DR. TÁTRAI TÜNDE ELEKTRONIKUS KÖZBESZERZÉS NEMZETKÖZI KÉRDÉSEI *

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DR. TÁTRAI TÜNDE ELEKTRONIKUS KÖZBESZERZÉS NEMZETKÖZI KÉRDÉSEI *"

Átírás

1 Pro Publico Bono Online Támop Speciál 2011 Közigazgatástudományi Kar TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR DR. TÁTRAI TÜNDE ELEKTRONIKUS KÖZBESZERZÉS NEMZETKÖZI KÉRDÉSEI * Tanulmányunk olyan, az elektronikus közbeszerzés világtrendjeivel kapcsolatos ismeretterjesztő összefoglaló, mely kiegészítve a hazai közbeszerzési szabályozásról szóló tanulmányunkkal, segít meghatározni a követendő irányt a hazai elektronikus közbeszerzés policy és szabályozás kialakításában. 1. Elektronikus közbeszerzés értelmezése, terminológiai bizonytalanság Hogy mit tekintünk elektronikus közbeszerzésnek? Mindent ami gördülékenyebbé és hatékonyabbá teszi az információáramlást és segít az eljárás transzparens és ellenőrizhető lebonyolításában. Hogy miért foglalkozunk a témával ilyen sokat? Mert a profitorientált szféra egyenmegoldásai és bevált legjobb gyakorlatai csak nagyon lassan szüremkednek be a közbeszerzési mindennapokba 1. Az elektronikus közbeszerzés nemzeti szintű értelmezését, a beszerzési technikák megvalósítását nem lehet helyi, regionális nézőpontból elemezni. A terminológiai sokszínűség ugyanakkor a nemzetközi szakirodalom vagy az EU hivatalos politikáinak olvasása során is szembeötlő. Amiben viszonylagos egyetértés van, az az elektronikus közbeszerzés definíciójának kitágítása, az elektronikus számlázás, az elektronikus katalógusok, az ajánlattevőkről elérhető egységes adattartalmak célmeghatározása. A sort még folytathatnánk akár az elektronikus aláírás, vagy az elektronikus aukció alkalmazásának szélesítésével. Mindenesetre akár PRE vagy POST AWARD fázisra osztjuk a közbeszerzés, akár az E-közzététel, E-ajánlattétel, E- Megrendelés, E-számlázás négyes meghatározást használjuk, folyamatosan beleütközünk azonos kifejezések kétértelmű használatába. 23 * Ez a tanulmány a Budapesti Corvinus Egyetem 4.2.1/B-09/1/KMR számú TÁMOP program [Társadalmi Megújulás Operatív Program] Hatékony állam, szakértő közigazgatás, regionális fejlesztések a versenyképes társadalomért alprojektjében, a Közigazgatási szervezet és e-kormányzás műhelyben készült. A műhely (kutatócsoport) vezetője: Imre Miklós. A tanulmányt szakmai szempontból lektorálta: Balogh Zsolt egyetemi docens (PTE). A szerző egyetemi adjunktus (BCE Gazdálkodástudományi Kar); elérhetősége: 1 TÁTRAI T. (2009): Verseny a közbeszerzési piacon. Közgazdasági Szemle szeptember 2 TÁTRAI T. (2010): Critical Signs of Public Procurement in a Transitional Country in International Public Procurement Conference Szöul, augusztus 26

2 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR El kell tehát fogadnunk, hogy mivel sem egységes terminológia, sem egységes elektronikus közbeszerzés nem létezik a világban, úgy van sokkal nagyobb szabadságunk annak meghatározásában, hogyan szeretnénk a közbeszerzés hatékonyságát elektronikus eszközös, technikák segítségével növelni. Ennek kialakításában, megértésében segítenek a nemzetközi trendek, európai projektek, melyek közül a legfontosabbak ismertetésével vállalkozunk. 2. Nemzetközi közbeszerzési trendek az elektronikus közbeszerzésben A nemzetközi trendek a legjobban a Journal of Public Procurement vagy más szaklapok folyamatos figyelése, vagy a Notthingham Egyetem nagy nemzetközi kutatásainak figyelemmel kísérése során viszonylag jó megközelítéssel követhetők. Mégis, a kétévente megrendezésre kerülő legnagyobb nemzetközi közbeszerzési konferencia (IPPC) előadása és tanulmányai határozzák talán meg legjobban, mire érdemes figyelni az elkövetkező években, mire irányul a legtöbb és talán legismertebb kutatók, gyakorlati szakemberek érdeklődése. A 2010-ben megrendezésre került Nemzetközi Közbeszerzési Konferencián, Szöulban, az alábbi témákban történtek előadásokat az elektronikus közbeszerzés témájában, melyet a több száz jelentkezésből és beküldött tanulmányokból kerültek kiválasztásra. A tapasztalatok az alábbiakban foglalhatók össze - Visszaszorultak az országspecifikus megoldások. A világszerte híres Koreai Elektronikus Közbeszerzési Rendszerről (KONEPS) 4 mint legjobb gyakorlatról adtak számot kitalálóik és megvalósítóik. 5 - Újabb reneszánszát élik az modell-szabályozások. Az UNCITRAL modellszabályrendszer és az elektronikus közbeszerzés viszonyát bemutató előadás és írásmű elsősorban az elektronikus kommunikációra, tehát praktikus kérdésekre fókuszált. 6 Mégis, a konferenciára beküldött esettanulmányok nyertese egy olyan mű lett, mely a fejlődő országok modell-szabály alkalmazását helyezte előtérbe, mint gazdasági stimuláló eszközt. Az életidegen, számunkra mint fejlődő ország számára nehezen érthető megközelítés ugyanakkor sikert aratott, jól mutatva, hogy általános vonzalom él az elméleti szférában az egyen-megoldások, mindenki számára jól használható tipikus legjobb gyakorlatok iránt. 7 3 TÁTRAI T. (2011): Elektronikus közbeszerzés in Szerk: Boros A., Tátrai T.: Közbeszerzési Kommentár Complex Kiadó Budapest 4 Korea On-Line E-Procurement System 5 KANG-IL SEO: Implementation of Korea On-line E-Procurement System (KONEPS) and Lessons Szöul in International Public Procurement Conference 6 C. NICHOLAS: Policy Choices int he Implementation of Electronic Procurement: The Approach of The UNCITRAL Model Law on Procurement to Electronic Communications Szöul in International Public Procurement Conference 7 A későbbiekben bemutatásra kerülő Zöld Könyv első eredményei is egyértelműen reagálnak ezekre az elképzelésekre.

3 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Az Európai elektronikus közbeszerzés-egységesítés irányába lépő PEPPOL 8 - projektről szóló előadás 9 ugyanakkor semmi újat nem mutatott, hiszen az egyes tagországok, ugyan egységes irányelvi bázison, de mégis teljesen különböző utakat keresve próbálnak elektronikus közbeszerzést létrehozni, kialakítani helyi szinten. A határon átnyúló és azt segítő elektronikus közbeszerzés tehát egyenlőre például a PEPPOL keretein belül is arra irányul, hogy olyan gyakorlatokat terjesszen el, melyek már egy-egy pilot-megoldást megértek és hasznosnak, másolhatónak bizonyultak A régi standard előadások 11, melyek a négy évvel ezt megelőző konferenciát Rómában meghatározták, visszaszorultak. A fordított aukció sikerének elemzése, feltételrendszerének kialakítása, lehetőségeinek kiaknázása visszaszorult A kreativitás és az újdonságkeresés ugyanakkor olyan kisebb témákat is érint, mint például az építési beruházások közbeszerzésének elektronikus támogatását. A témameghatározás és előadás sugározza, ma már nem csak az egyenmegoldásokra kíváncsi a szakmai közönség, hanem olyan kreatív megközelítésekre, mellyel új utakat lehet keresni és közelebb hozni a beszerzést a közbeszerzéshez. 13 Hasonlóképpen az új beszerzési tárgyak köréhez, a hatékonyságnövelés egyik eszközeként való felfogás szintén olyan újdonság, melyről vélhetően a későbbiekben még sokat fogunk hallani. 14 Fentiek rávilágítanak, hogy szinte minden standard téma folyamatosan napirenden van, de egyértelmű, hogy folyamatos az igény a legjobb megoldások, kipróbált best practice-k iránt, melyek bizonyítottan képesek a közbeszerzések hatékonyságát javítani. Hasonló EU-szintű kezdeményezésről szólunk a továbbiakban. 3. Az Európai Uniós fejlődési irányok 15 Az Európai Unió projektjei jó alapot nyújtanak a hazai elektronikus közbeszerzés fejlesztési irányainak meghatározásához. A nemzetközi trendeknek megfelelően erős a standardizáció, egységesítés iránti igény. Ennek megfelelően érdemes két példát kira- 8 Pan-European Public Procurement On-Line 9 K. V. PEDERSEN: Pan- European Public Procurement On-Line Szöul in International Public Procurement Conference 10 A későbbiekben a PEPPOL projektről részletesen írunk. 11 Például M. E. SHALEV: Electronic Reverse Auctions and the Public Sector Factors of Success Szöul in International Public Procurement Conference 12 Az EU irányelvek megközelítése is ezt erősíti, tekintettel annak igen részletek, kialakult és minden EU-tagállam esetében alkalmazott egyen-megoldás módjára. 13 A. GRILO: Electronic Public Procurement of Construction and Public Works: Towards a New Reality Szöul in International Public Procurement Conference 14 F. GARDENAL: Public E-Procurement Define, Measure and Optimize Organizational Benefits Szöul in International Public Procurement Conference 15 MTA Sztaki tanulmány (2008)

