Minőségirányítás az építőiparban

Átírás

1 Minőségirányítás az építőiparban Építéskivitelezési sajátosságok Földessyné Nagy Márta okl. építőmérnök 2013.

2 Az ellenőrzés módszerei Dokumentáció ellenőrzés Számítás Szemrevételezés Helyszíni vizsgálattal Laboratóriumi vizsgálattal Ezek kombinációja

3 Az ellenőrzési követelmények meghatározása Szerződésben előírtak Műszaki engedélyben előírtak Tervdokumentáció Vonatkozó jogszabályok Hatósági előírások Vonatkozó szabványok

4 Az ellenőrzések előkészítése és végrehajtása Ellenőrzési terv Követelmények kigyűjtése Mérhető vagy értékelhető paraméterekkel megadott követelmények Tűréshatárok, elfogadhatósági határértékek Összhang a kivitelezési ütemtervvel

5 Vizsgálatról és ellenőrzésről készült feljegyzések Dokumentum arról, hogy az ellenőrzést elvégezték: Mit, mikor, ki, hol és hogyan? Dokumentum arról, hogy mi volt az ellenőrzés eredménye Előírás a további teendőkre, ha szükséges Adatokat szolgáltat értékeléshez, döntéshez, nyilatkozathoz

6 Intézkedések nem megfelelő ellenőrzési eredmények esetén Előre felkészülni azokra az esetekre, hogy az ellenőrzés eredmény nem megfelelő lesz Általánosságban (Eljárási utasításban előírni a teendőket) Technológiától függően (Technológiai utasításban előírni a teendőket)

7 Az ISO 9001 szabvány Egy viszonylag állandó vagy huzamosabb ideig folyamatosan működő szervezetre alkalmazható, ezért építőipari kivitelező szervezetek tanúsíthatók a szabvány alapján. A folyamatszemléletű megközelítés miatt az építési projekt minőségirányítására is alkalmazható

8 A minőségirányítás építőipari sajátosságai Egyediség Nagy érték, nagy költség, sok ráfordítás Emberi környezetet teremt Hosszú távú hatás Sajátos szervezet hozza létre Bonyolult folyamatok irányítása Nem tervezhető előre minden részlete

9 A vevők sajátosságai Építtető A használó Tulajdonos Üzemeltető Közvetve érdekelt felek A társadalom vagy annak egyes csoportjai most vagy később A projekt résztvevői Fő- és alvállalkozók Kivitelező és beszállító Egy szervezeten belüli átvevő Műszaki ellenőr a kivitelező szempontjából külső, a projekt szempontjából belső vevő

10 Az ISO 9001 értelmezése építőipari szervezetekre A szabvány egy viszonylag állandó vagy huzamosabb ideig folyamatosan működő szervezetre vonatkozik. Az építményt több önálló vállalkozó együttműködésével alakult sajátos szervezet valósítja meg A projektszervezet időleges.

11 A projekt fogalma egyedi folyamat, amely egy sor összehangolt és szabályozott, a kezdeti és a befejezési időpontok megjelölésével kitűzött olyan tevékenységekből áll, amelyeket konkrét követelményeknek megfelelő cél elérésére végeznek, figyelembe véve az idő, a költségek és az erőforrások korlátait.

12 Építési projekt Egy építmény vagy létesítmény létrehozására irányuló teljes építési folyamatot a tervezéstől az üzembe helyezésig egyedi, egyszeri eredmény létrehozására irányuló több résztvevős folyamat. A projekt résztvevői az építtető, tervező, lebonyolító vagy beruházó, kivitelezők, egyéb közreműködők.

13 Kivitelező vállalkozás (szervezet) minőségirányítási rendszere Az állandóan változó körülményekhez való alkalmazkodás képességének fenntartása mellett szabályoz mindent, amely állandó vagy ismétlődő; Meghatározza azokat a kereteket, amelyen belül a szervezet vállalkozhat, az egyének dönthetnek, de ezeken a kereteken belül szabad mozgásteret biztosít;

14 Kivitelező szervezet minőségirányítási rendszere Személyi erőforrások: a meghatározott felelősséggel és hatáskörrel rendelkező személyek felkészültsége képessége, gyakorlata, alkalmassága képessé teszi a szervezetet a vállalt feladatok elvégzésére; Folyamatosan fenntartja és fejleszti az erőforrásait összhangban azzal a tevékenységi körrel, amelyre vállalkozik;

15 Kivitelező szervezet minőségirányítási rendszere Meghatározza, milyen feladatok ellátására teszi képessé a saját erőforrása, és milyen alvállalkozói és beszállítói háttérrel rendelkezik; Módszerek arra, hogy a szerződéses partnereivel szemben maghatározott kötelezettségeinek teljesítését, a minőséget, határidőt és költségeket folyamatosan figyelemmel kísérje.

