A évi bemeneti mérés eredményei új csoportosítási szempontok szerint

Átírás

1 E L E M Z É S A évi bemeneti mérés eredményei új csoportosítási szempontok szerint 2. rész Teljesítmények február

2 Összeállította Südi Ilona Lektorálta Török József

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A mérőeszközök A minta bemutatása Az eredmények alakulása A szakterületenkénti eredmények Az átlagos eredmények alakulása Tanulói teljesítmények TISZK-eredmények Az eredmények mérési területenként A TISZK-ek egymás mellett A tanulói teljesítmények eloszlása Az eredmények alakulása a TISZK-ekben A teljesítmények három év viszonylatában Összegzés Táblázat és ábrajegyzék Melléklet. A létszámok és a tanulói teljesítmények alakulása Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1

4 1. BEVEZETÉS A és a évi bemeneti mérés eredményeinek új csoportosítási szempontok szerinti értékelése 2010 novemberében készült el, egy háromrészes sorozat első elemeként 1. A második rész a évi bemeneti mérés tanulói teljesítményeinek vizsgálatával foglalkozik, mely szoros egységet képez az első rész vizsgálati szempontjaival. Új elemként jelenik meg az egyes évek eredményeinek összehasonlítása. Ezzel kapcsolatban azon feltételezésünk igazolását várjuk, hogy az egyes években a 9. évfolyamos tanulók hasonló képességekkel érkeznek a fővárosi fenntartású oktatási intézményekbe. Az értékeléssorozat záró tanulmánya a családi szociokulturális és gazdasági háttértényezőkre, a motivációra, a neveltségre vonatkozó tanulói kérdőívek adatainak vizsgálatával foglalkozik majd A mérőeszközök A tanulmányban a évi bemeneti mérések eredményei kerülnek továbbfeldolgozásra 2. A mérőeszközök fontosabb statisztikai paramétereit az 1. táblázat foglalja össze. 1. táblázat. A 2010/2011. tanévi bemeneti mérés mérőeszközeinek kiemelt paraméterei 3 Feladatlap Létszám (fő) Átlag (%) Szórás (%) Cronbach-alfa Matematika ,94 Szövegértés ,89 Angol nyelv ,96 Német nyelv ,94 Történelem ,88 A különböző mérési adatok összekapcsolási lehetőségét az egyes szakterületek eredményeinek standardizálása biztosítja. A fővárosi átlag minden mérési évben és mérési területen 500 standardpont 100 pontos szórással A minta bemutatása A fővárosi 9. évfolyamos bemeneti mérések a közel fős tanulói létszám -os mintájának részvételével zajlanak. Jelen vizsgálatunk mintaelemszáma minimálisan eltér az egyes területek 1. táblázatban jelzett létszámától. Azon tanulók adatait és eredményeit vettük csak számításba, akik nemcsak iskolai, hanem osztálykódjuk alapján is pontosan azonosíthatóak voltak, és a vizsgált területek valamelyikén mérési eredménnyel is rendelkeztek. Az eltérés mértéke területenként 2-7 fő közötti. A szakközépiskolai minta 1%-ánál az intézmények hiányos adatszolgáltatása miatt nem azonosítható a szakmacsoport, így ezeknek a tanulóknak az eredményei a szakterületi és a TISZK-ek szerinti összesítésből kimaradtak. Két intézmény tanulói nem tartoznak a tizenkét TISZK egyikébe sem, így az ő adataik csak a szakterületi értékelésben kerültek figyelembevételre. A minta különböző szempontok szerinti megoszlását az ábrák mutatják be. Képzéstípus szerint a tanulók kétharmada szakközépiskolás, 14%-uk szakiskolás, mely azonos összetételt mutat a évivel (1. ábra). A fővárosi minta összességét tekintve a tanulók többsége normál nyelvi oktatásban, 8%-uk kéttannyelvű és 29%-uk nyelvi előkészítő képzésben részesül, hasonlóan az elmúlt évben látottakhoz (2. ábra). A gimnázium és szakközépiskola összehasonlításában 1 Südi Ilona (összeáll.): A és a évi bemeneti mérés eredményei új csoportosítási szempontok szerint. 1. rész. Teljesítmények. URL január 18-i megtekintés: 2 Az egyes területek eredményeinek részletes értékeléséről készülő elemzések elérhetősége: 3 A paraméterek vizsgált területenként. URL január 18-i megtekintés Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 2

5 Gyakoriság Gyakoriság a nyelvi előkészítő és a kéttannyelvű képzésben résztvevők arányában látható különbség, az első esetben a szakközépiskola, a másodikban a gimnázium javára Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola 1. ábra. A tanulók képzéstípusonkénti megoszlása Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Fővárosi minta Normál Nyelvi előkésztő Kéttannyelvű 2. ábra. A tanulók megoszlása a nyelvoktatás jellege szerint A fiú-lány arány 55-45%, mely megegyezik a tavaly tapasztalt összetétellel (3. ábra). Jelentősebb eltérés a szakiskolásoknál látható, ahol a 60--os az arány körülbelül 7 százalékpontos változást a lányok arányának növekedését mutatja a 2009-es adatokhoz képest Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Fővárosi minta Fiú Lány 3. ábra. A tanulók nemek szerinti megoszlása A szakközép- és szakiskolai tanulók szakmai alapozó képzése különböző szakterületeken, azon belül eltérő szakmacsoportokban történik. Közel a tanulók fele műszaki területen tanul, melyet arányában a gazdasági-szolgáltatási terület követ. 1 körüli a humán és 3,5% az agrár szakterületen tanulók aránya. Az összetétel a szakközép- és szakiskolák esetében mutat eltérést. A szakiskoláknál a tavalyi adatokhoz képest a műszaki és gazdasági területen 10 százalékpontos különbség látható. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 3

