A Szolvencia II érdekességei. Takács Viola március 4.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Szolvencia II érdekességei. Takács Viola 2013. március 4."

Átírás

1 A Szolvencia II érdekességei Takács Viola március 4.

2 Miről lesz szó? Bemutatkozás Mi a Szolvencia II? Az ötlet, párhuzam a Bázel II vel Jelenlegi szabályozás hibái és hiányosságai A Szolvencia II felépítése A három pillér és felépítésük Felkészülés az új rendszerre Mennyiségi hatástanulmányok, Belső modellek Összegzés 2

3 Mi a Szolvencia II?

4 Mi a Szolvencia II? - Eredet Európai Tanács ECOFIN május 5-i ülésén elfogadta a biztosítási és viszontbiztosítási tevékenység megkezdéséről és folytatásáról szóló új irányelvet A Keretirányelv szövege szerint október 31-vel hatályba lép, minden további átmeneti idő nélkül (azóta ez a határidő január 1. nem hivatalosan január 1. vagy még inkább január 1.) a Keretirányelv nem kizárólagosan a Szolvencia II eredményeit tartalmazza, hanem a már áttekinthetetlenné vált, a biztosítási szektorra az 1960-as évektől kialakított és elfogadott, 13 hatályos irányelv konszolidálását is 4

5 Mi a Szolvencia II? - Célok Kiemelt célok: EU biztosítási piacának mélyítése az ügyfelek érdekvédelmének növelése az európai biztosítói csoportok nemzetközi versenyképességének fokozása a jobb szabályozási környezet kialakítása Súly a kockázatkezelésen, a kockázat alapú követelményeken kifinomultabb kockázatmérési struktúrák a kockázati kitettségnek a szolvencia követelményekkel való összekapcsolása 5

6 Mi a Szolvencia II? - Okok A pénzügyi rendszerek stabilitása szükséges a versenyképes gazdasághoz Biztonságos és kiegyensúlyozott működés kell a gazdaság minden szereplője számára fontos, de ez nem egyszerű A viselt kockázatok nehezen átláthatóak, felmérésük és kezelésük nagy szakértelmet és jól működő kockázat felmérési rendszereket, folyamatos kontrollt és állandó alkalmazkodási képességet igényel. A válság egyik fő oka: a pénzintézetek túlzott kockázatvállaló magatartása a jelzáloghitel-politika és az értékpapírosítás tekintetében 6

7 Mi a Szolvencia II? Bázel II a banki szabályozás három pilléres rendszere Eredeti megjelenés 2004 Cél: nemzetközi standard megteremtése, melyre támaszkodva a felügyeletek létrehozhatják az egységes szabályokat a tőkére vonatkozóan Kockázat- és tőkemenedzsment követelmények A hitelezésen és befektetéseken keresztül vállalt kockázatoknak megfelelő tőkével kell rendelkezni Általában: minél nagyobb a kockázat, annál nagyobb tőkére van szükség a fizetőképességhez és az átfogó gazdasági stabilitáshoz 7

8 Mi a Szolvencia II? Szolvencia I és a BIT 30 éve működik szolvenciális szabályai elavultak Nem kockázat érzékenyek; nem ösztönzik a biztosítókat kockázataik megfelelő kezelésére, kockázatkezelési rendszereik fejlesztésére; nem segítik elő a felügyeleti beavatkozást Túlságosan tág teret hagynak a tagállamoknak a nemzeti variációk számára (konvergencia hiánya) Időközben túlhaladt rajtuk az ágazati, az ágazatközi és a nemzetközi fejlődés A Biztosítási Törvény 2003-ban került elfogadásra számos esetben módosult; a felhalmozódott piaci és felügyeleti tapasztalatoknak megfelelő felülvizsgálatára, korszerűsítésére most nyílik alkalom - ez lehetővé teszi a Szolvencia II irányelv figyelembe vételét 8

9 A három pillér Mennyiségi követelmények Minőségi követelmények Nyilvánosság Szavatoló, minimális tőkeszükséglet Tartalékok értékelése Befektetések Own Risk and Solvency Assesment (ORSA) Kormányzás Hatékony felügyelés Átláthatóság Közzététel Riportok 9

10 Az első pillér

11 Mérleg (Balance Sheet) a vállalkozás vagyoni helyzetét mutatja be a vagyont kettős vetületben szemlélteti: Eszközök = Források eszközök: vagyontárgyak, aktívák források: vagyon eredete, passzívák Jellemzői: teljes körű, a cég minden vagyontárgyára kiterjed összevontan, meghatározott sorrendben mutatja be a vagyontárgyakat Általában két értékoszlopot tartalmaz: a tárgyévet és az azt megelőző évet 11

12 Az első pillér elemei Zsír szavatoló tőkeszükséglet eszközök minimális tőkeszükséglet kockázati marzs kötelezettségek biztosítástechnikai tartalékok legjobb becslés viszontbiztosítás fedezhető rész

13 Az első pillér elemei Zsír szavatoló tőkeszükséglet eszközök minimális tőkeszükséglet kockázati marzs kötelezettségek biztosítástechnikai tartalékok legjobb becslés viszontbiztosítás fedezhető rész

14 Tartalékok Miért kell? Cash-in és cash-out időbeli eltérése Kárfizetés túlmutathat a díjfizetési időszakon a kötelezettségek folyamatos és tartós teljesítésére előreláthatóan fedezetett nyújtson A biztosítástechnikai tartalékok ahhoz szükségesek, hogy a biztosító elegendő fedezettel rendelkezzen a biztosítottak és a kedvezményezettek felé fennálló kötelezettségeinek teljesítéséhez. Milyen alapon? Kár (tételes függőkár tartalék) Termék, ágazat (IBNR) 14

15 Szegmentáció Kötelezettségek besorolása adott szegmensekbe Minimum: Line-of-Business (üzletág) Homogén kockázati csoportok Arányosság elve teljesüljön az üzleti tevékenység jellege, nagyságrendje, és összetettsége szerint Cél: pontos értékelés! Legjobban tükrözze a mögöttes kockázatok természetét substance over form tartalom a formával szemben Szerződés mögöttes kockázatainak természete előtérben ( substance ), nem a szerződés jogi formájának mögöttes kockázatai ( form ) Minimális szegmentáció 15

16 Szegmentáció S1 nem-élet ág Baleset Betegség Szárazföldi jármű-casco Sínpályához kötött járművek cascoja Légijármű-casco Tengeri-, tavi- és folyami jármű casco Szállítmány Tűz- és elemi károk Egyéb vagyoni károk Önjáró szárazföldi járművekkel összefüggő felelősség Légi járművekkel összefüggő felelősség Tengeri, tavi és folyami járművekkel összefüggő felelősség Általános felelősség Hitel Kezesség, garancia Különböző pénzügyi veszteségek Jogvédelem Segítségnyújtás Temetési biztosítás 16

17 Szegmentáció S1 élet ág Hagyományos életbiztosítások Haláleseti, elérési, díj-visszatérítéses elérési, vegyes, term-fix, járadékok, kiegészítő biztosítások Házassági biztosítás, születési biztosítás Házasság vagy a születés a biztosítási esemény Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (unit-linked) Egyéni és csoportos nyugdíjbiztosítás Nyugdíjalapok kezelése, egyéni nyugdíjszámlák Társadalombiztosítási nyugdíjat kiegészítő járadékbiztosítás 17

18 Szegmentáció S2 Élet vagy nem-élet? (nem jogi!) Életbiztosításszerűen kalkuláljuk vagy nem Pl. járadékok, melyek GFB-ből származnak élet Egészségbiztosítás Nem a klasszikus egészség Health similar-to-life (SLT) vs. Health non-similar-to-life (non-slt) unbundling szétválasztás Viszontbiztosításra is! 18