16 Folyamatszemléletű megközelítés A szervezeten belül alkalmazott folyamatok és a folyamatok közötti kölcsönhatások módszeres meghatározása és irányítása; A folyamat tevékenység vagy tevékenységsorozat, amely erőforrásokat használ ahhoz, hogy a bemeneteket kimenetekké alakítsa át.

17 Projekt minőségirányítása A projekt a megrendelő követelményeiből indul ki, és a megrendelő megelégedettségének megállapításával ér véget, a tervezéstől a kivitelezésen keresztül a használatbavételig több egymással párhuzamos és egymást követő részfolyamatból áll. Részekre bontás

18 Projekt minőségirányítása A projekt megtervezésekor a részfolyamatokat kell azonosítani, meg kell határozni a folyamatok sorrendjét, egymáshoz való kapcsolatukat és a folyamatok közötti kölcsönhatásokat, valamint azok szabályozását.

19 Projekt minőségirányítása A követelmények, amelyeket teljesíteni kell, a műszaki tervdokumentáció és a vállalkozói szerződés, valamint a jogszabályok, hatósági előírások adják meg. Át kell gondolni a folyamatot a folyamat eredménye szempontjából, és meg kell határozni azokat a paramétereket, amellyel a folyamat eredményessége mérhető vagy értékelhető. Meg kell határozni a folyamat eredményes működtetéséhez és szabályozásához szükséges feltételeket és módszereket. Meg kell vizsgálni, hogy ezek rendelkezésre állnak-e, vagy elérhetőek a szükséges mértékben (Pl. technológiai utasítások).

20 Projekt minőségirányítása Gondoskodni kell arról, hogy rendelkezésre álljanak azok az erőforrások és információforrások, amelyek a folyamat működésének és figyelemmel kíséréséhez (ellenőrzéséhez) szükségesek. Figyelemmel kell kísérni, mérni és elemezni kell a folyamatot. A kivitelezési munkát a technológiától függően meghatározott pontokon, meghatározott módszerrel ellenőrizni kell. A figyelemmel kísérés és mérés eredményei alapján meg kell tenni a szükséges beavatkozásokat és azokat az intézkedéseket.

21 A termékre vonatkozó követelmények átvizsgálása Mielőtt a kivitelező kötelezettséget vállalna (pl. ajánlat, vállalkozói szerződés vagy rendelés elfogadásakor) gondoskodnia kell arról, hogy a termékre vonatkozó követelmények meg legyenek határozva, oldják meg azokat az eseteket, amelyekben a szerződéses követelmények eltérnek az előzetesen kinyilvánított igényektől Győződjön meg arról, hogy képes a vállalt követelmények teljesítésére. Ebben partner a műszaki ellenőr az építtető képviselőjeként

22 A kivitelező és műszaki ellenőr kapcsolata A kivitelező vállalat a minőségirányítási rendszerében a műszaki ellenőr külső partner, mint vevő jelenik meg az építtető képviselőjeként. A műszaki ellenőr által végzett ellenőrzés nem része a kivitelező cég minőségirányítási rendszerének, a kivitelező cégnek saját ellenőrzéseket kell végeznie.

23 Kapcsolattartás a vevővel A kivitelező és a műszaki ellenőr kapcsolata ilyen Célszerű a műszaki ellenőr bevonása már a tervezés kezdetésétől A kivitelezők kiválasztása és szerződéskötés A teljes kivitelezési folyamat Átadás-átvételi eljárás Garanciális időszak

