A Szolvencia II érdekességei. Takács Viola március 19.

Átírás

1 A Szolvencia II érdekességei Takács Viola március 19.

2 Miről lesz szó? Bemutatkozás Mi a Szolvencia II? Jelenlegi szabályozás hibái és hiányosságai Az ötlet, párhuzam a Bázel II vel A Szolvencia II felépítése A három pillér és felépítésük Felkészülés az új rendszerre Mennyiségi hatástanulmányok, Belső modellek Összegzés 2

3 Mi a Szolvencia II?

4 Mi a szolvencia? szabályozott felügyelt piacok Solvency is the ability of a company to meet its long-term financial obligations. Solvency is essential to staying in business, but a company also needs liquidity to thrive. Liquidity is a company's ability to meet its short-term obligations. A company that is insolvent must enter bankruptcy; a company that lacks liquidity can also be forced to enter bankruptcy even if it is solvent. Investopedia Solvency can also be described as the ability of a corporation to meet its longterm fixed expenses and to accomplish long-term expansion and growth. Gaist

5 Szolvencia I és a BIT 30 éve működik szolvenciális szabályai elavultak Nem kockázat érzékenyek; nem ösztönzik a biztosítókat kockázataik megfelelő kezelésére, kockázatkezelési rendszereik fejlesztésére; nem segítik elő a felügyeleti beavatkozást Túlságosan tág teret hagynak a tagállamoknak a nemzeti variációk számára (konvergencia hiánya) Időközben túlhaladt rajtuk az ágazati, az ágazatközi és a nemzetközi fejlődés A Biztosítási Törvény 2003-ban került elfogadásra, módosítva január 1-jei hatállyal számos esetben módosult; a felhalmozódott piaci és felügyeleti tapasztalatoknak megfelelő felülvizsgálatára, korszerűsítésére most nyílik alkalom - ez lehetővé teszi a Szolvencia II irányelv figyelembe vételét 5

6 Mi a Szolvencia II? - Eredet Európai Tanács ECOFIN május 5-i ülésén elfogadta a biztosítási és viszontbiztosítási tevékenység megkezdéséről és folytatásáról szóló új irányelvet A Keretirányelv szövege szerint október 31-vel hatályba lép, minden további átmeneti idő nélkül azóta ez a határidő január 1. a Keretirányelv nem kizárólagosan a Szolvencia II eredményeit tartalmazza, hanem a már áttekinthetetlenné vált, a biztosítási szektorra az 1960-as évektől kialakított és elfogadott, 13 hatályos irányelv konszolidálását is 6

7 Mi a Szolvencia II? - Célok Kiemelt célok: a Szolvencia1 ismert hibáinak javítása EU biztosítási piacának mélyítése az ügyfelek érdekvédelmének növelése az európai biztosítói csoportok nemzetközi versenyképességének fokozása a jobb szabályozási környezet kialakítása Súly a kockázatkezelésen, a kockázat alapú követelményeken kifinomultabb kockázatmérési struktúrák a kockázati kitettségnek a szolvencia követelményekkel való összekapcsolása 7

8 Mi a Szolvencia II? - Okok A pénzügyi rendszerek stabilitása szükséges a versenyképes gazdasághoz Biztonságos és kiegyensúlyozott működés kell a gazdaság minden szereplője számára fontos, de ez nem egyszerű A viselt kockázatok nehezen átláthatóak, felmérésük és kezelésük nagy szakértelmet és jól működő kockázat felmérési rendszereket, folyamatos kontrollt és állandó alkalmazkodási képességet igényel. A válság egyik fő oka: a pénzintézetek túlzott kockázatvállaló magatartása a jelzáloghitel-politika és az értékpapírosítás tekintetében 8

