DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS MÁRTON LÉNÁRD

Átírás

1 DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS MÁRTON LÉNÁRD PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR KESZTHELY 2013

2 PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR, KESZTHELY NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Prof. Dr. Kocsis László az MTA doktora Témavezető: Prof. Dr. Lehoczky Éva az MTA doktora, igazgató MTA ATK TAKI HAGYOMÁNYOS- ÉS HIDEGTŰRŐ KUKORICA HIBRIDEK GYOMNÖVÉNYEKKEL VALÓ VERSENGÉSÉNEK VIZSGÁLATA Doktori (PhD) értekezés Készítette: MÁRTON LÉNÁRD KESZTHELY

3 HAGYOMÁNYOS- ÉS HIDEGTŰRŐ KUKORICA HIBRIDEK GYOMNÖVÉNYEKKEL VALÓ VERSENGÉSÉNEK VIZSGÁLATA Írta: Márton Lénárd Készült a Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskolája keretében Témavezető: Prof. Dr. Lehoczky Éva Elfogadásra javaslom (igen/nem). aláírás A jelölt a doktori szigorlaton %-ot ért el. Keszthely, 20. aláírás Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve: igen/nem Bíráló neve: igen/nem A jelölt az értekezés nyilvános vitáján %-ot ért el. Keszthely, 20 A doktori (PhD) oklevél minősítése:.. 3. aláírás aláírás a Bíráló Bizottság elnöke az EDT elnöke

4 Tartalomjegyzék Oldal 1. KIVONATOK Magyar nyelvű kivonat Angol nyelvű kivonat Abstract Német nyelvű kivonat Auszug 9 2. BEVEZETÉS ÉS A TÉMA INDOKLÁSA Célkitűzések IRODALMI ÁTTEKINTÉS A kukorica termesztés nemzetközi és hazai helyzete A kukorica termesztés helyzete a világban és az Európai Unióban A kukorica termesztés jelentősége és hazai helyzete A vetésidő szerepe a kukorica termesztésben A kukoricát károsító gyomnövények és a gyomborítás A vetésidő és a gyomosodás összefüggései A kukorica gyomszabályozása A kompetíció Kompetíció a fényért Kompetíció a vízért Kompetció a tápanyagokért Kompetíció a szén-dioxidért ANYAG ÉS MÓDSZER A kutatómunka körülményei A kísérleti helyek agrometeorológiai adatai A kísérleti helyek talajviszonyai A kísérletben alkalmazott hibridek jellemzése A szabadföldi kísérletek helyszíne és leírása ben Keszthelyen beállított kísérlet ben Szombathelyen beállított kísérlet ben Keszthelyen beállított kísérlet A mintavételezések módszerei A kukorica és gyomnövények tápelem-tartalmának meghatározása Az eredmények statisztikai értékelése Rövidítések jegyzéke EREDMÉNYEK A 2010-es kísérleti év eredményei Keszthelyen Gyomnövények faji összetétele, borítása, egyedszáma a különböző vetésidejű kukorica állományokban A kukorica hibridek és a gyomnövények száraz vegetatív biomassza képzése 53 4

5 A különböző vetésidejű kukorica hibridek és gyomnövények száraz hajtástömeg növekedésének vizsgálata a tenyészidőszak folyamán A gyomnövények hatása a kukorica növények hajtáshosszára A vetésidő és a gyomok hatása a kukorica szemtermésére és csőhosszára A különböző vetésidejű kukorica hibridek és gyomnövények tápelem koncentrációja és tápelem tartalma ( ) Nitrogéntartalom Foszfortartalom Káliumtartalom Kálciumtartalom A 2010-es kísérleti év eredményei Szombathelyen Gyomnövények faji összetétele, borítása, egyedszáma a különböző vetésidejű kukorica állományokban A kukorica hibridek és a gyomnövények száraz vegetatív biomassza képzése A gyomnövények hatása a kukorica növények hajtáshosszára A vetésidő és a gyomok hatása a kukorica szemtermésére és csőhosszára A 2011-es kísérleti év eredményei Keszthelyen Gyomnövények faji összetétele, borítása, egyedszáma a különböző vetésidejű kukorica állományokban A kukorica hibridek és a gyomnövények száraz vegetatív biomassza képzése A különböző vetésidejű kukorica hibridek és gyomnövények száraz hajtástömeg növekedésének vizsgálata a tenyészidőszak folyamán A gyomnövények hatása a kukorica növények hajtáshosszára A vetésidő és a gyomok hatása a kukorica szemtermésére és csőhosszára A különböző vetésidejű kukorica hibridek és gyomnövények tápelem koncentrációja és tápelem tartalma ( ) Nitrogéntartalom Foszfortartalom Káliumtartalom Kálciumtartalom A és évi keszthelyi kísérletek összehasonlító vizsgálata A területen előforduló gyomnövények egyedszámának összehasonlítása A kukorica és gyomnövények száraz hajtástömegének összehasonlítása A kukorica növények hajtáshosszának összehasonlító vizsgálata A kukorica növények betakarításkori száraz szemtermésének és csőhosszának összehasonlítása 120 5

6 A kukorica növények felvett tápelem mennyiségének összehasonlításó vizsgálata Nitrogéntartalom Foszfortartalom Káliumtartalom Kálciumtartalom KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ÖSSZEFOGLALÁS ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK Új tudományos eredmények magyar nyelven Új tudományos eredmények angol nyelven KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS PUBLIKÁCIÓK, ELŐADÁSOK JEGYZÉKE IRODALOMJEGYZÉK 138 6

7 1. Kivonatok 1.1. Magyar nyelvű kivonat A disszertáció a korai és a hagyományos vetésidejű kukorica hibridek vetésidő hatására bekövetkező változásait vizsgálja. A szerző vizsgálatokat szabadföldi kísérletek beállításával végezte el. A vizsgálatok célja, hogy felmérje a különböző vetésidő hatását a gyomflóra faji összetételére, valamint a gyomnövények %-os terület borítására. Az érdeklődés legfőképpen a korai vetésű kukorica állományok gyomosodási jellemzőinek vizsgálatára irányult. A szerző választ keresett arra, hogy a vetésidő milyen hatással van a kukorica és a gyomnövények növekedési paramétereire (száraz hajtástömeg és hajtáshossz), valamint vizsgálta a vetésidő hatására a gyommentes és gyomokkal együtt fejlődő kukorica termésében bekövetkező változásokat. Az érdeklődés a kultúr- és gyomnövények tápelem tartalmára is kiterjedt. A szerző a gyomnövények %-os borításának megítélésére a Balázs-Ujvárosi gyomfelvételezési módszert alkalmazta. A gyomnövények borítása és egyedszáma a korai vetésidejű állományokban nagyobb volt, mint a hagyományos vetésidejű kukoricákban. A keszthelyi kísérletekben legnagyobb borítási értékkel Amaranthus chlorostachys és a Chenopodium album, a szombathelyi kísérletben a Cirsium arvense szerepelt. A LEHOCZKY (2004) módszer segítéségével vált lehetővé a kultúr- és a gyomnövények kompetíciójának vizsgálata. Bizonyítást nyertek a különböző vetésidő hatására a növények növekedési paramétereiben, valamint szemtermésében bekövetkező változások. A gyomnövények száraz hajtástömege a hagyományos vetésidejű állományokban szignifikánsan kevesebb volt, mint a korai vetésidejű kukoricákban. A 2010-es csapadékban bővelkedő évben Keszthelyen a korai vetésidejű gyomokkal versengő kukoricák 18,3-20,6 %-os, a hagyományos vetésidejű hibrid pedig 48,0 %-os termés produkcióra volt képes a gyommentes kukoricákéhoz viszonyítva. A növények tápelem tartalom vizsgálatakor a vetésidő hatására a versengés kimenetele szempontjából bebizonyosodott, hogy a hagyományos vetésidejű hibridek a vizsgált időpontban szignifikánsan több nitrogént tartalmaztak a korai vetésidejű hibrideknél a négy héttel későbbi vetés ellenére. 7

8 1.2. Angol nyelvű kivonat - Abstract: Investigations on the weed competition in traditional and cold tolerant maize hybrids The dissertation discusses changes induced in early- and conventionally-sown maize hybrids in response to sowing date. The experiments were carried out in the field in order to determine the effect of different sowing dates on the species composition of the weed flora and on the percentage weed cover, with special regard to the weed infestation characteristics of early-sown maize stands. An analysis was made of the effect of sowing date on the growth parameters of maize and weed plants (dry shoot mass and shoot length), and of how the sowing date influenced the yield of maize plants growing under weed-free and weed-infested conditions. The work included an analysis of the nutrient contents of the crop and weed plants. The Balázs-Ujvárosi weed survey method was used to estimate the percentage weed cover. It was found that both the weed cover and the number of weed plants were greater in early-sown stands than in maize sown at the normal sowing date. The greatest percentage cover was recorded for Amaranthus chlorostachys and Chenopodium album in the Keszthely experiments and for Cirsium arvense in the Szombathely experiment. Competition between the crop and weed plants was investigated using the LEHOCZKY (2004) method. The results revealed changes in both the growth parameters and the grain yield in response to different sowing dates. The dry shoot mass of the weed plants was significantly smaller in stands sown at the normal sowing date than in early-sown maize. In 2010, when there was abundant rainfall in Keszthely, the yield of weed-infested maize was only % of that produced by weed-free plants when sown early and 48.0 % when sown at the normal date. The analysis of plant nutrient content showed that, as the result of competition, hybrids sown at the normal date contained significantly more nitrogen at the time of the analysis than those sown early, despite having been sown four weeks later. 8

9 1.3. Német nyelvű kivonat Auszug: Untersuchung der Konkurrenz von traditionellen und kältetoleranten Maishybriden mit Unkräutern Die Dissertation untersucht die Einflüsse der Zeit der Aussaat und die damit einhergehenden Veränderungen auf Maissorten mit frühen - und herkömmlichen Aussaatzeiten. Der Autor führte seine Untersuchungen mittels Einstellungen von Feldversuchen durch. Ziel seiner Experimente war die Beurteilung der Auswirkung der verschiedenen Zeiten der Aussaat auf die Artenzusammensetzung der Unkrautflora, sowie deren prozentuale Flächenbedeckung. Vorrangig wurde die Veränderung der Unkrautflora bei frühen Maissorten untersucht. Der Autor suchte nach Antworten auf die Frage, welchen Einfluss die Zeit der Aussaat auf die Wachstumsparameter (Trockenmasse und Trieblänge) von Mais und Unkrautpflanzen ausübt. Er untersuchte die eintretenden Veränderungen des Ertrages von Mais auf verunkrauteten und unkrautfreien Flächen. Weiterhin befasst sich die Studie mit der Spezifität der Nährstoffaufnahme von Kultur- und Unkrautpflanzen. Der Autor benutze zur Beurteilung der prozentualen flächenmäßigen Abdeckung von Unkräutern das "Balázs-Ujvárosi" Verfahren. Die Flächenbedeckung und die Szückzahl der Unkrautpflanzen war in den Beständen der frühen Aussaat grösser, als in Maisbeständen mit herkömmlicher Aussaatzeit. Bei den keszthelyer Experimenten traten Amaranthus chlorostachys und Chenopodium album mit den grössten Deckungswerten auf, bei den szombathelyer Versuchen war Cirsium arvense vertreten. Mit Hilfe des LEHOCZKY (2004) Verfahrens wurde die Untersuchung des Konkurrenzverhaltens von Kultur- und Unkrautpflanzen möglich. Es konnten die Auswirkungen der verschiedenen Aussaatzeiten auf die Wachstumsparameter der Pflanzen, sowie die Kornzahl bewiesen werden. Die Trockenmasse der Triebe von Unkrautpflanzen auf Flächen mit herkömmlicher Aussaatzeit war signifikant geringer, als in Maisbeständen mit früher Aussaatzeit. Im niederschlagsreichen Jahr 2010 betrug in Keszthely der Maisertrag früher Aussaat auf verunkrauteten Flächen 18,3 20,6 %, der der Hybride bei herkömmlicher Aussaatzeit 48,0 % des Ertrages von Mais unkrautfreier Flächen. Bei der Untersuchung der Nährstoffzusammensetzung in der Pflanzen in Abhängigkeit zum Zeitpunkt der Aussaat hat sich bewiesen, dass Hybride bei herkömmlicher Aussaatzeit - obwohl sie vier Wochen später gesät wurden - während der Zeit des Experimentes signifikant mehr Nitrogen beinhalteten, als Hybride mit früher Aussaat. 9

10 2. Bevezetés és a téma indoklása Napjainkban a kukorica a világ főbb kultúrnövényei közül fontossági sorrendben a búza és a rizs után a harmadik helyet foglalja el. Nagy termelési volumene rendkívül sokirányú hasznosíthatóságával magyarázható. A világon mindenütt fontos takarmányként (szemes-, abrak- vagy zöldtakarmány), ipari alapanyagként, egyes országokban kezdetektől fogva, másokban pedig a modern biokonyha terjedésével emberi táplálékként használják fel (KISS 2000). A kukorica termesztése hazánkban is nagy jelentőséggel bír, a gabonafélék közül a legnagyobb területen termesztett növények közé tartozik. Vetésterülete az ország szántó területének hozzávetőlegesen negyedét teszi ki, amely 1,1-1,3 millió hektár körül változik évente. A Föld népessége folyamatosan növekszik, 2009-ben mintegy 83 millió fővel nőtt, 2010-ben megközelítette a 7 milliárd főt. A téma felvetésével kapcsolatosan, illetve a napjainkra kialakult gazdasági helyzetben a mezőgazdasági termelőket mind inkább az a cél foglalkoztatja, hogy egységnyi területről az adott körülmények között elérhető legtöbb termést hozzák le a lehető legkisebb ráfordítással. A rendelkezésre álló szántóterületek nagysága nem fog növekedni, valamint a víz szerepe felértékelődik a közeljövőben. A teljesítmény növekedést úgy lenne célszerű elérni, hogy a rendelkezésre álló erőforrásainkat a lehető legkisebb mértékben használjuk el. Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak azok a termesztéstechnológia fejlesztését alapozó kutatások, melyek a fenntarthatóság elvével összhangban (DARVAS 1997) a környezeti elemek létfontosságú forrásokkal való ésszerű gazdálkodást segítik. A kukorica a tág térállású növények közé tartozik, ezért rendkívül nagy figyelmet kell fordítani a gyomok elleni védekezésre, mert annak sikeressége meghatározó technológiai elem. A hazai kukoricatermesztésben az utóbbi években jelentős mértékben megnövekedett a korai és normál posztemergens kezelések jelentősége, amelyek esetében ismert a gyomosodás mértéke és a gyomösszetétel (PEPÓ 2003). Ahhoz, hogy a gyomszabályozást hatékonyan tudjuk elvégezni, rendelkeznünk kell a gyom- és a kultúrnövények, a termesztéstechnológia, a herbicidek, a talaj- és környezeti tényezők hatásának és kölcsönhatásának ismeretével. Ezek közül is legfontosabb a gyom- és kultúrnövények közötti versengés tanulmányozása, megismerése, hogy még kellő időben, a kártételi küszöb-érték elérése előtt tudjuk végrehajtani a védekezést, ezáltal megakadályozzuk a kultúrnövény termésveszteségét. A gyomnövényzet írtása helyett a gyompopulációk megfelelő mértékű szabályozása lenne 10

11 célszerű, hogy a gyomnövényzet a kultúrnövény élettevékenységét ne gátolhassa. A herbicid használatot mérsékelni kell a termesztési eljárások és az okszerű vetésváltás vagy vetésforgó segítségével. Az imént leírtak szerint a mezőgazdaság az elmúlt néhány évtizedben nagyot változott. A megoldás keresése világszerte folyik. Új lehetőségként jelenik meg a precíziós mezőgazdaság rendszere, ezen belül is a szűkebb témára vonatkoztatva a precíziós gyomszabályozás. Az ezredfordulót követően növénytermesztésünk sikerességét a legtökéletesebb agrotechnika mellett is egyre nagyobb hangsúllyal az időjárási körülmények alakítják. A szélsőségesen változó éghajlat (kiszámíthatatlan csapadékmennyiség, folyamatosan emelkedő hőmérséklet) negatív hatásainak mérséklésére, valamint a biztonságosabb termelés megvalósítására irányuló törekvések elkerülhetetlenné tesznek néhány technológiai változtatást kukorica termesztésünk hagyományos gyakorlatában. A kutatókat és nemesítőket régóta foglalkoztatja a kukorica vetésidejének optimális megválasztása. Lehetőségként kínálkozik a megszokotthoz képest jelentősen korábbi, március végi-április eleji vetésidőpont alkalmazása. Ennek kritériuma olyan rövid tenyészidejű kukorica hibrid, amely jól tűri a hideget, ezáltal alkalmas 5-6 o C-os talajhőmérsékletnél induló vetéshez. A korai vetés előnye, hogy a kelő növények jobban ki tudják használni a talajban rendelkezésre álló tavaszi nedvességet, virágzásuk lezajlik a júliusi hőség előtt, alacsony víztartalommal már augusztus második felében betakaríthatók, ezáltal vetésforgóba is könnyen beilleszthetők, jó előveteményei az őszi vetésű növényeknek. A korábbi magyar szakirodalomban is találhatunk adatokat arra vonatkozólag, melyek a korábbi vetésidő fontosságát említik. PETHE (1817); BALÁS ÉS HENSCH (1889); CSERHÁTI (1921) vizsgálatai szerint jó minőségű vetőmag használatával biztonságosabb és magasabb termésre, korábbi érésre számíthatunk, mint az optimális és későbbi vetésidő esetén. Felmerül a hidegtűrő kukorica hibridek technológiába illesztésével, a kukorica termesztés kiemelt elemeként a gyomszabályozás kérdése. Kutatómunkánk indulásakor ezért tartottuk fontosnak a témakör alaposabb vizsgálatát és feldolgozását. 11

12 2.1. Célkitűzések A kutatómunka alapját kettő különböző helyen végzett szántóföldi kísérletek képezték. A különböző időben elvetett kukorica hibrideket növényvédelmi szemszögből nézve a következő célok és szempontok figyelembe vételével vizsgáltam: választ kerestünk a különböző időben elvetett kukorica hibridek gyomosodásának összefüggéseire. A gyomfelvételezés célja, hogy felmérjük a különböző vetésidő hatását a gyomflóra faji összetételére, valamint a gyomnövények %-os terület borítására, amire számos tényező gyakorol hatást, többek között a hőmérséklet, a víz, a talaj gyommagtartalma. Érdeklődésünk legfőképpen a korai vetésű kukorica állományok gyomosodási jellemzőinek vizsgálatára, azaz a gyomosodás időbeli alakulására, dinamikájára irányult. vizsgálni kívántuk a vetésidő hatását különböző időpontokban a kultúr- és a gyomnövények szárazanyag produkciójára, növénymagasságára. a tenyészidőszak teljes hosszában a teljes gyomnövényzet borítás a korai és a hagyományos vetésidőben milyen mértékben befolyásolja az egyes kukorica hibridek csőhosszát és szem száraz tömegét? összehasonlító értékelést kívántunk végezni a korai és a hagyományos vetésidejű kukorica állományok, és azok gyomnövényzetének száraz tömeg gyarapodása nézve a tenyészidő folyamán. kerestük a választ arra, hogy a különböző kukoricanövények és a kukorica állományokban előforduló gyomnövények az egyes tápelemeket (nitrogén, foszfor, kálium, kálcium) milyen mértékben veszik fel a korai és a hagyományos vetésidő hatására. 12

13 3. Irodalmi áttekintés 3.1. A kukorica termesztés nemzetközi és hazai helyzete A kukorica termesztés helyzete a világban és az Európai Unióban A fogyasztói elvárásoknak megfelelően a világ növénytermesztése gabona centrikus. A legfontosabb, szántóföldön termesztett 16 növényfaj közül 8 a gabonafélék közé tartozik, melyek együttesen a föld szántóterületének, mintegy 45 %-át foglalják el. A kukorica termesztésének jelentőségét jól mutatja a vetésterületének és termésmennyiségének rendkívül dinamikus növekedése a világon (1. ábra). 1. ábra A kukorica vetésterületének és termésátlagának változása a világon (FAO adatok alapján, , Az évi 105,5 millió hektáros vetésterület a évre 158,6 millió hektárra növekedett, ez mintegy 50 %-os növekedést jelent közel 50 év alatt. A mennyiségi növekedés az 1990-es évek elejéig tartott, ezen idő alatt a világ kukorica vetésterülete több mint 30 millió hektárral nőtt. A minőségi fejlődés, azaz a termésátlagok növekedése az 1970-es évektől vált intenzívvé, ami azt jelenti, hogy a termésátlag az 1970-es években 2,3 tonna/hektár volt, addig ez a 2010-ben 5,19 tonna/hektárra növekedett közel 40 év alatt a világon. A világ egyik legfontosabb kukorica termesztője az USA, ahol a növény vetésterülete az elmúlt években 32 millió hektárra csökkent, mert sok termelő inkább a jövedelmezőbb szója termesztéssel foglalkozott (1. táblázat). A hektáronkénti átlagos termés nagyon 13

14 magasnak mondható, 10,3 t/ha. Ez a magas átlagtermés többek között az intenzív termesztéstechnológiának, a rendkívül jó genetikai alapoknak és nem utolsó sorban a genetikailag módosított kukorica hibridek elterjedésének tulajdonítható. Brazíliában szintén a vetésterület kismértékű csökkenése figyelhető meg az utóbbi években, a 2009-es gazdasági évben 13,7 millió hektár. A termésátlag inkább növekvő tendenciát mutat, de igen alacsony szintű, nem éri el a 4 t/ha átlagos termésmennyiséget. Argentínában is jelentősen visszaszorult a vetésterület az előző gazdasági évhez viszonyítva, csaknem felére, ami azt jelenti, hogy 2009-ben 2,3 millió hektár kukorica került elvetésre. A termésátlag közepesnek mondható, 5,6 t/ha. Oroszországban és Ukrajnában is visszaesés figyelhető meg. Az előbbiben a vetésterület 1,1 millió ha, 3,5 t/ha-os termésátlaggal, az utóbbiban a vetésterület 2 millió ha, míg a termésátlag 5 t/ha volt. 1. táblázat A kukorica termesztés volumene, termésátlaga néhány jelentős ország és az EU tükrében 2009-ben (FAO adatok alapján, www. fao.org) Országok és EU vetésterület (milló ha) termés mennyiség (millió t) termésátlag (t/ha) USA 32,2 333,0 10,3 Brazília 13,7 51,2 3,7 Argentína 2,3 13,1 5,6 Oroszország 1,1 3,9 3,5 Ukrajna 2,0 10,4 5,0 EU 8,3 57,7 6,9 Az Európai Unió bővülésével a kukorica vetésterülete is ennek megfelelően folyamatosan növekedett, mert a 2004 óta belépett tagállamok közül több köztünk hazánk is nagy vetésterülettel rendelkezik. Az EU-ban jelenleg 8,3 millió hektáron termesztik a növényt, a termésátlagok ezzel ellentétesen alakulnak, ami az új tagállamok termésingadozásával magyarázható. Az egyes évek kukorica termesztését ugyanis nagymértékben befolyásolja az adott év időjárási viszonyai. Az EU legnagyobb kukorica termesztője Franciaország, vetésterülete 1,67 millió hektár. A hektáronkénti hozamok igen nagyok, nevezetesen 9,10 t/ha, ami a fő kukorica termesztő körzetek rendkívül jó adottságainak, illetve a magas szintű 14

15 termesztéstechnológiának köszönhető (2. ábra). Olaszországban a kukorica vetésterülete az elmúlt években 1 millió hektár alá csökkent, a termésátlag viszont a franciaországihoz hasonló, 8,60 t/ha. 2. ábra A kukorica termesztés nagyságrendje Magyarországon és néhány környező ország összehasonlításában 2009-ben (FAO adatok alapján, Az Unión belül hazánk is a legfontosabb kukorica termesztők közé tartozik vetésterületét illetően. Magyarországon ez 1,1-1,2 millió hektár körül ingadozik. A termésátlag tekintetében viszont elmondható, hogy jelentősek a szélsőségek. Az évjárat függvényében erősen ingadozik a hozam A kukorica termesztés jelentősége és hazai helyzete PETHE 1805-ben a Pallérozott mezei gazdaság című munkájában írja: A kukoriza az, mely a Magyart, ha jól mívelné azt, soha nem csalhatná meg. Továbbá: Ha hasznát vesszük próbára alig állhat meg mellette a magyar föld szintén termő gyümölcsök közül egy, hogy annak szélesen kiterjedő hasznával felérjen; az Olasz, Magyar és Oláh tudja azt legjobban. 15

16 Az emberiség létszáma folyamatosan növekszik, és egyre nehezebb feladatok elé állítja a mezőgazdasági élelmiszer előállítást, termelést. A világ növénytermesztése a fogyasztói elvárásoknak megfelelően gabona centrikus. Napjainkban a kukorica a világon rendkívül fontos szerepet tölt be. Nagy termelési volumene rendkívül sokirányú hasznosíthatóságával magyarázható. A világon mindenütt fontos takarmányként (szemes-, abrak- vagy zöldtakarmány), ipari alapanyagként, egyes országokban kezdetektől fogva, másokban pedig a modern biokonyha terjedésével emberi táplálékként használják fel (KISS 2000). Malmi felhasználásra mintegy 150 ezer tonna kukorica kerül, melynek körülbelül a fele képezi az emberi fogyasztási célokat liszt vagy gríz formájában. Kereskedelmi árucikként jelentős mértékben hozzájárul a legnagyobb termesztő országok (export) bevételéhez. Továbbá az utóbbi időben lehetőségként merült fel a bioetanol előállítása mely üzemanyagként a benzinhez %-ban keverhető. Magyarország növénytermesztésére a termelési hagyományok a környezeti feltételek, a rendelkezésre álló műszaki háttér a belső és külső piaci igények miatt még inkább a gabona centrikusság jellemző, mint a világ más pontjain. Hazánkban is nagy jelentőséggel bír a kukorica termesztése, a őszi búza mellett a legnagyobb területen vetett növényünk. Magyarország kukorica termesztésének intenzív fejlődése az 1960-as évek elejétől kezdődött, ez azzal magyarázható, hogy ebben az időszakban indult a beltenyésztéses hibridek, a nagyadagú műtrágyázás, a korszerű növényvédelem, a műszaki gépesítési feltételek széleskörű elterjedése. Ennek eredményekeként a kukorica termésátlagai az 1980-as évekre a korábbi periódushoz viszonyítva több mint két és félszeresére emelkedtek. Sikerült ezáltal egy olyan fejlődési ütemet elérni, amely világviszonylatban is az elsők közé tartozott (BOCZ ÉS NAGY 2003). Az 1990-es években a kukorica termésátlagok visszaestek a közismert közgazdasági és pénzügyi nehézségek miatt 4-5 t/ha-ra. A kukorica termesztésében a genetikai haladás között 151,5 kg/ha/év volt, ami napjainkban nem több kg/ha/évnél. A hazai termésátlag 4-6 t/ha között változik (3. ábra) és cca. 3-4 tonnával marad el az EU országainak kukorica termésátlagától (SÁRVÁRI 2003). 16

17 3. ábra A kukorica vetésterülete és termésátlaga Magyarországon, (KSH adatok alapján, A kukorica termésátlagának jelenlegi nagy mértékű ingadozását több tényező együttesen okozza. Ezek a következők lehetnek: elsősőrban az időjárás, az aszályos évjáratok gyakorisága, hosszabb csapadék mentes periódusok, és a csökkentett műtrágya felhasználás, a monokultúrás termesztés stb. Például 2007-ben az aszályos évjáratban nem érte el a 4 t/ha-t, míg 2008-ban egy igen kedvező és csapadékos évben 7,47 t/ha volt. 4. ábra Magyarországon termesztett fontosabb növénykultúrák megoszlása 2009-ben (KSH adatok alapján, A magyarországi szántóterület megközelítőleg, mintegy kétharmadát a gabona növények foglalják el, melyek közül a kukorica és búza kiemelkedő jelentőséggel bír. Az ország vetésterületének 26,1 %-át a kukorica, 25,4 %-át pedig a búza foglalja el (4. ábra). Hazánkban 17

18 a kettő fő növényen kívül még nagy jelentőséggel bír a napraforgó (11,8 %) és a repce (5,8 %) termesztése is. A működő mezőgazdasági vállalkozások nagy részénél az imént említett négy növény termesztésére helyezik a fő hangsúlyt. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal adatai alapján nyilvánvaló, hogy a Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő kukorica hibridek száma az elmúlt években, évtizedekben jelentős mértékben megnövekedett. Megfigyelhetjük azt is, hogy az idő folyamán rendkívüli mértékben emelkedett a külföldi nemesítésű fajták száma, az EU-s csatlakozásunk következtében megváltoztak az előírások, így az EU fajtalistán szereplő hibridek importengedély nélkül is bekerülnek az országba. A 2011-es évben már 400 kukorica hibridnél is több, nevezetesen 420 hibrid termesztése van engedélyezve Magyarországon, és további 14 módosított (imidazolinon toleráns) hibridet tartunk számon (MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL 2011). Jelenleg hazánk GMO mentes országnak számít, a moratórium miatt. Ez a mezőgazdasági termelőkre nézve sokkal több előnnyel, mint hátránnyal jár (HESZKY 2008) A vetésidő szerepe a kukoricatermesztésben A kukorica legideálisabb vetésidejének meghatározásával kapcsolatosan több szerző is foglalkozott. Az optimális vetésidő a klimatikus és a talajtényezők által erősen befolyásolt és a hibrid csírázáskori hidegtűrésétől meghatározott. Ezért a vizsgált vetésidő kísérletek egymásnak sokszor ellentmondó megállapításokat is tartalmaznak. Hazánkban az 1960-as években kezdték el az ezirányú kutatásokat, mert ekkorra a korábban használt fajtákat felváltották a beltenyésztéses hibridek. Ezen nagy termőképességgel rendelkező hibridek néhány agrotechnikai elemmel szemben specifikus igényeket mutatnak, ilyen például a sűríthetőség, tápanyag-reakció és a vetésidő is. RÁCZ és MARTON (2005) szerint a vetésidő olyan eleme a termesztéstechnológiának, mely külön ráfordítást nem igényel, mégis alapvetően befolyásolja a gazdálkodás eredményességét. A korai kukoricavetés előnyei: - jól tudja hasznosítani a talajban lévő téli csapadék mennyiséget, - a növény mélyebb gyökérzetet ereszt és ezáltal jobban el tudja viselni a nyári aszályos körülményeket, - a növény és a csőeredés magassága alacsonyabb lesz, 18

