mérés.info A Mérés-értékelési Osztály hírei március CÍM 1088 Budapest, Vas utca HONLAP

Átírás

1 mérés.info A Mérés-értékelési Osztály hírei március CÍM 1088 Budapest, Vas utca HONLAP

2 18. szám március 2 Alapkompetenciákra épülő tananyagfejlesztés A mérések szerepe az Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskolában Magyarországon iskolánk elsők között vállalta fel a hátrányos helyzetű fiatalok oktatását, teret nyitva a sajátos nevelési igényű diákoknak. A diszlexiás diákok körében végzett munkánk országos figyelmet, szakmai elismerést arat ma is. A szakközépiskola és a szakiskola minden évfolyamán és szakmacsoportjában működnek diszlexiás osztályok, csoportok. E feladatok megoldására az évek során komplex programot alakítottunk ki. Felvállaltuk az általános iskolából közepes, esetenként ez alatti eredményeket elért tanulókat is. Ezeknek a tanulóknak a különböző mérések sok esetben nagyon nagy nehézséget jelentenek, részben a a korosztályos átlaghoz képest - gyenge tanulmányi eredményeik miatt, részben a fennálló diszlexiás, diszgráphiás és diszkalkuliás problémáik miatt. Iskolánkban évek óta kiemelt feladat a mérési eredmények követése, felhasználása a fejlesztésben. A nevelőtestület alapvetései: a kompetenciamérést oktatónevelőmunkánk középpontjába kell állítani, ezt a szemléletet el kell fogadtatni a tanulókkal, szülőkkel, pedagógusokkal egyaránt, a szövegértési és matematikai kompetencia fejlesztése minden tantárgy és pedagógus feladata.

3 18. szám március 3 Az iskola munkaközösségei évek óta elkészítik saját a tantárgy, tevékenységterület szerinti kompetenciaalapú gyakoroltató feladatlapjait a 9. és a 10. évfolyamra vonatkozóan. Megjelölik a tanmenetekben, milyen időkeretben foglalkoznak a diákok kompetenciafejlesztésével. A matematika és a magyar munkaközösség évente 2 x 45 perces kompetenciamérő feladatsort írat a 9. és a 10. évfolyamos tanulókkal. A 10. évfolyamos tanulókkal a 2006-os feladatsort íratják a tanév első felében, melynek a feldolgozásához az OKM feladatbankot használják. Az eredmények kiértékelése után a szaktanárok megkapják a tanulók egyéni eredményeit, ezek alapján célirányosan történik a gyakoroltatás. Elmondható, hogy jók a tapasztalatai az iskola által bevezetett munkaformáknak. A félévenkénti, a kompetenciaméréshez hasonló feladatlapok íratása nyomán a tanulók kevésbé idegenkednek a megszokott fejlesztő feladatok típusától nagyban különböző jellegű feladatoktól. Tanulóink zöme sajnos gyenge tanulmányi eredménnyel érkezik az iskolába. Ezt mutatják a tanév őszén az MFFPPTI által szövegértésből, matematikából, történelemből, illetve idegen nyelvből elvégzett bemeneti mérési eredmények is. 2009/2010-es tanév bemeneti mérés eredményei standardpontban Szövegértés Matematika Történelem Angol nyelv Német nyelv Fővárosi átlag Fővárosi szakközépiskolák átlaga Fővárosi szakiskolák átlaga Iskolánk átlaga Szakközépiskolai osztályaink átlaga Szakiskolai osztályaink átlaga nincs tanuló 404

