mérés.info A Mérés-értékelési Osztály hírei április CÍM 1088 Budapest, Vas utca HONLAP

Átírás

1 mérés.info A Mérés-értékelési Osztály hírei április CÍM 1088 Budapest, Vas utca HONLAP

2 Ha a tükörben nem azt látod, amit látni szeretnél, ne a tükröt hibáztasd! A tükrök szerepe egy műszaki szakközépiskola életében Minden változás/változtatás első fázisa a probléma létének felismerése. Amennyiben szembesültünk a problémával, az valamilyen választ fog kiváltani az intézmény vezetésének részéről. A mérések eredményei munkánk visszatükrözései, a tükrök megmutatják hogyan, milyen sikerrel, eredményességgel hajtjuk végre a feladatainkat. A monitoring rendszer azt is jelzi, ha valamit rosszul csinálunk. Minél járatosabb az intézmény vezetése a mérések kiértékelésében, annál megfelelőbb választ fog találni a probléma megoldására óta jelentős változáson ment keresztül az iskolák mérési kultúrája. Az minőségirányítási programok már előtérbe helyezték a partneri igényés elégedettségi vizsgálatok lebonyolítását. Az iskolák ezzel árnyaltabb képet formálhattak a közvetlen és közvetett partnereik intézménnyel szembeni elvárásairól s azok teljesüléséről től kezdve növekvő figyelem kíséri az országos kompetenciamérések eredményeit, amelyek időközben kiegészültek a MFPI által elvégzett bemeneti és követő kompetenciaalapú mérésekkel. A Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola életében egyre meghatározóbb szerepet játszanak a különböző mérésekből leszűrhető tanulságok. A partneri- és kompetenciavizsgálatok mellett, a szintfelmérők segítségével rendszeresen mérjük az évfolyamok tudásszintjét, kérdőívek segítségével kiértékeljük a beiskolázási tapasztalatainkat is. Kijelenthetjük, hogy a hipotéziseinket nem megérzéseinkkel, hanem egyre inkább mérési eredményekkel, tényekkel támasztjuk alá vagy cáfoljuk. 19. szám április 2

3 A tanulóink körében az alábbi külső és belső méréseket végezzük el egy előre meghatározott menetrend alapján, amelyet az iskola minőségirányítási csoportja (MINIR) állít össze: Igény és elégedettségi vizsgálatok Diákjaink körében időről időre elvégzünk egy partneri igény- és elégedettségi vizsgálatot, amely eredményeit az 1. ábra mutatja be. 1. ábra. Tanulói igény és elégedettségi vizsgálat átlagos eredményei Ezek a vizsgálatok megmutatják, melyek a fejlesztendő területek. Az elvárások (igények) mindig nagyobbak annál, amit egy iskola nyújtani tud. Nekünk a feladatunk, hogy kettő közötti távolságot csökkentsük. Például a tanulási technikák elsajátítása komoly kihívás, mert nem elég a pedagógus felkészültsége, elengedhetetlen a diák pozitív hozzáállása is. Elemezzük az éves beiskolázási tapasztalatainkat is. Az elmúlt években számottevő változásokat észleltünk az iskolaválasztási szokások területén (2. ábra). Az internet szerepe látványosan felértékelődött. A tájékozódás legfőbb forrása egyértelműen az internet lett. Mára az informatív, könnyen kezelhető iskolai honlap kialakítása óriási jelentőséggel bír. Az iskolai honlapról eljuthatunk a digitális naplóhoz, egyes területek követelményeihez, a napi, heti programhoz, szabadidős rendezvények anyagaihoz, a felnőtt tanfolyamok kínálatához, stb. A börzék jelentősége viszont egyre csökken. 19. szám április 3

