A kreativitás kutatási irányai
|
|
- Emília Soósné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A kreativitás kutatási irányai A kreativitás, mint a pszichológiai kutatás árvája Guilford (1950) a pszichológiai jellegő kutatások témái között 0.2%-ban talált a kreatív képességekkel kapcsolatos kutatásokat. Sternberg és Lubart (1999) közötti idıtartamban 0,5%-ban találták ugyanezt, míg összehasonlításul az olvasás címszóra 1,5%-os gyakoriságot kaptak ugyanazon az adatbázison. Ezt az elemzést mi is elvégeztük az elérhetı legnagyobb adatbázison, a PsycINFO-n ami kb tudományos közleményt tart nyílván. A kreativitás vagy a divergens gondolkodás kifejezések 1984 és 2000 között 6490 munka címében vagy absztraktjában található meg, míg az olvasás számúban. Ez az eredmény, nagyságrendjét tekintve, Sternberg és Lubart adataival egyezik meg. Ilyen és hasonló adatok alapján valóban úgy látszik, hogy társadalmi jelentıségénél alacsonyabb szintő a kutatói aktivitás ezen a területen, amiért Sternberg és Lubart, a már hivatkozott munkájukban, okkal nevezik a kreativitást a pszichológiai kutatás árvájának. Szerintük ennek több oka is lehet, melyek közül a legjelentısebbnek a mérhetıség problémája tőnik. Természetesen az olyan összetett jelenséget, mint a kreativitás nagyon fokféle megközelítésben lehet vizsgálni. Ennek megfelelıen a kutatások csoportosítása is sokféle lehet. Míg a 60-as években a kutatások három fı területre a kreatív folyamat, a kreatív személyiség és a kreatív produkció vizsgálatára irányultak, addig Sternberg és Lubart (1999) hat fı irányt értelmez, és ezeknek rövid kritikai elemzése után állást foglal a longitudinális, multidimenzonális integratív megközelítés mellett. Az általuk megjelölt hat fı irány a következı: Misztikus megközelítések Pragmatikus megközelítések Pszichodinamikus megközelítés Pszichometrikus megközelítés Kognitív megközelítés Szociál- és személyiségelméleti megközelítés Webes változat: (SZTE-JGYTFK-Pszicholóia Tanszék hallgatói részére, a szerzı engedélyével) 35
2 A misztikus megközelítések Az ide sorolható elméletek titokzatos segítı erık mőködését keresik az alkotás folyamata mögött. Ez lehet inspiráció, múzsa vagy démon. Valójában ezek az értelmezések a tudomány tehetetlenségét sugallják. Igaz az is, hogy a mővészek, tudósok, nagy feltalálók beszámolói gyakran erısítik ezt az irányzatot. A pragmatikus megközelítés A pragmatikus megközelítéső kutatások a gyakorlati hasznosítást tartják fontosnak. Az elméletek alkotása helyett inkább azt kutatják, hogy a kereskedelemben, a termékek fejlesztésében a vezetıi hatékonyság növelésében hasznosítható ismeretek vagy eljárások hogyan írhatók le. Ennek az irányzatnak talán legismertebb áruja a brainstorming technikája, ami a kreatív problémamegoldás elemzésébıl született. Lényege, hogy mesterségesen olyan légkört lehet teremteni egy problémával küzdı szakértıi csoport számára, ahol az újszerő, szokatlan és valószínőleg hasznos ötletek jó eséllyel születnek meg. Az üzletesedés, minden elınye ellenére, nem ritkán indokolatlanul háttérbe szorítja a szisztematikus elméletépítı kutatásokat. A pszichodinamikai megközelítés A pszichoanalízis talán a század elsı nagy elméleti irányzata, ami értelmezi a kreativitást. Freud elméletében pl. a mővészeti és írói tevékenység, az alkotó munka jó lehetıséget teremt a nem tudatos, esetleg szalonképtelen vágyak társadalmilag elfogadható kifejezésére. A kreativitást ilyen módon kompenzációs lehetıségként írja le az elmélet. A kezdeti leegyszerősítı értelmezések a késıbbi elméletalkotóknál már árnyaltabb formában jelennek ugyan meg, de a dinamika, a motivációs gyökér nem változik. Bár valóban nagy hatású elméleti irányzatról van szó, mégis sokan, a tudományban nehezen mellızhetı mérési nehézségek miatt, kritizálják az elméletet. Néhányan behaviorista nézıpontból egyenesen tudománytalannak minısítik és a misztikus megközelítéshez sorolják. A pszichometrikus megközelítés Az 50-es és 60-as, sıt a 70-es évek divatos irányzata. Meghatározó szerep jut ebben Guilford és Torrance munkásságának. Webes változat: (SZTE-JGYTFK-Pszicholóia Tanszék hallgatói részére, a szerzı engedélyével) 36
3 Guilford (1959) az intellektus háromdimenziós modelljében értelmezte és megkülönböztette a konvergens és divergens gondolkodást. Kimutatta, hogy a hagyományos intelligencia tesztek alapvetıen a konvergens gondolkodás képességeit mérik. Guilford (1967) maga javasol eljárásokat a divergens gondolkodás mérésére. Egyik legismertebb ezek közül a szokatlan használat próba, amit sok kutató adaptált, azaz termékeny ötletnek bizonyult. Guilford munkája nyomán Torrance (1962, 1974) kifejlesztette a Kreatív Gondolkodás Torrance féle Tesztjét. (Torrance Tests of Creative Thinking TTCT). Ebben a kollekcióban mind figurális mind verbális feladatok voltak. A mérési eljárás lényege, hogy a sok ötletet megengedı, sıt igénylı feladatokban a személy megoldásait három, esetleg négy fı mutatóban fejezi ki. A mutatók, a fluencia, a flexibilitás az originalitás és esetenként az elaboráció voltak. A fluencia vagy a folyékonyság az ötletek bıségét fejezik ki az ötletek darabszámával. Az ötletek tartalmi csoportosítása után lehet kiszámolni a flexibilitást vagyis a hajlékonyságot, ami azt mutatja meg, hogy a személy ötletei hányféle csoportba sorolhatók. A harmadik alapvetı mutatót az originalitást (az eredetiséget), egy statisztikai mérıszámmal a ritkasággal azonosítják. Ez azt jelenti, hogy az az originálisabb ötlet, ami egy populációban ritkább. A pontos értéket többféle módon is meghatározhatják, a legegyszerőbb gyakorisági osztályba sorolástól az összetett képletek szerinti meghatározásig. (Barkóczi, Klein, 1968) Esetenként, ahol ez értelmesen megtehetı, az elaboráció mértékét is kifejezik. Az elaboráció az ötlet részletezését, kontextusba helyezését, azaz a kidolgozottságát jelenti. Ebbıl a szempontból megkülönböztetik az ötletet magát, mint egységet és az árnyalt megmutatást. Általánosan csak a három alapmutatót, a fluenciát, a flexibilitást és az originalitást használják. A tesztek ötletének megszületése után azokat sokan sokféle összefüggésben használták. A finomítás és árnyaltabb mutatók kitalálásán túl valódi pszichometriai elırelépés az elmúlt idıszakban mind a mai napig nem született. Mintha a Guilford és Torrance által megalkotott eljárást a kutatások nem lennének képesek meghaladni. Az eljárások felhasználhatók többek között, az intelligencia és kreativitás kapcsolatának, a kreativitás fejlıdésének, a fejlıdés külsı és belsı feltételeinek, a nemi eltérések, valamint a kreatív személyiség jellegzetességeinek feltárásában. Ezek némelyikére késıbb kitérünk. Minden hasznossága ellenére, a pszichometriai megközelítést többirányú kritika érte. Plucker és Renculli (1999) jó összefoglalását adja az ismert kritikáknak. Webes változat: (SZTE-JGYTFK-Pszicholóia Tanszék hallgatói részére, a szerzı engedélyével) 37
