mérés.info A Mérés-értékelési Osztály hírei november CÍM 1088 Budapest, Vas utca HONLAP

Átírás

1 mérés.info A Mérés-értékelési Osztály hírei november CÍM 1088 Budapest, Vas utca HONLAP

2 14. szám november 2 Tartalom Südi Ilona Előzetesen a évi 9. évfolyamos bemeneti mérésekről 2 Török József Miben különbözik az idegen nyelvi bemeneti mérés a többi bemeneti méréstől 7 Környezettudatos ismeretek kérdőíves vizsgálata 9 Decemberi műhelyfoglalkozás 9 Előzetesen a évi 9. évfolyamos bemeneti mérésekről 2010 szeptemberében harmadszor került sor arra, hogy a bemeneti méréseket útmutatók alapján az intézményvezetők és az intézményi mérésvezetők bonyolították le. A 2010/2011. tanévi mérési naptárban meghatározott időintervallumon belül az iskolák szabadon határozhatták meg, hogy mely napra és melyik órára szervezik a mérést. A mérés órájaként bármely napon az első órákat javasoltuk 1 igénybe venni. A évi bemeneti mérés tapasztalatait a mérésekről készült jegyzőkönyvek feldolgozott adatai alapján foglaljuk össze szeptember-október A mérésben érintett reprezentatív minta meghatározásához az iskolák adatszolgáltatása biztosította az alapadatokat. Összesen 85 intézmény szolgáltatott adatot. Egy intézményben a 9. évfolyamon csak előrehozott szakképzésű osztályok indultak, ezért nem kívántak részt venni a bemeneti mérésben. Az adatszolgáltatás határidejére szeptember 7-ére beérkezett adatlapok összesített eredményét az 1-2. táblázat mutatja be. 1 A mérések órája és a teljesítmények kapcsolata. mérés.info 13. szám, szeptember. URL: október 25-i megtekintés

3 14. szám november 3 1. táblázat. A 9. évfolyamos tanulók megoszlása képzéstípus, a tanult idegen nyelv és a nyelvoktatás jellege szerint Képzéstípus fő Idegen nyelv fő Nyelvoktatás jellege fő Gimnázium 2180 Angol 9144 Normál 7610 Szakközépiskola 7764 Német 2097 Ebből: nyelvi projektes 1827 Szakiskola 1729 Egyéb 596 Nyelvi előkészítő 3353 Szakiskola, előrehozott 164 Kéttannyelvű 862 Összesen Összesen Összesen táblázat. A 9. évfolyamos szakközépiskolai és szakiskolai tanulók megoszlása szakterület és szakmacsoport szerint 2 Szakterület fő Szakmacsoport fő Humán Egészségügy 481 Műszaki Szociális szolgáltatások 99 Gazdasági-szolgáltatási Oktatás 137 Agrár Művészet, közművelődés, kommunikáció Gépészet Elektrotechnika-elektronika Informatika Vegyipar Építészet Könnyűipar Faipar Közlekedés Környezetvédelem-vízgazdálkodás Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem-marketing, üzeleti adminisztráció Vendéglátás-idegenforgalom Egyéb szolgáltatások Mezőgazdaság Élelmiszeripar 212 Összesen 9518 Összesen Az összesített szakközépiskolai és szakiskolai létszámtól való eltérés oka, hogy öt iskola egy-egy nyelvi előkészítős osztályánál nem szerepelt a szakmacsoport megjelölése.

4 Gyakoriság 14. szám november 4 100% A mérésbe bevont tanulók mintája 30-40%-os, a könyvtárhasználati ismereteknél 10%-os volt. Az előzetes adatok 3 szerint a kiválasztott tanulók 11-19%-a nem vett részt a mérésben elsősorban hiányzás miatt. A tanulói kérdőíveket a teljes populáció 45-50% -ától kaptuk vissza kitöltve. Az iskolák által választott mérési napok megoszlását az 1. ábra összefoglalva mutatja be. A matematika és a szövegértés mérés három napja szeptember volt. Az első napon az iskolák 15%-a, a harmadik napon közel a fele bonyolította le a mérést. A történelem- és idegen nyelvi mérésre szintén három nap állt rendelkezésre a mérési naptárban meghatározottak szerint (szeptember 17., ). A három napot közel azonos arányban választották az iskolák. Három iskola ezen túli időpontot választott, valamint előfordult két intézménynél a négy terület mérésének összekapcsolása. Ezt a lehetőséget a mintaválasztás módja teremtette meg, mivel vagy matematika-szövegértés vagy történelem-idegennyelv mérésben vettek részt a tanulók. Azon iskolákban, ahol az összes 9. évfolyamos tanulóval megíratták a feladatlapokat az egy napra szervezett lebonyolítás lehetősége nem volt megoldható. A könyvtárhasználati ismeretek mérésére október e között került sor. Az iskolák kétharmada az első két napon kitöltette a tanulókkal a feladatlapot. 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Matematika, szövegértés Történelem, idegen nyelv szept.22. szept.21. szept.20. szept.17. szept.16. szept.15. szept.14. okt.15. okt.14. okt.13. okt.12. Könyvtárhasználat 1. ábra. Az iskolák megoszlása a mérés választott napja szerint 3 A beérkezést követő gyorsszámlálás eredménye, mely az adatrögzítést követően válik véglegessé.