19 Szegmentáció S2 nem-élet Medical expenses (Orvosi költségek) Income protection (Jövedelem védelem) Workers compensation (Munkavállalók kártérítése) Motor vehicle liability (Gépjármű felelősség-biztosítás) Motor, other classes (Gépjármű, egyéb) Marine, aviation and transport (Tengeri-, légiközlekedési és fuvarozási) Fire and other damage (Tűz- és egyéb károk) General liability (Általános felelősség) Credit and suretyship (Hitel és kezesség) Legal expenses (Jogi költségek) Assistance (Segítségnyújtás) Miscellaneous non-life insurance (Egyéb) 19

20 Szegmentáció S2 élet Health insurance Life insurance with profit participation (Nyereségrészesedéses életbiztosítások) Index-linked and unit-linked life insurance Other life insurance (Egyéb) Annuities stemming from non-life and relating to Health Annuities stemming from non-life and not relating to Health 20

21 Szegmentáció S2 példák Nem-élet biztosításból eredő annuitások Gépjármű felelősségbiztosítás: személyi sérüléses baleset, járadék folyósítva Kalkuláció élet technikával életbiztosítás (Life) DE: olyan életbiztosítás esetén, mely tartalmaz egészségbiztosítási kockázatot szétválasztás Életbiztosítási kiegészítő biztosítások: baleset-betegség általában neméletbiztosítási kalkulációk non-slt Health De Dread Disease életszerű SLT Health 21

22 Technikai tartalékok az értékelésnek a piaci értékekkel a lehető legnagyobb mértékben konzisztensnek kell lennie értékük: a legjobb becslés (best estimate; BE) és a kockázati marzs (risk margin; RM) összege, kivéve azon kötelezettségek tartalékát, amelyek pénzáramai megbízhatóan replikálhatók megfelelő pénzügyi instrumentumok alkalmazásával fedezhető (hedgeable) TP = TP_asawhole + BE + RM 22

23 Legjobb becslés + Kockázati ráhagyás A legjobb becslés a jövőbeni pénzáramok várható jelenértéke Élet: szerződésenként, általában szimulációval Nem-élet: külön a díj- és kártartalékra Pl. kártartalék: jövőbeli kárkifizetések + költség (illetve ha van, akkor viszontbiztosítás) Pl. díjtartalék: jövőbeli kárkifizetések + költség + jövőbeli díj A kockázati marzsnak azt a többletet kell megjelenítenie, amennyivel többet kellene fizetni a legjobb becslésnél egy esetleges állomány-átruházás esetén. 23

24 Legjobb becslés + Kockázati ráhagyás A legjobb becslésre vonatkozó alapelvek Várható jelenérték A legjobb becslés a jövőbeli cash flow-k valószínűséggel súlyozott átlagának felel meg, a pénz időértékét a releváns kockázatmentes hozamgörbe szerint figyelembe véve Aktuális információk, megfelelő aktuáriusi módszerek Számítása aktuális és hiteles információkon és realisztikus feltételezéseken alapul, és megfelelő, alkalmazható és releváns aktuáriusi és statisztikai módszerekkel történik Minden pénzáram figyelembevétele minden bejövő és kimenő cash flow-t, amely a biztosítási kötelezettségek rendezéséhez szükséges azok teljes tartama alatt Bruttó értékelés Számítása a viszontbiztosítóktól eredő megtérülések levonása nélkül történik; azokat külön értékeljük! nettó értékelés 24

25 Példa a legjobb becslésre Összes lehetséges pénzáramlást figyelembe kell venni (a biztosítási szerződésből eredő) Diszkontálás: A legjobb becslés lehet negatív! Díjak Kárkifizetések Költségek SZUM Spot Diszk SZUM ,12150% ,88010% ,83050% ,83150% ,88440% ,95990% ,03640% ,12530% ,20540% ,25060%

26 Az első pillér elemei Zsír szavatoló tőkeszükséglet eszközök minimális tőkeszükséglet kockázati marzs kötelezettségek biztosítástechnikai tartalékok legjobb becslés viszontbiztosítás fedezhető rész

27 Szavatoló tőke A rendelkezésre álló szavatoló tőke jelenti azt a puffert, amely ha szükséges, a pénzügyi veszteségek fedezetére szolgál. A meghatározását három lépésen keresztül valósítja meg a Keretirányelv meghatározás, azaz azonosítani kell azokat az elemeket, amelyek e tekintetben szóba jöhetnek Alapvető tőkeelemek (saját tőke, figyelembe vehető alárendelt kötelezettségek összege) és kiegészítő tőkeelemek (olyan ígéretek, melyeket az intézmény szükség esetén lehívhat, ezáltal tőkéhez juthat (pl. tagi pótbefizetés)) besorolás, azaz miután az egyes tőkeelemek nem azonos minőségűek, három szintre kerülnek besorolásra bevonhatóság meghatározása, azaz bizonyos tőkeelemek alkalmazását a Szolvencia II szabályozás limitekhez kötheti. 27

28 Szavatoló tőke szükséglet (SZTSZ) az SZTSZ szintje a biztosító alapvető szavatoló tőkéje egyéves időtávon mért, 99,5%-os biztonsági szintű kockáztatott értékének (Value-at-Risk) felel meg az SZTSZ az egyéves időtávon 0,5%-os csődvalószínűségnek megfelelő gazdasági tőkét jeleníti meg (200 évben 1 csőd) figyelembe kell vegyen minden számszerűsíthető kockázatot, beleértve a kockázatkezelés hatásait is SZTSZ-nek való megfelelést folyamatosan figyelemmel kell kísérni 28

29 Minimális szükséglet (MTSZ) az MTSZ azt a tőkeszintet jeleníti meg, amely alatt az ügyfelek jogai erősen sérülhetnek, ezáltal végső felügyeleti intézkedés, azaz a biztosító engedélyének visszavonása válik szükségessé negyedévente kell számolni, auditálható lineáris formula alapján, értéke azonban nem lehet kevesebb, mint az SZTSZ 25%-a, és nem lehet több, mint az SZTSZ 45%-a Abszolút alsó határ: hasonlóan a jelenleg hatályos minimális biztonsági tőkéhez élet: 3.2 millió EUR; nem-élet: 2.2 vagy 3.2 millió EUR; kompozit: a két ág összege 29

30 Miért fontos a szavatoló tőke szükséglet? Csökkenti annak a lehetőségét, hogy a biztosító képtelen teljesíteni a kötelezettségeit Csökkenti a kötvénytulajdonosok által elszenvedett veszteségeket abban az esetben, ha a biztosító nem tud megfelelni minden kötelezettségének teljes mértékben Idejekorán lehetőséget ad a felügyeletnek a biztosítóval szembeni hatékony közbelépésre Megszilárdítja a biztosítási szektor pénzügyi stabilitásába vetett bizalmat 30

31 Felügyeleti beavatkozás zsír 1: Cél Fokozatos felügyeleti beavatkozás 2: Minimum Az ügyfél számára elfogadhatatlan kockázat MTSZ SZTSZ 3: Csőd Technikai tartalékok

32 Concen tration SCR Adj BSCR SCRop SCR non-life SCR market SCR default SCR health SCR Life SCR intang Prem& reserve Equity Health SLT Expense Mortality Lapse Spread Health nonslt Longevity Life CAT CAT Interest rate Health CAT Disab/ Morb Revision Property Life Lapse Currency Illiquidity

33 Az első pillér elemei Zsír szavatoló tőkeszükséglet eszközök minimális tőkeszükséglet kockázati marzs kötelezettségek biztosítástechnikai tartalékok legjobb becslés viszontbiztosítás fedezhető rész

34 Tőkeszükséglet számítás példa 1. Market risk / Currency risk: Egyszerűsítve: a kockázatnak kitett eszközök és kötelezettségek különbségének megváltozása a sokk hatására Sokk: 25%-os növekvés/csökkenés a külföldi deviza helyi pénznemhez viszonyított árfolyamában a növekvés és csökkenés közül a nagyobb hatású Pl. EUR kitettségek Kiindulás: 1 EUR = 250 HUF Currency risk 375 net currency risk 375 Currency risk (up) 0 net currency risk (up) 0 Initial net asset value Assets Liabilities Net asset value after shock (gross) Assets Liabilities Net asset value after shock (net) Assets Liabilities 1 EUR = 312,5 HUF Currency risk (down) 375 net currency risk (down) 375 Initial net asset value Assets Liabilities Net asset value after shock (gross) Assets Liabilities Net asset value after shock (net) Assets Liabilities 1 EUR = 187,5 HUF 34