4 Egy része a kritikáknak azt hangsúlyozza, hogy a nagy anyagi támogatottsághoz képest viszonylag kevés gyakorlati haszonnal jár a pszichometriai vizsgálatok sora (pl. Gardner 1993). Különösen a nevelés területén volt nagyobb a várakozás, mint a tényleges hatás. Másik szintén nem lényegi kritika, hogy a divergens gondolkodás szintje csak a tehetséges és magas teljesítményő személyeknél rendelkezik megbízható prediktív értékkel (Runco és Albert 1985). Már jobban érinti a lényeget Amabile (1982) és Baer (1994) kritikája, miszerint a divergens gondolkodás mérésének nem megnyugtató a validitása. Ezért szakértıi, becsült kategorizáláson alapuló, konszenzusos mérési technikát javasolnak. A legalapvetıbb kritika mégis inkább a mérések prediktív értékét érinti. Arról van szó, hogy sok mérési tapasztalat igazolja, hogy más a tesztekkel mért, és más a valós kreativitás (Baer 1996, Zeidner, 1995). Nemcsak azért mert a divergens gondolkodás eredményei feladatspecifikusak, míg a kreativitás képességeit szélesebben szeretnénk értelmezni. A kritika logikája szerint a tesztekkel mért kreativitás valójában csak a kreatív teljesítmény egyik, leginkább képesség szintő belsı feltétele. Ez a képesség, mint belsı feltétel, csak több más, külsı és belsı feltétellel együtt hoz létre valamilyen módon valós kreatív produktumot. Erre utal Oláh (1982) és Halász (1989), amikor a személyiségtényezık szerepére hívják fel a figyelmet. Ezzel már át is tértünk egy általános kritikára, miszerint a tisztán pszichometriai megközelítés mint egydimenziós kutatás eleve nem lehet eredményes. Csíkszentmihályi (1988), Amabile (1983) Gruber (1989), valamint Sternberg és Lubart (1999) ilyen általános kritikái ugyanakkor már nem kizárólag a pszichometriai megközelítést érintik. Valójában a legtöbb összefoglaló értékelés kimondja, hogy az eddigi kutatások eredményei nem álltak össze egy egységes, átlátható rendszerbe. Ezért sok bizonytalanság van abban, hogy a nagy kreatív gondolatok hogyan születnek. A sok részeredmény integrálása még várat magára. A legelterjedtebb kutatások a pszichometriai megközelítésbe sorolhatók, ezért a kritika is ezt az irányzatot éri elsısorban. Az erıs kritikák mellett észre kell venni, hogy azok nem egy irányzatot a pszichometriát még csak nem is kizárólag a kreativitás kutatását érintik, hanem túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az egész pszichológiát, mint tudományt kritizálják. Webes változat: (SZTE-JGYTFK-Pszicholóia Tanszék hallgatói részére, a szerzı engedélyével) 38
5 A pszichometriát és kritikáját azért fejtettük ki kicsit bıvebben, mert a mi vizsgálatunkban is a közismert, divergens gondolkodást mérı tesztek magyar adaptációit használtuk melyeket Barkóczi és Klein (1968), Barkóczi és Pléh (1977), valamint Zétényi (1989) munkáiból vettünk át. Úgy véljük, hogy az eljárások kritikája ellenére sincs más, jobb útja a szükséges képességek mérésének. A korlátok ismeretében kell az értelmezéseket megfogalmazni, hiszen a kreativitás vizsgálatára erıs társadalmi igény érzékelhetı, azaz a pszichológia tudománya egyszerően nem vonulhat ki a területrıl. A kognitív megközelítés A kognitív megközelítés a kreatív gondolkodás mögött lévı mentális reprezentációkat és folyamatokat keresi. Az intuíciót, a kreativitás sokak által titokzatosnak beállított mozzanatát, hazánkban Barkóczi Ilona kísérleti megközelítésben igyekszik átláthatóvá tenni. Barkóczi a Gestalt hagyományokból kiindulva, a belátásos problémamegoldás kísérleti modelljét alkalmazza. Ilyen helyzetekben a kreatív és nem kreatív személyek információ felhasználási jellegzetességeit hasonlítja össze. Megállapítja, hogy a kreatív személyek a rendelkezésre álló információk szélesebb körét hasznosítják, és hogy ez a hasznosítás nem feltétlenül tudatos (Barkóczi, 1990, 1991, 1994, 1999). Az analógiás gondolkodás intuitív mozzanatának ez a kísérleti elemzése a titkok feltárásának egyik reményteljes irányát mutatja. Más irányt képviselnek Finke, Ward és Smith (1992) ismertetik a Genoplore modellt, melynek a lényege, hogy a kreatív gondolkodásnak két fázisa van, a generatív (alkotó) és az exploratív (felderítı) fázis. Mindkét fázis köznapi kognitív folyamatként írható le. Az alkotó fázisban a személy egy elızetes struktúrát konstruál a mentális reprezentációban, ami egy kelléke a felfedezés folytatásának. A második, felderítı fázisban ennek a kelléknek a használatával születik meg a kreatív ötlet. Weisberg (1999) is azt állítja, hogy a kreativitásban lényegében mindkettı a köznapi kognitív folyamat, valamint a rendkívüli, furcsa produktum benne foglaltatik. Újabban nemcsak humán, hanem komputer-szimulációs vizsgálatokat is végeznek. A komputer szimulációs megközelítések célja, hogy számítógéppel hozzanak létre kreatív terméket (pl. tudományos újra felfedezéseket, mővészeti stílushoz igazodó zenei alkotásokat stb.) olyan módon, ahogy azt az ember tenné (Boden, 1992). Tehát betáplálják a tudományos kritériumokat, szabályokat, vagy a zenei irányzatot (pl. a jazz jellegzetességeit) és természetesen Webes változat: (SZTE-JGYTFK-Pszicholóia Tanszék hallgatói részére, a szerzı engedélyével) 39
6 az adatokat, amivel a gép dolgozhat. A produktumok értéke persze változó, de hát az ember is ritkán gondol valóban nagyot. A kognitív megközelítés eredményeit ma még korai bírálni, hiszen közismert az informatikai háttér fejlıdési dinamikája. Ki gondolta volna akár 10 éve is, hogy valóban legyızheti a számítógép az embert pl. a sakkban. Ma pedig ez már tény. A szociál- és személyiségelméleti megközelítés Ez az irányzat a kognitív elméletekkel párhuzamosan fejlıdött ki és a középpontba a személyiség fı jellegzetességeinek, valamint szociokulturális környezet jellegzetességeinek a különbözıségeit helyezte. Azt már sokan kimutatták, hogy bizonyos személyiségvonások gyakran jellemzik a kreatív embereket. Ennek a kutatási iránynak jelentıs kezdeti képviselıje Barron (1963) nyomán hazánkban is érdekes vizsgálatok indultak el (pl. Barkóczi, Büchler és László, 1979). A kiterjedt vizsgálatok összegzése szerint, ha a magas és alacsony kreativitású csoportokat hasonlítunk össze, akkor az adott személyiségvonásokban számottevı különbséget tapasztalunk. Amabile (1983), Barron és Harrington (1981), valamint Davis (1992) összefoglalóan a következı jellegzetességekrıl gondolják, hogy a kreatív személyiséghez kötıdnek: tudatában van a kreativitásának, eredetiség, függetlenség, kockázatvállalás, személyes energia, kíváncsiság, humor, az újdonság és a komplexitás kedvelése, mővészi érzék, nyitottság, az egyedüllétre (magán idıre) való igény, jó megfigyelı képesség. Webes változat: (SZTE-JGYTFK-Pszicholóia Tanszék hallgatói részére, a szerzı engedélyével) 40