4 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR gadni az EU által meghatározott irányokat és azok sikerét, tapasztalatait bemutatva. 16 A decemberében elfogadott E-Közbeszerzési Akcióterv részben váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A nehezen elektronizálható hirdetmények feladásának elektronikus útra terelése mellett a határon átnyúló közbeszerzési kapcsolatok elektronikus úton történő erősítése, nem járt átütő sikerrel. A Közös Közbeszerzési Szójegyzék a CPV-kódrendszer 17 megújítása is felemásra sikeredett. Maga a CPV-kódrendszer korlátolt alkalmazása lehetőségei, fordítási problémái végigkísérik életútját, s eleve behatárolják az ezzel kapcsolatos továbbfejlesztési elképzeléseket. Jelenleg nem sokat tudunk a közösségi szintű tanúsítási rendszerek fejlesztéséről, ez az elképzelés vélhetően nem teljesen kiforrott. Amiben részben sikerült előrelépni, az a beszerzési folyamatok spektrumának tágításával, az e-számlázás, (PEPPOL, CENBII projektek), az elektronikus katalógusok (PEPPOL), valamint részben a Virtuális Vállalati Dosszié-ként (E-CERTIS, PEPPOL) ismert kezdeményezés sikere. Az elektronikus aláírás elterjesztésével kapcsolatos aggályok, vélt vagy valós kompatibilitási problémák azonban tovább nehezítik széles körű alkalmazását a közbeszerzésben. 18 Az i2010 program elektronikus közbeszerzést érintő elemei azonban, független az egyes tagállamok felkészültségének hiányosságaitól, még továbbmentek, s céljai nehezen értelmezhető módon határozták meg az elérendő minimális elektronikus közbeszerzés- 16 Előzemények összefoglalója: Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve, amely közbeszerzésekre vonatkozó közösségi joganyag megújításával az EU közvetlenül is szerepet vállalt a jogi keretfeltételek kialakításában Action plan for e-procurement ( ) 3 éves akcióterv az új közbeszerzési irányelvekben meghatározott szabályok gyakorlatba való átültetésének elősegítésére, a jogi és adminisztratív természetű akadályok lebontására és a tagállami elektronikus közbeszerzési rendszerek együttes működtetésének lehetőségeinek előmozdítására.common Procurement Vocabulary felülvizsgálat, Elektronikus közzététel (SIMAP, TED), Interoperabilitás a szabványosítás révén (e-signatures, e- catalogues), E-közbeszerzési rendszerek felülvizsgálata (Demonstrator eszköz a funkcionális követelményekre) Manchesteri kritériumok i2010 egovernment Action Plan ( ) Letöltés: óra. 17 Common Procurement Vocabulary Forrás: A BIZOTTSÁG 213/2008/EK RENDELETE (2007. november 28.) a közös közbeszerzési szószedetről (CPV) szóló 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a közbeszerzési eljárásokról szóló 2004/17/EK és 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a CPV felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról pl. 18 A leírás nem említi külön az IDABC projektet, mely hasonlóképpen a fenti kezdeményezésekhez az EU tagállamok egységes és hatékony kommunikációját elősegítő kezdeményezésként 2009-ben zárt le tevékenységét Letöltés: óra.

5 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR támogatási minimumot. Az ún. Manchesteri kritériumok az alábbiak szerint fogalmaztak: 2010-re minden közbeszerzési piaci szereplő Európában legyen képes beszerzéseit 100%-ban elektronikusan végezni, ha törvényesen ez lehetséges re legalább az EU küszöb feletti beszerzések esetén a közbeszerzések 50%-át ténylegesen elektronikusan hajtsák végre. Fentiek tehát jól mutatják, hogy sem a közbeszerzés értelmezésében, sem egységesítésében, sem az irányok meghatározásában nem jár az Európai Unió a világ e- közbeszerzését meghatározó trendek előtt. A fentiekben hivatkozott két projekt, a PEPPOL és a CENBII projekt azonban ennél lényegesebb figyelmet érdemel. Azt ugyanis sikerült elérni, hogy a standardizációs törekvések letisztuljanak, és egyes legjobb gyakorlatok fokozatosan elterjedjenek a fejlettebb, nyitottak EU tagállamokban is. 3.1 CEN BII projekt 19 A CEN BII (Európai Szabványügyi Testület) az elektronikus kereskedelmi üzenetszabványok elektronikus közbeszerzési folyamatokban történő használatának lehetőségeire vonatkozó ajánlások kidolgozásával foglalkozó projekt. A CEN BII projekt illeszkedik az elektronikus kereskedelem globális szabványalkotási folyamataihoz, amelynek a PEPPOL projekt szempontjából releváns elemei az alábbiak szerint kapcsolódnak a globális folyamatokhoz. Az elektronikus kereskedelem jelenlegi trendek szerint XML üzenet-szabványokkal kommunikált tartalmait az Egyesült Nemzetek Szervezetének UN/CEFACT szabványtestülete végzi, amelynek létezik egy specifikusan az elektronikus közbeszerzésekkel foglalkozó munkacsoportja. Ehhez a projekthez kapcsolódnak az Európai Uniót képviselő CEN BII projekten kívül, más akár üzleti alapon szervezett szabványügyi szervezetek, mint például a GS1 20 is. A UN/CEFACT elektronikus közbeszerzési elképzeléseit alapvetően befolyásolta a dán kormány 2004-ben indított, a versenyszféra és közszféra elektronikus kereskedelem területén történő kommunikációját biztosító, egyszerű és olcsó XML alapú üzenet- (szabvány)-ajánlás kidolgozására irányuló kezdeményezése. A kezdeményezés eredményeként megkezdték a nyílt szoftverek elektronikus kereskedelem területén történő alkalmazásának támogatásával foglalkozó OASIS szabványosító szervezet UBL XML (Universal Business Language) szerkezetű ajánlásainak honosítását. Ehhez csatlakoztak az Észak-Európai országok (NES: North European Subset) elektronikus kereskedelmi alkalmazások bevezetésében és támogatásában érdekelt szervezetei és együttes erőfeszítéssel kialakítottak egy, az OASIS-UBL-XML szabványon alapuló NES-UBL-XML honosítást ban az UN/CEFACT elismerte az OASIS-UBL-XML 2.0 ajánlási verziót elekt- 19 A CEN BII leírás az MTA SZTAKI 2008-as kutatási beszámolóján és a jelenleg rendelkezésre álló hivatalos elektronikus CENBII internetes hírforrások alapján készült. 20 Letöltés: óra.

