TARTALOM Leszámolhat az EU a banktitokkal. Leszámolhat az EU a banktitokkal. Portré: Rui Tavares

Átírás

1 E u r ó p a i K u t a t á s i K ö z p o n t EU-NAVIGÁTOR H e t i E U h í r e k r ö v i d e n TARTALOM Leszámolhat az EU a banktitokkal Terítéken Magyarország: tárgyaltak az EP-ben a magyar jelentés munka- dokumentumáról, plenáris vita, valamint újabb levél a Bizottság elnökétől Makrogazdasági egyensúlyhiány eredmények a 13 tagállam vonatkozásában ában Cameron és Merkel tárgyalása a brit reformelképzelésekről Alacsony részvétel a horvát EP-választásokon Az új szlovén kormány azt ígéri, nem lesz szükség EU-s s mentőakcióra Tető alatt a ciprusi EU-segítség, megnövekedett saját hozzájárulással A Schengeni i Információs Rendszer (SIS II) indulása Jelentés a Duna-stratégiáról Haladnak a tagállamok az EU2020 oktatási céljai felé Szigorúbb szabályok a kitermelőknek, enyhébbek a kkv-nek Prodi: elkerülhetetlen volt a beavatkozás Maliban Egy éves a Polgári Kezdeményezés Erősebb fellépést sürgetnek a kirekesztés ellen a Roma Nap alkalmából Portré: Rui Tavares Think-tank figyelő: Bruegel: Európa növekedési problémája és mit lehet tenni ellene? Leszámolhat az EU a banktitokkal Az Európai Unió a legfelsőbb szinten, a tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács következő, május 22-ei ülésén foglalkozik a banktitokkal, jelentette be Herman Van Rompuy április 12-én. Meg kell ragadnunk a megnövekedett politikai lendületet, hogy kezeljük ezt az életbevágó problémát nyilatkozta az Európai Tanács elnöke. Ennek a banktitkot, az alacsony adókat kínáló offshore -államokat és az adóelkerülés visszaszorítását érintő lendületnek számos oka van. A hónap elején elkezdték nyilvánosságra hozni egy nemzetközi újságírói vizsgálat

2 eredményeit mintegy 2,5 millió kiszivárogtatott, adóparadicsomokban nyitott számlákkal kapcsolatos dokumentumról. Az Offshore Leaks alapján mintegy 21 és 31 trillió dollár közötti összeget tarthatnak adóparadicsomokban ez akkora, mint az USA és Japán teljes gazdasága együtt. Becslések szerint így csak az EU-ban ezermilliárd eurónyi adóbevételtől esnek el a tagállamok. Emellett Franciaországban a volt költségvetési miniszter, Jérôme Cahuzac nagyjából 600 ezer eurót próbált eltitkolni a svájci bankszámláján, a botrány miatt pedig a rendkívül népszerűtlen Francois Hollande elnök keresztes hadjáratot hirdetett az adóelkerülés ellen. A túlméretezett bankszektorú offshore-állam, Ciprus problémái, majd pénzügyi mentőöve is számos kérdést vetett fel, és a készülő közös európai bankfelügyelet, valamint egy amerikai jogszabály is indokolja a változtatást utóbbi szerint a bankoknak adatokat kell szolgáltatniuk amerikai betéteseikről, legyenek bárhol is azok. A fenti okokból az EU öt legnagyobb gazdasága, Franciaország, Németország, Spanyolország, Olaszország, és az Egyesült Királyság április 9-én közös levélben jelentette be Algirdas Šemeta adóügyi EU-biztosnak, hogy egy automatikus információcsere-rendszert indítanak az adóelkerülés ellen. Ezt a már említett amerikai jogszabály alkalmazásáról és az ehhez szükséges együttműködésről szóló tárgyalások alapján alakították ki. Igyekszünk ezeket a megállapodásokat az új nemzetközi normává tenni többek között a különféle nemzetközi fórumokon keresztül azzal a végső célkitűzéssel, hogy megállapodjunk egy többoldalú keretrendszerről szögezték le. A megállapodás nyitott más tagállamok felé is, sőt, azt is kifejtették, hogy szeretnének EU-szinten foglalkozni a kérdéssel, és felszólították a megtakarításokról szóló uniós irányelv kiegészítését eddig nem aláíró országokat (Ausztriát és Luxemburgot), hogy ezt haladéktalanul tegyék meg, megalapozva, hogy annak hatályát harmadik országokra is kiterjeszthessék. A 2003-as EU-jogszabály szigorítása értelmében egy tagállam köteles információt szolgáltatni egy másik tagállamban élő betétesének fizetett kamatokról az ügyfél hazájának. Ez alól Luxemburg, valamint Ausztria és Belgium egy átmeneti időszakban alternatív megoldással kapott mentességet, de Brüsszel 2010-ben önként lemondott a banktitokról. Ausztria és Luxemburg ugyanakkor arra hivatkozva akadályozta a megállapodást, hogy az EU-nak előbb hasonló egyezményeket kellene kötnie más, nem uniós európai