A szorongásosság elméletei és faktorai
|
|
- Regina Boros
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A szorongásosság elméletei és faktorai Sigmund Freud szorongás elmélete, mely a pszichoanalitikus elmélet egyik központi témaköre, a késıbbi szorongás elméleteket is áthatja (Oláh 1993). Ugyanakkor a szorongás elméletek másik fı forrása a kísérleti pszichológia, melyen belül a tanulási folyamatokat részletesen tárgyaló behaviorizmus, illetve az objektivitásra törekvı másik irányzat a fiziológiai megközelítés segít sokat a szorongásosság megértésében. A kísérleti pszichológiai értelmezések az érzelem és motiváció keretein belül írják le a szorongás jellemzıit és funkcióit. Minden elméleti megközelítés lényegében két szempontból elemzi a szorongásosságot, egyrészt leíró jellegően, másrészt funkcionálisan. A leíró elemzés a viselkedési, fiziológiai jellegzetességek mellett olykor a szituatív feltételeket is számba veszik. A leíró elemzésbıl eredeztetik a mérési eljárások kérdıíves megfogalmazásait. A funkcionális elemzés azt vizsgálja, hogy mi a szorongásosság adaptív funkciója. Funkcionálisan már Freud is megkülönbözteti a reális és a neurotikus szorongást (Oláh, 1993). A reális szorongás a lényeges veszélyeztetés emocionális viselkedéses vetülete, ami segítheti a veszély elhárítását. A neurotikus szorongást Freud célszerőtlennek nevezi, és jellegzetességeit bıven részletezi. A szorongásosság fı funkcióját talán az a közmondás fejezi ki tömören, miszerint, Jobb félni, mint megijedni!. Szorongást tehát akkor élünk meg, amikor egy tényleges, vagy vélt, a személyünket érintı bajt, károsodást anticipálunk. Az anticipáció nagyon fontos, hiszen a baj bekövetkezése után legfeljebb a rossz folytatástól félhetünk. Ilyen megközelítésben a félelem és a szorongás egymás szinonimái lehetnek, mint ahogy Watson, a behaviorizmus atyja nem is tesz különbséget a két fogalom között. Más elemzık úgy különböztetik meg a két fogalmat, hogy a félelemnek ismert oka van, míg a szorongás nem ismeri az okát. Éppen a behavioristák mutatták ki, hogy a félelem könnyő kondicionálhatósága révén sokszor nem a valódi okot mutatja. Leginkább látványosan a feszültség és a kiváltó ok kapcsolatának bizonytalanságát Schachter és munkatársai (1962, ismerteti: Ranschburg, 1975) adrenalin injekciós kísérlete igazolja. E szerint a logika szerint a szabadon lebegı feszültség, mint szorongás megkeresi a maga tárgyát, illetve fordítva, bizonyos helyzetek, feltételek növelik a feszültség, a szorongás szintjét. A szorongás kondicionálhatósága mutat rá az adaptív funkciójára. A tanuláselméleti Webes változat: (SZTE-JGYTFK-Pszicholóia Tanszék hallgatói részére, a szerzı engedélyével) 30
2 megközelítésbıl szinte közvetlenül származik a szorongás drive - elméleti értelmezése. A szorongásnak, mint drive-nak az értelmezése eléggé általános a kísérleti pszichológia mővelıi körében. Ebbıl is adódik a fiziológiai háttérfolyamatok elemzése. A szorongás, mint motiváció, tehát mind élményszintő, mind magatartási, mind fiziológiai értelmezést nyert. A szorongás mérése szempontjából fontos irányzatot képvisel Spence (1953, ismerteti: Oláh, 1993), aki a szorongást, mint az általános drive komponensét értelmezte. A Taylor által kidolgozott Manifeszt Szorongás Skála (MAS) elméleti alapját a Spence által képviselt felfogás adta (Taylor 1953). A MAS tehát az általános drive szintjét volt hivatva mérni, ami a teljesítményt a Yerkes Dodson törvény szabályai szerint befolyásolja. A törvény alapján, teljesítmény szempontjából létezik a szorongási szintnek egy optimuma. Jól illeszkednek ebbe a felfogásba azok a kísérleti eredmények, miszerint a feszültség, a szorongás szintjét a feladatok nehézségi foka, begyakorlottsága befolyásolja. A Spence-Taylor elmélet szerint tehát a feladat begyakorlottsága, nehézségi foka, valamint a személy izgulékonysága, szorongásra való hajlama, együttesen határozzák meg a tényleges szorongás szintjét. A szorongási hajlam, mint személyiségvonás, jól illeszkedik a vonáselméletek rendszereihez, különösen az Eysenck (1969) által favorizált szupervonásokhoz. Az idegélettanilag is jól értelmezhetı reaktibilitás és a mögötte lévı struktúrák, aktivációs mechanizmusok karakterképzı tulajdonságát éppen az Eysenck féle elmélet módosításaként Gray (1970 magyarul: 1978) írta le. A szorongásosság tehát, mint a temperamentumhoz kötıdı vonás erıs biológiai, genetikai determinációt mutat. A szorongás szintje fiziológiai paraméterek mentén is jól diagnosztizálható (EEG, GBR, szívritmus, vérnyomás, légzésritmus stb.). Erre az összefüggésre épül a poligráf, közismert nevén hazugságvizsgáló készülék. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy itt is kölcsönhatás jellegő folyamatokról beszélünk. Ezt igazolják azok a terápiás és más gyakorlati tapasztalatok, miszerint a fiziológiai folyamatok tudatos kontrolljával (például autogén tréning, vagy a keleti kultúrák jóga gyakorlatai) a pszichikus élmény a befolyásolható. Újból hangsúlyozzuk tehát, hogy bármennyire is kimutatható egy pszichikus élmény és a mögöttes biológiai folyamatok kapcsolata, az oksági viszony értelmezése hordoz egy sor Webes változat: (SZTE-JGYTFK-Pszicholóia Tanszék hallgatói részére, a szerzı engedélyével) 31
3 bizonytalanságot. Éppen a külsı és belsı meghatározottság indokolta a szorongás, állapot vonás (state trait) elméletének és mérési eljárásának a megszületését. Ezt az elgondolást Spielberger (1966) publikálta, de utána többen, pl. Zuckerman (1976) részletesen is indokolták. Az általános és helyzethez kötött szorongás megkülönböztetésébıl, illetve a teljesítményre gyakorolt hatásának ismeretébıl adódott egy speciális szorongás, a tesztszorongás értelmezése (Sarason és mtsai, Sipelberger, 1980), és hozzá kapcsolódó skálák létrehozása. Mindez együtt, tehát az állapot vonás-, illetve az általános és tesztszorongás már az interakcionista értelmezést hordozza. Nyilvánvalóvá vált tehát, hogy a személyiség fı vonásához hasonlóan a szorongás is ebben, a helyezet vonás interakcionista megközelítésben értelmezhetı reálisan. Ebben az értelmezésben az emberekre, sıt a kultúrákra lehet jellemzı, hogy milyen helyzetek váltanak ki belıle számottevı feszültséget, szorongást, ezért nemcsak az általános szorongásosság szerint különböznek az emberek, hanem abban is, hogy milyen helyzetben milyen mértékben hajlamosak a szorongásra. Az elsı ilyen helyzethez kötött szorongást, a tesztszorongást vizsgálva, annak eredményeit faktoranalizálva, Lieber és Morris (1967 ismerteti: Oláh, 1993) két komponensre osztotta, azaz megkülönböztette a teszt-emocionalitást és a tesztaggodalmat. Az aggodalmaskodás a szorongás kognitív oldala, míg az emocionalitás a testi, fiziológiai folyamatok közvetlenebb szubjektív tükrözıdése. Ennen nyomán a tesztszorongás mérésében mások is elkülönítik a két faktort az emocionalitást (izgalmat) és az aggodalmat (Spielberger 1980). A teljesítménnyel inkább az aggodalmat hozzák kapcsolatba, míg az izgalmat erısebb biológiai kötöttségek jellemzik. Azt lehet mondani, hogy az izgalom, még magasabb fokon is, ha az aggodalom alacsony szintjéhez kapcsolódik, akkor facilitálja a teljesítményt, míg magas értékő aggodalom esetén debilizálja. Eredetileg a teljesítményszorongás debilizáló facilitáló jellegének felismerésébıl Alpert és Haber (1960) készített kétdimenziós skálát. Ennek a kutatási technikának a tapasztalataira építve vált késıbb egydimenzióssá a teljesítményszorongás, melynek komponensei az izgalom és az aggodalom. Webes változat: (SZTE-JGYTFK-Pszicholóia Tanszék hallgatói részére, a szerzı engedélyével) 32
4 Sarason, a kutatás másik nagy alakja a tesztszorongás jelentését vizsgálatai alapján további komponensek mentén értelmezte. Kutatásának új kérdése a miért volt. Miért okoz teljesítményromlást a magas szintő tesztszorongást? Sarason szerint, a teljesítményromlást az okozza, hogy a fenyegetettség érzése nyomán olyan további belsı kognitív asszociációkat indukál, amely a figyelmet leköti, és nem tud a feladatra koncentrálni. A következmény körüli gondolatok elvonhatják a figyelmet a feladatról, ami különösen reálisan nehéz feladathelyzetben, rontja a teljesítményt. Megjegyezzük, hogy felfogásunk szerint nemcsak a negatív, a kudarccal kapcsolatos gondolatok lehetnek figyelemelterelı tényezık, hanem a siker korai és túlzott intenzitású anticipációja is. Az egyébként nagy teljesítményekre képes, és arra felkészült sportolók is a reális esélyesség érzése révén olyakor elıbb ünnepelnek, mert el sem tudják képzelni a kudarcot. Talán ilyen váratlan kudarc tapasztalatok teszik az embereket szorongóvá, óvatossá és felerısödik a jobb félni, mint megijedni gondolat. A reálisan magas szintő teljesítmény tehát nem egyszerően a képességek függvénye, hanem