KRAICINÉ SZOKOLY Mária PhD Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai Pszichológiai Kar

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KRAICINÉ SZOKOLY Mária PhD Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai Pszichológiai Kar"

Átírás

1 KRAICINÉ SZOKOLY Mária PhD Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai Pszichológiai Kar Idegennyelvoktatás és felnőttképzés Az előadás elhangzott az Apáczai Napokon Győr NYME Európai és hazai dokumentumok a nyelvoktatásról Egy filológiai tanulmány adata szerint 1 a világ lakosságának több mint 70 %-a többnyelvű, ami azt jelenti, hogy az anyanyelvük mellett otthonosan mozognak és kommunikálnak más nyelveken is, többnyire a velük együtt élő, más anyanyelvű és kultúrájú nyelvközösségekkel 2, tehát mentalitásukban befogadják a más kultúrákat Már a 2000-ben, az európai nyelvi akadémiák értekezletén szorgalmazták a többnyelvűség és a kulturális sokszínűség fejlesztését, miszerint Az európai többnyelvűség fenntartásában az idegennyelv-oktatásra fontos szerep hárul. Az idegennyelvek oktatásának legkésőbb az általános iskolában el kell kezdődnie közös európai minőségi mércéknek megfelelően. Az idegennyelv-oktatás célja két európai idegennyelven való írásos és szóbeli cselekvőképesség elsajátítása, valamint további nyelveken az értés- és olvasási készségek kifejlesztése. Cél továbbá a szomszédos országok nyelveinek megismertetése, közvetítése. Számos Európai tanácsi dokumentum 3 hívja fel a figyelmet a nyelvi, ezen belül a működőképes idegennyelvű tudás fontosságára, mivel a soknyelvű Európában a nyelvismeret a mobilitás és a társadalmi-gazdasági versenyképesség egyik fontos feltétele. Ezek között témánk szempontjából különös figyelmet érdemelnek az alábbiak márc lisszaboni Európa tanácsi határozat, amely az idegen nyelveket befogadja az egész életen át tartó tanulás révén biztosítandó új alapvető készségeket meghatározó európai keretrendszerbe. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 22. cikke elismeri, hogy az Unió tiszteletben tartja a kulturális, vallási és nyelvi sokféleséget. Az Európa Tanács március i barcelonai nyilatkozata, amely további intézkedésekre szólított fel az alapkészségek elsajátításának javítása, különösen az ajánlott két idegennyelv igen fiatal életkorban kezdődő tanítása révén. A nyelvtanulás és a nyelvi sokszínűség ösztönzése: cselekvési terv c július 24-i bizottsági közlemény, s az azt követő, a cselevési terv végrehajtásáról szóló szept. 25-i bizottsági jelentése. A képesítések és szakmai alkalmasság átláthatóságának egységes közösségi keretéről (EUROPASS) szóló december 15-i, 2241/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat. Az ÚJ keretstratégia a többnyelvűség ösztönzésére. c november 22-i bizottsági közlemény, amely felöleli a nyelvek támogatására és a polgárokkal folytatott kommunikáció javítására irányuló külső és belső fellépéseket. 1 Komlósi László-Knipf Erzsébet: Modern Filológia Közlemények, Volume 4/1.pp (letöltés: szept.) 2 u.a. Szerzők szerint a nyelvközösséget identitásformáló kulturális narratívák tartják össze, amelyben a nyelviség, illetve az egynyelvűség a nyelv által létrehozott társas valóságra vonatkozó reflexív élmények segítségével inherens világteljességet hoz létre. Ebben a közegben nyelv és kultúra specifikus mintázatokat sajátítanak el a nyelvközösség tagjai, amely hatékonyan működő általános társas-interaktív képességeket biztosít számukra interkulturális kontextusokban való érintkezésekhez. A közösségi nyelvek megállapodáson nyugvó közvetítőeszközöknek tekinthetők, amelyek tapasztalati élmények alapján kialkudott társas valóságit hoznak létre. 3 1

2 Az Európai nyelvi Kompetenciamutatóról szóló május 19-i tanácsi következtetések, amelyek megerősítették, hogy az idegennyelvi készségek, valamint a népek közötti kölcsönös megértés elősegítése a munkaerő mobilitásának előfeltétele és hozzájárulnak az Európai Unió gazdaságának versenyképességéhez; Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kompetenciákról szóló december 18-i európai parlamenti és tanácsi ajánlás, melyek egyike az idegennyelven folyó kommunikáció; Az európai kulturális menetrendről szóló november 16-i tanácsi állásfoglalás, mely a többnyelvűséget a kulturális örökség népszerűsítését szolgáló egyik kiemelt cselekvési területként határozza meg. A dokumentumok közül jelentőségében kiemelkedik az Európai Parlament és a Tanács 2006/962/EK sz. ajánlásában megfogalmazott Európai Referenciakeret, amely kulcskompetenciák európai szintű fogalmi megállapodását jelenti és az alábbiak szerint határozza meg az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákat. (A kulcskompetenciák azok az ismeretek, képességek, attitűdök, amelyek az egyén és a társadalom szempontjából is lényeges eredmények eléréséhez szükségesek.) A nyelvi kompetenciák fontosságát jelzi az a tény, hogy a kulcskompetenciák között első helyen a kommunikáció, s második helyen az idegen nyelven folytatott kommunikáció szerepel. 1. az anyanyelven folytatott kommunikáció 2. az idegen nyelveken folytatott kommunikáció 3. matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén 4. digitális kompetencia 5. a tanulás elsajátítása 6. szociális és állampolgári kompetenciák 7. kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia, 8. kulturális tudatosság és kifejezőkészség Az Európai Tanácsa május i többnyelvűségről szóló nyilatkozatában, ami az idegennyelvoktatást illeti az EU általjavasolt Közös Európai Referenciakeret hat nyelvi tudásszintet különböztet meg: A1 Minimum-szint A2 Belépő-szint B1 Küszöb-szint B2 Közép-szint C1 Haladó-szint C2 Mester-szint Hazánkban is jelentős mértékű változások mentek végbe a nyelvoktatás területén, mégis, továbbra is kiemelten kell kezelni a felnőttek képzésében az idegennyelvoktatás kérdését. Egy Oktatási minisztériumi anyag szerint: a lakosság nyelvtudásának javítása érdekében a nyelvoktatás és tanulás terén is jelentős előrehaladás szükséges: növelni kell a két, vagy több idegen nyelvet beszélő, a nyelvet készség szinten használni képes diákok számát; emelni kell a tartalomalapú nyelvoktatást megvalósító közoktatási intézmények számát, valamint hangsúlyt kell fektetni a felsőoktatásra, a szaknyelvi tananyag fejlesztésre és 2

3 oktatásra, a pedagógusok képzésére, átképzésére, továbbképzésére valamint a felnőttképzésre. Egyúttal a formális nem formális és informális keretek között folyó nyelvoktatás hatékonyabbá tétele érdekében a nyelvoktatás módszertani megújítása, infrastrukturális feltételeinek javítása mellett szükséges az informatika és a hírközlés nyújtotta lehetőségek maximális kiaknázása. A nyelvoktatással kapcsolatos magyar dokumentumok közül felnőttképzési vonatkozásból mindenképpen említést érdemel az OM Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya és az Európa Tanács Nyelvpolitikai Főosztálya szakértői csoportja által ban kidolgozott Nyelvoktatás politikai arculat c. 4 dokumentuma, amely összegzi a nyelvoktatás jelenlegi magyarországi helyzetét és a jövőbeli elképzeléseket. Az anyag megállapítja, hogy a szakma orientált nyelvtanítást és felnőttoktatást folytató pedagógusok és iskolák több nemzetközi projektnek köszönhetően metodikával, szakmai kapcsolatrendszerrel és együttműködési projekt-tapasztalattal rendelkeznek. 5 Ugyanakkor megállapítja, hogy a távoktatással történő nyelvtanulásnak még nincs meg a módszertani kultúrája 6, érdekes és meglepő az a megállapítás miszerint A nyelvtanulás-nyelvtanítás kultúra specifikus arculata, az interkulturális és plurikulturális kompetencia szerepe mostanában kezd tudatosodni a nyelvpedagógusok zömének a fejében, és így lehetősé válik az ezekkel kapcsolatos szakmai ismeretek további bővítése. E kijelentést az egyetemek nyelvi tanszékein oktató kollégák bizonyára tiltakoznának. Magyarországi helyzetkép 7 Magyarországon a nyelveket beszélők elsősorban az angol és német nyelvet birtokolják, a hosszú évekig tartó orosznyelv tanítás nem volt eredményes. Használható angol nyelvtudással éves népesség 17%-a, némettudással 10%, más nyelveken a vizsgált korosztály 4%-a beszél. Orosz nyelvtudással a 30-on felülieknek csupán 2%-a rendelkezik éves magyar népesség 45%-a egyáltalán nem beszél nyelveket, a 45 év alattiaknak csak 7%-a felel meg annak az Uniós követelménynek, hogy legalább mindenki legalább két nyelvet beszéljen az anyanyelvén kívül. A évesek 25%- a mondhat magáénak szélesebb körben használható, tehát legalább B1 idegennyelv tudást, Alacsonyabb (A1,A2) tudásszintű a 30%, nyelvvizsga szintű tudással 11% rendelkezik. (35.ábra). Mivel a nyelvoktatás egyre inkább az oktatás középpontjába kerül (diplomaszerzés feltétele, felvételi pluszpontszám), ezért a nyelveket beszélők aránya jóval magasabb a fiatalabb korosztályokban, nagyobb arányban, több nyelvet és intenzívebben 4 Nyelvoktatás politikai arculat letöltés 2008 október u.o. 14. p. 6 u.o.15. p. 7 A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a nemzeti felnőttképzési Intézet megbízásából a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének támogatásával 2004-ben 1000 fős, véletlenszerűen kiválasztott éves reprezentatív mintán az idegennyelvekkel kapcsolatos attitűdök, az idegennyelv tanulás és az idegennyelv-tudás felmérésére. Elsősorban a nyelvtanulási életút, a nyelvtanulási szokások és attítűdök feltárására került sor. 3