adóparadicsomokkal, nehogy oda áramoljon át a betétesek pénze, majd különböző okokkal akasztotta meg folyamatosan ezen tárgyalások megkezdését. Április 10-én azonban Jean-Claude Juncker, Luxemburg miniszterelnöke bejelentette: elfogadják a módosítást és január 1-től bevezethetik az információ automatikus cseréjét. Ezzel Ausztria maradt a banktitok utolsó védőbástyája április 12-ére, az uniós pénzügyminiszterek kétnapos informális találkozójának kezdetére. Bár az ülés első napján, egy sajtótájékoztatón már Lengyelország is csatlakozott az ötökhöz, Maria Fekter osztrák miniszter hajthatatlan maradt. Leszögezte, hogy ragaszkodni fognak a betétesek alkotmányban rögzített jogaihoz, az automatikus adatcserét a magánélet súlyos megsértésének nevezte, és szerinte az EU jobban tenné, ha a brit és karibi offshore-szigetekre koncentrálna, amelyek a pénzmosás és az adóelkerülés valódi csomópontjai. Egyesült királyságbeli kollégája, George Osborne ugyanakkor úgy fogalmazott, már előrehaladott állapotban vannak a tárgyalások, hogy a szigetország tengerentúli területein is automatikus legyen az információcsere. Nem kételkednek benne, mit várunk el tőlük nyilatkozta. Végül az Európai Tanács május 22-ei csúcsa mellett a következő pénzügyminiszteri találkozón térnek vissza a kérdésre. (MB) - 2 -

3 Terítéken Magyarország: tárgyaltak az EP-ben a magyar jelentés munka-dokumentumáról, plenáris vita, valamint újabb levél a Bizottság elnökétől Az Európai Parlament LIBE bizottsága újra napirendjére tűzte a Magyarországgal foglalkozó jelentést. A LIBE immár a jelentés ötödik munkadokumentumát vitatta meg, amely jórészben az eddigi dokumentumokra támaszkodott, valamint részletesebben foglalkozik az Alaptörvény negyedik módosításával. Rui Tavares portugál zöldpárti raportőr elmondta, hogy a végső jelentéstervezetet nem sokára benyújtják, arról várhatóan májusban a LIBE már tárgyalni is fog. Tavares a jelentéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy abban a magyar kormánnyal is egyetértenek, hogy Magyarországon rövid idő alatt meglehetősen nagy, alaprendszereket érintő változások mentek végbe. Véleménye szerint a kérdés az, hogy ezek összhangban vannak-e az EUSz. 2. és 4. cikkével, vajon egységes folyamatot írnak-e le és hogy az Európai Unió a jövőben milyen mechanizmusokat tud kidolgozni hasonló helyzetek kezelésére. A jelentéstervezettel kapcsolatban többen informálisan kritikákat fogalmaztak meg, mondván, az kifejezetten politikai dokumentum és számos tényszerű információt is figyelmen kívül hagy. A kritikák minden irányból minden irányba felszínre kerültek a különböző nyilatkozatokban és az egyes sajtóorgánumokban. Míg többen a 7. cikk esetleges alkalmazását vetik fel, addig mások úgy vélik, nagyobb a vita füstje, mint a lángja és a végén nem éri majd elmarasztalás Magyarországot. Az Európai Néppárt hivatalos véleménye alapján egységes a kérdésben és ezt az egységet megőrizendő, Orbán Viktor miniszterelnök kedden este, az EPP frakció találkozóján is részt vesz Strasbourgban, hogy személyesen válaszolhasson ez esetlegesen felmerülő kérdésekre. Szerdán plenáris vitára kerül sor liberális kezdeményezésre a magyar alkotmányos helyzettel kapcsolatban, amely vitán Orbán Viktor miniszterelnök már nem vesz részt (szerdán kerül sor Londonban Margaret Thatcher temetésére, ahol a magyar kormányfő is tiszteletét teszi). A vita többek szerint nem túl időszerű, hiszen a Tavares-jelentés várhatóan csak júniusban kerül a plenáris elé és több más, a kérdésben vizsgálódó európai intézmény így például az ET sem fejezte be még vonatkozó értékelő és elemző munkáját, így következtetések levonására még nem most kell, hogy sor kerüljön. Az Európai Parlamenten kívül máshol is téma a magyar kérdés, hiszen az Európai Bizottság várhatóan a héten újra foglalkozik Magyarországgal. José Manuel Barroso bizottsági elnök újra levelet írt a magyar miniszterelnöknek a témában és a napokon belül további, a témával foglalkozó nyilatkozat is várható a Bizottság részéről, amely tartalmára vonatkozóan állítólag újabb uniós eljárás megindítása is szóba került. További információ: Makrogazdasági egyensúlyhiány eredmények a 13 tagállam vonatkozásában Az Európai Bizottság április 10-én tette közzé a novemberi, riasztási mechanizmus - 3 -

