos jogszabályok az irányadók EBEK TARTÁSA 6.. Pitt-bull terrier, mint veszélyes eb, valamint az állam és közbiztonságról szóló évi 17. tvr. és a 35/1997. (II. 26.) Korm. sz. végrehajtási rendelete alapján veszélyesnek minősített ebek csak a jegyző engedélye alapján tarthatók. A tartás a 35/1997. (II. 26.) Korm. rendeletben foglaltak alapján kérelmezhető. 7.. (1) A 3 hónapos kort betöltött eb tulajdonosa köteles ebét a Polgármesteri Hivatalnál nyilvántartásba vetetni. Erről nyilvántartási lapot kell készíteni, amely egyúttal az eb oltási bizonyítványa is. A Polgármesteri Hivatalnál erről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartó lapnak tartalmaznia kell az ebtartó nevét, címet, az eb tartási helyét, az eb fajtáját, és az ezt igazoló állatorvos aláírását. A tulajdonos köteles a Polgármesteri Hivatalhoz 15 napon belül bejelenteni a változást, úgymint: - a tulajdonos személyi adatainak változását, - a tulajdonos változást, - az ebtartás helyének 3 hónapnál hosszabb időre történő megváltoztatását, - az eb elhullását, elvesztését. (2) Az eb tulajdonosa köteles ebét évente veszettség ellen beoltatni és ennek időpontját az oltási bizonyítványra az állatorvossal rögzíttetni. Amennyiben az ebtulajdonos ebét nem a Polgármesteri Hivatal által szervezett oltáson altatja, úgy köteles igazolni a nyilvántartást vezető Polgármesteri Hivatalnál az eb oltásának tényét. (3) Az eb közterületen való sétáltatásakor az oltási bizonyítványt az ebet sétáltató személynek magánál kell tartani és azt szükség esetén(harapás, marás) be kell mutatnia. 8.. (1) Ingatlanonként legfeljebb 2 eb tartható, a veszélyes és veszélyesnek minősített ebek kivételével.

4 4 (2) Az ebek szaporulata legfeljebb 3 hónapos korig tartható az előzőekben engedélyezett létszám felett. 9.. (1) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű eb tartása esetén teljes biztonsággal meg kell akadályozni annak kijutását a zárt területről. (2) Bekerítetlen ingatlanon TILOS az ebet szabadon tartani. Az eb tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy az eb tartási helyét, illetve annak határait szabadon ne hagyhassa el A tulajdonos köteles ebét úgy tartani, hogy - ne zavarja a környezetben élők nyugalmát, életvitelét, - ne sértse a Polgári Törvénykönyvben meghatározott szomszédjogokat, - ne veszélyeztesse mások testi épségét, egészségét, - ne szennyezze a környezetet, - ne sértse meg a mindenkor érvényes közegészségügyi és állategészségügyi szabályokat (1) Közterületen, közös használatú udvaron, vagy bárki által igénybe vehető egyéb területen az ebet pórázon kell vezetni. (2) Veszélyes vagy veszélyesnek minősített ebek nyakörvény VESZÉLYES feliratú, szabványos azonosító biléta használata kötelező. (3) Ebet csak 14 éven felüli személy sétáltathat, aki szükség esetén az ebet féken tudja tartani. Veszélyes vagy veszélyesnek minősített ebeket csak a 18. életévét betöltött személy aki az eb tulajdonosa -, illetve az eb felügyeletét ellátó természetes személy kísérhet Az eb tulajdonosa, vagy az eb felügyeletével megbízott személy köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet és a lakóház közös használatú területét ürülékkel ne szennyezze. E területeken az eb ürülékének azonnali eltakarításáról az ebtulajdonos, illetőleg az eb felügyeletével megbízott személy köteles gondoskodni (1) TILOS ebet beengedni, vagy bevinni (kivétel a vakvezető kutyát) a./ a közösség részére nyitva álló helyiségekbe (ha ezt a helyiség tulajdonosa, vagy az a felett rendelkező személy, szerv, üzemeltető stb. a bejáratnál elhelyezett tilalmi táblával, vagy felirattal jelzi), élelmiszer üzletbe, élelmiszerfeldolgozó üzembe, élelmiszerraktárba, valamint piac és a vásárcsarnok területére, b./ oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézmények területére, valamint kegyeleti helyre (kivéve, ha az intézmény vezetője ez alól felmentést ad), c./ ügyfélforgalmat lebonyolító középületbe (Polgármesteri Hivatal, Rendőrség stb.),