4 2. ábra. A tanulók arányának alakulása a tájékozódás helye szerint A külső és belső mérések Az iskola egy sor külső és belső mérést végez. Egy részükről már esett szó (klímateszt, partneri elégedettségmérés), de figyelmet követelnek a fővárosi és országos kompetenciamérések, illetve a belső, tanulmányi felkészültséget jelző szintfelmérők is. A főváros az elmúlt években öt területen szervezet bemeneti méréseket (1. táblázat). Az adatokból leszűrhetjük, hogy a bemenetkor az átlagosnál valamivel gyengébb teljesítményt nyújtott gyerekekkel kezdünk el dolgozni. Ezt a tényt, a napi munka során a kollégák személyes véleménye is alátámasztja. Tehát a kapott eredmények és az empirikus tapasztalatok egybevágnak. Történelemből és idegen nyelvekből rendelkezünk a követő mérések eredményeivel (3-4. ábra). Történelemből és németből kimutatható a hozzáadott érték, az angol a viszonylagosan magas bemeneti szintet tartotta. A pedagógusaink komoly erőfeszítéseinek az eredménye ez a teljesítmény. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a követő méréseket az idei mérési naptárból törölték, mert így a bemeneti mérések torzók maradnak, hiszen a bemeneti tudásszint számunkra adottság, a javítása pedig lehetőség. Az iskolavezetés nagy hangsúlyt fektet a tanulmányi munka ellenőrzésére. Egyrészt rendszeresen ellenőrzi és értékeli a pedagógusok munkáját, másrészt a szintfelmérők segítségével a tanulók tudásszintjének változását is nyomon követi. 19. szám április 4

5 1. táblázat. A évi bemeneti mérések átlageredményei Átlag Matematika Szövegértés Történelem Angol Német Szakközépiskola 2008 iskolai fővárosi iskolai fővárosi iskolai fővárosi Szakiskola 2008 iskolai fővárosi iskolai fővárosi iskolai fővárosi ábra. A bemeneti-kimeneti értékek alakulása történelemből (standardpont) 4. ábra. Idegen nyelvi kompetencia eredmények szám április 5

6 A belső mérés a szintfelmérők szerepe 2007 őszétől kezdve, minden félévben egy előre rögzített menetrend alapján, egy adott időpontban az évfolyam minden osztálya/csoportja ugyanazt a szintfelmérő dolgozatot írja meg a kötelező érettségi tantárgyakból, 100 percben. A kapott eredményeket egy táblázatban gyűjtjük össze, így áttekinthető, hogy melyik osztály/csoport miként teljesített. A kapott %-os értékek egymással és a korábbi mérési eredményekkel összevethetőek, megállapítható egy csoport helye az évfolyamon, vagy pedig a csoport fejlődésére nézve is levonhatunk tanulságokat. Nagyon gyenge eredmények szélsőséges esetben akár személyi konzekvenciák levonását is eredményezhetik. A szintfelmérők alapján prognosztizálható a csoportok várható érettségi eredménye is, hiszen a tényleges érettségi eredmények szignifikánsan csak nagyon ritka esetben térnek el a szintfelmérő eredmények trendjétől. A tavalyi esztendőben az iskola egyik leggyengébb képességű osztályának a teljesítményét mutatja az 5. ábra. 5. ábra. Egy osztály történelem teljesítményének alakulása 19. szám április 6

7 Az említett osztály mindig az évfolyam leggyengébb teljesítményű csoportja volt, tulajdonképpen minden mérési területre érvényes volt ez a megállapítás. Az országos kompetenciamérésen is ők teljesítettek messze a leggyengébben. Viszont az utolsó évben megértették, hogy a képességbeli hiányosságaikat szorgalommal lehet pótolni, s önmagukhoz mérten tisztességes eredményeket értek el a tanév végén és az érettségi vizsgákon is. A felsorolt mérések és az ezekből levonható következtetések egy árnyaltabb elemzéshez segíthetik hozzá a pedagógusokat és az iskolavezetést, s megalapozottabb döntések előkészítésében megkerülhetetlen szerepet játszanak számunkra. Minden mérési kultúrát lehet fejleszteni, finomítani, de úgy látjuk, hogy az irány jó, s ezen az úton kell tovább mennünk! Czirkelbach József igazgató 19. szám április 7

8 Südi Ilona A nyelvoktatás jellege és a bemeneti eredmények A március 30-án megrendezett műhelyfoglalkozáson a bemeneti mérés összes területének eredményei együtt kerültek bemutatásra, melynek során az egyik vizsgálati szempontot a nyelvoktatás jellege szerinti részminták tanulói teljesítményének értékelése képezte. A mérés a fővárosi fenntartású oktatási intézmények 9. évfolyamos tanulóinak 30-40%-os reprezentatív mintáján került megszervezésre. A reprezentativitás két szempontja a képzéstípus és a nyelvoktatás jellege. A feladatlapokat a mintába választott tanulók 80-85%-a töltötte ki. A tanulói létszámok részminták szerinti alakulását az 1. táblázat mutatja be. 1. táblázat. A évi bemeneti mérésben részt vett tanulók létszámának nyelvoktatás jellege szerinti alakulása Nyelvoktatás jellege Gimnázium Angol nyelv Német nyelv Matematika Szövegértés Történelem Könyvtárhasználati ismeretek normál NYEK kéttannyelvű Szakközépiskola normál NYEK kéttannyelvű Szakiskola normál normál/ előrehozott képzés szám április 8