19 - hosszabb tenyészidő áll rendelkezésre, ami nagyobb termést és kisebb betakarításkori szemnedvességet eredményez, - korábban takarítható be, ezáltal jobb elővetemény. A vetőmag csírázásához, a növény keléséhez vízre, tápanyagokra és megfelelő hőmérsékletre van szükség. Tavasszal ezek közül az alacsony talajhőmérséklet vagy a talajnedvesség hiánya léphet fel korlátozó tényezőként. A kukorica hőmérsékleti küszöbértéke o C, azonban már léteznek olyan genotípusok is, amelyek már 4-8 o C-on csírázni kezdenek. Régebben a kukorica asszimilációs hőküszöb értékét 10 o C-ban állapították meg és ezt használják még ma is. A mérsékelt éghajlati övhöz jobban alkalmazkodott kukorica asszimilációs hőküszöb értéke azonban alacsonyabbá vált. Az újabb hazai számítások alapján ez az érték 6-8 o C körül is lehet egyes hibridek esetében. A keléskori hőküszöb értéket vizsgálva néhány hibridnél 4 o C-ot is megállapítottak, míg más hibridek esetében ez 8 o C volt (MARTON és mtsai 1997). A kukorica hőküszöb értékének csökkenését más is megállapította, ezért javasolták annak megváltoztatását (BUNTING 1976). I SÓ (1962) évi kísérleti eredményei igazolják azt az ismert megállapítást, hogy a vetésidő kísérletek eredménye az időjárás függvénye, ezért nem meglepő, ha az egyes kísérleti évek eredményei ellentmondanak egymásnak. A korai vetésidőben az alacsony hőmérséklet okoz problémát, míg a késői vetésidő esetén a nem megfelelő nedvesség a gond. A korábbi vetés korábbi érést eredményezhet, mely fontos a betakarítás és a vetésváltás szempontjából is (KOVÁCS 1958). A vetésidő meghatározó hatással van a különböző fajták, hibridek tenyészidejére és növekedési dinamikájára. Az optimális vetésidő kedvezően hat az előzőkre, azonban ez fajtától függően eltérően alakul (PÁSZTOR 1958). A legelőnyösebb az optimális vetésidő intervallumon belüli korábbi vetés, mert a növény legintenzívebb fejlődése a rövidebb napszakokra esik, ami miatt a növény alacsonyabb lesz és kevésbé dől meg. Jobb lesz a csírázás és a megtermékenyítés alatt a növény nedvesség ellátása, a gyökerek mélyebbre hatolnak le, ezáltal az aszályos periódusokat jobban vészeli át, és javul a növények műtrágya hasznosító képessége (ALDRICH 1970). A vetésidő és a vetésmélység között rendkívül szoros kapcsolat van. A korai vetésidő esetén, amikor a talajban a nedvesség mennyisége megfelelő, de a talaj hőmérséklete még nem haladta meg a csírázáshoz szükséges optimális hőmérsékletet, a javasolt vetésmélység 4-19

20 6 cm. Későbbi vetésnél, mikor a talaj gyorsabban kiszárad 8-10 cm-es vetésmélység ajánlott. Kötött, hidegebb talajokon a magasabb hőmérséklet biztosítása miatt 4-8 cm mélyen, laza homoktalajon pedig a nedvesség biztosítása miatt cm mélyen ajánlott a kukorica vetése. Általános kijelentésként megállapítható, hogy ha a talaj hőmérséklete elérte o C-ot, rendszerint április második felében, akkor a vetés megkezdhető (I SÓ 1966; PÁSZTOR 1962; GYŐRFFY és mtsai 1965). A vetésidő hatása a kezdeti fejlődés ütemére nézve a legerőteljesebb. A kelés idejét a vetésidő jelentősen befolyásolja. Martonvásáron és Debrecenben között végzett vetésidő kísérletben megállapították, hogy április közepén nap, május eleje körül nap, május 20-ai vetéssel 6-10 nap telt el telt el a vetéstől a kelésig, azaz a korai vetésidő hatására a kelés elhúzódik (PÁSZTOR 1962; I SÓ 1962). Szegeden folytatott kísérletek adatait vizsgálva az április 15-ei vetéseknél volt a leghosszabb a kelési időtartam (15-16 nap), ez fokozatosan csökkent, május 15-ei vetés esetén már csak 7 nap volt. A vetésidő hatással van a hibridek tenyészidejére is, miszerint a korai vetésidő a tenyészidő megnyúlásával járt, ezzel szemben a későbbi vetésidő lerövidítette azt (GYÖRGYNÉ 1969). TOLLENAAR ÉS DAYNARD (1978) és KINIRY ÉS RITCHIE (1985) szerint a kukorica szemszáma a legérzékenyebb a különböző stressz hatásokra a nővirágzást megelőző két hétben és az azt követő három hétben. A kukorica hibridek nővirágzásának időpontját pedig nagymértékben befolyásolja a kukorica vetésének ideje. BERZSENYI és mtsai (1998) öt eltérő tenyészidejű kukorica hibrid növekedési dinamikáját megvizsgálva megállapították, hogy a korai vetés a kukorica hibridek reproduktív növekedését, a kései vetés a kezdeti vegetatív növekedést segítette elő. Kimutatták azt is, hogy a vetésidő és a nővirágzás időpontja között 3:1 arány áll fenn, ami azt jelenti, hogy a vetés három hetes késése egy héttel késlelteti a nővirágzás időpontját. FUTÓ és SÁRVÁRI (2003) arra a következtetésre jutott, hogy a korai vetésidő alkalmazásával a hibrid tenyészidejében a virágzás-termésképzés hamarabb következik be, mely szignifikánsan kisebb betakarításkori szemnedvesség-tartalmat eredményez. A vízleadás dinamikája is előrehaladottabb a korai vetésidőben vetett hibrideknek, mint a későn vetett állománynak. RÁCZ és MARTON (2005) Martonvásáron végzett 2 éves vizsgálataik alapján megállapították, hogy a legnagyobb termést az április végi, május eleji vetés adta, szemnedvesség tekintetében elmondható viszont, hogy a későbbi vetéseknek nagyobb volt a víztartalma. NAGY (2009) kísérlete alapján elmondható, hogy a különböző tenyészidejű kukorica hibridek termésére a vetésidő hatása eltérő volt. Az aszályos 2007-es évjáratban legnagyobb volt a termés az optimális vetésidőben (április 24.), míg a 20

21 2008-as kedvező vízellátottságú évben a vetés időpontja nem módosította a kukorica hibridek teljesítményét. Az optimális vetésidőhöz képest minden nap késés 1 %-kal csökkenti az elérhető termés nagyságát (ZSCHEISCHLER ÉS GROSS 1966). A vetésidő nemcsak a termést, hanem annak minőségét is befolyásolja. A késői vetésidőben nemcsak a szemtermés csökken, hanem fokozódik a szemek törékenysége és csökken a tárolhatósága is (BAUER ÉS CARTER 1986). A vetésidő kísérletek eredményei alapján megállapítható, hogy olyan hibridspecifikus technológiát kell alkalmazni a kukorica termesztésben, amely a vetésidőt a többi termesztési tényezővel összhangban, megfelelően adaptálja az alkalmazott hibridre vonatkozólag és mindemellett figyelembe kell venni, a hibrid egyedi genotípusából adódó érzékenységét is (SÁRVÁRI és mtsai 2002) A kukoricát károsító gyomnövények és a gyomborítás ÚJVÁROSI (1973a) szerint a gyomnövények elterjedésében és elterjesztésében az embernek van a legnagyobb szerepe. A gyomok okozta károsításról, bántalomról beszélünk ha egyes növényfajok vagy fajok egy csoportja zavarja az ember termelőtevékenységét, befolyásolja egészségét vagy pihenését (FRYER 1979). Gyomnövénynek nevezünk bármelyik fejlődési stádiumban lévő olyan növényt vagy növényi részt (rizóma, tarack, hagyma, hagymagumó stb.), amely ott fordul elő, ahol nem kívánatos (HUNYADI 1974). WELLS (1978) szerint minden növény lehet gyomnövény attól függően, hogy az ember annak tekinti-e vagy sem. Megközelítőleg növényfaj él a földön, és mintegy gyomnövény befolyásolja a mezőgazdasági termelést. Mindössze 200 azon fajok száma, melyek világviszonylatban gondot okoznak és fontos gyomnövényeknek tekinthetők (HOLM és mtsai 1977). Ez mindössze a fajok számának 0,1 %-a. Ezek közül 76 gyomfaj sorolható a világ legveszélyesebb gyomnövényei közé és ezek közül csupán 18 faj kiemelkedő jelentőségű. ÚJVÁROSI (1973a) szerint a gyomnövények a haszonnövények termőhelyét foglalják el. A ritka térállású növények termesztésében, mint amilyen a kukorica is a gyomirtás sikeressége meghatározó technológiai elem. 21

22 A kapáskultúrákat a régebbi szakkönyvek gyomirtónak nevezték, azonban ezek a gyakorlatban éppen gyomnevelők. Igaz, hogy maguk a kapálások gyomirtók, de azok befejezése után a kukoricavetés nemcsak a gyomok nevelőjévé, hanem azok egyik legjelentősebb szaporító helyévé válik. A kukoricavetésben nyár végére a kapálások ellenére lényegesen nagyobb területet borítanak a gyomnövények, mint a kalászosok közül akár a leggyomosabb búzavetésekben is. A kukoricavetések összes gyommennyisége az első országos felvételezéskor 39,98 % volt, ami 1969-re 33,93 %-ra csökkent, de 1970-ben már ismét 37,92-re növekedett (UJVÁROSI 1973b). GYŐRFFY (1977) eredményei alapján a kukorica termésnövekedésének fő korlátozó tényezője a nagyfokú gyomosodás. REISINGER (1981) vizsgálatai szerint a kukoricatáblák átlagos gyomborítottsága előveteménytől függetlenül 20,77 % volt. A kukorica terméskiesését jelentős mértékben a kórokozók, kártevők és nem utolsó sorban a gyomnövények okozzák. A kukorica termesztéstechnológiájának egyik nagyon fontos eleme a gyomirtás. Vizsgálatok szerint a gyomirtás nélkül termesztett kukorica termésátlaga a kontrollhoz viszonyítva, csupán 23,5 %-ot ért el (REISINGER 1995). Hazánk gyomflórájának változását 1947-től kezdődően immáron öt Országos Gyomfelvételezés (I , II , III , IV , V ) adatai alapján követhetjük nyomon (NOVÁK és mtsai 2009). Megállapíthatjuk, hogy növénytermesztésünk legnagyobb problémájává vált a nagyfokú elgyomosodás. Az országos kukorica nyár eleji gyomborítás nagyságát meghatározó első 20 gyomnövényfaj összborítási %-a 1964-ben 16,6940 %, 1970-ben 19,7494 %, 1988-ban 24,9408 %, 1997-ben 28,4573 %, és végül 2008-ban 35,7986 % (2. táblázat). Az évek múltával a gyomosodási viszonyok egyre nagyobb mértéket öltöttek, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy még többet kell tennünk az eredményes gyomszabályozásért. A gyomflóra változás vonatkozásában a következő megállapításokat tehetjük: 1988-ig az egyes felvételezési helyeken jelentősen csökkent a fajok száma. Az es felvételezések viszont ismét a fajszám növekedését mutatják (TÓTH ÉS SPILÁK 1998) ig jelentősen csökkent az évelő gyomok borítása, ugyanakkor növekedett a magról kelő egy- és kétszikű gyomok borítása. A legújabb felvételezés viszont azt mutatja, hogy különösen a Cirsium arvense és az Elymus repens, de más évelő gyomnövények borítása is ugrásszerűen növekedett (NOVÁK és mtsai 2009). 22

23 23 2. táblázat A kukorica nyáreleji legjelentősebb gyomfajai az öt országos gyomfelvételezési adatok alapján (NOVÁK és mtsai 2009) Gyomnövény magyar Gyomnövény latin neve neve F Borítási F Borítási F Borítási F Borítási F Borítási sor % sor % sor % sor % sor % Kakaslábfű Echinochloa crus-galli (L.) P. B. 2 2, , , , ,6614 Parlagfű Ambrosia artemisiifolia L. 15 0, , , , ,4000 Fehér libatop Chenopodium album L. 4 1, , , , ,1918 Szőrös disznóparéj Amaranthus retroflexus L. 11 0, , , , ,1753 Fakó muhar Setaria pumilla (Poir.) R. et Sch. 7 1, , , , ,8137 Mezei aszat Cirsium arvense (L.) Scop. 5 1, , , , ,5281 Termesztett köles Panicum miliaceum L. 23 0, , , , ,4452 Csattanó maszlag Datura stramonium L. 74 0, , , , ,3927 Karcsú disznóparéj Amaranthus chlorostachys Willd , , , , ,3685 Apró szulák Convolvulus arvensis L. 1 5, , , , ,3238 Fenyércirok Sorghum halepense (L.) Pers. 89 0, , , ,0688 Tarackbúza Elymus repens (L.) Gould 12 0, , , , ,9343 Napraforgó Helianthus annus L. 92 0, , , ,8945 Lapulevelű keserűfű Persicaria lapathifolia (L.) S. F. Gray 18 0, , , , ,8818 Varjúmák Hibiscus trionum L. 10 0, , , , ,8358 Selyemmályva Abuthilon theophrasti Medic , , , ,7115 Zöld muhar Setaria viridis (L.) P. B. 3 1, , , , ,5898 Pirók ujjasmuhar Digitaria sanguinalis (L.) Scop. 29 0, , , , ,5762 Csillagpázsit Cynodon dactylon (L.) Pers. 16 0, , , , ,5144 Pokolvar libatop Chenopodium hybridum L. 83 0, , , , ,4910

24 A as felvételezés 20 legjelentősebb gyomnövénye közül 10 előrébb, és 8 hátrébb került, kettő faj viszont (kakaslábfű és varjúmák) megőrizte helyét a borítási rangsorban. Érdekes, hogy több gyomnövény a borítás növekedésével is hátrébb került a fontossági sorrendben. A gyomnövények összborítása is jelentősen növekedett, ami azt jelzi, hogy a szántóterületek gyommagkészlete emelkedhet. A nagyüzemi gazdálkodási viszonyok között sem csökkent a gyomosító hatás, hanem 1997-ig egyenletesen az összes gyomfedettség 3-4 %-os növekedése figyelhető meg. Az elmúlt 10 évben viszont jelentősen, csaknem 15 %-al nőtt az összes gyomborítottság (NOVÁK és mtsai 2009) A vetésidő és a gyomosodás összefüggései A kritikus kompetíciós peridós fogalmát NIETO és mtsai (1968) fogalmazták meg. A kritikus kompetíciós periódus időtartama több tényezőtől függ úgymint a termesztett növényfajtól, a gyomnövényzet összetételétől, éghajlatváltozástól, a termesztéstechnológiai és egyéb tényezőktől (BURNSIDE ÉS WICKS 1969; HEWSON ÉS ROBERTS 1971; RAJCAN ÉS SWANTON 2001). Például a nitrogén ellátás befolyásolja a kultúr- és gyomnövények közötti kölcsönhatásokat (DYCK ÉS LIEBMAN 1994; VENGRIS és mtsai 1955), beleértve a kritikus kompetíciós periódust lófogú kukoricában (EVANS és mtsai 2003). PASANDI és mtsai (2011) vizsgálták két vetésidőben a Sorghum halepense és a kukorica kompetícióját. Az első vetésidő május 08-a, a második vetésidő június 18-a volt. A Sorghum halepse négyzetméterenkénti egyedszáma 0, 4, 8, 12, 16 db. A kontrol területen a korábbi vetésidejű kukorica nagyobb termést adott, viszont növekvő fenyércirok egyedsűrűség mellett a későbbi vetésű kukoricáknak volt nagyobb a termése. A korábbi vetésű gyomokkal versengő kukoricáknak nagyobb volt a levélfelület indexe, mint a későbbi vetésű kukoricáknak. MASIN és mtsai (2010) egy olyan modellt hoztak létre, amelynek célja, hogy egységesítse a független korai és hagyományosan vetett kukorica kísérletekből származó adatokat és előrejelzést ad a hozamveszteségekről különböző vetésidőpontok függvényében. MARTIN (2006) vizsgálta a vetésidő hatását a kritikus kompetíciós periódusra nézve csemegekukoricában. A kísérletet split splot elrendezésben állította be 4 ismétlésben 2004 és 2005-ben. Kettő vetésidőpontot alkalmazott a korai vetésidőpont május első hetében, a késői pedig június harmadik hetében történt. A vetési időpont és a kritikus kompetíciós periódus közötti kölcsönhtások jelzik, hogy 24

25 meg kell vizsgálni az integrált gyomszabályozási rendszerekben a vetés időpontját is csemegekukoricában. Ebben a vizsgálatban a gyomszabályozás június közepén vetett kukoricák esetében kevésbé intenzív volt, mint a május elejen vetett kukoricák esetében csökkentve a gyomirtó szerek használatát és az utóvetemény hatás kockázatát. OTTO és mtsai (2009) Észak-Olaszországban vizsgálták a gyomok és a kukorica növények kompetícióját a késő téli és a hagyományos tavaszi vetésidőben. A hideg és csapadékos időjárás lassítja a növények kezdeti növekedését. Általánosságban a kritikus kompetíciós periódust megelelőző időszak hosszabb volt a tél végi kukoricavetésben, mint a hagyományos tavaszi kukoricavetésben. A kompetíciós periódus későbbi indulása megnehezíti a preemergens gyomirtó szerek használatát. KOLO és mtsai (2012) vizsgálatokat végeztek a kukorica gyomosodásával kapcsolatban, négy vetésidőben 2008 és 2009-ben Nigériában. A vetésidőpontok a következők voltak: július 02, július 16, július 30, augusztus 13. A kísérletet osztott parcellás elrendezésben állították be három ismétlésben. A legnagyobb gyom egyedszámot az első vetési időpontban (július 02) észlelték mindkét évben, a legkisebb gyom egyedszámot pedig az utolsó vetésidőpontban (augusztus 13) A kukorica gyomszabályozása GYÖRFFY (1976) megállapítása szerint a kukorica termésére ható növénytermesztési tényezők közül a trágyázás 27 %-kal, a fajta 26 %-kal, az ápolás 24 %-kal, a növényszám 20 %-kal, a mélyművelés 3 %-kal részesedik a termésnövekedésből. Ahhoz, hogy eredményes gyomirtást végezzünk tökéletesen ismerni kell az adott terület gyomnövényzetét, a rendszeres gyomfelvételezés lehetőséget ad a gyomfajok terjedésének előrejelzéséhez üzemi, megyei és országos szinten, melynek alapját a táblaszintű felvételezés jelenti (KŐRÖSMEZEI 1986). Általánosságban elmondható, hogy a Balázs Ujvárosi gyomfelvételezési módszer terjedt el a gyakorlatban legnagyobb mértékben relatív pontossága és egyszerűsége miatt. A kukorica tág térállású növények közé tartozik, ezért rendkívül nagy figyelmet kell fordítani a gyomirtásra. A gyomirtás legkorábbi módszere a kapálás és a gyomlálás. Az as évekig hazánkban is ez volt a gyomszabályozás elsődleges módszere, ez azonban mára már az üzemi táblákról teljesen eltűnt. FEKETE (1982) és években végzett vizsgálatai alapján megállapította, hogy a hagyományos (kapás) művelés mellett az 1950-es évekhez képest a korszerű agrotechnika alkalmazásának eredményeként a kukorica vetések 25

26 gyomborítottsága a vizsgálati helyek átlagában 45 %-kal csökkent, továbbá a simazin és atrazin szerek hatására a gyomborítottság további 32 %-kal, a fajok száma kb. 50 %-kal mérséklődött a kapás műveléshez viszonyítva. A kukorica vegyszeres gyomirtásával több szerző is foglalkozott (BERZSENYI 1992; DÁVID ÉS SZABÓ 2004; SZABÓ ÉS DÁVID 2005; PEPÓ és mtsai 2005). A kukorica és a gyomnövények keléséhez viszonyítva a gyomirtás többféle lehet: presowing (a kukorica vetése előtt), preemergens (a kukorica vetése után, a kelése előtt), pre/poszt technológia (a gyomok kelése után a kukorica kelése előtt), posztemergens (a kukorica és a gyomok kelése után, állománypermetezés). A hazai kukoricatermesztésben az utóbbi években jelentős mértékben megnövekedett a korai és normál posztemergens kezelések jelentősége, amelyek esetében ismert a gyomosodás mértéke és a gyomösszetétel (PEPÓ 2003). A kukorica gyomirtását VARGA és SZABÓ (2008a, 2008b) részletesen taglalja. A talajművelés elhagyásának gyomosító hatásáról beszélhetünk (RADICS 1989). BIRKÁS és mtsai (1997) szerint direktvetéses tartamkísérletben nőtt az összes gyomborítottság az egyéb művelésmódokhoz képest és ezen belül a T 4 -es és G 3 -as gyomok borítása is. Ha a terület huzamosabb ideig nem művelt, több éve direktvetőgéppel vetett, akkor a vetés után 3 napon belül glifozát hatóanyag tartalmú készítmény permetezése javasolt a maximális dózissal. A kezelés után az újonnan kelő gyomnemzedék ellen a kukorica fenológiai állapotától és a jelenlévő gyomnövényektől tegyük függővé a herbicid kiválasztását (BLASKÓ és HOLLÓ 2007). Az 1990-es években az USA-ból a műholdas helymeghatározás, a térinformatika, a hardver- és szoftvertechnológia fejlődése, valamint a magas szinten automatizált terepi munkavégzés által elinduló precíziós növénytermesztés és növényvédelem irányzata is egy új megoldási lehetőséget kínál (TAMÁS 2001). A precíziós mezőgazdaság feltételrendszere az imént leírt három elem. Először lehetőségként az Amerikai Egyesült Államokban merült fel. Alapja a Globális Helymeghatározó Rendszer (GPS), az USA Védelmi Minisztériuma által működtetett műholdas technológia helymeghatározási rendszere. Az 1990-es évek előtt kizárólag katonai célokat szolgált és rövid időn belül elterjedt a civil szférában is, elsősorban a közlekedésben, logisztikában majd a mezőgazdaságban. A tábla egyes pontjain mérni szükséges a változó tényezőket. Szükséges a pontos helymeghatározás, hogy ezekre a pontokra a kezeléskor visszataláljunk. A mezőgazdasági gyakorlatban ezt a valós idejű Differenciál Globális Helymeghatározó Rendszer (DGPS) segítségével valósíthatjuk meg. A GPS esetében a katonai jel pontossága 1 méter, polgári jel pontossága méter. A DGPS a 26

27 pontosítás egyik módszere, a rendszer pontossága 1 cm is lehet. A táblán rögzített adatok térinformatikai programokkal dolgozhatók fel. Az egyes mintázott pontokhoz tartozó értékekből feldolgozás során térkép készíthető, amely a táblán pontosan mutatja egyes gyomfajok elterjedését és ezáltal a helyspecifikus kezelés tervezését és végrehajtását teszi lehetővé. Az automatizált kijuttatás során a munkagépet üzemeltető traktor DGPS vevővel folyamatosan méri helyzetét a táblán belül és érzékelők vagy irodában elkészített térkép alapján azokon a területeken hajtja végre a műveletet, illetve olyan például gyomirtó szer dózist, műtrágya adagot alkalmaz, amelyet a kezelő személy előre meghatározott. Napjainkra a precíziós gazdálkodás az Amerikai Egyesült Államokban és Ausztráliában már a napi mezőgazdasági gyakorlat részévé vált. A technológia elsősorban az eltérő birtokszerkezet, eltérő üzemi és technológiai háttér miatt jóval lassabban terjed Európában (NAGY 2004). Hazánkban tíz éves múltra tekint vissza a precíziós növénytermesztést megalapozó kutatás és fejlesztési projektek, amelyekben az IKR Zrt. meghatározó szerepet töltött be konzorciumi partnerként. Szinte napi gyakorlattá vált a hozamtérképezés (KALMÁR ÉS PECZE 2000; NEMÉNYI és mtsai 2001), valamint a GPS-el támogatott talajminta vételezés és helyspecifikus tápanyag kijuttatás (PECZE és mtsai 2001a, PECZE és mtsai 2001b) is nagyüzemi szinten folyik közel hektáron az IKR Zrt. szervezésében évtől differenciált gyomirtási kísérletek is folynak, valamint ugyanazon év tavaszán a differenciált vetés is megvalósult a táblán belüli helyi igényeknek megfelelően kukorica növény esetében. Jelenleg az érdeklődés az adatátviteli lehetőségek bővítésére, illetve optimalizálására, szolgáltatásba illesztésére, valamint a precíziós növényvédelmi eljárások fejlesztésére irányul. A precíziós növényvédelmen belül hangsúlyosan jelenik meg az igény a helyspecifikus, precíziós gyomszabályozás iránt. Alapvető probléma, hogy a mezőgazdasági táblákon a károsítók elterjedése nagy variabilitást mutat, megjelenésük sokszor foltszerű, ezzel szemben az alkalmazott kezelések táblán belül homogének, tehát tábla szintű technológiák valósulnak meg (NAGY 2004). A heterogén előfordulás különösen szembetűnő a gyomok esetében. A heterogenitás elsősorban a gyomnövények ökológiai igényeinek és a táblán belül eltérő környezeti tényezők kölcsönhatásából származik. A fentiekből következik, hogy az eltérő ökológiai adottságú táblarészek eltérő, cella-szintű kezeléseket igényelnek, amelyeket a precíziós mezőgazdasági termelés képes megvalósítani. Célja, hogy egy adott pontra csak annyi növényvédő szert juttassunk ki, amennyi feltétlenül szükséges, de ugyanolyan hatékonyságot 27

28 biztosít. A helyspecifikus növényvédelmi kezelésekkel gyakran jelentős mennyiségű peszticid takarítható meg (NAGY és mtsai 2003). A helyspecifikus gyomszabályozás kivitelezésére kétféle lehetőség létezik. Első a valós idejű módszerek, amelyben a gyommonitoring és a permetezés egyidejűleg történik. Németországban GERHARDS és mtsai (2002), valamint SÖKEFELD és mtsai (2002) irányításával több éve folynak ilyen kísérletek. A mesterséges látás, képfeldolgozáson alapuló adatbázisok pontosítására is végeznek vizsgálatokat. A talaj és növényzet elkülönítése megvalósult, ezáltal a sorközökben lévő gyomok irtása elvégezhető, a fajok szerinti megkülönböztetésére még nincs a gyakorlatban is alkalmazható eljárás (MESTERHÁZI és mtsai 2001). CSIBA és mtsai (2009) Weed Seeker (gyomvadász, pontpermetező) eszközzel végeztek vizsgálatokat egy erősen gyomos kísérleti területen, ahol a domináns gyomnövény a mezei acat (Cirsium arvense) volt. A traktorra szerelt Weed Seeker szenzor a haladás során érzékelte az alatta lévő zöld növényzetet. A kísérlet során létrehozták a rendszer által naplózott adatokból a tábla gyomborítottság mértékét, amelyekből egyszerű számítással a százalékos előfordulás is könnyedén meghatározható. Az eszköz még nem alkalmas a gyomnövények fajok szerinti felvételezésére, de vannak olyan gyakorlati esetek például egy kukorica alapkezelést követően évelő gyomnövények precíziós irtására, vagy gabonatarlón a fenyércirok (Sorghum halepense) precíziós irtására, továbbá vasutak, közutak, repülőterek egyéb ipari területek precíziós kezelésénél totális herbicidek felhasználásával, amelyekben ez az eszköz tökéletesen alkalmazható (REISINGER ÉS BORSICZKY 2009). A másik lehetőség a nem valós idejű, utófeldolgozásos módszer, amely alkalmazásával a gyomfelvételezés és a kezelés időben elkülönül. Németországban NORMEYER és HAUSLER (2000) a fenti módszerrel, GPS-el készített gyomtérképek alapján GPS vezérelt precíziós herbicid kijuttatást valósított meg. Itt kell megemlíteni a helyspecifikus alapkezelések, illetve korai állománykezelések lehetőségét. Kiemelt jelentőségű a talaj kötöttségének (K A ) és humusztartalmának (H%) ismerete. Ilyen jellegű vizsgálatokat végeztek REISINGER és mtsai (2007), melynek során megállapították, hogy a módszer alkalmazása úgy jár nagyobb megtakarítással, ha a korábban már más célra vett (például precíziós tápanyagtervezés) talajminták kötöttségre és humusztartalomra vonatkozó adatait felhasználjuk a precíziós gyomszabályozás tervezésére is. Ismeretes, hogy a gyomirtó szerek hatóanyagai a talaj eltérő szervesanyag tartalmán eltérő mennyiségben kötődnek meg. A vizsgálatukban kijuttatott gyomirtó szer hatóanyagai: 37,5 g/l mezotrion g/l S-metolaklór g/l terbutilazin dózisát a humusz %, a kötöttség és gyomviszonyok függvényében korrigálták. A permetezés kelés után (korai posztemeregens 28

29 módon) történt. A permetezés után három héttel kiértékelték a kísérletet, azt követően megállapították, hogy a precíziósan elvégzett gyomirtás tökéletes eredményt adott (IKR ZRT. és SYNGENTA KFT. 2008). Fontos figyelembe venni, hogy általában a különböző gyomirtó szerek használata esetén a túl magas dózis koncentráció a kultúrnövényeken fitotoxikus tüneteket okozhat. Mindezek mellett a kutatások más irányban is folynak A kompetíció HUNYADI és ALMÁDI (1981) szerint a legfontosabb kapcsolat a gyomnövény és kultúrnövény között a kompetíció. A gyom- és kultúrnövényeknek szervezetük felépítéséhez fényre, vízre és tápanyagokra van szüksége. Ahhoz, hogy a növények fényhez jussanak megfelelő nagyságú élettérre, azaz termőhelyre van szükségük, a szükséges vizet és tápanyagokat a talajból veszik fel. Verseny alakul ki az alapvető fejlődési és növekedési feltételekért. A biztonságos növénytermesztéshez nélkülözhetetlen a gyom és a termesztett növények közötti kompetíció hatásának ismerete. LEHOCZKY (2003) szerint a fajok közötti dominancia sorrend alakulásában meghatározó jelentősége van a kompetitív képességet befolyásoló élettani sajátosságoknak növekedés és fejlődés dinamika, víz- és tápanyag felvétel, fotoszintetikus produktivitás, stb. együttesen. A növények közötti kompetíció a létfontosságú forrásokért, így a fényért, vízért és a tápanyagokért folyik, amelyek egymással kölcsönhatásban vannak. A növények közötti kompetíció természetének és működési módjának összefoglalását CLEMENTS és mtsai (1929) fogalmazták meg: A kompetíció tisztán fizikai folyamat. Két növény, bármilyen közel legyen is egymáshoz, mindaddig nem verseng egymással, amíg a víz, a tápanyagkészlet és a fény mindkettő szükségletét meghaladja. Amikor a közvetlen ellátás egyetlen szükséges tényezőből a növények együttes szükséglete alá csökken, megkezdődik a versengés. Az oxfordi angol szótárban 1933-ban jelent meg a kompetíció fogalma, mely szerint a kompetíció két vagy több egyed ugyanazon időben, ugyanazon tényező megszerzésére irányuló törekvése (KAZINCZI 2000). Kompetíció akkor lép fel, ha két vagy több szervezetnek ugyanazon adott szükséges tényezőre van szüksége, akkor amikor a közvetlen ellátás ebből a rendelkezésre álló tényezőből nem elegendő mindegyik szervezet számára (MILNE 1961). Donald 1963-ban kibővítette a fogalmat, szerinte akkor lép fel kompetíció, ha két vagy több növényegyed megkísérli a saját igényeinek kielégítését olyan tényezőkből, amely együttes szükségleteiket nem fedezi. HARPER (1977) rámutat arra, hogy egy faj kompetíciós képességét úgy ismerhetjük meg, ha vizsgáljuk egyedeinek szomszédaira 29