az energetizálás szabályozottsága is alapvetıen befolyásolja. Ezekre a folyamatokra volt kíváncsi Irvin Sarason és 1984-ben megszerkesztette a Tesztekre adott reakciók (Reactions to Tests) kérdıívét. Ezek alapján a tesztszorongás négy komponensét értelmezte: a feszültség, az aggodalom, az irreleváns gondolatok, testi tünetek. Sarason (1995, ism.: Matthews és Deary, 1998) elméletében végül is új elem a kognitív feldolgozás, a szorongáshoz kacsolódó kognitív interferencia volt. A tesztszorongás és a teljesítmény kapcsolatát a 2. táblázat mutatja. Sarasonék úgy gondolják, hogy az aggódás abból az anticipált helyzetbıl következik, hogy a várható teljesítmény alapján önmagát a jövıben inkompetensnek kell értékelnie. Az interakcionista értelmezés további differenciálódást is eredményezett. Izard (1972, ismerteti Oláh, 1993) többdimenzós vonásként értelmezte a szorongást. Tíz általa definiált alapérzelem közül hat kölcsönhatásként értelmezi a szorongást. A hat érzelem a következı: félelem, düh, szomorúság, szégyen, bőnösség, kíváncsiság. Az egyénre jellemzı, hogy a szorongásban melyik alapérzelemnek milyen a súlya. Izard, az elméletéhez igazodó kérdıívvel a tesztszorongás belsı tagozódását tovább árnyalta. Mind Izard, mind Sarason modellje, az interakcionista felfogásban a külsı és belsı tényezık kölcsönhatását már nem statikusan, hanem részben dinamikus vonásaiban is megmutatja. Ebben Webes változat: (SZTE-JGYTFK-Pszicholóia Tanszék hallgatói részére, a szerzı engedélyével) 33
5 az interakcionista megközelítésben született, alapvetıen svéd-magyar együttmőködésben egy dinamikus szorongásmodell; a szorongás szituáció - következményelvárás modellje (Oláh 1993). Ez a modell egységes keretbe foglalja egyrészt a helyzet karakterisztikumaiból fakadó szituációspecifikus szorongást, másrészt a diszpozicionális, illetve az egyén elıtörténetébıl fakadó vonás jellegő szorongást. Értékelı környezet Teszt szorongási hajlam Túlzott én bevonódás / aggódás az értékelés miatt Teljesítmény értékelés Kognitív interferencia Figyelem kapacitás romlás Teljesítmény gyengülés 2. táblázat A tesztszorongás hatása a teljesítményre Sarason modelljében. (Forrás: Matthews, Deary oldal) Többféle helyzetet, mint aktiváló feltételeket, kapcsolatba hoztak a lehetséges elvárt következményekkel, és azt találták, hogy jellegzetes életkori, nemi és nemzeti-kulturális társulási gyakoriságok vannak. Az interakcionista megközelítésen túl a dinamikus, folyamatjellegő értelmezés elınyeit Oláh abban látja, hogy lehetségessé válik a szorongás és a coping stratégiák együttes értelmezése. Eszerint a szorongás dinamikájában elsıdleges értékelés során dıl el, hogy az aktiváló feltételekhez az egyén jótékony vagy kártékony következményt társít. A következı értékelési szakasz, hogy amennyiben negatív következmény elvárás van, akkor lehetséges-e egyáltalán a negatív következmény elhárítása. Ebben a második szakaszban dıl el, hogy az elsıdleges veszélyérzet átértékelıdik-e kedvezı következményelvárássá, vagy rögzül a szorongásos állapot, ami az inkompetencia, a tehetetlenség érzésével, a kognitív interferencia Webes változat: (SZTE-JGYTFK-Pszicholóia Tanszék hallgatói részére, a szerzı engedélyével) 34
6 révén, a teljesítmény romlását eredményezi. A szorongás és megküzdés egységes kezelését, ezért hangsúlyozza Oláh (1993). A megküzdés és szorongás együttes értelmezése esetén feloldható az a probléma is, amit Mueller (1992) a tesztszorongás nem vizsgált hátterében vél felfedezni. Szerinte meg kellene különböztetni azt a személyt, aki egy vizsgahelyzetben azért szorong, mert nem készült fel, tehát a megfelelés tényleges feltételeivel nem rendelkezik, attól, aki tulajdonképpen felkészült, csak hajlamos az izgulásra. A két személynek más-más megküzdési esélyei vannak. Saját vizsgálatunkban a szorongásosság diszpozicionális jellegzetességeit vizsgáltuk, egyrészt az általános, nem helyzethez kötött formáját (Sipos, Sipos, Spielberger, 1988/b), másrészt a tesztszorongásra való hajlamot (trait) és ennek is két alfaktorát a teszt emocionalitást (izgalomra való hajlamot) és a teszt aggodalomra való hajlamot (Sipos, Sipos, Spielberger, 1988/a). Tehát a state-trait kettısbıl mi a trait-re a vonás jellegő diszpozíciókra voltunk kíváncsiak. Webes változat: (SZTE-JGYTFK-Pszicholóia Tanszék hallgatói részére, a szerzı engedélyével) 35
ÉRZELEM EMÓCIÓ. Definíciók