6 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR ronikus kereskedelmi üzenet szabványajánlásként. Azt a feltételt határozta meg, hogy az OASIS kapcsolódjon be az UN/CEFACT globális tevékenységébe, és munkáját hangolja össze a UN/CEFACT globális tevékenységével. Így került be a NES-UBL-XML elektronikus kereskedelmi üzenet profil az Európai Unió elektronikus kereskedelmi szabványajánlások vizsgálatával és kidolgozásával foglalkozó szervezeteinek érdeklődési körébe és lett a CEN BII projekt meghatározó eleme. A PEPPOL projekttel fennálló szinergiát gyakorlatilag a CEN BII WG1 által kidolgozott NES-UBL-XML/CEN-BII elektronikus közbeszerzésben használatra ajánlott elektronikus kereskedelmi üzenet-csomag testesíti meg. Azaz egy egységes elektronikus közbeszerzési üzleti és munkafolyamatokra vonatkozó ajánlásainak a továbbfejlesztése teszi lehetővé, hogy a PEPPOL projekt többek között a CEN BII 21 projektben elkészült eredményekre építhessen. 3.2 A PEPPOL projekt A PEPPOL projekt támogatásával a Bizottság egy olyan kísérleti projektet finanszíroz, amely megteremti a tagállamokban létező elektronikus közbeszerzési rendszerek közös hálózatba szervezésének feltételeit. A határokon átnyúló beszerzések egyszerűsítése várhatóan megtakarításokat fog eredményezni az adminisztratív és tranzakciós költségekben, ami előnyös az adófizetőknek, hiszen a közbeszerzések költségét végső soron ők viselik. A projekt középpontjában a részt vevő szervezetek által működtetett nemzeti, regionális vagy helyi szinten már létező elektronikus közbeszerzési rendszerek és szolgáltatások állnak. A projekt célja az összes érdekelt fél által elfogadott olyan közös szabványok kidolgozása, amelyek lehetővé teszik az egyes országos rendszerek összekapcsolását és együttműködését annak érdekében, hogy a cégek és az állampolgárok élhessenek az egységes piac nyújtotta lehetőségekkel. A határokon átnyúló elektronikus közbeszerzés egyenlő lehetőségeket biztosít az európai kis- és középvállalkozásoknak, ellátja őket az összes európai közbeszerzéshez történő hozzáféréshez szükséges eszközökkel, és ezáltal javítja versenyképességüket. A PEPPOL projekt szorosan kapcsolódik az Európai Szabványügyi Bizottság által az elektronikus kereskedelem interoperabilitását az elektronikus beszerzésekhez kapcsolódó szabványos üzenetprofilok kialakításával támogató, ebből a célból indított, korábbiakban ismertetett CEN BII projekt munkájához. A PEPPOL projekt törekszik arra, hogy a CEN projekt eredményeit és tapasztalatait hasznosítsa a tagállami elektronikus közbeszerzési rendszerek közös hálózatba szervezése során. A projekt tagországokat, tagországi rendszereket összekapcsoló infrastruktúráján kívül az alkalmazott közös szabvány az ami biztosítja az egyes alkalmazások közti kapcsolatot, a sikeres kommunikációt és adatcserét. 21 CEN/ISSS Business Interoperability Interfaces for Public procurement in Europe (CENBII)

7 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Végrehajtásának kereteit az együttműködő szervezetek között kötött Konzorciumi megállapodás határozza meg, oly módon, hogy a konzorciumot alkotó tagállami szervezetek az elektronikus közbeszerzések területén meglévő működő, vagy előrehaladott pilot állapotú alkalmazásaikkal pályáztak a projekt feladatainak közös megvalósításával az annak során végzett teljesítéseik kompenzálásával megvalósuló támogatásra. 22 A projekt célja a határokon átnyúló elektronikus közbeszerzési cselekmények megvalósításához, hasznosításra felajánlott innovatív eredmények bemutatása és közös megoldások kidolgozása. A pályázatban tett vállalások mint üzleti alkalmazások, alkotják a projekttel meghatározott feladatokat, amelyeket a konzorcium tagjai az alábbi munkacsoportok szerinti szervezeti keretekben hajtanak végre: - I. PRE AWARD szakasz: Elektronikus Aláírás munkacsoport. - II. PRE AWARD szakasz: Virtuális Cég Dosszié munkacsoport. - III. PRE AWARD szakasz: Elektronikus Katalógus munkacsoport. - IV. POST AWARD szakasz: Elektronikus Megrendelések/Elektronikus Katalógus II munkacsoport - V. POST AWARD szakasz: Elektronikus Számlázás munkacsoport. - VI. Projekt adminisztráció munkacsoport. - VII. Külső kapcsolattartás és tudásmegosztás munkacsoport. - VIII. Networking/Peppol infrastruktúra munkacsoport. Hazánk a korábbi Kormányzati Szolgáltatási Főigazgatóság révén a Központosított Közbeszerzési Portál és kapcsolódó alkalmazások működő III-s és IV-s munkacsoportok munkájában vett közvetlenül részt 2011-ig. A projekt munkacsoport szervezéséből is látható, hogy egészen új megközelítést alkalmaz. A PRE és POST AWARD szakasz megkülönböztetésének jelentősége, hogy egyrészt a közbeszerzés folyamatát kibővítve lényegesen többről szól, mint az beszerzési eljárás során történő adminisztráció támogatásáról, másrészt ezzel lehetőséget teremt az elektronikus kereskedelem és elektronikus közbeszerzések egyes tagországokban eltérő evolúció mentén kialakult üzleti struktúráinak leképezésére és integrálására. Ez az új modell nagyban segíti a koncepcionális tisztázódást, a rendszertechnikai valamint folyamatszervezési egyszerűsítést, végső soron az együttműködő elektronikus közbeszerzési rendszerek kialakítását. Az Unió tagországaiban mára kialakult elektronikus közbeszerzési üzleti modelleknek és alkalmazásoknak két jól meghatározott iránya figyelhető meg. Az egyik építkezési elv az EU direktíváktól a nemzeti szabályozási elemeken keresztül egy úgynevezett felülről-lefelé történő építkezéssel gyakorlatilag a közösségi értékhatár feletti közbeszerzési eljárások elektronikus támogatását valósítja meg. Míg a másik építkezési elv a fejlett elektronikus kereskedelmi piaccal rendelkező országok, versenyszférában kialakult és működő szolgáltatásainak általában a nemzeti szabályozási környezetben kialakított, kö- 22 TÁTRAI T. (2011): Közbeszerzés-modernizáció Európában és hazánkban. Nemzeti Érdek 4. évf. 16. szám tél

8 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR zösségi értékhatár alatti piacterein, a közbeszerzési szereplők közti üzleti tranzakciók elektronikus lebonyolításának támogatását szolgálja. A két modell a folyamatban kiszolgált és támogatott adminisztráció mélysége és a munkafolyamatok szabályozottsága szerint lényeges különbözőséget mutat. Míg az első modellben a munkafolyamattal meghatározott üzleti és munkafolyamatot a közbeszerzési jogszabályok határozzák meg, csakúgy mint a folyamatban kezelt dokumentumok struktúráját és tartalmát, azok kommunikálásának módját, addig a második modellben a folyamatokat, a kommunikáció módját és tartalmát, a kommunikált dokumentumok struktúráit elektronikus kereskedelmi szabványok határozzák meg. A hatékonyság fokozásának az egyes tagországok esetében eltérő időben és módon, de mára már statisztikailag és elméletileg is bizonyíthatóan kialakult technikái lett az olyan aggregációs technikák alkalmazása, amely elvezetett a keretszerződések, keretmegállapodások és dinamikus közbeszerzési rendszerek kialakulásához és alkalmazásához. A hatékonyság növelése érdekében kialakított ismétlődő termékbeszerzési ciklusokat tartalmazó technikák már közvetlenül hozták magukkal a versenyszférában meghatározó ismétlődő (logisztikai, beszerzési, stb.) munkafolyamatok automatizálásának elektronikus támogatását biztosító alkalmazások és üzleti koncepció térnyerését. A PEPPOL projekttel kialakuló határokon átnyúló elektronikus közbeszerzési (és elektronikus kereskedelmi) szolgáltatásokkal meghatározott portfólió elemei tehát meszsze túlmutatva az eljárás adminisztratív elektronikus támogatásán az alábbi módon csoportosíthatók: - Elektronikus hirdetmény-kezelés (elektronikus kormányzati feladat, vagy az etendering szolgáltatásba integrált) - Elektronikus tendereztetési szolgáltatás (elektronikus kormányzati szolgáltatás) - Elektronikus tendereztetési értéknövelt szolgáltatás (elektronikus kormányzati és versenyszféra által biztosított szolgáltatás) - Elektronikus aláírás (elektronikus kormányzati és versenyszféra által biztosított szolgáltatás) - Elektronikus azonosítás és hitelesítés tanúsítás (elektronikus kormányzati szolgáltatás) - Virtuális Cég Dossziéhoz kapcsolódó brókeri tevékenység, szolgáltatás (elektronikus kormányzati és versenyszféra által biztosított szolgáltatás) - Elektronikus katalógus menedzsment (elektronikus kormányzati és versenyszféra által biztosított szolgáltatás) - Elektronikus megrendelés (elektronikus kormányzati és versenyszféra által biztosított szolgáltatás) - Elektronikus számlázás (elektronikus kormányzati és versenyszféra által biztosított szolgáltatás) - Elektronikus archiválás (elektronikus kormányzati és versenyszféra által biztosított szolgáltatás)

