Kohéziós politika, uniós támogatások és közbeszerzés. Dr. Holovács Gabriella (LL.M Groningen)

Átírás

1 Kohéziós politika, uniós támogatások és közbeszerzés Dr. Holovács Gabriella (LL.M Groningen)

2 Kohéziós politika Cél: - a gazdasági egység erősítése, - a hátrányos helyzetű régiók versenyképességének növelése - egység a sokféleségben - tartós elmaradottság csökkentése

3 Kohéziós politika kialakulása 1957 Római Szerződés: gazdasági növekedés reménye Regionális politikáért felelős Főigazgatóság (DGXVI) létrehozása 1975 Strukturális Alapok (ERFA felállítása) 1986 EEO: -kohéziós politika elsődleges jogba emelése: II. rész V. cím: Gazdasági és társadalmi kohézió beemelése Delors-I csomag : - Kohéziós politika alapelveinek megfogalmazása - finanszírozási reform: 7 éves programciklusok projektenkénti finanszírozás helyett -programozási reform (3 fázis) - strukturális alapok összehangolása (ERFA,ESZA, EMOGA, HOPE) - célkitűzések meghatározása Maastrichti Szerződés - KA létrehozása -szubszidiaritás általános alapelvvé emelése 2007 kohéziós politika reformja

4 Kohéziós politika alapelvei 1. Addicionalitás 2. Koncentráció 3. Partnerség 4. Programozás 5. Szubszidiaritás (1993-tól) 6. Arányos intervenció 7. Esélyegyenlőség, megkülönböztetés tilalma 8. Fenntartható fejlődés

5 Kohéziós politika célkitűzései 1. Konvergencia -SA-ból NUTS2 régiók, amelyeknél közötti időszakra vonatkozó GDP nem éri el az EU 25 GDP átlag 75%- át -KA-ból azok a tagállamok, amelyeknél időszakra vonatkozó GNI (vásárlóerő-paritáson mért közösségi adatok alapján számított bruttó nemzeti jövedelem) nem éri el az EU- 25 átlag 90%-át, és rendelkeznek a konvergencia programmal 2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás -Cél: növelje a régiók versenyképességét, foglalkoztatási rátáját 3. Európai területi együttműködés Cél: határon átnyúló együttműködés erősítése

6 Kohéziós politika programozási szintjei 1. Közösségi támogatási keretterv/közösségi stratégiai iránymutatások 2. Nemzeti Fejlesztési Terv /nemzeti stratégiai referenciakeret 3. Operatív Programok

7 Kohéziós politika eszközrendszere támogatási ciklusok szerint Programozási ciklus Kohéziós politika eszközei Jogszabályok Phare 3906/89/EGK SAPARD ISPA 1267/1999/EK Strukturális Alapok: Kohéziós Alap 1260/1999/EK 1164/1994/EK és módosításai ERFA, ESZA, KA 1083/2006/EK Rendelet ERFA, ESZA, KA, EMVA, ETHA CEF 1303/2013/EU 1315/2013/EU 1316/2013/EU

8 között NFT Operatív Programok: - Agrár- és Vidékfejlesztés OP (ÁVOP) - Gazdasági Versenyképesség OP (GVOP) - Humánerőforrás-fejlesztés OP (HEFOP) - Környezetvédelem és Infrastruktúra OP (KIOP) - Regionális Fejlesztés OP (ROP)

9 közötti ciklus ÚMFT ( ) ÚSZT ( )

10 EU források között ÚSZT által meghatározott kitörési pontok 1. Gyógyító Magyarország Egészségipar 2. Megújuló Magyarország Zöld gazdaságfejlesztés 3. Otthonteremtés Lakásprogram 4. Vállalkozásfejlesztés Üzleti környezet fejlesztés 5. Tudomány Innováció Növekedés 6. Foglalkoztatás 7. Közlekedés Tranzitgazdaság Operatív Programok - ÚSZT kitörési pontjai szerint definiálva - EU Bizottság által jóváhagyva