4 keretében elfogadott jelentésekkel kapcsolatos vizsgálatokat a makrogazdasági egyensúlyhiány megszüntetése érdekében. A vizsgálat megállapítja, hogy Európában folyamatban van a makrogazdasági kiigazítás, azonban jellege és üteme az egyes tagállamokban eltérő, a kiigazítás pedig még nem fejeződött be. A vizsgálatok rámutattak olyan kérdésekre, mint a folyó fizetési mérlegek hiányának csökkenése, a fajlagos munkaerőköltségek konvergenciája, a túlzott ingatlanárak korrekciója és a magánszektor eladósodottságának mérséklődése. A megfogalmazott vélemények szerint a következő években az országok közötti növekedési eltérések meg fognak maradni. Szükség van a tagállamok részéről a strukturális reformok iránti határozott elkötelezettségre. Tizenegy ország (Belgium, Bulgária, Dánia, Franciaország, Olaszország, Magyarország, Málta, Hollandia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság) esetében a Bizottság az egyensúlyhiányt nem találta túlzottnak, azonban felkérte az országokat, hogy nemzeti reformprogramjaikban, és stabilitási- és konvergencia-programjaikban vegyék figyelembe a részletes vizsgálatok megállapításait. Emellett május 29-én átfogó szakpolitikai ajánlásokat adnak ki ezen országok számára. Két tagállamban, Spanyolországban és Szlovéniában túlzott egyensúlyhiányt állapított meg a Bizottság. Spanyolországban a belső és a külső adósság rendkívül magas szintje továbbra is komoly kockázatot jelent a növekedés és a pénzügyi stabilitás szempontjából, míg Szlovéniában jelentősek a pénzügyi szektor stabilitására ható, a vállalatok eladósodottságából és a hitelállomány leépítéséből eredő kockázatok, amit súlyosbítanak az államháztartási kapcsolódások is. (Szlovéniával kapcsolatban lásd külön cikkünket.) Ciprussal kapcsolatban a riasztási mechanizmus keretében készült jelentés megállapította, hogy további vizsgálatra van szükség. A támogatási programban részt vevő országok ugyanakkor nem tartoznak a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás hatálya alá, mivel gazdasági kiigazítási programjuk keretében ezekre az országokra már megerősített gazdasági felügyelet vonatkozik. A vizsgálat Magyarországgal foglalkozó része megállapítja, hogy számos intézkedés van folyamatban, amely az egyenlőtlenségek kiigazítására irányul és hatékony intézkedéseket vezettek be elsősorban a külső egyenlőtlenségek megszüntetése céljából. Emellett ugyanakkor megjegyzi, hogy számos, piac-barátnak nem nevezhető intézkedés lassítja a növekedési potenciált, amely az ország sérülékenységét is növeli. Míg a fiskális konszolidáció folytatása mindenképp kívánatos, a vizsgálat szerint érdemes lenne néhány adózási kérdést felülvizsgálni, különösen az egyes szektorokat érintő különadókat és ezzel együtt egy vállalkozás-barátabb környezet kialakítására lenne szükség. További információ: n.htm A magyar helyzettel foglalkozó vizsgálat-rész:

5 Cameron és Merkel tárgyalása a brit reformelképzelésekről A brit miniszterelnök április 12-én, pénteken utazott Németországba, hogy a hétvége során a kancellár elé terjessze kormánya álláspontját az EU jövőjével kapcsolatban. A találkozó az első komoly megbeszélés lesz a két kormányfő között Cameron híres januári beszéde óta, melyben felvetette a brit tagság feltételeinek újratárgyalását, valamint legkésőbb 2017-ig a bentmaradásról szóló népszavazást ígért. Cameron elsődleges célja most az, hogy az elidegenedés helyett támogatást és közös pontokat találjon a legfontosabb európai vezetőkkel. A hét elejére hasonló célú spanyolországi és franciaországi látogatásokat tervezett, ám ezeket Margaret Thatcher halála miatt kénytelen volt lemondani. Elemzők szerint Madrid és Párizs egyébként kevéssé fogékony a britek által propagát kevesebb Európa elképzelésre. Mariano Rajoy kormányát sokkal inkább foglalkoztatják olyan belpolitikai ügyek, mint a katalán kérdés; a gazdasági válság megoldását pedig mindenképp a megnövekedett közösségi együttműködésben látják. François Hollande szocialista vezetésű Franciaországa pedig szinte kendőzetlen ellenszenvvel fordul a konzervatív brit gazdaság- és költségvetéspolitikai irányvonal felé. Ezzel szemben Cameron és Merkel több tekintetben van közel azonos állásponton: egyetértenek