A minőségirányítási rendszer követelményei az ISO 9001 szerint

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A minőségirányítási rendszer követelményei az ISO 9001 szerint"

Átírás

1 A minőségirányítási rendszer követelményei az ISO 9001 szerint Az ISO 9001-es szabvány 4. fejezete: általános követelménye, hogy a szervezetnek meg kell határoznia, milyen folyamatokra van szükség a minőségirányítási rendszerhez, és hogyan kell ezeket alkalmazni a szervezetben, meg kell határozni ezeknek a folyamatoknak a sorrendjét és kölcsönhatásait, meg kell határoznia a folyamatok eredményes működésének és szabályozásának biztosításához szükséges feltételeket és módszereket, gondoskodnia kell arról, hogy rendelkezésre álljanak azok az erőforrások és információforrások, amelyek e folyamatok működésének és figyelemmel kísérésének támogatásához szükségesek, figyelemmel kell kísérnie, mérnie és elemeznie kell ezeket a folyamatokat, valamint alkalmaznia kell azokat a tevékenységeket, amelyek a tervezett eredmények elérése és folyamatos fejlesztése érdekében szükségesek. Az ISO 9001-es szabvány 5. fejezete: A vezetőség felelősségi köre, amelybe beletartozik a minőségpolitika, a minőségterezés, a felelősségek és hatáskörök meghatározása, a belső kommunikáció és kapcsolttartás, valamint a minőségirányítási rendszer működésének és eredményességének időszakos átvizsgálása. Az ISO 9001-es szabvány 6. fejezete: Gazdálkodás az erőforrásokkal, beleértve az emberi erőforrásokat, infrastruktúrát és munkakörnyezetet. Az ISO 9001-es szabvány 7. fejezete: A termék előállítása, amely itt a szervezetnek a vevő számára végzett tevékenységét jelenti (lásd a termék fogalom meghatározását). Ennek részei: A termék-előállítás megtervezése A vevővel kapcsolatos folyamatok, amelybe beletartozik a vevői követelmények meghatározása, a követelmények átvizsgálása az ajánlatadás és szerződéskötés előtt annak érdekében, hogy a szervezet a vevő igényeinek mindenben megfelelő terméket vagy szoláltatást legyen képes nyújtani. Tervezés és fejlesztés abban az esetben, ha a szervezet termékfejlesztést is végez vagy a termék megtervezése is az ő feladata. Beszerzés, amelybe beletartozik a termék beszerzés és alvállalkozó bevonása. Előállítás és szolgáltatás nyújtása, amelyet szabályozott módon kell előkészíteni, végrehajtani, figyelemmel kísérni és ellenőrizni, továbbá gondoskodni kell arról, hogy csak megfelelő termék illetve szolgáltatás kerüljön átadásra. A megfigyelő és mérőeszközök kezelése, amelyre akkor van szükség, ha a termék vagy szolgáltatás megfelelőségének ellenőrzéséhez mérőeszközökre, műszerekre van szükség. F. N. M oldal 1

2 Az ISO 9001-es szabvány 8. fejezete: Mérés, elemzés fejlesztés követelményei, amelybe beletartozik a minőségirányítási és a termék előállítási folyamatok figyelemmel kísérése, a termék ellenőrzése, valamint a vevői megelégedettség vizsgálata. Az így kapott adatok és eredmények alapján kell intézkedni az esetleg nem megfelelő termék kezeléséről, és dönteni a további helyesbítő vagy megelőző tevékenységekről. A minőségirányítási rendszer dokumentációjának azt kell bemutatni, hogy a szervezet minőségirányítási rendszere megfelel a szabvány összes követelményének, és azt a dokumentumokban előírtak szerint bevezették, eredményesen működtetik és folyamatosan fejlesztik. A dokumentumok és feljegyzések bizonyítják a minőségirányítási rendszer működését. A minőségirányítási rendszer dokumentumai A minőségirányítási rendszernek dokumentáltnak kell lenni, de a dokumentumok alapvető tartalmi követelményein túl azok formai kialakítást az ISO 9001-es szabvány nem írja elő. A rendszerdokumentáció bemutatja, hogy a minőségirányítási rendszer részleteiben és egészében mennyiben alkalmas a vezetőség által megfogalmazott minőségpolitika megvalósítására, leírja, szabályozza és bizonyítja a minőségirányítási rendszer működését, ezért elengedhetetlen feltétele a rendszer tanúsításának. A minőségirányítási rendszer dokumentálásának mértéke szervezetenként különböző, attól függ, hogy milyen a szervezet nagysága, milyen típusú tevékenységet végez, mennyire bonyolultak a folyamatok, valamint milyen a személyzet képzettsége. A dokumentáció lehet bármilyen formájú vagy típusú adathordozón. Annak érdekében, hogy a minőségirányítási rendszer szabályozottan, a minőségpolitikának és a minőségcéloknak megfelelően működjön, továbbá nyomon követhetők legyenek a végrehajtott intézkedések, és kimutathatók, igazolhatók legyenek az elért eredmények, különböző dokumentumokra van szükség. Az ISO 9001-es szabvány szerint a minőségirányítási rendszer dokumentációjának az alábbiakat kell tartalmaznia: a) nyilatkozatot a minőségpolitikáról és minőségcélokról, b) minőségirányítási kézikönyvet, c) eljárásokat a dokumentumok és a feljegyzések kezelésére, a nem megfelelő termék kezelésére, a helyesbítő és a megelőző tevékenységekre, valamint a belső auditra, d) azokat a folyamatokat, amelyekre a szervezetnek folyamatai eredményes megtervezéséhez, működtetéséhez és szabályozásához szüksége van, valamint, e) azokat a szabványban megkövetelt feljegyzéseket, amelyek objektív bizonyítékot szolgáltatnak az elvégzett tevékenységekről és az elért eredményekről. Minden szervezet maga határozza meg, hogy milyen terjedelmű dokumentációra van szüksége, és milyen adathordozót kíván használni. Egy eredményesen működő, letisztult minőségirányítási rendszerre a jól áttekinthető, nem terjengős, ismétlődéseket nem tartalmazó dokumentáció a jellemző. Az ISO 9001-es szabvány megköveteli, hogy a dokumentumok kezelésére vonatkozó eljárást írásban (dokumentált eljárásban) szabályozzák. A dokumentumok kezelésnek F. N. M oldal 2

3 szabályozása azért szükséges, hogy mindenhol, ahol arra szükség van, álljanak rendelkezésre az alkalmazandó dokumentumok. Csak megfelelőség szempontjából jóváhagyott érvényes dokumentumokat használjanak, és megakadályozzák, hogy véletlenül elavult dokumentumokat alkalmazzanak. Ennek érdekében kell szabályozni a dokumentumok készítésének, jóváhagyásának, kiadásának, átvizsgálásának, módosításának, azonosításának, elosztásának és megóvásának módját és felelőseit. A dokumentumok kezelésre vonatkozó szabályozásnak azokra a külső eredetű dokumentumokra is ki kell terjedni, amelyek a termékre vonatkozó követelményeket írnak elő. Külső dokumentumok pl. a tervdokumentáció, az alkalmazandó jogszabályok és szabványok, vagy maga a szerződés is lehet külső dokumentum. A feljegyzések sajátos dokumentumok, a minőségirányítási rendszerben előírtak teljesítését és annak eredményét bizonyítják. (Pl. naplók, jegyzőkönyvek, jelentések, mérési eredmények stb.) A feljegyzések kezelésére vonatkozó szabályozás annak érdekében szükséges, hogy a feljegyzések maradjanak olvashatók, legyenek könnyen azonosíthatók és visszakereshetők, továbbá szabályozni kell azok megőrzési idejét és selejtezését. Minőségirányítási kézikönyv A minőségirányítási kézikönyv a minőségirányítási rendszer alapdokumentuma. Az ISO 9001-es szabvány általános minőségirányítási követelményeket határoz meg azzal a céllal, hogy minden szervezetre alkalmazhatók legyenek, a szervezet típusától, méretététől és az általuk végzett tevékenységektől függetlenül. Ebből következik, hogy a követelmények teljesítésének módja igen eltérő lehet a különböző szervezeteknél. A minőségirányítási kézikönyv mutatja be, milyen módon teljesíti a szervezet a szabvány követelményeit. Mivel a szabvány előírja, hogy a minőségirányítási rendszer dokumentációjának tartalmazni kell a vezetőség nyilatkozatát a minőségpolitikáról és a minőségcélokról, ezt a minőségirányítási kézikönyvben szokott szerepelni. A szabvány szerint minőségirányítási kézikönyvnek az alábbiakat kell tartalmazni: a) a minőségirányítási rendszer alkalmazási területét, beleértve az esetleges kizárásokat és azok alkalmazási területét, b) A minőségirányítási rendszerben kialakított dokumentált eljárásokat vagy az azokra való hivatkozást c) A minőségirányítási rendszer folyamatai közötti kölcsönhatásokat. A minőségirányítási kézikönyv mutatja be, hogy a szervezet milyen tevékenységet végez, és az összes tevékenységi területére vonatkozik-e a minőségirányítási rendszer, vagy végez olyan más tevékenységet is, amelyre nem terjed ki a minőségirányítás. A rendszer tanúsítása az így megadott területre vonatkozik. Vannak olyan követelményei a szabványnak, amelyek bizonyos szervezeteknél nem értelmezhetők, ezért a szabvány lehetőséget ad arra, hogy megfelelő indoklás mellett ezeket a követelményeket ne vegyék figyelembe (kizárják), és vannak olyan követelmények, amelyek a szervezet tevékenységétől függően más-más hangsúlyt kapnak. A kizárások csak a szabvány A termék előállítása fejezetében megadott követelményekre vonatkozhat. Például F. N. M oldal 3