5 5 d./ játszótérre, e./ parkokba, zöldterületre. (2) Élelmiszert szállító járművön ebet szállítani TILOS (1) Ebet kínozni, lakásból elköltözés esetén magára hagyni, elhagyni TILOS. (2) Az ebtulajdonos köteles ebét kielégítő módon tartani, gondozni, megbetegedés esetén gyógyításáról gondoskodni. (3) Ha az ebtulajdonos nem szándékozik ebét és a felnövő ebeket tovább tartani, köteles elhelyezésükről gondoskodni. Eladhatja, elajándékozhatja, illetve felajánlhatja az Állategészségügyi Telepnek. (4) A gazdátlan, kóborló ebek befogásáról az önkormányzat köteles gondoskodni. A befogott ebeket ketrecbe kell zárni, etetésükről, tisztántartásukról gondoskodni kell 8 napon keresztül, közben az eb tulajdonosának felkutatására intézkedést kell tenni. Ha a befogott eb tulajdonosa megkerült vissza kell adni az ebét és meg kell fizettetni vele az eb befogásával, etetésével stb. járó költségeket. Ha az eb tulajdonosát nem sikerül felkutatni, az ebet át kell adni a menhelynek vagy kilövéséről kell gondoskodni (1) A veszett, veszettségre vagy fertőzésre gyanús ebekkel kapcsolatos eljárásra az Állategészségügyről szóló évi XCI. törvény és végrehajtási rendelkezései az irányadók. (2) Embert mart, harapott eb tulajdonosa a marás, harapás megtörténtét, harapott ember személyi adatainak közlésével az ebtartás helye szerinti illetékes körzeti állatorvosnak és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak haladéktalanul köteles bejelenteni. (3) Azt az ebet, amely embert mart vagy harapott a körzeti állatorvos 14 napos megfigyelés alá köteles helyezni. A megfigyelés tartalma alatt az ebet megkötve vagy bezárva kell tartani. (4) Az ebektől származó sebesülések észleléséről minden kezelőorvos köteles a terület szerint illetékes állatorvost értesíteni. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 16.. (1) Az állattartást meg kell tiltani, ha a./ az állattartás e rendeletben meghatározott feltételei nem biztosíthatóak, b./ az állattartó előzetes hatósági figyelmeztetés ellenére az állattartás jelen rendeletben szabályozott feltételeit nem biztosítja, c./ az állattartás a környék lakóinak nyugalmát zavarja, vagy az együttélés szabályait sérti. (2) Az állattartás megtiltása esetén az állattartó a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül az állattartást köteles megszüntetni.

6 6 (3) Ahol az állattartás engedélyhez kötött, az állattartási engedélyt a rendelet hatálybalépése után 30 napon belül kell kérni. Elmulasztása az állattartás megszüntetését eredményezi. (4) A bekóborló vadon élő állatok (róka, borz, nyest stb.) befogása a Polgármesteri Hivatal feladata. (5) Az állatok által okozott kárért teljes mértékben a tulajdonos a felelős. SZABÁLYSÉRTÉSI RENDELKEZÉSEK 17.. (1) Aki a rendeletben foglalt előírásokat megszegi szabálysértést követ el, és emiatt szabálysértési eljárás esetén Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény vagy mulasztás kimeríti a szabálysértésről szóló évi LXIX. törvényben, a 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendeletben, illetve más jogszabályban meghatározott szabálysértési tényállást, úgy az ott meghatározott eljárás keretében kell eljárni (1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, kivéve a 2.. (1)-(2) bekezdését, és a 8.. (1) bekezdését. (2) A rendelet 2.. (1)-(2) bekezdése július 1-én lép hatályba azzal, hogy ezen időpontig a./ a 2.. (1) bekezdésében meghatározott mértéket elérő vagy meghaladó állattartás esetén - az állattartónak gondoskodnia kell megfelelő, az Állategészségügyi Szabályzatban foglaltak szerinti telephely kialakításáról, - új állatot vásárolni nem lehet, - szaporulat a születéstől számított 2 hónapig tartható. b./ A 2.. (1) bekezdésben meghatározott értéket el nem érő állattartás esetén új állatot vásárolni, szaporulatot megtartani úgy lehet, hogy az összállomány az említett rendelkezésben meghatározott mértéket ne haladja meg. (3) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik az SZMSZ-ben meghatározottak szerint. A rendelet kihirdetésével hatályát veszti az állattartásról szóló 11/1993. (XI. 30.) sz. rendelet. Rudabánya, április 25. Szobota Lajos sk. polgármester Juhászné Léka Irén sk. jegyző kiadó