9 Mi a Szolvencia II? Bázel II a banki szabályozás három pilléres rendszere Eredeti megjelenés 2004 Cél: nemzetközi standard megteremtése, melyre támaszkodva a felügyeletek létrehozhatják az egységes szabályokat a tőkére vonatkozóan Kockázat- és tőkemenedzsment követelmények A hitelezésen és befektetéseken keresztül vállalt kockázatoknak megfelelő tőkével kell rendelkezni Általában: minél nagyobb a kockázat, annál nagyobb tőkére van szükség a fizetőképességhez és az átfogó gazdasági stabilitáshoz 9

10 A három pillér Mennyiségi követelmények Minőségi követelmények Nyilvánosság Szavatoló, minimális tőkeszükséglet Tartalékok értékelése Befektetések Own Risk and Solvency Assesment (ORSA) Kormányzás Hatékony felügyelés Átláthatóság Közzététel Riportok 10

11 Az első pillér

12 Mérleg (Balance Sheet) a vállalkozás vagyoni helyzetét mutatja be a vagyont kettős vetületben szemlélteti: Eszközök = Források eszközök: vagyontárgyak, aktívák források: vagyon eredete, passzívák Jellemzői: teljes körű, a cég minden vagyontárgyára kiterjed összevontan, meghatározott sorrendben mutatja be a vagyontárgyakat Általában két értékoszlopot tartalmaz: a tárgyévet és az azt megelőző évet 12

13 Az első pillér elemei Zsír szavatoló tőkeszükséglet eszközök minimális tőkeszükséglet kockázati marzs kötelezettségek biztosítástechnikai tartalékok legjobb becslés viszontbiztosítás fedezhető rész

14 Az első pillér elemei Zsír szavatoló tőkeszükséglet eszközök minimális tőkeszükséglet kockázati marzs kötelezettségek biztosítástechnikai tartalékok legjobb becslés viszontbiztosítás fedezhető rész

15 Tartalékok Miért kell? Cash-in és cash-out időbeli eltérése Kárfizetés túlmutathat a díjfizetési időszakon a kötelezettségek folyamatos és tartós teljesítésére előreláthatóan fedezetett nyújtson A biztosítástechnikai tartalékok ahhoz szükségesek, hogy a biztosító elegendő fedezettel rendelkezzen a biztosítottak és a kedvezményezettek felé fennálló kötelezettségeinek teljesítéséhez. Milyen alapon? Kár (tételes függőkár tartalék) Termék, ágazat (IBNR) 15

16 Szegmentáció Kötelezettségek besorolása adott szegmensekbe Minimum: Line-of-Business (üzletág) Homogén kockázati csoportok Arányosság elve teljesüljön az üzleti tevékenység jellege, nagyságrendje, és összetettsége szerint Cél: pontos értékelés! Legjobban tükrözze a mögöttes kockázatok természetét substance over form tartalom a formával szemben Szerződés mögöttes kockázatainak természete előtérben ( substance ), nem a szerződés jogi formájának mögöttes kockázatai ( form ) Minimális szegmentáció 16

17 Szegmentáció S1 nem-élet ág Baleset Betegség Szárazföldi jármű-casco Sínpályához kötött járművek cascoja Légijármű-casco Tengeri-, tavi- és folyami jármű casco Szállítmány Tűz- és elemi károk Egyéb vagyoni károk Önjáró szárazföldi járművekkel összefüggő felelősség Légi járművekkel összefüggő felelősség Tengeri, tavi és folyami járművekkel összefüggő felelősség Általános felelősség Hitel Kezesség, garancia Különböző pénzügyi veszteségek Jogvédelem Segítségnyújtás Temetési biztosítás 17

18 Szegmentáció S1 élet ág Hagyományos életbiztosítások Haláleseti, elérési, díj-visszatérítéses elérési, vegyes, term-fix, járadékok, kiegészítő biztosítások Házassági biztosítás, születési biztosítás Házasság vagy a születés a biztosítási esemény Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (unit-linked) Egyéni és csoportos nyugdíjbiztosítás Nyugdíjalapok kezelése, egyéni nyugdíjszámlák Társadalombiztosítási nyugdíjat kiegészítő járadékbiztosítás 18