4 a tervezéssel nem foglalkozó kivitelező szervezet nem veszi figyelembe a tervezésre és fejlesztésre vonatkozó követelményeket, de egy tervező szervezet kizárhatja a megfigyelő- és mérőeszközökre vonatkozó részt. A minőségirányítási rendszerben 6 dokumentált eljárást kötelező kialakítani, amelyek: a dokumentumok kezelése, a feljegyzések kezelése, a minőségirányítási rendszer belső auditja, a nem megfelelő termék kezelése, helyesbítő tevékenység és a megelőző tevékenység. Emellett a szervezet más eljárásokat is kialakíthat, ha a szükséges a rendszer fenntartásához. Például eljárási utasításban szabályozhatják a gazdálkodást az erőforrásokkal, a megfigyelőés mérőeszközök kezelését, vagy a munkák átadási-átvételi eljárását, de ezek más módon is szabályozhatók, ha arra van célszerűbb megoldás. A rendszerben alkalmazott folyamatok leírására megfelelő lehet pl. a folyamatábra vagy a folyamat lépéseit bemutató táblázat. A gyakorlatban a minőségirányítási kézikönyv többnyire a szabvány valamennyi követelménypontjára vonatkozóan tartalmaz leírást, gyakran a szabvány követelménypontjainak megfelelő sorrendben, holott ez nem előírása a szabványnak. Ennek oka többnyire az, hogy a minőségügyi rendszer tanúsítását végző külső auditorok számára áttekinthetőbbé tegyék a dokumentációt. A minőségirányítási kézikönyv lehet mindössze néhány oldalas, amely megadja, hogy a részletesebb szabályozás milyen más dokumentumokban található meg. Legnehezebb bemutatni a minőségirányítási kézikönyvben a rendszer folyamatai közötti kapcsolatot. A jól működő minőségirányítási rendszer alapja, hogy a folyamatokat helyesen definiálják, megkülönböztessék az alaptevékenységek folyamatait és az azokat segítő úgynevezett támogató folyamatokat, valamint az irányítási folyamatokat. A folyamatok hálózatával lehet áttekinthetővé és kezelhetővé tenni a szervezet egész működését. A folyamatok sorrendjének és a folyamatok közötti kapcsolatok meghatározásával pedig felszínre kerülnek az esetleges szabályozási hiányosságok, vagy túlszabályozások, átfedések, felesleges párhuzamosságok. Például az egymást követő két folyamat közötti kapcsolat hiánya miatt ezen a ponton a munkavégzésben is valószínűleg zavarok keletkeznek. Az építőipari szervezeteknél alkalmazott dokumentumok a) A minőségirányítási rendszer belső dokumentációja, amelyet az ISO es szabvány megkövetel: Minőségirányítási kézikönyv, amely a rendszer alapdokumentuma; A szabvány által előírt dokumentált eljárások (dokumentumok kezelése, feljegyzések kezelése, nem megfelelő termékek kezelés, helyesbítő tevékenység, megelőző tevékenység és a belső audit.) A szervezet tevékenységeiből adódó folyamatok szabályozása (pl. előkészítés, termelés, ellenőrzés, gazdálkodás az erőforrásokkal, beszerzés stb.). Azok a dokumentumokat, amelyekre a szervezetnek - folyamatai eredményes tervezésének, működtetésének és szabályozásának biztosítása céljából - szüksége van F. N. M oldal 4

5 Technológiai utasítás, minden olyan esetben, amikor annak hiánya kedvezőtlenül hatással van a minőségre, vagy technológiai utasítással csökkenthető a nem megfelelő munka vagy termék valószínűsége és szükség szerint munkautasítások. Ezek a szervezet tevékenységére szabott belső dokumentumok. Munkautasítások szükség szerint b) Külső forrásból származó dokumentumok, amelyek a vevők és más érdekelt felek követelményeit tartalmazzák Szerződés, tervdokumentáció, beleértve a műszaki leírást és költségvetést Hatósági engedélyek Alkalmazandó jogszabályok, szabványok és a termék követelményeket előíró egyéb műszaki specifikációk c) Az építési munkához kapcsolódó sajátos belső dokumentumok, összhangban a szerződéssel, kiviteli tervdokumentációval,: Kivitelezés tervezés dokumentumai: ütemterv, organizációs terv, időterv, helyszíni berendezési terv, olyan részletességgel, amely a folyamatos munkavégzéshez, a részfolyamatok zavartalan kapcsolódásához és több munka párhuzamos szervezéséhez szükséges, a minőségcéloknak megfelelően. Minőségterv az adott létesítményre vonatkozóan Ellenőrzési és mintavételi terv a minőségterv részeként, vagy önállóan, a teljes kivitelezési munkára vonatkozóan Feljegyzések Az ISO 9001-es szabvány megköveteli, hogy a feljegyzések kezelésére vonatkozó eljárást írásban (dokumentált eljárásban) szabályozzák. A feljegyzések olyan sajátos dokumentumok, amelyek bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a minőségirányítási rendszer megfelel a követelményeknek, és eredményesen működik. A feljegyzések bizonyítják, hogy az előírt tevékenységeket végrehajtották, és dokumentálja azok eredményét. A feljegyzéseknek olvashatónak és könnyen azonosíthatónak kell lenni mindaddig, amíg használatban vannak, illetőleg ameddig meg kell őrizni azokat. Az építőipari szervezeteknél alkalmazott legfontosabb feljegyzések: a) Az ISO 9001-es szabvány által megkövetelt feljegyzések, például Belső auditjelentések, vezetőségi átvizsgálás határozatai Ellenőrzési és vizsgálati jegyzőkönyvek Beszállítók értékelése és kiválasztása Nem megfelelő termék kezeléséhez kapcsolódó tevékenységek feljegyzései Helyesbítő és megelőző tevékenysége feljegyzései b) Az építési munkához kapcsolódó sajátos feljegyzések F. N. M oldal 5

6 Építési napló, amely a kivitelezési folyamatot követi nyomon és annak eredményét dokumentálja (a jogszabályban előírt részletességgel vezetve) Kooperációs jegyzőkönyvek, amelyek a kivitelezés folyamatának egy-egy közbülső állapotáról készülnek, feladatokat, követelményeket határoznak meg, és regisztrálják egy korábbi feladat vagy követelmény teljesítési állapotát Hatósági egyeztetések jegyzőkönyvei Az ellenőrzési terv végrehajtását és eredményét igazoló feljegyzések, amelyek bizonyítják a tervezett vagy más okból szükséges ellenőrzések elvégzését, azok eredményét, lehetővé teszik az ellenőrzés alapján elrendelt intézkedések nyomonkövetését, és lehetőséget adnak a hibák elemzésére annak érdekében, hogy azok későbbi megismétlődését el lehessen kerülni Megfelelőségi nyilatkozatok, amelyek a követelmények teljesítését igazolják a nyilatkozat tevő által Átadás-átvételi jegyzőkönyvek, amelyek egy kész munka vagy munkarész állapotát és az esetleges további feladatokat, feltételeket, kötelezettségeket határoznak meg Ezek a feljegyzések egy adott projekt folyamatában és azt követően, ha szükséges, bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a vállalt kötelezettségek illetve követelmények milyen módon vagy mértékben teljesültek. Emellett a feljegyzések olyan adatokkal szolgálnak a folyamatokról és azok eredményéről, amelyek elemezve, feldolgozva azokat, későbbi fejlesztésekre, tökéletesítésekre irányuló döntéseket alapozhatnak meg. (A tényeken alapuló döntéshozatal a minőségirányítási rendszer egyik alapelve.) Vizsgálatról és ellenőrzésről készült feljegyzések A vizsgálatokról olyan feljegyzést kell készíteni, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a vizsgálat az előírt feltételeknek megfelelően megtörtént. A feljegyzésben legyen feltüntetve minden olyan körülmény, amely lehetővé teszi, hogy a vizsgálatot azonos módon és azonos körülmények mellett megismételjék, ha az szükségessé válna. A vizsgálati jelentésnek vagy jegyzőkönyvnek tartalmazni kell minden adatot és mért értéket, amely alapján a vizsgálati eredmények kiértékelése elvégezhető. F. N. M oldal 6