4 18. szám március /2011-es tanév bemeneti mérés eredményei standardpontban Szövegértés Matematika Történelem Angol nyelv Német nyelv Fővárosi átlag Fővárosi szakközépiskolák átlaga Fővárosi szakiskolák átlaga Iskolánk átlaga Szakközépiskolai osztályaink átlaga Szakiskolai osztályaink átlaga nincs tanuló Az elmúlt két év eredményeinek tükrében látható, hogy nincsenek könnyű helyzetben iskolánk tanárai. Ezekkel a gyenge eredményekkel rendelkező tanulókat is el kell juttatni évről évre a következő évfolyamba, közben felkészíteni őket az érettségire, a szakmai vizsgákra. Ez több mint pedagógiai feladat, gyakran inkább kihívás, igazi erőpróba minden érintett számára. A MFFPPTI nagyon részletes elemzést készít a beérkezett feladatlapokból. Szövegértésből és matematikából öszszehasonlító elemzést is végez az országos kompetenciamérés és a bemeneti mérés tekintetében. Részletesen megfogalmazza a fejlesztési feladatokat minden vizsgált tantárgy esetében. A megfogalmazott problémák zöme a mi iskolánkra is jellemzők. Az illetékes munkaközösségek megkapják, értelmezik, értékelik ezeket az eredményeket. A megfogalmazott javaslatokat a munkaközösségek megbeszélik, próbálják beépíteni, alkalmazni a tanítás során. Nevelőtestületi értekezlet keretében az iskola minden tanárát tájékoztatjuk az országos és a fővárosi mérések eredményeiről. Természetesen a tanév elején a szaktanárok a kilencedikes osztályokban felmérőket íratnak. Ezekkel a mérésekkel kapnak képet az osztály tudásszintjéről, a hiányosságokról, hogy meghatározzák a továbbhaladáshoz szükséges fejlesztéseket. Ezek alapján ebben a tanévben a tanárok egy csoportja egy tananyagfejlesztést kezdett el, mely kilencedikes tanulók számára készül, és az alapkompetenciákra épít. Lényege, hogy az érettségi tantárgyakhoz fűződően, ám nem tananyagszerűen olyan fogalmakat, gondolkodási sémákat, látásmó-

5 18. szám március 5 dot próbáljon meg megtanulni a beérkező kilencedikes, hogy azt a későbbiekben akár több tantárgynál is hasznosítani tudja. A végzős tanulók tudásának felmérését és a záróvizsgára való felkészítését szolgálja az évenként megrendezésre kerülő kisérettségi a szakközépiskolai tanulók számára magyar nyelv és irodalom, matematika és történelem tantárgyakból, valamint a komplex felmérő a szakmai képzésben résztvevőknél. A TÁMOP program keretében a es tanévben először került sor, a fenntartási időszakban évente kerül sor a 10. évfolyamos szakközépiskolai tanulók műszaki kompetenciájának, illetve a 11. évfolyamos szakközépiskolai tanulók elektronikai és mechanikai ismereteinek mérésére. Összességében az fogalmazható meg, hogy iskolánk minden tagozata, szinte minden tanulója esetében nagy szükség lenne a differenciáltabb foglalkozásra, a mérési eredmények személyre szóló követésére. A jobb tanulók esetében fontos lenne a szinten tartás, hogy ezeknek a tanulóknak a tanulmányi eredménye ne essen vissza a többiekéhez, hanem kiemelkedjenek közülük. A gyengébb tanulók esetében pedig fontos a felzárkóztatás, a hiányosságok pótlása, hogy a mérési eredményeket az egyéni fejlesztéssel harmonizálva segítsük további életútjukat. Husztiné Csató Éva igazgatóhelyettes A továbbiakban is várjuk a meres@fppti.hu címre azon intézmények jelentkezését, melyek megosztanák az iskolai mérési rendszer, a pedagógiai értékelés területén egy-egy fejlesztés, továbbképzés során szerzett információikat, tapasztalatikat, ezzel is hozzájárulva a kollégák közötti horizontális tanulás előmozdításához.