19 Szegmentáció S2 Élet vagy nem-élet? (nem jogi!) Életbiztosításszerűen kalkuláljuk vagy nem Pl. járadékok, melyek GFB-ből származnak élet Egészségbiztosítás Nem a klasszikus egészség Health similar-to-life (SLT) vs. Health non-similar-to-life (non-slt) unbundling szétválasztás Viszontbiztosításra is! 19

20 Szegmentáció S2 nem-élet Medical expenses (Orvosi költségek) Income protection (Jövedelem védelem) Workers compensation (Munkavállalók kártérítése) Motor vehicle liability (Gépjármű felelősség-biztosítás) Motor, other classes (Gépjármű, egyéb) Marine, aviation and transport (Tengeri-, légiközlekedési és fuvarozási) Fire and other damage (Tűz- és egyéb károk) General liability (Általános felelősség) Credit and suretyship (Hitel és kezesség) Legal expenses (Jogi költségek) Assistance (Segítségnyújtás) Miscellaneous non-life insurance (Egyéb) 20

21 Szegmentáció S2 élet Health insurance Life insurance with profit participation (Nyereségrészesedéses életbiztosítások) Index-linked and unit-linked life insurance Other life insurance (Egyéb) Annuities stemming from non-life and relating to Health Annuities stemming from non-life and not relating to Health 21

22 Szegmentáció S2 példák Nem-élet biztosításból eredő annuitások Gépjármű felelősségbiztosítás: személyi sérüléses baleset, járadék folyósítva Kalkuláció élet technikával életbiztosítás (Life) DE: olyan életbiztosítás esetén, mely tartalmaz egészségbiztosítási kockázatot szétválasztás Életbiztosítási kiegészítő biztosítások: baleset-betegség általában neméletbiztosítási kalkulációk non-slt Health De Dread Disease életszerű SLT Health 22

23 Technikai tartalékok az értékelésnek a piaci értékekkel a lehető legnagyobb mértékben konzisztensnek kell lennie értékük: a legjobb becslés (best estimate; BE) és a kockázati marzs (risk margin; RM) összege, kivéve azon kötelezettségek tartalékát, amelyek pénzáramai megbízhatóan replikálhatók megfelelő pénzügyi instrumentumok alkalmazásával fedezhető (hedgeable) TP = TPasawhole + BE + RM 23

24 Legjobb becslés + Kockázati ráhagyás A legjobb becslés a jövőbeni pénzáramok várható jelenértéke Élet: szerződésenként, általában szimulációval Nem-élet: külön a díj- és kártartalékra Pl. kártartalék: jövőbeli kárkifizetések + költség (illetve ha van, akkor viszontbiztosítás) Pl. díjtartalék: jövőbeli kárkifizetések + költség + jövőbeli díj A kockázati marzsnak azt a többletet kell megjelenítenie, amennyivel többet kellene fizetni a legjobb becslésnél egy esetleges állomány-átruházás esetén. 24

25 Legjobb becslés + Kockázati ráhagyás A legjobb becslésre vonatkozó alapelvek Várható jelenérték A legjobb becslés a jövőbeli cash flow-k valószínűséggel súlyozott átlagának felel meg, a pénz időértékét a releváns kockázatmentes hozamgörbe szerint figyelembe véve Aktuális információk, megfelelő aktuáriusi módszerek Számítása aktuális és hiteles információkon és realisztikus feltételezéseken alapul, és megfelelő, alkalmazható és releváns aktuáriusi és statisztikai módszerekkel történik Minden pénzáram figyelembevétele minden bejövő és kimenő cash flow-t, amely a biztosítási kötelezettségek rendezéséhez szükséges azok teljes tartama alatt Bruttó értékelés Számítása a viszontbiztosítóktól eredő megtérülések levonása nélkül történik; azokat külön értékeljük! nettó értékelés 25