7 A vizsgálati jegyzőkönyvnek tartalmazni kell a következőket: a vizsgálat tárgya, a termék megnevezése a vizsgálat módszere (pontos leírás, vagy hivatkozás szabványra) a vizsgálat helye és ideje a vizsgált minták azonosítása és mennyisége a vizsgálati körülmények, ha azok hatással vannak a mérési eredményre a használt mérőeszközök és a mérőeszköz pontossága a mért értékek a vizsgálatot végző személyek neve, beosztása és aláírása. Egyes esetekben fontos lehet, hogy a vizsgálaton vagy az ellenőrzésen jelenlévő személyek is fel legyenek sorolva, illetve aláírják a jegyzőkönyvet. Ha a vizsgálatokat független laboratóriumban végezték, akkor a vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza még - a laboratórium megnevezését, címét, hivatkozást az akkreditált vagy kijelölt státuszra, - a megrendelő nevét és a megrendelés adatait, - a vizsgálatért felelős nevét, beosztását, aláírását, - a vizsgálati jegyzőkönyv keltét - nyilatkozatot arról, hogy a vizsgálati eredmények csak a megvizsgált mintára vonatkoznak. A vizsgálati jegyzőkönyvhöz csatolni kell a mintavételi jegyzőkönyvet, amely hasonló részletezettséggel tartalmazza mindent, amely a minta azonosításához szükséges, leírja a mintavétel módját és körülményeit. A vizsgálati eredmények elemzését és az abból levont következtetéseket a vizsgálati jegyzőkönyv nem tartalmazza. A vizsgálati eredmények értékeléséről készített feljegyzés tartalmazza a követelményt, és a megfelelőségre vonatkozó megállapítást az elvégzett vizsgálatokra hivatkozva. Ebben célszerű a vizsgálati jegyzőkönyvre hivatkozni, vagy értelemszerűen feltüntetni a vizsgálatra vonatkozó adatokat. Az építés-kivitelezés folyamatának figyelemmel kísérése és tervszerű ellenőrzése a felelős műszaki vezető feladata, aki az ellenőrzések elvégzésének tényét és eredményt feljegyzi az ellenőrzési naplóban, építési naplóban vagy más dokumentumban, attól függően, hogy ezt a szervezet minőségirányítási rendszerében hogyan szabályozták. A kivitelező vállalkozás saját ellenőrzéseiről készített feljegyzéseit célszerű külön naplóban vagy más belső használtra készült feljegyzésformátumban dokumentálni, amelyet nem szükséges a műszaki ellenőrnek megmutatni. A teljesítésre vonatkozó kivitelezői nyilatkozatok egyben azt is jelentik, hogy az elvégzett, munkát vagy munkarészt a minőségirányítási rendszerben szabályozott módon ellenőrizték, és az a követelményeknek megfelel. Az építési naplóba a műszaki ellenőr is tehet bejegyzéseket, aki a /építtető képviseletében kíséri figyelemmel a kivitelezést. A műszaki ellenőr tevékenysége nem csökkenti a felelős műszaki vezető ellenőrzési kötelezettségét vagy felelősségét. A műszaki ellenőrnek saját használatra részletesebb feljegyzéséket szükséges készíteni, mint az építési naplóra vonatkozóan előírás. A feljegyzés F. N. M oldal 7

8 bizonyítja, hogy az ellenőrzést a tervnek megfelelően elvégezték, rögzíti az ellenőrzés eredményét, tartalmazza az ellenőrzés nem megfelelő eredménye alapján szükséges intézkedéseket, bizonyítja, hogy az elrendelt intézkedéseket végrehajtották, és az eredménye megfelelő, nem megfelelő eredmény esetén dokumentálja azokat a körülményeket, amelyek alapján elemezni lehet a nemmegfelelőség okát, annak megszüntetése érdekében. Az ellenőrzésre vonatkozó feljegyzéseknek kapcsolódni kell az ellenőrzési tervhez. A feljegyzések teszik lehetővé, hogy nem megfelelő ellenőrzési eredmény után dönteni lehessen a további teendőkről, és azok végrehajtását nyomonkövessék. A feljegyzések szolgáltatnak adatokat a helyesbítő vagy megelőző intézkedések megtervezéséhez. A vizsgálatok értékelése és azok alapján hozott döntések általában következményekkel járnak, előfordulhat, hogy valamelyik fél vitatja annak megalapozottságát, ezért fontos a vizsgálatok pontos végrehajtása. Ennek három alapfeltétele van: felkészült személyzet, megfelelő mérőeszköz vagy berendezés, a vizsgálati körülmények megfelelősége. A vizsgálat jellegétől függ, hogy milyen felkészültséget, gyakorlatot, jártasságot követel meg a személyzettől, illetve hogyan befolyásolják a mérés eredményét szubjektív tényezők. A vizsgálatok végrehajtásához a vizsgálati módszerrel összhangban lévő vizsgálóeszköz szükséges, amelynek főbb paramétereit a vizsgálati szabványok gyakran meghatározzák. Fontos tudni, hogy a mérőeszköztől megkövetelt pontosság a mérés tárgyát képező követelmény érték pontosságával, tűrésével függ össze. Mérésre olyan eszköz használható, amelynek pontossága és mérési bizonytalansága ismert, és a megkövetelt mérési pontosságot biztonsággal teljesíti. Az ISO 9001-es szabvány követelményeket tartalmaz a mérőeszközökre vonatkozóan. A vizsgáló- és mérőeszközök pontosságának és vizsgálatra való alkalmasságának folyamatos fenntartása érdekében a mérőeszköz használóinak, akár laboratóriumról, akár munkahelyi vizsgálatokról van szó, felügyelet alatt kell tartani a mérőeszközöket. A mérőeszköz felügyelet azt jelenti, hogy az eszközökről, azok mérési képességéről, használati feltételeiről nyilvántartást kell vezetni, a műszereket azonosítani kell, és a mérés jellegétől valamint az eszköztől függően rendszeresen hitelesíteni vagy kalibrálni és/vagy ellenőrizni kell az alkalmasságát. A hitelesítést az Országos Mérésügyi Hivatal (OMH) a kalibrálást úgynevezett kalibráló laboratóriumok végezhetik. A kalibráló laboratórium iránti bizalmat erősíti, ha az akkreditált laboratórium. Az akkreditálás az MSZ EN ISO/IEC Vizsgáló- és kalibrálólaboratóriumok felkészültségének általános követelményei szabvány szerinti felkészültség és alkalmasság elismerését jelenti. A mérőeszközök hitelesítésekor vagy kalibrálásakor kiállított bizonyítvány vagy jegyzőkönyv a mérőeszköz fő paramétereit, mérési pontosságát és bizonytalanságát adja meg, de nem foglal állást arról, hogy milyen vizsgálatra alkalmas, illetve alkalmas-e bizonyos vizsgálatok F. N. M oldal 8

9 elvégzésére az eszköz. Ennek eldöntése a hitelesítési vagy kalibrálási bizonyítvány vagy jegyzőkönyv megállapításai alapján a felhasználó feladata, mivel a felhasználó ismeri, hogy az adott mérés milyen pontosságot követel. A hitelesítés vagy kalibrálási dokumentum ajánlásként megjelöli mikor szükséges a hitelesítést, kalibrálást megismételni. A műszer használója ettől eltérhet, ha úgy ítéli meg, hogy a mérési körülmények, a használat gyakorisága vagy egyéb körülmények azt indokolják, de ezt az indoklást tényekre alapozva írásban kell rögzíteni. Fontos, hogy a mérőeszközökre vonatkozó tevékenységek tervszerűek és dokumentáltak legyenek, annak érdekében, hogy a vizsgálatokat mindig megfelelő állapotban lévő eszközzel végezzék el, és ezt bizonyítani is tudják. A mintavétel és a vizsgálat körülményei általában hatással vannak a mérés eredményére, ezért a vizsgálati módszerben előírt feltételeket a mintavételre, csomagolásra, szállításra, tárolásra, a próbatest elkészítésére vonatkozóan ugyanolyan gondosan be kell tartani, mint a vizsgálatra előírt követelményeket. Ha a vizsgálati módszer meghatározza az előkészítés (kondicionálás) és a vizsgálat környezeti feltételeit (például a laboratórium hőmérsékletét, páratartalmát, tárolási időt), azok meglétéről gondoskodni kell a vizsgálat tervezése és előkészítése során. Az építőipari vállalkozások minőségirányítási rendszere Az építés-kivitelezés mindig egyedi tevékenység, akár annak eredményét, akár a kivitelezés körülményeit tekintjük. Az építéssel létrehozott termék (építmény) élettartama és értéke lényegesen nagyobb, mint általában más termékeké. Sajátossága az építésnek, hogy a termék tényleges minősége csak akkor értékelhető, amikor az elkészült, mivel nem lehet minta után rendelni, és nem lehet a terméket, vagyis az építményt kicserélni. Általában a hibás, vagy a nem megfelelő szerkezet csak nagy költséggel, vagy nem teljes értékűen javítható. Az építés az emberi környezet átalakításával jár, emberi szükségletek kielégítését szolgáló létesítmények megvalósítása a célja, ezért szoros kapcsolat van az építés minősége és az életünk minősége között. Az épület hosszú élettartama alatt az emberek és a közösség igénye is változik a műszaki és gazdasági változásoknak, vagy akár a divatnak megfelelően. Széles azoknak a köre, akik az építményről véleményt alkotnak, ezért a minőség megítélése is bonyolultabb, mint általában más termékek esetében. Lényeges eltérés van az építés-kivitelezést végző szervezet és más ipari tevékenységet végző szervezetek között, amelynek hatása van a minőségirányításra. Az építmények megvalósítását végző szervezet, a projekt szervezet, általában több független vállalkozás együttműködésével jön létre. A projektben résztvevő személyek egyszerre tartoznak a saját állandó szervezetükhöz, és a projektszervezethez, így a projektcélok mellett a saját szervezetük céljait is szem előtt tartják, de többnyire a saját szervezetük elvárásait tekintik fontosabbnak. A változó fő- és alvállalkozói kapcsolatok miatt a munkát végzők személyi összetétele rendszeresen változik, a különböző vállalkozások alkalmazottai eltérő vállalati kultúrát képviselnek. Az építési folyamatban soha nem tervezhető meg előre minden tevékenység, az előre nem várható események kockázata sokkal nagyobb, mint más iparágakban. Így például az időjárás, vagy az együttműködő felek megbízhatósága komoly kockázati tényező lehet, amelyek a költségeket és a határidőket befolyásolják. F. N. M oldal 9