24 Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a (be)szállítókkal Az építési folyamatban és különösen a projekt szervezet esetében a fő és alvállalkozók, beszállítók kölcsönösen függnek egymástól, ezért egy kölcsönösen előnyös kapcsolat fokozza az együttműködő partnerek értékteremtő képességét A projektvezetésnek meg kell találni azokat az alvállalkozókat, amelyek egyrészt felkészültek és alkalmasak a kijelölt feladat elvégzésére, másrészt képesek a projektvezetéssel és a többi résztvevővel együttműködni, úgy hogy ne csak a saját feladatuk teljesítését, hanem a projekt egészének sikerét tartsák szem előtt. Ennek elérésében a projektvezetésnek is szerepe van. (PARTNERING)

25 Építési munkák minőségügyi dokumentációja Szerződések, engedélyek (a projekt műszaki tartalma, költségek és határidők) Műszaki dokumentáció (műszaki leírások, tervrajzok, költségvetés, konszignációk) Költségtervek, pénzügyi ütemezés Kivitelezési ütemterv vagy organizációs terv

26 Építési munkák minőségügyi dokumentációja Minőségterv, amely projekthez kapcsolódik Ellenőrzési terv Technológiai utasítás, minden olyan esetben, amikor annak hiánya kedvezőtlenül hatással van a minőségre, vagy technológiai utasítással csökkenthető a nem megfelelő munka vagy termék valószínűsége;

27 Minőségterv Dokumentum, amely előírja, hogy kinek, mikor, milyen eljárásokat és ezekhez milyen erőforrásokat kell alkalmaznia egy meghatározott projekthez, termékhez vagy szerződéshez A projektorientált minőségbiztosítási rendszer fontos dokumentuma

28 A legfontosabb feljegyzések Építési napló, amely a kivitelezési folyamatot követi nyomon és annak eredményét dokumentálja. Kooperációs jegyzőkönyvek, amelyek a kivitelezés folyamatának egy-egy közbülső állapotáról készülnek Nem tervezett események feljegyzései (vizsgálatok, többletmunkák, ellenőrzések)

29 A legfontosabb feljegyzések Ellenőrzésről készült feljegyzés (ellenőrzési napló) bizonyítja az ellenőrzések elvégzését, azok eredményét, lehetővé teszi az ellenőrzés alapján elrendelt intézkedések nyomonkövetését, és lehetőséget ad a hibák elemzésére annak érdekében, hogy azok későbbi megismétlődését el lehessen kerülni.

30 A legfontosabb feljegyzések Megfelelőségi nyilatkozatok, amelyek a követelmények teljesítését igazolják a nyilatkozat tevő által. Átadás-átvételi jegyzőkönyvek Garanciális bejárások jegyzőkönyvei

31 Tervezés Az épülettel szemben megfogalmazott igényekből kiindulva az épület egészére és annak részeire vonatkozó műszaki követelmények megfogalmazása a fő szerkezeteken keresztül a részletig. Az így meghatározott követelményeknek megfelelő műszaki megoldások megtervezése

32 Építészeti tervek Ebben a fázisban dől el, hogy a létesítmény milyen lesz. Az érdekeltek lehető legtökéletesebb együttdolgozását igényli, különös tekintettel a megrendelőre és valamennyi elérhető "vevőre és érdekelt felekre. Ez a tervezési fázis szabályozható a legkevésbé, ugyanakkor igen sok korlátozó tényező érvényesül.

33 Kiviteli és részlettervek Az előző fázisra épülő műszaki tervezés a megvalósításhoz szükséges és elégséges mélységben. A minőségszabályozás kulcselemei: a szakági tervező egymáshoz való kapcsolata, a tervezés résztvevőinek felelőssége és hatásköre Az input és output meghatározása a tervezés teljes folyamatában a részfolyamatokra is, és ezek ellenőrzése továbbá intézkedés a nem megfelelő eredmények esetére. Az ellenőrzés eszközei a folyamatos tervegyeztetés, csoportosés egyéni tervellenőrzés, például zsűri vagy belső ellenőr alkalmazásával.

34 Kiviteli és részlettervek A terv műszaki specifikáció a kivitelezéshez. A tervben megadott műszaki megoldások meghatározzák az építmény tulajdonságait, ezen keresztül azt a képességét, hogy milyen igényeket tud kielégíteni. (Minőség) Az attól való eltéréskor az alkalmazni kívánt más megoldás egyenértékűségét bizonyítani kell. Ha a terv nem kellően részletes, a pontosítás a vevői igények figyelembevételével lehetséges.