9 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Elektronikus számlák auditálása (elektronikus kormányzati és versenyszféra által biztosított szolgáltatás) - Elektronikus fizetés (elektronikus kormányzati és versenyszféra által biztosított szolgáltatás) - Közbeszerzési tanácsadás (elektronikus kormányzati és versenyszféra által biztosított szolgáltatás) - Közbeszerzés oktatás (elektronikus kormányzati és versenyszféra által biztosított szolgáltatás) - Üzleti tanácsadás (elektronikus kormányzati és versenyszféra által biztosított szolgáltatás) A PEPPOL projekt újszerű megközelítése tehát a kipróbált legjobb megoldások létrehozásával kívánja az irányt meghatározni. Legjobb megoldás tehát nincs, ugyanakkor a pilot projekttől várt hatás és eredmény felbátoríthatja az EU szakmai közvéleményét és az egyes nemzeti megoldások egységesítését. Ezt támasztja alá a Zöld Könyv kapcsán tapasztalt információigény is, mely segíteni próbál annak megértésében, mit várnak a közbeszerzés modernizációjától az egyes tagállamok az Unión belül. Erről szólunk a továbbiakban. 4. Zöld könyv Európai szemüveggel nézve a közbeszerzési közvéleményt jelenleg két EU-szintű dokumentum érdekli. Egyrészt az EU Bizottságának közleménye A időszakra szóló európai kormányzati cselekvési tervről Az IKT az intelligens, fenntartható és innovatív kormányzat szolgálatában, másrészt az ún. Zöld Könyv első eredményeiről, melyekről részletesebben szólunk az alábbiakban. A időszakra szóló európai kormányzati cselekvési terv egyértelművé teszi, hogy milyen visszafogottan alkalmazzák az online kormányzati szolgáltatásokat az egyes EU-tagállamokban. Ezért a korábbi célkitűzéseket mintegy megismételve újra kitűzi a mérföldköveket az e-kormányzati szolgáltatások fejlesztése és igénybe vétele szempontjából. Ezek a megoldások azonban kevéssé veszik figyelembe az információs társadalmi fejlettségi különbségeket, a határon átnyúló együttműködési képességi hiányosságokat, az elektronikus aláírás kölcsönös elfogadását és elismerését, a személyazonosítás hiányát. Ezek a problémák érintik közvetlenül a közbeszerzést is. A 2010 októberében útjára bocsátott Zöld könyv célja a közbeszerzés modernizálása az Európai Unióban. Ennek a kezdeményezésnek több elektronikus közbeszerzés érintő eleme is van, melye az alábbiakban részletesen feltárunk és ismertetjük a jelenleg rendelkezésre álló információkat ebben a témában. A Zöld könyvből az elektronikus közbeszerzéshez kapcsolódó alábbiakban feltett kérdések rávilágítanak arra, hogy pontosan milyen irányban gondolkodik az EU az e- közbeszerzés modernizálása során.

10 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR számú táblázat A Zöld Könyvben feltett kérdések és azok témához, kulcsterülethez rendelése Kérdés 1. A Zöld könyvben felsorolt kihívások (csökkenő) fontossági sorrendje a következő: (1) Az ajánlatkérők és a szállítók tétlenségének és félelmeinek leküzdése (2) Az e-közbeszerzés folyamataira vonatkozó szabványok hiánya (3) A nemzeti elektronikus megoldások kölcsönös elismerését megkönnyítő eszközök hiánya (4) Bonyolult technikai követelmények különösen az ajánlattevő hitelesítésére vonatkozóan (5) Az e-közbeszerzésre való átállás eltérő sebességének kezelése A fent említett kihívások számítanak az e- közbeszerzés, valamint az online közbeszerzési eljárásokban való, határokon átnyúló részvétel elterjedése szempontjából a legjelentősebb hátráltató tényezőknek? Kérjük, állítsa (csökkenő) fontossági sorrendbe a kihívásokat. 2. Olyan további prioritást képező kihívások, amelyek itt nem szerepelnek? Kérjük, fejtse ki. 3. Vannak olyan további területek az uniós jogban, amelyeken az e-közbeszerzés használatára irányuló jogszabályi ösztönzést lehetne bevezetni? Kérjük, részletezze az eredményesnek tekinthető ösztönzőket. 4. Könnyíteniük kellene-e az uniós jogszabályoknak az ajánlatkérők kötelezettségein és felelősségein abban az esetben, ha a közbeszerzések lebonyolítását e-közbeszerzési rendszerek végzik? Vonzóbbá tenné ez az e-közbeszerzési rendszerek használatát? 5. Lehetővé kellene-e tenniük az uniós jogszabályoknak az elektronikus eljárások kötelezővé tételét egyes, az uniós irányelvekben szereplő közbeszerzések esetében? Milyen előnyei/hátrányai lennének az ilyen jellegű rendelkezéseknek? Az uniós irányelvekben szereplő mely közbeszerzési típusok esetében lehetne sikeres az Kulcsszó határon átnyúló, szabványosítás, eltérő fejlettségi szintek ösztönző erők ösztönzés kötelezéssel vagy lazítással ösztönzés kötelezéssel

11 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR eközbeszerzés kötelező használata? 6. Avagy egyértelművé kellene-e tenniük az uniós közbeszerzési jogszabályoknak, hogy az egyes tagállamoknak milyen lehetőségük van az e- közbeszerzés használatának bizonyos körülmények között történő előírására? Milyen feltételek mellett lenne mindez hasznos vagy indokolt? 7. Szükség van európai uniós beavatkozásra ahhoz, hogy elkerülhető legyen az olyan szükségtelen és aránytalan akadályok megjelenése, amelyek hátráltatják az online közbeszerzési eljárásokban vagy rendszerekben való, határokon átnyúló részvételt? Amennyiben egyértelműsítésre van szükség, azt inkább jogalkotási vagy nem jogalkotási kezdeményezés formájában kellene véghezvinni? 8. Véleménye szerint az európai uniós jogi és politikai környezet kialakítására irányuló törekvéseknek az alábbiak közül mely elemekre kellene összpontosulniuk? -Olyan rendszerekre, amelyek az uniós irányelvekben meghatározott értékhatárok feletti közbeszerzési eljárásokat támogatják (beleértve az olyan rendszereket is, amelyek az értékhatár alatti és feletti eljárásokra is kiterjednek); az olyan nagyobb rendszerekre, amelyek a közbeszerzés egy bizonyos (monetáris értékben vagy a teljes nemzeti közbeszerzés egy adott százalékában kifejezett) de minimis szintjével foglalkoznak. 9. Szükség van az e-közbeszerzésre vonatkozó jelenlegi uniós jogszabályi keret módosítására vagy aktualizálására? Amennyiben igen, mely rendelkezéseket kell megváltoztatni és milyen okból? (Lásd az e-közbeszerzéshez kapcsolódó rendelkezések jegyzékét az I. mellékletben.) 10. Milyen hitelesítési és azonosítási megoldások (beleértve az e-aláírásokat) állnak arányban az e- közbeszerzés során jelentkező kockázatokkal? 11. Melyek azok a fő műszaki, adminisztratív vagy gyakorlati akadályok, amelyekkel a gazdasági szereplők szembesülnek, amikor regisztrálni akarnak egy partnerország e-közbeszerzési rend- ösztönzés kötelezéssel jogi kérdés vagy nem jogi kérdés, beavatkozás szükségessége a fókuszban a meglévő rendszerek változásra, aktualizálásra való igény hitelesítés, azonosítás és a kockázatcsökkentés határon átnyúló kapcsolatok akadályai

12 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR szerében, vagy részt kívánnak venni az általa bonyolított e-közbeszerzési eljárásokban (hitelesítés, alkalmasság bizonyítása, fizetőképesség, stb.)? Kérjük, részletezze. Ezek a hátráltató tényezők leküzdhetetlen akadályokat jelentenek, vagy ésszerű költségek árán legyőzhetők? 12. Milyen uniós szintű szabványokra van kiemelten szükség az e-közbeszerzés támogatásához? 13. A Bizottságnak ösztönöznie / fokoznia kell a meglévő vagy fejlesztés alatt álló e-közbeszerzési rendszerekbe részenként integrálható nyílt forráskódú megoldások előállítását? 14. Folytassa a Bizottság a nagyközönség számára elérhető saját e-közbeszerzési megoldások kidolgozását (pl. a nyílt forráskódú e-prior megoldásra alapozva)? 15. A Bizottság már tett lépéseket azért, hogy az e- közbeszerzési piacok kkv-k általi elérésének javítását célzó stratégiák kidolgozására ösztönözzön. Milyen további lépéseket lehetne tenni azért, hogy javuljon valamennyi érdekelt (és különösen a kkvk) hozzáférése az e-közbeszerzési rendszerekhez? szabványok nyílt forráskód nyílt forráskód kkv és e-közbeszerzés A fentiek alapján látható, hogy már eleve a kérdések feltétele során előtérbe kerültek határon átnyúló beszerzések támogatására, a kis és középvállalkozások támogatására vonatkozó kérdések. Az elektronikus közbeszerzés tehát legkevésbé önállóan, inkább egy-egy addicionális célhoz kötődően kerül pozicionálásra. A meglévő rendszerek egységesítése, összhangban a korábban ismertetett európai szintű projektekkel, valamint az elektronikus megoldások elterjesztésére motiválás (legyen szó az elektronikus közbeszerzésre kötelezésről), láthatóan a kérdések az általánosság szintjén maradtak. 4.1 Zöld Könyv első eredményei Az első eredmények a Zöld könyv kérdéseire adott válaszokkal kapcsolatban ellentmondásosak. 23 A Brüsszelben lebonyolított konferencia az összefoglaló eseménye volt a közbeszerzés modernizálását célzó érdekelti egyeztetési folyamatnak. Várhatóan a tapasztalatok alapján Belső Piac és Szolgáltatások Főigazgatóság az egyeztetés eredményeit is figyelembe véve fogja elkészíteni 2012 elejére a közbeszerzés modernizálását célzó irányelv tervezet. 23 Interjú Dr. Perczel Zsófiával, a Zöld Könyv első eredményeiről szóló konferencia résztvevőjével 30. jún Brüsszel