30 gyakorolt hatását. PRÉCSÉNYI ÉS JEANPLONGI (1980) szerint a konkurencia ökológiailag értelmezendő fogalom, a hozzáférhető tényezőkért folyó versengés. JUHÁSZ és NAGY (1978) megfogalmazása szerint, ha valamelyik hozzáférhető tényezőből hiány lép fel megkezdődik a kompetíció. RICKLEFS (1976) fajok közötti interspecifikus és fajon belüli intraspecifikus kompetíciót különböztet meg. Lehet még növényen belüli (intraindividuális), illetve genotípuson belüli (intragenotypic) és genotípusok közötti (intergenotypic) versengés. POZSGAI (1988) szerint a kultúr- és gyomnövények interspecifikus kompetícióját befolyásoló tényezők közé kell sorolni az ún. antropogén hatást is, amely magában foglalja szerves- és műtrágyázást, talajművelést, a gyomirtást, valamint az agrotecnikai és egyéb növényvédelmi beavatkozásokat is. A kultúr- és a gyomnövények közötti interspecifikus kompetíció lehetővé teszi a hatékonyabb gyomirtási eljárások kidolgozását (POZSGAI és mtsai 1982). A különböző növények között a versengés mindaddig nem lép fel, amíg a növények fejlődéséhez minden szükséges erőforrás rendelkezésre áll az adott területen. Következtetés képpen levonható, hogy minden kultúrnövény képes egy bizonyos ideig tolerálni a gyomnövényeket. NIETO és mtsai (1968) szerint azt az időtartamot, amely alatt a kultúrnövény számára a gyommentességet biztosítani kell, annak érdekében, hogy a versengésből adódó termésveszteséget elkerüljük, kritikus kompetíciós periódusnak nevezzük. Bizonyos ideig azonban minden kultúrnövény képes termésveszteség nélkül tolerálni a gyomnövények jelenlétét, illetva ha sikerül megfelelő ideig gyommentesen tartani őket, a később fejlődő gyomokat már képesek leárnyékolni és elnyomni (RADEMACHER 1966). HALL és mtsai (1992) kísérleteiben a kukorica kompetíciós periódusa a kukorica 3-4 leveles korától, 14 leveles koráig tartott. Ezen időszak alatti gyomosodás csökkenti a kukorica levélfelületét, gyorsítja az alsó levelek elöregedését. KOBUSCH (2003) összefoglaló munkája alapján a kukorica kritikus kompetíciós periódusa a kelést követő 15. és 45. nap közé esik, vagyis 4 levleles korától egészen a 8 leveles fejlettségéig tart (LEHOCZKY 2002; LEHOCZKY és BOROSNÉ 2002). A kukoricában a szükséges gyommentes periódus hossza 3 hét (ZIMDAHL 1980). Ezzel szemben, ha ebben az időszakban a nagymértékű gyomosodás hatására fellépő versengés kedvezőtlenül hat a kukorica növekedésére és biomassza-produkciójára, amelynek végeredményeként jelentősen csökken a termés mennyisége és minősége is (DÁVID és mtsai 2006; MAGYAR és LEHOCZKY 2008). ZIMDHAL (2004) szerint a kritikus kompetíciós periódus hossza és a versenyképesség között negatív összefüggés van, ami azt jelenti, hogy a hosszú kritikus kompetíciós 30

31 periódussal rendelkező fajoknak gyenge a kompetíciós képessége (például vöröshagyma, len), míg ahol ez a periódus rövid, azok a fajok viszonylag jó versenyképességűek (például gabonafélék, napraforgó, kukorica). Szabadföldi kisparcellás kukorica kísérletben született eredményekből azt a következtetést lehet levonni, hogy a kukorica kritikus kompetíciós periódusa az adott gyomviszonyok között, a vizsgált Kuxxar hibrid vonatkozásában 4-6 leveles korban, a kukorica kelését követően négy hét múlva kezdődött. Már ebben az időpontban el kell végezni a gyomirtást, hogy a termésveszteséget elkerüljük (KAZINCZI és mtsai 2008). STANIFORTH (1961) különbségeket mutatott ki a kukorica hibridek között a gyomokkal való versengés során. A korán érő hibridek több termést adtak. Feltételezte, hogy a korán érő hibridek növekedésük kritikus periódusán már túl voltak akkor, amikor a muharfélék erős kompetíciója megkezdődött, ugyanakkor a későn érő hibridek a növekedésük érzékeny periódusában voltak kitéve az erős gyomversengésnek. A stressz, melyet a szomszéd növények közelsége okoz, a növény vagy növényi részek fokozott mortalitásában, csökkent reproduktivitásában, gyengébb növekedési erélyében és későbbi érésében jelentkezhet (HARPER 1977). Harpernek ez a megállapítása felhívja a figyelmet annak szükségességére, hogy a vizsgálat tárgyává tegyük a kultúrnövények és a gyomnövények közötti kompetíciót fejlődésük különböző szakaszaiban. A kompetíció vizsgálatára többféle módszer áll rendelkezésünkre. Az egyik legjelentősebb ezek közül a növekedésanalízis. A növekedésanalízis egyszerű alapadatokat használ, mint amilyen az egész növény és/vagy részeinek (szár, levél reproduktív szervek, gyökérzet stb.) száraztömege és az asszimiláló szervek nagysága (levélterület, és más asszimiláló szervek területe vagy klorofilltartalom). A növények növekedésének kvantitatív analízise ezeken a meghatározott időintervallumokban begyűjtött és megmért elsődleges alapadatokon nyugszik (BERZSENYI 2006). A növekedésanalízis lehetővé teszi, hogy a kísérleti kezelések és környezeti tényezők hatását ne csak a végső állapotban (szemtermés, biomassza) mérjük, hanem a növény növekedésének és fejlődésének teljes időszakában vizsgálhassuk a fotoszintetikus produkció dinamikájában bekövetkező változásokat (BERZSENYI 2000). A növekedésanalízis legalapvetőbb és legrészletesebb szakirodalmát Evans 1972: The quantitative analysis of plant growth című könyve képezi. A növények közötti versengés vizsgálatában a növekedésanalízist többen alkalmazták (WATSON 1952; MILTHORPE 1956; MURAMOTO és mtsai 1965). A hazai kutatásokba történő bevezetése, valamint ökológiai, növénytermesztési alkalmazása Précsényi munkásságához kötődik 31

32 (PRÉCSÉNYI és mtsai 1976; PRÉCSÉNYI 1980). CZIMBER és mtsai (1977) a kukorica és a gyomosodást okozó köles versengésének szezonális változásait vizsgálták növekedésanalízissel. VARGA és mtsai (2000) szerint a legnagyobb terméscsökkentő hatású az Ambrosia artemisiifolia 26 db/m 2 -es kezelése volt, továbbá megállapították, hogy a gyomnövények jelentősen csökkentik a kukorica levélterületét, ezáltal a terméseredményét. A precíziós földrajzi helymeghatározás lehetőséget biztosít a versengés tanulmányozása során, hogy a GPS koordinátákkal megjelölt mintaterületeken különböző időpontokban a vizsgálatok elvégezhetők legyenek Kompetíció a fényért A fényért folyó versengés nagy jelentőséggel bír a kultúr- és a gyomnövények között. A kultúrnövény állományon belül kialakult fényviszonyok döntően befolyásolják az egyes kultúrák gyömnövényzetének faji összetételét. A fényért való versengés bárhol felléphet, ahol az egyik növény beárnyékolja a másikat vagy az egyik levél árnyékot vet a másikra. DONALD (1961) szerint a fényenergiát folyamatosan kell felvenniük a növényeknek, különben az elvész a fotoszintézis számára. A fényért folyó versengésben nagy jelentőségű a növények széndioxid fixálásnak módja. A C 4 -es út különösen nagy fényintenzitás, magas hőmérséklet és száraz körülmények esetén jelent kompetitív előnyt a C 3 -as növényekkel szemben (KAZINCZI 2000). A fényért történő kompetíciót befolyásolja a növény levélterület indexe (LAI), a levélnyél hossza, a levélállás szöge, valamint a levelek elhelyezkedése. Nagyon lényeges az eltérő árnyékoló képesség (NOGUCHI és NAKAYAMA 1978). JORDAN és mtsai 1983 szerint az árnyékolás hatására a gyomnövények magassága nő, szárazanyag tömege, az oldalhajtások, és a virágzatok száma csökken Kompetíció a vízért A vízért történő kompetíciót jóval kevesebben tanulmányozták, mint a tápanyagokért való versengést, holott a víz is nélkülözhetetlen a kultúr- és a gyomnövények számára. A vízért való versenyben az a növény van előnyben, amelyik nagyobb mértékben képes a rendelkezésre álló vizet felhasználni. TAKEDA és mtsai (1980) szerint a növények közötti 32

33 versengést befolyásolja a tenyészidőszakban hullott csapadék mennyisége és eloszlása, valamint a talaj nedvességtartalma. LEHOCZKY és mtsai (2004) a kukorica és gyomnövények között a korai kompetíciót tanulmányozták egy 9,2 hektáros táblán a vetést követő 4. és 7. héten. Az első 4 hét alatt nem vagy csak kis mértékben tapasztaltak versengést. Ez feltehetően az extrém száraz időszakra vezethető vissza, amely február közepétől június elejéig tartott. Megállapították, hogy a versengés nagymértékben függ a vízellátástól a növények korai fejlődési szakaszában. A vízfelhasználás és a nitrogénellátás között szoros az összefüggés. Nitrogénhiány esetében a növény a transpiráció során kevesebb vizet párologtat el, mint bőséges nitrogénellátás esetén. HACKBARTH (1957) szerint a kukorica szárazanyag tömege a műtrágyázás hatására csak abban az esetben nőtt, ha az megfelelő vízellátással párosult, ezzel szemben az öntözésnek a tápanyag visszapótlás nélkül is termésnövelő hatása volt. A C 4 -es növények egységnyi levélfelületre vonatkoztatva több szén-dioxidot kötnek meg, fotoszintézisük tehát hatékonyabb, ezért napi szárazanyag-gyarapodásuk is több mint a C 3 -as növényeké. Kevesebbet párologtatnak, ezért vízgazdálkodásuk kevésbé labilis (PETHŐ 1993) Kompetíció a tápanyagokért A megfelelő tápanyag ellátás mind a kultúr-, mind pedig a gyomnövények számára nagy jelentőséggel bír. Éppen ezért a termesztett növények és a kultúrában megtalálható gyomok között erős versengés folyik a tápanyagok, elsősorban a makrotápanyagok felvételéért (LEHOCZKY 2004). A makroelemek közül elsősorban a nitrogénért történő versengés az erős, és ez a kultúrnövény számára nagy terméskiesést jelent, leginkább az alacsony, nem megfelelő tápanyag szintű talajon való termesztés során (THRASHER és mtsai 1962). Jó N- ellátottságnál a fehér libatop (Chenopodium album L.) kompetíciós képessége nőtt a búzával (WELLS 1979) és a kukoricával (CAUSSANEL 1978) szemben. A túlzott nitrogénműtrágyázás hatására felszaporodnak a nitrofil gyomfajok, mint például a ragadós galaj (Galium aparine L.), a nagy széltippan (Apera spica-venti L.), amelyek a nehezen irtható gyomnövények közé tartoznak (TÓTH és mtsai 1989). A gyomnövények számára mindennél fontosabb a túlélés, így a legtöbb gyomfaj erős kompetítora a kultúrnövényeknek, ugyanakkor az egyes gyomfajok versenyképessége között óriási különbségek vannak. A versengés a növények fejlődésének kezdetén a legszembetűnőbb. Ha a kultúrnövény ekkor előnyt tud szerezni a növekedésben a 33

34 gyomnövényekkel szemben, később már el tudja nyomni azokat és nem kell számottevő terméskieséstől tartanunk. A gyomnövények az ásványi elemeket általában hamarabb és nagyobb mennyiségben veszik fel, mint a velük társulásban élő kultúrnövények és ez számukra kezdeti kompetíciós előnyt jelent (ALKÄMPER 1976). Az V. Országos Szántóföldi gyomfelvételezés eredményei alapján a közönséges kakaslábfű (Echinochloa crus-galli (L.) P. B.) az első, ez a gyomnövény már fejlődés kezdetén jelentős termésveszteséget okozhat (LEHOCZKY 2002). VENGRIS és mtsai (1955) a kukorica (Zea mays L.) és a szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus L.) ásványielem felvételét kompetícióban tanulmányozta és azt tapasztalták, hogy az A. retroflexus nitrogén és kálium felvétele %-os volt a kukorica tápelem felvételéhez képest. SCOTT és MOIESY (1972) szerint a cukorrépával versengő gyomnövények sokkal jobban hasznosítják a nitrogéntartalmú műtrágyákat, mint a cukorrépa, ez nagymértékben kitűnt a C. album esetében. A gyomnövények növekedését az alacsony kálium szint nem befolyásolja. A K-szint emelése esetén (40-ről 164 kg/ha K2O-ra és 164-ről 213 kg/ha K2O-ra) a pirok ujjasmuhar (Digitaria sanguinalis L. Scop.) termése szignifikánsan nőtt, ezzel szemben a kukorica csak az első dózisszint emelésére reagált (HOVELAND és mtsai 1976). KEELEY (1965) kísérleteiben a D. sanguinalis kiszorította a lucernát (Medicago sativa L.) a foszforért történő versengésben. Kompetíciós kísérleteket végeztek a napraforgó és gyomnövényei között a korai fejlődési szakaszban szántóföldi körülmények között. A versengés eredménye, hogy a napraforgó tömege 23,5%-kal csökkent a gyomos területen. A gyommentes terültről származó napraforgó hajtásai 22%-kal több N-t, 31%-kal több P-t és 43%-kal több K-ot tartalmaztak, mint a gyomos területről begyűjtött egyedek (LEHOCZKY és mtsai 2006). A vadkender (Cannabis sativa) kompetíciós képességét vizsgálták őszi búza kultúrában. A vadkender gyorsan terjedő gyom Magyarországon, nagy foltokat képezve a mezőgazdasági területek jelentős részén. Egy 36 hektáros vadkenderrel fertőzött szántóföldön állították be a kísérletet, megállapították a gyomfajok egyedsűrűségét és dominancia sorrendjét, valamint vizsgálták az őszi búza és vadkender makrotápelem tartalmát. A vizsgált gyomnövény nagymértékben csökkentette a tápelemek hozzáférhetőségét a kultúrnövény számára (REISINGER és mtsai, 2005a). LEHOCZKY és REISINGER (2002) a korai versengést tárták fel kukorica állományban. Olyan kukoricatáblát választottak ki, ahol a csattanó maszlag (Datura stramonium) előfordulása meghatározó volt. A terület egy részét alapgyomirtásban részesítették a másik részén nem történt herbicides kezelés. A kukorica vetése után egy hónappal begyűjtötték az 34

35 ott előforduló gyomnövényeket és a kultúrnövényekből is vettek mintát. Megállapították a gyomok összes és fajonkénti egyedszámát, valamint lemérték a kukorica és gyomnövények tömegét, majd ezt követően megvizsgálták a minták makrotápelem tartalmát. Arra az eredményre jutottak, hogy a gyomok által felvett tápanyagok mennyisége jelentős, egységnyi területre vetítve a kukorica által felvett tápanyag mennyiség többszöröse is lehet Kompetíció a szén-dioxidért A három fő tényezőért (víz, fény, tápanyag) folytatott versengésen kívül egyik legfontosabb a széndioxidért folytatott kompetíció (OLIVER és SCHREIBER 1974). PATTERSON (1995) emelt CO 2 koncentráció (650 ppm) hatását tanulmányozta több C 3 -as és C 4 -es gyomfajon. Kimutatta, hogy az emelt CO 2 koncentráció esetén a C 3 -as növények biomassza produkciója nagyobb mértékben növekedett (130 %), mint a C 4 -esek biomassza produkciója (115 %). Egy üvegházi kísérletben például a légköri CO 2 koncentráció 350 ppm-ről 675 ppmre történő növelésével a C 3 -as fotoszintézist folytató szója kompetíciós képessége növekedett a C 4 -es fenyércirokhoz képest (PATTERSON-FLINT 1980). A klímaváltozással kapcsolatos CO 2 koncentráció-emelkedés a C 3 -as, a hőmérsékletés szárazságstressz fokozódása a C 4 -es fajoknak kedvez. A melegebb helyről származó gyomok növekvő elterjedése és a C 4 -es típusú fotoszintézist folytató fajok előretörése bizonyítható és a jövőre nézve is prognosztizálható (KAZINCZI és mtsai 2004). A világ 18 legveszélyesebbnek tartott gyomfaja közül 14 faj C 4 -es (HOLM és mtsai, 1977). Ezzel szemben a Föld élelmiszer ellátásában szerepet játszó 15 legfontosabb kultúrfaj közül mindössze 3 faj C 4 -es (HARLAN 1975; PRESCOTT ALLEN és PRESCOTT- ALLEN 1990). 35

36 4. Anyag és módszer 4.1. A kutatómunka körülményei Kutatómunkám során kísérleteket végeztünk a Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Georgikon Tanüzem Nonprofit Kft területén Keszthelyen, valamint a Vasi Agro Pannónia Kft területén Szombathely határában. Szabadföldi kompetíciós vizsgálatokat végeztünk korai és hagyományos vetésidejű kukorica állományokban és években. Kísérleteinket 2010-ben Keszthelyen (5a. ábra) és Szombathelyen, valamint 2011-ben Keszthelyen (5b. ábra) állítottuk be. Az első és második vizsgálati évben is két hibridet (MT Milo és Kamelias) alkalmaztunk korai és hagyományos vetésidőben elvetve. A B B 5. ábra A beállított kísérlet látképe Keszthelyen én (A) és án (B) (Fotó: Márton Lénárd) A kísérleti helyek agrometeorológiai adatai Keszthely: Keszthely és környéke enyhe hőmérsékleti paraméterekkel és mérsékelt csapadék mennyiséggel jellemezhető. Az évi csapadék ősszege a 10 éves átlag ( ) alapján 577 mm, valamint az éves átlagos hőmérséklet 10,8 o C (3. táblázat). 36

37 3. táblázat Keszthely és környéke meteorológiai adatai (10 éves átlag) Forrás: OMSZ Keszthely átlag Hónapok I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. havi középhőmérséklet ( o C) csapadék (mm) Évi átlag Évi összes -0,5 1,8 6,0 11,7 16,7 19,7 21,2 20,6 15,4 11,1 6,1 0,9 10,8 30,2 31,7 38,4 47,8 54,9 65,1 57,3 75,0 52,9 44,7 37,4 41,5 577,6 6. ábra Keszthely csapadék és havi középhőmérséklet adatai 2010-ben (A) és 2011-ben (B) Forrás: Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Agrometeorológiai Tanszék 37

38 A csapadék adatok alapján megállapítható, hogy a vegetációs periódusban lehullott csapadék mennyisége elégségesnek mondható, azonban a csapadék havi eloszlása rendkívül egyenetlen, főleg a kultúrnövények kritikus fejlődési időszakaiban nem mindig kielégítő, ezért több növénynél például a kukoricánál jelentős az évjárathatás (3. táblázat, 6. ábra). PÉCZELY (1998) szerint a csapadék rendkívül változékony éghajlati elemünk, mennyisége évről évre szeszélyesen ingadozik. Csapadékunk bizonytalanságára jellemző, hogy legcsapadékosabb éveinkben háromszor annyi eshet, mint a legszárazabb évek során. A 10 éves átlagos meteorológiai adatokhoz viszonyítva (3. táblázat) a vizsgált évek (6. ábra) meteorológiai adtait kitűnik, hogy a csapadék mennyisége és eloszlása is szélsőségesen alakult a 2010-es és 2011-es évekekben. A 2010-es év csapadékban bővelkedő, mennyisége 941 mm a 10 éves átlagot 363 mm-rel haladta meg, a 2011-es év csapadékban szegény évnek mondható mindössze 343 mm hullott, ez a sokévi átlaghoz viszonyítva 235 mm-rel kevesebb volt. A mezőgazdasági termelés szempontjából a csapadék mellett a hőmérséklet a másik olyan elem, amely fontos szerepet tölt be a termesztett növények produktivitásában. A hőmérséklet alakulása, esetlegesen évszakon belüli változásai nagy hatással lehetnek a termesztett növények életfolyamataira, fejlődésére, produktivitására. A napi átlaghőmérséklet a 10 éves átlag alapján 10,8 o C (3. táblázat). A 3. táblázat és a 6. ábra adataiból kitűnik, hogy a napi középhőmérsékletben túl nagy ingadozás nem figyelhető meg. A leghidegebb hónap a január, a legmelegebb a július. A felszíni talajhőmérséklet adatokat a 7. ábra tartalmazza. 7. ábra Keszthely napi átlagos felszíni (5 cm-es) talajhőmérséklet adatai áprilisban (A) és májusban (B) 2010 és 2011-ben Forrás: Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Agrometeorológiai Tanszék 38

39 Április első felében a napi átlagos felszíni talajhőmérséklet 2011-ben 1-2 o C-kal magasabb volt, mint 2010-ben, a hónap második felében a talaj hőmérséklet mindkét évben hasonlóan alakult. Május hónap első felében a napi átlagos talajhőmérséklet 2010-ben 3-4 o C- kal volt magasabb, mint 2011-ben, a hónap második felében viszont a 2011-es év napi átlagos talajhőmérséklete volt magasabb 4-5 o C-kal. Ennek oka, hogy 2010 májusában nagyobb mennyiségű csapadék hullott (166,7 mm), amely következtében a talaj hőmérséklete lecsökkent. Szombathely: Szombathelyen a 10 éves ( ) átlagos havi középhőmérsékletét tekintve szintén elmondható, hogy a leghidegebb hónap a január, a legmelegebb hónap a július, az évi átlagos középhőmérséklet 10,7 o C, a csapadék mennyisége pedig 545 mm (4. táblázat). 4. táblázat Szombathely és környéke meteorológiai adatai (10 éves átlag) Forrás: OMSZ Szombathely átlag Hónapok I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. havi középhőmérséklet ( o C) csapadék (mm) Évi átlag Évi összes -1,5 2,3 5,8 11,1 16,0 19,2 20,9 20,7 15,5 11,4 5,9 0,5 10,7 23,4 20,4 36,5 33,7 40,3 74,5 76,9 72,4 52,6 44,9 34,1 34,9 544,6 A 2010-ben a havi középhőmérsékletek átlaga 9,9 o C volt (8. ábra). 8. ábra Szombathely csapadék és havi középhőmérséklet adatai a 2010-es évben Forrás: OMSz 39

40 Az adatokat megnézve láthatjuk, hogy nagy hőmérséklet ingadozás nem figyelhető meg az évek során. A csapadék eloszlása jellegzetes évi menetet mutat, a nyári félév csapadékosabb, a téli félév szárazabb. A legkevesebb csapadék január február hónapokban hullik, a legcsapadékosabb hónapok pedig több mint háromszor akkora összegekkel a június és július. A év nagyon csapadékos évnek mondható, az előző évek adataihoz viszonyítva, a csapadék mennyisége 749 mm volt, ez 204 mm-rel haladta meg a 10 éves átlagot (4. táblázat, 7. ábra). A kukorica vetését megelőzően, az év első 3 hónapjában összesen 88 mm csapadék hullot, ami a 10 éves átlaghoz viszonyítva csupán 8 mm-rel több. A kukorica vegetációs idejének kezdetén (április-június) a csapadék összege 199 mm volt, ami 50 mm-rel több a korábbi 10 éves átlaghoz viszonyítva. A napi hőmérséklet adatokat megnézve nem találunk jelentős eltérést a 10 éves átlaghoz viszonyítva A kísérleti helyek talajviszonyai Keszthely: Ramann-féle barna erdőtalaj: a kilúgzási szint a humuszos A szint általában cm vastag, színe barnás, szerkezete morzsás vagy szemcsés, kémhatása gyengén savanyú vagy semleges. Pórusokban gazdag. Jó vízátbocsátó, víztartó képessége kielégítő, hosszabb száraz periódus esetén a növényi növekedés akadályozott. Fokozatos, de rövid átmenet az alatta lévő felhalmozódási szint felé. A felhalmozódási szint barna, vöröses árnyalatú. Agyagtartalmát illetően csak kevéssé tér el a kilúgzási szinttől. Tápanyagellátottsága kedvező, a nem erodált szelvényekben mind a nitrogén-, mind a foszfortartalom közepes, a káli ellátottság pedig jó (STEFANOVITS 1992). A talajvizsgálati eredmények adatait az 5. táblázat tartalmazza. 5. táblázat A keszthelyi kísérleti terület talajának fontosabb jellemzői Talajparaméter Érték Humusztartalom (%) 1,95 Arany-féle kötöttség (K A ) 38 ph (H2O) 7,5 ph (KCl) 7,1 Ásványi nitrogén tartalom (mg kg -1 talaj) 28,7 AL-P 2 O 5 (mg kg -1 talaj) 225 AL-K 2 O (mg kg -1 talaj)

41 Szombathely: Réti öntéstalaj: A szelvények humuszos szintje jól kivehető, általában cm vastag és 2-3 % szerves anyagot tartalmaz. Szerkezete gyengén szemcsés. Vízgazdálkodásuk általában kedvező. A nyári időszakot a talajvíz a növények számára hasznosan befolyásolja. Tápanyag-ellátottságuk kedvező, de a kisebb szervesanyag-tartalom és a talajok lassú tavaszi felmelegedése következtében a nitrogénfeltáródás, valamint a nitrogén szolgáltató képességük gyenge. Agyagosabb változatokon kálium megkötés léphet fel (STEFANOVITS, 1992). A kísérleti terület talajtani jellemző paramétereit a 6. táblázat tartalmazza. 6. táblázat A szombathelyi kísérleti terület talajának fontosabb jellemzői Talajparaméter Érték Humusztartalom (%) 2,34 Arany-féle kötöttség (K A ) 42 ph (H2O) 6,4 ph (KCl) 5,4 Ásványi nitrogén tartalom (mg kg -1 talaj) 9,8 AL-P 2 O 5 (mg kg -1 talaj) 66 AL-K 2 O (mg kg -1 talaj) A kísérletben alkalmazott hibridek jellemzése 2010-ben két különböző hibriddel állítottunk be kísérletet Keszthelyen és Szombathelyen, 2011-ben egy helyszínen Keszthelyen. A hibridek kiválasztásának szempontjai a következők voltak: A kísérlet célja volt, hogy vizsgáljuk a korai és hagyományos vetésidejű hibridek gyomosodásának összefüggéseit. A célkitűzésünknek megfelelően szükséges volt a kísérleti sorba olyan hibridet is választani, amely már nagyon alacsony talajhőmérsékletnél (5-6 o C) vethető, a választásunk ezért esett az MT Milo kukoricára. Az MT Milo Szlovákiában regisztrált hibrid, Magyarországon 2008-ban került köztermesztésbe. A hidegtűrő kukoricák között az egyik legnagyobb vetésterületen termesztett kukorica volt között. A hagyományos vetésidejű kukoricák közül választásunk a Kamelias hibridre esett. A Kamelias korai éréscsoportba tartozó nagy termőképességű Franciországban regisztrált hibrid, 2009-ben került hazánkban köztermesztésbe. Választásunk azért esett erre a hibridre, mert a hibrid összehasonlító kísérletekben a Nyugat Dunántúli régióban a gyengébb termőhelyeken is megbízható termést adott, a hagyományos vetésidejű hibridek közül a korai vetést is jól tolerálta, valamint kezdeti 41

42 növekedési erélye kiváló ben 2900 hektáron, 2011-ben 3200 hektáron termesztették. Napjainkra a fajtarotáció felgyorsult, amely egy-egy kukorica hibrid esetében 3-5 évre tehető. A kísérletben szereplő hibridek vetésterülete napjainkra jelentős mértékben visszaszorult, szerepüket újabb kukorica hibridek vették át. MT Milo (FAO 220): jól tűri a tavaszi hideg időjárást, 5-6 o C-os talajhőmérsékletnél, vethető. Rövid tenyészidejű, igen korai éréscsoportba tartozó hidegtűrő hibrid. Öntözetlen területeken javasolt vetőmag normája mag/ha. Kezdeti növekedési erélye kiváló. Hltömege kimagasló: kg között mozog (Dow Agrosciences termékismertető 2010). Kamelias (FAO 340): korai, Single cross típusú, zöld száron érő kompakt hibrid. Kiváló kezdeti fejlődés, szárszilárdság, szárazságtűrés, gyors éréskori vízleadás jellemzi. Javasolt tőszám termő növény/ha. Vetése átlagosnál jobb termőhelyekre, intenzív technológia mellett ajánlott (KWS termékismertető 2010) A szabadföldi kísérletek helyszíne és leírása ben Keszthelyen beállított kísérlet Vizsgálatainkat Zala megyében, Keszthely határában állítottuk be üzemi körülmények között a 0249/1 helyrajzi számú táblán, Ramann féle barna erdőtalajon. Az elővetemény tavaszi árpa volt. Az elővetemény betakarítása után tarlóhántás következett, amelyet tárcsával végeztek el két alkalommal 2009 augusztusában és szeptemberében, ezt követően novemberben 30 cm mélyen az őszi mélyszántás következett, a szántáselmunkálás 2010 márciusában történt meg kompaktor segítségével. A kísérleti területre 168 kg ha -1 nitrogén hatóanyagot juttattak ki folyékony nitrogén oldat felhasználásával (Nikrol 27,5), ezt követően szintén kompaktorral végezték el a talaj előkészítést márciusban. A kísérletben két vetési időpontot alkalmaztunk. A kísérleti mintavételei adatokat és időpontokat a 7. táblázat tartalmazza. A korai vetésidejű kukoricák nap alatt kikeltek, a hagyományos vetésidejű kukoricáknak a keléshez 9-10 napra volt szüksége. Vizsgálatainkhoz a kísérleti táblán belül hibridenként 1 db egyenként 0,1 hektár nagyságú parcellát jelöltünk ki. A parcellákon belül egy-egy 4 m 2 -es mintavételi teret határoztunk meg véletlenszerűen, amelynek helyzetét GPS segítségével rögzítettük. 42

43 7. táblázat A Keszthelyen beállított kísérlet adatai (2010) Vetésidő szerint korai hagyományos Kukorica hibridek MT Milo és Kamelias Kamelias Vetésidő Kísérleti parcellák mérete 0,1 ha (9,2 m * 110 m) Ismétlések száma 4 4 Gyomfelvételezés Gyomirtás Alkalmazott herbicid Ordax [Clio (topramezon) 0,15 l ha-1 + Stomp 330 (pendimetalin) 3,3 l ha-1] Mintavétel I BBCH * 1-3 (32) Mintavétel II. BBCH * 4-5 (39) BBCH * 1-3 (13) Mintavétel III. BBCH * 6-8 (49) BBCH * 4-6 (23) Mintavétel IV. BBCH * (67) BBCH * 6-8 (41) Mintavétel V. BBCH * (82) BBCH * 9-10 (56) Betakarítás BBCH * 89 (174) BBCH * 89 (174) * kukorica fejlettségi stádiuma, ( ) vetéstől eltelt napok száma ben Szombathelyen beállított kísérlet Vizsgálatunkat termőhelyi körülmények között végeztük. A kísérletet Vas megyében, Szombathely határának 0526/10 helyrajzi számú üzemi kukoricatáblájában állítottuk be mezei acattal (Cirsium arvense) erősen fertőzött réti öntéstalajon. A terület vizenyős, tápanyaggal gyengén ellátott volt (6. táblázat). A kukorica előveteménye tavaszi árpa volt. Az elővetemény betakarítása után a tarlóhántást két alkalommal végezték el 2009 augusztusában és szeptemberében tárcsa segítségével, hogy megakadályozzák a nedvesség elpárolgását a talajból, illetve hogy a területet gyommentesen tartsák. Az őszi mélyszántást 2009 novemberében végezték el 28 cm mélységben. A szántáselmunkálás 2010 márciusában történt meg fogas és simító alkalmazásával. A kijuttatott műtrágya adagja 27 kg ha -1 nitrogén hatóanyag szilárd MAS (27 %) kijuttatásával, ezt követően a talaj előkészítés következett rugós kombinátor segítségével. A kísérletben két vetési időpontban két különböző kukorica hibridet vetettünk el. A kísérleti mintavételi adatokat és időpontokat a 8. táblázat tartalmazza. A korai vetésidejű kukoricák nap alatt kikeltek, a hagyományos vetésidejű kukoricáknak a keléshez 9-10 napra volt szüksége. Vizsgálatainkhoz a kísérleti táblán belül hibridenként 1 db egyenként 0,2 hektár nagyságú parcellát jelöltünk ki. A kísérletet 4 ismétlésben állítottuk be. A parcellákon belül 43