35 Tőkeszükséglet számítás példa 2. Life uw risk / Mortality risk: Egyszerűsítve: a kockázatnak kitett eszközök és kötelezettségek különbségének megváltozása a sokk hatására Sokk: egy azonnal és tartós 15%-os növekedés a mortalitási rátákban minden életkorra és szerződésre Minden olyan szerződésre alkalmazandó, ahol a mortalitási ráta növekedése a technikai tartalékok növekedéséhez vezet (kockázati marzs nélkül!) 35

36 Tőkeszükséglet számítás példa 2. Díj Garantált kifizetés Költség SZUM Díj Garantált kifizetés Költség SZUM Mortality risk, Net Mortality risk Initial net asset value Assets Liabilities Net asset value after shock (gross) Assets Liabilities Net asset value after shock (net) Assets Liabilities 36

37 Standard formula vs. Belső modell Standard formulával kötelező számolni az SZTSZ-t, de van mód arra, hogy a biztosítók belső modelleket fejlesszenek Saját paraméterek használata Részleges belső modell: csak egy/néhány alkockázatra Teljes belső modell: az összes kockázatra Belső modell előnyei: teljes eloszlásfüggvényt adhat, vagyis a várható veszteségeket különböző konfidencia szinteken lehet vizsgálni Személyre szabott, illeszkedik a saját portfolióhoz és kockázatokhoz Belső modell hátrányai: De: drága az implementálás és az applikáció nem biztos a siker 37

38 A második pillér

39 Minőségi követelmények és felügyeleti szabályok Felügyeleti hatóságok és általános szabályok A felügyelők feladata az, hogy értékeljék, a biztosítók a saját tőke megfelelési igényeiket hogyan számszerűsítik a kockázataikhoz képest Ezért joguk van közbelépni, javító intézkedésekre Irányítási rendszer: Egy erős irányítási rendszer előfeltétele a hatékony szolvencia rendszernek a biztosítóknak meg kell felelniük a magas követelményeknek, a megfelelő kockázatkezelésnek, az ORSA-nak, belső ellenőrzésnek, belső auditnak, kiszervezésnek 39

40 ORSA Own Risk and Solvency Assessment Definíció: Azon folyamatok és procedúrák összessége, melyeket a rövid és hosszútávon fellépő kockázatok kijelölésére, felismerésére, monitorozására, kezelésére és riportálására használunk, illetve amelyek meghatározzák azt a szavatoló tőkét, mely szükséges ahhoz, hogy a biztosító szolvencia szükséglete ki legyen elégítve Célok: belső értékelési folyamat és felügyeleti eszköz Vajon az összes lehetséges kockázatot kijelöltük és felmértük a tőkeszükséglet számításakor? Elegendő a tőkénk ahhoz, hogy szembenézzünk a lehetséges kockázatainkkal? Hogyan használhatnánk jobban a kockázatkezelési technikákat a kockázatok kijelölésére, mérésére és kezelésére? 40

41 A harmadik pillér

42 Felügyeleti jelentés és közzététel A harmadik pillér felel a piac átláthatóságáért, a biztosítási ágazat fegyelméért, mellyel biztosított, hogy a cégek közzéteszik a piac számára releváns információkat. Jobb belátást ad egy cég életébe, eredményeibe Harmonizálja a felügyeleti jelentőségeket Jobb összemérhetőség csoportszinten! Átláthatóság! Következetes és nyitott szabályozási keret megkönnyíti a cégek számára a különböző piacokra való betörést, ösztönzi a versenyt 42

43 Felügyeleti jelentés és közzététel Közzététel: Solvency and Financial Condition Report (SFCR) jelentés a fizetőképességről a pénzügyekről Üzleti jelentés, stratégia Komponensenként kockázatkezelési és tőkemenedzsment információk MTSZ és SZTSZ esetleges megsértésének részletei Minőségi leírása az esetleges belső modelleknek Felügyeleti jelentés Általában az ORSA egyik outputja Részletesebb információk Bizonyos részek negyedévente (MTSZ, SZTSZ) 43

44 Felkészülés

45 Mennyiségi hatástanulmányok QIS Felkészülést szolgálják Általános kép az új rezsimről pontos alkalmazás! Felügyeleti irányítással Eredmények segítenek a 2. szintű szabályok finomításában QIS1 2004/12/31 QIS2 2005/12/31 QIS3 2006/12/31 QIS4 2007/12/31, QIS4 bis 2008/12/31 QIS5 2009/12/31, QIS5 bis 2010/12/31 QIS /12/31 45

46 QIS 5.5 országos eredmények 28 résztvevő Minimális tőkeszükségletnek mindenki megfelelt SZTSZ-nek három biztosító nem felelne meg Átlagos súlyozott S2 tőkefeltöltöttség: 189%, S1: 180% Egyedi szinten nagyon nagy különbségek vannak a feltöltöttségben Tartalékok változása: S1 S2 Nem-élet: -37%; Hagyományos élet: -16%; Unit-linked: -11% Biztosítónként és ágazatonként nagyon nagy a szóródás 46

47 QIS 5.5 országos eredmények Millió HUF Nem diverzifikált SZTSZ arányában Piaci kockázat ,18% Partnerkockázat ,70% Életbiztosítási kockázat ,08% Egészségbiztosítási kockázat ,03% Nem-életbiztosítási kockázat ,83% Immateriális javak kockázata ,65% Működési kockázat ,52% Nem diverzifikált SZTSZ ,00% Diverzifikáció ,30% Korrekciók ,09% SZTSZ ,61%

48 QIS 5.5 országos eredmények Piaci kockázat Partner kockázat Működési kockázat Diverzifikáció és egyéb korrekciók Kompozit biztosítók 22% 15% 8% -39% Életbiztosítók 37% 4% 12% -42% Nem-életbiztosítók 23% 13% 6% -18% Szektorszinten 25% 13% 8% -38% 100% a nem diverzifikált SZTSZ S1 ráta S2 ráta Különbözet Kompozit biztosítók 233% 190% -43% Életbiztosítók 166% 193% +27% Nem-életbiztosítók 161% 145% -16% Szektorszinten 180% 189% 9%

49 QIS 5.5 országos eredmények

50 QIS 5.5 országos eredmények 16 biztosító eredményei, akik részt vettek mindhárom hatástanulmányban

51 Összegzés

52 Jelenlegi induló dátum nem biztos, rendszeresen kitolódik De: már most sokat fejlődött a piac Lesz-e Szolvencia 1.5? Alapvetően már a felkészülés egy komoly tanulási fázis Gazdasági kockázatok fontossága Piaci értékelés Cél: globális versenyképesség növekedése Egységes felügyelés: valamennyi tagállamban egységes részletesség és formátum 52

53 Kérdések? KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

A Szolvencia II érdekességei. Takács Viola 2014. március 19.

A Szolvencia II érdekességei. Takács Viola 2014. március 19. A Szolvencia II érdekességei Takács Viola 2014. március 19. Miről lesz szó? Bemutatkozás Mi a Szolvencia II? Jelenlegi szabályozás hibái és hiányosságai Az ötlet, párhuzam a Bázel II vel A Szolvencia II

Részletesebben

A Szolvencia II. Takács Viola 2012. május 7.