10 A fentiek érzékeltetik a minőségirányítás jelentőségét, fontosságát, és indokolják a minőségszabályozás más iparágaktól eltérő módszereit. Az ISO 9000 és ISO 9001 szabványok egy viszonylag állandó vagy huzamosabb ideig folyamatosan működő szervezetre vonatkoznak, és olyan általános elveken nyugszanak, amelyek lehetővé teszik alkalmazásukat a lehető legszélesebb körben, ahol valamilyen értékteremtő, termelő vagy szolgáltató tevékenységet végeznek. Egy kivitelező cég azonban nem vesz részt a teljes szervezetével a vállalkozásban, ugyanakkor más szervezetekből alvállalkozókat von be. Az építményt tehát több vállalkozó együttműködésével alakult szervezet valósítja meg, és ez a szervezet a létesítmény átadása után megszűnik, de összetétele az építés folyamata alatt is változik. A projektszervezetet több önálló gazdasági társaság egységei alkotják. A szervezet időleges, a projekt élettartamára hozzák létre, nem rendelkezik önálló jogi személyiséggel, a szervezeten belüli kapcsolatokat szerződések szabályozzák. Az ISO 9001 szerint a projektszervezet nem tanúsítható, csak az abban résztvevő vállalkozások külön-külön. A tanúsítás arra a tevékenységi körre érvényes, amelyre a vállalkozás bizonyítottan felkészült, és az erre vonatkozó szabályozó dokumentumoknak megfelelően jár el. Az építési projekt minőségirányítása a megvalósításában résztvevő valamennyi vállalkozást érinti. A projektet irányító (pl. a fővállalkozó) szervezet a projektcéloknak megfelelő követelményeket támaszt az együttműködő (alvállalkozó) szervezetekkel szemben. Az összekapcsolódás az együttműködés és a partnerkapcsolat úgy lehet a legeredményesebb, és kölcsönösen előnyös, ha a résztvevők hasonló módon alakították ki a saját minőségirányítási rendszerüket. Ezért indokolt, hogy az építőipari vállalkozások a szakmai sajátosságoknak legmegfelelőbb közös minőségirányítási rendszermodellt alkalmazzanak. A hazai építőipari vállalkozások a hagyományosan kialakult gyakorlatnak megfelelően sok tekintetben azonos vagy hasonló eljárások szerint dolgoznak, ezért az ISO 9001-es szabványnak megfelelő minőségirányítási rendszert bevezető különböző kivitelező cégek könnyen megtalálják a közös hangot, ha egy projekten együtt kell dolgozniuk. Az építéskivitelezési gyakorlatban például általános, hogy az egy építkezésen dolgozó különböző szervezetek munkájának összehangolására és a munkák menetének ellenőrzésére a heti rendszerességgel tartott kooperációs egyeztetéseken kerül sor. Az építés-kivitelezés sajátossága, hogy a felelős műszaki vezető, aki általában az építésvezető, az építési munka helyszíni irányítója, egyszemélyi felelőse állandó kapcsolatban van az építtetőt képviselő műszaki ellenőrrel az építkezés teljes folyamatában, így minden váratlan esemény fellépésekor azonnali egyeztetésre van lehetőségük. Az építőipari sajátosságok miatt egy kivitelező cégnek olyan minőségirányítási rendszert kell kialakítania, amely - figyelembe veszi azt, hogy a termék előállítás nem gyártó üzemben, hanem az építési helyszínen történik, mindig egyedi tervek szerint, mindig más körülmények között, ezért az folyamatosan változó körülményekhez való alkalmazkodás képességének fenntartása mellett szabályoz minden tevékenységet és folyamatot, amely állandó vagy ismétlődő; - a szervezet a személyi, tárgyi és anyagi erőforrásainak megfelelően pontosan meghatározza azokat a kereteket, amelyen belül a szervezet vállalkozhat, és ezeken a F. N. M oldal 10

11 kereteken belül szabad mozgásteret biztosít, amelyhez a vezetők és munkatársak a rájuk ruházott felelősségi körnek megfelelő hatáskörrel rendelkeznek; - folyamatosan gondoskodik arról, hogy a meghatározott felelősséggel és hatáskörrel rendelkező személyek felkészültsége, gyakorlata, vagyis alkalmassága mindig képessé tegye a szervezetet a vállalt feladatok elvégzésére; - folyamatosan fenntartja és fejleszti az erőforrásait összhangban azzal a tevékenységi körrel, amelyre vállalkozik; - megvannak a szabályozott módszerei arra, hogy a szerződéses partnereivel szemben maghatározott kötelezettségeinek teljesítését, a minőséget, határidőt és költségeket folyamatosan figyelemmel kísérje, és a teljesítésre vonatkozó nyilatkozatait ezekkel megalapozottá tegye; - az eredményeit folyamatosan kiértékelje, és azok alapján szükség szerint intézkedéseket hozzon és fejlesztéseket hajtson végre. Egy építés-kivitelezéssel foglalkozó cég minőségirányítási rendszerével szemben követelmény, hogy az a tevékenységi kör, amelyre a kivitelező vállalkozik, legyen szabályozott, amilyen mértékben csak lehetséges egy projektszervezetben való részvétel megkövetelte rugalmasság mellett. Legyen meghatározva, milyen feladatok ellátására teszi képessé a saját erőforrása, és milyen alvállalkozói és beszállítói háttérrel rendelkezik. Szükséges, hogy legyenek meg a módszeri és eszközei az előkészítő munkák ellátására, amelynek során az adott projekt, vagy az abban vállalt részfeladat megtervezését és előkészítését végzik. A minőségirányítási rendszeren belüli minőségszabályozás funkciója minimálisra csökkenteni annak kockázatát, hogy a munkavégzés hibás, vagy a szerződéstől eltérő legyen. Ennek az építés-kivitelezésben különös jelentősége van, mert az építés sajátosságaiból adódóan a hibák nagy anyagi veszteségeket okoznak, és többnyire nem javíthatók teljes értékűen. A minőségellenőrzés a minőségszabályozás egyik elemeként működik. Ebben a rendszerben a hangsúly a hibás termékek vagy nem megfelelő munka kimutatása helyett a hibák keletkezését megakadályozó tevékenységek, és intézkedések láncolatán van. A hibák keletkezésének lehetőségét csökkentő vagy megszüntető intézkedéseknek ott van a legnagyobb jelentőségük, ahol a hiba vagy nemmegfelelőség következtében a legnagyobb kár keletkezik. Az építési tevékenységben tipikusan ilyen feladat egy-egy kritikus munkaszakasz megkezdése előtt a szükséges feltételek meglétének ellenőrzése, például a munkaterület vagy a fogadószerkezet átvétele, az elvégzésre kerülő munka megtervezése, előkészítése, erőforrások és információk rendelkezésre állása. Az építmény minőségét a beépített építési termékek minősége mellett a helyszíni építési munkák határozzák meg, ezért a technológiai utasítások fontos dokumentumai a minőségirányítási rendszernek. (Más megnevezése is lehet, pl. technológiai vagy kivitelezési folyamatszabályozás.) A technológiai utasítás az egymást követő folyamatok, illetve részfolyamatok szabályozására szolgál, és különösen ott van jelentősége, ahol a folyamat menete, a szükséges erőforrások, és a folyamatot nyomon követő ellenőrzés módja a rendelkezésre álló más dokumentumok alapján nem egyértelmű, illetve ahol annak hiánya növeli a nem megfelelő munkavégzés, illetve hibák kockázatát. A technológiai utasítás tartalmazza mindazokat az elemeket, amelyek a folyamat minőségszabályozásához szükségesek. F. N. M oldal 11

Minőségirányítás az építőiparban

Minőségirányítás az építőiparban Minőségirányítás az építőiparban Építéskivitelezési sajátosságok Földessyné Nagy Márta okl. építőmérnök 2013. Az ellenőrzés módszerei Dokumentáció ellenőrzés Számítás Szemrevételezés Helyszíni vizsgálattal

Részletesebben

A., ALAPELVEK VÁLTOZÁSAI

A., ALAPELVEK VÁLTOZÁSAI A., ALAPELVEK VÁLTOZÁSAI S.sz. ISO 9001:2008 ISO 9001:2015 1) vevőközpontúság vevőközpontúság 2) vezetés vezetői szerepvállalás 3) a munkatársak bevonása a munkatársak elköteleződése 4) folyamatszemléletű

Részletesebben

2011. ÓE BGK Galla Jánosné,

2011. ÓE BGK Galla Jánosné, 2011. 1 A mérési folyamatok irányítása Mérésirányítási rendszer (a mérés szabályozási rendszere) A mérési folyamat megvalósítása, metrológiai megerősítés (konfirmálás) Igazolás (verifikálás) 2 A mérési

Részletesebben

Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban

Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban Minőség fogalma (ISO 9000:2000 szabvány szerint): A minőség annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket". 1. Fogalom

Részletesebben

Gyártástechnológia alapjai Méréstechnika rész 2011.

Gyártástechnológia alapjai Méréstechnika rész 2011. Gyártástechnológia alapjai Méréstechnika rész 2011. 1 Kalibrálás 2 Kalibrálás A visszavezethetőség alapvető eszköze. Azoknak a műveleteknek az összessége, amelyekkel meghatározott feltételek mellett megállapítható

Részletesebben

A szabványos minőségi rendszer elemei. Termelési folyamatok

A szabványos minőségi rendszer elemei. Termelési folyamatok 10. A szabványos minőségi rendszer elemei. Termelési folyamatok 10.1 Beszerzés (ISO 9001, 4.6.) A termelési folyamatok közül a szabvány elsőként a beszerzést szabályozza. Az előírások a beszállító értékelésével,

Részletesebben

Gyöngy István MS osztályvezető

Gyöngy István MS osztályvezető Gyöngy István MS osztályvezető www.emi-tuv.hu Hogyan készítsük el az új MIR dokumentációt, hogyan készüljünk fel a külső fél általi auditra?. 25 éve Magyarországon Tanúsítás / Hitelesítés: NAT akkreditáció

Részletesebben

A minőségirányítási rendszer dokumentumai előadó: Dr. Szigeti Ferenc főiskolai tanár

A minőségirányítási rendszer dokumentumai előadó: Dr. Szigeti Ferenc főiskolai tanár Műszaki Alapozó, Fizika és Gépgyártástechnológia Intézeti Tanszék Minőségirányítás alapjai A minőségirányítási rendszer dokumentumai előadó: Dr Szigeti Ferenc főiskolai tanár A minőségirányítási rendszer

Részletesebben

Minőségirányítási Kézikönyv

Minőségirányítási Kézikönyv FVM MGI Oldal: 1/7 4. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER 4.1. Általános követelmények Olyan minőségirányítási rendszert hoztunk létre, dokumentáltunk és tartunk fenn, amely megfelelő eszköz arra, hogy tevékenységünk

Részletesebben

Minőségbiztosítás a laboratóriumi munkában - Akkreditáció -

Minőségbiztosítás a laboratóriumi munkában - Akkreditáció - Minőségbiztosítás a laboratóriumi munkában - Akkreditáció - Kulcsszavak - Teljes dokumentáltság, szabályozottság - Visszavezethetőség - Rendszeres külső és belső ellenőrzés - Folyamatos fejlődés - Esetlegesség,

Részletesebben

Projektszám HU13210/11 oldalszám: 1/5. 2000 Szentendre, Dózsa György út 20.