11 közötti ciklus Operatív Programjai Ágazati Gazdaságfejlesztés OP (GOP) Közlekedés OP (KÖZOP) Társadalmi megújulás OP (TÁMOP) Társadalmi Infrastruktúra OP (TIOP) Regionális Nyugat-dunántúli OP (NYDOP) Észak-alföldi (ÉAOP) Dél-alföldi (DAOP) Közép-magyarországi (KMOP) Elektronikus Közigazgatás (EKOP) Államreform (ÁROP) Környezet és Energia (KEOP) Végrehajtás (VOP) Észak-magyarországi (ÉMOP) Közép-dunántúli (KDOP) Dél-dunántúli (DDOP)

12 programozási ciklus Uniós jog 1083/2006/EK Rendelet az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről; Fontosabb hazai jogszabályok 4/2011. (I. 28. )Korm. rendelet 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet 26/2012. (X. 24. ) NFM utasítás (Egységes Működési Kézikönyv)

13 Operatív Programjai Széchenyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) 2. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 3. Integrált Közlekedés-fejlesztési Operatív Program (IKOP) 4. Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 5. Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) 6. Terület és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 7. Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 8. Vidékfejlesztési Program (VP) 9. Közigazgatás és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program (KÖFOP)

14 ciklus Uniós támogatások szabályozása Uniós jog 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, december 11-i 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, december 11-i 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet Fontosabb hazai jogszabályok 272/2014. (XI. 5. ) Korm. rendelet Hazai CEF szabályozás kialakítása folyamatban van.

15 Uniós támogatások intézményrendszere EU Bizottság Irányító Hatóság Irányító Hatóság Irányító Hatóság Irányító Hatóság Közreműködő Szervezet Közreműködő Szervezet

16 Közbeszerzés

17 Közbeszerzés meghatározása (Kbt.4. ) A meghatározott értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési szerződés, illetve építési vagy szolgáltatási koncesszió megkötése érdekében az ban ajánlatkérőként meghatározott szervezetek az e törvény szerinti közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást kötelesek lefolytatni.

18 Közbeszerzés szabályozása (fontosabb jogszabályok) Jogszabály megnevezése évi CVIII. törvény Kbt. tartalma évi CXLIII. törvény Új Kbt XI.1.-től hatályos 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 321/2015. (X. 30.) Korm. r. A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról 289/2011. (XII.22.) Korm. rendelet 307/2015 (X. 27.) Korm. r 842/2011/EU Rendelet 92/2011. (XII.30.) NFM rendelet 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet A közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról ÁTMENETI alkalmazhatóság! Uniós hirdetménymintákról Nemzeti hirdetménymintákról

19 Kbt. szerkezeti felépítése 1. rész Általános rendelkezések I. Tv alkalm. köre, alapelvek II.. Értelmező rendelkezések III..- Személyi és tárgyi hatály, ajánlatkérők IV.- alanyokra vonatkozó rendelkezések (összeférhetetlenség, ajánlatkérők közös szabályai, eljárás előkészítése, közös közbeszerzési eljárás, központosított közbeszerzés stb.) V. Közzététel, kommunikáció, nyilvánosság 2. rész Uniós értékhatárt elérő értékű beszerzések szabályai VI. Eljárás megindítása (fajtái, felhívás, részvételi határidő) VII. Felek kötöttsége VIII. Kiegészítő tájékoztatás IX. Dokumentumok X. Közbeszerzés tárgyára vonatk. Követelmények (műszaki leírás, részekre történő ajánlat) XI. Ajánlattevők, részvételre jelentkezőkkel szembeni köv. (kizáró okok, alkalmasság stb.) XII. Ajánlat XIII. Bírálat XIV. Eljárás eredménye XV. Egyes eljárásfajták XVI. Sajátos beszerzési módszerek 3. rész Uniós értékhatár alatti eljárás 4. rész Koncessziós beszerzési eljárás 5. rész Szerződésekkel kapcs. rendelkezések 6. rész Jogorvoslat 7. rész Közbeszerzési Hatóság és Közbeszerzési Döntőbizottság 8. Rész Záró rendelkezések

20 Kbt. alkalmazási köre (Kbt.4. ) A meghatározott értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési szerződés, illetve építési vagy szolgáltatási koncesszió megkötése érdekében az ban ajánlatkérőként meghatározott szervezetek az e törvény szerinti közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást kötelesek lefolytatni.