4 tanulnak. 8 A fő tendencia az angol nyelv felé tolódik el, ez lesz a jövőben első idegennyelv, és a német csak az egyik lesz a második idegennyelvek között. A nyelvtudás erőteljesen kapcsolódik az iskolai végzettséghez, a diplomás népesség 70%-a beszél legalább egy nyelven B1 szinten, és minden ötödik beszél még egy nyelvet. Az érettségizetteknél ez 26%, az érettségivel nem rendelkezők között ez az arány 5%. A nyelvismetret jelentőségének gyors növekedését jelzi az a tény, hogy minden tizedik 45 év alatti aktív kereső olyan munkát végez, amelynek során rendszeresen használnak idegen nyelveket. Az idegennyelv oktatása sok éven keresztül ingyenes volt rendszerváltás óta a növekvő elvárások miatt megnőtt a nyelviskolákba, vagy magán nyelvtanárhoz járók száma. A nyelvtanulás költségeihez való hozzájárulás a leggyakoribb munkahelyi támogatási forma. A nyelviskolába járók aránya a éveseknél lényegesen nagyobb, mint a éves korosztálynál. Kutatás a felnőttek nyelvtanulásáról A TIT győri Pannon Egyesülete egy létrehozandó Határon Átnyúló Felnőttképzési Nyelvi Módszertani Központ (a továbbiakban: Módszertani Központ) létesítésére irányuló projekt keretében őszén kutatást végzett a felnőttek idegen nyelv ismeretére, tanulására vonatkozóan, az osztrák-magyar határ két oldalán, Nyugat- Dunántúlon, Burgenlandban, Bécsben és Alsó-Ausztria déli részén. A helyzetelemzés célcsoportja egyrészt a felnőtt lakosság volt (azok a felnőttek, akik idegen nyelvet tanulnak, illetve azok, akik most nem tanulnak); valamint nyelviskolákban és felnőttképzésben dolgozó nyelvtanárok. A kutatás célja a nyelvoktatással kapcsolatos tapasztalatok összegyűjtése és összegzése volt, a Módszertani Központ létrehozása és majdani működtetése szempontjából. A kutatás keretében megtörtént a felnőtt lakosság idegennyelv-tudásának felmérése, a fejlesztési lehetőségek keresése, továbbá tájékozódás a nyelvoktatás módszertanának, hatékonyság növelésének lehetőségeiről a nyelvtanárok és a tanulók szemszögéből. A kutatás módszere: a felnőtt tanulók reprezentatív mintán (371 magyar és 150 osztrák megkérdezett) alapuló kérdezőbiztos általi kérdőíves lekérdezése, valamint felnőttoktató intézményeknél dolgozó nyelvtanárok kérdőíves és interjús megkérdezése. Jelen előadásban a felnőtt tanulók kérdőíves és a nyelvtanárok interjús válaszaira építünk: hat magyar és tizennégy osztrák nyelvtanárral készített interjú. Összefoglalóan megállapítható, hogy a magyar és osztrák nyelvtanulók körében a legnépszerűbb az angol nyelv. A megkérdezettek többsége több éven keresztül tanult angolul, ideiglenesen hagyta abba, valamennyien úgy vélik, hogy folytatni 8 A felmérés szerint minden korosztály az angoltudását fejlesztené a legjobban, leginkább a évesek, akiket a rendszerváltás a középiskolában, a nyelvtanulás szempontjából leghatékonyabb életszakaszban érte. 9 A projekt címe: Határon Átnyúló Felnőttképzési Nyelvi Módszertani Központ létesítése, azonosítója: AT-HU/06/01/141 4

5 fogják, mert alapvető követelménynek tekintik egy idegen nyelv ismeretét. A megkérdezettek szerint sem a magyar, sem az osztrák iskolarendszerű nyelvi képzés nem megfelelő, de hatékonynak találják az iskolarendszeren kívül működő nyelvoktatást mindkét országban. Az osztrák és magyar megkérdezettek megfelelőnek tartják a nyelvi képző központok számát, mégis az osztrákok háromnegyede, a magyarok fele több mint fele szerint szükséges lenne további új módszereket alkalmazó intézményekre. A nyelviskola megválasztásakor mindkét országban elsődleges szempont a barátok, munkatársak véleménye. A magyaroknál fontos a nyelvvizsgázási lehetőség, az osztrákoknál az iskola gyors megközelíthetősége. A módszertant illető különbség: a magyar tanulók a szituációs helyzetgyakorlatokat, az osztrákok a történetek tanulását szeretik. Az osztrák és magyar nyelvtanárok egyaránt hangsúlyozzák a módszertani továbbképzések fontosságát. Az eredmények általában a felnőttképző, különösen a nyelvoktató intézmények számára adnak friss információkat a fejlesztéshez. A kérdőíves vizsgálat eredményei a magyar nyelvterületen nyelvet nem tanulók körében A kérdőívet 235 fő felnőtt töltötte ki a Nyugat-dunántúli Régióban, értékelhető volt 228 válasz (97%). A 228 válaszoló közül közül mindenki tanult angol vagy német nyelvet, vagy mindkettőt, a többség németet (87,23%), de sokan (77,87%) tanultak angolul, a többi nyelv aránya alacsony. 10 A megkérdezettek több, mint 90 %-a több évig tanult idegen nyelvet, csupán, nyolc fő jelezte, hogy két évig tanult, két fő egy évig, három fő csak néhány hónapig tanult. A megkérdezettek valamivel több, mint 10 %-a rendelkezik középfokú nyelvvizsgával. A legtöbben angol és német nyelvből szereztek komplex középfokú nyelvvizsgát. Angol nyelvből 28 főnek, német nyelvből 27 főnek van középfokú szóbeli és írásbeli nyelvvizsgája. Ezen kívül 24-en tettek sikerrel alapfokú komplex nyelvvizsgát (angolból 8 fő, németből 16 fő.) Felsőfokú nyelvvizsgával angol nyelvből senki, németből 1 fő rendelkezik. Arra a kérdésre, hogy miért hagyta abba a tanulást a válaszolók többféle választ adtak. Mintegy 13%-a azért, mert megszerezte a nyelvvizsgát, és 80 %-uk azt jelezte, hogy csak ideiglenesen hagyta abba a nyelvtanulást. Az abbahagyás fő okaként az időhiányt jelölték meg (30fő), csak 12 fő válaszolta azt, hogy az oktató miatt ment el a kedve a tanulástól, míg 4 fő a nyelv nehézsége miatt hagyta abba és ugyancsak 4 fő válaszolta azt, hogy képtelen volt megtanulni a nyelvet. Arra a kérdésre, hogy miért szükséges nyelvet tanulni, a megkérdezettek több mint 40 %-a a külföldi munkavállalást, 40 % a magyarországi munkavállalást, 37 % a továbbtanulást, 34%-a a nyelvtudást, mint alapvető követelményt jelölte meg. Közel negyede a kapcsolatfelvételben játszott szerepét hangsúlyoztat. 10 (Francia 21 fő (8,94%), olasz 15 fő (6,38%), spanyol 9 fő (3,83%), orosz 16 fő (6,81%) egyéb szláv nyelv 5 fő (2,13%), eszperantó 4 fő (1,702%), és 11-en (4,68%) egyéb nyelvet, ebből 7 fő (2,98%) latint és 4 fő (1,702%) lovárit. 5

6 Arra kérdésre, hogy a hazai iskolarendszerű nyelvoktatást milyennek ítéli meg, a megkérdezettek többsége legalább részben egyetértett azzal, hogy kevés a képzési óraszám. A tanári módszertant és ösztönzést a megkérdezettek kétharmada (70 fő) teljes egészben, vagy részben nem tartja (70 fő) megfelelőnek, Mintegy egyharmada nem találja jónak a tananyagokat és közel a fele úgy látja, hogy nagyok a csoportlétszámok. A többség úgy látja, hogy a motivációval nincs baj, azaz nem a motiváció hiánya a nem tanulás oka. A többség kritikusan úgy látja, hogy a magyar idegennyelv-oktatás túlságosan nyelvtan-centrikus és elméleti megközelítésű, nem eléggé kommunikáció orientált. A képzések hatékonyságáról megoszlanak a vélemények (55 fő egyetért, 36 fő nem, 71 fő részben egyetért, részben nem). Az iskolarendszeren kívüli nyelvoktatásról a megkérdezettek többségének az a véleménye összességében hatékonyabb az iskolarendszerűnél. A többség megfelelőnek és rugalmasnak tartja a képzést, a tanári módszertant pedig korszerűnek. A legtöbben részben vagy teljesen egyetértenek azzal is, hogy a tanári követelményrendszer illeszkedik a felnőttkori sajátosságokhoz. A többség (részben, vagy teljesen) egyetért azzal, hogy a nyelvtani modulok megfelelő súllyal szerepelnek a kommunikációs modul mellett, tehát kellően kommunikáció orientáltnak tartják az iskolarendszeren kívüli nyelvoktatást. Ugyanakkor a megkérdezettek negyede (49 fő) úgy látja, hogy a tankönyvek és az órai anyagok nem segítik az önálló tanulást. A képző intézményekkel való ellátottságot a válaszolók közel 70 %-a jónak tartja a régióban. Arra a kérdésre, hogy milyen alapon választanak iskolát, a megkérdezettek több mint fele a barátok, munkatársak ajánlásait jelölte meg, mintegy 12 % a kis létszámcsoport és a rugalmas időbeosztást,, 15 % az iskola gyors elérhetőségét jelölte meg. 10 % alatt szerepel az iskola alkalmazott módszerei, illetve a tanár személye, vagy a szóróanyagok figyelemfelhívó ereje. A képzés utáni nyelvvizsgázási lehetőséget a nyelviskola megválasztásakor 41-en (17,44%) tartották fontosnak. Fontos azonban megjegyezni, hogy a nyelvtanár felnőttképzés módszertani felkészültségét a megkérdezettek közel 90 %-a fontosnak, több mint 30 %-a nagyon fontosnak tartja. A pedagógus-andragógus szerepek azonosságára és különbségére vonatkozó kérdésre adott válaszok ennek ellent mondanak, miszerint a válaszolók 40 %-a szerint az andragógus szerep sokban azonos a pedagóguséval, pedagógiai alap nélkül nem lehet andragógiai tudás, kompetencia. A megkérdezettek csupán 22 %-a gondolta úgy, hogy az andragógus szerepei jól megkülönböztethetők a pedagógusokétól, az andragógusnak jól körülírható, szerepei, feladatai vannak. Az oktatók tudásának frissítését ugyanakkor mindenki fontosnak tartja. A megkérdezettek több mint fele nagyon fontosnak tartja, 37 %-a fontosnak tartja a kérdést, és senki nem válaszolta azt, hogy egyáltalán nem tartja fontosnak. A kérdőíves vizsgálat eredményei a magyar nyelvterületen nyelvet tanulók körében 6