44 egy-egy 4 m 2 -es mintavételi teret jelöltünk ki, amelynek helyzetét GPS segítségével rögzítettük. 8. táblázat A Szombathelyen beállított kísérlet adatai (2010) Vetésidő szerint korai hagyományos Kukorica hibridek MT Milo és Kamelias Kamelias Vetésidő Kísérleti parcellák mérete 0,2 ha (9,2 m * 220 m) Ismétlések száma 4 4 Gyomfelvételezés Gyomirtás Alkalmazott herbicid Stellar [(topramezon + dikamba) 1 l ha -1 ] Mintavétel I. BBCH * (88) BBCH * (47) Betakarítás BBCH * 89 (177) BBCH * 89 (170) * kukorica fejlettségi stádiuma, ( ) vetéstől eltelt napok száma ben Keszthelyen beállított kísérlet A 2010-es keszthelyi kísérlet 2011-ben történő megismétlését azért tartottuk szükségesnek, mert két év adatai megbízhatóbb következtetések levonását teszik lehetővé. A vizsgálataink helyszíne megegyezett a évben beállított kísérlet helyszínével. A tábla helyrajzi száma: 0249/1. A talaj típusa Ramann - féle barna erdőtalaj. A betakarítást követően tarlóhántás következett tárcsa segítségével október második felében, ezt követően végezték el az őszi mélyszántást 30 cm mélységben november első felében. A szántás elmunkálás tavasszal, március első felében történt meg fogas és simító alkalmazásával. A kijuttatott műtrágya adagja 168 kg ha -1 nitrogén hatóanyag folyékony nitrogénoldat alkalmazásával (Nikrol 27,5), ezt követően történt meg a talaj előkészítés április 1-én kombinátor segítségével. A kísérletben két különböző vetési időpontot és két különböző hibridet alkalmaztunk. A kísérletet négy ismétlésben állítottuk be. A kísérleti, mintavételi adatokat és időpontokat a 9. táblázat tartalmazza. A kukorica növények nap alatt keltek ki, míg a hagyományos vetésidejű kukoricák esetében nap telt el a vetéstől a kelésig. A kísérlet beállítása során a táblán belül hibridenként 1 db egyenként 0,1 ha hektár nagyságú parcellát jelöltünk ki. A parcellákon belül egy egy 4 m 2 -es mintavételi teret határoztunk meg, amelyek pontos helyzetét GPS segítségével rögzítettük. 44

45 9. táblázat A Keszthelyen beállított kísérlet adatai (2011) Vetésidő szerint korai hagyományos Kukorica hibridek MT Milo és Kamelias MT Milo és Kamelias Vetésidő Kísérleti parcellák mérete 0,1 ha (9,2 m * 110 m) Ismétlések száma 4 4 Gyomfelvételezés és Gyomirtás Casper + Milagro Alkalmazott herbicid [Casper (proszulfuron+dikamba) 0,4 kg ha -1 + Milagro 040 SC (nikoszulfuron) 1 l ha -1 ] Mintavétel I BBCH * (42) Mintavétel II BBCH * (49) Mintavétel III. BBCH * (56) BBCH * (30) Mintavétel IV BBCH * (62) Mintavétel V.. BBCH * (70) BBCH * (44) Mintavétel VI. BBCH * (76) BBCH * (50) Mintavétel VII. BBCH * 69 (119) BBCH * 61 (93) Betakarítás BBCH * 89 (157) BBCH * 85 (128) * kukorica fejlettségi stádiuma, ( ) vetéstől eltelt napok száma 4.3. A mintavételezések módszerei A vizsgálatok módszerei megegyeznek, mert azonos növénykultúrákban végeztük a kutatásainkat. Választ kerestünk a különböző időpontban elvetett kukorica hibridek gyomosodásának jellemzőire és összefüggéseire. A gyomnövények %-os borításának meghatározására a Balázs-Ujvárosi gyomfelvételezési módszert alkalmaztuk. A szántóföldi gyomfelvételezések végzésére alkalmas módszer alapjait BALÁZS (1944) dolgozta ki. A Balázs skála módosított, javított és továbbfejlesztett változata a Balázs-Ujvárosi féle skála. A módszer megkönnyíti a felvételek készítését és feldolgozását a helyszínen ellenőrizhetővé teszi az adatokat. UJVÁROSI (1973a) a nagyon kicsi borítási értékek felvételezésére bevezette a 0 jelölést, ami 0,1 % borításnak felel meg. A gyomfelvételezéssel azonos időben a gyomnövények egyedsűrűségét is vizsgáltuk, megszámoltuk az egyedeket fajonként a mintavételi terek 1-1 m 2 -én. Vizsgálni kívántuk a vetésidő hatását különböző időpontokban a kukorica- és gyomnövények szárazanyag képzésére, növénymagasságára. A növényi minták gyűjtése a következőképpen történt: a vegetációs idő folyamán a már jelzett időpontokban (7., 8. és 9. táblázat) a gyomnövény minták gyűjtésére parcellánként 1-1 m 2 -es területet jelöltünk ki a 45

46 mintavétel kritériumainak megfelelően, ahol a felvételező keretet elhelyeztük, és a gyomokat fajonként felszedtük. Minden fajt meghatároztunk, megszámoltunk és az egyedeket gyűjtőzacskóba tettük. A gyűjtőzacskón feltüntettük a mintagyűjtés idejét, helyét (parcella számát) és a fajt. A kultúrnövényből (kukorica) is vettünk mintát (7., 8. és 9. táblázat) minden parcellából a gyomos és a gyomirtott részből egyaránt m 2 -enként 7-7 db-ot. A gyomokkal együtt fejlődő és gyommentes kukoricia növényekből történő mintavételnek azért volt jelentősége, hogy megállapítsuk a gyom- és kultúrnövény kompetíciójából adódó különbségeket. Mértük a kukorica növények hajtáshosszát. A kukorica kísérletben a herbicides kezelésnél kitakarásos módszert alkalmaztunk (9. ábra). A herbicides kezelés idejére lefedtünk parcellánként egy-egy 4 m 2 -es területet. A kompetíciós vizsgálat során a kitakart területről szedtük fel az ott található kukoricát és gyomnövényeket. A mintákat a laboratóriumba szállítottuk, megmértük friss tömegüket 0,1 g pontossággal, majd szükség szerint aprítottuk. A mintákat üvegházi körülmények között előszárítottuk, majd ezt követően 40 o C-on szárítószekrényben szárítottuk. A szárított minták tömegét 0,1 g pontossággal lemértük. 9. ábra A mintavételi terek a permetezés előtt, Keszthely, május 10. (Fotó Márton Lénárd) Vizsgáltuk, hogy a gyomnövényekkel való versengés milyen mértékben befolyásolja az egyes kukorica hibridek csőhosszát és szem száraztömegét, ezért a betakarítás előtt is vettünk mintát a kukoricából, valamint a gyomnövényekből. Ekkor már kukoricacső minta 46

47 begyűjtésére is volt lehetőség a gyomos és gyommentes részből egyaránt, parcellánként 7-7 növényről. A mintákat a laboratóriumba szállítottuk. Megmértük a kukoricacsövek hosszát majd a szárítást, morzsolást követően a szemszáraz anyagot. A következő paramétereket mértük: borítási % gyomnövények egyedszáma (db m -2 ) kukorica hajtások és gyomnövények száraz tömege (g m -2 ) kukorica hajtások hossza (cm) kukorica növények betakarításkori szem száraz tömege (g m -2 ) kukorica növények betakarításkori csőhossza (cm) 4.4. A kukorica és gyomnövények tápelem-tartalmának meghatározása Tanulmányozni kívántuk a hagyományos- és hidegtűő kukorica hibridek és gyomnövényeik tápanyag felvételi sajátosságait, ezért vizsgáltuk a növények (kukorica és gyomok) föld feletti részeinek nitrogén, foszfor, kálium és kálcium koncentrációját. A biomassza tömeg és a tápelem-koncentráció ismeretében kiszámítottuk a felvett tápanyagok mennyiségét, a növények tápelem felvételének dinamikáját és abban bekövetkező változásokat vizsgáltuk. A tápelem tartalom meghatározását a Növényvédelmi Intézet, Herbológiai és Növényvédőszer Kémiai Osztály laboratóriumában végeztük el. A növény minták nitrogén tartalmának meghatározása Kjeldahl módszerrel Parnass Wagner vízgőzdesztillációval történt. A növényminták foszfortartalmát spektrofotométer (SPEKOL-11) segítségével, az összes kálium és kálcium-tartalmat lángfotométer (FLAPHO- 4) alkalmazásával határoztuk meg (DEBRECENINÉ 1986). A következő paramétereket mértük: kukorica- és gyomnövények tápelem koncentrációja (%) kukorica- és gyomnövények N, P, K, Ca tartalma (g m -2 ) 4.5. Az eredmények statisztikai értékelése A kísérletek során kapott adataink matematikai, statisztikai elemzéséhez (SVÁB 1981) variancia analízist és regresszió analízist használtunk az SPSS 9.0 programcsomag 47

48 alkalmazásával. Az adatok rendszerezéséhez, diagramok szerkesztéséhez a Microsoft Excel 2010 programot használtuk Rövidítések jegyzéke MT MILO K = korai vetésidejű MT Milo kukorica hibrid KAMELIAS K = korai vetésidejű Kamelias kukorica hibrid MT MILO H = hagyományos vetésidejű MT Milo kukorica hibrid KAMELIAS H = hagyományos vetésidejű Kamelias kukorica hibrid N = nitrogén K= kálium P= foszfor Ca= kálcium 48

49 5. Eredmények 5.1. A 2010-es kísérleti év eredményei Keszthelyen Gyomnövények faji összetétele, borítása, egyedszáma a különböző vetésidejű kukorica állományokban A kísérleti területen a korai vetésidejű (2010. április 2.) kukorica állományban április 27-én végzett gyomfelvételezés során összesen 12 gyomfajt regisztráltunk (10. táblázat). 10. táblázat A korai vetésidejű kukorica állományokban elvégzett gyomfelvételezés eredményei, április 27. vetésidő Korai gyomfelvételezés április 27. gyomfaj név életforma rangsor borítás % egyedszám db m -2 Amaranthus chlorostachys L. T4 1. 1, ,9 Chenopodium album L. T4 2. 0, ,2 Echinochloa crus-galli (L.) P. B. T4 3. 0, ,6 Lamium prupureum L. T1 4. 0, ,9 Solanum nigrum L. T4 5. 0, ,0 Ambrosia artemisiifolia L. T4 5. 0, ,3 Polygonum lapathifolium L. T4 6. 0,1200 8,6 Cannabis sativa L. T4 7. 0,0313 1,3 Veronica hederifolia L. T1 8. 0,0200 1,6 Tripleurospermum inodorum (L.) Schultz-Bip. T4 9. 0,0063 0,1 Convolvulus arvensis L. G3 9. 0,0063 0,1 Datura stramonium L. T4 9. 0,0063 0,1 Összesen: 3, ,5 Az összes gyomborítás a kísérleti mintatereken a vetést követő 4. héten összesen 3,0988 % volt. A kísérletben előforduló összes gyomborítás 67,2 %-át két gyomfaj, az Amaranthus chlorostachys és a Chenopodium album tette ki, mely rendkívül jól mutatja nagymértékű jelenlétüket ezen a területen (10. ábra). A borítás szerinti rangsorban az A. chlorostachys került az első helyre 1,1025 %-os átlagborítással, ezt követte a sorban a C. album 0,9813 %- os, majd az Echinochloa crus-galli 0,2813 %-os borítási értékkel. A négyzetméterenkénti hajtás szám tekintetében szintén az A. chlorostachys 199,9 db m -2 -es és a C. album 143,2 db m -2 -es egyedszámmal emelkedett ki, ezt követte az E. crus-galli 47,6 db m 2 -enkénti egyedszámmal. Életformáját tekintve a melegigényes T 4 -es életformájú gyomfajok alkották a 49

50 gyomflóra jelentős részét. Előfordult kettő T 1 -es életformájú gyomfaj is a területen, melyek közül a Lamium prupureum volt a jelentősebb, valamint egy évelő gyomnövény is megjelent a gyomflórában. A táblázat adataiból szembetűnő, hogy a gyomnövények négyzetméterenkénti egyedszáma ebben az időpontban közel 67-szerese (465,5 db m -2 ) a kukorica egyedszámának (7 db m -2 ). A B 10. ábra A korai vetésidejű kukorica állomány látképe (A) és az előforduló gyomnövények (B), Keszthely (2010. április 27.) (Fotó: Márton Lénárd) A hagyományos vetésidőben elvetett kukoricában június 08-án végzett gyomfelvételezés során 13 gyomfaj fordult elő. (11. táblázat). Az összes gyomborítás a kísérleti mintatereken a vetést követő 6. héten összesen 56,0 % volt. Az összes gyomborítás 86,9 %-át két domináns gyomfaj tette ki, az E. crus-galli és az A. chlorostachys. A borítási rangsorban az első helyet az E. crus-galli foglalta el 28,5 %-os borítási értékkel, a második helyen az A. chlorostachys szerepelt 19,8 %-os átlagborítással, ezt követte a Convolvolus arvensis (2,5 %), majd a C. album (1,8 %). A négyzetméterenkénti egyedszám tekintetében szintén az E. crus-galli (30,9 db m -2 ) és az A. chlorostachys (23,4 db m -2 ) volt a meghatározó a többi gyomfajhoz képest. A gyomnövények életformáját megnézve szembetűnik, hogy a gyomflóra nagyobb részét itt is a T 4 -es csoportba tarozó gyomnövény fajok alkották. A kísérleti területen előfordult két évelő gyomnövény, melyek a C. arvensis és a Cirsium arvense voltak, valamint 3 db T 1 -es életformájú gyomnövény is megjelent. A gyomnövények négyzetméterenkénti egyedsűrűsége ebben az időpontban közel 10-szerese (65,5 db m -2 ) a kukorica egyedszámának (7 db m -2 ). 50

51 11. táblázat A hagyományos vetésidejű (2010. április 28.) kukorica állományban előforduló gyomfajok borítása és egyedszáma, június 08. vetésidő Hagyományos gyomfelvételezés június 08. gyomfaj név életforma rangsor borítás % egyedszám db m -2 Echinochloa crus-galli (L.) P. B. T ,5000 Amaranthus chlorostachys L. T ,8750 Convolvulus arvensis L. G ,5000 Chenopodium album L. T ,8125 Polygonum lapathifolium L. T ,9375 Cirsium arvense (L.) SCOP. G ,6250 Solanum nigrum L. T ,5000 Ambrosia artemisiifolia L. T ,5000 Cannabis sativa L. T ,3750 Capsella bursa- pastoris (L.) MEDIC. T ,2500 Tripleurospermum inodorum (L.) Schultz-Bip. T ,1875 0,3 Lamium purpureum L. T ,0625 Veronica hederifolia L. T ,0625 0,1 Ősszesen: 56, ,5 30,9 23,4 4,3 2,0 1,6 0,8 0,1 1,5 0,3 0,3 0, június 23-án mindkét vetésidejű kukorica állományban gyomnövény egyedszámlálást végeztünk, melyek eredményeit a 12. táblázat tartalmazza. Az adatok alapján megállapítható, hogy a korai vetésidejű kukorica állományban a gyomnövények fajszáma 25 %-kal növekedett a korábbi időponthoz képest (2010. április 27.), új fajok jelentek meg a területen például a a Setaria glauca és a Stachys annua, az egyedszám 31 %-kal esett vissza, ezzel ellentétben a hagyományos vetésidejű kukorica állományban a korábbi (2010. június 08.) időpontban elvégzett felvételezéshez képest a gyomnövények fajszáma nem növekedett, a négyzetméterenkénti egyedszám pedig közel duplájára emelkedett. Az egyedszám szerinti rangsor a korábbi gyomfelvételezések eredményéhez képest az első 3-4 hely vonatkozásában nem változott. Említést érdemel az E. crus-galli előre törése a hagyományos vetésidejű kukorica állományokban, a vetést követő 41. napon (június 08.) 30,9 db, a vetést követő 56. napon (június 23.) 63,8 db négyzetméterenkénti egyedszámmal a rangsorban az első helyet foglalja el, tehát majdnem két hét alatt duplájára emelkedett az egyedszám. 51

52 12. táblázat A korai és hagyományos vetésidejű kukorica állományokban azonosított gyomfajok egyedszáma és rangsora, június 23. vetésidő Korai Hagyományos egyedszámlálás június 23. gyomfaj név életforma rangsor egyedszám db m -2 rangsor egyedszám db m -2 Amaranthus chlorostachys L. T , ,8 Chenopodium album L. T ,8 4. 7,9 Echinochloa crus-galli (L.) P. B. T , ,8 Solanum nigrum L. T ,0 9. 0,3 Ambrosia artemisiifolia L. T ,9 8. 0,4 Polygonum lapathifolium L. T ,7 5. 3,3 Setaria glauca (L.) P. B. T ,3 Tripleurospermum inodorum (L.) Schultz-Bip. T ,0 7. 0,5 Convolvulus arvensis L. G ,9 3. 8,8 Cannabis sativa L. T ,5 9. 0,3 Capsella bursa- pastoris (L.) MEDIC. T ,7 6. 0,8 Viola arvensis MURR. T ,3 Stellaria media (L.) VILL. T ,3 Stachys annua L. T ,3 6. 0,8 Lamium purpureum L. T ,1 7. 0,5 Összesen: 321,1 126,8 Az E. crus-galli nagymértékű jelenlétét a hagyományos vetésidejű állományokban a 11. ábra szemlélteti. 11. ábra A gyomnövények száraz hajtás tömeg szerinti aránya, június 23. K: korai vetésidő H: hagyományos vetésidő 52

53 Ennek oka, hogy melegigényes gyomfajról van szó és kedveli a csapadékos időjárási körülményeket. A 2010-es év rendkívül csapadékosnak mondható, májusban 166,7 mm csapadék hullott, ami a 10 éves átlaghoz viszonyítva 111,8 mm-rel több A kukorica hibridek és a gyomnövények száraz vegetatív biomassza képzése A kísérleti területről án vett minták adataiból láthatjuk, hogy a gyommentesen fejlődő kukorica növényeknél a száraz hajtástömeg vonatkozásában a vetésidők között szignifikáns különbség mutatkozik (12A. ábra). Az MT Milo K és a Kamelias K száraz tömege 1,8-szorosa a Kamelias H tömegének, amely 163,7 gm -2 volt. A Kamelias H hibrid kisebb száraz hajtástömege az egy hónappal későbbi vetéssel magyarázható. 12. ábra A gyommentes (A) és gyomos (B) kukorica és a gyomnövények (C) száraz hajtástömege a kukorica vetése utáni 12. héten (K) és 8. héten (H), Keszthely, A gyomokkal együtt fejlődő kukorica növények esetében a száraz hajtástömegben nem volt számottevő különbség, a különböző és azonos vetésidők között nem tudtunk matematikailag igazolható különbséget kimutatni (12B. ábra). A hagyományos vetésidejű Kamelias az egy hónappal későbbi vetés ellenére utolérte száraz hajtástömeg tekintetében a 53

54 korai vetésidejű állományok száraz hajtástömegét. Ez a korai vetésidejű állományokban létrejött, a gyomok nagy tömegéből adódó, a kultúrnövény növekedését rendkívüli mértékben akadályozó versengés következménye. A korai vetésidejű kukorica hibridekben előforduló gyomnövények száraz hajtástömege 4,7-3,2-szer nagyobb, mint a hagyományos vetésidejű kukorica hibridben előforduló gyomok tömege (12C. ábra). A legkisebb gyomkelés a hagyományos vetésidejű Kamelias hibrid esetében volt (151,91 gm -2 ). A hagyományos vetésidejű állományban előforduló gyomnövények száraz hajtástömege szignifikánsan kevesebb, mint a korai vetésidejű állományban előforduló gyomnövényeké, a korai vetésidejű állományok gyomnövényeinek száraz hajtástömege között ebben az időpontban is volt matematikailag igazolható különbség. A vizsgált időpontban a korai vetésű gyommentesen fejlődő kukoricák közül az MT Milo hibridnél a száraz hajtástömeg 2,7-szerese, a Kamelias esetében 3,2-szerese a gyomos kukoricáénak. A hagyományos vetésidejű Kamelias kukoricánál ez az arány csupán 1,6- szoros. A korai vetésidejű állományoknál a mintavételi időpontban ez a magas arány a nagymértékű gyomosodás következménye (321,1 dbm -2 ), ami közel 3-szorosa a hagyományos vetésidejű állományban előforduló gyomnövények egyedszámának (126,8 dbm -2 )(12. táblázat). Mindegyik hibrid esetében a gyommentesen fejlődő kukoricák száraz hajtástömege szignifikánsan nagyobb, mint a gyomokkal együtt fejlődőké (13. táblázat). 13. táblázat A gyommentes és gyomos kukorica növények száraz hajtástömege, MT Milo K Kamelias K Kamelias H gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% 303,88 109,29 108,26 307,40 93,31 64,47 163,68 100,40 40,54 *gyommentes A vetés utáni 174. napon, betakarításkor vett minták adataiból láthatjuk, hogy a gyommentes kukoricák közül a korai vetésidejű MT Milo száraz hajtástömege volt a legkevesebb (743,4 g m -2 ), amely szignifikánsan kisebb, mint a Kamelias K és a Kamelias H hibrideké (13A. ábra). Az MT Milo K száraz hajtástömege 73,9 %-a, a Kamleias H kukoricáé 87,6 %-a a Kamelias K száraz hajtástömegének. A gyomokkal együtt fejlődő kukoricák közül a legnagyobb száraz hajtástömege a hagyományos vetésidejű Kamelias hibridnek volt (517,56 gm -2 ), amely szignifikánsan 54

55 nagyobb, mint az MT Milo K hibridé (13B. ábra). A különböző vetésidejű Kamelias hibridek között nem volt matematikailag igazolható különbség. A gyomok száraz hajtástömegében jelentős eltérés tapasztalható a korai és a hagyományos vetésidő között és a korai vetésidőn belül is (13C. ábra). A gyomnövények száraz hajtástömege a Kamelias H esetében volt a legalacsonyabb (633,0 g m -2 ). A korai vetésidejű állományokban a gyomtömeg az MT Milo K esetében 1,8-szor, a Kamelias K esetében 2,6- szor volt nagyobb a Kamelias H-hoz viszonyítva. Ebben az időpontban a gyomnövények száraz hajtástömege között szignifikáns különbség volt a korai és a hagyományos, valamint a korai vetésidőn belül is. 13. ábra A gyommentes (A) és gyomos (B) kukorica, valamint a gyomnövények (C) száraz hajtástömege a vetés utáni 25. héten (vetés utáni 174. napon), Keszthely A vetés utáni 25. héten a gyommentesen fejlődő kukoricák közül az MT Milo K száraz hajtástömege 3,5-szerese, a Kamelias K hibridnél 2,2-szerese a gyomosénak, viszont a Kamelias H esetében ez az arány csupán 1,7-szeres (14. táblázat). Ez szintén a különböző vetésidőből eredő gyomosodás mértékével magyarázható. A gyommentes kukoricák száraz hajtástömege minden esetben szignifikánsan nagyobb, mint a gyomokkal együtt fejlődőké. 55

56 14. táblázat A gyommentes és gyomos kukorica növények száraz hajtástömege a vetés utáni 174. napon MT Milo K Kamelias K Kamelias H gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% 743,40 209,25 106, ,94 451,56 116,48 880,60 517,56 100,85 *gyommentes A 14A. ábra adatait áttekintve jól látható, hogy a június 23-ai időpontban a száraz hajtástömeg jelentős hányadát a gyomok alkották. A korai vetésidejű állományokban a gyomok nagyobb részben képviseltették magukat (87-84 %), ilyen tömegű gyomnyomás mellett a kukorica alig tudott fejlődni. A hagyományos vetésidejű kukoricában a gyomok aránya kevesebb a koraihoz képest, itt ez mindössze 60 %. Betakarításkor a száraz biomassza nagyobb hányadát is a gyomok alkotják, ez az arány szintén a korai vetésidejű állományban nagyobb (85-79%), mint a hagyományos vetésidejű állományban (55 %) (14B. ábra). A kukorica és gyom tömegarány vizsgálata során megállapíthatjuk, hogy a Kamelias hibrid jobb gyomelnyomó képességgel rendelkezik a tenyészidőszak teljes hossza alatt, mint az MT Milo. A Kamelias mindkét vetésidőben 5 %-os tömeggyarapodást volt képes elérni a gyomokkal szemben, addig ez az MT Milo esetében csupán 2 % volt. 14. ábra A gyomokkal együtt fejlődő kukorica és a gyomok száraz hajtástömeg szerinti aránya án (A) és betakarításkor, a vetés utáni 174. napon (B) A vetéstől számított 174. napon a gyommentes körülmények között a szem és szár tömegarány hasonlóképpen alakult a különböző vetésidők vonatkozásában (15A. ábra). Az összes biomassza több mint 50 %-át a szemtermés tette ki. A hagyományos vetésidőben volt a legnagyobb az arány a szemtermés javára (61 %). 56

57 15. ábra A gyommentes (A) és gyomos (B) kukorica száraz hajtás- és szemtömeg szerinti aránya betakarításkor, Keszthely (2010) A gyomos körülmények között fejlődött kukoricában a betakarításkor a szem és szár biomassza esetében a szem aránya kisebb volt, mint gyommentes körülmények között (15B. ábra). Ebben az esetben is a hagyományos vetésidőben volt a legnagyobb az arány a szemtermés javára (57 %) A különböző vetésidejű kukorica hibridek és gyomnövények száraz hajtástömeg növekedésének vizsgálata a tenyészidőszak folyamán A hagyományos vetésidejű kukorica állományban a gyomnövények száraz hajtástömeg növekedése alul marad a korai vetésidejű állományokéhoz képest. A Kamelias H gyomnövényeinek száraz hajtástömeg növekedését az alábbi másodfokú fügvénnyel írhatjuk le: y=0,0133x 2 + 1,3255x, r=0,9921, n=3, p<0,02. A korai vetésidejű állományokban előforduló gyomnövények tömeg gyarapodása sokkal intenzívebb, mint a Kamelias H gyomnövényeié, mivel a korai vetésidejű kukoricákban előforduló gyomnövények egyedszáma és borítása is lényegesen nagyobb. A korai vetésidejű állományokban a vetést követő 174. napon a gyomnövények száraz hajtástömege 1,8 és 2,6-szorosa a hagyományos vetésidejű kukorica gyomnövényeinek (16. ábra). 57

58 16. ábra A gyomnövények száraz vegetatív biomassza produkciójának dinamikája A gyomokkal együtt fejlődő kukoricák esetében a növekedési függvényeket (17. ábra) megnézve láthatjuk, hogy a hagyományos vetésidejű kukorica a tenyészidőszak folyamán nagyobb száraz hajtás tömeget tudott képezni, mint a korán vetett hibridek. Növekedésének előnye mindvégig megmaradt. Szembetűnő, hogy a Kamelias hibrid jobb gyomelnyomó képességgel rendelkezik a tenyészidőszak teljes hossza alatt, mint az MT Milo. A korán vetett Kamelias kukorica száraz hajtástömege 2,1-szerese a vetést követő 174. napon, mint az MT Miloé. 17. ábra A gyomos kukorica növények száraz vegetatív biomassza produkciójának dinamikája 58

59 A hidegtűrő MT Milo hibrid száraz hajtástömeg növekedését másodfokú függvénnyel írhatjuk le: y=0,0242x 2 +0,1789x; r=0.9689; n=5; p<0.01. A növekedés a vetés utáni 49. nap és a 67. nap között rendkívül dinamikus, a hajtás tömeg 2,5 hét alatt a 10-szeresére nőtt, ezt követő 2 hétben további 5-szörös hajtás biomassza tömegnövekedés volt megfigyelhető. A korán vetett Kamelias hibrid hajtás tömegnövekedése az alábbi függvénnyel írható le: y=0,0375x 2 0,6135x, r=0,9878, n=5, p<0,01. A vetés utáni 49. és 67. nap között a növekedés kevésbé dinamikus, mint az MT Milo esetében, a hajtás tömeg 2,5 hét alatt 7- szeresére nőtt, ezt követő 2 hétben további 4-szeres száraz hajtás tömegnövekedés következett be. A hagyományos vetésidőben elvetett Kamelias hibrid száraz hajtástömeg növekedése kezdetben nagyobb a korán elvetett hibrideknél. A június 23-ai mintavétel alkalmával az MT Milo K és Kamelias K száraz hajtástömege 1,8-szorosa a Kamelias H hibridének. A hidegtűrő MT Milo száraz hajtástömege a betakrításkor 16 %-kal volt kevesebb, mint a Kamelias H hibridé. A Kamelias H hibrid betakarításkori száraz hajtástömege viszont 12 %-kal kevesebb, mint a korán vetett Kamelias kukoricáé. Megállapíthatjuk, hogy a Kamelias biomassza képzése dinamikusabb, intenzívebb és a végső eredményeket tekintve abszolút értelemben is lényegesen nagyobb, mint az MT Milo esetében (18. ábra). 18. ábra A gyommentes kukorica hibridek száraz vegetatív biomassza produkciójának dinamikája A gyomnövények hatása a kukorica növények hajtáshosszára A június 23-ai mintavétel adatait megnézve láthatjuk, hogy a gyommentes kukoricák vonatkozásában szintén a hagyományos vetésidejű Kamelias rendelkezett a 59

60 legkisebb hajtáshosszal (122,18 cm), amely szignifikánsan kevesebb volt, mint a korai vetésidejű hibrideké (19A. ábra), ami az egy hónappal későbbi vetésből következik. A vizsgált időpontban a korai vetésidejű hibridek hajtáshossza 1,2-szerese a hagyományos vetésidejűnek. Az MT Milo K és Kamelias K hibridek hajtáshossza között nem tudtunk matematikailag igazolható különbséget kimutatni. 19. ábra A gyommentes (A) és gyomos (B) kukorica növények hajtáshossza a vetés utáni 12. héten (K) és a 8. héten (H), Keszthely A gyomokkal együtt fejlődő Kamelias H hibridnek volt a legkisebb hajtáshossza (104,96 cm), amely szignifikánsan kevesebb volt, mint az MT Milo K hibridé (19B. ábra). A korai vetésidőn belül és a Kamelias K és H hibridek esetében nem volt matematikailag igazolható különbség. A vizsgált időpontban a gyommentes MT Milo K hajtáshossza 1,2-szerese, a Kamelias K hibridé 1,3-szorosa a gyomokkal együtt fejlődőének, ami a rendkívül erőteljes gyomversengés következménye (15. táblázat). A hagyományos vetésidejű Kamelias hibrid esetében ez az arány csupán 1,1-szeres. A gyommentes kukoricák hajtáshossza minden esetben szignifikánsan nagyobb, mint a gyomokkal együtt fejlődőké. 15. táblázat A gyommentes és gyomos kukorica növények hajtáshossza, MT Milo K Kamelias K Kamelias H gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% 155,80 125,62 20,74 158,44 118,02 11,87 122,18 104,96 12,21 *gyommentes A vetés utáni 174. napra a kukorica növények elérték teljes magasságukat. A gyommentes kukoricák esetében a hagyományos vetésidejű Kamelias kukoricának volt a 60