abban, hogy a Bizottság szerepét ideje visszafogni, s a közös költségvetés növekedésének is gátat szabnának. Merkel nagyra értékeli, hogy a britek a bürokratikus akadályok felszámolására, a szabad piacra és a versenyképességre helyezik a hangsúlyt, valamint a két ország partner a más jelentős gazdasági blokkokkal (USA, India) kötendő uniós szabadkereskedelmi megállapodások terén is. Viszont Cameron rugalmasabb Európára és egyes közösségi kompetenciák visszavételére vonatkozó kérései már nem számíthatnak ilyen szívélyes fogadtatásra. Valószínűtlen, hogy a szeptemberi választásokra készülő német kancellár hajlandó lenne kockázatos egyezkedésbe bocsátkozni az uniós szerződések radikális újragondolásáról. Az opt-outokra építő brit vízió ütközhet Merkel azon tervével, hogy kodifikálásra kerüljön az eurózónán belüli szorosabb együttműködés. A brit kormányfő komoly dilemma előtt áll: bár valóban hisz abban, hogy az Egyesült Királyság erősebb az unión belül, számolnia kell a pártján belüli euroszkeptikus szárnnyal és a kilépésért kardoskodó UK Independence Party emelkedő népszerűségével is. (MZS) Alacsony részvétel a horvát EP-választásokon Vasárnap, április 14-én tartották a választásokat Horvátországban, hogy a jelenlegi állapotok szerinti 12 EP képviselőt megválasszák az ország csatlakozását követő EP-beli képviseletre. A választásokra a jogosultak csak mintegy 21%-a ment el, amely viszonylag alacsony szám, különös tekintettel arra, hogy az ország várhatóan hónapokon belül az Európai Unió 28. tagállama lesz. Januárban, amikor magáról a csatlakozásról kellett szavazni, a referendumon a választók több mint 43%-a jelent meg. De nem csak ahhoz képest alacsony a szám, hanem még a szerény és csökkenő tendenciát mutató egyéb tagállami mutatókkal szemben is kirívó a 21%-os részvétel. A választásokon egyébként az ellenzék aratott győzelmet, hiszen az ellenzéki HDZ párt hat képviselőt küldhet majd az EP-be, míg a balközép SDP öt képviselőt kap. Emellett egy nacionalista bal munkáspárti képviselő is tagja lesz a horvát EP delegációnak

6 A július 1-jei csatlakozásig a képviselők megfigyelőként lesznek jelen az EP munkájában, szavazati jog nélkül. Az új szlovén kormány azt ígéri, nem lesz szükség EU-s s mentőakcióra Alenka Bratušek miniszterelnökként tett első brüsszeli látogatása során egy április 9. keddi sajtótájékoztatón igyekezett csillapítani a szlovén gazdasággal kapcsolatos félelmeket. A felröppent híresztelések szerint Szlovéniának, Ciprushoz hasonlóan, bankrendszere miatt az EU-tól kell segítséget kérnie. Az új kormány kész mindent megtenni, hogy magunk oldjuk meg a problémáinkat, közölte Bratušek. Hangsúlyozta, az állam egy működő, exportorientált gazdaság, mely nem említhető egy lapon az adóparadicsomokkal. A szlovén bankrendszer GDP-hez viszonyított nagysága is jóval az EUátlag alatt van. A sajtótájékoztatón megszólalt José Manuel Barroso is, aki szintén elutasította a Ciprussal való bármiféle összehasonlítást, ám figyelmeztetett, hogy az országnak a fenntarthatóság érdekében fel kell készülnie a valaha látott legmélyrehatóbb reformok végrehajtására. Kiemelten fontosnak nevezte a korrupció visszaszorítását, hiszen az nem pusztán etikai kérdés, hanem a szükséges szakpolitikai lépések társadalmi elfogadottságát és sikerességét is közvetlenül befolyásolja. A kormány tervei szerint júniusig létrejön egy külön intézmény, mely átveszi a problémás adósságok kezelését, ezáltal tehermentesítve a bankokat. Az állami tulajdonban lévő pénzintézetek, így a Nova Ljubljanska Banka és a Nova Kreditna Banka Maribor annak következtében kerültek bajba, hogy főként építőpari cégek számára kiadott hiteleiket az adósok nem tudják visszafizetni. Épp kedden látott napvilágot egy OECD-jelentés is, mely szerint a szlovén bankok által birtokolt toxikus eszközök mennyisége meghaladhatja a hivatalos becslésekben mérteket. Az állami szervek szerint a bankok újratőkésítéséhez előreláthatólag nagyjából a GDP 3%-át kitevő összegre, egymilliárd euróra lesz szükség, ám a szervezet elemzése ezt is kétségbe vonja, és magasabb szintet vetít előre. A jelentésben kiemelt problémaként jelenik meg a transzparencia hiánya is. Javaslatuk szerint az újonnan végrehajtott banki stressz-tesztek