Projektszám HU13210/11 oldalszám: 1/5. 2000 Szentendre, Dózsa György út 20. Projektszám HU13210/11 oldalszám: 1/5 Megbízó szervezet megnevezése: Szentendrei Betonárugyár ZRt. Székhelye: 2000 Szentendre, Dózsa György út 20. Az audit során vizsgált illetve megtekintett telephelye(i):

Részletesebben

INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR

INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR MIR a projektben 30 MB KÁLMÁN MIKLÓS ÉS RÁCZ JÓZSEF PROJEKTMENEDZSERI ÉS PROJEKTELLENŐRI FELADATOK 2017. 02. 24. MMK-Informatikai projektellenőr képzés 1 MIR Tartalom: 2-12

Részletesebben

A szabványos minőségi rendszer elemei. Általános részek, tervezés

A szabványos minőségi rendszer elemei. Általános részek, tervezés 9. A szabványos minőségi rendszer elemei. Általános részek, tervezés 9.1 Az ISO 9001 szabvány előírásainak csoportosítása A szabvány 0., 1., 2., és 3. pontja bevezetésként szolgál és megadja a legfontosabb

Részletesebben

A vezetőség felelősségi köre (ISO 9001 és pont)

A vezetőség felelősségi köre (ISO 9001 és pont) 16. A vezetőség felelősségi köre (ISO 9001 és 9004 5. pont) 16.1 A vezetőség elkötelezettsége (ISO 9001 és 9004 5.1. pont) A vezetőség felelősségi körére vonatkozó fejezet a két szabványban szinte azonos

Részletesebben

XXIII. MAGYAR MINŐSÉG HÉT

XXIII. MAGYAR MINŐSÉG HÉT XXIII. MAGYAR MINŐSÉG HÉT MŰHELYMUNKA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK ÁTALAKÍTÁSA AZ ISO 9001:2015 SZERINT GYAKORLATI FOGÁSOK. TOHL ANDRÁS TECHNIKAI VEZETŐ SGS HUNGÁRIA KFT. NAPIREND Bevezetés, problémák,

Részletesebben

ÉMI-TÜV SÜD Kft. Hogyan készítsük el az új MIR dokumentációt, hogyan készüljünk fel a külső fél általi auditra? Gyöngy István

ÉMI-TÜV SÜD Kft. Hogyan készítsük el az új MIR dokumentációt, hogyan készüljünk fel a külső fél általi auditra? Gyöngy István ÉMI-TÜV SÜD Kft. Hogyan készítsük el az új MIR dokumentációt, hogyan készüljünk fel a külső fél általi auditra? Gyöngy István ÉMI-TÜV ÉMI-TÜV SÜD SÜD 2016.06.02.-03. ISO Fórum ISOFÓRUM Tavasz ÉMI-TÜV SÜD

Részletesebben

ISO Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a működés fejlesztéséhez

ISO Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a működés fejlesztéséhez Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a működés fejlesztéséhez 2 a folyamatszemléletű megközelítés alkalmazását segíti elő az érdekelt felek megelégedettségének növelése céljából kiemeli a következő szempontok

Részletesebben

Projektszám: HU16121/14 oldalszám: 1/7. Szabados Éva. MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszer

Projektszám: HU16121/14 oldalszám: 1/7. Szabados Éva. MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszer Projektszám: HU16121/14 oldalszám: 1/7 Megbízó szervezet neve: D-PACK Gyártó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Székhelye: 2371 Dabas-Sári, Szent János u. 1. Megbízó szervezet vezetőségének képviselője:

Részletesebben

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium Alkalmazott standardok MSZ EN ISO 9000:2001 (EN ISO 9000: 2000) Minőségirányítási

Részletesebben

Amit a minőségről tudni kell Certified Process Quality Manager course 1 Az előadás tematikája: ISO 9001 minőségirányítási rendszer közérthetően Minőségirányítási rendszertanúsítások egy tapasztalt auditor

Részletesebben

5. Témakör TARTALOMJEGYZÉK

5. Témakör TARTALOMJEGYZÉK 5. Témakör A méretpontosság technológiai biztosítása az építőiparban. Geodéziai terv. Minőségirányítási terv A témakör tanulmányozásához a Paksi Atomerőmű tervezési feladataiból adunk példákat. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Minőségügyi Eljárásleírás Vezetőségi átvizsgálás

Minőségügyi Eljárásleírás Vezetőségi átvizsgálás Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Minőségügyi Eljárásleírás Vezetőségi átvizsgálás Dokumentum adatai Azonosító kód/fájlnév Verziószám Mellékletek száma ME03_ÁOK 1.0 3 Készítették Minőségügyi

Részletesebben

Az ISO 9001:2015 szabványban szereplő új fogalmak a tanúsító szemszögéből. Szabó T. Árpád

Az ISO 9001:2015 szabványban szereplő új fogalmak a tanúsító szemszögéből. Szabó T. Árpád Az ISO 9001:2015 szabványban szereplő új fogalmak a tanúsító szemszögéből. Szabó T. Árpád Bevezetés Az új fogalmak a TQM ből ismerősek? ISO 9001:2015 új fogalmainak az érdekelt felek általi értelmezése

Részletesebben

MINŐSÉG ÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS MINŐSÉGÜGY A JÁRMŰTECHNIKÁBAN MINŐSÉGÜGY A KÖZLEKEDÉSBEN

MINŐSÉG ÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS MINŐSÉGÜGY A JÁRMŰTECHNIKÁBAN MINŐSÉGÜGY A KÖZLEKEDÉSBEN MINŐSÉG ÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS MINŐSÉGÜGY A JÁRMŰTECHNIKÁBAN MINŐSÉGÜGY A KÖZLEKEDÉSBEN BMEKOGJA154 BMEKOGJA113 Ászity Sándor BME KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR 32708-2/2017/INTFIN SZÁMÚ EMMI ÁLTAL

Részletesebben

ISO 9001 revízió Dokumentált információ

ISO 9001 revízió Dokumentált információ ISO 9001 revízió Dokumentált információ Dokumentumkezelés manapság dokumentált eljárás Minőségi kézikönyv DokumentUM feljegyzés Dokumentált eljárás feljegyzések kezeléséhez Dokumentált eljárás dokumentumok

Részletesebben

Minőségirányítás az építőiparban. Földessyné Nagy Márta okl. építőmérnök 2013.

Minőségirányítás az építőiparban. Földessyné Nagy Márta okl. építőmérnök 2013. Minőségirányítás az építőiparban Földessyné Nagy Márta okl. építőmérnök 2013. Minőség és megfelelőség A dolgok minőségét azok a tulajdonságaik és jellemzőik adják, amelyek képessé teszik arra, hogy igényeket,

Részletesebben

Mester Példány. Integrált Irányítási Rendszer Dokumentáció

Mester Példány. Integrált Irányítási Rendszer Dokumentáció 1081 Budapest, Népszínház u. 57. I/8. Hatálybaléptetés időpontja: Készítette:.... Ács Lajos cégvezető - minőségügyi vezető Ellenőrizte és Jóváhagyta:.... Ácsné Cseh Ildikó cégtulajdonos Figyelem! Az, a

Részletesebben

Működési és eljárási szabályzat. 1. sz. melléklet: Folyamatábra

Működési és eljárási szabályzat. 1. sz. melléklet: Folyamatábra Oldal: 1 / 5 1. A szabályzat célja Jelen működési és eljárási szabályzat célja a megfelelőségértékelési tevékenység szabályozása a kijelölt területen. 2. Alkalmazási terület ÉMI-TÜV SÜD Kft. kijelölt területe.

Részletesebben

Képzés leírása. Képzés megnevezése: Integrált belső auditor (MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001) Jelentkezés

Képzés leírása. Képzés megnevezése: Integrált belső auditor (MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001) Jelentkezés Képzés megnevezése: Integrált belső auditor (MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001) Jelentkezés Mi a képzés célja és mik az előnyei? A résztvevő a képzés után - megfelelő képesítést szerez az MSZ EN ISO 9001,

Részletesebben

ME/76-01 A mérő és megfigyelőeszközök kezelése

ME/76-01 A mérő és megfigyelőeszközök kezelése D E B R E C E N I E G Y E T E M Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar ME/76-01 2. kiadás Hatályba léptetve: 2010. május 05. Készítette:

Részletesebben

NEMZETI TESTÜLET. Nemzeti Akkreditálási Rendszer. A környezeti minták vételével foglalkozó szervezetek NAR-19-IV. 1. kiadás. 2001.