13 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR A konferencia 3 kérdéskör köré csoportosítva, 3 panelre bontva foglalkozott a közbeszerzés modernizálásával kapcsolatos problémákkal: I. panel: A közbeszerzési eljárás egyszerűsítése és jobb piacra jutás II. panel: A közbeszerzési stratégia alkalmazása más politikák támogatására (környezet védelem, energia és erőforrás hatékonyság, innováció, társadalmi befogadás) III. panel: A közbeszerzés jövője új kihívások, új eszközök, kulcskérdések az irányelv tervezethez A konferencián kiemelésre került a jelenlegi irányelvi szabályzás egyszerűsítése, az innovatív KKV-k piacra jutásának elősegítése, a környezetvédelmi, társadalmi és innovációs kérdések hatékonyabb kezelése, a tárgyalásos eljárás alkalmazhatósági körének bővítése, az ajánlattétel adminisztrációs egyszerűsítése, az elektronikus közbeszerzés fejlesztése, költséghatékonyság, értékhatárok növelésének kérdése; az innovatív KKV-k közbeszerzési piacra történő bejutásának elősegítése; a környezetvédelem, társadalmi felelősségvállalás, innováció stratégiai kérdések közbeszerzésben történő érvényre juttatásának módja.. Az alábbiakban kiemelünk néhány irányadó felszólalást, mely körülhatárolja az EUban várható jogalkotási és policy-meghatározási folyamatokat. 1. Maxime Verhagen megnyitó beszédében a közbeszerzés egyszerűsítése és modernizálása, a jelenlegi szabályozás felülvizsgálata mellett foglalt állást. Hangsúlyozta azonban, hogy ennek az átláthatóság és a megkülönböztetés mentesség fenntartásával kell megtörténnie (pl. a tárgyalásos eljárásokban az összes releváns információt fel kell tárni valamennyi résztvevő előtt). 2. Andreas Schwab (EP képviselő) szerint a jelenlegi szabályzási keret megfelelő, csak az abban meglévő lehetőségeket a tagállamok ajánlatkérői nem ismerik. Természetesen alapvető fontosságú a hatékony közbeszerzési rendszer, azonban a hatályos irányelvekben megjelenő, a piaci átláthatóságot és megkülönböztetés mentességet biztosító szabályozást fenn kell tartani. 3. Joost Van Iersel (a Gazdasági és Szociális Bizottság közbeszerzési referense) hangsúlyozta, hogy bár néhány egyszerűsítés indokolt, mint például az adminisztrációs terhek csökkentése, a tárgyalásos eljárás kiterjesztése a hatályos uniós jogszabályi keret megfelelő. A probléma a tagállami szabályozásokban van: az unió által meg nem kívánt mértékű és ráadásul eltérő részletszabályokat tartalmaznak. Új szabályrendszer létrehozása, csupán néhány évvel az egyszerűsítést jelentő 2004-es irányelvrendszer után negatív hatást eredményezne. Szerinte nemzeti szinten kell az irányelveket megfelelő módon alkalmazni: több lehetőséget kell biztosítani a Bizottságnak a tagállami közbeszerzési rendszerek monitoringjára. 4. Jonathan Faull (igazgató, Belső Piac és Szolgáltatások) záróbeszéde alapján az eljárások egyszerűsítése és a hatékonyabb szerződéskötés érdekében minden bizonnyal sor kerül a tárgyalásos eljárások szélesebb körű alkalmazására. Hangsúlyozták, hogy a 2004-es közbeszerzési irányelvek által az átláthatóság területén elért eredményeket fenn kívánják tartani, az egyszerűsítés során maximálisan figyelembe veszik az átlát-

14 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR hatóság érvényesülését. Olyan elektronikus közbeszerzési rendszer kívánnak kidolgozni, ami általános és kötelező. A Zöld könyvről közzétett első összefoglaló eredmények az elektronikus közbeszerzés kapcsán is rávilágítanak, hogy az érintettek szkeptikusan abban a tekintetében, hogy növelhetők-e a határon átnyúló beszerzések aránya. A több nyelven történő kommunikációs és közzétételi kötelezettséget a válaszadók többsége elutasította. Az igazolásokkal kapcsolatos egységesítés a nemzeti megoldásokkal kapcsolatos minél egyértelműbb és egységes tartalmú előírásokat és hatékonyabb koordinációt, elektronikus adatbázisok alkalmazását (E-CERTIS 24 ) sürgeti. Azaz egy európai szintű előminősítési rendszer komoly támogatottságot élvez az üzleti szféra, ugyanakkor elutasítást az ajánlatkérők oldaláról. 25 Egyidőben a Zöld Könyvről készült összefoglalóval jelent meg az Európai Bizottság Értékelő Riportjának előzetes változata, mely hasznos információkat közöl az általános európai e-közbeszerzés helyzetről. 26 Van tehát muníciónk annak körülhatárolásához, hogy pontosan mi az, ami európai szinten elérhető és lehetőséget ad hazánk felzárkózására az elektronikus közbeszerzés területén, melyre az új hazai szabályok kialakításakor történelmi lehetőségünk van. 5. Problémafelvetések a nemzetközi gyakorlat ismeretében Hazánkban júliusában fogadta el a Parlament a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény. Az új, január 1-jén hatályba lépő 27 hazai szabályozás a fentiek alapján a következőkben veszi figyelembe a nemzetközi trendeket mindamellett, hogy az elektronikus eljárási cselekmények szabályozását végrehajtási rendeleti szintre utalja. 5.1 Írásbeliség, dokumentálási kötelezettség Az írásbeliség főszabályának érvényesülése mellett ajánlatkérőnek lehetősége van elektronikusan kommunikálni az eljárásban érintett szereplőkkel. Az esélyegyenlőség biztosí- 24 Az e-certis projekt célja olyan megoldás nyújtása, amely tagállamonként tartalmazza a kizáró okokkal és az alkalmassági követelményekkel kapcsolatosan a különböző igazolások legfontosabb paramétereit. Az adatbázisba minta dokumentumok is feltölthetők. Az eszköz célja az ajánlatkérők számára támpontot adni, ha külföldi ajánlattevő nyújt be az eljárásban ajánlatot illetve az ajánlattevők számára annak eldöntése, hogy pontosan mire van szükség egy adott tagállamban az ajánlat benyújtásakor. Az adatbázist a tagállamok képviselői tartják karban, ennek megfelelően a szolgáltatás nem garantálja, hogy minden esetben érvényes és elfogadott lesz a beadott dokumentum. Letöltés: óra 25 Green Paper on the modernisation of EU public procurement policy Towards a more efficient European Procurement Market Synthesis of replies COMMISSION STAFF WORKING PAPER Evaluation Report Impact and Effectiveness of EU Public Procurement Legislation A hatályba lépés lépcsőzetes, ugyanakkor a törvény túlnyomó része január 1-jén lép hatályba.