6 18. szám március 6 Südi Ilona Török József A fiúk inkább szembeszegülnek, a lányok segítséget kérnek? A évi bemeneti mérések háttérkérdőíveinek összesített értékelésére került sor a február 23-i mérés műhelyfoglalkozás keretében 1. A résztvevők értékelése alapján a program összeállítása, az elhangzott információk, az előadások betöltötték a szerepüket. A válaszok átlagos értékét szemlélteti az 1. ábra. Az elégedettség 5-ös válasz esetén teljes értékű, többnyire megvalósul a 4-es esetében. 1. ábra. A résztvevők által kitöltött elégedettségi kérdőív átlagértékei A évi eredmények mellett a legutóbbi három év adatainak összevetésére is sor került. A fővárosi közoktatás középfokára lépő 9. évfolyamos tanulók a 8. évfolyamos magatartás, szorgalom osztályzatuk, a tanulmányi eredményük szerint a három vizsgált éven ugyanolyan öszszetételt mutatnak. Ez a képzéstípusonkénti bontásban sem mutat eltérést (2-4. ábra). 2. ábra. A gimnáziumi tanulók megoszlása a 8. osztályos szorgalom osztályzat szerint 1 Az elhangzott előadásokról az alábbi hivatkozáson elérhető összefoglaló meres_muhelyfoglalkozasok2010.html

7 18. szám március 7 3. ábra. A szakközépiskolai tanulók megoszlása a 8. osztályos szorgalom osztályzat szerint 4. ábra. A szakiskolai tanulók megoszlása a 8. osztályos szorgalom osztályzat szerint A bemeneti mérés során nyújtott teljesítménnyel szoros kapcsolatban vannak a fenti tényezőkön kívül a tanulónak a saját teljesítményével való elégedettsége, valamint, hogy milyen végzettséget szeretne elérni. A végzettségcél és a bemeneti mérésen elért teljesítmény közötti összefüggést szemlélteti az 5. ábra, melyen látszik, hogy az elért eredmények között átlagosan közel félszórásnyi a különbség az elérni kívánt végzettségek szerint. A tanulók neveltségi vizsgálatára szolgáló kérdőív 2009-ben és 2010-ben is tartalmazott a tanulói agresszivitásra vonatkozó kérdéseket. Az egyik esetben a tanár részéről fellépő jogsértés a tanulóval vagy társával szemben, a másik esetben egy diáktárs általi szóbeli, fizikai vagy egyéb módon megvalósuló bántalmazásról

8 18. szám március 8 van szó szintén a tanulóval vagy társával szemben. Két év összehasonlításában nincs különbség, a válaszok nemek szerinti bontásában azonban már megmutatkozik egy lényeges különbség (6-7. ábra). 5. ábra. A matematika és szövegértés mérés során nyújtott teljesítmény alakulása a tanulók végzettségcélja szerint A tanulót érinti A tanuló társát érinti 6. ábra. A tanár részéről a tanulót vagy a tanuló társát érintő jogsértés esetén a tanulói reagálások megoszlása

9 18. szám március 9 A tanulót érinti A tanuló társát érinti 7. ábra. A diáktárs részéről a tanulót vagy a tanuló társát érintő jogsértés esetén a tanulói reagálások megoszlása A két ábra alapján látható, hogy a tanuló saját magát mindkét szituáció esetén erélyesebben védené meg, a társát ért bántásoknál magasabb arányban van a nem csinálok semmit magatartás. A fiúk 60%-a az őt ért sérelem esetén szembeszegülne. A társa részéről megnyilvánuló jogsértés esetén a lányok 2010-re valamelyest nagyobb arányban szegülnének szembe, mint az előző évben, de összességében még mindig, és főképp a fiúk hozzáállásához képest nagy arányban a segítségkérés motívuma dominál az esetükben. Ezek az adatok 2009-ben közel 4900, 2010-ben 5600 tanuló válasza alapján születtek. A tanév negyedik műhelyfoglalkozása: március 30. (szerda) MFPI fsz. 6. A foglalkozás témája: Bemeneti pillanatkép a 2010/2011. tanévi kilencedikesekről. Előadó: Südi Ilona, Török József Szeretettel várunk minden érdeklődő kollégát!

10 18. szám március 10 Fotók: Südi Ilona

11 FELELŐS KIADÓ SZERKESZTETTE Sárik Zoltán, igazgató Südi Ilona MÉRÉS-ÉRTÉKELÉSI OSZTÁLY MUNKATÁRSAK Südi Ilona /147 Lövei Mária /120 Török József /119