7 A 143 fő megkérdezett mintegy 80 %-a tanul, vagy tanult angolt, több mint 80 %-a pedig németet. A többi nyelvet tanulók száma nem jelentős 11. A megkérdezettek közel 90 %-a több éve tanul nyelvet. A nyelvtanulás okaként a megkérdezettek háromnegyed része azt válaszolta azt, hogy ez ma már alapvető követelmény, több mint 40 % a külföldi munkavállalást, 20 %-20% a továbbtanulást, és a magyarországi munkavállalást jelölte meg. 10 % jelezte, hogy a kapcsolatok felvételéhez tartja fontosnak a nyelvtanulást. Az iskolarendszerű nyelvoktatásról alkotott vélemény a nem nyelvtanulókkal történő összehasonlításban azt mutatja, hogy kevesebben gondolják úgy hogy a hazai iskolarendszerű nyelvi képzés keretében kevés az órák szám. Ami a tanári módszertant illeti, a megkérdezettek több mint fele úgy látja, hogy a tanári módszertan és ösztönzés nem megfelelő. A megkérdezettek közel fele elégedett a tankönyvekkel és a csoport létszámokkal. hasonlóképpen a legtöbben nem gondolják azt, hogy alacsony a nyelvtanulási motiváció a tanulók körében. Körülbelül ugyanannyian találják a nyelvoktatást túlságosan nyelvtan-centrikusnak, mint ahányan nem. Azonban többen nem tartják eléggé kommunikáció orientáltnak a képzéseket. A képzés hatékonyságáról a nem nyelvtanulók csoportjához hasonlóan a vélemények nagyjából egyenlően oszlanak meg. Az iskolarendszeren kívüli nyelvi képzést a megkérdezettek közül a legtöbben legalább részben megfelelőnek, és rugalmasnak tartják, és egyetértenek azzal (legalább részben), hogy a tanári módszertan korszerű, alkalmazkodik a megváltozott igényekhez, és hogy a tanári követelmény-rendszer illeszkedik a felnőttkori sajátosságokhoz. 61 fő válaszolta azt, hogy megfelelő a számarány egy csoportban, ezzel még 26 fő többé-kevésbé, és 21 csak részben ért egyet. A válaszadók többsége legalább részben egyetért azzal, hogy a tankönyvek, órai anyagok segítik az önálló tanulást és a nyelvtani modul megfelelő súllyal szerepel a kommunikációs modul mellett. A legtöbben egyetértenek azzal is, hogy elsősorban kommunikáció orientált a nyelvtanítás és összességében hatékony. A lakóhely nyelviskolákkal való ellátottságával a megkérdezettek többsége elégedett. Arra a kérdésre, hogy minek alapján választ nyelvtanulási lehetőséget, a megkérdezettek 40 %-a a barátok, munkatársak ajánlásait, valamivel több mint 30 % a képzés utáni nyelvvizsgázási lehetőséget, egynegyede a kis létszámcsoport és a rugalmas időbeosztást, egynegyede az iskola módszereit, 14% a szóróanyagokat és az iskola által készített tájékoztatóanyagot jelölte meg, 7% az iskola gyors elérhetőségét. Az oktatók felnőttképzés módszertani felkészültségét a nagy többség nagyon fontosnak tartja. A pedagógus-andragógus szerep különbsége nem nagyon volt értelmezhető a megkérdezettek számára, az arányok nagyjából megfelelnek a most nyelvet nem tanuló célcsoport véleményével. Hasonló a vélemény az oktatói képességek kompetenciák fejlesztésének szükségességére vonatkozó kérdés estében, ahol közel 70 % fontosnak tartja az oktatók továbbképzését. A megkérdezettek fele a módszertant illetően (47-47 fő) a történetek és a szituációk tanulását kedvelik és egynegyede nem kedveli (52 fő) a nyelvtani szabályok tanulását. A szavak és mondatok tanulásával és a fordításokkal kapcsolatban inkább megoszlanak a vélemények. 11 (francia 15 fő (10,49%), olasz 28-ó fő (19,58%), spanyol (7fő 4,89%), orosz (3 fő, 2,1%),egyéb más nyelvet (10 fő,7%). 7

8 A kérdőíves vizsgálat eredményei az osztrák nyelvterületen nyelvet nem tanulók körében A kérdőívet 45 fő töltötte, valamennyi értékelhető volt. Elsősorban az angol, orosz és spanyol jelentett korábbi nyelvtanulási tapasztalatot. (A 45 megkérdezett nyelvtanulása nyelvterületenként erősen szór: 31-en tanultak angolt, 9-en tanultak franciául, 5-en olaszul, 16-an spanyolul, és 19-en oroszul. 2 fő választott egyéb szláv nyelvet, 1 fő eszperantót, és 14-en egyéb nyelvet.) A tanulási idő nem különbözik jelentősen a magyar válaszoktól, a döntő többség, több évig tanulta valamely idegen nyelvet. A nyelvvizsga meglétére mindössze 17-en válaszoltak: angol nyelvből 4 fő alapfokú szóbeli, 7 fő komplex középfokú, 4 fő komplex felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Ezen kívül 2 főnek van középfokú szóbeli és írásbeli nyelvvizsgája spanyol nyelvből. A tanulmányok abbahagyásának indokaként a 45 megkérdezett közül 2 fő hagyta abba a nyelvtanulást a nyelvvizsga megszerzése miatt, 29 fő csak ideiglenesen hagyta abba, és úgy gondolja, hogy később folytatni fogja. Az abbahagyás okaként 11 fő az időhiányt jelölte meg. Senki nem válaszolta azt, hogy az oktató miatt hagyott fel a nyelvtanulással, a választott nyelv nehézsége miatt 2 fő nem folytatta a nyelvtanulást és csak 1 fő válaszolta azt, hogy képtelen volt megtanulni a nyelvet. Az idegennyelv tanulás szükségességének okaként a megkérdezettek 60%-a válaszolta, hogy ma már alapvető követelmény az idegen nyelvek ismerete. 7 % szerint az idegen nyelv tanulására a továbbtanuláshoz van szükség. Közülük 1 fő a magyarországi munkavállaláshoz, 7 fő pedig külföldi munkavállaláshoz látja szükségesnek az idegennyelv-ismeretet és csak 7 fő) jelölte meg válaszként a kapcsolatépítést. Az iskolarendszerű nyelvoktatásról osztrák oldalon a most nyelvet nem tanulók körében a vélemények eltérnek a magyaroktól, de lehetséges, hogy ennek oka a megkérdezettek alacsony számából adódik. Jellemző, hogy a bár a megkérdezettek mindegyike válaszolt, 11 fő a módszertani kérdésekre nem tudott választ adni. A többség osztrák oldalon is kevésnek tartja az óraszámot, de a tanári módszertant és ösztönzést a a válaszolók 60 %-a megfelelőnek találta. Hasonlóképpen a többség jónak tartotta a tananyagokat és a tankönyveket. Megoszlanak a vélemények a csoportlétszámot illetően egyharmada magasnak, a többség megfelelőnk tartja. hasonlóképpen a többsége megfelelőnek tartotta a motivációt a nyelvtanulására. A többség túlságosan nyelvtan-centrikusnak és elméletinek és kevéssé kommunikáció orientáltnak tartja az osztrák oldalon a nyelvoktatást. Az osztrák iskolarendszeren kívüli idegennyelvi képzést a megkérdezettek többsége megfelelőnek és rugalmasnak tartja, több mint fele a tanári módszertant is korszerűnek, a megváltozott igényekhez alkalmazkodónak tartja. A megkérdezettek 80 %-a úgy látja, hogy a csoportlétszám megfelelő és a tankönyvek és órai anyagok jól segítik az önálló tanulást. A többség legalább többé-kevésbé egyetért azzal is, hogy a képzés során a nyelvtani modul megfelelő súllyal szerepel a kommunikációs modul mellett, azaz kommunikáció orientáltnak tekintik az osztrák nyelvoktatást. Közel 70 % hatékonynak ítéli az iskolarendszeren kívüli nyelvi képzést. A megkérdezettek szinte teljes populációja úgy látja, hogy elegendő a nyelviskola. Az iskolaválasztásnál első helyen az iskola gyors elérhetősége, második helyen a kis létszámcsoport és a rugalmas időbeosztás, és csak harmadik helyen szerepelnek a 8