6 Gyakoriság Szakközépiskola Szakiskola Fővárosi minta Humán Műszaki Gazdasági-szolgáltatási Agrár 4. ábra. A tanulók szakterület szerinti megoszlása Az egyes TISZK-ekben tanulók szakterület szerinti összetételét az 5. ábra mutatja be, mely az elmúlt évihez szintén hasonló képet rajzol fel, egy-két százalékpontos eltérés csak néhány esetben fedezhető fel (melléklet 4-6. táblázat). Belvárosi Csepel Építőipari Észak-Pesti Gazdasági Gundel Humán Modell Dél-Budai Petrik Szily Színes Gyakoriság 2% 4% 6% 8% 1 12% 14% 16% Humán Műszaki Gazdasági-szolgáltatási Agrár 5. ábra. A tanulók megoszlása az egyes TISZK-ek között szakterületi bontásban A fővárosi mintában szereplő szakközépiskolai és szakiskolai tanulók összetételét szakmacsoportos bontásban vizsgálva, a fentiekhez hasonló megállapítások tehetők (6. ábra, melléklet 7. táblázat). Egy-két százalékpontos változás pozitív értelemben az oktatás, a közgazdaság és negatív értelemben az informatika és a kereskedelem-marketing területen látható. A tanulók fele négy szakmacsoportban található: kereskedelem-marketing, közgazdaság, vendéglátás-idegenforgalom és informatika. A vizsgált több mint 5000 fős minta tanulóinak közel egyötöde szakiskolás. Ettől jelentősen az agrár szakterületen tapasztalható eltérés, arányuk közel 6-os (7. ábra). A TISZK-ek szerinti bontást nézve a szakiskolai tanulók aránya a Gundel és Színes TISZK-ben 47% közeli, a Gazdasági TISZKben pedig csak szakközépiskolai képzés fordul elő (8. ábra, melléklet 3. táblázat). Ezek az arányok voltak jellemzőek a és a évi vizsgálatban is. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 4

7 Egészségügy Szociális szolgáltatások Oktatás Művészet, közművelődés, kommunikáció Gépészet Elektrotechnika-elektronika Informatika Vegyipar Építészet Könnyűipar Faipar Nyomdaipar Közlekedés Környezetvédelem-vízgazdálkodás Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem-marketing, üzleti Vendéglátás-idegenforgalom Egyéb szolgáltatások Mezőgazdaság Élelmiszeripar Gyakoriság 2% 4% 6% 8% 1 12% 14% 16% 18% 6. ábra. A tanulók szakmacsoportok szerinti megoszlása Gyakoriság Humán Műszaki Gazdasági-szolgáltatási Agrár Fővárosi minta Szakközépiskola Szakiskola 7. ábra. A tanulók megoszlása képzéstípusonként az egyes szakterületeken Gyakoriság Belvárosi Csepel Építőipari Észak-pesti Gazdasági Gundel Humán Modell Dél-Budai Petrik Szily Színes Fővárosi minta Szakközépiskola Szakiskola 8. ábra. A tanulók megoszlása képzéstípusonként az egyes TISZK-ekben Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 5

8 A szakközép- és szakiskolai tanulók nemek szerinti összetétele az egyes szakterületekben az évek során hasonló mintázatot mutat (9. ábra). A fiúk aránya átlagosan 59%-os, mely értéktől a műszaki és a humán területen van jelentős eltérés. A műszaki területen 84%, a humán területen viszont csak a tanulók negyede fiú. Gyakoriság Humán Műszaki Gazdasági-szolgáltatási Agrár Együtt Fiú 9. ábra. A tanulók megoszlása nemenként az egyes szakterületeken Az egyes TISZK-ek vizsgálatánál a fiú-lány arány változatos képe szorosan összefügg az adott TISZK-re jellemző szakterületi és szakcsoportos képzéssel (10. ábra). A TISZK-ek egyharmadában (Belvárosi, Gazdasági, Humán, Modell) a lányok, 5 TISZK-ben a fiúk aránya a nagyobb, a többi esetben (Csepel, Gundel, Színes) a jellemző arány közel azonos. Lány 10. ábra. A tanulók nemek szerinti megoszlása az egyes TISZK-ekben A melléklet 1-2. táblázata részletekbe menően tartalmazza a minta egészére vonatkozó létszámadatok mérési területenkénti alakulását. A reprezentatív mintaválasztás szempontjai (képzéstípus, nyelvoktatás jellege) az elmúlt évivel megegyeztek, mivel a mérés szervezése hasonlóan bonyolódott le. Először két egymást követő órában a matematika és a szövegértés, majd következő alkalommal a történelem és idegen nyelv feladatlapok kitöltésére került sor. A mintaválasztás és a lebonyolítás módja miatt a tanulók jellemzően két mérésben voltak érintettek. 11%-os azok aránya, akik csak egy esetben töltöttek ki feladatlapot.az elmúlt évben tapasztalt tendenciával szemben 7 százalékponttal magasabb a három mérésben szereplők aránya. Vizsgálatunkban a mérésekben való részvétel száma szerint az eredmények nem kerülnek összehasonlításra. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 6

9 8% 11% 81% ábra. A tanulók megoszlása a mérések száma szerint Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 7