7 Sternberg és Lubart (1999) hangsúlyozzák még a kétértelmőséggel, az ellentmondásokkal szembeni toleranciát, az önelfogadást. A különbözı kutatások természetesen még sokféle terminológiát használva találnak újabb és újabb személyiségjellegzetességeket, de a fenti fogalmak logikailag éles képet rajzolnak a kreatív személyiség személyiségvonásairól. Szintén ez az irányzat tér ki részletesen a kreativitás motivációs jellegzetességeire. Alapvetı, egybehangzó megállapítás, hogy meghatározóan fontosak az intrinsic jellegő motivációk. Általában is hangsúlyozzák a motiváció jelentıségét, amitıl egyrészt függ a kreativitás, másrészt generálja azt. A belsı motivációk mellett a szociális környezet kreativitást aktiváló szerepét is kimutatják a kutatások. Számos tanulmány foglalkozik a kreativitás és a társadalmi környezet változóinak kapcsolatával. Ilyen értelemben kulturközi és longitudinális vizsgálatok is igazolják, hogy a kreativitás kimagasló szintje statisztikailag kapcsolatba hozható olyan környezeti változókkal, mint a kulturális sokféleség, a szerep modellek használhatósága, az erıforrások (pl. pénzügyi támogatás) elérhetısége, a konkurensek, versenytársak száma. A kulturközi vizsgálatok kimutatták, pl. azt is, hogy a kultúrák különbözı mértékben becsülik meg, illetve értékelik a kreatív vállalkozásokat (Sternberg és Lubart, 1999). A makrotársadalmi feltételek mellett, természetesen a kutatások is rámutatnak a közvetlen, személyes környezet determináló szerepére. Nyilvánvaló a nevelıi attitődök szerepe, amivel kapcsolatban elsısorban Carl Rogers munkásságát említhetjük. Rogers (1986) szerint a kreativitás fejlesztése szempontjából meghatározó az elfogadó és reagáló (responsive) környezet. Általában is megfogalmazza azokat a jellegzetességeket, amelyek a segítıt, a pedagógust, - vagy ahogy Rogers nevezi a facilitátort, kell, hogy jellemezze. Fontosnak tartja a hitelességet (a kongruenciát), az elfogadást és az empátiát. Olyan légkört tart ideálisnak, ahol a személy a pszichológiai biztonság és a pszichológiai szabadság élményét élvezheti. Rogers iskolateremtı munkásságának fenti alapértékeit számos kutatás igazolta, és talán még több, alapos kritikájával, árnyaltabbá tette. A kritikák elsısorban azt hangsúlyozzák, hogy a kreativitás és általában a személyiség egészének a fejlıdése nem függ egyoldalúan a közvetlen szociális hatásoktól. Az egy tényezı túlhangsúlyozása téves következtetéshez vezet. A többtényezıs megközelítés lehet eredményes. Ez természetesen valamennyi irányzatra érvényes. Webes változat: (SZTE-JGYTFK-Pszicholóia Tanszék hallgatói részére, a szerzı engedélyével) 41
8 A szociális és személyiségelméleti megközelítés eljutott az interakcionista megközelítéshez. Ez az értelmezés akkor erısödött fel, amikor részben a munkahelyeket (pl. Amabile és Gryskiewicz 1989), részben az oktatást, mint a kreativitást befolyásoló környezetet elemezték. Munkahelyi és iskolai környezeti leltárt (inventory) javasoltak alkalmazni a méréshez. A vizsgálatok eredményei is nyilvánvaló tették, hogy a környezet bármilyen pontos jellemzése nem ad elégséges magyarázatot az eredményre. A környezet, a személy és a teljesítmény interakcióját javasolják együttesen vizsgálni (Plucker és Renzulli, 1999). Az interakcionista megközelítés logikája azonos azzal, ahogy azt a személyiség vonáselméleteinél, illetve a szorongásosság értelmezésénél kifejtettük. Érdemes megjegyezni, mint ahogy Sternberg és Lubart (1999) rámutat, hogy a két újabban erısödı irányzat, a kognitív és a szociális személyiségelméleti megközelítés legfeljebb egy maroknyi tanulmányban kapcsolódik össze. Azt jelenti ez, hogy a szociális személyiségelmélet csak ritkán, vagy egyáltalán nem szól a kreativitás mögött meghúzódó mentális reprezentációról és az abban végbemenı folyamatokról, és viszont. Ilyen értelemben különösen értékes Barkóczi (1997/98) kísérlete a kognitív és szociális megközelítés összekapcsolására, miszerint: Kell egy csapat?. Ha kitekintünk a pszichológia tudományának határain túlra, ahogy tették ezt Wehner, Csíkszentmihályi és Magyari-Beck (1991) akkor azt láthatjuk, hogy a különbözı tudományok önelégült izolációban tanulmányozzák a kreativitást. Az említett szerzık a kreativitásról szóló 100, újabban elfogadott disszertációt vizsgáltak. A dolgozatok a legkülönfélébb tudományterületekhez kötıdtek. Ilyen tudományterületek a pszichológia, a pedagógia, az üzleti tudomány, a történelem, a tudománytörténet mellett még mások is, mint pl. a politikatudomány vagy a szociológia. A különbözı tudományok érthetı módon különbözı aspektusokat hangsúlyoznak és különbözı elméleti háttérre támaszkodva még a szóhasználatban is, különböznek. Az üzleti tudományok például innovációnak szeretik nevezni azt, amit a pszichológia kreativitásnak mond. Az említett szerzık analógiaként az elefánt és a vakok tanmeséjére utalnak, amikor az egyik vak, aki az ormányát fogja, úgy véli, hogy kígyószerő, míg, a másik, aki oldalával találkozik, az úgy tudja, hogy olyan, mint egy fal. Az egészrıl csak akkor kapunk megbízható képet, ha együttmőködünk. A kreativitás értelmezése is egyfajta tudományok közötti együttmőködést igényel, azaz a kreativitás kutatásában is kell egy csapat. Webes változat: (SZTE-JGYTFK-Pszicholóia Tanszék hallgatói részére, a szerzı engedélyével) 42
9 A különbözı megközelítések összeolvadása Sternberg és Lubart (1999) a különbözı megközelítések kritikai elemzése után javaslatot tesznek a multidimenzionális és longitudinális megközelítés lehetıségére. Ez nem más, mint az interakcionista megközelítés általánosítása. Kézzelfoghatóvá teszi a javaslatukat, hogy hat megkülönböztethetı, de egymásra ható tényezıt javasolnak vizsgálni, amelyek a következık: intellektuális képességek, tudás, gondolkodási stílus, személyiség, motiváció, környezet. Természetesen ezeket a fı tényezıket alfaktorokra kell bontani és így egy meglehetısen soktényezıs rendszert kapunk. Amikor a tényezık összeolvadásáról beszélünk a kreativitás esetében tudni kell, hogy az összes mindenképp több mint a résztényezık összessége. Elsınek is lehetséges, hogy van egy bizonyos küszöb, amely alatt kreativitás nem lehetséges, pl. a tudásszint. Másodszorra a részleges kompenzáció is elıfordulhat, amikor is egy gyenge komponens hatását ellensúlyozza egy erısebb, pl. a környezeti motiváció. Harmadsorban pedig a komponensek között interakció jöhet létre pl. intelligencia és motiváció között, amely nagyságrendekkel növelheti a kreativitást. Tehát a kreativitás összeolvadás elmélete (confluence theory) próbál számolni a kreativitás számtalan alakzatával és aspektusával is. A lehetıséget abban látják, hogy az elméleti háttér már rendelkezésre áll (ami persze fejleszthetı) és erıs a társadalmi elvárás, tehát az eredmények felmutatása egyfajta kényszerőség is. A kreativitás kutatásának néhány speciális témája A kreativitás és intelligencia kapcsolata az elsı felvetıdı témák egyike, hiszen a Guilford modell az intellektuson belül értelmezte a kreativitás egyik fontos képességét, a divergens gondolkodást. Getzels és Jackson (1962) sokat idézett munkájukban arra jutottak, hogy egy bizonyos intelligencia küszöb létezik, ami fölött független a kreativitás és az intelligencia mért szintje. Tehát a küszöbig kb. 120-as IQ-ig a kreativitás és az intelligencia jól korrelál, fölötte pedig Webes változat: (SZTE-JGYTFK-Pszicholóia Tanszék hallgatói részére, a szerzı engedélyével) 43