9 barátok, munkatársak ajánlásai. Szinte minden megkérdezett fontosnak tartja, hogy a nyelvet oktató tanár rendelkezzen módszertani és felnőttoktatási ismeretekkel. Az osztrák megkérdezettebben a magyaroknál fontosabbnak ítélik a módszertani felkészültséget és világosabban látják a pedagógus és andragógus szerepek különbségét. A válaszadók egyike szerint sem egyezik meg a két szerepegyüttes. a válaszolók közel fele szerint az andragógus szerepei jól megkülönböztethetők a pedagógusokétól, jól körülírható, szerepeik, feladataik vannak. A 45 válaszoló közül 19 fő azt válaszolta, hogy az andragógusi szerep sokban azonos a pedagóguséval, pedagógiai alap nélkül nem lehet andragógiai tudás, kompetencia.) Hasonlóképpen mindenki legalább részben fontosnak tartja az oktatók ismereteinek bővítését, tudásuk frissítését. A nyelvtanulás kedvelt elemei különböznek a magyarokétól. A legtöbben a történetek tanulását kedvelik (28 fő), a szavak és mondatok, valamint a nyelvtani szabályok tanulását pedig egyáltalán nem kedveli a többség, inkább a szituációk tanulását részesíti előnyben A leginkább megoszlanak a vélemények az idegen nyelvre és idegen nyelvről történő fordítással kapcsolatban, a legtöbben ezeket nem nagyon kedvelik. A nyelvi intézmény kiválasztásakor a 45 válaszoló közül 15 fő a nyelviskola közelségét, 16 fő a nyelviskola tanári karát, 3 fő pedig az iskola minőségbiztosítását tekintené döntő szempontnak. 10 fő fontosnak tartja a felnőttekre tekintettel lévő oktatási formát (rugalmasság, követelményrendszer), 1 fő pedig előnyként értékeli, ha a nyelvvizsgázás lehetősége és az oktatás között szoros a kapcsolat. A kérdőíves vizsgálat eredményei az osztrák nyelvterületen nyelvet tanulók körében A kérdőívet 105 fő töltötte ki, valamennyi értékelhető volt. A 105 fő megkérdezettből 74-en tanulnak angolt, 28-an franciát, 21-en spanyolt. 12 fő oroszt, 9 fő olaszt tanul. 12 A tanulási idő vonatkozásában megállapítható, hogy a válaszolók több mint közel fele több éve tanul idegen nyelvet, közülük 19-en egy éve, 25-en két éve, és csak 4 fő jelezte, hogy csak néhány hete tanul. A nyelvtanulás okaként mintegy 40 % gondolja, hogy ma már alapvető követelmény, 21 fő a továbbtanulást jelölte meg. 20 fő a külföldi munkavállaláshoz tartja szükségesnek a nyelvtanulást, azonban senki nem válaszolta, hogy a magyarországi munkavállaláshoz szükséges idegen nyelvet tanulni. 19 főnek a kapcsolatok felvételéhez van szüksége a nyelvtanulásra. Sokan nem tudják megítélni az iskolarendszerű nyelvoktatást. A módszertant illetően a megkérdezettek közül a legtöbben többé-kevésbé, vagy részben egyetértenek abban, hogy alacsony az óraszám, de a megkérdezettek több mint fele szerint a tanári módszertan és ösztönzés megfelelő. A megkérdezettek háromnegyede szerint jók a tankönyvek és a tananyagok. Ami a csoportlétszámokat illeti megkérdezettek háromnegyede elégedett a csoportlétszámmal és a nyelvtanulási motivációval. A megkérdezettel közel fele teljesen részben nem gondolja azt, hogy túlságosan nyelvtan-centrikus és elméleti a nyelvoktatás, egynegyede a magyarokhoz hasonlóan - ezt felrója a képzéseknek. Szinte a megkérdezettek mindegyike 12 Egéb nyelvek közü: a megkérdezettek közül 3 fő választott egyéb szláv, 12 fő pedig egyéb más nyelvet. 9

10 kommunikáció orientáltnak, és részben, vagy egészben hatékonynak látja a nyelvoktatást az iskolarendszerű képzés keretében. Az iskolarendszeren kívüli képzést a megkérdezettek több mint 60 %-a megfelelőnek, és rugalmasnak tartja, és a tanári módszertan korszerűnek és a változó igényekhez kellően alkalmazkodónak, a tanári követelmény-rendszer a felnőttkori sajátosságokhoz illeszkedőnek tekinti. 86 fő elégedett a csoportlétszámokkal. Megoszlanak a vélemények a tekintetben, hogy a tankönyvek, és az órai anyagok segítik az önálló tanulást: 64 fő egyetért, további 20 fő pedig többé-kevésbé egyetért azzal, hogy a nyelvtani modul megfelelő súllyal szerepel a képzésben s a többség kellően kommunikáció orientáltnak és hatékonynak tartja az osztrák az iskolarendszeren kívüli nyelvoktatást A nyelviskola választás ennél a csoportnál az alábbiakat mutatja: 27 fő az iskola gyors elérhetőségét, 19 fő barátok, és munkatársak ajánlásait, 19 fő a képzés utáni nyelvvizsgázási lehetőséget, 16 fő a kis létszámcsoportot és a rugalmas időbeosztást, 15 fő az iskola módszereit, 8 fő szóróanyagok reklámértékét tarja fontosnak a választásnál. A nyelvtanárok szakmai és felnőttképzés módszertani felkészültségét a többség fontosnak tartja. A válaszolók (36%-a szerint az andragógus szerepei jól megkülönböztethetők a pedagógusokétól, az andragógusnak jól körülírható, szerepei, feladatai vannak. 28 fő válaszolta azt, hogy az andragógusi szerep sokban azonos a pedagóguséval, pedagógiai alap nélkül nem lehet andragógiai tudás, kompetencia. Csupán 4 fő szerint azonosak az andragógus szerepei a közoktatásban dolgozó pedagógus szerepeivel. A megkérdezettek közül mindenki legalább részben fontosnak tartja az oktatók ismereteinek bővítését. A kedvelt tanulási területeknél a megkérdezettek közül a legtöbben a történetek és a szituációk tanulását kifejezetten kedvelik. Az idegen nyelv elsajátítása során a legkevésbé kedvelt a szavak, mondatok, és a nyelvtani szabályok tanulása. A szavak és mondatok tanulását 75 fő, a nyelvtani szabályok tanulását 86 fő egyáltalán nem kedveli. A fordítást idegen nyelvről, illetve idegen nyelvre a megkérdezettek leginkább kedvelik, néha kedvelik, vagy kevéssé kedvelik. A magyar nyelvtanárok véleménye A kérdőíves megkérdezésbe illetve véleményezésbe 6 főt vontunk be. A felmérés a tanárok körében csak kis létszámban történt. A megkérdezett nyelvtanárok többsége egyetemet végzett, szakmai továbbképzésen azonban csak kevesen vettek részt. A megkérdezettek fele.fele arányban dolgoztak hagyományos tanfolyami képzésben illetve esti-levelező oktatásban illetve távoktatásos felnőttképzésben, de egyikük sem oktatott az e-learning eljárással. A válaszadók mindegyike tanít német nyelvet, továbbá ötven százalékuk angolt, és egy-egy fő olaszt és magyar nyelvet is, más tanított nyelv nem szerepelt. A megkérdezettek egyharmada a közoktatás területén folytatja tevékenységét, de a válaszadók mindegyike a felnőttképzésben, egy része a felsőoktatásban is vállal szerepet. Kevesen gondolják úgy, hogy a pedagógusdiploma megszerzése során felkészítették a felnőttoktatás feladatkörére. Mindösszesen 1 fő jelezte, hogy felkészítették a felnőttek képzése során alkalmazandó nem hagyományos, azaz aktivizáló pedagógiai-andragógiai módszerek alkalmazására. Aktivizáló módszertani ismereteket azonban sokat szereztek, részben önművelés útján, részben nyelviskolai 10

11 belső továbbképzéseken, kevesen általános pedagógus továbbképzést jelölték meg a korszerű módszertani ismeretek forrásául. A nyelvoktatói felelősség és elvárások vonatkozásában a megalapozott nyelvismereten van a hangsúly. Kivétel nélkül mindenki hangsúlyozta a nyelvtanuláshoz szükséges türelmet, illetve a nyelv szeretetét és a nyelv megszerettetését, valamint a jó idegennyelvi kommunikációs készséget. Sokan említették a nyelvtanulókkal szemben empátia fontosságát is. A megkérdezettek az andragógus és pedagógus szerepet sokban azonosnak tartják, megjegyzik, hogy pedagógiai alap nélkül nincs felnőttoktatói kompetencia. A válaszadók mindegyike úgy látja, hogy a felnőttoktatásban dolgozó andragógusnak új bánásmódra és pedagógiai gyakorlatra van szüksége, valamint empátiát, türelmet és toleranciát kell gyakorolnia az oktatottak felé. Egy válaszadó kivételével - aki nem tudott válaszolni a kérdésre -, hasonló eredmény született a szélesebb körű ismeretek, tapasztalati és elméleti tudás szükségességének kérdésében is. A válaszadók többsége a felnőttekkel való bánásmódot kiemelt szerepként kezelik és. fontosnak tartják a tanulási környezet minőségét is. A pedagógusi / andragógusi munka legfontosabb szerepét legtöbben a tantárgyi tanárral azonosítják első helyen, majd ezt követi a nevelési szakember illetve a gyermekvédelmi felelős, és az ifjúságsegítő szerepköre. A válaszadók közül volt, aki az innovációs szakember illetve a tervező szakember feladatkörét is vele rokonnak ítélte. Abban a kérdésben, hogy szükségesnek érzik-e a nyelvoktatás megújítását, azaz a tananyagfejlesztést és az új módszertani eljárások kidolgozását, a válaszadók döntő többsége szintén igennel felelt. A fenti igenlően szavazók szerint a változtatások tekintetében a legfontosabb az új szakkönyvek és kiadványok kidolgozása. Nagyrészt egyetértenek abban is, hogy új típusú képzésre volna szükség a tanárképzésben. Egy kivétellel egyetértés volt abban a kérdésben is, hogy több módszertani útmutató kidolgozására van szükség, valamint a különböző korcsoportok szerint speciális pedagógiai ismeretek oktatására a nyelvtanárok körében. A szakmai módszertani központok létrehozásában már nem ennyire egységesek a vélemények, a többség csak viszonylag tartja fontosnak. A válaszadók döntő többsége igenlően felelt arra a kérdésre, hogy általában különböznek-e a közoktatásban és az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben az idegen nyelvek tanításának módszerei, a különbséget az iskolarendszeren kívüli képzések nagyobb szabadságfokában látták. Az elégedettséget vizsgálatra vonatkozó kérdéseket a megkérdezettek egyharmada nem tudta megválaszolni, a többség pedig az elfogadható szinttől a jó minősítésig voksolt. A megkérdezettek valamennyien jónak, többségében pedig megfelelőnek tartják a saját térségükben megvalósuló iskolarendszeren kívül szervezett idegen nyelv oktatását, és annak minőségét. A nemleges válaszolók okként nyelviskolák magas számát, következésképp az oktatás alacsony minőségi szintjét jelölték meg. A felnőttoktatási módok alkalmazásában szórtak a vélemények, a többség a páros munkára esküszik, ezt követi a csoportmunka, de kisebb számban akadnak olyanok, 11