eredményeit nyilvánosságra kell hozni, s ezek után kell végrehajtani az állami bankok feltőkésítését és privatizációját. Szlovénia kitüntetett figyelmet kapott az Európai Bizottság szerdán publikált jelentésében is. Eszerint az országban jelentős makrogazdasági egyensúlytalanságok figyelhetők meg, melyek sürgős kiigazításra szorulnak. A szlovén kérdés ennek megfelelően a pénzügyminiszterek hétvégi dublini találkozójának napirendjén is szerepelt. Az új közösségi gazdasági felügyelet részét képező makrogazdasági figyelmeztető mechanizmus keretében kiadott legújabb bizottsági jelentések 13 ország gazdasági problémáiról adnak előrejelzést. (MZS) További információ és a Bizottság ország-jelentései: n.htm Tető alatt a ciprusi EU-segítség, megnövekedett saját hozzájárulással - 6 -

7 Április 12-én, pénteken este az eurócsoport pénzügyminisztereinek dublini találkozóján megszületett a végleges döntés a ciprusi mentőcsomagról. A tízmilliárd eurós összegből kilencmilliárdot az Európai Stabilitási Mechanizmus, a fennmaradó egymilliárdot pedig a Nemzetközi Valutaalap teremti elő. Ez az első olyan mentőöv, melyet uniós részről teljes mértékben az ESM, az EU állandó mentőalapja kezel, s jelentősen kedvezőbb kamatfeltételeket tartalmaz, mint a korábbiak. Klaus Regling, az ESM ügyvezető igazgatója elmondta, az alap eddigi működésének legsikeresebb hetét tudhatja maga mögött, miután nyolcmilliárd euró értékben kibocsátott öt évre szóló kötvényeire óriási volt a kereslet, s így azokat 1%-ot alig meghaladó kamattal sikerült értékesíteni. A szigetország május közepén juthat hozzá a források első részletéhez, és összesen tizenöt év áll majd rendelkezésére a visszafizetésre. Időközben a teljes összeg az eredetileg tervezett 17 milliárdról 23 milliárdra ugrott. Ennek megfelelően Ciprus 7 milliárd helyett immár 13 milliárdot kénytelen hozzátenni a végösszeghez. Anasztasziadisz elnök felkereste Olli Rehn pénzügyi biztost, illetve levélben kérte a Bizottság és az Európai Tanács elnökét, hogy a különösen súlyos helyzetre való tekintettel növeljék meg az uniós segítség mértékét. Az ország gazdaságának teljesítménye akár 15%-kal is visszaeshet idén. Rehn azonban nyilatkozatban közölte, nem lesznek további EU-források. Mint elmondta, a 17 milliárd fedezi a nettó finanszírozási szükségleteket, a további hatmilliárdra pedig egyéb kockázati tényezők semlegesítése érdekében van szükség. A biztosítatlan bankbetétekből így 10,6 milliárd eurót kell összegyűjtenie az államnak. A Financial Times birtokába jutott dokumentumok szerint ezen felül a ciprusi központi bank eladja aranykészleteinek túlnyomó többségét (10 tonnát az összesen 13,9 tonnából), további négyszázmillió euró bevételt teremtve ezáltal. A nemesfémpiacot megbolygatta a hír, mivel az európai jegybankok 1999 óta az aranyár stabilitása érdekében visszafogják eladásaikat, és immár hagyományosan nettó felvásárlónak számítanak. Egyesek attól félnek, a lépés veszélyes precedenst teremthet a többi adóssággal küszködő ország számára. A ciprusi program elfogadásának következő állomása a nemzeti parlamentek szintjén lesz. Ezen belül kiemelt fontosságú a Bundestag, ahol először a költségvetési bizottság, majd április 18- án teljes plenáris ülés tárgyalja az ügyet. (MZS) A Schengeni Információs Rendszer (SIS II) indulása április 9-én megkezdte működését a Schengeni Információs Rendszer második generációs verziója (SIS II). A rendszer célja, hogy megkönnyítse a schengeni térségen belüli szabad mozgást és tovább növelje annak biztonságát. A SIS II egy korszerű IT-rendszer, amely három komponensből áll: egy központi rendszerből, a schengeni térség országainak nemzeti rendszereiből, valamint a központi és nemzeti rendszereket összekötő kommunikációs infrastruktúrából. A SIS II lehetővé teszi, hogy a nemzeti határellenőrzési hatóságok, vám- és rendőri hatóságok információt cseréljenek a súlyos bűncselekmények elkövetésében esetleg érintett személyekről. A rendszer emellett magában foglal egy eltűnt személyekre, különösen eltűnt gyerekekre vonatkozó riasztási mechanizmust, valamint információkat tartalmaz bizonyos vélhetően lopott vagy elveszett vagyontárgyakról, például bankjegyekről, személy- és kisteherautókról, fegyverekről és személyazonossági dokumentumokról