35 Kivitelezés tervezés A kivitelezés folyamatának megtervezése: a teljes folyamat megtervezése a monitoring és beavatkozási lehetőségek megjelölésével. Projekt sajátosság: nem tervezhető minden előre (Példák: előre nem látható tényezők, folyamatos és szakaszos tervszolgáltatás, időbeli ütközések, vagy csúszások, időjárási körülmények.)

36 Kivitelezés tervezés A tervezésben - mint pl. a hálótervezéseknél - meg kell határozni a kritikus folyamatokat, ezek minőségszabályozása kiemelt fontosságú, de emellett hagyni kell tartalékokat, illetve alternatív lehetőségeket, amelyekről akkor kell dönteni, ha a kivitelezés során időszerűvé válnak. A minőségirányítás szempontjából kiemelt fontosságú dokumentumok a kiviteli tervdokumentáció, ütemterv, organizációs terv, projekt minőségirányítási terv.

37 Kivitelezés tervezés Kiviteli ütemterv, organizációs terv, helyszíni berendezési terv A kivitelezés tervezés bemenő adatait a kivitelezési szerződés, tervdokumentáció, az építési terület adottságai (pl. talajviszonyok, meglévő közművek, korábbi építmények, közlekedési útvonalak, stb.), hatósági előírások, jogszabályok, pl. munkavédelmi és környezetvédelmi előírások. A tervezés kimenete: határidő, költség, műszaki tartalom tekintetében megfelelő kivitelezés feltételeit biztosító terv.

38 Projekt minőségterv A projekt minőségirányítási terv az adott létesítményre vonatkozó dokumentum, amely meghatározza a tevékenységeket, a tevékenységek sorrendjét, az erőforrásokat, azzal a céllal, hogy a folyamat eredménye az építtető igényeinek és más érdekelt felek a megelégedését kiváltó létesítmény legyen. A vállalkozói szerződés, az annak mellékletét képező tervdokumentáció, továbbá az építtető, a jogszabályok és hatóságok által előírt egyéb követelményeket tartalmazó dokumentumok alapján készül

39 A minőségterv részei: az elérendő minőségcélok: hivatkozás a vállalkozói szerződésre, tervdokumentációra, továbbá a megrendelő más módon kifejezett követelményeire, jogszabályokra előírásokra; a projektszervezet felépítése, a felelősségek és hatáskörök felosztása a résztvevők és közreműködők között a projekt különböző fázisaiban; az alkalmazandó technológia és egyedi eljárások ismertetése, hivatkozással a vonatkozó technológiai utasításra vagy munkautasításokra és szabványokra; a kivitelezési folyamat térbeli és időbeli ütemezése, hivatkozva a kivitelezési ütemtervre,

40 A minőségterv részei: a megfelelőség megállapítására szolgáló vizsgálati és ellenőrzési programok, követve a kivitelezési folyamatot; a szükséges erőforrások és azok rendelkezésre állásának ütemezése; jelentéstételi és kölcsönös tájékoztatási kötelezettség az építtető képviselője és más együttműködő partnerek között a kooperációt igénylő események vagy nem várt problémák megoldására; a minőségterv változtatásának és módosításának módszere a projekt előrehaladása során; a minőségtervben hivatkozott más dokumentumok jegyzéke.

41 A kivitelezés-technológia szabályozása Előre meg kell tervezni, hogy a minőséget közvetlenül befolyásoló minden műveletet szabályozott körülmények között végezzenek. Ehhez meg kell nevezni, és dokumentálni kell azokat a technológiai utasításokat, amelyek hiánya a minőséget kedvezőtlenül befolyásolja. A kivitelező szervezetnek a technológiai utasításokat szükség szerint a saját szervezetéhez kell igazítani, ha azokat a szakirodalomból, más szervezettől, vagy termékgyártó által készített utasításból veszi át.

42 A kivitelezéstechnológia szabályozása A folyamatszabályozásnak tartalmaznia kell a folyamatközi és végellenőrzéseket, pontosan meghatározva az ellenőrzések számát, idejét, helyét, az ehhez tartozó eszközöket, a felelősöket és a vizsgált állapot dokumentálását, továbbá a vizsgálati eredménytől függő további teendőket Fontos a dolgozók felkészültsége, adott esetben az előzetes felkészítése a munkára.