21 Kivételek Kbt Pl: 1) Minősített adat, nemzetbiztonsági érdek 2) Védelmi, katonai, rendvédelmi célok 3) Nemzetközi szerződés, nemzetközi szervezetek eljárásrendje 4) Elektronikus hírközlési szolgáltatás 5) Központosított közbeszerzés az igénybevevők részére 6) Stb.

22 Közbeszerzési eljárás résztvevői Közbeszerzés alanyai: ajánlatkérők ajánlattevők(részvételre jelentkezők) Egyéb gazdasági szereplők Bíráló Bizottság Ellenőrzésben részt vevő szerv (NFÜ KFF csak EU-s projekteknél) Jogorvoslati eljárás szervei KDB Fővárosi Bíróság

23 Ajánlatkérők I. (Kbt.5. (1) bek.) a) a minisztérium, b) a Kormány által kijelölt központi beszerző szerv, c) az állam, minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi önkormányzat, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok társulása, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács, d) a 9. (1) bekezdés h)-i) pontja szerinti jogi személyek, (in-house) e) az a jogképes szervezet, amelyet nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely bármilyen mértékben ilyen tevékenységet lát el, feltéve, hogy e szervezet felett az a)-e) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza.

24 Ajánlatkérők II. (Kbt.5. (2) bek.) A) Támogatott szervezetek: az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet, amelynek uniós közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését többségi részben, uniós értékhatárokat el nem érő, de a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését 75%-ot meghaladó mértékben az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet közvetlenül támogatja, feltéve, hogy a beszerzés tárgya a) olyan építési beruházás, amely az 1. melléklet szerinti mélyépítési tevékenységet foglal magában, b) olyan építési beruházás, amely kórház, sportlétesítmény, szabadidős és szórakoztató létesítmény, iskola, felsőoktatási épület vagy közigazgatási rendeltetésű épület építési munkáit foglalja magában, vagy c) olyan szolgáltatás megrendelése, amely az a) vagy a b) pont szerinti építési beruházáshoz kapcsolódik. az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet, amelynek szolgáltatásmegrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet legalább huszonötmillió forint összegben közvetlenül támogatja. B) Önkéntesek

25 Ajánlatkérők (folyt.) Két fő csoport: klasszikus ajánlatkérők közszolgáltatók Közös ajánlattevők (képviselőt maguk közül Kbt. 35. (2) bek.) Más nevében ajánlatkérő (Kbt. 29. ) Közös ajánlatkérők (Kbt )

26 Ajánlattevők az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be Többszörös megjelenés tilalma (Kbt. 36. (1) bek.) Közös ajánlattevők - képviselet kötelező - biztosíték egyszer - előírt alkalmassági követelményeknek együttesen, vagy egyikük által is megfelelhetnek - egyetemleges felelősség - eljárás során ajánlattételi /részvételi/ határidő lejárta után személyükben változás nem állhat be

27 Egyéb gazdasági szereplők Alvállalkozók Alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet Más nevében ajánlatkérő Projekttársaság (Kbt. 35. (8)-(9) bek.)