26 Példa a legjobb becslésre Összes lehetséges pénzáramlást figyelembe kell venni (a biztosítási szerződésből eredő) Diszkontálás: A legjobb becslés lehet negatív! Díjak Kárkifizetések Költségek SZUM Spot Diszk SZUM ,12150% ,88010% ,83050% ,83150% ,88440% ,95990% ,03640% ,12530% ,20540% ,25060%

27 Az első pillér elemei Zsír szavatoló tőkeszükséglet eszközök minimális tőkeszükséglet kockázati marzs kötelezettségek biztosítástechnikai tartalékok legjobb becslés viszontbiztosítás fedezhető rész

28 Szavatoló tőke A rendelkezésre álló szavatoló tőke jelenti azt a puffert, amely ha szükséges, a pénzügyi veszteségek fedezetére szolgál. A meghatározását három lépésen keresztül valósítja meg a Keretirányelv meghatározás, azaz azonosítani kell azokat az elemeket, amelyek e tekintetben szóba jöhetnek Alapvető tőkeelemek (saját tőke, figyelembe vehető alárendelt kötelezettségek összege) és kiegészítő tőkeelemek (olyan ígéretek, melyeket az intézmény szükség esetén lehívhat, ezáltal tőkéhez juthat (pl. tagi pótbefizetés)) besorolás, azaz miután az egyes tőkeelemek nem azonos minőségűek, három szintre kerülnek besorolásra bevonhatóság meghatározása, azaz bizonyos tőkeelemek alkalmazását a Szolvencia II szabályozás limitekhez kötheti. 28

29 Szavatoló tőke szükséglet (SZTSZ) az SZTSZ szintje a biztosító alapvető szavatoló tőkéje egyéves időtávon mért, 99,5%-os biztonsági szintű kockáztatott értékének (Value-at-Risk) felel meg az SZTSZ az egyéves időtávon 0,5%-os csődvalószínűségnek megfelelő gazdasági tőkét jeleníti meg (200 évben 1 csőd) figyelembe kell vegyen minden számszerűsíthető kockázatot, beleértve a kockázatkezelés hatásait is SZTSZ-nek való megfelelést folyamatosan figyelemmel kell kísérni 29

30 Minimális szükséglet (MTSZ) az MTSZ azt a tőkeszintet jeleníti meg, amely alatt az ügyfelek jogai erősen sérülhetnek, ezáltal végső felügyeleti intézkedés, azaz a biztosító engedélyének visszavonása válik szükségessé negyedévente kell számolni, auditálható lineáris formula alapján, értéke azonban nem lehet kevesebb, mint az SZTSZ 25%-a, és nem lehet több, mint az SZTSZ 45%-a Abszolút alsó határ: hasonlóan a jelenleg hatályos minimális biztonsági tőkéhez élet: 3.7 millió EUR; nem-élet: 2.5 vagy 3.7 millió EUR; kompozit: a két ág összege 30

31 Miért fontos a szavatoló tőke szükséglet? Csökkenti annak a lehetőségét, hogy a biztosító képtelen teljesíteni a kötelezettségeit Csökkenti a kötvénytulajdonosok által elszenvedett veszteségeket abban az esetben, ha a biztosító nem tud megfelelni minden kötelezettségének teljes mértékben Idejekorán lehetőséget ad a felügyeletnek a biztosítóval szembeni hatékony közbelépésre Megszilárdítja a biztosítási szektor pénzügyi stabilitásába vetett bizalmat 31

32 Szolvencia ráta A rendelkezésre álló szavatoló tőke és a szavatoló tőke szükséglet arányát mutatja meg: >100%: a cég szolvens, vagyis a szükségletnél nagyobb a rendelkezésre álló tőke =100%: a szavatoló tőke éppen fedezi a szükségletet <100%: a cég inszolvens, vagyis nem fizetőképes, nem tud eleget tenni a várható jövőbeli kötelezettégeinek 32

33 Felügyeleti beavatkozás zsír 1: Cél Fokozatos felügyeleti beavatkozás 2: Minimum Az ügyfél számára elfogadhatatlan kockázat MTSZ SZTSZ 3: Csőd Technikai tartalékok