ÉRZELEM EMÓCIÓ Definíciók A valóság tárgyaihoz, jelenségeihez főzıdı szubjektív viszonyt fejezi ki. Színezi élményeinket, kísérı jelenség. Átélt tendencia valami felé illetve valamitıl, amit az egyén intuitíve
RészletesebbenA SZEMÉLYISÉG Lélektana. Dr Szabó Attila
A SZEMÉLYISÉG Lélektana Dr Szabó Attila Mi különbözteti meg az embereket egymástól? A személyiség definiciója Allport (1961) meghatározása: A személyiség a személyen belüli pszichofizikai rendszerek olyan
RészletesebbenGYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés
GYEREKTERÁPIA K. Németh Margit szakpszichológus képzés A két fı irányzat Anna Freud Gyereket nem lehet analízisbe venni Pedagógia hangsúlyozása A terapeuta valós személy A felettes én az ödipális örököse
RészletesebbenA KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010
A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI
RészletesebbenAz emberi motivációk és az érzelmek
Általános és személyis lyiséglélektanlektan Az emberi motivációk és az érzelmek A Yerkes-Dodson törvény (1908) Sikerorientáció Hi Sikerkereső Túligyekvő Lo Kudarcfélelem Hi Kudarc elfogadó Kudarckerülő
RészletesebbenSzexuális izgalom (arousal) Szexuális izgalom Sexual Arousal A SZEXUÁLIS AROUSAL 3 NAGY RENDSZERE:
Szexuális izgalom (arousal) Szexuális izgalom Sexual Arousal Humán szexuális válasz: interperszonális, vallási, szociális, pszichológiai és biológiai tényezők Szexuális izgalom (arousal): egy emelkedett
RészletesebbenAGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében
AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!
RészletesebbenBabeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július
Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július I.KÖTELEZŐ tantárgyak tételei 1. Az intelligencia meghatározásai,
RészletesebbenTestLine - Liza tesztje-01 Minta feladatsor
személyiségegyüttható (1 helyes válasz) 1. 1:50 Normál értéke széles sávban változhat a viselkedéses variancia 90%-át magyarázza a relatív konzisztencia alacsony fokára utal magas értéke alátámasztja a
RészletesebbenMENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I.
MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I. Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2016 ősz 2016.10.18. 1 Vezetés A szervezeti tagok viselkedésének befolyásolása Munkaerő-biztosítás
RészletesebbenBizalom az üzleti kapcsolatok irányításában
Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Dr. Gelei Andrea Budapesti Corvinus Egyetem Ellátás lánc optimalizálás; bárhonnan, bármikor Optasoft Konferencia 2013 2013. november 19., Budapest Gondolatmenet
RészletesebbenSZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció
SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2014 ősz Motiváció * Mi készteti az embereket cselekvésre? Hogyan fokozható ez a késztetés?
RészletesebbenPszichológia 1. Általános és személyiségpszichológia
Pszichológia 1. Általános és személyiségpszichológia Alaptudományok a pszichológiában Általános, vagy kísérleti pszichológia Fejlıdéslélektan Személyiséglélektan Szocálpszichológia Kognitív pszichológia
RészletesebbenKOGNITÍV SZEMPONTÚ állapotfelmérés és diagnosztika Dr. Perczel-Forintos Dóra, PhD
KOGNITÍV SZEMPONTÚ állapotfelmérés és diagnosztika Dr. Perczel-Forintos Dóra, PhD Semmelweis Egyetem ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék Szakképzés I. évfolyam, 2016. 1 A kognitív szempontú állapotfelmérés
RészletesebbenMohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK
Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:
RészletesebbenTANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények 2009. szeptember. Pszichológia
NYME-SEK Természettudományi és Mőszaki Kar Mősz. Inf. és Gazdaságtud. Intézet TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények 2009. szeptember Pszichológia Ipari termék- és formatervezı alapszak nappali tagozat
RészletesebbenAz érzelmek logikája 1.
Mérő László egyetemi tanár ELTE Gazdaságpszichológiai Szakcsoport Az érzelmek logikája 1. BME VIK, 2012 tavasz mero.laszlo@ppk.elte.hu Utam a pszichológiához (23) (35) Matematika Mesterséges intelligencia
RészletesebbenÖnkéntes némaság - a mutizmus. Írta: Csányi Nikolett
Mi is a mutizmus? Az alkalmazkodó viselkedés zavara. A mutizmus némaságot jelent. Mutizmus során a beszédszervek épek, de súlyos viselkedéses gátlás (neurotikus zavar) alakul ki, és a gyermek nem beszél.
RészletesebbenBevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába
Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001
RészletesebbenKötelező irodalom: Charles S. Carver Michael F. Scheier: Személyiségpszichológia Osiris Kiadó
Kötelező irodalom: Charles S. Carver Michael F. Scheier: Személyiségpszichológia Osiris Kiadó Mi a személyiséglélektan? A személyiség fogalma: A személyen belüli, pszichofiziológiai rendszerek olyan szerveződése,
RészletesebbenSzervezeti viselkedés. Dr. Gyökér Irén Szigorlati felkészítő Vezetés-szervezés mesterszak
Szervezeti viselkedés Dr. Gyökér Irén Szigorlati felkészítő Vezetés-szervezés mesterszak 1 21.* / 9.** tétel: Melyek a szervezetek strukturális és kulturális jellemzői? A szervezeti struktúra kialakításának
RészletesebbenA korrupciós hálózatok kialakulása Magyarországon 2010-ig. Készült 2012/2013-ban a Nemzeti Együttmőködési Alap támogatásával
A korrupciós hálózatok kialakulása Magyarországon 2010-ig Készült 2012/2013-ban a Nemzeti Együttmőködési Alap támogatásával A kötet témái Attitődök a korrupcióról a jövı gazdasági szakembereinek szegmensében
RészletesebbenBurnout, Segítő Szindróma
TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő
RészletesebbenA személyiség vonáselmélete
A személyiség vonáselmélete Az emberrel foglalkozó tudományágak képviselıit mindig foglalkoztatta az a kérdés, hogy mitıl vagyunk olyanok, amilyenek. A háttérben, a filozófiai értelemben vett determináció
RészletesebbenDr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája
Dr. Péczely László Zoltán A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája A motiváció A motiváció az idegrendszer aspeficikus aktiváltsági állapota, melyet a külső szenzoros információk, és a szervezet belső
RészletesebbenTARTALOM Előszó 1. FEJEZET / A MEGISMERŐ FOLYAMATOK Juhász Márta Laufer László 1.1 Bevezetés 13 1.2 Az érzékelés (szenzáció) 14 1.2.1 Abszolút küszöb 15 1.2.2 Különbségi küszöb 16 1.3 Az észlelés (percepció)
RészletesebbenÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II.
Ratkóczi Éva ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II. SZEMÉLTISÉGZAVAROK Párbeszéd (Dialógus) Alapitvány Semmelweis Egyetem Me ntálbigiéné In tézet TARTALOM ELŐSZÓ 11 A LELKI ZAVAROKRÓL SZÓLÓ ISMERETEK ALKALMAZÁSA
RészletesebbenBiológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség
Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Alapkérdés: milyen mechanizmusok révén gyakorolnak hatást a genetikai tényezők a személyiségre? Kiindulópont: A személyiséget biológiai működések
RészletesebbenSzükségletek és személyiség
Szükségletek és személyiség (Pszichológia előadás) Az előadás tematikája: 1. A pszichológia fogalma, vizsgáló módszerei 2. Szükségletek, önmegvalósítás, önmegvalósító személy 3. A személyiség fogalma,
RészletesebbenErgonómia alapok. Hardy
Ergonómia alapok Hardy Ergonómia fogalma Az ergonómia összetett szó. Ergon = munka, teljesítmény, erı + Nomos = törvény, szabály Jelentése: A MUNKA HOZZÁIGAZÍTÁSA AZ EMBER TULAJDONSÁGAIHOZ, KÉPESSÉGEIHEZ
RészletesebbenPszichológiai Irányzatok és Iskolák
Pszichológiai Irányzatok és Iskolák Ha mindig igazat mondasz, semmire sem kell emlékezned. Mark Twain Dr. Szabó Attila, PhD A Behaviorizmus A behaviorizmus a pszichológia egy elméleti irányzata, amely
RészletesebbenA kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.
LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás
RészletesebbenPszichoszomatikus betegségek. Mi a pszichoszomatikus betegség lényege?
Pszichoszomatikus betegségek Pécsi Tudományegyetem Mi a pszichoszomatikus betegség lényege? Valódi organikus háttérrel rendelkező kórképek, amelyek kóreredete multifaktoriális A genetikai, immunológiai,
RészletesebbenSzocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.
Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,
RészletesebbenA kompetencia alapú képzés bevezetésének elméleti és gyakorlati kérdései
PANNON EGYETEM MÉRNÖKI KAR A kompetencia alapú képzés bevezetésének elméleti és gyakorlati kérdései Dr. Kelemen Gyula 2009. február 09. Az oktatás-képzés és a gazdasági teljesítmény közötti kapcsolat megköveteli
RészletesebbenReziliencia, boldogulási képesség és a szupervízió
Reziliencia, boldogulási képesség és a szupervízió Nemes Éva 2016. 10. 21. Kapcsolataink üzenete Szupervíziós Vándorkonferencia, Keszthely Változó világ Változó környezet, kiszámíthatatlan jövő Most zajlik.
RészletesebbenMAGATARTÁSTUDOMÁNYI ISMERETEK 3.