12 akik a frontális osztály- vagy egyéni munkát tartják a legjobbnak. Néhányan a differenciált egyéni munkát illetve a nívócsoportos oktatást látják megfelelőnek. Hasonlóképpen a vélemények nagyon szórnak arra a kérdésre vonatkozóan, hogy van-e különbség a fiatalabb és idősebb korosztály között a nyelvek megítélését illetően. A nyelvoktatás során szükséges szociális képességek rangsorát a versengés illetve az alkalmazkodóképesség, valamint a fegyelmezettség vezeti, míg az együttműködés illetve a problémamegoldás vagy az önfejlesztés nem tűnik hangsúlyosnak a válaszadók szerint. A válaszadók egyöntetű véleményen vannak annak tekintetében, hogy a versengés és az együttműködés egymást segítik az oktatás során. Ehhez a kérdéskörhöz tartozik logikailag a következő kérdés is, melyben arra kérdeztünk rá, hogy a nyelvtanár tanulmányai során játszott-e szerepet a versengés. Egy válaszadó kivételével egyöntetűen igenlő válasz született. Arra a kérdésre, hogy kialakul-e versenyhelyzet a felnőttképzésben, a nyelvoktatás során, a válaszadók kétharmada igenlően válaszolt, a többiek nemlegesen. Arra kérdésre pedig, hogy a nyelvtanár erre a helyzetre az oktatás elősegítése érdekében épít-e, nem egyhangúan válaszoltak a nyelvtanárok: a megkérdezettek fele igenlően, egyharmaduk nemlegesen válaszolt és egy fő nem tudott felelni. A versengéshez köthető módszertani nyelvoktatás igencsak kedvező elbírálást kapott, a megkérdezettek egy fő kivételével igenlően feleltek ennek alkalmazására nézve. A versengésre alapozott módszereknél a felnőttek illetve a gyermekek oktatása esetében különbségek érezhetőek, legalábbis így látja a megkérdezettek többsége. Végezetül arra a kérdésre, hogy szükségesnek érzi-e a térségben egy felnőttképzéssel foglalkozó módszertani központ felállítását, amelyben kiemelt szerepet kaphatna a nyelvoktatási, -tanulási képességfejlesztés, egy fő kivételével, aki nem tudott választ adni, igenlően feleltek a megkérdezettek. 12

13 Az osztrák nyelvtanárok véleménye A kérdőíves megkérdezésbe illetve véleményezésbe 14 főt vontunk be, 6-an tanítanak angolt, 9-en németet, 1 fő franciát, egyikük sem tanít magyar nyelvet. A megkérdezett közül 2 fő főiskolát, 11 fő pedig egyetemet végezett, közülük négy fő részt vett részt a diploma után továbbképzésen. A megkérdezettek közül 9-en tanítanak iskolarendszerben, 3-an felnőttképzésben, 2 fő mindkettőben. 1 fő tanít főiskolán vagy egyetemen, és 1 fő egyéb intézményben (nyelviskolában). 2 fő válaszolta azt, hogy korábban már tanított felnőtteket nyelviskolában, 11 fő nem tanított. A megkérdezettek közül senki nem tanított távoktatásos, e-learning és egyéb más rendszerben sem. A megkérdezettek közül felnőttképzést legalább főiskolai szinten csak 1 fő tanult, 4 fő részben, 9 fő pedig nem tanult felnőttképzést legalább főiskolai szinten. Aktivizáló jellegű, felnőttoktatásban felhasználható, pedagógia-andragógiai módszertani képzésben mindössze 1 fő vett részt, 6 fő részben vett részt, 4 fő pedig nem vett részt. A tanárok meglévő aktivizáló módszertani tudására történő kérdésre kevés volt a válaszadó. (4 fő nem válaszolt, 3 fő pedig nem tudott választ adni.) Csak 2 fő számolt be pedagógus-képzésben szerzett aktivizáló módszertani ismeretekről, de pedagógiai továbbképzéssel senki nem szerzett aktivizáló módszertani ismerteket. Szórványos megnyilatkozások szerint belső nyelviskolai továbbképzés keretében 1 fő, külföldi tanulmányút alatt 2 fő, önálló tanulással 5 fő szerzett aktivizáló módszertani ismereteket. A mai nyelvoktatói elvárásokkal kapcsolatban fontossági sorrendben az alábbiak szerepelnek: az alapos nyelvtudás és nyelvismeretet, a türelem megléte, a megszerettetni a diákokkal a nyelvet és a nyelv szeretetét általában, a diákokkal szembeni empátia, a jó kommunikációs készség. A pedagógus-andragógus szerepekre vonatkozó kérdést nem nagyon tudták értelmezni. (A kérdésre 6 fő nem válaszolt, 6 fő nem tudott választ adni. 2 fő azt válaszolta, hogy az andragógus szerepe megegyezik a pedagógus szerepével. Az új elvárásokat a nyelvtanárok többsége érzékeli. Szinte mindenki egyetértett azzal, hogy a pedagógiánál szélesebb körű ismeretekre, tapasztalatokra és elméleti tudásra van szükség, de a felnőttekkel való kapcsolattartást is kihívásnak érzik a pedagógusok. Szintén fontos kihívásnak tartják a nyelvtanárok az új pedagógiai tevékenységeket, valamint a tanulási környezet figyelembe vételének szempontját.. A pedagógus-andragógus szerepekre vonatkozóan a módszertani szakértő, a pályaválasztási tanácsadó és kisebb részben a minőségbiztosítási szakértő illetve a szabadidő-szervező szerepével azonosítják. A többség fontosnak tartja a továbbképzéseken való részvételt, a nyelvoktatás állandó megújítását. Senki nem adta azt a választ, hogy nem tartja szükségesnek a nyelvoktatás állandó megújítását. Szükségesnek látott változtatások között mindenki említette az új szakkönyvek és módszertani kiadványok megjelenését, valamint új képzés bevezetését a pedagógiai 13

14 főiskolákon. A legtöbben fontosnak tartják, hogy több módszertani útmutató kerüljön a gyakorlatba. A pedagógiai/andragógiai ismeretek elsajátítását szintén fontosnak tartják a válaszadók. Egy módszertani központ is fontos a válaszadók mindegyike szerint. Nem válaszoltak az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli nyelvoktatás hatékonyságával kapcsolatos kérdésekre, mivel nincs teljes rálátásuk a területre. A felnőttképzésben alkalmazott módszerek közül a megemlítés-fontosság sorrendjében a nívócsoportos oktatás és a csoportmunka (12-12 fő) és a pármunka (11 fő) szerepel. A megkérdezettek szerint a diákokat idegen nyelv tanulására az alábbiak motiválják: a leggyakoribb válasz a diákok szeretik a nyelvet, de a nyelvvizsga megléte egyáltalán nem tartják fontosnak. A 13 válaszadó közül 10 fő szerint fontos meghatározó, hogy a mai világban szükség van nyelvtudásra, illetve 9 fő fontosnak tartja a későbbi munkához és a felvételi vizsgához szükséges nyelvtudás megszerzését. A válaszadók a nyelvoktatáshoz közeli képességfejlesztés területén első és második helyen jelölték a csapatmunkát (4 fő), a problémamegoldást (8 fő), valamint az önfejlesztést (7 fő). Ötödik és hatodik helyre tették az önfejlesztést (6 fő), a versenyt (7 fő) és az uralkodó magatartást (6 fő). Összefoglalás A magyar és osztrák nyelvet nem tanulók körében a korábban választott idegen nyelvek közül a legnépszerűbb (magyar oldalon a német mellett) az angol volt. Mind magyar mind pedig az osztrák oldalon megállapítható, hogy a jelenleg idegen nyelvet már nem tanulók többsége több éven keresztül tanulta a nyelvet, és csak ideiglenesen hagyta abba; úgy gondolják, később folytatni fogják a nyelvtanulást. Hasonlóan vélekednek az osztrák és a magyar megkérdezettek arról, hogy miért van szükség idegen nyelvet tanulni. Mindkét oldalon a válaszadók többsége úgy gondolja, hogy alapvető követelmény, hogy ma már tudjanak beszélni az emberek egy idegen nyelvet. Másodikként mindkét országban a külföldi munkavállalást jelölték meg, amelyhez szükséges az idegen nyelv ismerete. A magyar iskolarendszerű nyelvi képzés a megkérdezettek szerint nem megfelelő. Hasonló a helyzet Ausztriában is, hiszen az ottani válaszadók többsége is úgy véli, hogy az iskolarendszer keretein belül működő nyelvi képzés összességében nem hatékony. Ezzel ellentétben a hazai és az osztrák iskolarendszeren kívül működő nyelvoktatás a kérdőívek alapján hatékonyan működik. Az osztrák megkérdettek 93,33%-a szerint van olyan nyelvi képző központ a lakóhelyén, vagy annak 30 km-es körzetében, amely a többféle nyelvi képzés mellet vizsgáztatást végez és figyelembe veszi a felnőttoktatásban résztvevők igényeit. Magyar oldalon a megkérdettek 66,81 %-a szerint van ilyen intézmény. Mindkét országban a nyelviskola vagy magántanár megválasztásakor elsődleges szempont az iskolatársak, barátok és munkatársak véleménye. A magyar megkérdezettek körében a második helyen a képzés utáni nyelvvizsgázási lehetőség áll, míg az osztrák válaszadók többsége ezzel szemben előnyben részesíti az iskola gyors megközelíthetőségét. Egyetértenek azonban a határ két oldalán megkérdezettek 14