15 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR tása érdekében ugyanakkor automatikusan lehetővé kell tenni minden esetben a papíralapú kommunikációt is. Ennek eredményeként az írásbeliség elsősorban egyszerű elektronikus levelezésben, esetleg elektronikusan aláírt levelezésben ölt testet. Az adatok elérhetővé tétele, biztonságos portálra történő feltöltése egyenlőre kifejezés-szinten megjelenik az újszabályozásban is, ennek azonban részletszabályai nem ismeretesek. 5.2 Elektronikus adatbázisok Az elektronikusan, ingyenesen rendelkezésre álló elektronikus adatbázisok továbbra sem felelnek meg azon követelményeknek, hogy legalább reprodukálható legyen az adat melyet adott időpillanatban az ajánlatkérő lát, vagy elektronikusan aláírva az érintett hozzájusson az általa igényelt információhoz. Az adatbázisok többsége nincs felkészülve elektronikus igazolás kibocsátásához, vagy elfogadható és utólag is visszakereshető szolgáltatás fejlesztéséhez. Az eredetileg Virtuális Vállalati Dossziéként ismert témakör tehát elsősorban gyenge adatmenedzsment miatt egyenlőre nehezen és kevésbé biztonságosan hozzáférhető, menthető, reprodukálható, növelve ezzel a közbeszerzés kockázatát. Az ehhez a témához kötődő minősített ajánlattevői rendszer megújulásával kapcsolatban nem közöl új információt a törvény részletes indokolása. 5.3 Nyilvánosság A nyilvánosságra vonatkozó szabályok egyértelmű visszalépést jelentenek abban az értelemben, hogy ajánlatkérőnek olyan információkat szükséges elsősorban saját honlapján nyilvánosságra hozniuk és saját adatbázisokat építeniük, melyekre többségük továbbra sem lesz képes. Az ún. PDF-nyilvánosság tehát nem valódi nyilvánosságot eredményez, hanem egy olyan lehetőséget hordoz, ami nehezen ellenőrizhető, nehezen követhető és a hatalmas mennyiségű strukturálatlan adatok kihelyezése, melynek költségei vélhetően nem fog arányban állni hasznosságukkal. 5.4 Elektronikus eljárási cselekmények Az elektronikus eljárási cselekményekre vonatkozóan az új szabályozásba új felhatalmazó rendelkezés is lépett, mely várhatóan új kormányrendeleti szabályozást eredményez majd. A jelenleg hatályban lévő, az irányelveket nagy vonalakban leképező 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 28 megújítása évek óta előkészítés alatt van. Az első működőképes Korm. rendelet azonban nagyon általános szabályokat tartalmaz, s nem érint olyan kérdéseket, melyeket az irányelvek sem tárgyalnak (pl. elektronikus katalógusok). 5.5 Dinamikus Beszerzés Rendszer a hiányzó szabályozás /2007. (X. 4.) Korm. rendelet a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról

16 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR A dinamikus beszerzési rendszer szabályozására 2004-ben már történtek kezdeményezések, azonban látva a kialakulatlan európai gyakorlatot, e korai bevezetés elmaradt. Definíciója értelmében a dinamikus beszerzési rendszer olyan gyakori közbeszerzések lebonyolítására szolgáló, teljes mértékben elektronikus folyamat, amelynek jellemzői megfelelnek az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek, és amelynek működése határozott idejű, érvényességi ideje alatt bármely olyan ajánlattevő kérheti a rendszerbe való felvételét, aki, illetve amely megfelel az alkalmassági követelményeknek, nem áll a kizáró okok hatálya alatt és benyújtotta a dokumentációnak megfelelő előzetes ajánlatát. A teljesen elektronizált, ugyanakkor a legjobban egy rugalmas keretmegállapodáshoz hasonlítható beszerzési megoldás még nem alakult ki a gyakorlott, komoly közbeszerzés-történelemmel bíró tagállamok esetében sem. Ennek megfelelően először a beszerzési folyamat elektronikus támogatásának alapjait kell megteremteni, és csak ezt követheti e rendkívül kreatív beszerzési technika bevezetése a hazai közbeszerzési piacra. Jelenleg tehát a dinamikus beszerzési rendszer nem alkalmazható Magyarországon, a hatályos közbeszerzési törvényben található január 1-jei határidő ellenére, de részletes szabályozásának előkészítése évek óta folyamatban van. 6. Összefoglalás A hazai elektronikus közbeszerzés felfogás továbbra is elmarad tehát az európai és a világ trendekről 29. Kevés adattal, információval rendelkezünk saját piacunk tevékenységéről, továbbá mérsékelt segítséget nyújtunk az elektronikus közbeszerzési technikák alkalmazása során a jogalkalmazóknak. A közbeszerzési piac bizalmatlan hozzáállása, az útmutatók, segédanyagok, ingyenesen letölthető alkalmazások hiánya, az alapvető információhoz jutás nehézkessége megnehezíti a fejlődést. Bizakodásra ad ugyanakkor okot, hogy egyre több szakmai fórumon vagyunk jelen és próbáljuk szintetizálni azt a tudást, ami lehetőséget biztosít arra, hogy a legjobb megoldásokat vegyük át és ne próbáljunk olyan kötelező elektronikus közbeszerzést, vagy túlszabályozott beszerzési modellt a piacra kényszeríteni, amely törvénymegkerülést, vagy hibás gyakorlat meghonosodását eredményezi. Az új törvény lehetőséget hordoz, hiszen elődjétől eltérően nem kívánja a papíralapú folyamatokat részletesen elektronikus formában is megismételni. A szabályozási kérdések eldöntésével és új rendeletek alkotásával azonban csak akkor szabad foglalkoznunk, amikor eldöntöttük, vajon milyen elektronikus közbeszerzési stratégiát folytatunk. A központosítási törekvések a hazai elektronikus közbeszerzést milyen formában fogják érinteni, illetve például kívánunk-e bármilyen szempontból is részt venni az európai folyamatokba, vagy külső szemlélőként csak utólag kívánjuk megérteni az eseményeket. 29 TÁTRAI T. (2006): Elektronikus közbeszerzés szabályai Magyarországon in. Gregóczki Etelka (Szerk.) Elektronikus közbeszerzés, E-government alapítvány Bp. pp alapján változatlan tendencia érvényesül

17 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Irodalomjegyzék Garcia R.H. (2009): International Public Procurement A Guide to Best Practice. Globe Business Publishing Ltd. London Dr. Nagy András: Gondolatok az elektronikus közbeszerzésről Közbeszerzési Szemle I. évfolyam 3. szám Pünder H., Prieβ H-J., Arrowsmith S. (2009): Self-Cleaning in Publci Procurement Law. Carl Heymanns Verlag Köln. Tátrai T (2006): A közbeszerzés mint sajátos beszerzési tevékenység és fejlődési lehetőségei Magyarországon Ph.D értekezés Tátrai T. (2006): Elektronikus közbeszerzés szabályai Magyarországon in. Gregóczki Etelka (Szerk.) Elektronikus közbeszerzés, E-government alapítvány Bp. pp Tátrai T. (2009): Verseny a közbeszerzési piacon. Közgazdasági Szemle szeptember Tátrai T. (2010): Hatékonyabb közbeszerzés, egyértelműbb célrendszer (pp ) in Reszegi László Wimmer Ágnes (szerk., 2010): Hatékony piac, hatékony vállalat. Vállalatgazdasági Tudományos Egyesület Alinea Kiadó, Budapest. Tátrai T. (2010): Critical Signs of Public Procurement in a Transitional Country in International Public Procurement Conference Szöul, augusztus 26 Tátrai T. (2011): Elektronikus közbeszerzés in Szerk: Boros A., Tátrai T.: Közbeszerzési Kommentár Complex Kiadó Budapest Tátrai T. (2011): Közbeszerzés-modernizáció Európában és hazánkban. Nemzeti Érdek 4. évf. 16. szám tél Trepte P. (2004): Regulating Procurement Understanding the Ends and Means of Public Procurement Regulation. Oxford University Press. Oxford Vaidya K. (2009): Electronic Procurement: Impact on Procurement Performance Electronic Procurement: The Organizational Assimilation Process and its Impact on Public Procurement Performance Interjú Dr. Perczel Zsófia közbeszerzési szakértővel, a Transparency International küldöttjével Brüsszel junius

18 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Interjú Kétszeri László elektronikus közbeszerzési szakértővel, a PEPPOL munkacsoport korábbi tagjával Budapest június Elektronikus közbeszerzési gyakorlat az Európai Unióban, lehetőségek és tanulságok hazánk tekintetében MTA SZTAKI Kutatási jelentés

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22.

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22. Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére 2013. november 22. Innovációs teljesítmény - EU Innovation Scoreboard 2013 Innovációs Alap A 2013-as kiírású pályázatok státusza (VKSZ integrált

Részletesebben

Üzleti interoperabilitás. - elektronikus üzleti szolgáltatások - elektronikus kereskedelem - elektronikus közbeszerzés

Üzleti interoperabilitás. - elektronikus üzleti szolgáltatások - elektronikus kereskedelem - elektronikus közbeszerzés Üzleti interoperabilitás - elektronikus üzleti szolgáltatások - elektronikus kereskedelem - elektronikus közbeszerzés Business Interoperability Interface Ország független elvárások Opcionális PEPPOL/BII

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSEK HELYZETÉNEK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON, LEHETŐSÉGEK ÉS KIHÍVÁSOK RIGÓ CSABA BALÁZS KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG 2015. NOVEMBER 19.