8 A SIS II az 1995 óta működő Schengeni Információs Rendszer második generációja, amely új, kiterjesztett funkciókkal rendelkezik: lehetőség van például biometrikus adatok (ujjlenyomatok és fényképek) bevitelére, új riasztási típusokat tartalmaz (lopott légi járművekre, hajókra, konténerekre, fizetőeszközökre), vagy a különböző riasztások (például egy személyre és egy járműre vonatkozó riasztás) összekapcsolására. A SIS II emellett közvetlenül a letartóztatás, átadás, kiadatás céljából körözött személyekre vonatkozó riasztáshoz csatolva tartalmazza az európai elfogatóparancs (EEP) másolatát is, ami megkönnyíti és meggyorsítja az illetékes hatóságok számára a szükséges nyomon követés biztosítását. További információ: A SIS II nagyfokú adatvédelmet is biztosít: a rendszerhez csak a nemzeti határellenőrzési, rendőri, vám-, igazságügyi, vízum- és járműregisztrációs hatóságok rendelkeznek hozzáféréssel. Mindenkinek joga van a SIS II rendszerbe rá vonatkozóan bevitt adatokat megtekinteni, és kérheti az illetékes nemzeti hatóságtól a rá vonatkozó személyes információk javítását vagy törlését. Ugyancsak bárki eljárást indíthat valamely bíróság előtt a személyére vonatkozó figyelmeztető jelzés miatt, különösen az abban foglalt információk javítása, törlése vagy rendelkezésre bocsátása végett, illetve kártérítés céljából. A nemzeti felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos szorosan együttműködnek és biztosítják a SIS II összehangolt felügyeletét. (MA) Jelentés a Duna-stratégiáról Az Európai Bizottság a stratégia indítása után két évvel április 9-én tette közzé az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiája által elért eredményekről szóló első jelentését. A Duna makrorégió 14 országból áll, melyek közül 8 az EU tagállama. A jelentés részletezi, hogy ezeknek az országoknak hogyan sikerült számos közös projekt és kezdeményezés útján máris konkrét együttműködési rendszert kialakítaniuk. A Bizottság viszonylag kevés konkrétumot tartalmazó jelentése felkéri a Duna menti országok kormányait, hogy foglalják bele a stratégiát a as időszak regionális politikája kereteikbe. A jelentés a stratégia négy kulcsfontosságú területén elért konkrét haladásra összpontosít: a Duna régió összekapcsolása, a környezetvédelem, a jólét megteremtése és a Duna régió megerősítése. Felkéri a 14 részt vevő országot a megfelelő személyzettel ellátott és megfelelő finanszírozású struktúrák biztosítására a Dunastratégia prioritásainak nemzeti szintű végrehajtásához. (MA) További információ: Haladnak a tagállamok az EU2020 oktatási céljai felé Az Európai Unióban 36 százalékos volt a felsőfokú oktatásban részesült évesek

9 aránya 2012-ben, a korai iskolaelhagyóké pedig 13 százalék. Előbbi mutató két százalékot nőtt 2010-hez képest, míg utóbbi egyet csökkent. Az EU Európa 2020 stratégiája többek között azt a célt tűzte ki, hogy a évesek 40 százalékának legyen diplomája, míg azoknak a éveseknek az arányát, akik már nem vesznek részt oktatásban vagy képzésben és nincs középfokú végzettsége, 10 százalékra csökkentsék. Eszerint mindkét mutató jó irányba változott, és ilyen tempóval sikerülhet is elérni a 2020-ra megkívánt szintet. Az EU célkitűzéseinek eléréséhez a tagállamoknak nemzeti vállalásokat kellett tennie 2010 novemberéig (ennek néhány tagállam csak részben, az Egyesült Királyság pedig egyáltalán nem tett eleget). Nagyjából minden második ír, ciprusi és luxemburgi éves végzett főiskolát vagy egyetemet, míg az olaszok, románok és máltaiak alig több, mint ötöde. Nyolc ország már 2012-ben elérte a 2020-as nemzeti célját. Főleg a keleti tagállamokban volt látványos a növekedés, höz képest Lettország, Csehország és Románia is nagyjából duplázott. Hazánkban is jelentősen, kétharmadával emelkedett a diplomások száma, 2010-hez viszonyítva pedig a harmadik legnagyobb arányú növekedést sikerült elérni, így mindössze 0,4 százalék hiányzott a 2020-as 30,3 százalékos célhoz. A korai iskolaelhagyás terén Szlovénia, Szlovákia és Csehország 5 százalék körüli értékeket mutathat fel, míg Spanyolországban a diákok kis híján negyede, Máltán 22,6 százaléka, Portugáliában pedig több mint ötöde nem jut el az érettségiig. Magyarország 2005 óta egy százalékot