NEMZETI TESTÜLET. Nemzeti Akkreditálási Rendszer. A környezeti minták vételével foglalkozó szervezetek NAR-19-IV. 1. kiadás. 2001. NEMZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET Nemzeti Akkreditálási Rendszer A környezeti minták vételével foglalkozó szervezetek akkreditálása NAR-19-IV 1. kiadás 2001. március 1. Bevezetés A környezeti minták vételével

Részletesebben

Minőségirányítás A minőségügy alapjai

Minőségirányítás A minőségügy alapjai Minőségirányítás A minőségügy alapjai Előadó:Földessyné Nagy Márta okleveles építőmérnök 2013. Minőségirányítás / Minőségmenedszment Az előadások célja a minőségirányítási ismeretek átadása, és segíteni

Részletesebben

Minőség és minőségirányítás. 3. ISO 9000:2015 és ISO 9001:2015

Minőség és minőségirányítás. 3. ISO 9000:2015 és ISO 9001:2015 3. ISO 9000:2015 és ISO 9001:2015 1 ZH jegyzetek 2 2 3. ISO 9000:2015 ISO 9000 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár alapvető fontosságú hátteret biztosít a nemzetközi szabványnak a megfelelő

Részletesebben

Projektek minőségbiztosítása: Hogyan előzhetők meg / fedezhetők fel időben a garanciális problémák? Nyiri Szabolcs Szakértői Iroda vezető

Projektek minőségbiztosítása: Hogyan előzhetők meg / fedezhetők fel időben a garanciális problémák? Nyiri Szabolcs Szakértői Iroda vezető Projektek minőségbiztosítása: Hogyan előzhetők meg / fedezhetők fel időben a garanciális problémák? Nyiri Szabolcs Szakértői Iroda vezető 2013.11.13. Tartalomjegyzék: Kivitelezési hibák, projekt végrehajtási

Részletesebben

Belső audit jegyzőkönyv, jelentés

Belső audit jegyzőkönyv, jelentés Belső audit jegyzőkönyv, jelentés Auditálás alatti szervezet: Cím: Audit azonosítója: Dátum: Auditkritériumok, scope: Auditprogramot irányító személy: Auditor: Megfigyelő: MSZ EN ISO 9001:2015 Minőségirányítási

Részletesebben

ME/42-01 Minőségirányítási eljárás készítése

ME/42-01 Minőségirányítási eljárás készítése D E B R E C E N I E G Y E T E M Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar ME/42-01 eljárás készítése 2. kiadás Hatályba léptetve: 2010. május

Részletesebben

XXXIII. Magyar Minőség Hét 2014 Átállás az ISO/IEC 27001 új verziójára 2014. november 4.

XXXIII. Magyar Minőség Hét 2014 Átállás az ISO/IEC 27001 új verziójára 2014. november 4. 2014 Átállás az ISO/IEC 27001 új verziójára 2014. november 4. Móricz Pál ügyvezető igazgató Szenzor Gazdaságmérnöki Kft. változások célja Előadás tartalma megváltozott fogalmak, filozófia mit jelentenek

Részletesebben

39/1997. (XII. 19.) KTM-IKIM együttes rendelet

39/1997. (XII. 19.) KTM-IKIM együttes rendelet 39/1997. (XII. 19.) KTM-IKIM együttes rendelet - Az építési célra szolgáló anyagok. 1 39/1997. (XII. 19.) KTM-IKIM együttes rendelet az építési célra szolgáló anyagok, szerkezetek és berendezések mûszaki

Részletesebben

A termék előállítása, megvalósítása (ISO 9001 és 9004 7. pont)

A termék előállítása, megvalósítása (ISO 9001 és 9004 7. pont) 18. A termék előállítása, megvalósítása (ISO 9001 és 9004 7. pont) 18.1 A folyamatok tervezése (ISO 9001 és 9004 7.1. pont) A szabványok 7. pontjainak szerkezete azonos. A 9001 szabvány 7.1. pontja a folyamattervezéssel

Részletesebben

Képzés leírása. Képzés megnevezése: Integrált belső auditor (MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001, OHSAS 18001) Jelentkezés

Képzés leírása. Képzés megnevezése: Integrált belső auditor (MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001, OHSAS 18001) Jelentkezés Képzés megnevezése: Integrált belső auditor (MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001, OHSAS 18001) Jelentkezés A résztvevő a képzés után - megfelelő képesítést szerez MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001, OHSAS

Részletesebben

DOMBÓVÁR VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA

DOMBÓVÁR VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA DOMBÓVÁR VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA ME-04 BELSŐ AUDIT Átdolgozta és aktualizálta:... Tigerné Schuller Piroska minőségirányítási vezető Jóváhagyta és a bevezetést elrendelte:... Dr. Gábor Ferenc Jegyző

Részletesebben

Képzés leírása. Képzés megnevezése: Orvostechnikai eszköz belső auditor (MSZ EN ISO 13485) Mi a képzés célja és mik az előnyei?

Képzés leírása. Képzés megnevezése: Orvostechnikai eszköz belső auditor (MSZ EN ISO 13485) Mi a képzés célja és mik az előnyei? Képzés megnevezése: Orvostechnikai eszköz belső auditor (MSZ EN ISO 13485) Jelentkezés Mi a képzés célja és mik az előnyei? A résztvevő a képzés után - megfelelő képesítést szerez az MSZ EN ISO 13485 szabvány

Részletesebben

Minőségbiztosítás dr. Petőcz Mária

Minőségbiztosítás dr. Petőcz Mária Minőségbiztosítás dr. Petőcz Mária Építési folyamat 1 J O G S Z A B Á LY O K N E M Z E T I S Z A B VÁ N Y O K SZAKMAI ÉS VÁLLALATI SZABVÁNYKIADVÁNYOK A műszaki szabályozás szintjei és hierarchiája HAZAI

Részletesebben

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata

Részletesebben

Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője

Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője 1 Az előadás témái Emlékeztetőül: összefoglaló a változásokról Alkalmazási

Részletesebben

LABORATÓRIUMOK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA Dr. Bezur László

LABORATÓRIUMOK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA Dr. Bezur László LABORATÓRIUMOK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA Dr. Bezur László (1) Előadás (2) GLP szabvány, GLP laboratóriumok (rendelet szöveg) (3) 17025 (2001) szabvány, laboratóriumok akkreditálása (a szabvány rövidített szövege)

Részletesebben

Új dokumentálandó folyamatok, azok minimális tartalmi elvárásai

Új dokumentálandó folyamatok, azok minimális tartalmi elvárásai Új dokumentálandó folyamatok, azok minimális tartalmi elvárásai Dokumentált folyamattal való rendelkezés ISO/TS 16949:2009 IATF 16949:2015 Dokumentumok kezelése, Feljegyzések kezelése, Nem megfelelő termék

Részletesebben

TANÚSÍTÁSI ELJÁRÁSOK

TANÚSÍTÁSI ELJÁRÁSOK I. Gyártásellenőrzés TANÚSÍTÁSI ELJÁRÁSOK I. Gyártásellenőrzés a 99/5/EC (R&TTE) Directive, Annex III alapján (5/2004. (IV.13.) IHM rendelet 3.számú melléklete) II. Műszaki konstrukciós dokumentáció a

Részletesebben

Üzemi gyártásellenőrzés a kavics- és kőbányákban Kő- és kavicsbányász nap Budapest 2008

Üzemi gyártásellenőrzés a kavics- és kőbányákban Kő- és kavicsbányász nap Budapest 2008 gyártásellenőrzés a kavics- és kőbányákban Kő- és kavicsbányász nap Budapest 2008 A bányászat során előállított építési termékekre vonatkozó előírások 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az

Részletesebben

AZ ISO 9001:2015 LEHETŐSÉGEI AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSÉRE. XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia 2015. Szeptember 17.

AZ ISO 9001:2015 LEHETŐSÉGEI AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSÉRE. XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia 2015. Szeptember 17. AZ ISO 9001:2015 LEHETŐSÉGEI AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSÉRE 2015. Szeptember 17. SGS BEMUTATÁSA Alapítás: 1878 Központ: Genf, Svájc Tevékenység: Ellenőrzés, vizsgálat és tanúsítás Szervezet: 80.000

Részletesebben

ISO 9001 Útmutató. Bevezetés. Érvényességi terület és kizárások. Audit folyamat

ISO 9001 Útmutató. Bevezetés. Érvényességi terület és kizárások. Audit folyamat Bevezetés Ezt a dokumentumot azért állítottuk össze, hogy segítsen megismerni az Ön szervezetének szerepét és felelősségét a regisztrációs/tanúsító folyamatban és vázolja az EMT/NQA általános elvárásait,

Részletesebben

Az építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások

Az építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások Az építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások Az építőipari tevékenységekre vonatkozó követelményeket, szervezett munkavégzés esetén alapvetően a 4/2002.

Részletesebben

52 347 01 0000 00 00 Ellenőrzési és minőségbiztosítási munkatárs. Ellenőrzési és minőségbiztosítási munkatárs T 1/10

52 347 01 0000 00 00 Ellenőrzési és minőségbiztosítási munkatárs. Ellenőrzési és minőségbiztosítási munkatárs T 1/10 T 1580-06/2/7 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján.

Részletesebben

ISO 9001:2015 Változások Fókuszban a kockázatelemzés

ISO 9001:2015 Változások Fókuszban a kockázatelemzés ISO 9001:2015 Változások Fókuszban a kockázatelemzés Avagy hogy gondolkodjuk a saját cégünkről? Kőrösi György, ISO TS/9001 Vezető auditor Új Követelmények ÚJ! Kockázatalapú gondolkodás A szabvány egészére

Részletesebben

MINTA! Beszállítói audit önellenőrző lista. Auditált szervezet:

MINTA! Beszállítói audit önellenőrző lista. Auditált szervezet: Oldal: 1 MEGJEGYZÉS Ez a dokumentum a beszállítói auditok során segédletként használható. A követelmények való megfelelőség értékelésekor az (I)igen, (N)nem vagy a (N/A)nem alkalmazható jelölést kell használni.