A Szolvencia II. Takács Viola 2012. május 7. A Szolvencia II Takács Viola 2012. május 7. Miről lesz szó? Bemutatkozás Mi a Szolvencia II? Az Ötlet, Párhuzam a Bázel II vel Jelenlegi szabályozás hibái és hiányosságai A Szolvencia II felépítése A három

Részletesebben

A QIS5 tapasztalatai a K&H Biztosítóban. Almássy Gabriella Vezető aktuárius és Kockázatkezelési menedzser Gabriella.Almassy@kh.hu

A QIS5 tapasztalatai a K&H Biztosítóban. Almássy Gabriella Vezető aktuárius és Kockázatkezelési menedzser Gabriella.Almassy@kh.hu A QIS5 tapasztalatai a K&H Biztosítóban Almássy Gabriella Vezető aktuárius és Kockázatkezelési menedzser Gabriella.Almassy@kh.hu Miről lesz szó? Bevezetés K&H Biztosító Szervezeti felépítés (QIS5-be bevont)

Részletesebben

A QIS5 mennyiségi eredményei QIS5 QIS5 QIS5 QIS. Gaálné Kodila Diána Somlóiné Tusnády Paula Varga Gábor február 28.

A QIS5 mennyiségi eredményei QIS5 QIS5 QIS5 QIS. Gaálné Kodila Diána Somlóiné Tusnády Paula Varga Gábor február 28. A mennyiségi eredményei 2011. február 28. Gaálné Kodila Diána Somlóiné Tusnády Paula Varga Gábor 1 Tartalom Lebonyolítás, részvétel Adatminőség Általános pénzügyi hatás Tartalékok értékelése Illikviditási

Részletesebben

ORSA ORSA ORSA. ORSA konzultáció I. pilléres aspektusok. Tatai Ágnes 2011 november 18

ORSA ORSA ORSA. ORSA konzultáció I. pilléres aspektusok. Tatai Ágnes 2011 november 18 ORSA konzultáció I. pilléres aspektusok Tatai Ágnes 2011 november 18 1 Vázlat Mi az ORSA, miért jó ez nekünk? Az ORSA mennyiségi aspektusai tartalékok szavatoló tőkeszükséglet szavatoló tőke Összegzés

Részletesebben

Tatai Ágnes 2010. Június 24. SZOLVENCIA II Technikai tartalékok SZOLVENCIA II-QIS 5

Tatai Ágnes 2010. Június 24. SZOLVENCIA II Technikai tartalékok SZOLVENCIA II-QIS 5 Tatai Ágnes 2010. Június 24. SZOLVENCIA II Technikai tartalékok 1 Az 1. pillér elemei eszközök viszontbiztosítás tőke többlet szavatolótőke-szükséglet minimális tőkeszükséglet kockázati marzs legjobb becslés

Részletesebben

4. melléklet a 48/2015. (XII. 8.) MNB rendelethez

4. melléklet a 48/2015. (XII. 8.) MNB rendelethez 4. melléklet a 48/2015. (XII. 8.) MNB rendelethez 4. melléklet a../2015. ( ) MNB rendelethez A kisbiztosító-egyesületnek nem minősülő kisbiztosító aktuáriusi jelentése ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA Táblakód Megnevezés

Részletesebben

Szolvencia II. Biztosítástechnikai tartalékok 2005.04.27

Szolvencia II. Biztosítástechnikai tartalékok 2005.04.27 Szolvencia II. Biztosítástechnikai tartalékok 2005.04.27 Biztosítástechnikai tartalékok A. Nem-életbiztosítási tartalékok B. Életbiztosítási tartalékok C. Próbaszámolások 2005.04.27 2 A. Nem-életbiztosítási

Részletesebben

1. melléklet a biztosítók aktuáriusi jelentésének tartalmi követelményeiről és adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló /2012 ( ) PSZÁF rendelethez

1. melléklet a biztosítók aktuáriusi jelentésének tartalmi követelményeiről és adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló /2012 ( ) PSZÁF rendelethez 1. melléklet a biztosítók aktuáriusi jelentésének tartalmi követelményeiről és adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló /2012 ( ) PSZÁF rendelethez ÖSSZEFOGLALÓ TÁLÁZAT Táblakód Megnevezés Adatszolgáltató

Részletesebben

CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT.

CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT. CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT. NEGYEDÉVES TÁJÉKOZTATÓ 2014. MÁSODIK NEGYEDÉV 2014. augusztus 12. 1. Összefoglaló Jelen tájékoztató célja, hogy a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító

Részletesebben

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkekövetelményeinek változásai

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkekövetelményeinek változásai Hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkekövetelményeinek változásai Seregdi László 2006. december 11. 2006. november 16. Előadás témái I. Bevezetés a hitelintézetek tőkekövetelmény számításába

Részletesebben

CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT.

CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT. CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT. NEGYEDÉVES TÁJÉKOZTATÓ 2014. HARMADIK NEGYEDÉV 2014. november 13. 1. Összefoglaló Jelen tájékoztató célja, hogy a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító

Részletesebben

A biztosításról általában

A biztosításról általában ALAPJAI A biztosításról általában Dr. Banyár József Biztonság - kockázat Kockázat-definíciók szimmetrikus és aszimmetrikus: I. A kockázat valamely cselekvéssel, vállalkozással járó veszély, az anyagi veszteség,

Részletesebben

Táblakód Megnevezés Adatszolgáltató Gyakoriság Éves jelentés

Táblakód Megnevezés Adatszolgáltató Gyakoriság Éves jelentés 1. melléklet a biztosítók aktuáriusi jelentésének tartalmi követelményeiről és adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló /2011 ( ) számú PSZÁF rendelethez ÖSSZEFOGLALÓ TÁLÁZAT Táblakód Megnevezés Adatszolgáltató

Részletesebben

QIS 4 (STANDARD FORMULA)

QIS 4 (STANDARD FORMULA) SZOLVENCIA II PSZÁF F konzultáci ció 2008 QIS 4 SZAVATOLÓTŐKE KE-SZÜKSÉGLET (STANDARD FORMULA) MINIMÁLIS TŐKESZT KESZÜKSÉGLET Szabó Péter 2008. március 20. 1 Szavatolótőke ke-szükséglet SZTSZ alapelvek

Részletesebben

QIS4. Proxyk alkalmazása a biztosítástechnikai tartalékok becslése során. Zubor Zoltán március 20.

QIS4. Proxyk alkalmazása a biztosítástechnikai tartalékok becslése során. Zubor Zoltán március 20. QIS4 Proxyk alkalmazása a biztosítástechnikai tartalékok becslése során Zubor Zoltán 2008. március 20. 2008. március 20. 1/14 Alkalmazás Proxy: speciális típusú egyszerűsített módszer. Szerephez jut, ha

Részletesebben

1. melléklet a (./.) PSZÁF rendelethez ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT

1. melléklet a (./.) PSZÁF rendelethez ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT Táblakód Megnevezés Adatszolgáltató Gyakoriság Beküldési határidő 42A1A A biztosító nem-élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén (darab) RT, NAGYEGY É tárgyévet követő

Részletesebben

ORSA / SAKSZÉ Folyamatok Eljárások

ORSA / SAKSZÉ Folyamatok Eljárások ORSA / SAKSZÉ avagy a CRO / VKK dicsérete 21. Altenburger Gyula Szimpózium 2011. május 21. Hanák Gábor Egy interdiszciplináris otthon ORSA / SAKSZÉ Folyamatok Eljárások 1. Pillér: Kvantitatív követelmények

Részletesebben

Iránymutatások a hosszú távú garanciákkal kapcsolatos intézkedések végrehajtásáról

Iránymutatások a hosszú távú garanciákkal kapcsolatos intézkedések végrehajtásáról EIOPA-BoS-15/111 HU Iránymutatások a hosszú távú garanciákkal kapcsolatos intézkedések végrehajtásáról EIOPA Westhafen Tower, Westhafenplatz 1-60327 Frankfurt Germany - Tel. + 49 69-951119-20; Fax. + 49

Részletesebben

Szolvencia II - áttekintés. Tatai Ágnes 2011. Január 17. 24. Piaci konzultáció

Szolvencia II - áttekintés. Tatai Ágnes 2011. Január 17. 24. Piaci konzultáció Szolvencia II - áttekintés Tatai Ágnes 2011. Január 17. 24. Piaci konzultáció 1 A Szolvencia II projekt állása, a felügyelés alapjai 2 Hol tart a folyamat? 1. szintű szabályozás elfogadva: 2009 év végén