MAGATARTÁSTUDOMÁNYI ISMERETEK 3. Dr. Gritz Arnoldné egeszseg@t-online.hu Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar 2009/2010 Személyiségelméletek, személyiségfejlıdés, identitás Minden elmélet
RészletesebbenTantárgyi tematika és félévi követelményrendszer BAI 0006L A pszichológia fő területei (2018/19/ 1. félév)
BAI 0006L A pszichológia fő területei Óraszám: 9 óra/félév Tantárgy felelős: Dr. Pauwlik Zsuzsa főiskolai tanár 1. Konzultáció témakörei 2018. október 12. 13-16. óra Mivel foglalkozik a pszichológia? A
Részletesebbenszakpszichológus képzés
K. Németh Margit szakpszichológus képzés Freud: Kis Hans Kivel is dolgozott??? Sikeres lett a megoldás??? Ma kivel is dolgozunk? Sikeres a megoldás? Anna Freud Gyereket nem lehet analízisbe venni Pedagógia
RészletesebbenA stressz a stresszorok hatására a szervezetben fellépő testi-lelki változásokat jelenti. Pszichológiai értelemben stressz állapot akkor
Bilkei Pál szakpszichológus A stressz a stresszorok hatására a szervezetben fellépő testi-lelki változásokat jelenti Pszichológiai értelemben stressz állapot akkor jön létre, ha az egyén olyan helyzettel
RészletesebbenREKLÁM PSZICHOLÓGIA 2. MÓDSZERTAN
REKLÁM PSZICHOLÓGIA 2. MÓDSZERTAN Reklámpszichológia Módszertan, Történet, Feladatkörök A befogadás kapui Érzékelés, észlelés, figyelem A feldolgozás lélektana (kognitív szakasz) A hatás lélektana Emlékezés,
RészletesebbenPszichológia a labdarúgásban
EMELJÜK A SZINTET 1. Képzési Nap Pszichológia a labdarúgásban A szorongás mint teljesítménybefolyásoló tényező (Szorongáselméletek a sportban) Mi a szorongás? Érzelmi reakció Diffúz, strukturálatlan feszültség
RészletesebbenMotiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés?
És mit ír az újság? Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés? MOTIVÁCIÓ IRÁNY INTENZITÁS IDŐTARTAM A motiváció alapjai Cselekvéseink alapvető indítékai
RészletesebbenBetegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin
Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság
RészletesebbenA betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk
A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,
RészletesebbenHelyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához
Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához Szakközépiskola 11-12. évfolyam 1. A tanterv szerzıi: Dr. Magyarné Sz. Ilona, Tóthné Kulcsár Ibolya 2. Óraszámok: 11. osztály: 74 óra 12. osztály: 64 óra
RészletesebbenMiért olyan fontos a minıségi pont?
A fiókban látható konkrét minıségi pont értékek egy olyan általános számítás eredményei, ami a kulcsszó tökéletes egyezése esetére érvényesek. Miért olyan fontos a minıségi pont? A minıségi pont három
RészletesebbenA HAZAI ÖNKÉNTES TÁRSULÁSOK TAGSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA EGY ORSZÁGOS REPREZENTATÍV. Susánszky Éva Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet
A HAZAI ÖNKÉNTES TÁRSULÁSOK TAGSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA EGY ORSZÁGOS REPREZENTATÍV FELMÉRÉS ALAPJÁN Susánszky Éva Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Felmérések Hungarostudy 2002, 2006 A
RészletesebbenURBANIZÁCIÓ-IGAZGATÁS ÉS PÉNZÜGYI FÖDERALIZMUS
Tér és Társadalom XXII. évf. 2008 1: 125 139 Kulcsszavak: URBANIZÁCIÓ-IGAZGATÁS ÉS PÉNZÜGYI FÖDERALIZMUS (Urban Management and Fiscal Federalism) pénzügyi föderáció közjavak közfeladat-ellátás HORVÁTH
Részletesebbenc. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1
Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Motiváció 82. lecke A motiváció fogalma Pszichológiai
RészletesebbenSZORONGÁS NAPLÓ. Ismerd meg és győzd le a Téged hátráltató szorongást! 1.Dátum: nap, pontos időpont, amikor elkezded írni a bejegyzést
SZORONGÁS NAPLÓ Ismerd meg és győzd le a Téged hátráltató szorongást! Mit tartalmazzon a szorongás-napló? Legjobb, ha egy füzetet vagy kifejezetten naplóírás céljából készített kis könyvet használsz erre
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenBálint Éva - Urbanics Ildikó
Bálint Éva - Urbanics Ildikó Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Koponya-agysérültek Rehabilitációs Osztálya ORFMMT XXXI. Vándorgyűlése 2012. Szombathely Ha nem tudom, hogy nem tudom, azt hiszem, hogy
RészletesebbenA populáció meghatározása
A mintavétel Mi a minta? Minden kutatásban alapvetı lépés annak eldöntése, hogy hány személyt vonjunk be a vizsgálatba, és hogyan válasszuk ki ıket ezek a mintavétellel kapcsolatos alapvetı problémák.
RészletesebbenIII. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem
III. Pszichoanalitikus perspektíva Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem Szorongás Freud: a szorongás = vészjelzés, mely figyelmezteti az ént, hogy valami kellemetlen fog bekövetkezni.