10 nem. Ez a tudományos eredmény még ma is igaznak bizonyul, bár számtalan célirányos vizsgálat árnyaltabbá teszi a kapcsolatot. Jelentısnek mondható Wallach és Kogan (1965, 1972) ezirányú munkássága. İk az intelligencia és kreativitás között nem találtak számottevı korrelációt (r=0,09 n=151, Wallach és Kogan, 1965). Ezután a két skála alapján négy csoportot hoztak létre: intelligens és kreatív, intelligens és nem kreatív, nem intelligens és kreatív, végül nem intelligens és nem kreatív csoportokat vizsgáltak és hasonlítottak össze. Különösen tanulságos az intelligens és kreatív csoport kiemelkedı teljesítménye, és az, hogy ezek a személyek a szociális környezet egésze szempontjából szimpatikusak. Teljesítmény szempontjából nem volt nagy különbség a kreatív de nem nagyon intelligens és az intelligens de nem túl kreatív személyek teljesítménye között, csak az inkább kreatívak nem szokványos módon teljesítettek, míg az inkább intelligensek szabály követı módon oldják meg a feladataikat. Az inkább kreatívak jó teljesítménye az értékelésmentes légkörben volt kifejezettebb, ugyanis a minısítı értékelést nehezen viselték. Ebbıl a szempontból jelentısen különböztek az intelligens és nem kreatívak csoportjától. A nem kreatív és nem intelligensek csoportja, a gyenge akadémiai teljesítményüket jól kompenzálták szociális aktivitásukkal. Extraverzáltabbak, magabiztosabbak voltak és kevésbé bizonytalankodtak, mint a kreatívak, de nem nagyon intelligensek (Wallach és Kogan, 1972). Ezek a kutatások is arra utalnak, hogy még az azonos intellektuális teljesítmények mögött is eltérı stílusok illetve egyéb tényezı játszanak fontos szerepet. Torrance (1975) több feltétel variációban vizsgálta a kreativitás és intelligencia kapcsolatát. Vizsgálta játékos és tanulási helyzetben, kötött és kötetlen idıben, stresszes és stressz nélküli stb. helyzetekben. Az eredmények 0,06 és 0,21 közötti korrelációs értékeket mutattak. Ez arra utal, hogy a helyzettıl is jelentıs mértékben függ a két tényezı kapcsolata, tehát értelemszerően adódik az interakcionista megközelítés indokoltsága. Mednick (1962) mutatott rá, hogy a kapcsolat attól is függ, hogy a kreativitást milyen feladattal mérjük. Példaként a távoli asszociációs tesztet vizsgálta, aminek az eredményei 0,55-ös, 0,43-as és 0,41-es korrelációt mutattak három különbözı, verbális intelligenciát mérı teszttel. A biológiai, fiziológiai kötöttséget is érdemes elemezni az intelligencia és a kreativitás összehasonlításában. Az intelligenciát, bár a teljes neurohormonális, fiziológiai, biológiai Webes változat: (SZTE-JGYTFK-Pszicholóia Tanszék hallgatói részére, a szerzı engedélyével) 44
11 mechanizmusait nem ismerjük, szinte minden kutatás, mint örökletesen erısen determinált tulajdonságot értelmez. Ezt támasztják alá a családfa és az ikerkutatások egyaránt. Ez érvényesnek mondható, még akkor is, ha sokszor a genetikus és kulturális örökség nehezen választható külön. Különösen érvényes az intelligencia örökletes determinációja a kreativitáséval szemben. Mintha a kreativitás véletlenszerőbben oszlana meg társadalomban. Igaz, az erre vonatkozó kutatások szegényesek, de a fenti következtetés implicit módon kiolvasható az ismert kutatási eredményekbıl. Barkóczi, Oláh, Zétényi (1973) pl. kimutatták, hogy a kreativitás kevésbé függ a szocioökonómiai státusztól (SES) mint az intelligencia. Számtalan vizsgálat szerint az iskolai érdemjegyek inkább mutatják az intelligencia fokát, mint a kreatív teljesítményt. Magnusson és Backteman (1978) a két tényezı stabilitásában lát jelentıs különbséget. Mintha az intelligencia mérhetıbb, stabilabb, inkább vonás jellegő tulajdonság lenne. Ez, a vizsgálatunk elıfeltevései, valamint az eredmények értelmezése szempontjából fontos kérdés hiszen ezért is tértünk ki rá. Dolgozatunkban ugyanis éppen a kreativitás mögött lévı divergens gondolkodás stabilitását illetve változékonyságát kívántuk kimutatni. Mások is az intelligenciát tartják a legstabilabb vonás jellegő tulajdonságnak. Ez a stabilitás még erısebb, mint az olyan alapvetı vonásoké, mint pl. az extraverzió vagy az érzelmi stabilitás stb (Atkinson és mtsai 1994). Nos, a kreativitás mérhetı faktoraira inkább azt jósolhatjuk, hogy alacsony szintő állandóságot mutatnak, de legalábbis nagy az e körüli bizonytalanság. Érdemes megjegyezni, hogy a köznapi tapasztalat mégiscsak ismer eredeti, ötletes stb. jelzıvel illethetı embereket. Csányi (1999) is rámutat, hogy humánspecifikus, tehát genetikailag determinált tulajdonság a konstrukciós képességcsoport. Ebbe feltétlenül bele tartozik a kreativitás. Összegezve talán elmondhatjuk, hogy az intelligencia és a kreativitás megkülönböztetése mellett nagyobb számú és erısebb érvek szólnak. Az intelligencia körülhatároltabb, tisztábban mérhetı. Legfeljebb néhány független faktora van (Gardner 1983). A kreativitás ezzel szemben sokkal nehezebben mérhetı, illetve a mérések prediktív értéke alacsonyabb szintő. A kreativitást soktényezıs ezért sztochasztikus jellegő magatartásként értelmezhetjük. Érdekes lenne persze megtudni, hogy ha a kultúrában, annak értékrendszerében a kreativitás, az intelligencia rangjára emelkedne, akkor mennyire lenne vizsgálható. Úgy tőnik ugyanis, hogy a kreatív magatartású személynek meg kell küzdeni az iskolai, munkahelyi és társadalmi Webes változat: (SZTE-JGYTFK-Pszicholóia Tanszék hallgatói részére, a szerzı engedélyével) 45