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ ELJÁRÁS

Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ ELJÁRÁS Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Készítette: Dr. Traiber-Harth Ibolya minőségirányítási igazgató 2014.04.30. Felülvizsgálta, aktualizálta:... Hegedüs Zsuzsanna mb. operatív vezető 2016.02.21. Jóváhagyta:...

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata A Pécsi Tudományegyetem minőségbiztosítási szabályzata Pécs 2011. 2011. november 10. 1 A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 21. (2)

Részletesebben

Képzés leírása. Képzés megnevezése: IRIS szabványismertető Jelentkezés

Képzés leírása. Képzés megnevezése: IRIS szabványismertető Jelentkezés Képzés megnevezése: IRIS szabványismertető Jelentkezés Mi a képzés célja és mik az előnyei? A képzés célja az IRIS szabvány vasúti járműipari kiegészítő követelményeinek megismertetése a résztvevőkkel.

Részletesebben

Képzés leírása. Képzés megnevezése: Autóipari belső auditor (MSZ ISO/TS 16949) Mi a képzés célja és mik az előnyei?

Képzés leírása. Képzés megnevezése: Autóipari belső auditor (MSZ ISO/TS 16949) Mi a képzés célja és mik az előnyei? Képzés megnevezése: Autóipari belső auditor (MSZ ISO/TS 16949) Jelentkezés Mi a képzés célja és mik az előnyei? A résztvevő a képzés után - megfelelő képzettséget szerez az MSZ ISO/TS 16949 szabvány belső,

Részletesebben

Legjobb gyakorlati alkalmazások

Legjobb gyakorlati alkalmazások Legjobb gyakorlati alkalmazások Korszerű Elektronikus Minőségirányítás A minőségirányítás alapelvei Ahhoz, hogy egy szervezetet sikeresen vezessenek és működtessenek, szükséges, hogy a vezetés és a szabályozás

Részletesebben

SEGÉDLET A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

SEGÉDLET A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Fejezet: (Kitöltés és szakasztördelés a kézikönyv elkészítése után) Oldalszám: 1/18 SEGÉDLET A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A minőségügyi kézikönyv a minőségirányítási rendszert alapdokumentuma,

Részletesebben

Magyar Repülőszövetség Siklórepülő szakág ELJÁRÁSI UTASÍTÁS. Oldalszám: 3. Melléklet: - Változat : 2. ME-852 MEGELŐZŐ TEVÉKENYSÉG

Magyar Repülőszövetség Siklórepülő szakág ELJÁRÁSI UTASÍTÁS. Oldalszám: 3. Melléklet: - Változat : 2. ME-852 MEGELŐZŐ TEVÉKENYSÉG Magyar Repülőszövetség Siklórepülő szakág ELJÁRÁSI UTASÍTÁS Oldalszám: 3 Melléklet: - Változat : 2. ME-852 MEGELŐZŐ TEVÉKENYSÉG Hatálybalépés dátuma: 2003. november 1 Készítette: 1 / 6 Kerekes László minőségirányítási

Részletesebben

Minőségirányítási Követelmények. Colas Hungária Zrt. v1.0 - hatályos: től -

Minőségirányítási Követelmények. Colas Hungária Zrt. v1.0 - hatályos: től - Colas Hungária Zrt. v1.0 - hatályos: 2018.12.01-től - 1. Általános elvárások A Colas Hungária Zrt. (a továbbiakban: Megrendelő) kivitelezési tevékenységében alvállalkozó kivitelezőként közreműködő, illetve

Részletesebben

A HADFELSZERELÉSEK GYÁRTÁS UTÁNI VÉGELLENŐRZÉSÉNEK NATO MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELŐÍRÁSAI

A HADFELSZERELÉSEK GYÁRTÁS UTÁNI VÉGELLENŐRZÉSÉNEK NATO MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELŐÍRÁSAI (1.kiadás) A HADFELSZERELÉSEK GYÁRTÁS UTÁNI VÉGELLENŐRZÉSÉNEK NATO MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELŐÍRÁSAI (2003. június) NATO/PFP NYILT ÉSZAKATLANTI SZERZŐDÉS SZERVEZETE, NATO SZABVÁNYOSÍTÁSI HIVATAL (NSA) NATO

Részletesebben

Minőségirányítási eljárás készítése ME/42-01

Minőségirányítási eljárás készítése ME/42-01 D E B R E C E N I E G Y E T E M Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar eljárás készítése ME/42-01 2. kiadás Hatályba léptetve: 2010. május

Részletesebben

Mészáros János. A minősítések szerepe a tervezési folyamatokban és a használatbavételi eljárások során

Mészáros János. A minősítések szerepe a tervezési folyamatokban és a használatbavételi eljárások során Mészáros János A minősítések szerepe a tervezési folyamatokban és a használatbavételi eljárások során Álom és valóság Nulladik mese Megcsörrent a telefonom (1) első mese: Tűzgátló ablak(ok)ra van szükség.

Részletesebben

KÉMÉNYKONFERENCIA 2008

KÉMÉNYKONFERENCIA 2008 KÉMÉNYKONFERENCIA 2008 Építtetők, tervezők, műszaki ellenőrök és felelős műszaki vezetők felelőssége a megfelelő minőség megvalósításában ÉMI Kht. Épületgépészeti és Energetikai Tudományos Osztály Haszmann

Részletesebben

BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011.

BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011. BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011. 1 Mérési adatok feldolgozása A mérési eredmény megadása A mérés dokumentálása A vállalati mérőeszközök nyilvántartása 2 A mérés célja: egy

Részletesebben

RENGETEG GARANCIÁLIS PROBLÉMA KELETKEZIK JELENTŐS GAZDASÁGI KÁROKAT OKOZ!

RENGETEG GARANCIÁLIS PROBLÉMA KELETKEZIK JELENTŐS GAZDASÁGI KÁROKAT OKOZ! 1 A 2015-16. évi építésfelügyeleti ellenőrzések során a szúrópróba szerűen vizsgált termékek 8%-ánál nem megfelelő eredményt kaptunk, a dokumentáció ellenőrzésekor 20% volt a hibás dokumentum! RENGETEG

Részletesebben

I/VI A termék tervezett felhasználási területe: I. Termékjellemzők Azon termékjellemzők bemutatása, amelyeket műszaki specifikáció (harmonizált európai szabvány vagy ÉME) előír. Abban az esetben, ha a

Részletesebben

Változások folyamata

Változások folyamata ISO 9001:2008 Változások az új szabványban Változások folyamata A változtatások nem csak a rendszer dokumentumait előállítókra vonatkozik, hanem: az ellenőrzéseket végzőkre, a belső auditot végzőkre, és

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Klinikai központ ELJÁRÁS

Pécsi Tudományegyetem Klinikai központ ELJÁRÁS Pécsi Tudományegyetem Klinikai központ Készítette:... Dátum: Dr. Traiber-Harth Ibolya minőségirányítási igazgató 2014.04.30. Jóváhagyta:... Dátum: Dr. Decsi Tamás egyetemi tanár, főigazgató 2014.05.06.

Részletesebben

NMHH építésfelügyelet

NMHH építésfelügyelet NMHH építésfelügyelet Bölsei Tamás Felügyeleti főosztály Építésfelügyeleti munkatárs +36 30 991 5892 bolsei.tamas@nmhh.hu Az e-napló alkalmazása a hírközlésben 2015. November 05 XI. Építtetői, Tervezői

Részletesebben

A tételsor a 21/2007. (V.21.) SZMM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült.

A tételsor a 21/2007. (V.21.) SZMM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

NEM MEGFELELŐSÉGEK KEZELÉSE 2011.

NEM MEGFELELŐSÉGEK KEZELÉSE 2011. A nem megfelelősségek kezelése 1.2 MU 2011 (A 345/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet alapján a műsorelosztó szolgáltatást végzők részére) Dokumentum kontroll Szervezeti egység Funkció Név Aláírás Készítette:

Részletesebben

UL Tanúsítási Kézikönyv - ULKK / MRSZ - Motoros Könnyűrepülő Sport Szövetség

UL Tanúsítási Kézikönyv - ULKK / MRSZ - Motoros Könnyűrepülő Sport Szövetség A.4. Felelősségek az MRSZ - Motoros Könnyű repülő Sport Szövetség MKSSZ Légi alkalmasság Tanúsítás folyamatában: A.4.1. Felelősségek a SES A1 és az UL A2 területek Légi alkalmasság felülvizsgáló folyamatában:

Részletesebben

Működési és eljárási szabályzat

Működési és eljárási szabályzat Oldal: 1 / 8 TARTALOMJEGYZÉK 1. A szabályzat célja 2/8 2. Alkalmazási terület 2/8 3. Hivatkozások 2/8 4. Eljárás 2/8 4.1. Alapelvek 2/8 4.2. Pártatlanság és függetlenség 2/8 4.3 Személyzet 3/8 4.4. Tájékoztatási

Részletesebben

MEGHÍVÓ. MSZ EN ISO 13485:2012 Belső auditor tréning NYÍLT KÉPZÉS 2014.10.07-09.

MEGHÍVÓ. MSZ EN ISO 13485:2012 Belső auditor tréning NYÍLT KÉPZÉS 2014.10.07-09. MEGHÍVÓ Jelentkezés www.saasco.hu MSZ EN ISO 13485:2012 NYÍLT KÉPZÉS 2014.10.07-09. Előadó: Helyszín: Juhász Attila divízióvezető, partner SAASCO Kft. Gyöngyösi Iroda 3200 Gyöngyös, Búza u. 1. I. em. 108.