43 Technológiai utasítás tartalma A technológiai utasítás tárgya és alkalmazási területe A munkaterület átvételi feltételei Az erőforrás szükségletet (személyi, eszköz, infrastruktúra) A munkavégzés környezeti feltételei Az anyagszükségletet, minőségi és mennyiségi paraméterekkel A munkamenetet, technológiai sorrendet, és szükség szerint a műveleteket A műszaki követelményeket mérhető, vagy értékelhető jellemzőkkel, elfogadhatósági határértékekkel A folyamatot kísérő ellenőrzéseket és vizsgálati pontokat, és a vizsgálati módszert, ha nem magától értetődő A vizsgálat eredményétől függő intézkedéseket abban az esetben, ha a vizsgálati eredmény nem felel meg a követelménynek A kész munka végellenőrzését és az átadás-átvétel feltételeit.

44 Az alvállalkozó bevonása A fő és alvállalkozó között szállító-vevő kapcsolat van. A szabvány Beszerzés (7.4.) fejezete vonatkozik az alvállalkozókra is. Az alvállalkozónak saját minőségügyi/minőségirányítási rendszere van, saját ellenőrzéssel.

45 Az alvállalkozó bevonása Meg kell határozni, és dokumentálni kell a kiválasztás és kiértékelés szempontjait. Meg kell fogalmazni a pályázó alvállalkozók számára a követelményeket az alábbiak szerint: a teljesítés eredménye, a technológiai eljárások és folyamatok, az erőforrások, a dolgozók felkészültsége, a minőségirányítási rendszer.

46 Az alvállalkozó bevonása Gondoskodni kell arról, hogy az alvállalkozók is megértsék a projekt minőségcéljait, és megkapjanak minden szükséges információt Az alvállalkozót alkalmazó kivitelezőnek ismernie kell az alvállalkozásba adott munka technológiai feltételeit, erőforrás igényét, a minőségi követelményeket és az ellenőrzési módszereket Az alvállalkozók munkáját a kivitelezés folyamatában és a munkák befejezése után ki kell értékelni a követelmények szempontjából. Az értékelés eredménye a későbbi munkák előkészítésekor és irányításakor hasznosítható a szervezet és az alvállalkozó tevékenységének fejlesztéséhez.

47 Kommunikációs terv Célszerű elkészíteni egy projektre vonatkozóan Kinek: Partner (pl. alvállalkozó, tervező, építtető) Mit: Szükséges információ (pl. tervegyeztetés, adatszolgáltatás) Mikor: Gyakoriság (időpontok vagy határidők pl. két hetenként kooperáció) Hogyan: Az átadás módja (pl. személyes vagy írásbeli) Adatszolgáltatásra, információkra, kölcsönös tájékoztatásra vonatkozik

48 Ellenőrzési pontok Jellemző ellenőrzési pontok teljes folyamat figyelemmel kísérése mellett: Munkaterület átvétele Kritikus munkarészek Eltakarásra kerülő szerkezetek Befejezett munkarészek Átadás-átvételi eljárás

49 Ellenőrzések (példák az ellenőrzésre) Tervdokumentáció átvételi ellenőrzése Felvonulási és ideiglenes létesítmények kialakítása és átvétele Kitűzés Munkakezdés, gépek, berendezések állapota és megfelelősége Építési termékek (anyagok) átvétele Mérő- és vizsgálóeszközök ellenőrzése Építési anyagok tárolása, kezelése

50 Ellenőrzések megtervezése A teljes kivitelezés folyamat részekre bontása térbeli, időbeli, műszaki, technológiai egységek alapján A részfolyamatok irányítása és ellenőrzése a szükséges pontokon A kiviteli ütemtervekkel összehangoltan megtervezett és előkészített műszaki ellenőrzés

51 Az ellenőrzések dokumentálása Folyamatkísérő dokumentum az építési napló. Kivitelező és műszaki ellenőr közötti kapcsolat A kivitelező saját belső ellenőrzéseinek dokumentálása, amely nem a műszaki ellenőr tájékoztatására készül (Ellenőrzési feljegyzések, pl. ellenőrzési napló belső használatra.)

52 Változások követése, a terv és tény adatotok egyeztetése A változások követése a projektmenedzsment fontos eleme Eltérés az ütemtervtől Az eltérés oka A módosítás dokumentálása A módosítás hatása

53 Szakirodalom: Építési műszaki ellenőrök kézikönyve Felelős műszaki vezetők kézikönyve Köszönöm a figyelmüket.