12 szabályok konformitás kényszerével, míg az intelligens viselkedés éppen ezekhez a szabályokhoz igazodik. A kreativitás fejlıdése A fejlıdésszempontú értelmezés nem új kelető a kreativitás kutatásában. A fejlıdés belsı ellentmondásaira Torrance (1968) hívja fel a figyelmet, amikor leírja a kreativitás fejlıdésében a 10 éves kori zuhanást, visszaesést. Mások eltérı idıpontokban, de szintén a kreativitás szintjének csökkenését de legalábbis stagnálását tapasztalták (Halász 1989). Van aki az általános iskola elsı, van aki az ötödik, és van aki a középiskola elsı osztályában talált hasonló megtorpanást. Ez arra utal, hogy a megfelelni akarás erısödése visszaveti a kreativitás fejlıdését. A fejlıdés tehát itt is a belsı és a környezeti tényezık kölcsönhatásaként írható le. Feldman (1999), aki koncepciójában a fejlıdés értelmezését állítja középpontba, a multidimenzionális megközelítés mellett érvel. Felfogásában megkülönbözteti a fejlıdés univerzális azaz a fejlıdéslélektan általános törvényszerőségeibıl következı valamint specifikus, a szokásostól eltérı változatát. Példának említi, hogy szerinte a tudásanyag, az ismeretek rendszerének átstrukturálása, mint alkotás, a specifikus, tehát a soron kívüli fejlıdést jelenti. A kreatív folyamat során tehát, egy felfedezés révén átrendezıdhet az ismeretanyag, ami kétségtelen fejlıdést eredményez. Feldman, a kreatív fejlıdés egymásra is ható hét dimenzióját nevezi meg: Kognitív folyamatok Szociális és érzelmi folyamatok A családi háttér Oktatás, felkészítés Szakterület, szaktudás Társadalmi, kulturális befolyás Történelmi események, trendek. A kognitív folyamatok fejıdésében ismerik pl. a 10 éves szabályt, ami azt jelenti, hogy egy új ismeretnek minimum 10 évre van szüksége a megjelenéstıl a mesteri alkalmazásig. Ezt a szabályt elıször sakkozóknál írták le (Simon, Chase, 1973). Ezt erısítette meg Gardner (1993), aki 7, illetve magyarul is megjelent mővében (Gardner, 1998) 4 nagy alkotó (elıbbiben Albert Einstein, Sigmund Freud, Pablo Picasso, Igor Sztravinszkíj, T. S. Eliot, Martha Graham és Webes változat: (SZTE-JGYTFK-Pszicholóia Tanszék hallgatói részére, a szerzı engedélyével) 46
13 Mohandas Gandhi; utóbbiban Mozart, Freud, Virginia Wolf és Gandhi) életét és munkásságát elemezte. A kognitív érési folyamatok mellett a többi dimenziónak is hasonló törvényszerőségei vannak, ami azt jelenti számunkra, hogy a fejlıdés maga ami a kreativitás vizsgálatának egy dimenziója önmagában is több dimenziós elemzést igényel. Témánk szempontjából fontos dimenzió az oktatás, felkészítés folyamatainak a kreativitás fejlıdésére gyakorolt hatása. Ezzel kapcsolatban mint várható az adatok ellentmondásosak. Több, késıbbi nagy alkotó számára (pl. Piaget és Einstein) a hivatalos iskolai oktatás elszenvedése a fejlıdésre nézve átok volt. Ugyanakkor másokra (pl. Darwin) határozottan kedvezı hatást gyakorolt az iskolai környezet. (Feldman, 1999). Mindezen ellentmondások kizárólag a hivatalos, formális oktatásra vonatkoznak. Ha ugyanis a felkészülés, felkészítés egész folyamatát nézzük, tehát, hogy milyen környezeti hatások játszottak fontos, esetenként meghatározó szerepet a nagy alkotók személyiségfejlıdésében, akkor tisztább képet kapunk. Mint Gardner (1993) említett életrajzelemzéseiben kifejti, mind a hét esetben megtalálható egy tanár vagy más fontos személy, aki a fejlıdés bizonyos kritikus pontján segíteni tudott. Szintén a tanár vagy más segítı személy szerepét dokumentálták csodagyerekek esetében, akik közül természetesen nem mindenki lett nagy alkotó (Feldman, Goldsmith, 1991) Szintén a Gardner vizsgálta hetek életébıl olvasható ki a személyes és szakmai közösségek, kortárscsoportok, a csapat szerepe a szakmai fejlıdésben. Ezeknek a csapatoknak katalizáló szerepe volt a késıbbi nagy alkotók átalakulásában, sokszor a tartalom, a szakterület megválasztásában. A kutatási beszámolók alapján tehát elmondható, hogy a nevelı oktató hatások szerepe kétségtelenül érvényesül a kreativitás fejlıdésében, de ez a hatás a hivatalos, formális oktatás, képzés kereteibıl nem vezethetı le. Összegzés A kreativitás kutatási problémáinak és fıbb irányzatainak áttekintésével az volt a célunk, hogy értelmezési keretet rajzoljunk a vizsgálataink köré. Mint láttuk a kreativitás kutatása az 50-es évek robbanásszerő fellendülése után a 80-as 90-es években, társadalmi jelentıségének csökkenése nélkül, visszaszorult. Az elismert tudományos kutatások gerincét alkotó pszichometriai irányzat tartalékai kimerültek, az irányzat nem volt képes önmagát meghaladni. Eközben ezt az irányzatot alapvetı bírálatok érték. A pszichometria Webes változat: (SZTE-JGYTFK-Pszicholóia Tanszék hallgatói részére, a szerzı engedélyével) 47
14 fıleg az eredmények megbízhatósága, társadalmi hasznossága területén nem felel meg az elvárásoknak. Minden kritika ellenére a pszichometriai technikák a kreativitás kutatásában mind a mai napig nélkülözhetetlennek bizonyulnak. Az eljárások korlátait ismerve és figyelembe véve, azok használatát mi sem tudtuk nélkülözni. A másik összegzı megállapításunk, hogy elfogadjuk sokak (pl. Sternberg és Lubart 1999, Csíkszentmihályi, 1999) javaslatát, miszerint a megújulás lehetıségét csak a rendszerszemlélető kutatások ígérik. Ma már az interakcionista felfogás általánosításaként részleteiben is kidolgozható a multidimenzionális kreativitás kutatáselméleti háttere. Az ilyen kutatásokat az idıkeretek és a kutatói kapacitások korlátai nehezítik. Az idıtényezıt alapvetıen azért hangsúlyozzuk, mert a longitudinális kutatások különösen az egész élettartamra kiterjedı ún. life-span vizsgálatok, értelemszerően évtizedekig tartanak. Az eltelt idı alatt, az elméletek és az eljárások változásai révén nehézségek merülnek fel. A technikai nehézségek ellenére a kreativitás kutatása csak akkor felelhet meg az erıteljesen jelentkezı társadalmi elvárásoknak, ha a létezı rendszerszemlélető elméleti kereteknek megfelelıen, képes integrálni az eddigi ismereteket is. Ma ugyanis bevallható, hogy a sok kutatási eredmény ellenére is valamiféle titokzatosság lengi körül a nagy gondolatok születését. A fenti követelményeket ismerve, mi nem vállalkoztunk a kreativitás egészének vizsgálatára. Helyette a pszichometria eljárásait is felhasználva, a kreativitás képességjellegő hátterét képezı divergens gondolkodás fejlıdését, stabilitását, változékonyságát vizsgáltuk. Ismerve az intelligencia és a kreativitás, ezen belül a divergens gondolkodás különbözıségeit és kapcsolatát, úgy véljük, hogy alapos okunk van annak feltételezésére, hogy a divergens gondolkodás a személyiség képlékenyebb tulajdonságai közé tartozik. A vizsgálatunkban mi nem az intelligencia stabilitásához, hanem más, igazoltan konzisztens személyiségvonásokhoz viszonyítottuk a divergens gondolkodás változékonyságát. Igaz ugyan, hogy a divergens gondolkodás mérése a kreativitásnak csak egy részét érinti, de ezt a részt az iskolai hatások, a családi háttér, az iskolai teljesítmények és az életkori változások kapcsolatrendszerében vizsgáltuk. Webes változat: (SZTE-JGYTFK-Pszicholóia Tanszék hallgatói részére, a szerzı engedélyével) 48
Kreativitás fejlesztése. Készítette: Koltói Lilla, 2010
Kreativitás fejlesztése Készítette: Koltói Lilla, 2010 Kreativitás és környezet Kreativitásnak kedvezı fizikai környezet Kreativitásnak kedvezı szociális környezet Gyerekeknél: bátorító felnıtt Kreativitás
RészletesebbenOlyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?
Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális
RészletesebbenKÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke
Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)
RészletesebbenA ÉVI KOMPETENCIAMÉRÉS FIT- JELENTÉSEINEK ÚJ ELEMEI
A 2010. ÉVI KOMPETENCIAMÉRÉS FIT- JELENTÉSEINEK ÚJ ELEMEI Balázsi Ildikó ÚJDONSÁGOK A FIT-JELENTÉSEKBEN Új, évfolyamfüggetlen skálák matematikából és szövegértésbıl egyaránt Új ábrák: a két év alatti fejlıdés
RészletesebbenBabeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július
Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július I.KÖTELEZŐ tantárgyak tételei 1. Az intelligencia meghatározásai,
RészletesebbenKollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei
Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.
RészletesebbenTANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények 2009. szeptember. Pszichológia
NYME-SEK Természettudományi és Mőszaki Kar Mősz. Inf. és Gazdaságtud. Intézet TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények 2009. szeptember Pszichológia Ipari termék- és formatervezı alapszak nappali tagozat
Részletesebben14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban
KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12
RészletesebbenPÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori
RészletesebbenA kreativitás mérésének lehetőségei online tesztkörnyezetben
A kreativitás mérésének lehetőségei online tesztkörnyezetben Pásztor Attila Vázlat Mi a kreativitás? Kreativitás vizsgálata divergens gondolkodás Szegedi Műhely online tesztjének bemutatása, néhány eredmény
RészletesebbenA KREATIVITÁS PSZICHOLÓGIÁJA
A KREATIVITÁS PSZICHOLÓGIÁJA Dr. habil Kőváry Zoltán Egyetemi docens ELTE PPK Pszichológiai Intézet Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék MÉDIA KONFERENCIA Siófok, 2018. 05.09. Miért érdemes a
RészletesebbenPszichometria Szemináriumi dolgozat
Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának
RészletesebbenKreativitás meghatározása és megközelítései. Készítette: Koltói Lilla, 2011
Kreativitás meghatározása és megközelítései Készítette: Koltói Lilla, 2011 Inkább szórakoztatom az embereket abban a reményben, hogy tanulnak, mint tanítom őket abban a reményben, hogy szórakoznak. Walt
RészletesebbenRendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában
ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk
RészletesebbenREGIONÁLIS- ÉS VÁROSGAZDASÁGTAN
SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS GAZDASÁGTANI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI INTÉZET REGIONÁLIS- ÉS VÁROSGAZDASÁGTAN (AJÁNLOTT SZAKIRODALOM MSC HALLGATÓK SZÁMÁRA) SZERKESZTETTE:
RészletesebbenPszichológia 1. Általános és személyiségpszichológia
Pszichológia 1. Általános és személyiségpszichológia Alaptudományok a pszichológiában Általános, vagy kísérleti pszichológia Fejlıdéslélektan Személyiséglélektan Szocálpszichológia Kognitív pszichológia
RészletesebbenTvr-hét. A Tvr-hét és a Színes Kéthetes fogadtatásának vizsgálata Készült a Szonda Ipsos októberében végzett kutatása alapján
Tvr-hét A Tvr-hét és a Színes Kéthetes fogadtatásának vizsgálata Készült a Szonda Ipsos 2007. októberében végzett kutatása alapján A kutatás háttere A Szonda Ipsos piackutató cég 2007. októberében fókuszcsoportos
RészletesebbenA kreativitás és innováció
A kreativitás és innováció A kreativitás az innováció forrása, vagy másként zva az innováció a kreativitás szűrője, a folyamat vége, amikor az ötlet potenciális értékben realizálódik. Dr. Kolnhofer-Derecskei
RészletesebbenA villamosmérnökök, mint a mérnöki tudományokkal foglalkozó szakemberek kreativitásának grafológiai vizsgálata
A villamosmérnökök, mint a mérnöki tudományokkal foglalkozó szakemberek kreativitásának grafológiai vizsgálata "Ha mindenki egyformán gondolkodik, akkor senki sem gondolkodik igazán." (George Patton tábornok)
RészletesebbenMatematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók
Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz
RészletesebbenA kommunikáció szerepe a sportpedagógiában
Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,
RészletesebbenKontrollcsoportok (viszonyítás): Gyermek standard (saját életkornak megfelelıen) Felnıtt standard
Grafológiai elemzés összefoglaló A vizsgálat célja: achondropláziás ek és gyermekek mentális képességének vizsgálata, az esetleges tartalmi és/vagy fejlıdési sajátságok feltárása Vizsgálat körülményei:
RészletesebbenA kreativitás fejlesztése. A kreativitás. A kreativitás több szemszögbıl is vizsgálható. 1. A kreativitás mint folyamat.
A kreativitás fejlesztése se dr. Péter P Lilla peter.lilla@gmail.com A kreativitás több szemszögbıl is vizsgálható A kreativitás mint folyamat mint produktum mint személyiség mint környezet A kreativitás
RészletesebbenMatematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai változók Adatok megtekintése
Matematikai alapok és valószínőségszámítás Statisztikai változók Adatok megtekintése Statisztikai változók A statisztikai elemzések során a vizsgálati, vagy megfigyelési egységeket különbözı jellemzık
RészletesebbenCsodagyerek, tehetség, talentum, géniusz?
Csodagyerek, tehetség, talentum, géniusz? Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység
Részletesebben106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról
106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem
RészletesebbenTehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /
Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,
RészletesebbenA társadalomtudományi kutatás teljes íve és alapstratégiái. áttekintés
A társadalomtudományi kutatás teljes íve és alapstratégiái áttekintés A folyamat alapvetı felépítését tekintve kétféle sémát írhatunk le: az egyik a kvantitatív kutatás sémája a másik a kvalitatív kutatás
RészletesebbenA KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN. Dr.
A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN Dr. Iker János A pedagógusképzés alapvetı problémái közül kettı Hiányzik: kutatásra,
RészletesebbenHelyi tanterv a Sportpszichológia tantárgyi modul oktatásához
Helyi tanterv a Sportpszichológia tantárgyi modul oktatásához Gimnázium 12. évfolyam (4 évfolyamos közoktatási típusú sportiskolai labdarúgó osztály) 1. A tanterv szerzıi: Rozmán Sándor Tóthné Kulcsár
RészletesebbenA tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és
Tartalomelemzés A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és végeredményben a szöveg írójáról vonhatunk le következtetéseket.
RészletesebbenAz egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció
Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Hol történik? Ki végzi? Mennyi idıt vesz igénybe? Meddig tart???? Biztos, hogy szükséges, hogy kell? Miért szükséges? Egyéni fejlesztés A gyermekek, tanulók
RészletesebbenMiért olyan fontos a minıségi pont?
A fiókban látható konkrét minıségi pont értékek egy olyan általános számítás eredményei, ami a kulcsszó tökéletes egyezése esetére érvényesek. Miért olyan fontos a minıségi pont? A minıségi pont három
RészletesebbenTehetséggondozó műhely az egészség szolgálatában Tehetségazonosító metodika
2010. Tehetséggondozó műhely az egészség szolgálatában Tehetségazonosító metodika A felsőoktatási, továbbképzési és pályakezdési tehetségműhelyek támogatása NTP-OKA-I pályázat része Készítette: Kissné
Részletesebben5. A vezetıi dönt. ntéshozatal. A döntéselmélet tárgya. A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, vizsgálata.
5. A vezetıi dönt ntéshozatal A döntéselmélet tárgya A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, logikai, matematikai és, empirikus vizsgálata. 1 A döntéselmélet rendeltetése
RészletesebbenKiskegyed Otthona. A Kiskegyed Otthona magazin fogadtatásának vizsgálata Készült a Szonda Ipsos szeptemberében végzett kutatása alapján
Kiskegyed Otthona A Kiskegyed Otthona magazin fogadtatásának vizsgálata Készült a Szonda Ipsos 2007. szeptemberében végzett kutatása alapján A kutatás háttere A Szonda Ipsos piackutató cég 2007. szeptemberében
RészletesebbenÖnkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek
Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:
RészletesebbenTEHETSÉGPEDAGÓGIA. I. Alapfogalmak, definíciók, modellek
TEHETSÉGPEDAGÓGIA I. Alapfogalmak, definíciók, modellek A TEHETSÉG DEFINÍCIÓI 1. Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakozott képességet
RészletesebbenFejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN
Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált
RészletesebbenSAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT
2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi
RészletesebbenBevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába
Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001
Részletesebben* Pozitív iskolai környezet
* Pozitív iskolai környezet és kreatív klíma Dr. Péter-Szarka Szilvia Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Míg az ifjúság oktatásáról alkotott elképzeléseinket továbbra is a hagyományok alakítják,
RészletesebbenCSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI
Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a
RészletesebbenMíg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább
Terepkutatás Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább kvalitatív adatok származnak Megfigyelések, melyek
RészletesebbenA pszichológia mint foglalkozás
A pszichológia mint foglalkozás Alkalmazott területek Polonyi Tünde, PhD Klinikai pszichológia Klinikum területe: mentális problémák, mentális egészség hiánya. De mi a mentális egészség? Eltérés a normától?
RészletesebbenKoreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata
Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Doktori tézisek Fügedi Balázs Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Sporttudományi Doktori Iskola
RészletesebbenA három hetet meghaladó projekt rövid összefoglalása
Három hetet meghaladó projekt szakmai beszámol molója A három hetet meghaladó projekt rövid összefoglalása A projekt címe: Zenetörténeti áttekintés a kezdetektıl a XX. századig. A projekt megvalósításának
RészletesebbenMegint válság van: ismét inadekvát válaszok és hatalmas károk
Megint válság van: ismét inadekvát válaszok és hatalmas károk nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba állította Hérakleitosz. Magyarországon mintha ez a bölcsesség is megdılne, úgy tőnik, folyamatosan
RészletesebbenSZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória
SZAKDOLGOZAT Czibere Viktória Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatikai Tanszék A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának sajátosságai különbözı életkori csoportokban Témavezetı:
RészletesebbenA SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ
A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ I A szabad bevándorlást támogató klasszikus érv így hangzik: Ha minden más változatlan, a vállalkozások oda mennek, ahol olcsó a munkaerı, a munkavállalók
RészletesebbenELITE YOUTH. fejlesztése az utánpótlás futballban. Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató
fejlesztése az utánpótlás futballban Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató az utánpótlás futballban a személyiségtulajdonságok, gondolati- és gyakorlati-cselekvéses képességek sajátos
RészletesebbenAz integráció, az együttnevelés. Sió László
Az integráció, az együttnevelés lehetıségei Sió László Válaszra váró kérdések Elfogadjuk-e az integráció szükségességét? Kizárólagos eszköznek tekintjük-e az integrációt? Milyen integrációról beszélünk?
RészletesebbenSZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL
V I AD ORO KÖZIGAZGATÁSFEJLESZTÉSI TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 8230 BALATONFÜRED, VAJDA J. U. 33. +36 (30) 555-9096 A R O P.PALYAZAT@YAHOO.COM SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK
Részletesebbenc. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1
Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák
RészletesebbenA Baross Gábor pályázat keretében létrehozott Solo elektromos hibrid autó projekt összefoglalása
A Baross Gábor pályázat keretében létrehozott Solo elektromos hibrid autó projekt összefoglalása Baross Gábor Program Nyugat-dunántúli Innovációs Fejlesztések ND_INRG_05-TAUMOBIL Az elsı magyar alternatív
RészletesebbenA Menedék képzéseinek. Hegedős Réka
A Menedék képzéseinek hatásértékelı kutatása Hegedős Réka Migránsok integrációja segítı szemszögbıl Konferencia 2012. 05. 24-25. 25. Menedék Migránsokat Segítı Egyesület 2009-2011 Európai integrációs Alap
Részletesebbensegítı tartalmak Projektoktatás elméleti kereteinek megismerése A probléma megfogalmazásának képessége.
1. Projekt modul Az együttmunkálkodás, a pedagógiai pszichológiai problémák megsokasodása, a tevékenységorientált oktatás hiánya. Téma/ Modulegység 1. 1. A projektoktatás Probléma/cél Napjaink oktatásában
RészletesebbenA fejezet tartalma. Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás meghatározása. Fogyasztói magatartás elmélet és gyakorlat. Fogyasztói magatartás
A fejezet tartalma Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás Bauer András Berács József Fogyasztói magatartás Vásárlási folyamat Fogyasztói információ-feldolgozás A fogyasztói magatartást befolyásoló
RészletesebbenSzabó Júlia-Vízy Zsolt: A szaktanácsadói munka tapasztalatai a képesség- készségfejlesztés területén (Földünk és környezetünk mőveltségterület)
Szabó Júlia-Vízy Zsolt: A szaktanácsadói munka tapasztalatai a képesség- készségfejlesztés területén (Földünk és környezetünk mőveltségterület) 1. Bevezetés (2. rész) A Budapesti Nevelı c. folyóirat 2007.
RészletesebbenTARTALOM Előszó 1. FEJEZET / A MEGISMERŐ FOLYAMATOK Juhász Márta Laufer László 1.1 Bevezetés 13 1.2 Az érzékelés (szenzáció) 14 1.2.1 Abszolút küszöb 15 1.2.2 Különbségi küszöb 16 1.3 Az észlelés (percepció)
RészletesebbenAZ EDZŐ SZEREPE, PEDAGÓGIAI FUNKCIÓI
AZ EDZŐ SZEREPE, PEDAGÓGIAI FUNKCIÓI AZ EDZŐ-SPORTOLÓ INTERAKCIÓI Budainé dr. Csepela Yvette egyetemi docens, Testnevelési Egyetem Pedagógia és Módszertani Tanszék Szeretnék én is olyan példakép lenni
RészletesebbenKompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu
Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes
RészletesebbenJavaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020
Budapest, 2010.05.05. 6/4/2010. sz. elıterjesztés az MKIK Elnöksége részére Tárgy: A kamarai rendszer felnıttképzési stratégiája Elıterjesztı: Bihall Tamás alelnök, az Oktatási és Szakképzési Kollégium
RészletesebbenBizalom az üzleti kapcsolatok irányításában
Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Dr. Gelei Andrea Budapesti Corvinus Egyetem Ellátás lánc optimalizálás; bárhonnan, bármikor Optasoft Konferencia 2013 2013. november 19., Budapest Gondolatmenet
RészletesebbenA kreatív személyiség. Dr. Fodor László. A kreativitás fogalma
A kreatív személyiség Dr. Fodor László A kreativitás fogalma A kreativitás terminusát minden jel szerint Gordon Allport vezette be a pszichológiába, amikor azzal a személyiség egy olyan képzıdményét óhajtotta
RészletesebbenIntegrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik
TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens
RészletesebbenA kreatív személyiség
Dr. Fodor László A kreatív személyiség A kreativitás fogalma A kreativitás terminusát minden jel szerint Gordon Allport vezette be a pszichológiába, amikor azzal a személyiség egy olyan képződményét óhajtotta
RészletesebbenDöntéselmélet KOCKÁZAT ÉS BIZONYTALANSÁG
Döntéselmélet KOCKÁZAT ÉS BIZONYTALANSÁG Bizonytalanság A bizonytalanság egy olyan állapot, amely a döntéshozó és annak környezete között alakul ki és nem szüntethető meg, csupán csökkenthető különböző
RészletesebbenDivatos termék-e a kondenzációs kazán?
Divatos termék-e a kondenzációs kazán? Mai valóságunkat egyre inkább áthatja az internet. Nem csak a hírvilág, a politika, az általános mőveltség szerzésének része, hanem szakmai-tudományos területeken
RészletesebbenA. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG
Bevezetés Napjainkban a klimatológia fontossága rendkívüli módon megnövekedett. Ennek oka a légkör megnövekedett szén-dioxid tartalma és ennek következménye, a lehetséges éghajlatváltozás. Változó éghajlat
RészletesebbenAz Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani?
Az Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani? Esszé az Innováció és kommunikáció tantárgyhoz Készítette: Polgár Péter Balázs, 2007. január 16. A 21. század elejére még
RészletesebbenFREE DANCE ALAPFOKÚ MÜVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS SZAKISKOLA
FREE DANCE ALAPFOKÚ MÜVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS SZAKISKOLA KÖTELEZİEN FELÜLVIZSGÁLT TANÜGYI DOKUMENTUM MÓDOSÍTOTT MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 2009. augusztus 25. 1 1. A MIP rendeltetése 1. Általános rendelkezések
RészletesebbenA pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015
A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.
RészletesebbenLőre Vendel- Csigó Györbiró Alpár Üzleti szimulációk az oktatásban
Lőre Vendel- Csigó Györbiró Alpár Üzleti szimulációk az oktatásban A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Tartalom Üzleti szimulációkról dióhéjban
RészletesebbenTEHETSÉGAZONOSÍTÁS TEÉRTED!
TEHETSÉGAZONOSÍTÁS TEÉRTED! Tehetségpontként fontos feladatkörünk a tehetségazonosítás, a kiváló képességek korai megnyilvánulásainak felismerése. A tehetségazonosítás hármas szabálya alapján végezzük
RészletesebbenA korrupciós hálózatok kialakulása Magyarországon 2010-ig. Készült 2012/2013-ban a Nemzeti Együttmőködési Alap támogatásával
A korrupciós hálózatok kialakulása Magyarországon 2010-ig Készült 2012/2013-ban a Nemzeti Együttmőködési Alap támogatásával A kötet témái Attitődök a korrupcióról a jövı gazdasági szakembereinek szegmensében
RészletesebbenBalázs Ildikó* ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓ JÖVİNK KULCSAI
Balázs Ildikó* ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓ JÖVİNK KULCSAI AZ INFORMATIKA TÉRNYERÉSE A HÉTKÖZNAPI ÉLETBEN, AZ ÜZLETI FOLYAMATOKBAN A számítástechnika, a digitális számítógépek története minden más korábbi
RészletesebbenTÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján
Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)
RészletesebbenDr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása
Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,
RészletesebbenModalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció
Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.
RészletesebbenSämling Kft. LEAN menedzsment. A veszteségek folyamatos és szisztematikus kiküszöbölése Több mint eszköztár. 18 év 5 fı terület:
Sämling Kft. 18 év 5 fı terület: 1.Oktatásszervezés (>100 képzés), 2.Projektmenedzsment, 3.Soft-skills, 4.LEAN és SixSigma 5.Szervezetfejlesztés LEAN menedzsment A veszteségek folyamatos és szisztematikus
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenA kreativitás szerepe a kutatói pályán
A kreativitás szerepe a kutatói pályán Kovács Mihály ELTE Biokémiai Tanszék www.mk-lab.org Kreativitás formái Alkalmazott kutatás Operatív (műveleti) szemléletű Innováció (kreativitás) hajtóereje: hasznosság
RészletesebbenBevásárlás, árak összehasonlítása, fogyasztói döntések
Bevásárlás, árak összehasonlítása, fogyasztói döntések Rövid leírás: ez a lecke a személyes pénzeszközökkel történı gazdálkodásról szól. Megvizsgálja az áruk tényleges megvásárlása elıtti piackutatás és
RészletesebbenA logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1
A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1 A programozást elvégezték és a hozzá tartozó útmutatót készítették: dr. Gelei Andrea és dr. Dobos Imre, egyetemi docensek, Budapesti
RészletesebbenKI KIVEL (NEM) HÁZASODIK? A PARTNERSZELEKCIÓS MINTÁK VÁLTOZÁSA AZ EGYÉNI ÉLETÚTBAN ÉS A TÖRTÉNETI ID
Szociológiai Szemle 2002/2. 28-58. Bukodi Erzsébet KI KIVEL (NEM) HÁZASODIK? A PARTNERSZELEKCIÓS MINTÁK VÁLTOZÁSA AZ EGYÉNI ÉLETÚTBAN ÉS A TÖRTÉNETI IDİBEN * Bevezetés A különbözı társadalmi csoportok
RészletesebbenKOGNITÍV PSZICHOLÓGIA. 5.. elıadás
KOGNITÍV PSZICHOLÓGIA 5.. elıadás A kognitív pszichológia A kialakulás fıbb okai: Informatika Kibernetika Mesterséges intelligencia, stb Az emberi megismerés modellezése. A kognitív pszichológia a megismerési
RészletesebbenOktatók, stratégiák, motiváció tanulás
Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának
RészletesebbenUEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára
Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára A pedagógia fogalma: Kettős értelemben használt komplex fogalom. Egyrészt a nevelés elmélete, neveléstudomány, másrészt a nevelés gyakorlati
RészletesebbenAz MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai
Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai a Szegény-és cigánytelepek, városi szegregátumok területi elhelyezkedésének és infrastrukturális állapotának elemzése különbözı (közoktatási,
Részletesebbenkopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata
kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata Készült a Gazdasági Versenyhivatal VKK megbízásából A tanulmányt készítették
RészletesebbenEmberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna
Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés Dr Gısi Zsuzsanna A tárgy célja A humán erıforrás menedzsment tárgy azokat az iskolákat, elméleteket és módszereket mutatja be, amelyek a munkaszervezetekben dolgozó
RészletesebbenVezetői Tudatosság és Változáskezelés
Vezetői Tudatosság és Változáskezelés AZ ÉRZELMI INTELLIGENCIA SZEREPE A MEGÚJULÁS KATALIZÁLÁSÁBAN Cséffalvay Gábor Creanova Szervezet- és vezetésfejlesztési Kft. A tagja Tartalom Változás Megújulás -
RészletesebbenCOMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ
COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban Ország: Vállalat: SPANYOLORSZÁG FONDO FORMACIÓN EUSKADI Képesítés: Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban EQF szint:
RészletesebbenA 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban
FAZEKAS MIHÁLY FİVÁROSI GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban 1. Elızetes megjegyzések A száz oldalas Vári Péter
RészletesebbenVersenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez
Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez mely létrejött egyrészrıl a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (8000
Részletesebben2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im
A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.
RészletesebbenÁllampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról
Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról ÖSSZEFOGLALÓ TANULMÁNY Készítették: Göncz Borbála Király Gábor Klenner Zoltán Lengyel György Melegh Attila Tóth Lilla Várnagy Réka Vépy-Schlemmer
Részletesebben13. A kreativitás mérésének lehetőségei online tesztkörnyezetben. Bevezetés. Pásztor Attila
13. A kreativitás mérésének lehetőségei online tesztkörnyezetben Pásztor Attila MTA-SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport Bevezetés A kreativitásnak napjainkban egyre nagyobb a jelentősége, a felgyorsult
RészletesebbenTIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal
Részletesebben