5 Gyakoriság 14. szám november 5 Gyakoriság A mérések lebonyolítására a nap eleji órákat javasoltuk az útmutatókban. A konkrét mérések iskolák által ténylegesen választott órái szerinti megoszlását a 2. ábra szemlélteti. A matematika, a szövegértés, a történelem és az idegen nyelvi mérést az iskolák közel 90%-a az első három órára szervezte. A könyvtárhasználati ismeretek mérése nagyon színes képet mutat. Az iskolák fele az 1-2. órát találta a legmegfelelőbb időpontnak, viszont egynegyede a nap végére helyezte a mérést. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Matematika, szövegértés Történelem, idegen nyelv % 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Könyvtárhasználat ábra. Az iskolák megoszlása a mérés választott órája szerint A mérési jegyzőkönyvek szerint az útmutatók előírásait figyelembe véve történt a mérőeszközök kitöltése. Egy intézmény sajnos eltért az útmutatótól. A feladatlapok megoldását nem egymást követő két órára, hanem két egymást követő nap egy-egy órájára szervezték, így más feltételeket teremtettek a tanulók számára. Az egyéb megjegyzések többsége a nyelvi méréssel, így a nyelvi minta kialakításával, a feladatlapok nehézségi fokával foglalkozott. Ezekre részletes válasz a következő cikkben található majd. Több iskola megfogalmazta, hogy gondot jelent a tanulói kérdőívek összegyűjtése, valamint a tanulók év végi osztályzatának feltüntetése. Egy iskola jelezte, hogy túl sok az adminisztráció a méréssel kapcsolatban.

6 Gyakoriság 14. szám november 6 Az elmúlt évek összehasonlításában A évi 9. évfolyamos bemeneti mérés populációja összetételét, nagyságát tekintve a és a évi létszámhoz hasonló 4. Szervezés, lebonyolítás szempontjából a és a évi mérés azonos elveket követett. A két évben a mérés időpontjául választott nap összehasonlításában a matematika- és szövegértés-mérésnél az összetétel kis változást mutat, 6 százalékponttal csökkent a harmadik napot választó iskolák aránya (3. ábra). A második mérési körben már jelentősebb a változás, a három napot arányosabban választották az iskolák. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% nap 2. nap 1. nap Matematika, szövegértés Történelem, idegen nyelv 3. ábra. Az iskolák megoszlása a mérés választott napja szerint A mérés órája tekintetében is történt változás. Közel 10 százalékponttal magasabb az első három órában mérő iskolák aránya, mely valószínűsíthetően pozitívan hat majd az elért eredményre (4. ábra). A évi bemeneti mérés pontos adatai, az elért eredmények a feldolgozást követően az év végén a archivmeresek/2010_2011 oldalon lesznek elérhetőek. Az elért eredmények értékelése, az összefüggések bemutatása a 2010/2011. tanév második félévére készül el. 4 Részletesebben a mérés.info 4. és 9. számában. URL: október 25-i megtekintés és

7 Gyakoriság 14. szám november 7 100% 90% 80% 70% 60% Egyéb 50% 40% 4-5. óra 30% 3-4. óra 20% 2-3. óra 10% 1-2. óra 0% Matematika, szövegértés Történelem, idegen nyelv 4. ábra. Az iskolák megoszlása a mérés választott órája szerint Miben különbözik az idegen nyelvi bemeneti mérés a többi bemeneti méréstől Az MFPI negyedik alkalommal végez idegen nyelvi bemeneti mérést a fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézményekbe lépő tanulók körében. A mérésről felvett jegyzőkönyvek tanúságai, valamint a nyelvtanároktól műhelyfoglalkozások során kapott viszszajelzések indokolttá teszik, hogy összefoglaljuk az idegen nyelvi mérés sajátosságait. A mérés célja annak megállapítása, milyen készségekkel érkeznek a tanulók a középfokra. Ezen belül a mérés információt szolgáltat - a fenntartó számára a fenntartása alá eső intézmények tanulóinak bemeneti készségszintjéről, - az iskoláknak a fővárosi összes, az iskolatípusok, és azon belül a nyelvoktatás jellege szerinti bontásban megadott eredmények alapján a belépő tanulóik nyelvi készségszintjének helyzetéről, - a munkaközösségeknek a tanulók egyes kompetenciaterületeken nyújtott teljesítményéről, - az egyes osztályok nyelvtanárainak a tanítványaik konkrét idegen nyelvi kompetenciájáról, annak területén részletes bontásban, - az adott nyelvek szakértőinek, akik konkrét fejlesztési javaslatok megfogalmazásával járulnak hozzá a tanulók nyelvi kommunikációs kompetenciájának hatékonyabb fejlesztéséhez.