Részletesebben

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV Tartalomjegyzék

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Oldal:1/1 Bevezetés Oldalak száma Tartalomjegyzék 1 1. Érvényesség 1 2. A bemutatása 1 3. Meghatározások 1 Minőségirányítási Kézikönyv 4. Minőségirányítási rendszer 8 5. A vezetőség felelősségi

Részletesebben

Minőségügyi Eljárásleírás Belső Audit

Minőségügyi Eljárásleírás Belső Audit Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Minőségügyi Eljárásleírás Belső Audit Dokumentum adatai Azonosító kód/fájlnév Verziószám Mellékletek száma ME02_ÁOK 1.0 6 Készítették Minőségügyi szempontból

Részletesebben

Dr. Topár József 3. Eladás Marketing Külső szolgáltatás Alvállalkozók Fogyasztók. Engineering Termelés Anyagszabályozás Beszerzés Minőség

Dr. Topár József 3. Eladás Marketing Külső szolgáltatás Alvállalkozók Fogyasztók. Engineering Termelés Anyagszabályozás Beszerzés Minőség A minőségterv (quality plan) olyan dokumentum, amely előírja, hogy milyen folyamatokat eljárásokat és vele kapcsolódó erőforrásokat ki és mikor fogja alkalmazni, hogy egy konkrét projekt, termék, folyamat

Részletesebben

Építési műszaki ellenőr. Továbbképzés Fejér Megyei Mérnöki Kamara

Építési műszaki ellenőr. Továbbképzés Fejér Megyei Mérnöki Kamara Építési műszaki ellenőr Továbbképzés 2017. Fejér Megyei Mérnöki Kamara Az Építési Műszaki Ellenőr Definíció Feladatai Felelőssége Összeférhetetlenségi szabályok Vonatkozó jogszabályi környezet Definíció

Részletesebben

szerepe a kivitelezésben Horváth Péter építésfelügyelő

szerepe a kivitelezésben Horváth Péter építésfelügyelő szerepe a kivitelezésben Horváth Péter építésfelügyelő Definíció: Az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett, hatósági és bírósági eljárásban felhasználható dokumentáció,

Részletesebben

(HL L 384., , 75. o.)

(HL L 384., , 75. o.) 2006R2023 HU 17.04.2008 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A BIZOTTSÁG 2023/2006/EK RENDELETE (2006. december 22.)

Részletesebben

KE Környezetvédelmi megfigyelések és mérések

KE Környezetvédelmi megfigyelések és mérések D E B R E C E N I E G Y E T E M Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar KE 31-02 2. kiadás Hatályba léptetve: 2010. május 05. Készítette:

Részletesebben

SZEMLÉLETBELI VÁLTOZÁSOK AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK MŰKÖDÉSÉBEN ÉS TANÚSÍTÁSÁBAN: KÉT ÉVTIZED HAZAI KRÓNIKÁJA

SZEMLÉLETBELI VÁLTOZÁSOK AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK MŰKÖDÉSÉBEN ÉS TANÚSÍTÁSÁBAN: KÉT ÉVTIZED HAZAI KRÓNIKÁJA SZEMLÉLETBELI VÁLTOZÁSOK AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK MŰKÖDÉSÉBEN ÉS TANÚSÍTÁSÁBAN: KÉT ÉVTIZED HAZAI KRÓNIKÁJA Tohl András SGS BEMUTATÁSA Alapítás: 1878 Központ: Genf, Svájc Tevékenység: ellenőrzés, tanúsítás

Részletesebben

Integrált irányítási rendszerek tanúsítási tapasztalatai

Integrált irányítási rendszerek tanúsítási tapasztalatai XXII. Magyar Minőség Hét Integrált irányítási rendszerek tanúsítási tapasztalatai Budapest, 2013. november 5. Kéki Zsuzsanna Az MSZT tanúsítási szolgáltatásai Minőségirányítási rendszerek tanúsítása MSZ

Részletesebben

SZERETETTEL ÜDVÖZÖLJÜK AZ ISOFÓRUM TAVASZ KONFERENCIA RÉSZTVEVŐIT!

SZERETETTEL ÜDVÖZÖLJÜK AZ ISOFÓRUM TAVASZ KONFERENCIA RÉSZTVEVŐIT! ISO EGYESÜLET SZERETETTEL ÜDVÖZÖLJÜK AZ ISO TAVASZ KONFERENCIA RÉSZTVEVŐIT! ISO Elnökség ISO Tavasz * 2018. ápr. 20. 1 ÉRTÉKRENDÜNK Közhasznú tevékenységet végző civil egyesület Jogszerűen és a tagság

Részletesebben

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Tapasztalatok és teendők a szabvány változások kapcsán

Tapasztalatok és teendők a szabvány változások kapcsán Tapasztalatok és teendők a szabvány változások kapcsán Előadó: Turi Tibor, vezetési tanácsadó 1 Az előadás témái Új irányítási rendszerszabványok A legfontosabb változások áttekintése Teendők 2 Új irányítási

Részletesebben

A HACCP rendszer bevezetésének célja

A HACCP rendszer bevezetésének célja HACCP 4.tétel HACCP Lényege: - Nemzetközileg elfogadott módszer arra, hogy lehetséges veszélyeket azonosítsunk, értékeljünk, kezeljük a biztonságos élelmiszerek forgalmazása érdekében, - valamint rendszer

Részletesebben

BMS-Consulting Bt. Integrált Irányítási Rendszer Dokumentáció / IV. szint: Formanyomtatványok MF-202-Ajánlat -MIR AJÁNLAT

BMS-Consulting Bt. Integrált Irányítási Rendszer Dokumentáció / IV. szint: Formanyomtatványok MF-202-Ajánlat -MIR AJÁNLAT AJÁNLAT a Mester Példány MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány szerinti minőségirányítási rendszerének kialakítására. Készítette: BMS-Consulting Bt. Budapest, 2007. július 08. file: MF-202-Ajanlat-MIR 1 / 12 Fejezet

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

A DFL SYSTEMS KFT. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA

A DFL SYSTEMS KFT. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA A DFL SYSTEMS KFT. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA 1. Általános rendelkezések 1.1 Az Informatikai Biztonsági Szabályzat (IBSZ) célja Szerződéses és leendő partnereink tájékoztatása a DFL Systems Kft.

Részletesebben

MAGYAR ÚT-, HÍD- ÉS MÉLYÉPÍTŐ LABORATÓRIUMOK SZÖVETSÉGE

MAGYAR ÚT-, HÍD- ÉS MÉLYÉPÍTŐ LABORATÓRIUMOK SZÖVETSÉGE Együttműködés az akkreditáló és akkreditált szervezet között UTLAB MAGYAR ÚT-, HÍD- ÉS MÉLYÉPÍTŐ LABORATÓRIUMOK SZÖVETSÉGE Fülöp Pál UTLAB Szövetség elnöke TARTALOM 1. UTLAB Szövetség megalakulása 2. UTLAB

Részletesebben

Klinikai audit standard. NEVES Fórum október 20.

Klinikai audit standard. NEVES Fórum október 20. Klinikai audit standard NEVES Fórum 2016. október 20. A standard filozófiája Felépítése a PDCA elvet követi Fókusz: minőségügy, betegbiztonság Fejlesztési célú tevékenység A klinikai audit a szakmai tevékenységet

Részletesebben

A HADFELSZERELÉSEK GYÁRTÁSKÖZI ÉS VÉGELLENŐRZÉSÉNEK NATO MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELŐÍRÁSAI

A HADFELSZERELÉSEK GYÁRTÁSKÖZI ÉS VÉGELLENŐRZÉSÉNEK NATO MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELŐÍRÁSAI (1.kiadás) A HADFELSZERELÉSEK GYÁRTÁSKÖZI ÉS VÉGELLENŐRZÉSÉNEK NATO MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELŐÍRÁSAI (2003. június) NATO/PFP NYILT ÉSZAKATLANTI SZERZŐDÉS SZERVEZETE, NATO SZABVÁNYOSÍTÁSI HIVATAL (NSA) NATO

Részletesebben

Felkészülés a kivitelezésre

Felkészülés a kivitelezésre Budapest, 2015. március 26. Tóth Balázs okleveles építészmérnök Értékesítési Csoport vezető ÉMI Nonprofit Kft. Az építés titka Tóth Balázs 2 Kazinczy Ferenc (1759-1831) A nagy titok (1808) Jót s jól! Ebben

Részletesebben

A HADFELSZERELÉSEK TERVEZÉSÉNEK, FEJLESZTÉSÉNEK ÉS GYÁRTÁSÁNAK NATO MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELŐÍRÁSAI

A HADFELSZERELÉSEK TERVEZÉSÉNEK, FEJLESZTÉSÉNEK ÉS GYÁRTÁSÁNAK NATO MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELŐÍRÁSAI (1.kiadás) A HADFELSZERELÉSEK TERVEZÉSÉNEK, FEJLESZTÉSÉNEK ÉS GYÁRTÁSÁNAK NATO MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELŐÍRÁSAI (2003 június) NATO/PFP NYILT ÉSZAKATLANTI SZERZŐDÉS SZERVEZETE, NATO SZABVÁNYOSÍTÁSI HIVATAL

Részletesebben

ÉMI TÜV SÜD. ISO feldolgozása, elvárások. Kakas István KIR-MIR-MEBIR vezető auditor

ÉMI TÜV SÜD. ISO feldolgozása, elvárások. Kakas István KIR-MIR-MEBIR vezető auditor ÉMI TÜV SÜD Az EMI-TÜV SUD Magyarország egyik piacvezető vizsgáló és tanúsító cége, amely magas színvonalú műszaki, minőségügyi és biztonságtechnikai megoldásokat nyújt ügyfeleinek a vizsgálat, ellenőrzés,

Részletesebben