61 legnagyobb hajtáshossza (282,88 cm), amely az MT Milo K hibrid hajtáshosszánál szignifikánsan nagyobb (20A. ábra). A korai és a hagyományos vetésidejű Kamelias hajtáshossza között nem tudtunk kimutatni matematikailag igazolható különbséget. Az MT Milo K hajtáshossza 86,6 %-a, a Kamelias K hibridé 95,4 %-a a hagyományos vetésidejű Kamelias hibrid hajtáshosszának. A gyomokkal együtt fejlődő kukorica növények közül a Kamleias H kukoricának volt a legnagyobb hajtáshossza (229,01 cm), amely szignifikánsan nagyobb, mint az MT Milo K hibridé (20B. ábra). A tendencia a gyommentes kukoricák hajtáshosszánál tapasztaltakhoz hasonlóan alakul. Az MT Milo K hibrid hajtáshossza 86,9 %-a, a Kamelias K kukoricáé pedig 94,0 %-a a hagyományos vetésidejű Kameliasénak. A különböző vetésidejű Kamelias hibridek hajtáshossza között nem volt szignifikáns különbség ebben az esetben sem. 20. ábra A gyommentes (A) és gyomokkal együtt fejlődő (B) kukorica növények hajtáshossza a vetés utáni 174. napon (Keszthely, 2010) 16. táblázat A gyommentes és gyomos kukorica növények hajtáshossza a vetés utáni 174. napon MT Milo K Kamelias K Kamelias H gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% 245,03 199,00 16,88 269,88 215,47 24,83 282,88 229,01 28,35 *gyommentes A vetés utáni 174. napon mindhárom gyommentes kukorica hajtáshossza 1,2- szerese a gyomokkal együtt fejlődőének, annak ellenére, hogy a hagyományos vetésidejű kukorica állományban a gyomok előfordulása és mennyisége is kisebb mértékű volt, mint a korai vetésidejű állományokban (16. táblázat). Mindhárom esetben a gyommentes kukoricák hajtáshossza szignifikánsan nagyobb, mint a gyomokkal együtt fejlődőké. 61

62 A vetésidő és a gyomok hatása a kukorica szemtermésére és csőhosszára A betakarírtáskori száraz szemtermés adatokat megnézve láthatjuk, hogy a gyommentes kukoricák között a legnagyobb száraz szemtermése a Kamelias H hibridnek volt (1399,77 g m -2 ), amely szignifikánsan nagyobb, mint az MT Milo K szemtermése (21A. ábra). Az MT Milo K szemtermése 72,8 %-a, a Kamelias K kukoricáé 89,8 %-a a hagyományos vetésidejű Kameliasénak. A különböző vetésidejű Kamelias hibridek száraz szemtermése között nem tudtunk matematikailag igazolható különbséget kimutatni. A gyomokkal együtt fejlődő kukoricák közül szintén a hagyományos vetésidejű Kamelias adta a legnagyobb száraz szemtermést (672,95 g m -2 ), amely szignifikánsan nagyobb, mint a korai vetésidejű hibrideké (21B. ábra). A korai vetésidejű hibridek szemtermése közel harmada a hagyományos vetésidejű kukoricának, ez a már korábban ismertetett korai vetésidejű állományokban előforduló gyomok magas borítási %-ával és négyzetméterenkénti egyedszámával magyarázható. 21. ábra A gyommentes (A) és gyomokkal együtt fejlődő (B) kukorica hibridek betakarításkori száraz szemtömege a vetés utáni 174. napon 17. táblázat A gyommentes és gyomos kukorica növények száraz szemtermése a vetés utáni 174. napon MT Milo K Kamelias K Kamelias H gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% 1020,27 210,30 85, ,08 230,41 203, ,77 672,95 223,55 *gyommentes 62

63 A vetés utáni 174. napon a gyommentes MT Milo K száraz szemtömege 4,8-szorosa a gyomokkal együtt fejlődő kukoricáénak, a Kamelias K esetében ez a különbség 5,4-szeres, amely a korai vetésidejű állományok erős gyomosodásával van szoros összefüggésben (17. táblázat). A hagyományos vetésidejű Kamelias esetében ez az arány csupán 2,1-szeres. Mindhárom esetben a gyommentes kukoricák száraz szemtömege szignifikánsan nagyobb, mint a gyomokkal együtt fejlődőké. A növényegyedek csőhossza a szemtermésnél kapott tendencia szerint alakult. A gyommentes körülmények között a legnagyobb csőhossza a hagyományos vetésidejű Kameliasnak volt (20,67 cm), amely szignifikánsan nagyobb, mint a korai vetésidejű hibrideké (22A. ábra). Az MT Milo K csőhossza 84,5 %-a, a Kamelias K kukoricának pedig 90,3 %-a a hagyományos vetésidejű Kamelias hibridének. A Kamelias K hibrid csőhossza szignifikánsan nagyobb, mint az MT Milo K csőhossza. A gyomokkal együtt fejlődő kukoricák közül a legnagyobb csőhossza szintén a hagyományos vetésidejű Kamelias hibridnek volt, amely szignifikánsan nagyobb, mit a korai vetésidejű hibrideké (22B. ábra). Az MT Milo K kukorica csőhossza 55,2 %-a, a Kamelias K csőhossza pedig 62,6 %-a a hagyományos vetésidejű Kaméliásénak. A korai vetésidejű hibridek csőhossza között nem volt matematikailag igazolható különbség. 22. ábra A gyommentes (A) és gyomos (B) kukorica hibridek betakarításkori csőhossza a vetést követő 174. napon A vizsgált időpontban a gyommentes MT Milo K csőhossza 1,8- szorosa, a Kamelias K hibridé 1,7-szerese a gyomokkal együtt fejlődőének, ami a szemtermésnél tapasztaltakhoz hasonlóan a rendkívül erőteljes gyomosodás következtében alakult ki (18. táblázat). Ez az arány a hagyományos vetésidejű Kameliásnál 1,1. Mindhárom hibrid esetében a gyommentes kukoricák csőhossza szignifikánsan nagyobb, mint a gyomokkal együtt fejlődő hibrideké. 63

64 gyommentes kukorica gyomok gyomos kukorica 18. táblázat A gyommentes és gyomos kukorica növények csőhossza a vetés utáni 174. napon MT Milo K Kamelias K Kamelias H gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% 17,48 9,64 1,13 18,68 10,93 1,31 20,67 17,44 3,05 *gyommentes A különböző vetésidejű kukorica hibridek és gyomnövények tápelem koncentrációja és tápelem tartalma ( ) A gyom és kultúrnövények hajtásainak tápelem koncentrációját a 19. táblázat tartalmazza. A gyomnövények esetében az átlagos tápelem koncentráció adatokat tüntettük fel. 19. táblázat A gyom- és kultúrnövények tápelem koncentrációja ( ) Hibridek N % Átlag SzD 5% P % Átlag SzD 5% K % Átlag SzD 5% Ca % Átlag SzD 5% MT Milo K 1,42 0,33 2,39 0,70 Kamleias K 0,98 0,29 0,35 0,03 2,67 0,54 0,78 0,12 Kamelias H 2,28 0,36 2,93 1,09 MT Milo K 2,14 0,37 3,53 1,30 Kamleias K 2,32 0,34 0,39 0,08 3,17 0,42 1,36 0,12 Kamelias H 3,48 0,44 3,64 1,45 MT Milo K 2,30 0,35 2,98 0,84 Kamleias K 2,75 0,21 0,35 0,01 2,65 0,55 0,82 0,16 Kamelias H 2,52 0,38 2,64 1,19 A vizsgált időpontban a gyommentes kukorica növények közül a legnagyobb nitrogén koncentrációja a korai vetésidejű Kamelias hibridnek volt (2,52 %), amely szignifikánsan nagyobb az MT Milo K és Kamelias H kukoricák hajtásainak nitrogén koncentrációjánál. A foszfor koncentráció a korai vetésű kukoricák hajtásai esetében 0,35 % volt. A legnagyobb foszfor koncentráció a hagyományos vetésidejű Kamelias esetében volt megfigyelhető, amely szignifikánsan nagyobb volt a korai vetésidejű hibridek foszfor koncentrációjánál. A legnagyobb kálium koncentrációja a korai vetésidejű MT Milo hibrid hajtásainak volt (2,98 %), ebben az esetben a különböző vetésidejű hibridek között és vetésidőn belül sem tudtunk matematikailag igazolható különbséget kimutatni. A legnagyobb kálcium koncentrációja a 64

65 hagyományos vetésidejű Kamelias hibrid hajtásainak volt (1,19 %), amely szignifikánsan nagyobb, mint a korai vetésű kukoricák hajtásainak kálcium koncentrációja. A korai vetésidejű hibridek között statisztikailag igazolható különbség nem volt. A gyomos kukorcák közül legnagyobb nitrogén-, foszfor-, kálium- és kálcium koncentrációja a hagyományos vetésidejű Kamelias kukorica hajtásainak volt. Ez feltehetően a hagyományos vetésű kukorica állományokban kialakult kisebb mértékű versengésből következik. A hagyományos vetésidejű Kamelias kukorica hajtásainak nitrogén-, foszfor-, kálcium koncentrációja szignifikánsan nagyobb a korai vetésidejű hibridekénél. A gyomnövények esetében a legnagyobb tápelem koncentrációja a hagyományos vetésidejű állományokban előforduló gyomnövényeknek volt, amely feltehetően azért következett be, mert hagyományos vetésidőben kisebb mértékű gyomkelés volt tapasztalható, a gyomnövények több tápelemet tudtak felvenni a talajból, mint a korai vetésidejű állományokban előforduló társaik Nitrogéntartalom A vizsgált időpontban a gyomnövények és a kukoricák N tartalma a száraz hajtástömegnél kapott tendencia szerint alakult. A gyommentesen fejlődő kukoricák közül a Kamelias H N tartalma volt a legkisebb (4,59 g m -2 ), amely szignifikánsan kevesebb volt, mint a korai vetésidejű hibrideké (23A. ábra). Ez feltehetően a 4 héttel későbbi vetés miatt következett be. Az MT Milo K hibrid felvett N tartalma 1,4-szerese, a Kamelias K kukoricáé 1,8-szorosa a hagyományos vetésidejű Kamelias N tartalmának, ami az egy hónappal korábbi vetéssel magyarázható. Az MT Milo K hibrid N tartalma 77,1 %-a a Kamelias K kukoricáénak, ez a különbség a száraz hajtástömegükben is megmutatkozik. A gyomokkal együtt fejlődő kukoricák esetében a legtöbb nitrogén tartalma a hagyományos vetésidejű Kamelias kukoricának volt (2,34 gm -2 ), amely szignifikánsan nagyobb, mint a korai vetésidejű hibrideké. Ez a gyomnövények alacsonyabb négyzetméterenkénti egyedszáma miatt következett be, a gyomokkal való versengés mértéke kisebb volt. A gyomokkal együtt fejlődő kultúrnövények N tartalma az MT Milo K esetében 1,55 g m -2, a Kamelias K esetében pedig 0,82 g m -2 (23B. ábra). 65

66 23. ábra A gyommentes (A) és gyomos (B) kukorica és a gyomnövények (C) hajtásainak N tartalma a kukorica vetése utáni 12. héten (K) és 8. héten (H), Keszthely, A hagyományos vetésidejű Kamelias hibridben előforduló gyomnövényeknek volt a legkevesebb nitrogén tartalma (5,73 g m -2 ), amely szignifikánsan kevesebb volt, mint a korai vetésidejű állományokban előforduló gyomnövényeké. Ez a későbbi vetés következtében kialakuló mérsékeltebb gyomnyomással magyarázható, tehát a N kisebb vegetatív biomassza tömegben, kisebb mértékben volt jelen. A korán vetett kukorica növények N tartalma MT Milo K esetében 13,82 g m -2, a Kamelias K vonatkozásában pedig 11,73 g m -2 volt. A hagyományos vetésidejű kukoricában előforduló gyomnövények N tartalma az MT Milo K hibrid gyomnövényei N tartalmánál 58,6 %-kal, a Kamelias K kukoricában előforduló gyomok K tartalmánál 51,2 %-kal kevesebb (23C. ábra). A vizsgált időpontban a gyommentes kukoricák N tartalma az MT Milo K hibrid esetében 4,2-szerese, a Kamelias K kukoricánál 10,4-szerese a gyomokkal együtt fejlődő kukoricáénak (20. táblázat). Ez a jelentős különbség a kukorica és a gyomok közötti erőteljes versengést és annak a kukoricára gyakorolt rendkívül kedvezőtlen hatását igazolják. A 66

67 hagyományos vetésidejű Kamelias hibrid esetében az az arány csupán 1,9-szeres. A gyommentes kukoricák N tartalma mindhárom esetben szignifikánsan nagyobb, mint a gyomokkal együtt fejlődőké. 20. táblázat A gyommentes és gyomos kukorica növények hajtásainak N tartalma, (g m -2 ) MT Milo K Kamelias K Kamelias H gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% 6,63 1,55 0,61 8,60 0,82 1,46 4,59 2,34 0,65 *gyommentes Foszfortartalom Hasonlóan a száraz hajtástömegnél és a N tartalomnál tapasztaltakhoz a foszfor esetében is a gyommentes kukorica hibridek esetében a hagyományos vetésidejű Kamelias hibrid P tartalma volt a legkisebb (0,65 g m -2 ), amely a szignifikánsan kisebb volt, mint a korai vetésű hibrideké. Ez az egy hónappal későbbi vetéssel magyarázható. A hagyományos vetésidejű Kamelias P tartalma, az MT Milo K hibrid P tartalmánál 39,3 %-kal, a Kamelias K kukoricáénál 35,7 %-kal volt kevesebb. A korai vetésidejű hibridek P tartalma között matematikailag igazolható különbséget nem tudtunk kimutatni (24A. ábra). A gyomos kukoricák P tartalma között matematikailag igazolható különbséget nem tudtunk kimutatni a vizsgált időpontban (24B. ábra). A hagyományos vetésidejű állományban előforduló gyomnövények P tartalma volt a legkevesebb (0,61 g m -2 ), amely szignifikánsan kevesebb, mint a korai vetésidejű állományokban előforduló gyomnövényeké. A hagyományos vetésidejű állományban előforduló gyomnövények hajtásainak P tartalma az MT Milo K gyomnövényeinek P tartalmánál 79,9 %-kal, Kamelias K kukorica gyomnövényeinek P tartalmánál 69,1 %-kal volt kevesebb (24C. ábra). A vizsgált időpontban a gyommentes kukorica növények P tartalma az MT Milo K esetében 2,9-szerese, a Kamelias K kukoricánál 2,8-szorosa a gyomokkal együtt fejlődő kukoricákénak (21. táblázat). Ez a magas arány szintén a korai vetésidejű állományokban előforduló gyomnövények nagymértékű jelenlétéből következik (321,1 db m -2 ) (12. táblázat). A hagyományos vetésidejű Kamelias kukoricánál ez a különbség 1,7-szeres. A 67

68 gyommentesen fejlődő kukoricák P tartalma mindhárom esetben szignifikánsan nagyobb volt, mint a gyomos hibrideké. 24. ábra A gyommentes (A) és gyomos (B) kukorica és a gyomnövények (C) hajtásainak P tartalma a kukorica vetése utáni 12. héten (K) és 8. héten (H), Keszthely, táblázat A gyommentes és gyomos kukorica növények hajtásainak P tartalma, (g m -2 ) MT Milo K Kamelias K Kamelias H gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% 1,07 0,37 0,14 1,01 0,36 0,10 0,65 0,37 0,08 *gyommentes Káliumtartalom A kálium tartalom a gyommentes kukoricák esetében, hasonlóan a nitrogén és foszfor tartalomnál tapasztaltakhoz a hagyományos vetésidejű Kamelias kálium tartalma volt a legkisebb (4,24 g m-2), amely szignifikánsan kevesebb, mint a korai vetésidejű hibrideké. Ez szintén az egy hónappal későbbi vetéssel magyarázható. A Kamelias H kálium tartalma az 68

69 MT Milo kukoricáénál 49,8 %-kal, a Kamleias K hibridénél 45,2 %-kal volt kevesebb. A korai vetésű kukoricák hajtásainak K tartalma között nem tudtunk matematikailag igazolható különbséget kimutatni (25A. ábra). A gyomokkal együtt fejlődő kukoricák esetében a legtöbb káliumot a hagyományos vetésidejű Kamelias vette fel (2,81 g m -2 ), amely szignifikánsan nagyobb, mint a korai vetésidejű Kameliasé (25B. ábra). Az MT Milo K és a Kamelias H kálium tartalma között matematikailag igazolható különbséget nem tudtunk kimutatni. A gyomnövények K tartalma hagyományos vetésidejű Kamelias esetében volt szintén a legkisebb (4,71 g m -2 ), amely szignifikánsan kevesebb volt, mint a korai vetésidejű állományokban. Az MT Milo K gyomnövényeinek K tartalma a vizsgált időpontban 24,75 g m -2, a Kamleias K esetében 20,05 g m -2 értéket mértünk. A Kamleias H hibridben előforduló gyomnövények hajtásainak K tartalma az MT Milo K hibrid gyomnövényeinek K tartalmánál 81,0 %-kal, a Kamelias K kukorica gyomnövényei K tartalmánál 76,5 %-kal kevesebb (25C. ábra). 25. ábra A gyommentes (A) és gyomos (B) kukorica és a gyomnövények (C) hajtásainak K tartalma a kukorica vetése utáni 12. héten (K) és 8. héten (H), Keszthely,

70 22. táblázat A gyommentes és gyomos kukorica növények hajtásainak K tartalma, (g m -2 ) MT Milo K Kamelias K Kamelias H gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% 8,44 2,79 0,94 7,73 2,21 1,81 4,24 2,81 1,30 *gyommentes A vizsgált időpontban a gyommentes kukoricák K tartalma az MT Milo K hibrid esetében 3,0-szorosa, a Kamelias K kukoricánál 3,5-szerese a gyomokkal együtt fejlődő kukoricáénak (22. táblázat). Ez szintén a gyomokkal való erős versengés következménye. A hagyományos vetésidejű kukoricánál ez az arány csupán 1,5. A gyommentes kukoricák K tartalma minden esetben szignifikánsan nagyobb, mint a gyomos hibrideké Kálciumtartalom Hasonlóan a N, P, K felvételnél tapasztaltakhoz a kálcium esetében is a gyommentesen fejlődő hibridek közül a hagyományos vetésidejű Kamelias kálcium tartalma volt a legkevesebb (1,89 g m -2 ), amely szignifikánsan kevesebb, mint az MT Milo K hibridé (26A. ábra). A hagyományos vetésidejű Kamelias Ca tartalma az MT Milo K hibridének 75,2 %-a, a Kamelias K kukoricáénak 80,4 %-a. A korai vetésidejű kukorica hibridek Ca tartalma között matematikailag igazolható különbséget nem tudtunk kimutatni. A gyomokkal együtt fejlődő kukoricák esetében a legtöbb kálciumot a hagyományos vetésidejű Kamelias tartalmazta (1,15 g m -2 ). Ez a hagyományos vetésidejű állományokban előforduló gyomnövények kisebb mértékű előfordulásából következik. A Kamelais H Ca tartalma szignifikánsan nagyobb, mint a korai vetésidejű hibrideké. Az MT Milo K Ca tartalma 69,5 %-a, a Kamelias K kukoricáé 52,1 %-a a hagyományos vetésidejű Kameliásénak. A gyomokkal együtt fejlődő korai vetésű hibridek Ca tartalma között matematikailag igazolható különbséget nem tudtunk kimutatni (26B. ábra). A gyomnövényeknél a Ca tartalom szintén a hagyományos vetésidejű állomány esetében volt a legkevesebb (1,75 g m -2 ), amely szignifikánsan kevesebb, mint a korai vetésidejű állományokban. A vizsgált időpontban a Ca tartalom az MT Milo K gyomnövényei esetében 9,59 g m -2, a Kamelis K vonatkozásában 7,72 g m -2. A Kamelias H gyomnövényeinek Ca tartalma az MT Milo K hibrid gyomnövényeinek Ca tartalmánál 81,8 70

71 %-kal, a Kamelias K kukorica gyomnövényeinek Ca tartalmánál 77,8 %-kal kevesebb (26C. ábra). A Kamelias K gyomnövényeinek Ca tartalma szignifikánsan kevesebb, mint az MT Milo K hibridben előforduló gyomnövényeké. 26. ábra A gyommentes (A) és gyomos (B) kukorica és a gyomnövények (C) hajtásainak Ca tartalma a kukorica vetése utáni 12. héten (K) és 8. héten (H), Keszthely, A vizsgált időpontban a gyommentes kukorica hibridek Ca tartama az MT Milo K esetében 3,1-szeres, a Kamelias K kukoricánál 3,9-szeres a gyomokkal együtt fejlődő növényekéhez képest (23. táblázat). A hagyományos vetésidejű Kamelias esetében ez az arány csupán 1,6-szoros. Ez a kukorica és gyomnövények közötti kisebb mértékű versengésből következik. A gyommentesen fejlődő kukoricák Ca tartalma minden esetben szignifikánsan nagyobb, mint a gyomokkal együtt fejlődő hibrideké. 23. táblázat A gyommentes és gyomos kukorica növények hajtásainak Ca tartalma, (g m -2 ) MT Milo K Kamelias K Kamelias H gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% 2,51 0,80 0,36 2,35 0,60 0,43 1,89 1,15 0,44 *gyommentes 71

72 5.2. A 2010-es kísérleti év eredményei Szombathelyen Gyomnövények faji összetétele, borítása, egyedszáma a különböző vetésidejű kukorica állományokban A kísérleti területen a korai vetésű (2010. március 30.) kukorica állományban április 24-én, a vetést követő 25. napon végzett gyomfelvételezés során összesen 9 gyomfajt regisztráltunk (24. táblázat). 24. táblázat A gyomnövények borítása és egyedsűrűsége a korai vetésű kukorica hibridekben, Szombathely, április 24. vetésidő Korai gyomfelvételezés április 24. gyomfaj név életforma rangsor borítás % egyedszám db m -2 Cirsium arvense (L.) SCOP. G , ,1 Avena fatua L. T , ,4 Polygonum lapathifolium L. T , ,8 Chenopodium album L. T , ,4 Abutilon theophrasti MEDIC. T , ,9 Ambrosia artemisiifolia L. T ,0188 1,3 Convolvulus arvensis L. G ,0063 0,4 Equisetum arvense L. G ,0063 0,4 Elymus repens (L.) P. B. G ,0063 0,1 Összesen: 3, ,8 Az összes gyomborítás a vetést követő 4. héten összesen 3,9625 % volt. A kísérletben előforduló összes gyomborítás 87,8 %-át a Cirsium arvense tette ki, amely rendkívül jól mutatja nagymértékű jelenlétét ezen a területen. A borítás szerinti rangsorban a C. arvense került az első helyre. A második helyen az Avena fatua állt 0,1750 %-os átlagborítással, ezt követte 0,0938 %-os borítással a Polygonum lapathifolium és Chenopodium album. A negyedik helyet az Abutilon theophrasti foglalta el 0,0813 %-os átlagborítással. A négyzetméterenkénti hajtás szám tekintetében szintén a C. arvense emelkedett ki 60,1 db m -2 - rel, ezután következett a P. lapathifolium 37,8 négyzetméterenkénti egyedszámmal. A harmadik helyet az A. theophrasti foglata el (16,9 db m -2 ), ezután következett az A. fatua és a 72

73 C. album (13,4 db m -2 ). Élteformáját tekintve a melegigényes T 4 -es életformájú gyomfajok alkották a gyomflóra felét redkívül alacsony borítással. Borítása és hajtás-száma alapján is az évelő kétszikű, szaporító gyökeres C. arvense volt a domináns gyomfaj. A táblázat adataiból szembetűnő, hogy a gyomnövények négyzetméterenkénti egyedszáma ebben az időpontban több mint 20-szorosa (143,8 db m -2 ) a kukorica egyedszámának (7 db m -2 ). A hagyományos vetésidőben (2010. április 27.) elvetett kukorica táblán június 13-án, a vetést követő 47. napon végzett gyomfelvételezés alkalmával összesen 10 gyomfaj fordult elő (25. táblázat). 25. táblázat A hagyományos vetésű kukorica állományban végzett gyomfelvételezés eredményei, Szombathely, június 13. vetésidő Korai gyomfelvételezés június 13. gyomfaj név életforma rangsor borítás % egyedszám db m -2 Cirsium arvense (L.) SCOP. G , ,3 Abutilon theophrasti MEDIC. T ,4250 2,6 Avena fatua L. T ,2750 2,9 Polygonum lapathifolium L. T ,7375 1,6 Chenopodium album L. T ,5000 0,8 Echinochloa crus-galli (L.) P. B. T ,3750 2,3 Ambrosia artemisiifolia L. T ,2500 0,3 Amaranthus chlorostachys L. T ,1250 0,1 Convolvulus arvensis L. G ,1250 0,1 Tripleurospermum inodorum (L.) Schultz-Bip. T ,0625 0,1 Összesen: 55, ,0 Az összes gyomborítás a vetést követő 6. héten 55,6250 % volt, ez aránytalanul nagyobb gyomborítást jelent, mint a korai vetésű állományokban 4 héttel a vetés után (3,9625 %). A kísérletben előforduló összes gyomborítás 91,2 %-át szintén az évelő C. arvense tette ki. A hagyományos vetésidejű kukorica vetése előtt mechanikai módon távolítottuk el a gyomokat a területről és ez az arány is jól jellemzi a C. arvense rendkívül gyors és erőteljes regenerálódását. A borítás szerinti rangsorban ennek megfelelően szintén a C. arvense került az első helyre (50,7500 %). A második helyen az A. theophrasti állt 1,4250 %-os 73

74 átlagborítással. További jelentős borítást elért fajok: A. fatua (1,2750 %), P. lapathifolium (0,7375 %), C. album (0,5000 %), valamint megjelent a területen az Echinochloa crus-galli is (0,3750 %). A négyzetméterenkénti hajtás szám tekintetében is a C. arvense foglalta el az első helyet 34,3 db m -2 -rel. A többi gyomfaj egyedszáma jelentős mértékben alul maradt a C. arvense egyedszámához képest. Az életforma spektrumok vizsgálata során megállapíthatjuk, hogy többségében a melegigényes gyomfajok (T 4 ) jelentek meg a területen nagyon alacsony borítási értékkel, a borítás és a hajtás szám tekintetében viszont az évelő C. arvense tűnt ki a kísérletben. A gyomnövények négyzetméterenkénti egyedszáma a vetést követő 6. héten több mint 6-szorosa (45,0 db m -2 ) a kukorica egyedszámának (7 db m -2 ). Június 26-án mindkét vetésidejű kukorica állományban gyomfelvételezést (egyedsűrűség) végeztünk, melynek eredményeit a 26. táblázat tartalmazza. 26. táblázat A korai és hagyományos vetésidejű kukorica hibridekben regisztrált gyomfajok egyedszáma és rangsora, június 26. vetésidő Korai Hagyományos egyedszámlálás június 26. gyomfaj név életforma rangsor egyed - szám db m -2 rangsor egyedszám db m -2 Cirsium arvense (L.) SCOP. G , ,8 Polygonum lapathifolium L. T ,1 4. 3,6 Chenopodium album L. T ,6 6. 1,0 Abutilon theophrasti MEDIC. T ,1 3. 7,4 Avena fatua L. T ,7 5. 2,4 Amaranthus chlorostachys L. T ,3 7. 0,3 Echinochloa crus-galli (L.) P. B. T ,1 2. 8,6 Ambrosia artemisiifolia L. T ,7 8. 0,1 Equisetum arvense L. G ,9 Tripleurospermum inodorum (L.) Schultz- Bip. T ,3 Elymus repens (L.) P. B. G ,9 Convolvulus arvensis L. G ,5 Solanum nigrum L. T ,1 Összesen: 235,0 118,3 Megállapíthatjuk, hogy a gyomnövények négyzetméterenkénti egyedszáma jelentős mértékben növekedett az első időpontban elvégzett egyedszámláláshoz képest (24. és

75 táblázat). A korai vetésidejű állományban 1,6-szeresére, a hagyományos vetésidejű állományban 2,6-szorosára emelkedett az egyedszám. Az egyedszám szerinti rangsorban az első helyen mindkét esetben szintén a C. arvense szerepelt, a korai vetésben a 88,9 db-os, a hagyományos vetésben pedig 94,8 db-os négyzetméterenkénti egyedszámmal. A 27. ábra A Cirsium arvense tömeges előfordulása a kísérleti területen, április 24. (A), valamint száraz hajtástömeg szerinti aránya az összes gyomtömegen belül, Szombathely, június 26. (B) A C. arnvese nagymértékű jelenlétét (27A. ábra) a területen az összes gyomtömegen beüli aránya is jól szemlélteti (27B. ábra). Az A. fatua az egyedszám szerinti rangsorban a korábbi időponthoz képest a 2. és 3. helyről visszacsúszott mindkét esetben az 5. helyre. A korai vetésidejű állományban az előző felvételezéshez képest megjelent az E. crus-galli (6,1 db m - 2 ), a hagyományos vetésidejű állományban pedig előre törése figyelhető meg az egyedszám szerinti rangsorban (8,6 db m -2 ) A kukorica hibridek és a gyomnövények száraz vegetatív biomassza képzése A június 26-ai minták adatait áttekintve a gyommentes kukoricák közül a legkisebb száraz hajtástömege a Kamelias H hibridnek volt (239,12 g m -2 ), amely szignifikánsan kisebb, mint az MT Milo K száraz hajtástömege (28A. ábra). Ez az egy hónappal későbbi vetéssel magyarázható. A korai vetésidejű kukorica hibridek között matematikailag igazolható különbséget nem tudtunk kimutatni. 75

76 A gyomokkal együtt versengő kukorica hibridek közül a legnagyobb száraz hajtástömege a Kamelias H hibridnek volt (10,27 g m -2 ), amely szignifikánsan nagyobb, mint a korai vetésidejű hibrideké (28B. ábra). Ez a hagyományos vetésidejű állományok kisebb mértékű gyomosodásával magyarázható. A vizsgált időpontban a Cirsium arvense hajtások száma közel 100 db m -2, amely a korai vetésidejű állományok hajtásszámával közel azonos volt, azonban a hagyományos vetésidejű kukoricában előforduló T 3 és T 4 -es gyomnövények egyedszáma jelentős mértékben csökkent a korai vetésidejű állományokéhoz képest. Az MT Milo K száraz hajtástömege 42,8 %-a, a Kamelias K kukoricáé pedig 78,5 %-a a hagyományos vetésidejű Kamelias hibrid száraz hajtástömegéhez viszonyítva. A 29. ábra a gyommentes és a gyomokkal együtt fejlődő kukorica növények közötti különbséget jól szemléleteti. 28. ábra A gyommentes (A) és a gyomokkal együtt fejlődő (B) kukorica és a gyomnövények (C) száraz hajtástömege a kukorica vetése utáni 13. héten (K) és 9. héten (H), Szombathely, A gyomnövények száraz hajtástömege a hagyományos vetésidejű állományban volt a legkisebb (431,03 g m -2 ), amely szignifikánsan kisebb, mint a korai vetésidejű MT Milo állományban előforduló gyomnövények száraz hajtástömege (28C. ábra). Ettől az értéktől nem sokkal tért el a Kamelias K gyomtömege, ami 434,45 g m -2 volt. Ez a C. arvense 76