15 abban, hogy fontos, sőt sokak szerint nagyon fontos, hogy a nyelvet oktató tanár rendelkezzen felnőttoktatási, módszertani ismeretekkel. Ugyan a magyar válaszadók 66,81 %-a szerint van megfelelő oktatási intézmény a lakóhelyén, vagy annak körzetében, mégis a megkérdezettek több mint fele szerint szükséges a lakóhelyén egy új oktatási tartalommal és módszertannal rendelkező intézmény felállítása. Ugyanez a helyzet az osztrák oldalon, ahol a megkérdezettek 77,78%-a szerint szükség van új intézményre annak ellenére, hogy szinte mindenki szerint van megfelelő, jól működő nyelviskola. Az oktatók ismereteinek bővítésére, a tudásuk frissítésre, illetve a szakmai kompetenciák fejlesztésére szükség van a határ mindkét oldalán. Különbség van azonban abban, hogy míg a magyar megkérdezettek többsége ezt csak fontosnak, addig szomszédaink nagyon fontosnak találják. Egy idegen nyelv elsajátítása során sem az osztrák, sem pedig a magyar hallgatók nem kedvelik a nyelvtani szabályok, illetve a szavak és mondatok tanulását. Míg a magyar hallgatók körében a legkedveltebb a szituációk tanulása, addig a határ túl oldalán a történetek tanulását szeretik a legtöbben a megkérdezettek közül. Különbség van a határon túl és innen abban is, hogy amennyiben egy idegen nyelvet már nem tanuló most szeretné folytatni tanulmányait, mit venne figyelembe az intézmény megválasztása során. A magyar megkérdezettek számára a képzés utáni nyelvvizsgázási lehetőség, az osztrák megkérdezettek számára pedig az iskola közelsége és tanári kara az elsődleges döntő szempont. A nyelvet tanulók közül angolul tanulnak a legszívesebben a jelenleg is valamilyen nyelvoktatási intézménybe, vagy magántanárhoz járó diákok. A magyar nyelvtanulók az angol mellett a németet választják a legtöbben. Mind az osztrák, mind pedig a magyar hallgatók egy idegen nyelv elsajátítására több évet fordítanak, és úgy gondolják, hogy egy idegen nyelv ismerete ma már alapvető követelmény. A magyar nyelvtanulók véleménye szerint az iskolarendszer keretein belül működő nyelvi képzés Magyarországon nem működik hatékonyan. Ezzel szemben Ausztriában az iskolarendszerű képzésről megoszlanak a vélemények. A megkérdezettek közel fele hatékonynak véli, míg másik fele szerint nem működik hatékonyan a képzés az iskolarendszeren belül. Mindkét országban hatékonynak tartják azonban az iskolarendszeren kívüli nyelvoktatást a nyelvet tanuló diákok. Az osztrák és a magyar megkérdezettek többsége szerint működik a lakóhelyén, vagy annak 30 km-es körzetében olyan nyelviskola, amelyik többféle nyelvi képzést és vizsgáztatást is végez, valamint figyelembe veszi a felnőttoktatásban résztvevők igényeit. A nyelviskola megválasztása során a magyar hallgatók a barátok, iskolatársak, munkatársak ajánlásait veszik figyelembe, osztrák oldalon azonban a megkérdezettek elsősorban az iskola gyors elérhetősége alapján választanak intézményt vagy magántanárt. Egyetértenek az osztrák és a magyar nyelvtanulók abban, hogy fontos a nyelvtanár módszertani és andragógusi képzettsége. 15

16 A megkérdezettek szerint mind osztrák, mind pedig magyar oldalon szükség van új oktatási tartalommal és módszertannal rendelkező intézmény felállítására. A diákok szerint fontos az oktatók tudásának frissítése és szükség van új típusú képzésekre. Egy idegen nyelv elsajátítása során a kérdőívek alapján megállapítható, hogy a hallgatók osztrák és magyar oldalon egyaránt történetek és szituációk tanulását kedvelik a leginkább, szavakat, mondatokat és nyelvtani szabályokat azonban nem tanulnak szívesen. A nyelvtanárok véleménye a határ két oldalán megegyezik a tekintetben, hogy ma már alapkövetelmény a munkaerőpiacon a használható nyelvtudás. A magyar és az osztrák tanárok egyaránt alacsony arányban vettek részt felnőttképzési módszertani továbbképzésen, pedig általában fontosnak gondolják, és számos kihívással, elvárással néznek szembe, ami az ilyen irányú továbbképzésüket indokolttá tenné. A határ mindkét oldalán fontosnak tartják, hogy több módszertani útmutató kerüljön a gyakorlatba, valamint szükségesnek érzik egy módszertani központ felállítását is. A kutatás megerősítette kutatási hipotéziseinket Az idegennyelvtudás kiemelt fontosságú Magyarország társadalmi-gazdasági fejlődése szempontjából. Bár az elmúlt két évtizedben számos változás következett be a nyelvoktatás világában, a nyelveket beszélők aránya a lakosság körében alacsony, még akkor is, ha a fiatalabb korosztályokban magasabb. Az iskolarendszerű oktatásban az idegennyelv-tanítás nem kellően hatékony (óraszám, csoportlétszám, módszerek, egyénre szabottság). Jelentős az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés (nyelviskolák) szerepe: nemcsak az iskolai nyelvtanítás kiegészítője, rá hárul a teljes nyelvi felnőttképzés, továbbá jelentős minőségi átalakulást is elindított a nyelvoktatás módszertana területén. Egyenetlen a felnőttképzési programok eloszlása országosan, fele Bp-en és Pest megyében található. A nyelvtanárok alap és továbbképzéséből hiányzik a felnőttképzésre történő felkészítés. A kutatás igazolta, hogy nemcsak az európai felnőttképzési dokumentumok, hanem egyre inkább az európai polgárok is kiemelkedően fontosnak tartják az idegennyelvi kompetenciák megszerzését, mert Az önálló ismeret- és információszerzés feltétele: az idegennyelv használat a tanulási környezet elemévé vált A diplomaszerzés feltétele A munkaerőpiaci mobilitás feltétele, beleértve bármely országban az otthoni és külföldi munkavállalásnál a idegennyelvi kompetencia növekvő elvárását. Jegyzetek 1. Komlósi László-Knipf Erzsébet: Modern Filológia Közlemények, Volume 4/1.pp (letöltés: szept.) 2. Medián Közvélemény- és Piackutató évi kutatása az NFI megbízásából (in: 5. sz. forrás) 3. Nyelvoktatás politikai arculat OM Matheidesz Mária, Rádai Péter, Sipos Júlia: Általánosan elérhető nyelvvizsga programok Magyarországon. NFI 2006/8; 16

17 5. Magyar országjelentés Többnyelvűség a Tanács következtetései. Letöltés: szekciójelentések (4. szekció) Letöltés: Az Európai Parlament és Tanács ajánlása (2008.április 23.) az életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszerének létrehozásáról. Letöltés: Felhasznált irodalom: AT-HU/06/01/141 Határon átnyúló Felnőttképzési nyelvi Módszertani Központ INTERREG projekt (TIT Pannon Egyesület) kutatása (2007. Győr-Burgenland.) BOGNÁR Anikó: Az idegen nyelvek oktatásának helye és szerepe az Európai Unióhoz való csatlakozásban. In: Új Pedagógiai Szemle, október BUDAI Ágnes: Élő nyelvek iskolai tanítása az Európai Unióban. In: Új Pedagógiai Szemle, 1999 október CSÁNYI Vilmos (1999): Az emberi természet. Budapest LANNERT Judit, Vágó Irén, Körösné Mikis Márta: A felnőttek digitális írás és idegennyelvtudása NFI 2006/7 LÁZÁR Péter: Új utak a pedagógus-továbbképzésben. In: Új Pedagógiai Szemle, 2001/2 MIHÁLY Ildikó: A multikulturális nevelésről &#0150 a világban. In: Új Pedagógiai Szemle, 2001/4 MIHÁLY Ildikó: Idegennyelv-oktatás a ma iskolájában a jövő Európájáért. In: Új Pedagógiai Szemle, július-augusztus MENUS Borbála: Tanuljunk nyelveket másképp! In: Új Pedagógiai Szemle, július-augusztus Tusa Cecília A multikulturális nevelés létjogosultsága és szükségessége az Európai Unióban Irodalom Az idegen nyelvek oktatásának alakulása az utóbbi tíz évben : Statisztikai adatgyűjtemény. Tudományszervezési és Informatikai Intézet, Budapest BOURDIEU, P.: Language and Symbolic Power. Polity Press GARAMI Erika, IMRE Anna: Nemzetiségi szülők iskolázási stratégiái. Kutatási zárótanulmány, Budapest. TÁRKI, 1995 IMRE Anna: A nyelvtudás társadalmi háttere. Iskolakultúra, sz. 17

18 IMRE Anna: Tendenciák az elmúlt évek nyelvoktatásában. Iskolakultúra, sz. IMRE Anna: Nyelv, tudás, kutatás. Társadalomkutatás, sz. KSH: évi népszámlálás. 3. összefoglaló adatok. Budapest MEDGYES Péter (): Angol Ĺ a kommunikáció pótnyelve: Körkép az angol nyelv magyarországi oktatásáról és terjedéséről. Magyar Pedagógia1992, 4. sz. DE SWAAN, A.: The Evoloving European Language System. International Political Science Review, 1993July. VÁGÓ Irén (1997): Az élő idegen nyelvek oktatása: Egy modernizációs sikertörténet. Kézirat, Országos Közoktatási Intézet Kutatási Központ. WARDHAUGH, R.: Languages in Competition: Dominance, Diversity and Decline. Basil Blackwell

KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS

KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS TIT PANNON EGYESÜLETE - GYŐR KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS A felnőttek idegen nyelv ismeretét vizsgáló helyzetelemzés, amely a Határon Átnyúló Felnőttképzési Nyelvi Módszertani Központ létesítése című projekt

Részletesebben

ANDRAGÓGUS SZEMMEL AZ IDEGENNYELV OKTATÁSRÓL

ANDRAGÓGUS SZEMMEL AZ IDEGENNYELV OKTATÁSRÓL Felnőttoktatás, felnőttképzés Kraiciné Szokoly Mária ANDRAGÓGUS SZEMMEL AZ IDEGENNYELV OKTATÁSRÓL Európai és hazai kitekintés Egy filológiai tanulmány adata szerint 1 a világ lakosságának több mint 70

Részletesebben

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kompetencia Digitális kompetencia lloydchilcott.wordpress.com

Részletesebben

Karfner Judit: Hogyan tanuljunk nyelveket?

Karfner Judit: Hogyan tanuljunk nyelveket? Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (NYESZE) Karfner Judit: Hogyan tanuljunk nyelveket? 2015. szeptember 12. 1 Rólunk A NYESZE az ország legnagyobb nyelviskolai szervezete és szakmai érdekképviseleti szerve

Részletesebben

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók

Részletesebben

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Sass Judit (BCE) - judit.sass@uni-corvinus.hu Bodnár Éva (BCE) - eva.bodnar@uni-corvinus.hu Kálmán Anikó (BME) - drkalmananiko@gmail.com Célok, előzmények

Részletesebben

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.2.D-12/KONV-2012-0013 A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Készítették: Dr. Földi Katalin Dr. László Éva Dr. Máté

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs

Részletesebben

Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B 2016-2017. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK

Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B 2016-2017. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B OM azonosító: 201286 Telephely kód: 001 Igazgató: Vámos Ágnes Pályaválasztási felelős: Varga Margit Telefon: 72/482-367 E-mail: gimnazium@nagylaszlo-komlo.sulinet.hu

Részletesebben

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13)

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13) AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV Cím: 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM kód: 029264 Telefon: 46/562-289; 46/366-620 E-mail: titkarsag@avasi.hu Honlap: www.avasi.hu I. A 2014/2015.