Részletesebben

Áttekintés a felkészülési célú adatszolgáltatás főbb tartalmi elemeiről

Áttekintés a felkészülési célú adatszolgáltatás főbb tartalmi elemeiről Áttekintés a felkészülési célú adatszolgáltatás főbb tartalmi elemeiről Benkő Klaudia, statisztikai elemző Felügyeleti statisztikai önálló osztály Budapest, 2014.12.02. Tartalom I. Technikai információk

Részletesebben

1. oldal, összesen: 8. 7/2001. (II. 22.) PM rendelet. a biztosítóintézetek aktuáriusi jelentésének tartalmi követelményeirıl

1. oldal, összesen: 8. 7/2001. (II. 22.) PM rendelet. a biztosítóintézetek aktuáriusi jelentésének tartalmi követelményeirıl 1. oldal, összesen: 8 A jogszabály mai napon hatályos állapota 7/2001. (II. 22.) PM rendelet a biztosítóintézetek aktuáriusi jelentésének tartalmi követelményeirıl A biztosítóintézetekrıl és a biztosítási

Részletesebben

Szolvencia II: Tőkekövetelmény

Szolvencia II: Tőkekövetelmény Szolvencia II: Tőkekövetelmény Szabó Péter 2005. április 27. 2005. 04. 27. 1/30 Áttekintés Szervezeti keretek A tőkeszükséglet szintjei Minimális Tőkeszükséglet Szavatoló Tőkeszükséglet: Átfogó kérdések

Részletesebben

CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT.

CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT. CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT. NEGYEDÉVES TÁJÉKOZTATÓ 2016. ELSŐ NEGYEDÉV 2016. május 24. 1. Összefoglaló Jelen tájékoztató célja, hogy a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító

Részletesebben

2. melléklet a 48/2015. (XII. 8.) MNB rendelethez 2. melléklet a.../2015. (...) MNB rendelethez

2. melléklet a 48/2015. (XII. 8.) MNB rendelethez 2. melléklet a.../2015. (...) MNB rendelethez 2. melléklet a 48/2015. (XII. 8.) MNB rendelethez 2. melléklet a.../2015. (...) MNB rendelethez A kisbiztosító felügyeleti jelentései Táblakód Megnevezés Adatszolgáltató Gyakoriság Beküldési határidő Éves

Részletesebben

Magyar Biztosítók Szövetsége Association of Hungarian Insurance Companies. Biztosítási piac. 2015. III. negyedév

Magyar Biztosítók Szövetsége Association of Hungarian Insurance Companies. Biztosítási piac. 2015. III. negyedév Magyar Biztosítók Szövetsége Association of Hungarian Insurance Companies Biztosítási piac Biztosítási ágak díjbevétele és piaci társaságonként Biztosító Összesen Élet Nem-élet Ebből kgfb Piaci Díjbevétel

Részletesebben

CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT.

CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT. CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT. NEGYEDÉVES TÁJÉKOZTATÓ 2013. NEGYEDIK NEGYEDÉV 2014. február 18. 1. Összefoglaló Jelen tájékoztató célja, hogy a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító

Részletesebben

1. melléklet a.../2012. (...) PSZÁF rendelethez "1. melléklet a 23/2011. (X. 25.) PSZÁF rendelethez" ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT

1. melléklet a.../2012. (...) PSZÁF rendelethez 1. melléklet a 23/2011. (X. 25.) PSZÁF rendelethez ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT 1. melléklet a.../2012. (...) PSZÁF rendelethez "1. melléklet a 23/2011. (X. 25.) PSZÁF rendelethez" ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT Táblakód Megnevezés Adatszolgáltató Gyakoris ág Beküldési határidő 42A1A 42A1B

Részletesebben

CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT.

CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT. CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT. NEGYEDÉVES TÁJÉKOZTATÓ 2015. MÁSODIK NEGYEDÉV 2015. augusztus 18. 1. Összefoglaló Jelen tájékoztató célja, hogy a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító

Részletesebben

CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT.

CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT. CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT. NEGYEDÉVES TÁJÉKOZTATÓ 2014. NEGYEDIK NEGYEDÉV 2015. február 17. 1. Összefoglaló Jelen tájékoztató célja, hogy a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító

Részletesebben

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék 10. Elõadás A biztosítás nemzetközi jogi környezete Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék Az Európai Közösség jogi háttere EGK - Római Szerzõdés Gazdasági célok Integráció, Közös piac áruk,

Részletesebben

A biztosítási piaci szervezetek felügyeleti jelentéseire vonatkozó általános kitöltési előírások

A biztosítási piaci szervezetek felügyeleti jelentéseire vonatkozó általános kitöltési előírások . melléklet 1. melléklet a 3 /2013. a 38/2013. (XII. 29.) (XII. MNB ) rendelethez MNB rendelethez A biztosítási piaci szervezetek felügyeleti jelentéseire vonatkozó általános kitöltési előírások 1. Kapcsolódó

Részletesebben

41. szám II. kötet A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, március 31., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3404, Ft

41. szám II. kötet A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, március 31., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3404, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. március 31., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK 15/2005. (III. 31.) PM r. A biztosítók belsõ adatszolgáltatásának rendjérõl és tartalmáról szóló 14/2004. (III.

Részletesebben

CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT.

CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT. CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT. NEGYEDÉVES TÁJÉKOZTATÓ 2015. ELSŐ NEGYEDÉV 2015. május 14. 1. Összefoglaló Jelen tájékoztató célja, hogy a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító

Részletesebben

Az ajánlás célja és hatálya

Az ajánlás célja és hatálya A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 3/2012. (IV.13.) számú ajánlása a biztosítók üzleti tervének minimális tartalmi és formai elemeiről I. Az ajánlás célja és hatálya A Pénzügyi Szervezetek

Részletesebben

CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT.

CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT. CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT. NEGYEDÉVES TÁJÉKOZTATÓ 2016. MÁSODIK NEGYEDÉV 2016. augusztus 23. 1. Összefoglaló Jelen tájékoztató célja, hogy a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító

Részletesebben

CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT.

CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT. CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT. NEGYEDÉVES TÁJÉKOZTATÓ 2013. MÁSODIK NEGYEDÉV 2013. augusztus 15. 1. Összefoglaló Jelen tájékoztató célja, hogy a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító

Részletesebben

A biztosítási piaci szervezetek felügyeleti jelentéseire vonatkozó általános kitöltési előírások

A biztosítási piaci szervezetek felügyeleti jelentéseire vonatkozó általános kitöltési előírások 1. melléklet 1. melléklet a 48/2015. a../2015. (XII. 8.) MNB ( ) rendelethez MNB rendelethez A biztosítási piaci szervezetek felügyeleti jelentéseire vonatkozó általános kitöltési előírások 1. Kapcsolódó

Részletesebben

CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT.

CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT. CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT. NEGYEDÉVES TÁJÉKOZTATÓ 2016. HARMADIK NEGYEDÉV 2016. november 22. 1. Összefoglaló Jelen tájékoztató célja, hogy a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító

Részletesebben

CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT.

CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT. CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT. NEGYEDÉVES TÁJÉKOZTATÓ 2012. NEGYEDIK NEGYEDÉV 2013. február 19. 1. Összefoglaló Jelen tájékoztató célja, hogy a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító

Részletesebben

1. melléklet a./2011 (.) PSZÁF rendelethez ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT

1. melléklet a./2011 (.) PSZÁF rendelethez ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT . melléklet a./20 (.) PSZÁF rendelethez ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT Táblakód Megnevezés Adatszolgáltató Gyakoriság Beküldési határidő 49KSZ 49KSZ2 49KSZ3A 49KSZ3BO 49KSZ3BA 49KSZ3BB 49KSZ3BB2 49KSZ3BC 49T0 Korrigált

Részletesebben

A KÖBE és a Solvency II. egy újabb harmadik típusú találkozás: a QIS4

A KÖBE és a Solvency II. egy újabb harmadik típusú találkozás: a QIS4 A KÖBE és a Solvency II egy újabb harmadik típusú találkozás: a QIS4 Előzmények Első típusú találkozás: egy idegen kultúra jeleinek észlelése 2006 Budapest, a KÖBE észleli, hogy az AISAM Solvency II munkacsoportot

Részletesebben

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés -

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés - KÖZZÉTÉTEL - éves kockázatkezelési jelentés - A GlobalFX Investment Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1113 Budapest, Nagyszőlős utca 11-15., cégjegyzékszám: 01-10-046511; továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

Basel II, avagy a tőkekövetelmények és azok számítása a pénz- és tőkepiaci szervezeteknél - számítás gyakorlati

Basel II, avagy a tőkekövetelmények és azok számítása a pénz- és tőkepiaci szervezeteknél - számítás gyakorlati Basel II, avagy a tőkekövetelmények és azok számítása a pénz- és tőkepiaci szervezeteknél - számítás gyakorlati példákon Dr. Pálosi-Németh Balázs, Tamás Sándor Budapest, 18 November 2010 A Bank tőkemegfelelésének

Részletesebben

Iránymutatások a standard formulával meghatározott piaci és partnerkockázati kitettség kezeléséről

Iránymutatások a standard formulával meghatározott piaci és partnerkockázati kitettség kezeléséről EIOPA-BoS-14/174 HU Iránymutatások a standard formulával meghatározott piaci és partnerkockázati kitettség kezeléséről EIOPA Westhafen Tower, Westhafenplatz 1-60327 Frankfurt Germany - Tel. + 49 69-951119-20;

Részletesebben

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról A Random Capital Broker Zrt. (cj: 01-10-046204 székhely: 1053 Budapest, Szép u. 2.) (Továbbiakban:

Részletesebben

Vállalati pénzügyek előadás Beruházási döntések

Vállalati pénzügyek előadás Beruházási döntések Vállalati pénzügyek 1 5-6. előadás Beruházási döntések Beruházás Tárgyi eszközök beszerzésére, létesítésére fordított tőkekiadás Hosszú élettartamú eszközök keletkezése A beruházások jellemzői A beruházások

Részletesebben

1. Kapcsolódó jogszabályok 1.1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban Szja. tv.),

1. Kapcsolódó jogszabályok 1.1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban Szja. tv.), 1. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez A biztosítási piaci szervezetek felügyeleti jelentéseire vonatkozó általános kitöltési előírások 1. Kapcsolódó jogszabályok 1.1. a személyi jövedelemadóról

Részletesebben

2. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez

2. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez . 2. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez A biztosító negyedéves és éves felügyeleti jelentései ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA Táblakód Megnevezés Adatszolgáltató Gyakoriság Beküldési határidő 1 42A1A 2

Részletesebben

CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT.

CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT. CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT. NEGYEDÉVES TÁJÉKOZTATÓ 2013. ELSŐ NEGYEDÉV 2013. május 16. 1. Összefoglaló Jelen tájékoztató célja, hogy a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító

Részletesebben

T E R V E Z E T A /2013. (..) MNB

T E R V E Z E T A /2013. (..) MNB T E R V E Z E T A Magyar Nemzeti Bank elnökének /2013. (..) MNB rendelete a biztosítási piaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai

Részletesebben

LEGJOBB BECSLÉS Módszerek, egyszerűsítések

LEGJOBB BECSLÉS Módszerek, egyszerűsítések LEGJOBB BECSLÉS Módszerek, egyszerűsítések Tusnády Paula 2010. Június 24. 1 Tartalom Értékelési folyamat lépései Módszerek Arányosság elve Élet ági egyszerűsítések Nem-élet ági egyszerűsítések 2 Értékelési

Részletesebben

Iránymutatások a piaci részesedések adatszolgáltatás céljára történő meghatározásának módszereiről

Iránymutatások a piaci részesedések adatszolgáltatás céljára történő meghatározásának módszereiről EIOPA-BoS-15/106 HU Iránymutatások a piaci részesedések adatszolgáltatás céljára történő meghatározásának módszereiről EIOPA Westhafen Tower, Westhafenplatz 1-60327 Frankfurt Germany - Tel. + 49 69-951119-20;

Részletesebben

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. 2012. május 3. Bethlendi András

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. 2012. május 3. Bethlendi András Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Biztosítási szakmai konzultáció 2012. május 3. Bethlendi András A Felügyelet Szolvencia II-es felkészülésének terve Solvency II is great, it is very good but it

Részletesebben

A biztosítási adó szabályai 2014.

A biztosítási adó szabályai 2014. A biztosítási adó szabályai 2014. 2013. január 1-jei hatállyal került bevezetésre a biztosítási szektort terhelő különadó, a biztosítási adó, amelynek megfizetése mentesíti a biztosítókat a pénzügyi szervezetek

Részletesebben

A csoport ORSA és a hazai leánybiztosítók

A csoport ORSA és a hazai leánybiztosítók SZOLVENCIA II PSZÁF konzultáció 2011 A csoport ORSA és a hazai leánybiztosítók Ph.D. Bethlendi András 2011. November 18. ORSA ajánlás group specificities of the ORSA - 1 Egyedi szabályok mutatis mutandis,

Részletesebben

A QIS3 tapasztalatai. a Posta Biztosítónál. Góg Enikő 2008.03.20.

A QIS3 tapasztalatai. a Posta Biztosítónál. Góg Enikő 2008.03.20. A QIS3 tapasztalatai a Posta Biztosítónál Góg Enikő 2008.03.20. 1 Tartalom A Posta Biztosító bemutatása A projekt a munkaszervezés és a munkaterhelés tekintetében A számítások tapasztalatai Eredmények

Részletesebben

Bevezetés előtt az új tőkeszabályozás

Bevezetés előtt az új tőkeszabályozás Bevezetés előtt az új tőkeszabályozás Jogszabályok, felügyeleti módszerek, ajánlások Előadó: Seregdi László igazgató Szakmai fórum 2007. október 30-31. Legfontosabb témák 1. Az új tőkeszabályozás alapelvei

Részletesebben

CIG PANNÓNIA ÉLETBIZTOSÍTÓ NYRT.

CIG PANNÓNIA ÉLETBIZTOSÍTÓ NYRT. CIG PANNÓNIA ÉLETBIZTOSÍTÓ NYRT. NEGYEDÉVES TÁJÉKOZTATÓ 2013. HARMADIK NEGYEDÉV 2013. november 13. 1. Összefoglaló A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. (a továbbiakban: Biztosító) a mai napon nyilvánosságra

Részletesebben

QIS4 Az ING tapasztalatai

QIS4 Az ING tapasztalatai QIS4 Az ING tapasztalatai Diószeghy Zoltán Aktárius, ING PSZÁF konzultáció 2008.12.10 Kockázatok szabályozása a csoporton belül Végrehajtás Szabályozás Kockázati stratégia Kockázati étvágy 3 védelmi vonal

Részletesebben

A biztosítási adó szabályai 2015.

A biztosítási adó szabályai 2015. A biztosítási adó szabályai 2015. 2013. január 1-jei hatállyal került bevezetésre a biztosítási szektort terhelő különadó, a biztosítási adó, amelynek megfizetése mentesíti a biztosítókat a pénzügyi szervezetek

Részletesebben

Iránymutatás a look-through megközelítésről

Iránymutatás a look-through megközelítésről EIOPA-BoS-14/171 HU Iránymutatás a look-through megközelítésről EIOPA Westhafen Tower, Westhafenplatz 1-60327 Frankfurt Germany - Tel. + 49 69-951119-20; Fax. + 49 69-951119-19; email: info@eiopa.europa.eu

Részletesebben

A kockázatkezelő feladatai az AEGON gyakorlatában Zombor Zsolt 2013. május 30.