10 Teljesítmény (standardpont) 2. AZ EREDMÉNYEK ALAKULÁSA Az öt mérési területen elért tanulói teljesítményeket két szempont szerint vizsgáljuk. Először a szakközép- és szakiskolai tanulók szakterület, majd a TISZK-ek szerinti bontás alapján létrejött részminták átlagos eredményét, a teljesítmények eloszlását értékeljük. A és a évi méréskor elért eredményekkel való összehasonlításra az értékelés végén külön részben térünk ki A szakterületenkénti eredmények Az átlagos eredmények alakulása Az átlagos eredmények a fővárosi átlagot egyik szakterületen és mérési ponton sem érik el (12. ábra, melléklet táblázat). Az egyes szakterületek között a különböző mérési területeken tényleges különbség állapítható meg. A legjobb és leggyengébb eredményt mutató területek között félszórásnyi a különbség, ennél magasabb érték a szövegértés és a történelem eredményeknél látszik matematika szövegértés történelem angol nyelv német nyelv 12. ábra. A szakterületen elért eredmények alakulása mérési területenként Mélyebben megnézve és az egyes területeket egymással összehasonlítva az elért eredményekben nincs szignifikáns különbség a szemmel látható eltérések ellenére sem a matematikánál a műszaki és a gazdasági, a szövegértésnél a humán és a gazdasági, a történelemnél a műszaki és a gazdasági, Humán Műszaki Gazdasági-szolgáltatási Agrár az angol nyelvnél a műszaki, a gazdasági és a humán valamint a német nyelvnél a humán és a gazdasági, továbbá a humán és a műszaki terület tanulóinak átlagos teljesítménye között. A különböző kompetenciaméréseknél (PISA vizsgálat, országos kompetenciamérés) a lányoknak a szövegértés-, a fiúknak a matematikamérés volt eredményesebb. A fenti adatoknál is jól látszik, hogy a jellemzően fiúk által választott műszaki területen a matematika-, míg a lányok által preferált humán területen a szövegértés-teljesítmény a magasabb. A humán területen közel 40, a műszakinál csak 10 pontnyi a két mérési terület eredménye közötti eltérés. Az agrár szakterületen tanulók teljesítménye az öt mérési területen a legkiegyensúlyozottabb, mindegyik esetben 430 pont körüli. Az itt látható legalacsonyabb szórásérték is a tanulói teljesítmények szerinti viszonylag homogén csoportra utal. Az egyes szakterületeken belül a képzéstípusonkénti eredményeket a 13. ábra foglalja össze. A humán szakterület adatainál a szakközépiskolások szövegértés teljesítménye a fővárosi átlag feletti. A matematikánál nyújtották a legalacsonyabb teljesítményt, melynek értéke 39 ponttal marad el a szövegértés eredményétől. A szakiskolások teljesítménye 401 és 440 standardpont közötti. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 8

11 Teljesítmény (standardpont) Teljesítmény (standardpont) Teljesítmény (standardpont) Teljesítmény (standardpont) szövegértés matematika történelem angol nyelv német nyelv 300 szövegértés matematika történelem angol nyelv német nyelv Szakközépiskola Szakiskola Szakközépiskola Szakiskola Humán Műszaki szövegértés matematika történelem angol nyelv német nyelv Szakközépiskola Szakiskola 300 szövegértés matematika történelem angol nyelv német nyelv Szakközépiskola Szakiskola Gazdasági-szolgáltatási Agrár 13. ábra. Az egyes szakterületeken elért képzéstípusonkénti eredmények alakulása mérési területenkénti bontásban Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 9

12 A műszaki területnél a történelem eredmény a fővárosi átlagot meghaladja, a matematika és az angol nyelv eredmény pedig annak közelében található. A szakiskolások szövegértésből nem érik el a 400 pontot, a többi területen az eredményük közötti. A gazdasági-szolgáltatási szakterületen az 500 standardpontos fővárosi átlag körüli teljesítmény a legkiegyensúlyozottabb teljesítményre utal, a szövegértés és a német nyelv ezt az értéket még meg is haladja. A szakiskolások teljesítménye a mért területeken negyedszórásnyi különbséget mutat. Amint azt már korábban is láttuk, az agrár szakterületen tanulók teljesítménye a leggyengébb. A szakközépiskolások 450, míg a szakiskolások 400 standardpont körüli teljesítményt nyújtottak. A képzéstípusonkénti eredmények csak egyetlen esetben, agrár területen, a német nyelvnél nem mutatnak tényleges különbséget Tanulói teljesítmények Az átlagos eredmények mögött meghúzódó tanulói teljesítményeloszlás az elmúlt évekhez nagy mértékben hasonló képet mutat. Matematikánál a műszaki és gazdasági szakterületen közel azonos a fővárosi átlag felett teljesítő tanulók aránya (14. ábra). Humán területen a tanulók negyedének, az agrár területen csak 14%-ának eredménye érte el ezt a szintet pont közötti eredményt a tanulók negyede-ötöde, agrár szakterületen közel -a nyújtott. 14. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása matematikából az egyes szakterületeken A matematikaeredményekkel szemben, a szövegértés-mérés során a tanulók nagyobb aránya teljesített a fővárosi átlag felett: a humán és a gazdasági területen már a vizsgált minta fele, az agrár területen is 18%-uk (15. ábra). Azonban nem hagyható figyelmen kívül ezen a területen a 200 pontos teljesítményt el nem érő tanulók magas aránya. A műszaki és gazdasági területen 4-4%, az agrár területen közel a tanulók egytizedének szövegértési képessége komoly fejlesztést igényel. 15. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása szövegértésből az egyes szakterületeken Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 10

13 A történelemmérésnél a legnagyobb arányban, 42%-ban a műszaki terület tanulói teljesítettek a fővárosi átlag felett (16. ábra). A tanulók aránya ennél kisebb a gazdasági (37%), a humán (32%) és az agrár (15%) területen. A 300 standardpont alatti teljesítményt elérők eloszlása a matematikamérésnél tapasztaltakkal megegyező, azonban itt 200 pont alatti eredményt elért tanulók is láthatók a humán, a gazdasági és 2%-ban az agrár területen. 16. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása történelemből az egyes szakterületeken Az angol és német nyelvi mérés teljesítmény szerinti tanulói összetételét a ábra szemlélteti. A fővárosi átlag feletti eredményt tekintve a tanulók arányában humán területen 10 százalékpontos, a műszaki és a gazdasági területen 5 százalékpontos a különbség a két mérési terület között. A 300 pont alatt teljesítők aránya a műszaki terület kivételével, az angol nyelvi mérésnél magasabb 3-13 százalékponttal. 17. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása angol nyelvből az egyes szakterületeken 18. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása német nyelvből az egyes szakterületeken Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 11

14 Teljesítmény (standardpont) Teljesítmény (standardpont) 2.2. TISZK-eredmények A látott szakterületi eredményekből következtetni lehet egy újabb szempont, a TISZK-ekre vonatkozó bemeneti tanulói teljesítmények alakulására. Értékelésünk a rendelkezésre álló adatok ismeretében (melléklet táblázat) csak néhány fontosabb szempont vizsgálatára tér ki. Az értékelés logikája követi az elemzéssorozat 1. részének 4 felépítését Az eredmények mérési területenként A ábrák mérési területenként mutatják be, hogy az átlagos eredmények szerint milyen készségekkel, képességekkel rendelkeznek az egyes TISZK-ekbe alapozó iskolák tanulói a képzésük megkezdése előtt. Az egyes ábrákon összehasonlítási céllal a gimnáziumi tanulók átlagos eredménye is szerepel. A fővárosi átlagot meghaladó eredmény a matematika, a szövegértés és a német nyelvnél egy, az angol nyelvnél kettő és a történelemnél négy TISZK esetében érzékelhető. A 12 TISZK viszonylatában a matematika és a szövegértés átlagos eredményei igen nagy, közel egy szórásnyi intervallumban helyezkednek el. Az átlagos eredmények a történelem, az angol és a német nyelv teljesítményeknél kisebb, háromnegyed szórásnyi széles sávban fordulnak elő. Tovább árnyalja és pontosítja a képet az eredmények képzéstípusonkénti, tehát szakközép- és szakiskola szerinti bontása ( ábra). Ezt többek között az a tény is indokolja, hogy a Gazdasági TISZK-ben csak szakközépiskolai képzés van ábra. A matematikaeredmények alakulása a TISZK-ekben ábra. A szövegértés-eredmények alakulása a TISZK-ekben 4 Südi Ilona (összeáll.): A és a évi bemeneti mérés eredményei új csoportosítási szempontok szerint. 1. rész. Teljesítmények. p13. URL január 18-i megtekintés: Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 12

15 Teljesítmény (standardpont) Teljesítmény (standardpont) Teljesítmény (standardpont) Teljesítmény (standardpont) ábra. A történelemeredmények alakulása a TISZK-ekben ábra. Az angol nyelvi eredmények alakulása a TISZK-ekben ábra. A német nyelvi eredmények alakulása a TISZK-ekben Szakközépiskola Szakiskola 24. ábra. A matematikaeredmények képzéstípusonkénti alakulása a TISZK-ekben Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 13

16 Teljesítmény (standardpont) Teljesítmény (standardpont) Teljesítmény (standardpont) Teljesítmény (standardpont) Szakközépiskola Szakiskola 25. ábra. A szövegértés-eredmények képzéstípusonkénti alakulása a TISZK-ekben Szakközépiskola Szakiskola 26. ábra. A történelemeredmények képzéstípusonkénti alakulása a TISZK-ekben Szakközépiskola Szakiskola 27. ábra. Az angol nyelvi eredmények képzéstípusonkénti alakulása a TISZK-ekben Szakközépiskola Szakiskola 28. ábra. A német nyelvi eredmények képzéstípusonkénti alakulása a TISZK-ekben Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 14

17 A szakközépiskolai eredményeket vizsgálva mindegyik mérési területen több TISZK esetében fordul elő a fővárosi átlagot elérő, esetleg azt meghaladó teljesítmény. A történelemmérésnél öt, angol nyelvnél négy, szövegértésnél három, matematikánál és a német nyelvnél kettő esetben tapasztaljuk ezt. A szakiskolai eredmények alakulásának vizsgálata során figyelembe kell venni a minta kisebb elemszámát. A legkisebb minta a német nyelvi méréskor fordul elő, melynek következtében a 28. ábrán látható Csepel (1 fő) és Modell (3 fő) TISZK adatait ezek ismeretében kell értékelni A TISZK-ek egymás mellett A TISZK-ek mérési területenkénti átlagos eredményeinek áttekintése során elsősorban a fővárosi átlagot tekintettünk viszonyítási pontnak. Megnéztük, hogy ahhoz képest milyen az egyes TISZKek helyzete. A látottakat tovább pontosítja, ha megnézzük, hogy az adott TISZK átlagos eredményéhez képest hány esetben található szignifikánsan jobb, hasonló vagy esetleg gyengébb eredmény. Ezeket az adatokat a melléklet 15. táblázata és a 29. ábra 12 diagramja foglalja össze. A 12 ábra szemléletesen bemutatja, hogy az adott TISZK-nél hány szignifikánsan jobb teljesítményt elérő van. Ki kell emelni a Gazdasági TISZK-et. Jól látszik, hogy a beiskolázott 9. évfolyamos tanulók átlagos eredményét tekintve egyik mérési területen sem található nála jobb eredményt nyújtó TISZK. Négy TISZK-nél különböző mérési területeken egy-két esetben még megfigyelhető, hogy szignifikánsan nincs nála jobb eredményt elérő (Építőipari, Észak-Pesti, Dél-Budai és Petrik TISZK). Ez utóbbi esetben már a szakiskolai tanulók eredménye is az átlag része. A másik oldalon, vagyis az adott TISZK-nél gyengébben teljesítők száma, aránya tekintetében három TISZK emelhető ki, mivel látható módon egyik mérési területen sem található nála gyengébben teljesítő (Belvárosi, Modell és Színes TISZK). Az elmúlt évek adatainak ezen szempontok szerinti vizsgálatánál a Belvárosi TISZK nem szerepelt. További három TISZK esetében csak egy mérési területen látható egy nála gyengébben teljesítő TISZK (Csepel, Gundel és Humán TISZK). A tanulói átlagos teljesítmények alapján minden mérési területen felállítható egy sorrend a TISZK-ek között. A rangszámok átlagolásával kapott értékek szerinti összesítést a 2. táblázat foglalja össze, megerősítve a 29. ábrán már látottakat. A táblázat a tanulmánysorozat 1. részében szereplő adatokat is tartalmazza az egyszerűbb áttekinthetőség érdekében. Az eddigiekben látottak esetében is tovább finomítja a levont következtetésünket a képzéstípusok szerinti vizsgálat. A szakiskolai tanulók mintája a különböző mérési területeken, mint már láttuk több esetben igen alacsony. Ez a tény a következtetések megbízhatóságát negatívan befolyásolja, ezért a továbbiakban a szakközépiskolai tanulókra vonatkozóan végeztük el az eredmények közötti különbségek szignifikanciájának vizsgálatát (melléklet 16. táblázat). Csak a szakközépiskolai tanulók esetében is a Gazdasági TISZK az egyetlen, melynél az öt mérési területen nem található olyan TISZK, ahol a tanulók átlagos teljesítménye szignifikánsan jobb lenne. A Gundel TISZK esetében a matematika eredményeknél fordul elő, hogy csupán a Gazdasági TISZK tanulói teljesítettek nála eredményesebben. A Dél-Budainál három, az Észak-Pesti és a Petrik TISZK esetében kettő területnél bizonyított, hogy nincs náluk jobban teljesítő. Öt TISZK-ben fordul elő, hogy az adott TISZK szakközépiskolai tanulóinak átlagos eredménye az összes mérési területen ténylegesen nem haladja meg a többi TISZK eredményét. Ezek a Belvárosi, a Csepel, az Építőipari, a Modell és a Színes TISZK. A Humán TISZK-nél az öt mérési területből a szövegértésnél található egy TISZK, melynek tanulói hozzá képest gyengébben teljesítettek, a többi esetben hozzá képest sem található gyengébb. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 15

18 29. ábra. A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő TISZK-ek száma és aránya gyengébb hasonló jobb Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv gyengébb hasonló jobb Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Belvárosi TISZK Csepel TISZK gyengébb hasonló jobb Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv gyengébb hasonló jobb Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Építőipari TISZK Észak-Pesti TISZK Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 16

19 gyengébb hasonló jobb Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv gyengébb hasonló jobb Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Gazdasági TISZK Gundel TISZK gyengébb hasonló jobb Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv gyengébb hasonló jobb Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Humán TISZK Modell TISZK Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 17

20 gyengébb hasonló jobb Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv gyengébb hasonló jobb Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Dél-Budai TISZK Petrik TISZK gyengébb hasonló jobb Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv gyengébb hasonló jobb Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Szily TISZK Színes TISZK Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 18

21 Gyakoriság Átlagos rangszám 2. táblázat. A TISZK-ek átlagos helyezési rangszám szerinti eloszlása Gazdasági Gazdasági Gazdasági 3 Dél-Budai, Petrik Petrik 4 Dél-Budai; Petrik 5 Csepel, Dél-Budai Észak-Pesti 6 Csepel, Gundel, Szily Szily Szily 7 Humán 8 Belvárosi, Építőipari, Észak-Pesti Belvárosi, Építőipari, Észak-Pesti, Gundel Humán Csepel; Építőipari; Gundel Humán; Modell 9 Belvárosi 10 Modell 11 Modell, Színes Színes 12 Színes A tanulói teljesítmények eloszlása A tanulmányunkban eddig a TISZK-ek tanulóinak átlagos teljesítményét vizsgáltuk, azokat hasonlítottuk össze. Mi van az átlagok mögött? Erre ad bővebb magyarázatot a tanulók teljesítmény szerinti megoszlása. A ábra az öt mérési területre külön-külön szemlélteti a tanulók teljesítmény szerinti összetételét. A diagramokon összehasonlítási céllal szerepel a gimnáziumi tanulók összetétele is. Az ábrák részletesebb tanulmányozása során TISZK-enként vizsgálható, hogy a tanulók mekkora aránya teljesített a fővárosi 500 standardpontos átlag felett, továbbá hol találhatók olyan tanulók, akiknek a teljesítménye nagyon alacsony, standardpont közötti. A tanulói teljesítmények eloszlásában a TISZK-ek között minden mérési területen szignifikáns különbség látható Gimnáziuim Belvárosi Csepel Építőipari Északpesti Gazdasági Gundel Humán Modell Dél-Budai Petrik Szily Színes 30. ábra. A tanulói teljesítmény megoszlása matematikából az egyes TISZK-ekben Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 19

22 Gyakoriság Gyakoriság Gyakoriság Gimnáziuim Belvárosi Csepel Építőipari Északpesti Gazdasági Gundel Humán Modell Dél-Budai Petrik Szily Színes 31. ábra. A tanulói teljesítmény megoszlása szövegértésből az egyes TISZK-ekben Gimnáziuim Belvárosi Csepel Építőipari Északpesti Gazdasági Gundel Humán Modell Dél-Budai Petrik Szily Színes 32. ábra. A tanulói teljesítmény megoszlása történelemből az egyes TISZK-ekben Gimnáziuim Belvárosi Csepel Építőipari Északpesti Gazdasági Gundel Humán Modell Dél-Budai Petrik Szily Színes 33. ábra. A tanulói teljesítmény megoszlása angol nyelvből az egyes TISZK-ekben Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 20

23 Gyakoriság Gimnáziuim Belvárosi Csepel Építőipari Északpesti Gazdasági Gundel Humán Modell Dél-Budai Petrik Szily Színes 34. ábra. A tanulói teljesítmény megoszlása német nyelvből az egyes TISZK-ekben 2.3. Az eredmények alakulása a TISZK-ekben Az eredmények áttekintésénél eddig az elsődleges vizsgálati szempont a mérési terület, azon belül a szakterület vagy a TISZK szerinti bontás volt. A 35. ábra 12 diagramja egy-egy TISZK vonatkozásában az összes mérési területen nyújtott teljesítményt szemlélteti. Az öt terület teljesítményeloszlás-görbéje ugyanazon koordinátarendszerben ábrázolva a beiskolázott tanulók képességszint eloszlásáról ad áttekintést. Az ábrák alapvetően baloldali aszimmetriát mutatnak. Az egyes TISZK-ek tekintetében egymáshoz képest némi bal vagy jobboldali eltolódás látszik, eltérés pedig az egyes görbék csúcsosságában figyelhető meg. Az öt mérési területen nyújtott teljesítményeloszlás-görbéje a Színes TISZK esetében simul leginkább egymásra. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 21

24 Gyakoriság Gyakoriság Gyakoriság Gyakoriság 35. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken az egyes TISZK-ekben Mateamtika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Mateamtika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Teljesítmény (standardpont) Teljesítmény (standardpont) Belvárosi Csepel Mateamtika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Mateamtika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Teljesítmény (standardpont) Teljesítmény (standardpont) Építőipari Észak-Pesti Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 22