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA 2015. 06. 22. Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakképző Iskola SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA TÁMOP 3.1.4.C 14-2015-0217 jelű projekt

Részletesebben

2014.03.04. Egyszer volt. Dr. Benkei-Kovács Balázs Phd egyetemi adjunktus ELTE PPK

2014.03.04. Egyszer volt. Dr. Benkei-Kovács Balázs Phd egyetemi adjunktus ELTE PPK A felnőttoktatás egy speciálisterülete: nyelvoktatási és nyelvvizsgarendszer Dr. Benkei-Kovács Balázs Phd egyetemi adjunktus ELTE PPK? Egyszer volt 1 A 10 legelterjedtebb nyelv 1. Mandarin 2. Spanyol 3.

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

2014-2015. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK

2014-2015. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK Kökönyösi Szakközépiskola Nagy László Gimnáziuma 7300 Komló, Alkotmány u. 2. OM azonosító: 201286 Telephely kódja: 013 Igazgató: Vámos Ágnes Pályaválasztási felelős: Varga Margit Telefon: 72/482367 E-mail:

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

Tanulói és szülői igény- és elégedettség - mérés. 2010. május

Tanulói és szülői igény- és elégedettség - mérés. 2010. május Tanulói és szülői igény- és elégedettség - mérés 2010. május Szülői igény és elégedettség - mérés I. A tanítás-nevelés minősége 4,02 1. Az iskolában magas színvonalú oktató-nevelő munka 3,78 folyik 2.

Részletesebben

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Hallgatói elégedettségi felmérés

Hallgatói elégedettségi felmérés Hallgatói elégedettségi felmérés 2012/2013. tanév 1. és 2. félév Kérdések k4 k5 k6 k7 k8 k9 k10 k11 k12 k13 k14 Az oktató mennyire felkészült az órákra? Mennyire érthető az oktató által átadott ismeret?

Részletesebben

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója Az iskola neve: Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Az iskola OM-azonosítója: 028300

Részletesebben

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL Hargita Megye Tanácsa RO-530140 Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám Tel.: +4-0266-207700, Fax: +4-0266-207703, info@hargitamegye, www.hargitamegye.ro FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL A román nyelv és

Részletesebben

Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani?

Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Dr. Létray Zoltán Egyetemi docens EIK igazgató Széchenyi István Egyetem Az előadás tartalma: E-learning rendszer bevezetése a Széchenyi István

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti idegen nyelv 2 (német) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS. 2014/2015 II. félév

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti idegen nyelv 2 (német) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS. 2014/2015 II. félév II. évfolyam PSZ-GM szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti idegen nyelv 2 (német) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2014/2015 II. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Üzleti idegen nyelv 2 (német) Tanszék:

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Gazdasági szaknyelv (angol) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS. Tanév (2014/2015) I. félév

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Gazdasági szaknyelv (angol) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS. Tanév (2014/2015) I. félév évfolyam III. PSZ-GM szak szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Gazdasági szaknyelv (angol) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Gazdasági szaknyelv(angol)

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014-es tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014-es tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014-es tanévre Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelemi Szakközépiskola OM azonosító: 035424 www.hunfalvy-szki.hu 2012.10.30. TANULMÁNYI TERÜLETEK

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

Önéletrajz. Személyes információk: Dr. Révész László Eszterházy Károly Főiskola, Sporttudományi Intézet

Önéletrajz. Személyes információk: Dr. Révész László Eszterházy Károly Főiskola, Sporttudományi Intézet Önéletrajz Személyes információk: Név: Munkahely: Beosztás: E-mail: Dr. Révész László Eszterházy Károly Főiskola, Sporttudományi Intézet Főiskolai docens revesz.laszlo@ektf.hu Tudományos fokozat: PhD.

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014. tanévre Osztatlan tanárszak közgazdásztanár szakképzettség (nappali munkarend) 2 Budapesti Gazdasági Főiskola Budapesti Gazdasági Főiskola FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014.

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti idegen nyelv 1. (német) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS. 2015/2016 I. félév

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti idegen nyelv 1. (német) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS. 2015/2016 I. félév I. évfolyam PSZ-GM szak szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti idegen nyelv 1. (német) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2015/2016 I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Üzleti idegen nyelv 1. (német)

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Tréningszokások Európában 2012

Tréningszokások Európában 2012 Tréningszokások Európában 2012 A Cegos Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Hollandiában és Magyarországon elvégzett kutatásának eredményei 2,800

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Pénzügyi-számviteli szaknyelv, Gazdasági szaknyelv (német) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS. 2015/2016 I. félév

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Pénzügyi-számviteli szaknyelv, Gazdasági szaknyelv (német) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS. 2015/2016 I. félév III. évfolyam PSZ-GM szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Pénzügyi-számviteli szaknyelv, Gazdasági szaknyelv (német) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2015/2016 I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Pénzügyi-számviteli

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete

Részletesebben

Osztályszám Tagozatkód Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (angol olasz)

Osztályszám Tagozatkód Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (angol olasz) GYŐRI KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 9024 Győr, Örkény I. utca 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu OM azonosító:

Részletesebben

ACTA CAROLUS ROBERTUS

ACTA CAROLUS ROBERTUS ACTA CAROLUS ROBERTUS Károly Róbert Főiskola tudományos közleményei Alapítva: 2011 3 (1) ACTA CAROLUS ROBERTUS 3 (1) Módszertan szekció Összefogalalás MATEMATIKA TANÍTÁSA ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN BARANYAI

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

Dr. Mészáros Attila. 51. Szitásdomb u. 9021 Győr Telefonszám(ok) (36-96) 503-497 Mobil: (36-30) 413-0447 Fax(ok)

Dr. Mészáros Attila. 51. Szitásdomb u. 9021 Győr Telefonszám(ok) (36-96) 503-497 Mobil: (36-30) 413-0447 Fax(ok) Szakmai önéletrajz Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Cím(ek) 51. Szitásdomb u. 9021 Győr Telefonszám(ok) (36-96) 503-497 Mobil: (36-30) 413-0447 Fax(ok) E-mail(ek) Állampolgárság

Részletesebben

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója 1. Az intézmény neve: EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIM- NÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2. Címe, telefonszáma: 3300 EGER, IFJÚSÁG

Részletesebben

A Bemeneti mérés eredményeinek összegzése

A Bemeneti mérés eredményeinek összegzése A Bemeneti mérés eredményeinek összegzése A mérés értékelési folyamatban 8 partneriskolánk 975 tanulója vett részt. Iskolák Létszám Baross Gábor Szakképző Iskola és Kollégium 107 Beregszászi Pál Szakközépiskola

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai)

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai) MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 15. szám 1005 II.Idegennyelvekmveltségiterület 1. Angolnyelvéskultúratanára(általánosiskolai) 1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben

Részletesebben

Szakiskolai alapozó képzés osztály nappali tagozat (tandíjmentes)

Szakiskolai alapozó képzés osztály nappali tagozat (tandíjmentes) Szakiskolai alapozó képzés 9-10. osztály nappali tagozat (tandíjmentes) Alapozó képzésünket azoknak a fiataloknak ajánljuk, akik befejezték a 8. osztályt és szeretnének 9-10. osztály elvégzése után szakiskolai

Részletesebben

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna.

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás Dr. Majoros Anna igazgatóhelyettes Erősségek Az intézet hírneve Nyitottság innovációra Vezetői

Részletesebben

Osztályszám Tagozatkód (tanult idegen nyelv) Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (német angol)

Osztályszám Tagozatkód (tanult idegen nyelv) Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (német angol) KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 9024 Győr, Örkény I. u. út 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu, honlap: www.krudy.gyor.hu

Részletesebben

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN Bányai Edit, PhD Dudás Katalin, PhD III. Felsőoktatási Marketing Konferencia, Pécs, 2010. október

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Az Oktatási Hivatal feladatai

Az Oktatási Hivatal feladatai Az Oktatási Hivatal feladatai Kerpen Gábor elnök Oktatási Hivatal Az Oktatási Hivatal feladatai közoktatási hatósági ügyintézés (köz- és felső)oktatási hatósági ellenőrzés érettségi, közoktatási felvételi

Részletesebben

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 2014.??.??. Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 A projekt célkitűzései Hallgatói érdeklődés felkeltése a tudományos pálya iránt, főleg az MTMI

Részletesebben

8. OSZTÁLYOSOKNAK FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

8. OSZTÁLYOSOKNAK FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 8. OSZTÁLYOSOKNAK FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 2014. OKTÓBER 28. Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelemi Szakközépiskola 1011 Budapest, Ponty utca 3. TANULMÁNYI TERÜLETEK (TAGOZATOK)

Részletesebben

Munkavállalói ismeretek a szakközépiskolákban

Munkavállalói ismeretek a szakközépiskolákban Munkavállalói ismeretek a szakközépiskolákban Szőke Szilvia Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola Miről lesz szó? Miért aktuális és sürgető a jelen helyzet megoldása? A kérdőíves információ gyűjtés

Részletesebben

Mi a probléma a terminológiával? A felnőttképzési akkreditációt / nyilvántartást megszerző intézmények között volt:

Mi a probléma a terminológiával? A felnőttképzési akkreditációt / nyilvántartást megszerző intézmények között volt: Az akkreditált felnőttképző intézmények világa Dr. Benkei-Kovács Balázs Phd egyetemi adjunktus ELTE PPK A terület kutatása 2005 - Koltai Dénes, Felmérés a hazai akkreditált felnőttképzési szervezetek működéséről.

Részletesebben

8. OSZTÁLYOS FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2016/2017

8. OSZTÁLYOS FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2016/2017 8. OSZTÁLYOS FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2016/2017 2015. OKTÓBER 15. Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelemi Szakközépiskolája 1011 Budapest,

Részletesebben

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 - Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.