34 Az első pillér elemei Zsír szavatoló tőkeszükséglet eszközök minimális tőkeszükséglet kockázati marzs kötelezettségek biztosítástechnikai tartalékok legjobb becslés viszontbiztosítás fedezhető rész

35 Concen tration SCR Adj BSCR SCRop SCR non-life SCR market SCR default SCR health SCR Life SCR intang Prem& reserve Equity Health SLT Expense Mortality Lapse Spread Health nonslt Longevity Life CAT CAT Interest rate Health CAT Disab/ Morb Revision Property Life Lapse Currency Illiquidity

36 Tőkeszükséglet számítás példa 1. Market risk / Currency risk: Egyszerűsítve: a kockázatnak kitett eszközök és kötelezettségek különbségének megváltozása a sokk hatására Sokk: 25%-os növekvés/csökkenés a külföldi deviza helyi pénznemhez viszonyított árfolyamában a növekvés és csökkenés közül a nagyobb hatású Pl. EUR kitettségek Kiindulás: 1 EUR = 250 HUF Currency risk 375 net currency risk 375 Currency risk (up) 0 net currency risk (up) 0 Initial net asset value Assets Liabilities Net asset value after shock (gross) Assets Liabilities Net asset value after shock (net) Assets Liabilities 1 EUR = 312,5 HUF Currency risk (down) 375 net currency risk (down) 375 Initial net asset value Assets Liabilities Net asset value after shock (gross) Assets Liabilities Net asset value after shock (net) Assets Liabilities 1 EUR = 187,5 HUF 36

37 Tőkeszükséglet számítás példa 2. Life uw risk / Mortality risk: Egyszerűsítve: a kockázatnak kitett eszközök és kötelezettségek különbségének megváltozása a sokk hatására Sokk: egy azonnal és tartós 15%-os növekedés a mortalitási rátákban minden életkorra és szerződésre Minden olyan szerződésre alkalmazandó, ahol a mortalitási ráta növekedése a technikai tartalékok növekedéséhez vezet (kockázati marzs nélkül!) 37

38 Tőkeszükséglet számítás példa 2. Díj Garantált kifizetés Költség SZUM Díj Garantált kifizetés Költség SZUM Mortality risk, Net Mortality risk Initial net asset value Assets Liabilities Net asset value after shock (gross) Assets Liabilities Net asset value after shock (net) Assets Liabilities 38

39 Standard formula vs. Belső modell Standard formulával kötelező számolni az SZTSZ-t, de van mód arra, hogy a biztosítók belső modelleket fejlesszenek Saját paraméterek használata Részleges belső modell: csak egy/néhány alkockázatra Teljes belső modell: az összes kockázatra Belső modell előnyei: teljes eloszlásfüggvényt adhat, vagyis a várható veszteségeket különböző konfidencia szinteken lehet vizsgálni Személyre szabott, illeszkedik a saját portfolióhoz és kockázatokhoz Belső modell hátrányai: De: drága az implementálás és az applikáció nem biztos a siker 39

40 A második pillér

41 Minőségi követelmények és felügyeleti szabályok Felügyeleti hatóságok és általános szabályok A felügyelők feladata az, hogy értékeljék, a biztosítók a saját tőke megfelelési igényeiket hogyan számszerűsítik a kockázataikhoz képest Ezért joguk van közbelépni, javító intézkedésekre Irányítási rendszer: Egy erős irányítási rendszer előfeltétele a hatékony szolvencia rendszernek a biztosítóknak meg kell felelniük a magas követelményeknek, a megfelelő kockázatkezelésnek, az ORSA-nak, belső ellenőrzésnek, belső auditnak, kiszervezésnek 41