javítva, ám 2010-hez képest egyet rontva 11,5 százalékkal a tizedik legalacsonyabb aránnyal rendelkezik. Csak az Egyesült Királyságban és Lengyelországban nőtt a korai iskolaelhagyás 2005 óta. (MB) A teljes felmérés az alábbi linken elérhető: BP/EN/ BP-EN.PDF Szigorúbb szabályok a kitermelőknek, enyhébbek a kkv-nek Szigorúbb szabályok vonatkoznak majd a tőzsdén jegyzett és nagyméretű olaj-, gáz-, fakitermelői és bányászati vállalatokra az Európai Parlament (EP) és a Tanács április 9-ei alkuja nyomán. Ezzel a remények szerint megtörhet a nyersanyag-átok, azaz hogy bizonyos országok hiába rendelkeznek bőséges ásványkincsekkel, az azok kitermelését övező korrupció miatt ez inkább gazdasági károkat, mint hasznot okoz. Az USA már ben elfogadott hasonló szabályozást, így a kitermeléssel foglalkozó nagyvállalatok 90 százalékára vonatkozhatnak ilyen feltételek. Az alku értelmében a cégeknek projektenként és országonként minden 100 ezer euró feletti kifizetést jelenteniük kell, amit a kormányoktól kaptak vagy nekik adtak többek között a preferenciális adófizetési módok, sőt, az ingyenes épülethasználat is ilyennek minősül. A tagállamok több kísérletet is tettek a javaslatok enyhítésére, így az EUobserver szerint például Franciaország és az Egyesült Királyság puhább definíciót szeretett volna arra, mi is minősüljön egy projektnek. Más országok azt szerették volna elérni, hogy ha a fogadó országban a kifizetés nyilvánosságra hozatala bűncselekménynek minősül, tegyenek kivételt a szabály alól. A tagállamok viszont megakadályozták az EP egy javaslatát, amely azt célozta volna, hogy a telekommunikációs és építési ágazatokra is kiterjeszthessék a szabályozást. Ha a teljes Parlament és a Tanács is igent mond a

10 tervezetre, akkor az hatályba léphet, bár az EUobserver egy névtelen tanácsi forrása szerint várhatóan legalább egy tagállam nemmel fog szavazni. A megállapodást ugyanakkor üdvözölte Michel Barnier belső piaci biztos, mivel az átláthatóság új korszakát hozhatja el egy olyan iparág számára, amely túl gyakran burkolózik titkokba, valamint segít az adóelkerülés és korrupció elleni harcban, és a Transparency International is. Az alku részeként egyszerűbb a pénzügyi beszámolási követelményeket fogadtak el a kis- és középvállalkozásokra, ami az egyik kulcsfontosságú része a 2011-ben bejelentett Egységes Piaci Intézkedéscsomagnak. (MB) Prodi: elkerülhetetlen volt a beavatkozás Maliban Az Európai Parlament külügyi és fejlesztési bizottságának, valamint biztonság- és védelempolitikai albizottságának tagjai együtt hallgatták meg Romano Prodit, az ENSZ Száhelövezeti különmegbízottját április 8-án. Az Európai Bizottság volt elnöke jelenleg a világszervezet megbízásából felel az Afrika északi részén, a Szahara déli peremén az Atlantióceántól a Vörös-tengerig végighúzódó válságövezetért, amelyhez Mali jókora része is tartozik. Mindig is a békén dolgoztam, de a francia beavatkozás abszolút szükségszerűnek bizonyult, mivel [Mali] az összeomlás szélén volt jelentette ki Prodi, miután a francia hadsereg visszaszorította az ország jókora részét hatalmukba kerítő fegyvereseket. Véleménye szerint elkerülhetetlen volt a beavatkozás, de kiemelte, hogy most a megbékélés folyamatának kell következnie. Azt is fontosnak tartotta, hogy biztosítsák a júliusi választás sima lefolytatását. A franciákhoz azóta folyamatosan csatlakoznak a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségének katonái, Mali volt gyarmattartója pedig a lehető leghamarabb átadná a helyét. A helyi hadsereg megerősítéséhez is hozzáfogtak, az EU április elején megkezdte mali katonák képzését (EUTM Mali). Prodi ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy ne csak egy országra koncentráljanak, hanem regionális megközelítést alkalmazzanak. Ioan Mircea Paşcu, a külügyi bizottság alelnöke rámutatott, hogy az EU-nak már van egy Száhelövezeti stratégiája. Ez az olyan térségre jellemző problémákat igyekszik kezelni, mint a kiugró szegénység, az élelmiszer-válságok, a vallási szélsőségek vagy a terrorizmus. Utóbbi miatt a képviselők is külön aggodalmukat fejezték ki. Az ülésen többek között Algéria is részt vett megfigyelőként, ahol idén januárban 67 halálos áldozatot követelő túszejtő akciót hajtottak végre az al-kaidához köthető terroristák. (MB) Egy éves a Polgári Kezdeményezés A Polgári Kezdeményezés (Citizens Initiative) egy éve kezdett működni. A Lisszaboni Szerződés által bevezetett eszköz lehetőséget ad a polgároknak, hogy számukra fontos ügyeket jogalkotásra javasoljanak és a megfelelő támogatottság megszerzése után jogalkotási mederbe tereljenek