Részletesebben

KISPESTI DEÁK FERENC GIMNÁZIUM

KISPESTI DEÁK FERENC GIMNÁZIUM KISPESTI DEÁK FERENC GIMNÁZIUM 1192 Budapest, Gutenberg krt. 6. Tel: 347-9040 Fax: 347-9046 honlap: deak.kispest.hu e-mail: gimnazium@deak.kispest.hu kdfg19@gmail.com Célkitűzésünk, hogy a törvény adta

Részletesebben

Tisztelt Oktató! Tisztelt Pedagógus Kolléga!

Tisztelt Oktató! Tisztelt Pedagógus Kolléga! Tisztelt Oktató! Tisztelt Pedagógus Kolléga! Az alábbi kérdőívben állításokat fogalmaztunk meg a pedagógusok, oktatók elégedettségére vonatkozóan. Örömünkre szolgálna, ha észrevételeivel, javaslataival

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Vidékiné Reményi Judit PhD A szaknyelvoktatás és a digitális pedagógia kapcsolódási pontjai

Vidékiné Reményi Judit PhD A szaknyelvoktatás és a digitális pedagógia kapcsolódási pontjai Vidékiné Reményi Judit PhD A szaknyelvoktatás és a digitális pedagógia kapcsolódási pontjai A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Az előadás áttekintése

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti idegen nyelv 1. (angol) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS. 2015/2016 I. félév

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti idegen nyelv 1. (angol) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS. 2015/2016 I. félév II.évfolyam PSZ-GM szak szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti idegen nyelv 1. (angol) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2015/2016 I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Pénzügyi-számviteli szaknyelv

Részletesebben

SZÜKSÉGLETELEMZÉS AZ OLASZ ÉS MAGYAR FELMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA LEONARDO DA VINCI INNOVÁCIÓ TRANSZFER. Copyright SME 2 Konzorcium 1/12

SZÜKSÉGLETELEMZÉS AZ OLASZ ÉS MAGYAR FELMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA LEONARDO DA VINCI INNOVÁCIÓ TRANSZFER. Copyright SME 2 Konzorcium 1/12 LEONARDO DA VINCI INNOVÁCIÓ TRANSZFER SZÜKSÉGLETELEMZÉS AZ OLASZ ÉS MAGYAR FELMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány

Részletesebben

Megnevezés (tanult idegen nyelv) Létszám (fő) Tagozatkód

Megnevezés (tanult idegen nyelv) Létszám (fő) Tagozatkód KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 9024 Győr, Örkény I. u. út 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu OM azonosító: 030716

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/2013-es tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/2013-es tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/2013-es tanévre Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelemi, Közgazdasági Szakközépiskola OM azonosító: 035424 www.hunfalvy-szki.hu 2011.10.01. TANULMÁNYI

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

ELTE Informatikai Kar Nyílt Nap

ELTE Informatikai Kar Nyílt Nap ELTE Informatikai Kar Nyílt Nap A felvételi és érettségi kapcsolata 2008. november 13. Előadó: Végh Tamás, felvételi iroda A Bologna-rendszer A Bologna-rendszer néven ismertté vált többciklusú képzés három,

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2011/2012-es tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2011/2012-es tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2011/2012-es tanévre Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelemi, Közgazdasági Szakközépiskola OM azonosító: 035424 www.hunfalvy-szki.hu 2010.10.01. TANULMÁNYI

Részletesebben

A gyakorlati képzés a szakképzésben

A gyakorlati képzés a szakképzésben MIHUCZ Sándorné Bevezető A gyakorlati képzés a szakképzésben Az iskolai rendszerű szakképzés átalakítása az 1990-es évek elejétől folyamatosan napirenden lévő téma, minden oktatáspolitikához kapcsolódó

Részletesebben

T.E.S.I. Stratégia 2020 fejlesztési lehetőségek az iskolai testnevelésben. Tata 2014.01.30.

T.E.S.I. Stratégia 2020 fejlesztési lehetőségek az iskolai testnevelésben. Tata 2014.01.30. T.E.S.I. Stratégia 2020 fejlesztési lehetőségek az iskolai testnevelésben Tata 204.0.30. Stratégia Nemzetközi és hazai helyzetelemzésen alapszik Rövid és középtávú konkrét beavatkozások 204-2020- as időszakra

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti idegen nyelv 2. (angol) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS. Tanév (2014/2015) II. félév

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti idegen nyelv 2. (angol) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS. Tanév (2014/2015) II. félév évfolyam II. PSZ-GM szak szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti idegen nyelv 2. (angol) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) II. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Pénzügyi-számviteli

Részletesebben

Szakképzés, foglalkoztatás, kompetencia Kara Ákos Dr. Sólyom Andrea Dr. Stion Zsuzsa

Szakképzés, foglalkoztatás, kompetencia Kara Ákos Dr. Sólyom Andrea Dr. Stion Zsuzsa Szakképzés, foglalkoztatás, kompetencia Kara Ákos Dr. Sólyom Andrea Dr. Stion Zsuzsa TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0010 Előzmények az ország gazdasági igényei és a szakképzés lehetőségeinek közelítése közoktatás

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Felnőttképzési tevékenység elemzése a 2014. évi minőségcélok tükrében. Valamennyi folyamat, valamennyi tagintézményben működjön

Felnőttképzési tevékenység elemzése a 2014. évi minőségcélok tükrében. Valamennyi folyamat, valamennyi tagintézményben működjön Felnőttképzési tevékenység elemzése a 2014. évi minőségcélok tükrében Cél Sikerkritérium Tényleges eredmény 1. A felnőttképzési minőségirányítási kézikönyv korrekciója a felnőttképzési minőségbiztosítási

Részletesebben

Igazgató: Szabó Győzőné

Igazgató: Szabó Győzőné JÁSZ-NAGYKUN- SZOLNOK MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET PEDAGÓGIAI SZAKMAI ÉS SZAKSZOLGÁLAT, SZOLNOK PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS OM azonosító szám: 102312 OKÉV nyilvántartási szám: 16-0058-04 5000 Szolnok,

Részletesebben

WP 2 Előkészítő elemzések és kutatás a projektben részt vevő országok az Európai örökség tolmácsolás oktatásának területén fellelhető szakmákról

WP 2 Előkészítő elemzések és kutatás a projektben részt vevő országok az Európai örökség tolmácsolás oktatásának területén fellelhető szakmákról EU Lifelong Learning Program 2007-2013 (2012/C 232/04) Leonardo da Vinci Alprogram. Pályázati felhívás 2013 EAC/S07/12 "Innováció transzfer" Projekt száma: 2013-1-ES1-LEO05-66707 EURÓPAI ÖRÖKSÉG TOLMÁCSOLÁS

Részletesebben

Szak- és felnőttképzés problémái

Szak- és felnőttképzés problémái Szak- és felnőttképzés problémái ill. Agóra Oktatási Kerekasztal: Oktatáspolitikai alapvetések Kizárólag 3 éves képzés minden szakmában (2+2 helyett) Heti 7 óra (a 35-ből) mindenre, ami nem szakmai ismeret

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ ABONY FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2016/2017-es tanévre 2740 Abony, Kossuth tér 18. Tel.: 06 53/360-071 e-mail: kinizsi@kinizsi-abony.sulinet.hu http://www.kinizsi-abony.hu OM azonosító: 032618 Az elmúlt tanévben

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ 2012/13 tanév

TÁJÉKOZTATÓ 2012/13 tanév Angol általános nyelvi tárgyak Angol Kezdő 1 (A1) Angol Kezdő 2 (A1) TÁJÉKOZTATÓ 2012/13 tanév Kezdőknek, újrakezdőknek A tanfolyam célja az angol nyelv alapjainak megismerése korszerű tananyagokkal, beszéd

Részletesebben

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek? Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú

Részletesebben

PROFEX egészségügyi szaknyelvi vizsgák évente kétszer, tavasszal és ősszel kerülnek megrendezésre.

PROFEX egészségügyi szaknyelvi vizsgák évente kétszer, tavasszal és ősszel kerülnek megrendezésre. Tájékoztató a PROFEX szaknyelvi vizsgáról A PROFEX államilag elismert, három fokozatú, kétnyelvű, orvostudományi és egészségtudományi szaknyelvi vizsga, amely jelenleg angol és német nyelvből tehető. Az

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Az ELŐADÁS ifjúságsegítő CÍME curriculum a

Az ELŐADÁS ifjúságsegítő CÍME curriculum a Az ELŐADÁS ifjúságsegítő CÍME curriculum a pedagógus szemével Horváth Ágnes Alapismereti és Szakmódszertani Tanszék, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Vázlat Kulcsszavak: ifjúságsegítő, tudományág,

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK

A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK FVSZ Szakmai Nap és XXIV. Közgyűlés Budapest, 2013. május 15. A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK Dr. Farkas Éva A TÉMA KONTEXTUSA Az elmúlt 10 év eredményei Itt és most

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

Amit tudni kell a pályázatról:

Amit tudni kell a pályázatról: A PÁLYÁZAT KIÍRÁSA Amit tudni kell a pályázatról: Az EU élethosszig tartó tanulás programjának közoktatási intézményekre vonatkozó pályázata, Az Egész életen át tartó tanulás program gyerekkortól id skoriő

Részletesebben

Képzési Program. Angol Nyelvi Képzési Program

Képzési Program. Angol Nyelvi Képzési Program A képzési program ismertetése Képzési Program Február 15 Bt. 6769 Pusztaszer Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00086-2012 Az angol nyelvi képzési program célja, hogy ismertesse a Február 15 Bt. nyelvi

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Hallgatói tájékoztató

Hallgatói tájékoztató Hallgatói tájékoztató Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. megbízásából a CC.Consultatio Kft. meghirdeti a Bevezetés a forrásanyagok kutatásába és tudományos on-line adatbázisok használata

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

A Tisza-parti Általános Iskola. angol szintmérőinek. értékelése. (Quick Placement Tests)

A Tisza-parti Általános Iskola. angol szintmérőinek. értékelése. (Quick Placement Tests) A Tisza-parti Általános Iskola angol szintmérőinek értékelése (Quick Placement Tests) Készítette: Hajdú Erzsébet Tóth Márta 2009/2010 Ismertető a szintmérésről Mért tanulók: 8. évfolyam és 6. évfolyam,

Részletesebben