RészletesebbenCsaba Hamvai. 2. Előadás Motiváció Érzelmek
Csaba Hamvai 2. Előadás Motiváció Érzelmek Motiváció Soruce 1 Source 2 Source3 Miért akarnak orvosok lenni? Motiváció Movere (latin) mozogni Minden ami a viselkedés intenzitását, időtartamát, irányát (elkerülő,
RészletesebbenSTRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON
STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy
RészletesebbenEgészségvédő viselkedés. Orvosi pszichológia I. Előadás Hamvai Csaba
Egészségvédő viselkedés Orvosi pszichológia I. Előadás Hamvai Csaba 2012.03.02. Kérdések 1. Mi a koherencia (Antonovsky)? 2. Mik a szívós személyiség ismérvei? 3. Mi a belső kontroll? Miről lesz szó? Az
RészletesebbenBABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS
BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK 1. A gyógypedagógia alapfogalmai, elméletei, kapcsolata más tudományokkal
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenA fejezet tartalma. Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás meghatározása. Fogyasztói magatartás elmélet és gyakorlat. Fogyasztói magatartás
A fejezet tartalma Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás Bauer András Berács József Fogyasztói magatartás Vásárlási folyamat Fogyasztói információ-feldolgozás A fogyasztói magatartást befolyásoló
RészletesebbenFiatalokkal dolgozol? Szeretnél lehetıséget teremteni a szervezetetekben / intézményetekben lévı fiataloknak arra,
Projektmenedzsment a nemzetközi ifjúsági projektekben 90 órás képzés fiatalokkal foglalkozó szakemberek számára nemzetközi projektmenedzsment témakörben A képzés szervezıje: NCSSZI Mobilitás Országos Ifjúsági
RészletesebbenOktatók, stratégiák, motiváció tanulás
Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának
RészletesebbenMatematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai változók Adatok megtekintése
Matematikai alapok és valószínőségszámítás Statisztikai változók Adatok megtekintése Statisztikai változók A statisztikai elemzések során a vizsgálati, vagy megfigyelési egységeket különbözı jellemzık
RészletesebbenElmaradott vidéki térségek fejlesztése
Elmaradott vidéki térségek fejlesztése Varga Péter 2010. november 12. Tokaj Kik és miért akarják fejleszteni az elmaradott térségeket? Mert ott élı emberek életkörülményeik javítása érdekében fejleszteni
RészletesebbenBEVEZETÉS A FEJLŐDÉS- LÉLEKTANBA
BEVEZETÉS A FEJLŐDÉS- LÉLEKTANBA Jean Piaget Dr. Szabó Attila A pszichológiai fejlődés alapkérdései Milyen kölcsönhatás létezik a biológiai tényezők és a környezeti hatások között a fejlődésben? Folyamatos-e
RészletesebbenDöntéselmélet KOCKÁZAT ÉS BIZONYTALANSÁG
Döntéselmélet KOCKÁZAT ÉS BIZONYTALANSÁG Bizonytalanság A bizonytalanság egy olyan állapot, amely a döntéshozó és annak környezete között alakul ki és nem szüntethető meg, csupán csökkenthető különböző
Részletesebbenlyiségzavarok Dr. Unoka Zsolt
Sémakérdıív v a személyis lyiségzavarok mérésében Dr. Unoka Zsolt Személyis lyiségzavarok DSM-IV rendszere Személyiségzavarok általános kritériumai: 1. kogníciók (az a mód, ahogy önmagát, a másikat és
RészletesebbenFelnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája
Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Dr. Budavári Ágota ECP 1 Életvitel, veszélyeztetettség Válási gyakoriság Balesetező hajlam Munkanélküliség, hajléktalanság Kriminális cselekmény
RészletesebbenA sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban
A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban Fejes Enikő Sport szakpszichológus Munka-és szervezet szakpszichológus Pszichológiai tudományok felosztása ALAPTUDOMÁNYOK Általános lélektan
RészletesebbenTípustanok és vonáselméletek
Típustanok és vonáselméletek Diszpozícionális megközelítés A típustanokról z A legrégebbi pszichológiai elméletek: már az ókortól (India, Görögország) z A sokféleség visszavezetése néhány sajátosságra
RészletesebbenRÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme
RÉV Alapítvány Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme Készítette: Kabainé Ujj Gyöngyi andragógus Interjú típusai Strukturált interjú az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális
RészletesebbenStressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006.
Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál Dr. Járai Róbert Zánka 2006. lőadás vázlata Stressz fogalma Szorongás és félelem Megküzdés Önbizalom és képesség 2 tressz A szervezet egészséges
RészletesebbenPszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében
Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár Péterfy S. u. Kórház, Kardiológiai Osztály, Budapest
RészletesebbenMENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció II.
MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció II. Daruka Eszter egyetemi tanársegéd BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2016 ősz 2016.10.19. 1 Szociális tanuláselmélet Az emberekben az utánzásra való hajlam
RészletesebbenA TÁMOP 3. 3. 2.- 08/2 pályázat keretében képzési és mentori szolgáltatás ellátására benyújtott ajánlati dokumentációról
2.számú melléklet SZAKMAI ZSŐRI ÉRTÉKELÉSE A TÁMOP 3. 3. 2.- 08/2 pályázat keretében képzési és mentori szolgáltatás ellátására benyújtott ajánlati dokumentációról Ajánlattevı: Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok
RészletesebbenA kreativitás kutatási irányai
A kreativitás kutatási irányai A kreativitás, mint a pszichológiai kutatás árvája Guilford (1950) a pszichológiai jellegő kutatások témái között 0.2%-ban talált a kreatív képességekkel kapcsolatos kutatásokat.
RészletesebbenKÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke
Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)
RészletesebbenFejér megye Integrált Területi Programja 2.0
Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó
RészletesebbenEmberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna
Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés Dr Gısi Zsuzsanna A tárgy célja A humán erıforrás menedzsment tárgy azokat az iskolákat, elméleteket és módszereket mutatja be, amelyek a munkaszervezetekben dolgozó
RészletesebbenInterdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére
Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére Diagnosztikai jelentések értelmezése és elemzése egy 13-18 év közötti fiatal
RészletesebbenSiket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye
Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye Csizér Kata, Kontra Edit és Piniel Katalin ELTE OTKA K105095 Egyéni különbségek az idegennyelv-tanulásban
RészletesebbenAz agyi jelek adaptív feldolgozása MENTÁ LIS FÁ R A DT S ÁG MÉRÉSE
Az agyi jelek adaptív feldolgozása MENTÁ LIS FÁ R A DT S ÁG MÉRÉSE Bevezetés I. A fáradtság lehet fizikai: a normál testi funkciók hiánya mentális: csökkent agyi aktivitás vagy kognitív funkciók. Megjelenhet
RészletesebbenV. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus
V. Tanuláselméleti perspektíva Behaviorizmus Tanuláselméleti perspektíva Kiindulópont: az élettapasztalat nyomán változunk, törvényszerű, és előre jelezhető módon Személyiség: korábbi tapasztalatok nyomán
RészletesebbenTárgyi tematika és félévi követelményrendszer
Tárgyi tematika és félévi követelményrendszer BCG1102 Szakmai identitás fejlesztése I. (Önismeret) Óraszám: 3 1. hét: foglalkozás kereteinek megbeszélése, bevezető foglalkozás 2.-13. hét: Tömbösített foglalkozások,
RészletesebbenA kockázat fogalma. A kockázat fogalma. Fejezetek a környezeti kockázatok menedzsmentjéből 2 Bezegh András
Fejezetek a környezeti kockázatok menedzsmentjéből 2 Bezegh András A kockázat fogalma A kockázat (def:) annak kifejezése, hogy valami nem kívánt hatással lesz a valaki/k értékeire, célkitűzésekre. A kockázat
RészletesebbenAlulteljesítők felismerése a KATT kérdőív segítségével. Taskó Tünde Anna
Alulteljesítők felismerése a KATT kérdőív segítségével Taskó Tünde Anna Tartalom Előzmények Az alulteljesítés fogalma A metakogníció fogalma A metakogníció és tanulás A KATT kérdőív bemutatása Az alulteljesítés
RészletesebbenÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN)
ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN) VIKOTE előadás, 2015. június 6 Pléh Csaba Középeurópai Egyetem Kognitív tudományi Tanszéke vispleh@ceu.edu Áttekintés Klasszikus kognitív
RészletesebbenPÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Karbon-lábnyom és környezettudatosság vizsgálatok Baja és környékén PhD-értekezés tézisei Patocskai Mária Hajnalka Témavezetı: Dr. Hajnal Klára PhD Pécs,
RészletesebbenA kommunikáció szerepe a sportpedagógiában
Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,
RészletesebbenA zánkai MLSZ-NUPI egyesületi tábor pszichológiai felméréseinek eredményei
A zánkai MLSZ-NUPI egyesületi tábor pszichológiai felméréseinek eredményei Dr. Járai Róbert Pécs 2006. A zánkai egyesületi tábor pszichológiai felméréseinek eredményei A sportpszichológiai és tudományos
RészletesebbenSYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája
SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A pszichológia alapjai A tantárgy típusa DF
RészletesebbenA neveléslélektan tárgya
Szentes Erzsébet Sapientia EMTE, Tanárképző Intézet 2014 A neveléslélektan tárgya a felnevelkedés, a szocializáció, a nevelés, a képzés ezek szereplői és intézményei elsősorban a szociális (társas) környezet
RészletesebbenTudatos jelenlét. Intenzív Mindfulness tréning. Dr. Szondy Mátéval. a pozitív pszichológia elismert hazai szakértőjével. 2015. szeptember 25-27.
Tudatos jelenlét Intenzív Mindfulness tréning Dr. Szondy Mátéval a pozitív pszichológia elismert hazai szakértőjével 2015. szeptember 25-27. Fotó: Iswanto Arif Vezetőknek, akiknek számít önmaguk hatékonysága
RészletesebbenDr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása
Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,
RészletesebbenPályaválasztás. Pályaválasztás Suplicz Sándor 1
Pályaválasztás Pályaválasztás Suplicz Sándor 1 A pályaválasztás fejlodéslélektani összefüggései 12 éves kor után alakul ki a reális pályaorientáció, de az igények ébredése, a mintakeresés már 6 éves kortól
RészletesebbenA pedagógus mint személyiségfejleszto
A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto zemélyiség: viselkedésnek, a gondolkodásnak és az érzelmeknek az a jellegzetes mintázata, amely meghatározza a személy környezetéhez
RészletesebbenPSZICHOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Pszichológia középszint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. május 25. PSZICHOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Általános tudnivalók a javításhoz Az
Részletesebben