25 Gyakoriság Gyakoriság Gyakoriság Gyakoriság Mateamtika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Mateamtika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Teljesítmény (standardpont) Teljesítmény (standardpont) Gazdasági Gundel Mateamtika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Mateamtika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Teljesítmény (standardpont) Teljesítmény (standardpont) Humán Modell Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 23

26 Gyakoriság Gyakoriság Gyakoriság Gyakoriság Mateamtika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Mateamtika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Teljesítmény (standardpont) Teljesítmény (standardpont) Dél-Budai Petrik Mateamtika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Mateamtika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Teljesítmény (standardpont) Teljesítmény (standardpont) Szily Színes Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 24

27 Gyakoriság Gyakoriság 3. A TELJESÍTMÉNYEK HÁROM ÉV VISZONYLATÁBAN Összegzésképpen az elemzésben érintett három mérési év adatainak egymás mellé állításával végzünk összehasonlítást. Először a három év vonatkozásában a minta összetételét, majd az eredményeket nézzük meg. A minta szerkezetét a két reprezentativitási szempont szerint a ábra szemlélteti. Az ábrákon jól látszik, hogy a 9. évfolyamos tanulók képzéstípusok és nyelvoktatási jelleg szerinti öszszetételében lényeges eltérés nem állapítható meg gimnázium szakközépiskola szakiskola ábra. A fővárosi mintában szereplő tanulók képzéstípus szerinti megoszlása normál NYEK kéttannyelvű gimnázium szakközépiskola 37. ábra. A fővárosi mintában szereplő tanulók nyelvoktatás jellege szerinti megoszlása A mintaválasztásnál, mint említettük a nemek szerinti összetétel nem reprezentativitási szempont. A 38. ábra a fiú-lány arány alakulását szemlélteti, ahol a fővárosi mintában három éve nincs változás, sőt a gimnáziumi és szakközépiskolai területen sem tapasztalható lényeges változás. A szakiskoláknál látható eltérés, ami a 2010-es minta bemutatásánál már megemlítésre került. A szakközép- és a szakiskolai tanulók szakmacsoportos alapozó képzése alapján összesített szakterületi képzés szerinti bontásnál a fővárosi mintában nem, de a szakiskolaiban látható jelentősebb különbség (39. ábra). A fővárosi mintánál a gazdasági és az agrár terület változatlan aránya mellett, két-három százalékpontos eltérés figyelhető meg a műszaki területen csökkenés, a humán területen növekedés formájában. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 25

28 38. ábra. A fővárosi mintában szereplő tanulók nemek szerinti megoszlása 39. ábra. A fővárosi mintában szereplő tanulók szakterület szerinti megoszlása A tanulmánysorozat első és jelen részében a teljesítmények átlagos alakulását képzéstípusonként, a szakterületi és a TISZK-enkénti bontásban vizsgáltuk. A 1-onkénti tanulói csoportok, a percentilisek elhelyezkedését az egyes képzéstípusokban a ábra foglalja össze a vizsgált mérési területekre. Az ábra azt szemlélteti, hogy a tanulók egy-egy 1-os csoportjának teljesítménye milyen széles intervallumban helyezkedik. Minél szélesebb egy intervallum, a csoport annál heterogénebbnek tekinthető. Az évről-évre látott változások mértékét és irányát a 3-5. táblázatban foglaltuk össze. A 9. évfolyamos bemeneti mérések célja az, hogy az öt mérési területen átfogó képet kapjunk a fővárosi oktatási rendszerbe kerülő tanulókról. A képzéstípusonkénti, a szakterületi bontásban látható adatok alapján igazolható, hogy az utóbbi három évben a 9. évfolyamra hasonló készségekkel, képességekkel érkeznek a tanulók (3-4. táblázat). A 12 TISZK vonatkozásában kilenc TISZK-nél mutatható ki néhány mérési területen némi változás (5. táblázat). A következő évek vizsgálatai is szükségesek lesznek annak megállapításához, hogy ezek a látható változások mennyire tekinthetők tendenciózus változásoknak. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 26

29 40. ábra. A gimnáziumi tanulók teljesítménye percentilisenként a mért területeken évenkénti bontásban 41. ábra. A szakközépiskolai tanulók teljesítménye percentilisenként a mért területeken évenkénti bontásban Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 27

30 42. ábra. A szakiskolai tanulók teljesítménye percentilisenként a mért területeken évenkénti bontásban 3. táblázat. Az átlagos tanulói teljesítmények változása képzéstípusonként (standardpont) Mérési terület 2008-ról 2009-re 2009-ről 2010-re 2008-ról 2010-re Gimnázium Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Szakközépiskola Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Szakiskola Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Jelmagyarázat: a vizsgált időszakban az átlagos tanulói teljesítmény szignifikánsan nőtt a vizsgált időszakban az átlagos tanulói teljesítmény szignifikánsan csökkent Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 28

31 4. táblázat. Az átlagos tanulói teljesítmények változása szakterületenként (standardpont) Változás 2008-ról 2009-re 2009-ről 2010-re 2008-ról 2010-re Humán Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Műszaki Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Gazdasági-szolgáltatási Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Agrár Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv táblázat. Az átlagos tanulói teljesítmények változása TISZK-enként (standardpont) TISZK Mérési terület 2008-ról 2009-re 2009-ről 2010-re 2008-ról 2010-re Belvárosi matematika szövegértés történelem angol nyelv német nyelv Csepel matematika szövegértés történelem angol nyelv német nyelv Építőipari matematika szövegértés történelem angol nyelv német nyelv Észak-pesti matematika szövegértés történelem angol nyelv német nyelv Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 29

32 TISZK Mérési terület 2008-ról 2009-re 2009-ről 2010-re 2008-ról 2010-re Gazdasági matematika szövegértés történelem angol nyelv német nyelv Gundel matematika szövegértés történelem angol nyelv német nyelv Humán matematika szövegértés történelem angol nyelv német nyelv Modell matematika szövegértés történelem angol nyelv német nyelv Dél-Budai matematika szövegértés történelem angol nyelv német nyelv Petrik matematika szövegértés történelem angol nyelv német nyelv Szily matematika szövegértés történelem angol nyelv német nyelv Színes matematika szövegértés történelem angol nyelv német nyelv Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 30