8 14. szám november 8 A bemeneti mérés mintáját rétegzett véletlenszerű mintavétellel alakítottuk ki úgy, hogy az egyes bontási szempontoknak megfelelően létszámarányosan ugyanannyi tanuló vegyen benne részt, mint amilyen a 9. évfolyamos tanulók teljes köre. A bemeneti mérésben részt vevő tanulók a fővárosi mérési rendszernek megfelelően a 10. évfolyam végén követő idegen nyelvi mérésben vesznek részt képességfejlődésük mértékének meghatározása céljából. E szempont érvényesítéséhez a bemeneti mintába beválogattunk olyan tanulókat is, akik általános iskolában a középiskolai első, magasabb óraszámú nyelvet nem tanulták, s így belső rész-kontrollcsoportként szolgálnak azon évfolyamtársaik eredményének árnyaltabb értelmezéséhez, akik nyelvi előismertekkel érkeztek. A mérőeszközt annak figyelembevételével fejlesztettük ki, hogy alkalmas legyen a 9. évfolyam összes tanulójának képességét lefedni. A mérőeszköz feladatait úgy válogattuk össze, hogy minél könnyebben megállapíthatók legyenek segítségükkel a tanulók közötti különbségek. Ezt normaorientált 1 mérésnek nevezzük, melynek lényege, hogy a mérés eredményeit a minta átlagához hasonlítjuk, nem pedig egy külső követelményrendszerhez. Ebbéli jellegéből adódóan tehát természetes velejárója a mérésnek, hogy a tanulóknak csak igen kis aránya volt képes a mérőeszköz közel teljes hibátlan megoldására. Az általános iskolában használt tankönyvek és taneszközök sokaságából következőleg a mérés azáltal tudta biztosítani az objektivitását, hogy tematikájában, szókincsében, feladattípusában egyikhez sem kapcsolódik. A méréshez kapcsolódó közérdekű kérdések és válaszok az Intézet honlapjának Mérés-értékelési Gyakran Ismétlődő Kérdések rovatában találhatók, ahova szívesen várjuk a cikkel kapcsolatban felmerült további kérdéseket, megjegyzéseket. Egy tanulói válasz a 2010/2011. tanévi 9. évfolyamos bemeneti mérés egy német nyelvi feladatlapján 1 Ez az első országos kompetenciamérés (2001) óta ismert méréstípus a hazai pedagógiai értékelési gyakorlatban.

9 14. szám november 9 A környezettudatos ismeretek, vélemény kérdőíves vizsgálata november A évi kérdőíves vizsgálat után másodszor kerül sor a 9. évfolyamos tanulók környezetvédelemmel, a környezet állapotával kapcsolatos véleményének, gondolatainak megkérdezésére. A mérésre a tanulók 10%-os reprezentatív mintáján kerül sor. A mérést 10 nappal megelőzően az iskolák számára elérhető lesz az érintett iskolák köre, a kérdőíves vizsgálat útmutatója a határidőkkel. Minden információ a lesz elérhető. oldalon Decemberi műhelyfoglalkozás A 2009/2010. tanévben a 10. évfolyamos tanulók körében lezajlott a történelem és idegen nyelv területén a követő mérés. Az érintett iskolák rendelkezésére állnak a saját és fővárosi szintű összehasonlító adatok. Ideje: december 8. (szerda) 14:30-16:30 óra Helyszín: MFPI, fszt. 6. Előadó: Südi Ilona, Török József A műhelyfoglalkozás keretében lehetőség nyílik, a bemeneti és követő mérések eredményeinek összehasonlítására, a tanulók teljesítményét befolyásoló tényezők és azok hatásának, az egyes összefüggéseknek a megismerésére. Szeretettel várjuk az érintett intézményvezetőket, a mérésvezetőket, a munkaközösség-vezetőket, a szaktanárokat és a téma iránt érdeklődő kollégákat! Fotók: Südi Ilona

10 FELELŐS KIADÓ SZERKESZTETTE Sárik Zoltán, igazgató Südi Ilona MÉRÉS-ÉRTÉKELÉSI OSZTÁLY MUNKATÁRSAK Südi Ilona /147 Lövei Mária /120 Török József /119