28 Alvállalkozó az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész- vagy alapanyag szállítót, c) építési beruházás esetén az építőanyag-szállítót; 10% fölötti alválallkozót nevesíteni kell

29 Eljárásban részt vevőkkel szembeni követelmények Összeférhetetlenségi szabályok (Kbt. 25. ) Ajánlatkérőkre vonatkozó közös szabályok (Kbt. 26. ) Alkalmassági követelmények Pénzügyi és gazdasági Műszaki szakmai 321/2015. Korm. rendelet szabályozza Kizáró okok A) kötelező (Kbt. 62. ) B) Választható (Kbt. 63. )

30 Alkalmassági követelmények Kbt /2015. Korm. rendelet Két csoport: 1) Gazdasági-pénzügyi alkalmasság 2) Műszaki-szakmai alkalmasság 3) engedély, jogosítvány, kamarai tagság ha a teljesítéshez szükséges Meghatározását közbeszerzés tárgyára korlátozni Közös ajánlattétel esetén: - együttesen, vagy - bármelyikük által Alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet által is teljesíthető

31 Közbeszerzés tárgya 1. Közbeszerzési szerződés: árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelése, 2. Építési koncesszió 3. Szolgáltatási koncesszió

32 Árubeszerzés forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak vételi joggal vagy anélkül történő megszerzése az ajánlatkérő részéről; magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is.

33 Építési beruházás Munka megrendelése, Tárgya: a) az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, vagy módon történő kivitelezése.

34 Szolgáltatás Ami nem árubeszerzés és nem építési beruházás visszterhes szerződés, tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről Akkor is szolgáltatás, ha értéke meghaladja az árubeszerzés értékét

35 Építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli.

36 Szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatás-megrendelés, amelynek alapján az ajánlatkérő a szolgáltatás nyújtásának jogát (hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és ellenszolgáltatása a hasznosítási jog vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli

37 Közbeszerzési értékhatárok 1. Uniós EU bizottság hivatalos lapjában közzétett 2. Nemzeti éves költségvetési tv-ben meghatározott Közbeszerzési Hatóság minden év elején mindkettőt közzéteszi honlapján

38 Közbeszerzési értékhatárok o o o o o o Uniós EU Bizottság állapítja meg Nemzeti (egyszerű) közbeszerzési -éves költségvetési törvény állapítja meg Közbeszerzési Hatóság a költségvetési év elején közzéteszi Alanyonként eltérő Közbeszerzési tárgyanként eltérő Beszerezési tárgycsoporton belül is van eltérés

39 Becsült érték (Kbt. 16. ) o o o o o o közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált általános forgalmi adó nélkül számított, a Kbt okban foglaltakra tekintettel megállapított teljes ellenszolgáltatás Részajánlat esetén minden rész egybeszámítandó

40 Közbeszerzési értékhatár beszerzés tárgya és ajánlatkérők kapcsolatában Uniós Nemzeti Áru, Szolgáltatás Építési beruházás Áru, Szolgáltatás Épít. beruh. Épít. konc. Szolg. konc. 5. (1) a) , Ft 5. (1) (2) egyéb Ft Ft 8 MFt 15 MFt 100 MFt 25 MFt Közszolgál tatók (Kbt. XIV. fejezet) ,- Ft ,- Ft 50 MFt 100 MFt - -

41 A) Eljárásrend Közbeszerzési eljárások 1. Uniós (Kbt. II. rész) 2. Nemzeti (Kbt. III. rész) B) Eljárás fajták 1. Nyílt 2. Meghívásos 3. Tárgyalásos - hirdetmény közzétételével induló - hirdetmény nélküli 4. Versenypárbeszéd 5. Innovációs partnerség

42 Innovációs partnerség - Új Kbt olyan sajátos közbeszerzési eljárás, amelynek célja egy innovatív termék, szolgáltatás vagy építési beruházás kifejlesztése, és az ennek eredményeként létrejövő áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások ezt követő beszerzése. két szakaszra tagolódik: a) eljárási szakasz: Kbt-ben szabályozott eljárásrend szerint kerül sor az innovációs partnerségi szerződés vagy szerződések megkötésére majd b) szerződéses szakasz: a fejlesztési folyamat és a beszerzés az innovációs partnerségi szerződésben szabályozott feltételek szerint történik

43 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET holovacs.gabriella@upcmail.hu