33 4. ÖSSZEGZÉS A 9. évfolyamos tanulók fővárosi bemeneti mérési adatainak a és évi értékelését folytatva a évi eredményeket új szempontok szerint összegeztük. Célunk az volt, hogy az intézményvezetők, az intézményi mérésvezetők, a munkaközösség-vezetők és nem utolsó sorban az érintett szaktanárok számára információt szolgáltassunk az őket érintő területek nagy rendszerben való elhelyezéséhez, továbbá a munkájuk tervezéséhez, értékeléséhez, a fejlesztési lépések megfogalmazásához. Fontos szempont volt, hogy hozzájáruljunk a pedagógusok meglátásainak objektív adatokkal történő igazolásához. Jelen értékelésünk csak néhány területre terjed ki. Az egyes mérések részletes fővárosi szintű elemzései bővebb információt adnak a feladatokra, a feladatelemekre vonatkozóan, sőt az eredmények tükrében megfogalmazott fejlesztési javaslatokkal is itt találkozhatnak. A tanulmánysorozat két részének mellékletében megtalálható részletes adatok az intézményeknél lévő adatokkal, az iskolákra vonatkozóan is biztosítják a további elemzések lehetőségét. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 31

34 5. TÁBLÁZAT ÉS ÁBRAJEGYZÉK 1. táblázat. A 2010/2011. tanévi bemeneti mérés mérőeszközeinek kiemelt paraméterei táblázat. A TISZK-ek átlagos helyezési rangszám szerinti eloszlása táblázat. Az átlagos tanulói teljesítmények változása képzéstípusonként (standardpont) táblázat. Az átlagos tanulói teljesítmények változása szakterületenként (standardpont) táblázat. Az átlagos tanulói teljesítmények változása TISZK-enként (standardpont) ábra. A tanulók képzéstípusonkénti megoszlása ábra. A tanulók megoszlása a nyelvoktatás jellege szerint ábra. A tanulók nemek szerinti megoszlása ábra. A tanulók szakterület szerinti megoszlása ábra. A tanulók megoszlása az egyes TISZK-ek között szakterületi bontásban ábra. A tanulók szakmacsoportok szerinti megoszlása ábra. A tanulók megoszlása képzéstípusonként az egyes szakterületeken ábra. A tanulók megoszlása képzéstípusonként az egyes TISZK-ekben ábra. A tanulók megoszlása nemenként az egyes szakterületeken ábra. A tanulók nemek szerinti megoszlása az egyes TISZK-ekben ábra. A tanulók megoszlása a mérések száma szerint ábra. Az egyes szakterületeken elért képzéstípusonkénti eredmények alakulása mérési területenkénti bontásban ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása matematikából az egyes szakterületeken ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása szövegértésből az egyes szakterületeken ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása történelemből az egyes szakterületeken ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása angol nyelvből az egyes szakterületeken ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása német nyelvből az egyes szakterületeken ábra. A matematikaeredmények alakulása a TISZK-ekben ábra. A szövegértés-eredmények alakulása a TISZK-ekben ábra. A történelemeredmények alakulása a TISZK-ekben ábra. Az angol nyelvi eredmények alakulása a TISZK-ekben ábra. A német nyelvi eredmények alakulása a TISZK-ekben ábra. A matematikaeredmények képzéstípusonkénti alakulása a TISZK-ekben ábra. A szövegértés-eredmények képzéstípusonkénti alakulása a TISZK-ekben ábra. A történelemeredmények képzéstípusonkénti alakulása a TISZK-ekben ábra. Az angol nyelvi eredmények képzéstípusonkénti alakulása a TISZK-ekben ábra. A német nyelvi eredmények képzéstípusonkénti alakulása a TISZK-ekben ábra. A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő TISZK-ek száma és aránya ábra. A tanulói teljesítmény megoszlása matematikából az egyes TISZK-ekben ábra. A tanulói teljesítmény megoszlása szövegértésből az egyes TISZK-ekben ábra. A tanulói teljesítmény megoszlása történelemből az egyes TISZK-ekben ábra. A tanulói teljesítmény megoszlása angol nyelvből az egyes TISZK-ekben ábra. A tanulói teljesítmény megoszlása német nyelvből az egyes TISZK-ekben ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken az egyes TISZK-ekben ábra. A fővárosi mintában szereplő tanulók képzéstípus szerinti megoszlása ábra. A fővárosi mintában szereplő tanulók nyelvoktatás jellege szerinti megoszlása ábra. A fővárosi mintában szereplő tanulók nemek szerinti megoszlása ábra. A fővárosi mintában szereplő tanulók szakterület szerinti megoszlása ábra. A gimnáziumi tanulók teljesítménye percentilisenként a mért területeken évenkénti bontásban ábra. A szakközépiskolai tanulók teljesítménye percentilisenként a mért területeken évenkénti bontásban Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 32

35 42. ábra. A szakiskolai tanulók teljesítménye percentilisenként a mért területeken évenkénti bontásban Melléklet 1. táblázat. Az egyes mérési területeken érintett tanulók létszámának alakulása 2010-ben (fő) táblázat. A résztvevő tanulók számának alakulása a mérési területek összefüggésében 2010-ben (fő) táblázat. A bemeneti mérésben érintett tanulók létszámának alakulása 2010-ben (fő) táblázat. A szakközépiskolai tanulók aránya az egyes TISZK-ekben szakterületenként 2010-ben táblázat. A szakiskolai tanulók aránya az egyes TISZK-ekben szakterületenként 2010-ben táblázat. A tanulók aránya az egyes TISZK-ekben szakterületenként 2010-ben táblázat. A tanulók szakmacsoportonkénti megoszlása az egyes TISZK-ekben 2010-ben táblázat. A mérési eredmények szakterületenkénti alakulása 2010-ben (standardpont) táblázat. A szakközépiskolai mérési eredmények szakterületenkénti alakulása 2010-ben (standardpont) táblázat. A szakiskolai mérési eredmények szakterületenkénti alakulása a két vizsgált évben (standardpont) táblázat. Az eredmények mérési területek szerinti alakulása az egyes szakterületeken 2010-ben (standardpont) táblázat. Az eredmények mérési területenkénti alakulása TISZK-enként 2010-ben (standardpont) táblázat. A mérési területenkénti eredmények TISZK-ek szerinti bontásban 2010-ben (standardpont) táblázat. A mérési területenkénti eredmények TISZK-ek szerinti bontásban szakközépiskolai tanulókra 2010-ben (standardpont) táblázat. Az átlagos eredmények közötti szignifikáns különbségek számának alakulása táblázat. Az átlagos eredmények közötti szignifikáns különbségek számának alakulása a szakközépiskolai tanulókat tekintve Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 33