77 rendkívül eltérő fejlettségű állapotban lévő egyedeiből adódik. A vetésidőn belül nem tudtunk matematikailag igazolható különbséget kimutatni. A B 29. ábra A gyomos és gyommentes MT Milo K (A) és Kamelias K (B) kukorica hajtása, Szombathely ( ) (Fotó: Márton Lénárd) A vizsgált időpontban a gyommentes kukoricák száraz hajtástömege az MT Milo K esetében 79,6-szor, a Kamelias K kukoricánál pedig 36,5-ször volt nagyobb, mint a gyomokkal együtt fejlődő hibrideké (27. táblázat). Ez az arány a hagyományos vetésidejű Kameliasnál 23,3 volt. Ez a nagymértékű különbség az erős gyomversengés következménye. A mezei acat az egyik leggyakoribb és legveszedelmesebb gyomnövényeink közé tartozik (ÚJVÁROSI, 1957). Kártételi jelentőségét növeli a herbicid rezisztens ökotípusok megjelenése, valamint allelopatikus tulajdonságai is. A gyommentes kukoricák száraz hajtástömege mindhárom esetben szignifikánsan nagyobb, mint a gyomokkal együtt fejlődőké. 27. táblázat A gyommentes és gyomos kukorica növények száraz hajtástömege, (g m -2 ) MT Milo K Kamelias K Kamelias H gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% 350,48 4,40 29,87 295,19 8,07 98,20 239,12 10,27 38,47 *gyommentes 77

78 A gyommentes kukoricák esetében a legkisebb száraz hajtástömege a korán vetett MT Milo hibridnek volt (853,74 g m -2 ), amely szignifikánsan kisebb, mint a Kamelias K száraz hajtástömege (30A. ábra). Az MT Milo K és a hagyományos vetésidejű Kamelias száraz tömege között nem volt matematikailag igazolható különbség. Az MT Milo K száraz hajtástömege 71,8 %-a, a Kamelias H kukoricáé 76,9 %-a a korai vetésidejű Kamelias száraz tömegének. 30. ábra A gyommentes (A) és gyomos (B) kukorica és a gyomnövények (C) száraz hajtástömege a vetés utáni 26. héten (K) és a 25. héten (H), Szombathely A gyomokkal együtt fejlődő kukoricák közül a legnagyobb száraz hajtástömege a hagyományos vetésidejű Kamelias hibridnek volt (94,35 g m -2 ), amely szignifikánsan nagyobb, mint a korai vetésidejű MT Milo hibridé (30B. ábra). Ez a hagyományos vetésidejű állományok kisebb mértékű gyomosodásával magyarázható. A korai és a hagyományos vetésidejű Kamelias hibrid száraz hajtástömege között nem volt matematikailag igazolható különbség. A gyomnövények betakarításkori száraz hajtástömegét áttekintve láthatjuk, hogy jelentős gyarapodás nem következett be az előző mintavételhez képest, a tendencia hasonlóan alakul. Feltehetően június végére a C. arvense már túl volt hajtás képzésének jelentős részén 78

79 és a vizsgált időpontban már száradása megkezdődött. A hagyományos vetésidejű Kamelias állományban előforduló gyomnövények száraz hajtástömege volt a legkisebb (444,53 g m -2 ), amely szignifikánsan kisebb, mint a korai vetésidejű hibrideké (30C. ábra). A 28. táblázat adatai szerint a hagyományos vetésidejű állományokban előforduló gyomnövények négyzetméterenkénti egyedszáma közel fele a korai vetésidejű állományokéhoz képest. A korai vetésidejű állományok gyomnövényeinek száraz hajtástömege MT Milo K esetében 1,3- szorosa, Kamelias K vonatkozásában pdig 1,1-szerese a hagyományos vetésidejű állományokéhoz képest. A vizsgált időpontban a gyommentesen fejlődő kukoricák száraz hajtástömege az MT Milo K esetében 10,7-szerese, a Kamelias K kukoricánál 11,6-szorosa a gyomokkal együtt fejlődő hibridekének (28. táblázat). Ez a jelentős különbség a kukorica és a gyomok közötti erőteljes versengést és annak a kukoricára gyakorolt rendkívül kedvezőtlen hatását igazolják. Ezzel szemben a hagyományos vetésidejű Kamelias esetében ez az arány csupán 6,9-szeres. Mindhárom esetben a gyommentes kukoricák száraz hajtástömege szignifikánsan nagyobb, mint a gyomokkal együtt fejlődőké. 28. táblázat A gyommentes és gyomos kukorica növények száraz hajtástömege betakarításkor (g m -2 ) MT Milo K Kamelias K Kamelias H gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% 613,29 56,82 29,26 853,74 76,49 87,92 657,13 94,35 66,02 *gyommentes A 31A. ábrán is jól látható, hogy a június 26-ai időpontban a száraz hajtástömeg jelentős hányadát a gyomok alkotják. Mindkét vetésidőben a gyomok rendkívül nagymértékben képviseltették magukat, ez a C. arvense tömeges előfordulásának köszönhető. A kukorica ilyen mértékű gyomnyomás mellett szinte alig tudott fejlődni. A gyomok aránya a Kamelias hibrid esetében mindkét vetésidőben 98 %, az MT Milo K esetében 99 % volt. Betakaírításkor szintén a gyomnövények voltak túlsúlyban (31B. ábra). A korai és a hagyományos vetésidejű állományokban némi különbség látszik, az MT Milo K esetében a gyomok aránya 91 %, a Kamelais K esetében 87 %, a Kamelias H hibridnél a legalacsonyabb 82 %. A Kamelias hibrid habitusából következően nagyobb hajtás tömeggel rendelkezik a vegetáció végére, mint az MT Milo. A vetés időbeni különbségek a keszthelyinél kisebb mértékben ugyan, de jól láthatóak az adatok tükrében, a legnagyobb száraz hajtástömeget 79

80 gyomokkal versengő kukoricák közül a hagyományos vetésidejű Kamelias adta (18 %), amely a gyomnövények mérsékeltebb négyzetméterenkénti egyedszámával magyarázható a hagyományos vetésidejű állományokban. 31. ábra A gyomokkal együtt fejlődő kukorica és a gyomok száraz hajtástömeg szerinti aránya án (A) és betakarításkor (B) A 32A. ábrát megnézve a betakarításkori szem szár tömegarány vonatkozásában, az MT Milo K esetében 54 %, a Kamelias K esetében 47 % volt a szemtermés aránya. A hagyományos vetésidejű Kamelias hibridnél volt a legnagyobb az arány a szemtermés javára (58 %). 32. ábra A gyommentes (A) és gyomos (B) kukorica száraz hajtás- és szemtömeg szerinti aránya betakarításkor, Szombathely (2010) A gyomos körülmények között fejlődött kukoricában a betakarításkor a szem és szár biomassza esetében a szem aránya kisebb volt, mint gyommentes körülmények között (32B. ábra). Ebben az esetben is a hagyományos vetésidőben volt a legnagyobb az arány a szemtermés javára (12 %), amely a hagyományos vetésidejű állományokban létrejött mérsékeltebb kukorica- és gyomversengéssel magyarázható. 80

81 A gyomnövények hatása a kukorica növények hajtáshosszára A június 26-ai mintavétel adatait áttekintve a gyommentes kukoricák közül a legkisebb hajtáshossza a hagyományos vetésidejű Kamelias hibridnek volt (113,67 cm), amely szignifikánsan kisebb, mint a korai vetésidejű kukoricáké (33A. ábra). Ez a 4 héttel későbbi vetéssel magyarázható. Az MT Milo K hibrid hajtáshosszának 82,1 %-a, a Kamelias K kukoricáénak 82,2 %-a a hagyományos vetésidejű Kamelias hajtáshossza. A korai vetésidejű hibridek hajtáshossza között matematikailag igazolható különbséget nem tudtunk kimutatni. 33. ábra A gyommentes (A) és gyomokkal együtt fejlődő (B) kukorica növények hajtáshossza a kukorica vetése utáni 13. héten (K) és 9. héten (H), Szombathely, A gyomokkal együtt fejlődő kukoricák hajtáshossza között nem volt lényeges különbség a vizsgált időpontban (33B. ábra). A legkisebb hajtáshossza az MT Milo hibridnek volt (43,98 cm). A hagyományos vetésidejű Kamelias hajtáshossza erre az időpontra utolérte a korai vetésidejű hibridek hajtáshosszát az egy hónappal későbbi vetés ellenére. Ez a hagyományos vetésidejű hibridekben kialakuló mérsékeltebb gyomversengés következménye. A korai és hagyományos vetésidejű hibridek hajtáshossza között nem volt matematikailag igazolható különbség. A gyommentes kukorica növények hajtáshossza az MT Milo K esetében 3,1-szerese, a Kamleias K hibridnél 2,8-szorosa a gyomokkal együtt fejlődő kukoricáénak. A hagyományos vetésidejű Kamelias vonatkozásában ez az arány csupán 2,3-szoros (29. táblázat). Ez a hagyományos vetésidejű kukorica állományokban előforduló gyomnövények mérsékeltebb számával magyarázható, tehát a versengés mértéke is kisebb volt, mint a korai vetésidejű 81

82 állományokban. Mindhárom esetben a gyommentes kukorica növények hajtáshossza szignifikánsan nagyobb, mint a gyomokkal együtt fejlődőké. 29. táblázat A gyommentes és a gyomos kukorica növények hajtáshossza a vetés utáni 13. héten (K) és 9. héten (H), Szombathely, MT Milo K Kamelias K Kamelias H gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% 138,37 43,98 9,24 138,18 48,00 23,01 113,67 47,99 25,47 *gyommnetes A betakarításkori adatokat megnézve a gyommentes kukukoricák közül a legkisebb hajtáshossza az MT Milo K hibridnek volt (215,10 cm), amely szignifikánsan kisebb, mint a korai vetésidejű Kameliasé (34A. ábra). A korai vetésidejű Kamelias hajtáshosszának az MT Milo K hajtáshossza 94,1 %-a, a Kamleias H kukoricáé pedig 95,5 %-a. A korai és hagyományos vetésidejű Kamelias hibridek hajtáshossza között matematikailag igazolható különbséget nem tudtunk kimutatni. 34. ábra A gyommentes (A) és gyomokkal együtt fejlődő (B) kukorica növények hajtáshossza a vetés utáni 26. héten (K) és 25. héten (H), Szombathely A gyomokkal együtt fejlődő kukoricák közül a legnagyobb hajtáshossza a hagyományos vetésidejű Kameliasnak volt (118,84 cm), amely szignifikánsan nagyobb, mint a korai vetésidejű kukoricák hajtáshossza (34B. ábra). Ez a hagyományos vetésidejű állományok kisebb mértékű gyomosodásával magyarázható, a kukorica növények fejlődése kevésbé volt akadályozott, mint a korai vetésidejű állományok esetében. A Kamelias H hajtáshosszának az MT Milo K kukoricáé 59,8 %-a, a Kamelias K hibridé pedig 74,5 %-a. A korai vetésidejű hibridek hajtáshossza között matematikailag igazolható különbséget nem tudtunk kimutatni. 82

83 A vizsgált időpontban a gyommentes kukorica hajtáshossza az MT Milo K esetében 3,0-szorosa, a Kamelias K kukoricánál 2,5-szerese a gyomokkal együtt fejlődőkének (30. táblázat). Ez a rendkívül erős versengéssel magyarázható, amely a kukorica növényre nézve kedvezőtlen hatású. A hagyományos vetésidejű Kamelias esetében ez a különbség csupán 1,8- szoros. Mindhárom esetben a gyommentes kukorica növények hajtáshossza szignifikánsan nagyobb, mint a gyomokkal együtt versengőké. 30. táblázat A gyommentes és gyomos kukorica növények hajtáshossza betakarításkor (g m -2 ) MT Milo K Kamelias K Kamelias H gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% 215,10 71,09 14,63 228,63 88,63 14,76 218,50 118,84 20,04 *gyommentes A vetésidő és a gyomok hatása a kukorica szemtermésére és csőhosszára A betakarításkori száraz szemtermés adatokat megnézve a gyommentes kukoricák közül a legnagyobb száraz szemtermése a hagyományos vetésidejű Kamelias hibridnek volt (899,93 g m -2 ), amely szignifikánsan nagyobb, mint a korai vetésidejű hibrideké (35A. ábra). A hagyományos vetésidejű Kamelias szemtermésnek az MT Milo K kukoricáé 79,6 %-a, a Kamelias K hibridé pedig 85,3 %-a. A korai vetésidejű hibridek szemtermése között matematikailag igazolható különbséget nem tudtunk kimutatni. A gyomokkal együtt fejlődő kukoricák esetében a tendencia az előzőekhez hasonlóan alakult. A legnagyobb száraz szemtermése a hagyományos vetésidejű Kamelias hibridnek volt (12,70 g m -2 ), amely szignifikánsan nagyobb, mint a korai vetésidejű kukoricáké (35B. ábra). Ez a mérsékeltebb gyomnyomással magyarázható a korai vetésidejű állományokéhoz képest. A hagyományos vetésidejű Kamelias hibrid szemtermésének az MT Milo K száraz szemtermése 25,8 %-a, a Kamelias K kukoricáé pedig 40,3 %-a. A korai vetésidejű hibridek szemtermése között matematikailag igazolható különbséget nem tudtunk kimutatni. 83

84 35. ábra A gyommentesen (A) és a gyomokkal együtt (B) fejlődő kukorica hibridek száraz szemtömege betakarításkor, Szombathely (2010) A vizsgált időpontban a gyommentes kukoricák száraz szemtermése az MT Milo K esetében 218,4-szeres, a Kamelias K kukoricánál 150,0-szeres (31. táblázat). Ez a magas arány a domináns évelő gyomnövény nagymértékű jelenlétével magyarázható, amely a kukorica fejlődését rendkívüli mértékben hátráltatta. A különbség a hagyományos vetésidejű Kamelias esetében 70,8-szoros, ami a kisebb mértékű gyomversengés következménye. Mindhárom esetben a gyommentes kukoricák száraz szemtermése szignifikánsan nagyobb, mint a gyomokkal együtt fejlődőké. 31. táblázat A gyommentes és gyomos kukorica növények száraz szemtermése betakarításkor (g m -2 ) MT Milo K Kamelias K Kamelias H gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% 716,45 3,28 84,45 768,21 5,12 27,57 899,93 12,70 142,39 *gyommentes A kukorica növények csőhossza a száraz szemtermésnél kapott tendencia szerint alakult. A betakarításkori csőhossz adatokat áttekintve a gyommentes kukoricák közül a legnagyobb csőhossza a hagyományos vetésidejű Kamelias hibridnek volt (17,28 cm), amely szignifikánsan nagyobb, mint az MT Milo K kukoricáé (36A. ábra). A hagyományos vetésidejű Kamelias hibrid csőhosszának az MT Milo K csőhossza 91,1 %-a, a Kamelias K kukoricáé pedig 95,5 %-a. A korai és hagyományos vetésidejű Kamelias csőhossza között matematikailag igazolható különbséget nem tudtunk kimutatni. A gyomokkal együtt fejlődő kukoricák közül a legnagyobb csőhossza szintén a hagyományos vetésidejű Kamelias hibridnek volt (5,87 cm), amely szignifikánsan nagyobb, mint a korai vetésidejű hibrideké (36B. ábra). Ez a mérsékeltebb gyomversengéssel 84

85 magyarázható, ami a hagyományos vetésidejű állományokat jellemezte. A hagyományos vetésidejű Kamelias csőhosszának az MT Milo K csőhossza 59,9 %-a, a Kamelias K kukoricáé pedig 63,8 %-a. A korai vetésidejű hibridek csőhossza között matematikailag igazolható különbséget nem tudtunk kimutatni. 36. ábra A gyommentes (A) és gyomokkal együtt (B) fejlődő kukorica hibridek betakarításkori csőhossza, Szombathely (2010) 32. táblázat A gyommentes és gyomos kukorica növények csőhossza betakarításkor (g m -2 ) MT Milo K Kamelias K Kamelias H gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% 15,75 3,52 0,60 16,50 3,75 2,39 17,28 5,87 1,19 *gyommentes A gyommentesen fejlődő kukoricák csőhossza az MT Milo K esetében 4,4-szerese, a Kamelias K kukoricáé szintén 4,4-szerese. A hagyományos vetésidejű Kamelias hibridnél ez a különbség 2,9-szeres (32. táblázat). A korai vetésidejű állományok esetében kialakuló magas arány az erőteljesebb gyomversengés miatt következett be. Mindhárom esetben a gyommentes kukoricák csőhossza szignifikánsan nagyobb, mint a gyomokkal együtt fejlődőké. 85

86 5.3. A 2011-es kísérleti év eredményei Keszthelyen Gyomnövények faji összetétele, borítása, egyedszáma a különböző vetésidejű kukorica állományokban A kísérleti területen a keléstől számított 3. héten végeztünk első alkalommal gyomfelvételezést a korai (2011. április 06.) és a hagyományos (2011. május 02.) vetésű kukorica állományban egyaránt, melyek eredményeit a 33. táblázat tartalmazza. A korai vetésidejű állományban május 03-án végzett felvételezés alkalmával összesen 15 gyomfajt regisztráltunk. Az összes gyomborítás a vetést követő 5. héten 13,9433 % volt. A kísérletben előforduló összes gyomborítás 90,2 %-át hat domináns gyomfaj tette ki, melyek a következők voltak: Cannabis sativa (2,6292 %), Amaranthus chlorostachys (2,6083 %), Chenopodium album (2,4280 %), Cirsium arvense (2,3750 %), Polygonum lapathifolium (1,8083 %), Echinochloa crus-galli (0,7390 %). A négyzetméterenkénti hajtás szám tekintetében viszont az A. chlorostachys (23,63 db m -2 ) és a C. album (10,46 db m -2 ) emelkedett ki a többi gyomnövény faj közül. További jelentős fajszámmal képviseltette magát az E. crus-galli (9 db m -2 ) és a P. lapathifolium (8,71 db m -2 ). Életformáját tekintve a melegigényes T 4 -es életformájú gyomfajok alkották a gyomflóra jelentős részét. A területen három veszélyes évelő gyomnövény fordult elő, melyek közül a legjelentősebb a C. arvense volt. A T 1 -es gyomnövények közül a Lamium purpureum és Veronica hederifolia is jelen voltak a területen. A táblázat adataiból szembetűnő, hogy a gyomnövények négyzetméterenkénti egyedszáma ebben az időpontban közel 10-szerese (66,08 db m -2 ) a kukorica egyedszámának (7 db m -2 ). A hagyományos vetésidejű kukorica állományban a keléstől számított 3. héten (2011. június 07.) elvégzett gyomfelvételezés alkalmával (33. táblázat) összesen 17 gyomfajt azonosítottunk. Az összes gyomborítás a vetést követő 5. héten 20,1146 % volt. A kísérletben előforduló összes gyomborítás 87,9 %-át hat domináns gyomfaj tette ki, melyek sorrendben a következők voltak: A. chlorostachys (9,6667 %), E. crus-galli (2,1417 %), C. album (1,9271 %), P. lapathifolium (1,5833 %), Ambrosia artemisiifolia (1,2083 %), Convolvulus arvensis (1,1542 %). A négyzetméterenkénti hajtás szám tekintetében az A. chlorostachys (7,50 db m - 2 ) és az E. crus-galli (6,08 db m -2 ) bírt a legnagyobb jelentőséggel a többi gyomnövény faj közül. További jelentős fajszámmal képviseltette magát a borítási rangsorhoz hasonlóan a C. album (1,88 db m -2 ) és a P. lapathifolium (1,42 db m -2 ). 86

87 33. táblázat A korai és a hagyományos kukorica állományokban előforduló gyomfajok borítása, egyedszáma és rangsora a vetés utáni 5. héten, Keszthely (2011) vetésidő szerint korai hagyományos gyomfelvételezés május június 07. gyomfaj név életform a rangsor borítás % egyedszám rangsor borítás % db m -2 egyedszám db m -2 Cannabis sativa L. T ,6292 5, ,3542 0,13 Amaranthus chlorostachys L. T , , ,6667 7,50 Chenopodium album L. T , , ,9271 1,88 Cirsium arvense (L.) SCOP. G ,3750 2, ,9167 0,63 Polygonum lapathifolium L. T ,8083 8, ,5833 1,42 Echinochloa crus-galli (L.) P. B. T ,7379 9, ,1417 6,08 Ambrosia artemisiifolia L. T ,4046 1, ,2083 0,67 Convolvulus arvensis L. G ,3958 1, ,1542 0,71 Solanum nigrum L. T ,2750 1, ,0083 0,04 Bilderdykia convolvulus (L.) DUM. T ,1042 0,17 Lamium prupureum L. T ,0713 3,63 Elymus repens (L.) P. B. G ,0417 0,17 Abutilon theophrasti MEDIC. T ,0213 0, ,0208 0,04 Datura stramonium L. T ,0208 0, ,1250 0,04 Veronica hederifolia L. T ,0167 0,17 Amaranthus retroflexus L. T ,7500 0,63 Lamium amplexicaule L. T ,1458 0,13 Veronica persica POIR. T ,0417 0,04 Amaranthus lividus L. T ,0417 0,04 Oxalis europaea L. G ,0208 0,04 Euphorbia cyparissias L. G ,0083 0,04 Összesen: 13, ,08 20, ,04 Az életforma spektrumokat megnézve láthatjuk, hogy a hagyományos vetésidőben is a melegigényes T 4 -es életformájú gyomfajok alkották a gyomflóra jelentős részét. A területen 4 évelő gyomnövény fordult elő, melyek közül a legjelentősebbek a C. arvense és a C. arvensis voltak. A T 1 -es gyomnövények közül szintén kettő fajt regisztráltunk nevezetesen a Lamium amplexicaule és a Veronica persica. Az adatokat megnézve láthatjuk, hogy a gyomnövények 87

88 négyzetméterenkénti egyedszáma ebben az időpontban közel 3-szorosa (20,04 db m -2 ) a kukorica egyedszámának (7 db m -2 ). A korai vetésidejű kukorica állományban a második gyomfelvételezés alkalmával (2011. május 18.) összesen 18 gyomfaj fordult elő, melynek adatait a 34. táblázat tartalmazza. 34. táblázat A korai vetésidejű kukorica állományban előforduló gyomfajok borítása és egyedszáma, május 18. vetésidő szerint korai gyomfelvételezés május 18. gyomfaj név életforma rangsor borítás % egyedszám db m -2 Amaranthus chlorostachys L. T , ,92 Chenopodium album L. T , ,33 Cirsium arvense (L.) SCOP. G ,2708 8,08 Cannabis sativa L. T ,8125 5,50 Polygonum lapathifolium L. T , ,50 Echinochloa crus-galli (L.) P. B. T , ,04 Ambrosia artemisiifolia L. T ,9583 1,92 Solanum nigrum L. T ,8375 2,38 Convolvulus arvensis L. G ,7500 1,33 Bilderdykia convolvulus (L.) DUM. T ,2292 0,19 Lamium prupureum L. T ,2083 0,58 Polygonum aviculare L. T ,1375 0,04 Datura stramonium L. T ,1250 0,17 Veronica hederifolia L. T ,0667 0,25 Abutilon theophrasti MEDIC. T ,0667 0,21 Lamium amplexicaule L. T ,0542 0,08 Elymus repens (L.) P. B. G ,0500 0,17 Verinica persica POIR. T ,0292 0,08 Euphorbia cyparissias L. G ,0208 0,04 Összesen: 27, ,98 Az összes gyomborítás a vetést követő 7. héten 27,3584 %. A kísérletben előforduló összes gyomborítás 86,8 %-át szintén hat domináns gyomfaj tette ki, melyek megegyeznek az első gyomfelvételezés domináns gyomfajaival (33. táblázat), a különbség csupán annyi, hogy a C. sativa az első helyről a negyedik helyre csúszott vissza. A négyzetméterenkénti hajtás számot 88

89 vizsgálva a korábbihoz hasonlóan ugyancsak az A. chlorostachys (30,92 db m -2 ) és a C. album (22,33 db m -2 ) tűnt ki a gyomnövények közül, említést érdemel még az E. crus-galli (13,04 db m -2 ) és a P. lapathifolium (12,50 db m -2 ). Az adatokat megnézve megállapíthatjuk, hogy a gyomnövények négyzetméterenkénti egyedszáma növekedett az első időpontban elvégzett egyedszámláláshoz képest. A borítás szerinti és az egyedszám szerinti rangsor mindössze kis mértékben változott az első felvételezéshez képest, a területen néhány újabb gyomfaj jelent meg, melyek a következők voltak: Polygonum aviculare, L. amplexicaule, V. persica, Euphorbia cyparissias. A második gyomfelvételezés alkalmával a gyomnövények négyzetméterenkénti egyedszáma közel 15-szöröse (99,98 db m -2 ) a kukorica egyedszámának (7 db m -2 ). A ei időpontban a gyomnövények száraz hajtás tömeg szerinti arányának eredményeit a 37. ábra tartalmazza. 37. ábra A gyomnövények száraz hajtás tömeg szerinti aránya, Az adatokat áttekintve a legnagyobb tömegben az A. chlorostachys és a C. album fordult elő mindkét vetésidőben. Az A. chlorostachys a hagyományos vetésidejű állományokban nagyobb mértékű megjelenése azzal magyarázható, hogy a talajok átmelegedése után kel nagyobb mértékben. Az E. crus-galli mindkét vetésidőben hasonló mértékben volt jelen. A kakaslábfű csapadék igényes faj, de a 2011-es száraz évjárat nem kedvezett jelentősebb elszaporodásának a területen. 89

90 A kukorica hibridek és a gyomnövények száraz vegetatív biomassza képzése A ei mintavétel adatait áttekintve a gyommentes kukoricák közül a legnagyobb száraz hajtástömege az MT Milo K hibridnek volt (208,99 g m -2 ), amely szignifikánsan nagyobb, mint a hagyományos vetésidejű hibrideké (38A. ábra). Ez az egy hónappal előbbi vetéssel magyarázható. Az MT Milo K száraz hajtástömegénél a Kamelias K kukorica száraz hajtástömege 10,5 %-kal, az MT Milo H kukoricáé 39,7 %-kal, a Kamelias H hibridé 46,9 %-kal kevesebb. Az azonos vetésidőn belül a hibridek száraz hajtástömege között matematikailag igazolható különbséget nem tudtunk kimutatni. 38. ábra A gyommentes (A) és gyomos (B) kukorica és a gyomnövények (C) száraz hajtástömege a kukorica vetése utáni 10. héten (K) és 7. héten (H), Keszthely ( ) A gyomokkal együtt fejlődő kukoricák közül a legnagyobb száraz hajtástömege a hagyományos vetésidejű MT Milo kukoricának volt (80,24 g m-2). A hagyományos vetésidejű MT Milo száraz hajtástömegénél a Kamelias H száraz hajtástömege 19,0 %-kal, az MT Milo K kukoricáé 22,5 %-kal, a Kamleias K hibridé 16,8 %-kal kevesebb (38B. ábra). Ez a hagyományos vetésidejű kukorica állományok mérsékeltebb gyomnyomásával magyarázható. A gyomnövények négyzetméterenkénti egyedszáma a hagyományos vetésidejű 90

91 állományokban közel harmada a korai vetésidejű állományokéhoz képest (33. táblázat). Matematikailag igazolható különbség nem volt az egyes hibridek száraz hajtástömege között. A gyomnövények száraz hajtástömege a korai vetésidejű MT Milo állományban volt a legnagyobb (221,87 g m -2 ), amely szignifikánsan nagyobb, mint a hagyományos vetésidejű kukorica állományok gyomnövényeinek száraz hajtástömege (38C. ábra). A hagyományos vetésidejű MT Milo kukoricában előforduló gyomnövények száraz hajtástömegénél a Kamelias K kukoricában előforduló gyomnövények száraz hajtástömege 2,5 %-kal, az MT Milo H esetében 83,8 %-kal, a Kamelias H vonatkozásában 80,1 %-kal volt kevesebb. Az azonos vetésidejű állományok gyomnövényeinek száraz hajtástömege között nem volt statisztikailag igazolható különbség. A gyommentesen fejlődő kukoricák száraz hajtástömege az MT Milo K esetében 3,3- szorosa, a Kamelias K kukoricánál 3,2-szerese a gyomokkal együtt fejlődő kukoricákéhoz képest (35. táblázat). Ez a jelentős különbség a kukorica és a gyomok közötti erőteljes versengést és annak a kukoricára gyakorolt rendkívül kedvezőtlen hatását igazolják. Ez az arány a hagyományos vetésidejű MT Milo kukoricánál 1,6-szoros, a Kamelias H-nál 1,7- szeres. A gyommentesen fejlődő kukoricák száraz hajtástömege minden esetben szignifikánsan nagyobb, mint a gyomos kukoricáké. 35. táblázat A gyommentes és gyomos kukorica növények száraz hajtástömege, (g m -2 ) MT Milo K Kamelias K gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% 208,99 62,21 42,35 187,00 58,74 70,08 MT Milo H Kamelias H gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% 126,04 80,24 28,16 110,96 65,00 46,26 *gyommentes A ei mintavétel adatait áttekintve a gyommentesen fejlődő kukorica hajtások közül a legnagyobb hajtás tömege az MT Milo K hibridnek volt (380,88 g m -2 ), amely szignifikánsan nagyobb, mint a hagyományos vetésidejű hibrideké (39A. ábra). Ez a különbség a 4 héttel korábbi vetés következménye. A korai vetésidejű MT Milo hibrid száraz tömegénél a Kamelias K hibrid száraz tömege 16,0 %-kal, az MT Milo H 41,0 %-kal, a Kamelias H 44,3 %-kal kevesebb. Az azonos vetésidőn belül a hibridek száraz tömege között nem volt matematikailag igazolható különbség. 91

92 A gyomokkal együtt fejlődő kukoricák közül a legnagyobb száraz hajtástömege a hagyományos vetésidejű MT Milo kukoricának volt (132,72 g m -2 ), amely szignifikánsan nagyobb, mint a korai vetésidejű hibrideké (39B. ábra). Ez a hagyományos vetésidejű állományok kisebb mértékű gyomosodásával magyarázható. A hagyományos vetésidejű MT Milo H száraz hajtástömegénél a Kamelias H hibrid száraz hajtástömege 11,9 %-kal, az MT Milo K esetében 49,6 %-kal, a Kamelias K vonatkozásában pedig 44,6 %-kal kevesebb. Az azonos vetésidőn belül a hibridek száraz hajtástömegében statisztikailag igazolható különbség nem volt. 39. ábra A gyommentes (A) és gyomos (B) kukorica és a gyomnövények (C) száraz hajtástömege a kukorica vetése utáni 12. héten (K) és 8. héten (H), Keszthely ( ) A gyomnövények száraz hajtástömege a korai vetésidejű MT Milo kukoricában volt a legnagyobb (248,57 g m -2 ), amely szignifikánsan nagyobb, mint a hagyományos vetésidejű állományok gyomnövényeinek száraz hajtástömege (39C. ábra). A korai vetésidejű MT Milo kukoricában előforduló gyomnövények száraz hajtástömegénél a Kamelias K állomány gyomnövényeinek száraz hajtástömege 10,9 %-kal, az MT Milo H esetében 75,9 %-kal, a Kamleias H vonatkozásában 60,6 %-kal kevesebb. Az azonos vetésidejű állományok gyomnövényeinek száraz hajtástömegében matematikailag igazolható különbséget nem tudtunk kimutatni. 92