A kockázatkezelő feladatai az AEGON gyakorlatában Zombor Zsolt 2013. május 30. A kockázatkezelő feladatai az AEGON gyakorlatában Zombor Zsolt 2013. május 30. aegon.com Védelmi vonalak Kockázat 1. védelmi vonal Mindenki (Aktuáriusok) 2. védelmi vonal Kockázatkezelés, Compliance 3.

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 132. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. október 8., hétfõ. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 132. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. október 8., hétfõ. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY 132. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. október 8., hétfõ Tartalomjegyzék 13/2012. (X. 8.) PSZÁF rendelet 14/2012. (X. 8.) PSZÁF rendelet 48/2012. (X. 8.) BM rendelet 49/2012. (X. 8.)

Részletesebben

KÖSZÖNTŐ. Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Ügyfelünk!

KÖSZÖNTŐ. Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Ügyfelünk! ÉVES JELENTÉS 2012 KÖSZÖNTŐ Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Ügyfelünk! 2012. kihívásokkal teli évnek bizonyult a hazai biztosítótársaságok számára. A válság újabb áldozatokat követelt, s a biztosítási piac

Részletesebben

Posta Biztosító Felkészülés a Solvency II követelményeinek teljesítésére 2007. május 16. Előadó: Pandurics Anett 2007.05.16.

Posta Biztosító Felkészülés a Solvency II követelményeinek teljesítésére 2007. május 16. Előadó: Pandurics Anett 2007.05.16. Posta Biztosító Felkészülés a Solvency II követelményeinek teljesítésére 2007. május 16. Előadó: Pandurics Anett 1 Alapkoncepció A vállalat alapvető képességei, jellemzői Talanx AG biztosítási szaktudása,

Részletesebben

A 49/2014. (XI. 27.) MNB

A 49/2014. (XI. 27.) MNB A Magyar Nemzeti Bank elnökének 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelete a biztosítási piaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása

Részletesebben

Iránymutatás az egészségbiztosítási katasztrófakockázati részmodulról

Iránymutatás az egészségbiztosítási katasztrófakockázati részmodulról EIOPA-BoS-14/176 HU Iránymutatás az egészségbiztosítási katasztrófakockázati részmodulról EIOPA Westhafen Tower, Westhafenplatz 1-60327 Frankfurt Germany - Tel. + 49 69-951119-20; Fax. + 49 69-951119-19;

Részletesebben

Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai

Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai Stratégiai és Pénzügyi Divízió Befektetői Kapcsolatok és Tőkepiaci Műveletek Hivatkozási szám: BK-049/2015 Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai A 2013. évi V. törvény (a

Részletesebben

Módszertani megjegyzések a biztosítók felügyeleti célú adatszolgáltatásán alapuló idősorhoz és a tájékoztatóhoz

Módszertani megjegyzések a biztosítók felügyeleti célú adatszolgáltatásán alapuló idősorhoz és a tájékoztatóhoz Módszertani megjegyzések a biztosítók felügyeleti célú adatszolgáltatásán alapuló idősorhoz és a tájékoztatóhoz Általános megállapítások 1. A biztosítók idősorai az MNB adatszolgáltatási táblái alapján

Részletesebben

Allianz Hungária Biztosító Zrt.

Allianz Hungária Biztosító Zrt. Allianz Hungária Biztosító Zrt. Éves jelentés 27 Éves jelentés 27 A fõbb mutatószámok alakulása Allianz Hungária Biztosító Zrt. 25 25 millió Változás % 26 26 millió Változás % 27 27 millió Bruttó díjbevétel

Részletesebben

A magyar biztosítási piac 2009. évi elızetes adatai

A magyar biztosítási piac 2009. évi elızetes adatai A magyar biztosítási piac 2009. évi elızetes adatai Magyar Biztosítók Szövetsége 2010. február Magyar biztosítási piac 2009. évi elızetes adatai 1. A biztosítási piac alakulása A MABISZ tagbiztosítóinak

Részletesebben

A biztosítási adó szabályai 2016.

A biztosítási adó szabályai 2016. A biztosítási adó szabályai 2016. 2013. január 1-jei hatállyal került bevezetésre a biztosítási szektort terhelő különadó, a biztosítási adó, amelynek megfizetése mentesíti a biztosítókat a pénzügyi szervezetek

Részletesebben

Allianz Hungária Zrt.

Allianz Hungária Zrt. Allianz Hungária Zrt. Éves jelentés 28 Éves jelentés 28 A fõbb mutatószámok alakulása Allianz Hungária Zrt. 26 26 millió Változás % 27 27 millió Változás % 28 28 millió Bruttó díjbevétel Bruttó kárkifizetés

Részletesebben

Piacon lévő élet-, baleset, és egészségbiztosítási módozatok, mint számba vehető cafetéria elemek

Piacon lévő élet-, baleset, és egészségbiztosítási módozatok, mint számba vehető cafetéria elemek Piacon lévő élet-, baleset, és egészségbiztosítási módozatok, mint számba vehető cafetéria elemek Előadó: Tóth Róbert ügyvezető Bróker Royal Kft. JNSZMKIK regisztrált szakértője 2012. április 26. A biztosítás

Részletesebben

Arató Miklós. A nem-életbiztosítók belsı modellezésének lehetséges problémái

Arató Miklós. A nem-életbiztosítók belsı modellezésének lehetséges problémái Arató Miklós A nem-életbiztosítók belsı modellezésének lehetséges problémái Célok Szolvencia 2 Piaci alapú eredménykimutatás és mérleg (MVIS és MVBS) Nem-élet termékek valós értékének meghatározása (MCEV

Részletesebben

Tátrai Miklós Államtitkár Pénzügyminisztérium 2006. november 13-14. Lepence-völgy

Tátrai Miklós Államtitkár Pénzügyminisztérium 2006. november 13-14. Lepence-völgy A pénzp nzügyi rendszer aktuális kérdk rdései Tátrai Miklós Államtitkár Pénzügyminisztérium 2006. november 13-14. Lepence-völgy 1 A pénzp nzügyi rendszer szerepe a gazdaságban gban - A pénzügyi rendszer

Részletesebben

Integrált tervezés bevezetése (MKB Bank Zrt.)

Integrált tervezés bevezetése (MKB Bank Zrt.) Integrált tervezés bevezetése (MKB Bank Zrt.) Előadó: Martzy Antal Tartalom A tervezés hangsúlyainak alakulása A Baseli kihívások, paradigma váltás Top down és bottom up megközelítés harmonizációja Integrált

Részletesebben

Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai

Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai Stratégiai és Pénzügyi Divízió Befektetői Kapcsolatok és Tőkepiaci Műveletek Hivatkozási szám: BK-099/2014 Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai A 2013. évi V. törvény (a

Részletesebben

A biztosítási szektor helyzete fókuszban a nyugdíjbiztosítások. Pandurics Anett 2014. május 8.