42 ORSA Own Risk and Solvency Assessment Definíció: Azon folyamatok és procedúrák összessége, melyeket a rövid és hosszútávon fellépő kockázatok kijelölésére, felismerésére, monitorozására, kezelésére és riportálására használunk, illetve amelyek meghatározzák azt a szavatoló tőkét, mely szükséges ahhoz, hogy a biztosító szolvencia szükséglete ki legyen elégítve Célok: belső értékelési folyamat és felügyeleti eszköz Vajon az összes lehetséges kockázatot kijelöltük és felmértük a tőkeszükséglet számításakor? Elegendő a tőkénk ahhoz, hogy szembenézzünk a lehetséges kockázatainkkal? Hogyan használhatnánk jobban a kockázatkezelési technikákat a kockázatok kijelölésére, mérésére és kezelésére? 42

43 A harmadik pillér

44 Felügyeleti jelentés és közzététel A harmadik pillér felel a piac átláthatóságáért, a biztosítási ágazat fegyelméért, mellyel biztosított, hogy a cégek közzéteszik a piac számára releváns információkat. Jobb belátást ad egy cég életébe, eredményeibe Harmonizálja a felügyeleti jelentőségeket Jobb összemérhetőség csoportszinten! Átláthatóság! Következetes és nyitott szabályozási keret megkönnyíti a cégek számára a különböző piacokra való betörést, ösztönzi a versenyt 44

45 Felügyeleti jelentés és közzététel Közzététel: Solvency and Financial Condition Report (SFCR) jelentés a fizetőképességről a pénzügyekről Üzleti jelentés, stratégia Komponensenként kockázatkezelési és tőkemenedzsment információk MTSZ és SZTSZ esetleges megsértésének részletei Minőségi leírása az esetleges belső modelleknek Felügyeleti jelentés Általában az ORSA egyik outputja Részletesebb információk Bizonyos részek negyedévente (MTSZ, SZTSZ) 45

46 Felkészülés

47 QIS 5.5 országos eredmények 28 résztvevő Minimális tőkeszükségletnek mindenki megfelelt SZTSZ-nek három biztosító nem felelne meg Átlagos súlyozott S2 tőkefeltöltöttség: 189%, S1: 180% Egyedi szinten nagyon nagy különbségek vannak a feltöltöttségben Tartalékok változása: S1 S2 Nem-élet: -37%; Hagyományos élet: -16%; Unit-linked: -11% Biztosítónként és ágazatonként nagyon nagy a szóródás 47

48 QIS 5.5 országos eredmények Millió HUF Nem diverzifikált SZTSZ arányában Piaci kockázat ,18% Partnerkockázat ,70% Életbiztosítási kockázat ,08% Egészségbiztosítási kockázat ,03% Nem-életbiztosítási kockázat ,83% Immateriális javak kockázata ,65% Működési kockázat ,52% Nem diverzifikált SZTSZ ,00% Diverzifikáció ,30% Korrekciók ,09% SZTSZ ,61%

49 QIS 5.5 országos eredmények Piaci kockázat Partner kockázat Működési kockázat Diverzifikáció és egyéb korrekciók Kompozit biztosítók 22% 15% 8% -39% Életbiztosítók 37% 4% 12% -42% Nem-életbiztosítók 23% 13% 6% -18% Szektorszinten 25% 13% 8% -38% 100% a nem diverzifikált SZTSZ S1 ráta S2 ráta Különbözet Kompozit biztosítók 233% 190% -43% Életbiztosítók 166% 193% +27% Nem-életbiztosítók 161% 145% -16% Szektorszinten 180% 189% 9%

50 QIS 5.5 országos eredmények

51 QIS 5.5 országos eredmények 16 biztosító eredményei, akik részt vettek mindhárom hatástanulmányban

52 Összegzés

53 Jelenlegi induló dátum nem biztos, rendszeresen kitolódik De: már most sokat fejlődött a piac elkészült a Szolvencia 1.5? Alapvetően már a felkészülés egy komoly tanulási fázis Gazdasági kockázatok fontossága Piaci értékelés Cél: globális versenyképesség növekedése Egységes felügyelés: valamennyi tagállamban egységes részletesség és formátum 53

54 Kérdések? KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! [viola.takacs@kh.hu]