93 36.táblázat A gyommentes és gyomos kukorica növények száraz hajtástömege, (g m -2 ) MT Milo K Kamelias K gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% 380,88 66,88 46,11 320,08 73,57 128,63 MT Milo H Kamelias H gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% 224,76 132,72 21,54 212,08 116,95 46,83 *gyommentes A vizsgált időpontban a gyommentesen fejlődő kukoricák száraz hajtástömege a korai vetésidejű MT Milo esetében 5,7-szerese, a Kamelias K kukoricánál 4,3-szorosa a gyomokkal együtt fejlődőkének (36. táblázat). Ez a különbség a hagyományos vetésidejű MT Milo esetében 1,7-szeres, a Kamelias H hibridnél 1,8-szoros. A korai vetésidejű állományoknál a magasabb arány az erőteljesebb kukorica és gyomok versengésével magyarázható. A gyommentes kukoricák száraz hajtástömege minden esetben szignifikánsan nagyobb, mint a gyomokkal együtt fejlődőké. A ai mintavétel adatait megnézve a gyommentes kukoricák száraz hajtástömege között számottevő különbség nem volt (40A. ábra), statisztikailag igazolható különbséget nem tudtunk kimutatni. A gyomokkal együtt fejlődő kukoricák közül a legnagyobb száraz hajtástömege a hagyományos vetésidejű Kameliasnak volt (255,79 g m -2 ), amley szignifikánsan nagyobb, mint a korai vetésidejű MT Milo K száraz hajtástömege (40B. ábra). A hagyományos vetésidejű Kamelias száraz hajtástömegének az MT Milo H száraz hajtástömege 12,1 %-kal, az MT Milo K kukoricáé 48,1 %-kal, a Kamelias K hibridé pedig 25,1 %-kal kevesebb. A nagymértékű különbségből látszik, hogy a korai vetésidejű állományokban a gyomokkal való versengés sokkal erőteljesebb volt, mint a hagyományos vetésidejű állományokban. Az azonos vetésidőn belül a kukoricák száraz hajtástömege között statisztikailag igazolható különbséget nem tudtunk kimutatni. A gyomnövények száraz hajtástömege a korai vetésidejű MT Milo állományban volt a legnagyobb (547,18 g m -2 ), amely szignifikánsan nagyobb, mint a Kamelias K kukoricában és a hagyományos vetésidejű állományokban előforduló gyomnövények száraz hajtástömege (40C. ábra). A korai vetésidejű MT Milo állományban előforduló gyomnövények száraz 93

94 hajtástömegénél a Kamelias K kukoricában lévő gyomok száraz hajtástömege 22,4 %-kal, az MT Milo H esetében 77,2 %-kal, a Kamelias H vonatkozásában pedig 69,2 %-kal volt kevesebb. A hagyományos vetésidőn belül az állományok száraz hajtástömegében matematikailag igazolható különbséget nem tudtunk kimutatni. 40. ábra A gyommentes (A) és gyomos (B) kukorica és a gyomnövények (C) száraz hajtástömege a kukorica vetése utáni 17. héten (K) és 14. héten (H), Keszthely ( ) 37. táblázat A gyommentes és gyomos kukorica növények száraz hajtástömege, (g m -2 ) MT Milo K Kamelias K gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% 634,37 132,93 167,81 656,40 191,77 155,20 MT Milo H Kamelias H gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% 661,79 224,88 69,88 638,02 255,79 68,95 *gyommentes A vizsgált időpontban a gyommentes kukoricák száraz hajtástömege a korai vetésidejű MT Milo esetében 4,7-szerese, a Kamelias K kukoricánál 3,4-szerese (37. táblázat). Ez a 94

95 különbség a hagyományos vetésidejű MT Milo kukoricánál 2,9-szeres, a Kamelias H esetében pedig 2,5-szörös. A korai vetésidejű állományoknál szereplő magasabb arány a gyomok nagyobb mértékű jelenlétével magyarázható, ami a kukoricára nézve rendkívül kedvezőtlen hatású. A gyommentesen fejlődő kukoricák száraz hajtástömege minden esetben szignifikánsan nagyobb, mint a gyomokkal együtt fejlődőké. Az utolsó mintavétel ( ) adatait áttekintve a gyommentes kukoricák száraz hajtástömegében jelentős különbség nem volt, statisztikailag igazolható különbséget nem tudtunk kimutatni (41A. ábra). A legnagyobb száraz hajtástömege a korai vetésidejű Kamelias hibridnek volt (849,04 g m -2 ). 41. ábra A gyommentes (A) és gyomos (B) kukorica és a gyomnövények (C) száraz hajtástömege a kukorica vetése utáni 22. héten (K) és 19. héten (H), Keszthely ( ) A gyomokkal együtt fejlődő kukoricák közül a legnagyobb száraz hajtástömege a hagyományos vetésidejű Kameliasnak volt (429,77 g m -2 ), amely szignifikánsan nagyobb, mint a korai vetésidejű hibrideké (41B. ábra). A hagyományos vetésidejű állományok nagyobb száraz hajtástömege a mérsékletebb gyomosodásával van összefüggésben. A hagyományos vetésidejű Kamelias száraz hajtástömegénél az MT Milo H száraz hajtástömege 14,3 %-kal, az MT Milo K kukoricáé 57,9 %-kal, a Kamelias K hibridé pedig 48,5 %-kal volt 95

96 kevesebb. Az azonos vetésidejű kukoricák száraz hajtástömege között matematikailag igazolható különbség nem volt. A gyomnövények száraz hajtástömege a korai vetésű MT Milo állományban volt a legnagyobb (821,31 g m -2 ), ami szignifikánsan nagyobb a Kamelias K és a hagyományos vetésidejű állományok gyomnövényeinek száraz hajtástömegénél (41C. ábra). Az MT Milo K kukoricában előforduló gyomnövények száraz hajtástömegénél a Kamelias K száraz hajtástömege 23,7 %-kal, az MT Milo H esetében 53,5 %-kal, a Kamelias H vonatkozásában pedig 65,0 %-kal volt kevesebb. A hagyományos vetésidejű állományok száraz hajtástömege között statisztikailag igazolható különbséget nem tudtunk kimutatni. A vizsgált időpontban a gyommentes kukoricák száraz hajtástömege az MT Milo K esetében 4,1-szerese, a Kamelias K kukoricánál 3,8-szorosa a gyomokkal együtt fejlődő kukoricákénak (38. táblázat). Ez a különbség a hagyományos vetésidejű MT Milo esetében 2,1-szeres, a Kamelias H hibridnél pedig 1,8-szoros. A korai vetésidejű állományoknál a magasabb arány a korábbiakhoz hasonlóan a nagyobb mértékű gyomosodás következménye. A gyommentes kukoricák száraz hajtástömege minden esetben szignifikánsan nagyobb, mint a gyomokkal együtt fejlődőké. 38. táblázat A gyommentes és gyomos kukorica növények száraz hajtástömege, (g m -2 ) MT Milo K Kamelias K gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% 751,33 181,13 54,79 849,04 221,38 202,01 MT Milo H Kamelias H gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% 777,58 368,38 88,17 769,86 429,77 138,20 *gyommentes A 42A. ábrán a kukorica gyom tömegarányt megnézve szembetűnő, hogy a korai vetésidejű kukorica állományokban nagyobb volt a gyomkelés, mint a hagyományos vetésidejű állományok esetében. Az MT Milo K és Kamelias K esetében ez az arány 78 %, illetve 79 % volt. A hagyományos vetésidejű kukorica növények jobban tudtak fejlődni a korai vetésidőben elvetett társaiknál. 96

97 A ei időpontban a kukorica-gyom tömegarányt vizsgálva ugyanarra a megállapításra jutottunk, mint az előző mintavétel vonatkozásában, miszerint a korai vetésidejű kukorica hibridek gyomosodása erőteljesebb, az arány a MT Milo K és Kamelias K vonatkozásában 79 % és 75 % (42B. ábra). A kukorica-gyom tömegarány vonatkozásában a korai vetésidejű kukorica állományokban a korábbiakhoz hasonlóan a gyomok aránya kifejezettebb, nevezetesen az MT Milo K esetében 80 %, a Kamelias K vonatkozásában pedig 69 %, mint a hagyományos vetésekben (42C. ábra). Az 42D. ábrát áttekintve hasonló tendenciát láthatunk a korábbi időpontokhoz viszonyítva. A gyomok aránya szintén a korai vetésidejű állományok esetén a nagyobb. Ez az az arány MT Milo K kukoricánál 82 %, a Kamelias K esetében 74 %, ezzel szemben az MT Milo H vonatkozásában 51 % és végül a Kamelias H hibridnél 40 %. 42. ábra A gyomokkal együtt fejlődő kukorica és a gyomok száraz hajtástömeg szerinti aránya a tenyészidőszak folyamán én (A), én (B), án (C) és én (D) A betakarítás előtti mintavétel alkalmával a gyommentes körülmények között a szem és szár tömegarány hasonlóképpen alakult a különböző vetésidők vonatkozásában (43A. ábra). 97

98 Az összes biomassza több mint 50 %-át a szemtermés tette ki. A hagyományos vetésidőben volt a legnagyobb az arány a szemtermés javára (Kamelias H 58 %). A gyomos körülmények között fejlődő kukoricában a szemtermés aránya kisebb, mint gyommentes körülmények között fejlődő kukoricák esetében (43B. ábra). A korai vetésidejű kukorica állományban a szemtermés az összes biomassza arányának csupán 25 %-át tette ki az MT Milo K esetében, ez az arány a Kamelias K hibridnél 23 % volt. A hagyományos hibridek vonatkozásában a szemtermés aránya nagyobb, mint az előbbieknél, nevezetesen MT Milo H esetében 40 %, Kamelias H hibridnél 38 %. A hagyományos vetésidejű állományokban a kisebb gyomkelés miatt a kukorica hibridek nagyobb szemtermésre voltak képesek, ez valószínűleg azzal van összefüggésben, hogy a korai vetésű állományokban fejlődő gyomoknak több csapadék állt a rendelkezésére a talajban a csírázáshoz és a keléshez, mint a hagyományos vetésidejű állományokban fejlődőkének. 43. ábra A gyommentes (A) és gyomos (B) kukorica száraz hajtás- és szemtömeg szerinti aránya a vetés utáni 22. héten (K) és 19. héten (H), Keszthely ( ) A különböző vetésidejű kukorica hibridek és gyomnövények száraz hajtástömeg növekedésének vizsgálata a tenyészidőszak folyamán A hagyományos vetésidejű kukorica állományok gyomnövényeinek száraz hajtástömeg gyarapodása hasonlóan a 2010-es évhez szintén alul marad a korai vetésűekéhez képest, mivel a korai vetésidejű állományokban a gyomnövények egyedsűrűsége 3-szorosa a hagyományoséhoz viszonyítva. Érdekes, hogy a gyom száraz hajtástömeg a mindkét vetésidejű állományban az MT Milo esetében volt nagyobb. A korai vetésidejű állományban a vetés utáni 49 és 69. nap között, a hagyományos vetésidejű állományban pedig a 93. ás 128. nap között történt fordulat a gyomtömeget illetően. Ebből következik, hogy az MT Milo 98

99 gyomelnyomó képessége gyengébb, mint a Kamelias hibridé a tenyészidőszak teljes hossza alatt (44. ábra). 44. ábra A gyomnövények száraz vegetatív biomassza produkciójának dinamikája A gyomokkal együtt fejlődött kukorica hibridek növekedési függvényeit megnézve megállapíthatjuk, hogy a Kamelias hibrid jobb gyomelnyomó képességgel rendelkezik, mint az MT Milo a tenyészidőszak teljes hossza alatt. A Kamelias hibrid száraz hajtástömege a korai vetésidejű állományban a vetés utáni 70. és 76. nap között, a hagyományos vetésidejű állományban a vetés utáni nap között emelkedett az MT Milo száraz hajtástömege fölé. A korai vetés esetében a vetés utáni 154. napon a Kamelias száraz tömege 1,2-szerese az MT Miloénak, a hagyományos vetés vonatkozásában a vetés utáni 128. napon ez az arány 1,1- szeres (45. ábra). 45. ábra A gyomos kukorica növények száraz vegetatív biomassza produkciójának dinamikája 99

100 A gyommentesen fejlődő MT Milo K száraz hajtástömeg növekedését a következő másodfokú függvénnyel írhatjuk le: y=0,03x 2 + 0,7636x, r 0,9429, n=8, p<0,01. A vetést követő 49. és 62. nap között dinamikus a növekedés, a száraz hajtástömeg közel kettő hét alatt 5,7-szeresére nőtt, az elkövetkező kettő hétben 2,8-szors növekedés figyelhető meg. A Kamelais K hibrid száraz hajtástömeg növekedése másodfokú függvénnyel írható le: y=0,0397x2-0,1476k, r=0,9708, n=8, p<0,01. A vetést követő 49. és 62. nap között a növekedés szintén dinamikus, közel kettő hét alatt 5,3-szorosára nőtt, az utána következő kettő hétben 2,7-szeres növekedés figyelhető meg. Megállapítható, hogy az MT Milo nagyobb kezdeti növekedési eréllyel rendelkezik, mint a Kamelias hibrid. A vetés utáni 154. napon a Kamelias száraz hajtástömege 1,1-szerese az MT Miloénak. Az MT Milo H hibrid száraz hajtástömeg növekedése a következő másodfokú függvénnyel írható le: y=0,0198x 2 + 3,9426x, r=0,9571, n=4, p<0,02. A vetést követő 44. és 93. nap között a növekedés rendkívül dinamikus, a száraz hajtástömeg hét hét alatt 5,2-szeresére nőtt. A Kamelias H hibrid esetében a növekedés a következő másodfokú függvénnyel írható le: y=0,0,0231x 2 +3,44x, r = 0,9603, n=4, p<0,01. A vetés utáni 44. és 93. nap között a növekedés szintén dinamikus, száraz hajtástömeg hét hét alatt 5,7-szeresére nőtt. A vetést követő 128. napon a hagyományos vetésidejű hibridek száraz hajtástömegében számottevő különbség nem mutatkozik (46. ábra). 46. ábra A gyommentes kukorica hibridek száraz vegetatív biomassza produkciójának dinamikája A gyomnövények hatása a kukorica növények hajtáshosszára A ei mintavétel adatait áttekintve a gyommentes kukoricák közül a legnagyobb hajtáshossza a korai vetésidejű Kamelias kukoricának volt (122,73 cm), ami 100

101 szignifikánsan nagyobb, mint a hagyományos vetésidejű hibrideké (47A. ábra). Ez a négy héttel korábbi vetéssel magyarázható. A korai vetésidejű Kamelias kukorica hajtáshosszánál az MT Milo K hajtáshossza 9,1 %-kal, az MT Milo H kukoricánál 17,3 %-kal, a Kamelias H esetében 29,1 %-kal kevesebb. Az azonos vetésidőkön belül a hibridek hajtáshossza között matematikailag igazolható különbséget nem tdutunk kimutatni. A gyomokkal együtt fejlődő kukoricák közül a legnagyobb hajtáshossza a hagyományos vetésidejű Kamelias hibridnek volt (85,95 cm), ami szignifikánsan nagyobb, mint a korai vetésidejű Kamelias hajtáshossza (47B. ábra). A hagyományos vetséidejű Kamelias hibrid hajtáshosszának az MT Milo H hajtáshossza 5,5 %-kal, az MT Milo K kukoricáé 18,9 %-kal, a Kamelias K kukoricáé pedig 21,7 %-kal kevesebb. Az adatokból kitűnik, hogy a hagyományos vetésidejű kukorica növények a mérsékeltebb gyomnyomás miatt nagyobb hajtáshosszt tudtak produkálni egy hónappal rövidebb idő alatt, mint a korai vetésidejű társaik. 47. ábra A gyommentes (A) és gomos (B) kukoricanövények hajtáshossza a kukorica vetése utáni 10. héten (K) és 7. héten (H), Keszthely ( ) 39. táblázat A gyommentes és gyomos kukorica növények hajtáshossza (cm), MT Milo K Kamelias K gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% 111,66 69,75 25,02 122,73 67,30 19,25 MT Milo H Kamelias H gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% 101,56 81,18 7,39 87,11 85,95 23,38 *gyommentes 101

102 A vizsgált időpontban a gyommentesen fejlődő kukoricák hajtáshossza az MT Milo esetében 1,6-szorosa, a Kamelias K kukoricánál 1,8-szorosa a gyomokkal együtt fejlődőkének (39. táblázat). Ez a különbség a hagyományos vetésidejű MT Milo esetében 1,2-szeres, a Kamelias H kukoricánál 1,1-szeres. Ez a magas arány a korai vetésidejű kukoricáknál a gyomnövények nagyobb mértékű jelenlétének köszönhető, ami a kukorica fejlődését rendkívüli mértékben hátráltatta. Minden esetben a gyommentes kukoricák hajtáshossza szignifikánsan nagyobb, mint a gyomos kukoricáké. A ei mintavétel adatait áttekintve a legnagyobb hajtáshossza az MT Milo K kukoricának volt (149,08 cm), ami szignifikánsan nagyobb, mint a Kamelias K és a hagyományos vetésidejű kukoricák hajtáshossza (48A. ábra). Ez az egy hónappal korábbi vetéssel magyarázható. A hagyományos vetséidejű MT Milo kukorica hajtáshosszánál a Kamelias K hibrid hajtáshossza 17,0 %-kal, az MT Milo H kukoricánál 22,3 %-kal és a Kamelias H esetében 17,5 %-kal kevesebb. A korai vetésű hibridek és a hagyományos vetésidejű kukoricák hajtáshossza között statisztikailag igazolható különbséget nem tudtunk kimutatni. A gyomokkal együtt fejlődő kukoricák közül a legnagyobb hajtáshossza a hagyományos vetésidejű MT Milo hibridnek volt (102,27 cm), ami szignifikánsan nagyobb, mint a korai vetésidejű hibrideké (48B. ábra). A hagyományos vetséidejű kukoricák a későbbbi vetés ellenére nagyobb hajtáshoszt tudtak produkálni, mint a korai vetésidejű hibridek. Ez a gyomok kisebb mértékű előfordulásával magyarázható. Az MT Milo H hajtáshosszánál a Kamleias H hajtáshossza 3,0 %-kal, az MT Milo K kukoricáé 28,1 %-kal, a Kamelias K hibridé pedig 33,1 %-kal kevesebb. Az azonos vetésidőn belül a kukorica növények hajtáshossza között nem volt statisztikailag igazolható különbség. 48. ábra A gyommentes (A) és gyomos (B) kukoricanövények hajtáshossza a kukorica vetése utáni 12. héten (K) és 8. héten (H), Keszthely ( ) 102

103 A vizsgált időpontban a gyommentesen fejlődő kukorica növények hajtáshossza az MT Milo K esetében 2,0-szerese, a Kamleias K kukoricánál 1,8-szorosa a gyomokkal együtt fejlődőkének, ami a kukorica és a gyomnövények közötti erőteljes versengéssel magyarázható. Ez a különbség az MT Milo H esetében 1,1-szeres, a Kamelias H esetében 1,2- szeres. A gyommentesen fejlődő kukoricák hajtáshossza szignifikánsan nagyobb, mint a gyomokkal együtt fejlődőké (40. táblázat). 40. táblázat A gyommentes és gyomos kukorica növények hajtáshossza (cm), MT Milo K Kamelias K gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% 149,08 73,52 16,97 123,77 68,39 13,83 MT Milo H Kamelias H gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% 115,88 102,27 13,98 123,04 99,23 14,93 *gyommentes A ai mintavétel adatait áttekintve a gyommentes kukoricák közül a korai vetésidejű MT Milo K hibridnek volt a legkisebb a hajtáshossza (197,23 cm), amely szignifikánsan kevesebb, mint a Kamelias K és a hagyományos vetésidejű hibridek hajtáshossza (49A. ábra). A vizsgált időpontra már mindegyik hibrid elérte magasságának csúcspontját, ugyanis a vegetatív növekedés egészen a címer, azaz a hímivarú virágzat megjelenéséig tart. A korai vetésidejű Kamelias és a hagyományos vetésidejű hibridek hajtáshossza között statisztikailag igazolható különbséget nem tudtunk kimutatni. A gyomokkal együtt fejlődő kukoricák közül a legnagyobb hajtáshossza a hagyományos vetésidejű Kameliasnak volt (148,21 cm), amely szignifikánsan nagyobb, mint a korai vetésidejű hibrideké (49B. ábra). A hagyományos vetséidejű Kamelias hajtáshosszánál az MT Milo H hajtáshossza 7,1 %-kal, az MT Milo K kukoricáé 32,2 %-kal, a Kamleias K hibridé pedig 22,8 %-kal kevesebb. Ez a korai vetésidejű állományokban előforduló gyomnövények és kukorica erőteleljes kompetíciójával magyarázható. Az azonos vetésidőkön belül nem tudtunk matematikailag igazolható különbséget kimutatni. 103

104 49. ábra A gyommentes (A) és gyomos (B) kukoricanövények hajtáshossza a kukorica vetése utáni 17. héten (K) és 14. héten (H), Keszthely ( ) A vizsgált időpontban a gyommentesen fejlődő kukoricák hajtáshossza az MT Milo K és a Kamelias esetében is 1,9-szerese a gyomos kukoricákénak (41. táblázat). Ez a különbség a hagyományos vetésidejű kukoricáknál MT Milo esetében 1,5-szörös, a Kamelias H hibridnél 1,4-szeres, ami a hagyományos vetséidejű kukoricák mérsékeltebb gyomosságával magyarázható. A gyommentes kukoricák hajtáshossza minden esetben szignifikánsan nagyobb, mint a gyomokkal együtt fejlődőké. 41. táblázat A gyommentes és gyomos kukorica növények hajtáshossza (cm), MT Milo K Kamelias K gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% 197,23 100,52 27,84 214,13 114,48 28,07 MT Milo H Kamelias H gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% 213,39 137,83 11,42 213,02 148,21 11,63 *gyommentes A ei mintavétel adatait megnézve a gyommentes kukoricák közül a legkisebb hajtáshossza a korai vetésidejű MT Milo kukoricának volt (192,30 cm), ami szignifikánsan kisebb, mint a Kamelias K és a hagyományos vetésidejű kukoricák hajtáshossza (50A. ábra). Az előző mintavételi időponthoz képest a növényegyedek magasságában némi csökkenés következett be, ugyanis a rendkívüli szárazság miatt a növények vízleadása, száradása megkezdődött. A gyomokkal együtt fejlődő kukoricák közül a legnagyobb hajtáshossza az előző mintavételhez hasonlóan a hagyományos vetésidejű Kameliasnak volt (161,37 cm), amely 104

105 szignifikánsan nagyobb, mint a korai vetésidejű hibrideké (50B. ábra). A hagyományos vetséidejű Kamelias hajtáshosszánál az MT Milo H hajtáshossza 0,8 %-kal, az MT Milo K kukoricáé 27,4 %-kal, a Kamelias K hibridé pedig 15,2 %-kal kevesebb. Ez a korai vetésidejű állományokban előforduló gyomnövények nagyobb egyedszámával van összefüggésben, ami a kukorica fejlődését rendkívüli mértékben hátráltatta. Az azonos vetésidőkön belül nem tudtunk matematikailag igazolható különbséget kimutatni. 50. ábra A gyommentes (A) és gyomos (B) kukoricanövények hajtáshossza a kukorica vetése utáni 22. héten (K) és 19. héten (H), Keszthely ( ) 42. táblázat A gyommentes és gyomos kukorica növények hajtáshossza (cm), MT Milo K Kamelias K gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% 192,30 117,10 18,63 209,18 136,96 20,75 MT Milo H Kamelias H gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% 203,41 160,06 11,67 211,05 161,37 20,59 *gyommentes A vizsgált időpontban a gyommentesen fejlődő kukoricák hajtáshossza az MT Milo K esetében 1,6-szorosa, a Kamleias K kukoricánál 1,5-szöröse a gyomos kukoricákéhoz képest (42. táblázat). Ez a korai vetésidejű kukoricákban lévő rendkívül erőteljes versengés következménye. A különbség a hagyományos vetésidejű MT Milo esetében csupán 1,2- szeres, a Kamelias H esetében 1,3-szoros. Minden esetben a gyommentes kukoricák hajtáshossza szignifikánsan nagyobb, mint a gyomokkal együtt fejlődőké A vetésidő és a gyomok hatása a kukorica szemtermésére és csőhosszára A betakarításkori adatokat áttekintve a legnagyobb gyommentes száraz szemtömege a hagyományos vetésidejű Kamelias hibridnek volt (1073,74 g m -2 ), ami szignifikánsan 105

106 nagyobb, mint az MT Milo H és a korai vetésidejű kukoricáké (51A. ábra). A hagyományos vetésidejű Kamelias száraz szemtömegénél az MT Milo H szemtömege 19,0 %-kal, az MT Milo K kukoricáé 10,7 %-kal, a Kamleias K esetében pedig 8,1 %-kal volt kevesebb. A korai vetésidejű kukoricák szemtömege között nincsen statisztikailag igaolható különbség. 51. ábra A gyommentes (A) és gyomos (B) kukorica hibridek száraz szemtömege a vetést követő 22. héten (K) és 19. héten (H), Keszthely ( ) A 51B. ábra jól szemlélteti a korai és hagyományos vetésű kukoricák gyomokkal való versengésének eredményét. A korai vetésű hibridek a gyomokkal való versengés következtében ¼-e termés produkcióra képesek, mint a hagyományos időpontban vetett kukoricák. Ezek a különbségek a gyomosodás mértékében és ütemében tapasztalt meghatározó jelentőségű különbségekből adódnak. A korán vetett hibridek gyomosodása nagyobb mértékű, erőteljesebb, mint a hagyományos időpontban vetett kukoricáké. A legnagyobb száraz szemtömege a hagyományos vetésidejű Kamelias kukoricának volt (262,28 g m -2 ), amely szignifikánsan nagyobb, mint a korai vetésidejű kukoricáké. Azonos vetésidőn belül a kukoricák száraz szemtömege között matematikailag igazolható különbség nem volt. 43. táblázat A gyommentes és gyomos kukoricák száraz szemtermése (g m -2 ), MT Milo K Kamelias K gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% 959,29 60,97 35,56 987,08 65,73 64,04 MT Milo H Kamelias H gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% 869,92 246,04 47, ,74 262,28 73,38 *gyommentes 106

107 A vizsgált időpontban a gyommentesen fejlődő kukoricák száraz szemtermése az MT Milo K esetében 15,7-szerese a Kamelias K vonatkozásában pedig 15,1-szerese a gyomos kukoricákénak (43. táblázat). Ez az arány a hagyományos vetésidejű MT Milo kukoricánál 3,5-szörös, a Kamelias H esetében pedig 4,1-szeres. A korai vetésidejű állományoknál a magasabb arány az erős kultúr-gyomnövény kompetícióra enged következteteni. A gyommentes kukoricák száraz szemtermése minden esetben szignifikánsan nagyobb, mint a gyomokkal együtt fejlődőké. A betakarításkori adatokat áttekintve a gyommentes kukoricák közül a legnagyobb csőhossza a hagyományos vetésidejű Kamelias hibridnek volt (20,19 cm), amely szignifikánsan nagyobb, mint a korai vetésidejű hibrideké (52A. ábra). A hagyományos vetésidejű Kamelias csőhosszánál az MT Milo H csőhossza 2,6 %-kal, az MT Milo K kukoricáé 10,7 %-kal, a Kamleias K hibridé pedig 2,1 %-kal kevesebb. A Kamleias K és a hagyományos vetésidejű hibridek csőhossza között nem volt statisztikailag igazolható különbség. 52. ábra A gyommentes (A) és gyomos (B) kukorica hibridek csőhossza a vetést követő 22. héten (K) és 19. héten (H), Keszthely ( ) A gyomokkal együtt fejlődő kukoricák közül a legnagyobb csőhossza szintén a hagyományos vetésidejű Kamelias kukoricának volt (16,23 cm), amely szignifikánsan nagyobb, mint a korai vetésidejű kukoricáké (52B. ábra). A hagyományos vetésidejű Kamelias hibrid csőhosszánál az MT Milo H csőhossza 24,6 %-kal, az MT Milo K kukoricáé 58,3 %-kal a Kamelias K hibridé pedig 58,7 %-kal kevesebb. A korai vetésidejű kukoricáknál a magasabb arány a szintén a gyomokkal való erőteljesebb versengés következménye. Az azonos vetésidejű kukoricák csőhossza között matematikailag igazolható különbség nem volt. A vizsgált időpontban a gyommentesen fejlődő kukoricák csőhossza az MT Milo K esetében 2,6-szorosa, a Kamelias K kukoricánál 2,9-szerese a gyomos hibridekének (

108 gyommentes kukorica gyomok gyomos kukorica tálázat). Ez az arány a hagyományos vetésidejű MT Milo esetében 1,6-szoros, a Kamelias H vonatkozásában pedig 1,2-szeres, ami a mérsékeltebb gyomelőfordulás következtében kialakuló kedvezőbb versengéssel magyarázható. A gyommentes kukoricák csőhossza minden esetben szignifikánsan nagyobb, mint a gyomokkal együtt versengőké. 44. táblázat A gyommentes és gyomos kukoricák csőhossza (g m -2 ), MT Milo K Kamelias K gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% 18,04 6,77 5,34 19,77 6,71 1,03 MT Milo H Kamelias H gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% 19,67 12,25 4,06 20,19 16,23 2,58 *gyommentes A különböző vetésidejű kukorica hibridek és gyomnövények tápelem koncentrációja és tápelem tartalma ( ) A gyom és kultúrnövények hajtásainak tápelem koncentrációját a 45. táblázat tartalmazza. A gyomnövények átlagos tápelem koncentrációját tüntettük fel a táblázatban. 45. táblázat A gyom és kultúrnövények tápelem koncentrációja ( ) Hibridek N % Átlag SzD 5% P % Átlag SzD 5% K % Átlag SzD 5% Ca % Átlag SzD 5% MT Milo K 1,28 0,46 2,33 0,83 Kamleias K 1,21 0,66 0,99 0,42 0,23 0,08 0,83 MT Milo H 2,14 0,58 2,48 0,72 0,25 Kamelias H 2,31 0,59 2,58 0,74 MT Milo K 2,60 0,44 3,07 1,40 Kamleias K 2,57 0,48 2,73 1,53 0,25 0,21 0,38 MT Milo H 3,06 0,54 2,82 1,51 0,21 Kamelias H 3,28 0,74 4,23 1,79 MT Milo K 1,64 0,53 2,16 0,75 Kamleias K 1,75 0,53 1,72 0,51 0,16 0,15 0,93 MT Milo H 1,91 0,57 2,52 0,78 Kamelias H 2,33 0,70 2,09 0,73 0,26 A vizsgált időpontban a gyommentes kukoricák közül a legnagyobb nitrogén koncentrációja a hagyományos vetésidejű Kamelias kukoricának volt (2,33 %), amely 108