A biztosítási szektor helyzete fókuszban a nyugdíjbiztosítások. Pandurics Anett 2014. május 8. A biztosítási szektor helyzete fókuszban a nyugdíjbiztosítások Pandurics Anett 2014. május 8. Mrd Ft 1 000 A díjbevétel megoszlása 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 420 426 395 406 410 370 365 358

Részletesebben

CRD IV/CRR hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális szabályozásának várható változásai

CRD IV/CRR hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális szabályozásának várható változásai CRD IV/CRR hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális szabályozásának várható változásai dr. Kardosné Vadászi Zsuzsanna 2012. április CRR/CRD IV javaslat áttekintése A 2006/48/EK és 2006/49/EK

Részletesebben

A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság

A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság Kis Gábor Magyar Nemzeti Bank Statisztika Monetáris Statisztika vezetője

Részletesebben

A Random Capital Zrt március 25. napjára összehívott éves rendes közgyűlésén az alábbi döntések születtek:

A Random Capital Zrt március 25. napjára összehívott éves rendes közgyűlésén az alábbi döntések születtek: A Random Capital Zrt. 2010. március 25. napjára összehívott éves rendes közgyűlésén az alábbi döntések születtek: 1. A Közgyűlés a Társaság 2009. évi éves beszámolóját az igazgatóság által előterjesztett

Részletesebben

Bankismeretek 4. Lamanda Gabriella

Bankismeretek 4. Lamanda Gabriella Bankismeretek 4. Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu Miről volt szó? Monetáris alrendszer: Kétszintű bankrendszer Jegybankok: Cél: inflációs célkövetés rendszere, árstabilitás Eszköz: irányadó ráta

Részletesebben

Az összevont alapú felügyelés, valamint a határon átnyúló tevékenység

Az összevont alapú felügyelés, valamint a határon átnyúló tevékenység Az összevont alapú felügyelés, valamint a határon átnyúló tevékenység Helsinki Protocol, Siena Protocol Dr. Kiss Nóra Nemzetközi főosztály Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2005. február 23. Két

Részletesebben

Tőkekövetelmények és azok számítása a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők

Tőkekövetelmények és azok számítása a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők Tőkekövetelmények és azok számítása a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők Seregdi László PSZÁF 2009. november 24. Témakörök 1. Tőkekövetelmény számítás szabályozása 3. Várható hazai

Részletesebben

Nemzetközi elvárások a belső ellenőrzés területén IAIS ICP

Nemzetközi elvárások a belső ellenőrzés területén IAIS ICP Nemzetközi elvárások a belső ellenőrzés területén IAIS ICP Butyka Edit Biztosításfelügyeleti főosztály 2005. május 24. IAIS (International Association of Insurance Supervisors) 1994-ben alapították, 180

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Bank 21/2015. (XII.8.) számú ajánlása a biztosítástechnikai tartalékok és halasztott adók veszteségelnyelő

A Magyar Nemzeti Bank 21/2015. (XII.8.) számú ajánlása a biztosítástechnikai tartalékok és halasztott adók veszteségelnyelő A Magyar Nemzeti Bank 21/2015. (XII.8.) számú ajánlása a biztosítástechnikai tartalékok és halasztott adók veszteségelnyelő képességére vonatkozóan I. Általános rendelkezések 1. Az ajánlás célja és hatálya

Részletesebben

Miért lett fontos az ERM és a CERA?

Miért lett fontos az ERM és a CERA? Miért lett fontos az ERM és a CERA? 20. Altenburger Gyula Szimpózium 2010. május 15. Hanák Gábor Mi az aktuárius? BIT: Az aktuárius - aláírásával igazolja a) az éves beszámolóban szereplı tartalékok képzésének

Részletesebben

Kérdések és Válaszok az ötödik mennyiségi hatástanulmányról

Kérdések és Válaszok az ötödik mennyiségi hatástanulmányról Kérdések és Válaszok az ötödik mennyiségi hatástanulmányról Az ötödik mennyiségi hatástanulmány sikeres hazai lebonyolítását a Felügyelet Q&A rendszer működtetésével is szeretné segíteni, ezért ezen a

Részletesebben

IFRS 9. Pénzügyi instrumentumok - megjelenítés és értékelés. Megjelenítés. Besorolás. Kezdeti értékelés. Követő értékelés. Kivezetés RDA 2014.10.21.

IFRS 9. Pénzügyi instrumentumok - megjelenítés és értékelés. Megjelenítés. Besorolás. Kezdeti értékelés. Követő értékelés. Kivezetés RDA 2014.10.21. Pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos standardok IAS 32 IFRS 13 2014. január 1-től Pénzügyi instrumentumok - megjelenítés és értékelés IFRS 7 2013. január 1-től Megjelenés: 2014. július, Alkalmazás: 2018.

Részletesebben

ONLINE IFRS KÉPZÉS Tematika 205 perc

ONLINE IFRS KÉPZÉS Tematika 205 perc ONLINE IFRS KÉPZÉS Tematika 205 perc Tematika: IFRS 15 (vevők) IAS 37 (céltartalék, függő követelés, kötelezettség) IFRS 1 (áttérés) IFRS 8 (működési szegmensek) IAS 10 (fordulónap utáni események) 00:00:00-00:41:00

Részletesebben

2009. évi kockázatkezelési jelentés Kvantitatív adatok Erste Bank Hungary Nyrt.

2009. évi kockázatkezelési jelentés Kvantitatív adatok Erste Bank Hungary Nyrt. 2009. évi kockázatkezelési jelentés Kvantitatív adatok Erste Bank Hungary Nyrt. A közzétett adatok 2009.12.31-i állapotot tükröznek Minden közzétett adat millió forintban került megadásra (az eltérések

Részletesebben

Bázel III A bázeli szabályozás változásai

Bázel III A bázeli szabályozás változásai RISK MANAGEMENT SERVICES Bázel III A bázeli szabályozás változásai 010. december 9. ADVISORY Tartalom Bevezetés CRD II-III CRD IV (Bázel III) Összegzés A Bázel III- GAZDASÁGI KÖRNYEZET SZABÁLYOZÓI REAKCIÓ

Részletesebben

KÖSZÖNTŐ. Megbízható német minőség korrekt magyar díjért! Budapest, június

KÖSZÖNTŐ. Megbízható német minőség korrekt magyar díjért! Budapest, június ÉVES JELENTÉS 2010 KÖSZÖNTŐ A hazai biztosítói szektor egy kihívásokban és nem várt eseményekben gazdag évet tudhat maga mögött. A gazdasági válság elhúzódása, a természeti katasztrófák, valamint az év

Részletesebben

A bankok hitelezési tevékenységének szabályai és eljárásai Hitelintézetek ellenőrzése (GTUPZ204M)

A bankok hitelezési tevékenységének szabályai és eljárásai Hitelintézetek ellenőrzése (GTUPZ204M) A bankok hitelezési tevékenységének szabályai és eljárásai Hitelintézetek ellenőrzése (GTUPZ204M) A bankok mágikus háromszöge Az előadás tartalma 1. A hitelintézetek prudens működésének szabályai. 2. Kockázatosnak

Részletesebben

Pénz-és kockázatkezelés

Pénz-és kockázatkezelés Pénz-és kockázatkezelés X-Trade Brokers Magyarországi Fióktelepe Soós Róbert Egy befektetési stratégia elemei 1. Meg kell határozni a belépési és zárási pozíciókat. 2. Pénz-és kockázatkezelés 3. Pszichológia

Részletesebben

Az ERGO Életbiztosító Zrt. üzleti jelentése április december 31.

Az ERGO Életbiztosító Zrt. üzleti jelentése április december 31. Az ERGO Életbiztosító Zrt. üzleti jelentése 2008. április 16. 2008. december 31. Tartalom AZ ERGO BIZTOSÍTÓ PIACRA LÉPÉSE... 3 AZ ERGO BIZTOSÍTÓ FEJLŐDÉSE... 3 DÍJBEVÉTEL, BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK, MŰKÖDÉSI

Részletesebben

CIG PANNÓNIA ÉLETBIZTOSÍTÓ NYRT.

CIG PANNÓNIA ÉLETBIZTOSÍTÓ NYRT. CIG PANNÓNIA ÉLETBIZTOSÍTÓ NYRT. NEGYEDÉVES TÁJÉKOZTATÓ 2013. MÁSODIK NEGYEDÉV 2013. augusztus 15. 1. Összefoglaló A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. (a továbbiakban: Biztosító) a mai napon nyilvánosságra

Részletesebben

ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 2014-12-31 2015-12-31 1. Pénzeszközök 410 420 MTB-nél lévő elszámolási számla

ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 2014-12-31 2015-12-31 1. Pénzeszközök 410 420 MTB-nél lévő elszámolási számla ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 214-12-31 215-12-31 1. Pénzeszközök 41 42 MTB-nél lévő elszámolási számla 22 23 pénztár és egyéb elszámolási számlák 19 19 2. Értékpapírok Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Részletesebben