9 A tanulók bemenetkor nyújtott átlagos eredményei képzéstípusonként a különböző mérési területeken tényleges különbséget mutatnak, gimnázium, szakközépiskola és szakiskola eredményeinek csökkenő sorrendjében. A nyelvoktatás jellege szerinti részmintákon elért átlagos eredmények képzéstípusonkénti alakulását az 1. ábra szemlélteti. A szakközépiskolai tanulóknál közel lineáris az összefüggés a normál, a nyelvi előkésztő és a kéttannyelvű képzésben résztvevők átlagos eredményét tekintve. A gimnáziumi tanulóknál nem ennyire látványos a három részminta közötti kapcsolat. A szakközépiskolai tanulók átlagos eredménye minden mérési területen szignifikáns eltérést mutat részmintánként. Egyedül a német nyelvi mérésnél van ettől különböző helyzet, mivel ennél a mérési területnél csak a kéttannyelvű képzésben résztvevők eredménye mutat tényleges különbséget a normál és a nyelvi előkészítő képzésben résztvevők teljesítményéhez képest. 1. ábra. A mérési területenkénti átlagos teljesítmények alakulása a nyelvoktatás jellege szerint 19. szám április 9

10 A gimnáziumi tanulóknál az idegen nyelvi mérésnél elért eredmények vonatkozásában a szemmel látható különbségek ellenére sem mutatható ki tényleges különbség. Matematikánál a normál és nyelvi előkészítő, a szövegértésnél a kéttannyelvű és nyelvi előkészítő képzésben résztvevők átlagos eredménye szignifikánsan eltér. A történelem és könyvtárhasználati ismereteknél a kéttannyelvű képzésben résztvevők eredménye ténylegesen magasabb, mint a normál és nyelvi előkészítő oktatásban részesülőké. Az átlagos eredmények mögött nagyon különböző tanulói eloszlással találkozhatunk. A 2-4. ábrák mutatják be a tanulók elért teljesítményük szerinti eloszlását. Mindegyik ábrán jelölésre került a fővárosi 500 standardpontos átlag. A tanulói létszám felének teljesítmény szerinti elhelyezkedését a ös percentilisek között találjuk. 2. ábra. A gimnáziumi tanulók teljesítménye percentilisenként a nyelvoktatás jellege szerinti bontásban a egyes mérési területeken (az ábra alatti percentilisérték a szakaszok alsó határát jelzi) 19. szám április 10

11 3. ábra. A szakközépiskolai tanulók teljesítménye percentilisenként a nyelvoktatás jellege szerinti bontásban a egyes mérési területeken (az ábra alatti percentilisérték a szakaszok alsó határát jelzi) 4. ábra. A szakiskolai tanulók teljesítménye percentilisenként az egyes mérési területeken (az ábra alatti percentilisérték a szakaszok alsó határát jelzi) 19. szám április 11

12 A szakközépiskolai tanulóknál a leggyengébben teljesítők 5%-ának hasonló az elhelyezkedése szövegértés és történelemmérésénél, mint az a gimnáziumi tanulóknál már látható volt. Amiben más a kép az a legjobban teljesítők 25 és 5%-ánál figyelhető meg. Majdnem mindegyik mérési területen igen széles intervallumban helyezkedik el a tanulók legjobb negyede, 100 és 300 standardpont közötti intervallumban. A gimnáziumi és a szakközépiskolai tanulók eloszlását látva a felzárkóztatás és a tehetséggondozás egyszerre kell, hogy megvalósuljon. A évi országos kompetenciamérésről szám április 12

13 FELELŐS KIADÓ SZERKESZTETTE Sárik Zoltán, igazgató Südi Ilona MÉRÉS-ÉRTÉKELÉSI OSZTÁLY MUNKATÁRSAK Südi Ilona /147 Lövei Mária /120 Török József /119