109 szignifikánsan nagyobb, mint a hagyományos vetésidejű MT Milo és a korai vetésidejű kukoricák hajtásainak nitrogén koncentrációja. A kukorica hajtások közül a szintén a Kamelias H hibridnek volt a legnagyobb a foszfor koncentrációja (0,70 %), amely szintén szignifikánsan nagyobb, mint az MT Milo H, az MT Milo K és a Kamleias K kukoricák hajtásainak foszfor koncentrációja. A legnagyobb kálium koncentrációja (2,51 %), valamint a legnagyobb kálcium koncentrációja (0,78 %) szintén a hagyományos vetésidejű Kamelias hibrid hajtásainak volt. A kálium- és kálcium koncentráció esetében a hagyományos vetésidejű kukoricák között nem volt matematikailga igazolható különbség. A gyomos kukoricák közül a hagyományos vetésidejű kukoricáknak nagyobb volt a tápelem koncentrációja, mint a korai vetésidejű hibrideknek, amely a gyom- és kukorica növények között kialakuló kisebb mértékű versengésnek volt köszönhető. A hagyományos vetésidejű állományok gyomnövényzetének magasabb volt a nitrogén és foszfor koncentrációja, mint a korai vetésű kukorica állományok gyomnövényeinek. Ez feltehetően a gyomnövények kisebb mértékű jelenlétével magyarázható Nitrogéntartalom A vizsgált időpontban a gyommentesen fejlődő kukoricák közül a hagyományos vetésidejű Kamelias hibrid N tartalma volt a legnagyobb (2,96 g m -2 ), amely szignifikánsan nagyobb az MT Milo H és a korai vetésidejű hibridekénél (53A. ábra). A Kamelias H N tartalmánál az MT Milo H N tartalma 24,4 %-kal, az MT Milo K kukoricáé 17,9 %-kal, a Kamleias K hibridé pedig 19,3 %-kal kevesebb. Az MT Milo H és a korai vetésidejű kukoricák N tartalma között nem tudtunk matematikailag igazolható különbséget kimutatni. A gyomokkal együtt fejlődő kukoricák közül a legnagyobb N tartalma a hagyományos vetésidejű MT Milo kukoricának volt (2,19 g m -2 ), amely szignifikánsan nagyobb, mint a korai vetésidejű hibrideké (53B. ábra). Az MT Milo H N tartalmánál a Kamelias H N trartalma 1,9 %-kal, az MT Milo K kukoricáé 57,1 %-kal, a Kamelias K hibridé pedig 66,7 %- kal kevesebb. A hagyományos vetésidejű kukorica hibridek az egy hónappal későbbi vetés ellenére több nitrogént tudtak felvenni, mint a korai vetésidejű kukoricák, ami a mérsékeltebb gyomkelés eredményeképpen következett be. Az azonos vetésidejű hibridek N tartalma között statisztikailag igazolható különbséget nem tudtunk kimutatni. Hasonlóan a száraz hajtástömegnél tapasztaltakhoz a hagyományos vetésidejű állományok gyomnövényeinek N tartalma szignifikánsan kevesebb volt, mint a korai 109

110 vetésidejű állományok gyomnövényeinek N tartalma (53C. ábra). Az MT Milo K állományban előforduló gyomnövények N tartalmánál a Kamelias K N tartalma 4,5 %-kal, az MT Milo esetében 72,7 %-kal, a Kamelias H vonatkozásában pedig 49,1 %-kal kevesebb. Az korai vetésidőn belül a gyomnövények N tartalma között nem volt statsiztikailag igazolható különbség. 53. ábra A gyommentes (C) és gyomos (B) kukorica hibridek, valamint gyomnövényeik (C) N tartalma a kukorica vetése utáni 12. héten (K) és 8. héten (H), Keszthely, táblázat A gyommentes és gyomos kukoricák N tartalma, (g m -2 ) MT Milo K Kamelias K gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% 2,43 0,94 0,24 2,39 0,73 0,65 MT Milo H Kamelias H gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% 2,24 2,19 0,27 2,96 2,15 0,57 *gyommentes A gyommentesen fejlődő kukoricák N tartalma az MT Milo esetében 2,6- szorosa, a Kamelias K kukoricánál 3,2-szerese a gyomos kukoricákénak (46. táblázat). A hagyományos vetésidejű MT Milo kukoricánál ez a különbség 1,0-szeres, a Kamelias H 110

111 esetében pedig 1,3-szoros. A korai vetésidejű hibrideknél a magasabb arány a nagymértékű kukorica-gyom versengésének következménye. A gyommentes kukoricák felvett N tartalma minden esetben szignifikánsan nagyobb, mint a gyomokkal együtt fejlődőké Foszfortartalom A gyommentesen fejlődő korai vetésidejű kukoricák közül a legnagyobb P tartalma a korai vetésidejű MT Milo hibridnek volt (2,02 g m -2 ), ami szignifikánsan nagyobb, mint a hagyományos vetésidejű hibrideké (54A. ábra). Ez a négy héttel korábbi vetéssel magyarázható. A korai vetésidejű MT Milo hibrid P tartalmánál a Kamelias K P tartalma 10,9 %-kal, az MT Milo H kukoricáé 37,2 %-kal, a Kamelias H hibridé pedig 31,2 %-kal kevesebb. Az azonos vetésidőn belül a hibridek P tartalma között matematikailag igazolható különbséget nem tudtunk kimutatni. 54. ábra A gyommentes (A) és gyomos (B) kukorica hibridek, valamint gyomnövényeik (C) P tartalma a kukorica vetése utáni 12. héten (K) és 8. héten (H), Keszthely, A gyomos kukoricák közül a P tartalom a hagyományos vetésidejű Kamelias hibridnél volt a legnagyobb (0,79 g m -2 ), ami szignifikánsan nagyobb, mint a korai vetésidejűeké (54B. ábra). Mivel a hagyományos vetésidejű kukoricákban a versengés kisebb mértékű volt, mint a korai vetésidejű állományokban, ezért rövidebb idő alatt több foszfort tudtak felvenni. A 111

112 hagyományos vetésidejű Kamelias P tartalmánál az MT Milo H P tartalma 5,1 %-kal, az MT Milo K 49,4 %-kal, a Kamelias K pedig 54,5 %-kal volt kevesebb. Az azonos vetésidőkön belül a kukoricák P tartalma között statsiztikailag igazolható különbséget nem tudtunk kimutatni. A gyomnövények P tartalma a korai vetésidejű Kamelias állományban volt a legnagyobb (1,17 g m -2 ), ami szignifikánsan nagyobb, mint az MT Milo K és a hagyományos vetésideű állományok gyomnövényeinek P tartalma (54C. ábra). A korai vetésidejű Kamelias gyomnövényeinek P tartalmánál az MT Milo K P tartalma 34,2 %-kal, az MT Milo H esetében 82,9 %-kal, a Kamleias H vonatkozásában pedig 61,6 %-kal volt kevesebb. A vetésidőn belül is mutatkozik statisztikailag igazolhtó különbség. 47. táblázat A gyommentes és gyomos kukoricák P tartalma, (g m -2 ) MT Milo K Kamelias K gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% 2,02 0,40 0,42 1,80 0,36 0,71 MT Milo H Kamelias H gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% 1,27 0,75 0,27 1,39 0,79 0,11 *gyommentes A gyommentes kukoricák P tartalma a korai vetésidejű hibridek esetében 5-szöröse, a hagyományos vetésidejű hibrideknél 1,7-szerese a gyomokkal együtt fejlődőkének (47. táblázat). A jelentős különbség a korai vetésű kukorica növények és a gyomok közötti erőteljes versengést és annak a kukoricára gyakorolt rendkívül kedvezőtlen hatását igazolják. A gyommentes kukoricák P tartalma minden esetben szignifikánsan nagyobb, mint a gyomos kukoricáké Káliumtartalom A vizsgált időpontban a gyommentes kukoricák közül a legnagyobb K tartaloma az MT Milo K hibridnek volt (2,33 g m -2 ), amely szignifikánsan nagyobb, mint a hagyományos vetésidejű hibridké (55A. ábra). Ez a négy héttel korábbi vetés következménye. A korai vetésidejű MT Milo K kálium tartalmánál a Kamelias K kálium tartalma 23,9 %-kal, az MT 112

113 Milo H kukoricánál 33,8 %-kal, a Kamelias H hibridnél 39,9 %-kal volt kevesebb. Az azonos vetésidejű hibreidek K tartalma között nem volt matematikailag igazolható különbség. 55. ábra A gyommentes (A) és gyomos (B) kukorica hibridek, valamint gyomnövényeik (C) K tartalma a kukorica vetése utáni 12. héten (K) és 8. héten (H), Keszthely, A gyomokkal együtt fejlődő kukoricák K tartalma az MT Milo H esetében volt a legnagyobb (3,39 g m -2 ), amely szignifikánsan nagyobb a Kamelias H és a korai vetésű hibridekénél (55B. ábra). Az MT Milo H kálium tartalmánál a Kamelias H kálium tartalma 33,4 %-kal, az MT Milo K kukoricánál 68,2 %-kal, a Kamelias K hibridnél pedig 72,6 5-kal volt kevesebb. A korai vetésidejű állományokban a K tartalom lényegesen kevesebb, ami a nagyobb gyomkelés miatt végbemenő erőteljes veresengés következménye, amely a kukoricára nézve rendkívül kedvezőtlen hatással van. A korai vetésidőn belül a hibridek K tartalma között statisztikailag igazolható különbség nem volt. Hasonlóan a száraz hajtástömegnél a N és P tartalomnál tapasztaltakhoz a gyomnövények vonatkozásában szintén a hagyományos vetésidejű kukoricák K tartalma volt a kisebb, ami a gyomnövények kisebb egyedszámából következik (55C. ábra). A legnagyobb K tartalma az MT Milo K hibridben előforduló gyomnövényeknek volt (45,32 g m -2 ), ami szignifikánsan nagyobb, mint a korai vetésidejű állományokban előforduló gyomnövények K tartalma. Az MT Milo K állományban előforduló gyomnövények K tartalmánál a Kamelias K 113

114 gyomnövényeinek K tartalma 10,0 %-kal, az MT Milo H esetében 87,5 %-kal, a Kamelias H vonatkozásában pedig 50,1 %-kal kevesebb. A gyommentes kukoricák kálium tartalma az MT Milo esetében 6,6-szorosa, a Kamelias K kukoricánál 5,8-szorosa a gyomokkal együtt fejlődőkének (48. táblázat). A hagyományos vetésidejű MT Milo hibrideknél ez az arány csupán 6,6-szorosa, a Kamelias H esetében 1,9-szeres. A korai vetésidejű kukoricáknál jelentkező rendkívül magas arány a gyomok nagymértékű jelenlétéből adódik, azaz a versengés rendkívül intenzív volt, melynek következtében kevesebb káliumot tudtak felvenni az egy hónappal korábban történt vetés ellenére. A gyommentes kukoricák K tartalma minden esetben szignifikánsan nagyobb, mint a gyomokkal együtt fejlődőké. 48. táblázat A gyommentes és gyomos kukoricák K tartalma, (g m -2 ) MT Milo K Kamelias K gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% 7,11 1,08 1,61 5,41 0,93 2,21 MT Milo H Kamelias H gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% 4,71 3,39 1,38 4,27 2,26 2,15 *gyommentes Kálciumtartalom A gyommentesen fejlődő kukoricák vonatkozásában a legnagyobb Ca tartalma a korai vetésű MT Milo kukoricának volt (2,99 g m -2 ), amely szignifikánsan nagyobb, mint a Kamelias K és a hagyományos vetésidejű hibridek Ca tartalma (56A. ábra). Az MT Milo K hibrid Ca tartalmánál a Kamelias K Ca tartalma 29,1 %-kal, az MT Milo H kukoricáé 41,2 %- kal, a Kamelias H hibridé 50,2 %-kal kevesebb. A korai vetésű kukoricák magasabb Ca tartalma az egy hónappal előbbi vetéssel magyarázható. A Kamelias K és a hagyományos vetésidejű kukoricák Ca tartalma között nem tudtunk matematikailag igazolható különbséget kimutatni. A gyomos kukoricák közül a hagyományos vetésidejű MT Milo kukoricának volt a legnagyobb a Ca tartalma (1,17 g m -2 ), amely szignifikánsan nagyobb, mint a korai vetésidejű 114

115 hibrideké (56B. ábra). Ez a hagyományos vetésidejű állományok kisebb mértékű gyomosodásával van összefüggésben. A hagyományos vetséidejű MT Milo H Ca tartalmánál a Kamelias H Ca tartalma 29,1 %-kal, az MT Milo K kukoricáé 54,7 %-kal, a Kamelias K hibridé pedig 67,5 %-kal volt kevesebb. Az azonos vetésidejű kukoricák Ca tartalma között statisztikailag igazolható különbséget nem tudtunk kimutatni. 56. ábra A gyommentes (A) gyomos (B) kukorica hibridek, valamint gyomnövényeik (C) Ca tartalma a kukorica vetése utáni 12. héten (K) és 8. héten (H), Keszthely, Hasonlóan a korábban tapasztaltakhoz a korai vetésidejű állományok gyomnövényeinek Ca tartalma lényegesen nagyobb, mint a hagyományos vetésidejű állományokban előfordulóké (56C. ábra). Ez a gyomnövények sokkal nagyobb mértékű jelenlétéből következik. A gyomnövények közül a legnagyobb Ca tartalma a korai vetéisidejű Kamelias állományban volt (4,22 g m -2 ), amely szignifikánsan nagyobb, mint a hagyományos vetésidejű állományokban előfordulóké. A Kamelias K hibridben előforduló gyomnövények Ca tartalmánál az MT Milo K gyomnövényeinek Ca tartalma 5,2 %-kal, az MT Milo H esetében 83,4 %-kal, a Kamelias H vonatkozásában 60,2 %-kal kevesebb. A gyommentes kukoricák Ca tartalma az MT Milo K esetében 5,6-szorosa, a Kamelias K hibridnél 5,5-szöröse a gyomokkal együtt fejlődőkének (49. táblázat). A hagyományos vetésidejű MT Milo esetében ez a különbség 1,5-szörös, a Kamelias H kukoricánál pedig 1,8-115

116 szoros. Ebben az esetben is a korai vetésidejű kukoricák Ca tartalma a kisebb, ami az erőteljes kukorica és a gyomok versengésének az eredménye. A gyommentes hibridek Ca tartalma minden esetben szignifikánsan nagyobb, mint a gyomokkal együtt fejlődőké. 49. táblázat A gyommentes és gyomos kukoricák Ca tartalma, (g m -2 ) MT Milo K Kamelias K gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% 2,99 0,53 0,79 2,12 0,38 0,87 MT Milo H Kamelias H gym* gyomos SzD 5% gym* gyomos SzD 5% 1,76 1,17 0,45 1,49 0,83 0,68 *gyommentes 5.4. A és évi keszthelyi kísérletek összehasonlító vizsgálata A területen előforduló gyomnövények egyedszámának összehasonlítása A Keszthelyen beállított kísérlet mindkét évben ugyanazon a területen kapott helyet. A két évben összesen 20 gyomnövényfaj fordult elő, amit az 50. táblázat tartalmaz. A 2010-es és a 2011-es évben egyaránt előfordult a területen 9 gyomnövény faj, melyek a következők voltak: Amaranthus chlorostachys, Chenopodium album, Echinochloa crus-galli, Solanum nigrum, Ambrosia artemisiifolia, Polygonum lapathifolium, Convolvolus arvensis, Cannabis sativa, Lamium purpureum. A vizsgált időpontban a 2010-es évben a korai vetésidejű kukoricában a gyomnövények négyzetméterenkénti egyedszáma 321,1 db volt, ezzel szemben a 2011-es évben az egyedszám 77,3 %-kal volt kevesebb a területen a 2010-es évhez képest. A csökkenő egyedszám a 2011-es év rendkívül kevés csapadék ellátottságának köszönhető. A 2010-es évben 597,9 mm-rel több csapadék hullott, mint 2011-ben. A hagyományos vetésidejű állományok egyedszáma az évjáratok tekintetében hasonló tendenciát mutat. A 2010-es évben az egyedszám 126,8 db m -2 volt. A 2011-es évben az egyedszám a 2010-es évhez képest 83,4 %-kal kevesebb, ami a kevesebb csapadék ellátottsággal magyarázható. 116

117 táblázat A gyomnövények egyedszáma a vetést követő 12. héten (K) és 8. héten (H), Keszthely vetésidő Korai Korai Hagyományos Hagyományos vetést követő 12. hét vetést követő 8. hét egyedszámlálás június június június június 21. sorszám gyomfaj név életforma rangsor egyedszám db m -2 rangsor egyedszám db m -2 rangsor egyedszám db m -2 rangsor egyedszám db m Amaranthus chlorostachys L. T , , ,8 1. 7,0 2. Chenopodium album L. T ,8 5. 7,6 4. 7,9 4. 2,3 3. Echinochloa crus-galli (L.) P. B. T , , ,8 2. 4,6 4. Solanum nigrum L. T , ,5 9. 0,3 9. 0,1 5. Ambrosia artemisiifolia L. T ,9 7. 2,1 8. 0,4 8. 0,3 6. Polygonum lapathifolium L. T , ,5 5. 3,3 3. 2,8 7. Setaria glauca (L.) P. B. T ,3 Tripleurospermum inodorum (L.) T 8. Schultz-Bip ,0 7. 0,5 9. Convolvulus arvensis L. G ,9 8. 1,6 3. 8,8 5. 2,1 10. Cannabis sativa L. T ,5 4. 8,8 9. 0,3 9. 0,1 11. Capsella bursa- pastoris (L.) MEDIC. T ,7 6. 0,8 12. Viola arvensis MURR. T ,3 13. Stellaria media (L.) VILL. T ,3 14. Stachys annua L. T ,3 6. 0,8 15. Lamium purpureum L. T , ,1 7. 0,5 7. 0,4 16. Cirsium arvense (L.) SCOP. G ,1 9. 0,1 17. Bilderdykia convolvulus (L.) DUM. T ,8 18. Portulaca oleracea L. T ,3 19. Agropyron repens (L.) P. B. G ,3 20. Polygonum aviculare L. T ,1 Összesen: 321,1 72,9 126,8 21,1 A kísérleti területen mindkét évben előforduló gyomfajok

118 A kukorica és gyomnövények száraz hajtástömegének összehasonlítása A vizsgált időpontban a gyommentesen fejlődő kukorica növények száraz hajtástömege a 2011-es éveben az MT Milo K kukoricánál 25,3 %-kal, a Kamelias K esetében 4,1 %-kal, a hagyományos vetésidejű Kamelias hibridnél 29,5 %-kal volt nagyobb, mint a 2010-es csapadékban bővelkedő évben (57A. ábra). A Kamelias H esetében tudtunk matematikailag igazolható különbséget kimutatni a száraz hajtástömeg vonatkozásában. A gyomokkal együtt fejlődő kukoricák közül a korai vetésidejű állományok esetében a 2011-es évben az MT Milo kukoricánál 38,8 %-kal, a Kamelias kukoricánál 21,2 %-kal volt kevesebb a száraz hajtástömeg, mint a 2010-es évben (57B. ábra). A hagyományos vetésidejű Kamelias hibridinél viszont a 2011-es évben 16,5 %-kal több volt a száraz hajtástömeg a 2010-es évhez viszonyítva, mivel a vizsgált időpontban a gyomnövények egyedszáma ben 83,4 %-kal kevesebb volt, mint a 2010-es csapadékban bővelkedő évben (50. táblázat). A kukoricák száraz hajtástömege között az évjáratok tekintetében nem tudtunk statisztikailag igazolható különbséget kimutatni. 57. ábra A gyommentes (A) és gyomos (B) kukorica és a gyomnövények (C) száraz hajtástömege a vetés utáni 12. héten (K) és a 8. héten (H), Keszthely A gyomnövények száraz hajtástömege az évjáratok csapadék ellátottságához hasonló tendenciát mutatott (57C. ábra). A csapadékban szegény 2011-es évben az MT Milo K 118

119 kukorica állományban a gyomnövények száraz hajtástömege 65,4 %-kal, a Kamelias K esetében 54,7 %-kal, a hagyományos vetésidejű Kamelias hibridnél pedig 35,6 %-kal volt kevesebb, mint a 2010-es évben. A korai vetésidejű állományok gyom növényeinek száraz hajtástömege között matematikailag igazolható különbséget tudtunk kimutatni A kukorica növények hajtáshosszának összehasonlító vizsgálata A gyommentesen fejlődő kukoricák hajstáshossza a 2011-es évben az MT Milo K esetében 21,6 %-kal, a Kamelias K kukoricánál 22,5 %-kal, a hagyományos vetésidejű Kamelias hibridnél pedig 25,4 5-kal kevesebb, mint a 2010-es évben (58A. ábra). Ez a es csapadékban szegény évjárattal magyarázható. A 2011-es évben a kukoricák hajtáshossza szignifikánsan kevesebb volt, mint a csapadékban bővelkedő 2010-es évben. 58. ábra A gyommentes (A) és gyomos (B) kukorica növények hajtáshossza a címerhányás után, Keszthely A gyomokkal együtt fejlődő kukoricák hajtáshossza a gyommentes kukoricák hajtáshosszánál tapasztaltakhoz hasonlóan alakul (58B. ábra). A 2011-es évben a kukoricák hajtáshossza az MT Milo K esetében 41,2 %-kal, a Kamelias K kukoricánál 36,5 %-kal, a hagyományos vetésidejű Kamelias hibridnél pedig 29,6 %-kal kevesebb, ami a gyomnövények egyedszámával, a csapadék ellátottsággal van összefügésben es évben szintén mindegyik kukorica hajtáshossza szignifikánsan kevesebb, mint a 2010-es évben. 119

120 A kukorica növények betakarításkori száraz szemtermésének és csőhosszának összehasonlítása A gyommentes kukoricák száraz szemtermése a 2011-es évben az MT Milo K hibridnél 6,0 %-kal, a Kamelias K esetében 21,6 %-kal, a hagyományos vetésidejű Kamelias kukoricánál pedig 23,3 %-kal volt kevesebb, mint a 2010-es évben (59A. ábra). Ez szintén a csapadékellátottsággal hozható összefüggésbe. A korai és hagyományos vetésidejű Kamelias 2011-es száraz szemtermése szignifikánsan kisebb a 2010-es évhez viszonyítva. A gyomokkal versengő kukoricák esetében is hasonló tendencia figyelhető meg, mint a gyommentes kukoricák esetében (59B. ábra). A 2011-es évben a gyomos kukoricák száraz szemtermése az MT Milo K esetében 71,1 %-kal, a Kamelias kukoricánál 71,5 %-kal, a hagyományos vetséidejű Kamelias hibridnél pedig 61,1 %-kal volt kevesebb a 2010-es évhez viszonyítva. A 2011-es évben mindegyik gyomos hibrid száraz szemtermése szignifikánsan kisebb, mint a 2010-es évben, mely szintén a 2011-es csapadékban szegény időjárással magyarázható. 59. ábra A gyommentes (A) és gyomos (B) kukorica növények száraz szemtermése betakarításkor, Keszthely A gyommentes kukoricák csőhossza a 2011-es évben a korai vetésidejű MT Milo esetében 3,2 %-kal, a Kamelias K kukroricánál 5,8 %-kal nagyobb, mint a 2010-es évben (60A. ábra). A hagyományos vetésidejű Kamelias hibrid csőhossza a 2011-es évben 2,4 %-kal kisebb, mint a 2010-es csapaékban bővelkedő évben. A gyommentes kukoricák csőhossza között statisztikailag igazolható különbséget nem tudtunk kimutatni. A gyomokkal együtt fejlődő kukoricák csőhossza a gyomnövények és az évjárathatás következtében a 2011-es évben az MT Milo esetében 29,8 %-kal, a Kamelias K kukoricánál 38,6 %-kal, a hagyományos vetésidejű Kamelias hibridnél 7,0 %-kal kevesebb, mint a

121 es évben (60B. ábra). A 2010-es és 2011-es év között csupán a korai vetésidejű Kamelias csőhossza esetében tudtunk matematikailag igazolható különbséget kimutatni. 60. ábra A gyommentes (A) és gyomos (B) kukorica növények csőhossza betakarításkor, Keszthely A kukorica növények tápelem tartalmának összahsonlító vizsgálata Nitrogéntartalom A gyommentes kukoricák N tartalma a száraz hajtástömegnél tapasztaltakkal ellentétesen alakult, a 2011-es évben az MT Milo K esetében 63,4 %-kal, a Kamelias K kukoricánál 72,2 %-kal, a hagyományos vetésidejű Kamelias hibridnél 35,5 %-kal kevesebb, mint a 2010-es esztendőben (61A. ábra). A 2011-es évben a gyomok nélkül fejlődő kukoricák N tartalma minden esetben szignifikánsan kisebb, mint a 2010-es évben. A gyomokkal versengő kukoricák esetében is az előbbi tendencia figyelhető meg (61B. ábra). A 2011-es évben a kukoricák N tartalma az MT Milo K esetében 39,4 %-kal, a Kamelias K kukoricánál 11,0 %-kal, a hagyományos vetésidejű Kamelias hibridnél pedig 8,2 %-kal kevesebb az előző évhez viszonyítva. A N tartalom vonatkozásában az MT Milo K kukoricánál volt egyedül statsiztikailag igazolhó különbség. A 2011-es évben a hagyományos vetésidejű Kamelias esetében a N tartalom kevesebb a száraz hajtástömege viszont több a 2010-es évhez viszonyítva. A gyomnövények nitrogén tartalma a korábbiakhoz ismertetett tendencia szerint alakul (61C. ábra). A 2011-es évben az MT Milo K állományban előforduló gyomnövények N tartalma 53,2 %-kal, a Kamelias K kukoricánál 47,3 %-kal, a hagyományos vetésidejű Kamelias hibridnél pedig 42,4 %-kal volt kevesebb a 2010-es évhez viszonyítva. A 2011-es évben a gyomnövények N tartalma a vizsgált időpontban minden esetben szignifikánsan 121

122 kisebb, mint a 2010-es észtendőben. A gyomnövények N tartalma a 2010 és 2011-es években a száraz tömeg adatoknál tapasztaltakhoz hasonlóan alakult. 61. ábra A gyommentes (A) és gyomos (B) kukorica és a gyomnövényeik N tartalma a vetés utáni 12. héten (K) és a 8. héten (H), Keszthely Foszfortartalom A gyommentesen fejlődő kukoricák P tartalma a száraz hajtástömegnél tapasztaltakhoz hasonlóan alakult, a 2011-es évben az MT Milo K esetében 88,7 %-kal, A Kamelias K kukoricánál 78,2 %-kal, a hagyományos vetésidejű Kamelias hibridnél 113,8 %-kal több az előző évihez viszonyítva (62A. ábra). A 2011-es évben a gyommentes kukoricák P tartalma minden esetben szignifikánsan nagyobb, mint a 2010-es évben. A gyomokkal együtt fejlődő hibridek P tartalma a 2011-es évben az MT Milo K esetében 8,1 %-kal, a hagyományos vetésidejű Kamelias kukoricánál 113,5 %-kal több a 2010-es évihez viszonyítva (62B. ábra). A Kamelias K esetében mindkét évben ugyanazt az értéket kaptuk. A hagyományos vetésidejű Kamelias kukorica P tartalmánál tudtunk statisztikailag igazolható különbséget kimutatni. 122

123 A gyomnövények esetében a P tartalom a 2011-es évben a korai vetésű MT Milo állomány esetében 74,6 %-kal, a Kamelias K kukoricánál 40,6 %-kal, a Kamelias H hibridnél pedig 26,3 %-kal volt kevesebb az előző évihez viszonyítva (62C. ábra). A 2011-es évben a gyomnövények P tartalma minden esetben szignifikánsan kevesebb, mint a 2010-es évben, melynek tendenciája a száraz tömegnél kapott eredményekhez hasonlóan alakult. 62. ábra A gyommentes (A) és gyomos (B) kukorica és a gyomnövényeik P tartalma a vetés utáni 12. héten (K) és a 8. héten (H), Keszthely Káliumtartalom A gyommentes kukoricák K tartalma a 2011-es évben az MT Milo K esetében 15,8 %- kal, a Kamelias K kukoricánál 30,1 %-kal kevesebb, a hagyományos vetésidejű Kamelias hibridnél viszont 0,7 %-kal több a 2010-es évhez viszonyítva (63A. ábra). A kukorica hibridek K tartalma között az évjáratok függvényéban statisztikailag igazolható különbséget nem tudtunk kimutatni. A vizsgált időpontban a korai vetéidejű kukoricák esetében a kapott száraz hajtástömeg adatokkal ellentétesen alakul a K tartalom. A gyomos kukoricák K tartalma a 2011-es évben az MT Milo K esetében 61,3 %-kal, a Kameilas K kukoricánál 57,9 %-kal, a hagyományos vetésidejű Kameliasnál pedig 19,6 %- kal kevesebb, mint a 2010-es esztendőben (63B. ábra). A 2011-es évben a kukoricák K 123

124 tartalma a korai vetésű hibridek esetében szignifikánsan kevesebb a 2010-es évhez viszonyítva. A hagyományos vetésidejű Kamelias kukoricánál matematikailag igazolható különbséget nem tudtunk kimutatni. A K tartalom a 2011-es évben az MT Milo K állományban előforduló gyomnövények esetében 83,1 %-kal, a Kamelias K kukoricánál 103,4 %-kal, a hagyományos vetésidejű Kamelias vonatkozásában pedig 380,2 %-kal több mint a 2010-es esztendőben (63C. ábra). A 2011-es évben a gyomnövények K tartalma minden esetben szignifikánsan nagyobb, a es évhez viszonyítva, amely a száraz tömegnél tapasztalt tendenciával ellentétesen alakult. 63. ábra A gyommentes (A) és gyomos (B) kukorica és a gyomnövényeik K tartalma a vetés utáni 12. héten (K) és a 8. héten (H), Keszthely Kálciumtartalom A gyommentesen fejlődő kukoricák Ca tartalma a 2011-es évben az MT Milo K esetében 19,1 %-kal több, a Kamelias K kukoricánál 9,8 %-kal, a Kamelias H hibridnél pedig 21,2 %-kal kevesebb a 2010-es évhez viszonyítva (64A. ábra). A gyommentes kukoricák Ca tartalama között az évjáratok függvényében statisztikailag igazolható különbség nem volt. 124

125 A gyomokkal versengő kukoricák Ca tartalma a 2011-es évben az MT Milo K kukoricánál 33,7 %-kal, a Kamelias K esetében 36,7 %-kal, a Kamelias H hibridnél pedig 27,9 %-kal volt kevesebb, mint a 2010-es esztendőben (64B. ábra). A gyomos kukoricák Ca tartalma a 2011-es évben szignifikánsan kisebb a korai vetésidejű kukoricák esetében a es évhez viszonyítva. A két év között a hagyományos vetésidejű Kamelias kukorica Ca tartalma tekintetében matematikailag igazolható különbséget nem tudtunk kimutatni. A 2011-es évben a Ca tartalom az MT Milo K állományban előforduló gyomnövények esetében 58,3 %-kal, a Kamelias K kukoricánál 45,4 %-kal, a hagyományos vetésidejű Kamelias vonatkozásában pedig 4,0 %-kal kevesebb, mint a 2010-es esztendőben (64C. ábra). A két évjáratban a gyomnövények Ca tartalma a korai vetésidejű állományokban szignifikánsan kisebb a 2010-es évhez viszonyítva. A hagyományos vetésidejű Kamelias gyomnövényeinek Ca tartalma között statisztikailag igazolható különbséget nem tudtunk kimutatni. A gyomnövények Ca tartalma a 2011-es évben kevesebb volt, mint a 2010-es évben, melynél a tendencia hasonló a N, a P tartalomnál és a száraz hajtástömegnél tapasztaltakhoz. 64. ábra A gyommentes (A) és gyomos (B) kukorica és a gyomnövényeik Ca tartalma a vetés utáni 12. héten (K) és a 8. héten (H), Keszthely 125