36 6. MELLÉKLET. A létszámok és a tanulói teljesítmények alakulása 1. táblázat. Az egyes mérési területeken érintett tanulók létszámának alakulása 2010-ben (fő) Mérési terület Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Együtt Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv A mérésben érintett tanulók összlétszáma táblázat. A résztvevő tanulók számának alakulása a mérési területek összefüggésében 2010-ben (fő) Mérési terület Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Matematika 2861 Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv táblázat. A bemeneti mérésben érintett tanulók létszámának alakulása 2010-ben (fő) Szakközépiskola Szakiskola Együtt Gimnázium 1298 Belvárosi Csepel Építőipari Észak-Pesti Gazdasági Gundel Humán Modell Dél-Budai Petrik Szily Színes TISZK összesen Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 34

37 Szakterület Belvárosi Csepel Építőipari 4. táblázat. A szakközépiskolai tanulók aránya az egyes TISZK-ekben szakterületenként 2010-ben Észak- Pesti Gazdasági Gundel Humán Modell Dél-Budai Petrik Szily Színes Együtt Humán 8% 2% 2% 12% Műszaki 4% 3% 14% 1% 6% 11% 8% 2% 49% Gazdasági-szolgáltatási 14% 5% 11% 6% % 37% Agrár 2% 2% Együtt 14% 9% 3% 14% 11% 6% 8% 3% 6% 11% 8% 6% 10 Szakterület Belvárosi Csepel Építőipari 5. táblázat. A szakiskolai tanulók aránya az egyes TISZK-ekben szakterületenként 2010-ben Észak- Pesti Gazdasági Gundel Humán Modell Dél-Budai Petrik Szily Színes Együtt Humán 7% 3% 1 Műszaki 2% 1% 8% 4% 4% 2% 6% 8% 35% Gazdasági-szolgáltatási 16% 25% 1% 2% 44% Agrár 11% 11% Együtt 16% 2% 1% 8% % 25% 7% 5% 4% 2% 6% 25% 10 Szakterület Belvárosi Csepel Építőipari 6. táblázat. A tanulók aránya az egyes TISZK-ekben szakterületenként 2010-ben Észak- Pesti Gazdasági Gundel Humán Modell Dél-Budai Petrik Szily Színes Együtt Humán 8% 1% 3% 12% Műszaki 4% 3% 13% 2% 6% 9% 8% 3% 47% Gazdasági-szolgáltatási 15% 4% 9% 9% 1% 38% Agrár 4% 4% Együtt 15% 8% 3% 13% 9% 9% 8% 4% 6% 9% 8% 9% 10 Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 35

38 Szakmacsoport Belvárosi Csepel Építőipari 7. táblázat. A tanulók szakmacsoportonkénti megoszlása az egyes TISZK-ekben 2010-ben Észak- Pesti Gazdasági Gundel Humán Modell Dél- Budai Petrik Szily Színes Együtt Egészségügy 5% 5% Szociális szolgáltatások 1% 1% Oktatás 2% 2% Művészet, közművelődés, kommunikáció 1% 1% 3% Gépészet 3% 1% 2% 6% Elektrotechnika-elektronika 1% 2% 2% 3% 8% Informatika 3% 3% 5% 3% 14% Vegyipar 1% 1% Építészet 3% 3% Könnyűipar 2% 2% Faipar 3% 3% Nyomdaipar % Közlekedés 4% 3% 8% Környezetvédelem-vízgazdálkodás 3% 3% Közgazdaság 4% 1% 5% 1 Ügyvitel 2% 2% Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 11% 2% 2% 1% 16% Vendéglátás-idegenforgalom 9% 9% Egyéb szolgáltatások 1% 1% Mezőgazdaság 1% 1% Élelmiszeripar 2% 2% Együtt 15% 8% 3% 13% 9% 9% 8% 4% 6% 9% 8% 9% 10 Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 36

39 Szakterület 8. táblázat. A mérési eredmények szakterületenkénti alakulása 2010-ben (standardpont) Szövegértés Matematika Történelem Angol nyelv Német nyelv Maximum Minimum Átlag Szórás Maximum Minimum Átlag Szórás Maximum Minimum Átlag Szórás Maximum Minimum Átlag Szórás Maximum Minimum Átlag Szórás Humán Műszaki Agrár Együtt Szakterület 9. táblázat. A szakközépiskolai mérési eredmények szakterületenkénti alakulása 2010-ben (standardpont) Szövegértés Matematika Történelem Angol nyelv Német nyelv Gazdaságiszolgáltatási Maximum Minimum Átlag Szórás Maximum Minimum Átlag Szórás Maximum Minimum Átlag Szórás Maximum Minimum Átlag Szórás Maximum Minimum Átlag Szórás Humán Műszaki Agrár Együtt Szakterület 10. táblázat. A szakiskolai mérési eredmények szakterületenkénti alakulása a két vizsgált évben (standardpont) Szövegértés Matematika Történelem Angol nyelv Német nyelv Gazdaságiszolgáltatási Maximum Minimum Átlag Szórás Maximum Minimum Átlag Szórás Maximum Minimum Átlag Szórás Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 37 Maximum Minimum Átlag Szórás Maximum Minimum Átlag Szórás Humán Műszaki Gazdaságiszolgáltatási Agrár Együtt