11 Eddig 27 javaslat született Polgári Kezdeményezés keretei között, amelyek közül tizennéggyel az Európai Bizottság jelenleg is foglalkozik. Az egyik legsikeresebb kezdeményezés a Right2Water kezdeményezés volt (ezzel az EU-Navigátor is foglalkozott), amely azóta számos bizottsági javaslatra is hatással volt és a vonatkozó szabályozás 2015-es reformjához is hozzájárul. További információ: Erősebb fellépést sürgetnek a kirekesztés ellen a Roma Nap alkalmából április 8-án, a Nemzetközi Roma Nap alkalmából az Európai Bizottság is foglalkozott az európai cigányság kérdésével. A Bizottság állásfoglalásában felszólította a tagállami kormányokat, hogy az egyes, nemzeti roma stratégiákat hajtsák végre, az abban foglaltak mellett pedig erősítsék meg elkötelezettségüket. Az állásfoglalás felhívja a figyelmet arra, hogy a roma integráció kérdése nem csak szociális kötelezettség, de a tagállami gazdasági teljesítmények növelése miatt is elengedhetetlenül fontos. Mint ismeretes, a magyar elnökség a romakérdéssel kiemelten foglalkozott és így 2011-ben sikerült elfogadni azt a javaslatot, amely alapján minden tagállamnak roma stratégiát kell kidolgoznia és megvalósítania. Azonban a realitás sajnos felemás: mindeddig összesen tizenkét tagállam (köztük hazánk) fogadott el ilyen stratégiát, a stratégiák végrehajtásának figyelemmel kíséréséhez pedig nem alakultak még ki a megfelelő kommunikációs csatornák. További információ: PORTRÉ Rui Tavares A portugál zöldpárti EP képviselő július 29-én született Lisszabonban óta az Európai Parlament képviselője, ahol a Zöldek / Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport tagja függetlenként, mivel pártjából 2011-ben kilépett. Tanulmányait a Lisszaboni Egyetemen folytatta, ahol történelmet és irodalmat tanult, valamint kutatott Párizsban is és vendégprofesszorként New Yorkban is dolgozott

12 THINK TANK FIGYELŐ: Think tank figyelő: Bruegel: Európa növekedési problémája és mit lehet tenni ellene? Az Bruegel (Darvas, Pisany-Ferry, Wolff) legújabb elemzése az európai recesszióból való kilábalás feladatiról szól- Az EU növekedési teljesítménye már a válság előtt is kiábrándító volt, de a válság kitörése óta még súlyosabb a helyzet. A gyenge növekedésnek komoly szerepe van a folyamatos bankválságban is. Az állandósult magas munkanélküliség nem csak a hosszú távú növekedés kilátásait veszélyezteti, de erodálja a társadalom készségszintjét is. A recesszió különösen káros a déli tagországok esetében, ahol alig látszik esély a közpénzügyek rendbe tételére. Ebben a helyzetben világos, hogy az európai szociális modell fenntarthatatlan. A legfontosabb teendő a normális szintű banki hitelezési tevékenység helyreállítása, ezzel párhuzamosan meg kell tisztítani a bankszektort a gyenge hitelintézetektől és rendbe tenni tőkeinjekciókkal az egészségesebb intézményeket. A második teendő a versenyképes és produktív cégek és szektorok helyzetbe hozása, a termelési tényezők hozzájuk való irányításával. Szükség van továbbá az eurózónán belüli versenyképességi eltérések kezelésére a déli tagországok gazdaság növekedésének ösztönzése érdekében. Végül pedig az EU pénzügyi alapjait és az EIB forrásokat a növekedés fokozására kell fordítani a mély válságban lévő tagországokban. (MA) A dokumentum elérhető itt: TUDTA-E? Horvátország 2003-ban adta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióba, így amennyiben valóban megvalósul a júliusi csatlakozás pontosan 10 év alatt válik tagállammá, csakúgy, mint Magyarország, amely 1994-es csatlakozási kérelme után 2004-ben vált az Unió tagjává. IMPRESSZUM Az EU-Navigátor a Magyar Külügyi Intézet heti uniós híreket feldolgozó hírlevele, amely az Európai Kutatási Központ szerkesztésében készül. Szerkesztő: Marján Attila (MKI EKK), Szalóki Katalin A hírlevél további munkatársai: Márton Balázs (Kitekintő), Murányi Zsófia eunavigator@hiia.hu