A KÖZBESZERZÉSEK HELYZETÉNEK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON, LEHETŐSÉGEK ÉS KIHÍVÁSOK RIGÓ CSABA BALÁZS KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG 2015. NOVEMBER 19. A KÖZBESZERZÉSEK HELYZETÉNEK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON, LEHETŐSÉGEK ÉS KIHÍVÁSOK RIGÓ CSABA BALÁZS KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG 2015. NOVEMBER 19. Tartalom I.) A Közbeszerzések helyzetének alakulása Magyarországon

Részletesebben

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság I. A kkv-k megítélése az EU-ban 2000 Kisvállalkozások Európai Chartája világszínvonalú kkv-környezet

Részletesebben

Hivatalos név: Nemzeti azonosító szám: 2

Hivatalos név: Nemzeti azonosító szám: 2 Kiegészítés az Európai Unió Hivatalos Lapjához Információ és online formanyomtatványok: http://simap.ted.europa.eu I. szakasz: Ajánlatkérő I.1) Név és címek 1 (jelölje meg az eljárásért felelős összes

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Foglalkoztatás-barát közbeszerzések a KKV-k szolgálatában 2013.11.22. PPKE Tátrai Tünde Budapesti Corvinus Egyetem

Foglalkoztatás-barát közbeszerzések a KKV-k szolgálatában 2013.11.22. PPKE Tátrai Tünde Budapesti Corvinus Egyetem Foglalkoztatás-barát közbeszerzések a KKV-k szolgálatában 2013.11.22. PPKE Tátrai Tünde Budapesti Corvinus Egyetem Alakuló kutatási terület a közbeszerzésben Manoliadis O., Tsolas I. (2012) Görög építési

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

A közbeszerzés, mint üzleti lehetőség

A közbeszerzés, mint üzleti lehetőség A közbeszerzés, mint üzleti lehetőség A közbeszerzésekről szóló törvény KKV szektort támogató szabályai Debrecen 2010. június 3. Morvayné dr. Vígh Katalin Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Az előadás vázlata

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

EU Közbeszerzési politika

EU Közbeszerzési politika EU Közbeszerzési politika 2012. szeptember 25. Jeney Petra A közbeszerzési politika célkitűzései Piaci integráció - vámjellegű kereskedelmi korlátok eltörlése közbeszerzési politika lehetséges versenykorlátozó

Részletesebben

Projekt összefoglaló:

Projekt összefoglaló: Az ajánlattevői oldal szerepe a zöld beszerzésekben, az EFFECT projekt bemutatása Kovács László, ELMŰ Nyrt. beszerzési igazgató Energia-hatékony közbeszerzési eljárások a kiegyensúlyozott gazdasági növekedésért

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Hivatalos név: Nemzeti azonosító szám: 2

Hivatalos név: Nemzeti azonosító szám: 2 Kiegészítés az Európai Unió Hivatalos Lapjához Információ és online formanyomtatványok: http://simap.ted.europa.eu I. szakasz: Ajánlatkérő I.1) Név és címek 1 (jelölje meg az eljárásért felelős összes

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program

Társadalmi Megújulás Operatív Program Kiemelt projekt tervezési felhívás a Társadalmi Megújulás Operatív Program A hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának szakmai és módszertani megalapozása című tervezési felhíváshoz

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Képzési program A célterület intézményei menedzsmentjének továbbképzése

Képzési program A célterület intézményei menedzsmentjének továbbképzése Képzési program A célterület intézményei menedzsmentjének továbbképzése A tervezett képzési idő: 24 óra Tematika I. PCM ismeretek, pályázatírói készségek fejlesztése 6 óra - Projektciklus-menedzsment,

Részletesebben

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS Az Együttműködésről Mi is az az OGP? A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership - OGP) egy önkéntes részvételen

Részletesebben

Zöld közbeszerzés a gyakorlatban

Zöld közbeszerzés a gyakorlatban MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET - the Greenstitute WWW.KOZBESZERZESIINTEZET.HU Zöld közbeszerzés a gyakorlatban Előadó: dr. Barna Orsolya ügyvéd, közbeszerzési és fenntarthatósági tanácsadó barnao@kozbeszerzesiintezet.hu

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés dr. Pócza András főosztályvezető Infokommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárság Európai Uniós

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat.. MNVH. megyei területi felelős 2015. szeptember Az MNVH célja, feladatai Az MNVH célja: Az MNVH feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba

Részletesebben

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4. OTP Consulting Romania OTP Bank Romania Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, 2008. április 4. A Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez kapcsolódó Operatív Programok Humánerőforrás-fejlesztési Operatív

Részletesebben

A közbeszerzések aktuális kérdései az Európai Unióban és a tagállamokban

A közbeszerzések aktuális kérdései az Európai Unióban és a tagállamokban A közbeszerzések aktuális kérdései az Európai Unióban és a tagállamokban d r N a g y Á g n e s f ő o s z t á l y v e z e t ő K ö z b e s z e r z é s e k T a n á c s a Közzététel és kommunikáció A hirdetmények

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.2. COM(2015) 614 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/0047(COD) 25.6.2008 VÉLEMÉNYTERVEZET a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

Részletesebben

EU Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (EMAS III.) 3. EMAS KEREKASZTAL (2009. május 29.) EMAS EMAS I. rendelet (1993.) Új szabályozási megközelítés: önkéntes eszköz Alternativa a szokásos

Részletesebben

Title. Kkv-k az Egyesült Királyságban és a közbeszerzés. Sub-title Toni Saraiva EISC Ltd / Enterprise Europe Network PLACE PARTNER S LOGO HERE

Title. Kkv-k az Egyesült Királyságban és a közbeszerzés. Sub-title Toni Saraiva EISC Ltd / Enterprise Europe Network PLACE PARTNER S LOGO HERE Kkv-k az Egyesült Királyságban és a közbeszerzés Title Sub-title Toni Saraiva EISC Ltd / Enterprise Europe Network PLACE PARTNER S LOGO HERE European Commission Enterprise and Industry The Enterprise Europe

Részletesebben

ZA5458. Flash Eurobarometer 305 (Innobarometer 2010) Country Specific Questionnaire Hungary

ZA5458. Flash Eurobarometer 305 (Innobarometer 2010) Country Specific Questionnaire Hungary ZA5458 Flash Eurobarometer 305 (Innobarometer 2010) Country Specific Questionnaire Hungary Survey questionnaire "Innobarometer 2010 - Public Services Innovation" Információ a szervezetről Kérem, hogy az

Részletesebben

Infokommunikációs fejlesztések. Dr. Kelemen Csaba február 22.

Infokommunikációs fejlesztések. Dr. Kelemen Csaba február 22. 2014-2020 Infokommunikációs fejlesztések Dr. Kelemen Csaba 2014. február 22. EX-ANTE FELTÉTELEK TELJESÍTÉSE Az Európai Bizottság Ex-ante feltételekhez köti a támogatások odaítélését Digitális növekedésre

Részletesebben

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök 2013.12.20. dr. Lukács Andrea, 1 A közbeszerzési irányelvek lehetőséget adnak a szociális

Részletesebben

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Hatókör Folyamatos kiterjesztés földrajzi és tartalmi értelemben: Adott helyszíntől

Részletesebben

Digitális transzformáció és az okos városok lehetőségei. A Nemzeti Smart City Technológiai Platform

Digitális transzformáció és az okos városok lehetőségei. A Nemzeti Smart City Technológiai Platform Digitális transzformáció és az okos városok lehetőségei A Nemzeti Smart City Technológiai Platform Dr. Solymár Károly Balázs Infokommunikációért felelős helyettes államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

Új közbeszerzési törvény, új feladatok. RIGÓ CSABA BALÁZS KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ELNÖK 2015. december 15.

Új közbeszerzési törvény, új feladatok. RIGÓ CSABA BALÁZS KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ELNÖK 2015. december 15. Új közbeszerzési törvény, új feladatok RIGÓ CSABA BALÁZS KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ELNÖK Tartalom I.) A Közbeszerzések helyzetének alakulása Magyarországon statisztikai áttekintés új irányelvek átültetése

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP Microsoft Magyarország 2004. szeptember 21. kedd Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás

Részletesebben

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI MUNKAANYAG

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI MUNKAANYAG IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM IRM/CGKFO/481/2009 MUNKAANYAG a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról Budapest, 2009.

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK. Az e-közbeszerzésre vonatkozó stratégia

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK. Az e-közbeszerzésre vonatkozó stratégia EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.4.20. COM(2012) 179 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Az e-közbeszerzésre vonatkozó stratégia

Részletesebben

Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel. Uniós pályázatok és projektek felépítése

Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel. Uniós pályázatok és projektek felépítése Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel Uniós pályázatok és projektek felépítése A pályázati dokumentáció tartalma Pályázati felhívás Pályázati útmutató Pályázati adatlap Egyéb útmutatók Útmutató

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

Hivatalos név: Nemzeti azonosító szám: 2. Postai cím: Város: NUTS-kód: Postai irányítószám: Ország: Kapcsolattartó személy:

Hivatalos név: Nemzeti azonosító szám: 2. Postai cím: Város: NUTS-kód: Postai irányítószám: Ország: Kapcsolattartó személy: Kiegészítés az Európai Unió Hivatalos Lapjához Információ és online formanyomtatványok: http://simap.ted.europa.eu I. szakasz: Ajánlatkérő I.1) Név és címek 1 (jelölje meg az eljárásért felelős összes

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra dr. Kópiás Bence főosztályvezető-helyettes E-közigazgatási Főosztály 2009. március 20. Az elmúlt évek fejlesztései a jogi

Részletesebben

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02.

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02. Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, 2014. október 02. Tölgyes Gabriella Vezető főtanácsos, CSR koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

Vállalati folyamatok támogatása ELO-val Beszerzés management

Vállalati folyamatok támogatása ELO-val Beszerzés management Vállalati folyamatok támogatása ELO-val Beszerzés management Leitereg Miklós junior tanácsadó Budapest, 2011. október 4. A PREZENTÁCIÓ CÉLJA A prezentáció célja A beszerzési folyamat áttekintése ELO technikák

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Közbeszerzési Értesítő száma: 2014/74

Közbeszerzési Értesítő száma: 2014/74 A Kecskemét MJV helyben központosított közbeszerzési rendszerének hatálya alá tartozó, valamint a rendszerhez önként csatlakozott felhasználók villamosenergiával történő ellátása. (SG-794) - módosítás

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Az Európai Unió KKV politikája. Small Business Act

Az Európai Unió KKV politikája. Small Business Act Az Európai Unió KKV politikája Small Business Act Európai KKV hét Magyarországon Székesfehérvár, 2011. október 7. Németh István, Európai Bizottság Miért fontosak a KKV-k? Tőzsdén jegyzett Nagy Közepes

Részletesebben

A kkv-k részvétele a közbeszerzési eljárásokban, a kapcsolódó módosítási javaslatok ismertetése

A kkv-k részvétele a közbeszerzési eljárásokban, a kapcsolódó módosítási javaslatok ismertetése A kkv-k részvétele a közbeszerzési eljárásokban, a kapcsolódó módosítási javaslatok ismertetése dr. Fribiczer Gabriella főosztályvezető-helyettes Közbeszerzések Tanácsa Titkárság A kkv-k részvétele a közbeszerzési

Részletesebben

A környezetbarát közbeszerzés jogi lehetőségei. Dr. Kovács László jogi tanácsadó Közbeszerzések Tanácsa

A környezetbarát közbeszerzés jogi lehetőségei. Dr. Kovács László jogi tanácsadó Közbeszerzések Tanácsa A környezetbarát közbeszerzés jogi lehetőségei Dr. Kovács László jogi tanácsadó Közbeszerzések Tanácsa A zöld közbeszerzés jogi feltételei az Unióban 1997. Európai Unió elkötelezte magát a fenntartható

Részletesebben

innovációra és nemzetközi együttműködések

innovációra és nemzetközi együttműködések Tények és adatok Alapítás 1993 Tulajdonosok 100%-ban magyar tulajdonosi kör Éves forgalom 300 millió Forint C é g p r o fi l A 1993-ban alapított vállalkozás, fő profilja üzleti informatikai megoldások

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

www.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs

Részletesebben

INNOVÁCIÓ ÉS KÖZBESZERZÉS

INNOVÁCIÓ ÉS KÖZBESZERZÉS INNOVÁCIÓ ÉS KÖZBESZERZÉS Dr. Varga Ágnes Nemzetközi és Oktatási Főosztály főosztályvezető-helyettes 2013. május 8. Fenntartható közbeszerzések az Európai Unióban - Célkitűzések Európa 2020 stratégia Intelligens,

Részletesebben

előzetes vitarendezési kérelmet

előzetes vitarendezési kérelmet E l ő z e t e s V i t a r e n d e z é s i k é r e l e m Alulírott Papp Attila a Konica Minolta Magyarország Kft, mint ajánlattevő (továbbiakban: Kérelmező) nevében a Nyomatmenedzsment rendszer kialakítása

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE.

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. DA-RIÜ Khe. feladatai és a DA-RIÜ projekt moduljai FELADATOK K+F és innováció fejlesztése,

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

Az uniós támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzési tapasztalatok

Az uniós támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzési tapasztalatok Az uniós támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzési tapasztalatok Dr. Dencső Balázs, Főigazgató Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság 1 Felügyeleti szervek, az ellenőrző hatóság szerepe Európai Számvevőszék

Részletesebben

A közbeszerzési törvény szabályainak változása. változása

A közbeszerzési törvény szabályainak változása. változása A közbeszerzési törvény szabályainak változása ETK zrt. 2010. február Az előadás felépítése Gyakorlati alkalmazási kérdések kezelése a Kbt. módosításában - Formai megközelítés mérséklésére irányuló változások:

Részletesebben

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Dr. Grasselli Norbert igazgató Pályázati programok harmonizálása 8 pályázatból álló portfolió: az a pályázók részéről a legnagyobb érdeklődést kiváltó pályázati

Részletesebben

A magyarországi elektronikus közbeszerzés terjedésének feltételei a piaci szektorban című kutatási program

A magyarországi elektronikus közbeszerzés terjedésének feltételei a piaci szektorban című kutatási program A magyarországi elektronikus közbeszerzés terjedésének feltételei a piaci szektorban című kutatási program A kutatás a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központjának támogatásával jött létre (GVH

Részletesebben

LCA-alapú közbeszerzés? Az EFFECT projekt. Buday-Malik Adrienn, igazgatóhelyettes 2012.03.13.

LCA-alapú közbeszerzés? Az EFFECT projekt. Buday-Malik Adrienn, igazgatóhelyettes 2012.03.13. LCA-alapú közbeszerzés? Az EFFECT projekt Buday-Malik Adrienn, igazgatóhelyettes 2012.03.13. Röviden -A NORRIA bemutatása, kapcsolódó kompetenciaterületei -Az új KBT zöld szempontjai, cselekvési terv -Az

Részletesebben

SZTERÉNYI ÜGYVÉDI IRODA RECHTSANWALTSSOZIETÄT LAW FIRM

SZTERÉNYI ÜGYVÉDI IRODA RECHTSANWALTSSOZIETÄT LAW FIRM SZTERÉNYI ÜGYVÉDI IRODA RECHTSANWALTSSOZIETÄT LAW FIRM 1011 BUDAPEST, FŐ UTCA 14-18. Címzett: Kérelmező részére E-mail útján Másolatban: Valamennyi ajánlattevő részére E-mail útján Küldi: dr. Szterényi

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A CENTRAL EUROPE (KÖZÉP-EURÓPA) Transznacionális Program a 2014-2020-as programozási periódusban a közép-európai

Részletesebben

Nemzeti Klaszter Konferencia

Nemzeti Klaszter Konferencia Nemzeti Klaszter Konferencia 2012. Március 27. Pécs Tartalom DCCA rövid bemutatása Duna Stratégia rövid bemutatása A klasztertevékenységek kapcsolódása a Stratégiához / PA 8/ PA 8 terület projektpéldáinak

Részletesebben

A kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés (Pre-commercial Procurement, PcP)

A kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés (Pre-commercial Procurement, PcP) A kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés (Pre-commercial Procurement, PcP) Hlács András referens 2013. május 8. Innováció a közbeszerzésben EU2020 Az európai gazdaságnak 2020-ra intelligenssé, fenntarthatóvá,

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Oktatói önéletrajz Dr. Tátrai Tünde

Oktatói önéletrajz Dr. Tátrai Tünde egyetemi docens Gazdálkodástudományi Kar Logisztika és Ellátási Lánc Menedzsment Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: 1995-2001 Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar 1991-1997 Budapesti Közgazdaságtudományi

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

A LIFE Program és a LIFE Éghajlat-politikai Alprogram bemutatása

A LIFE Program és a LIFE Éghajlat-politikai Alprogram bemutatása A LIFE Program és a LIFE Éghajlat-politikai Alprogram bemutatása Olti Máté osztályvezető I. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. április 28. I. A LIFE Program A LIFE az Európai Unió pénzügyi finanszírozási

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

Telefon: +36 66441536

Telefon: +36 66441536 13. melléklet a 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelethez EURÓPAI UNIÓ Az Európai Unió Hivatalos Lapjának Kiegészítő Kiadványa 2, rue Mercier, L-2985 Luxembourg Fax: (352) 29 29 42 670 E-mail: ojs@publications.europa.eu

Részletesebben

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT Alsózsolca Város képviselő-testülete, a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználása és nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának

Részletesebben

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével. HONLAP tartalom Előzmények: Biharkeresztes Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program (ÁROP) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyú kiírás keretében benyújtotta Biharkeresztes Város

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben