KRAICINÉ SZOKOLY Mária PhD Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai Pszichológiai Kar

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KRAICINÉ SZOKOLY Mária PhD Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai Pszichológiai Kar"

Átírás

1 KRAICINÉ SZOKOLY Mária PhD Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai Pszichológiai Kar Idegennyelvoktatás és felnőttképzés Az előadás elhangzott az Apáczai Napokon Győr NYME Európai és hazai dokumentumok a nyelvoktatásról Egy filológiai tanulmány adata szerint 1 a világ lakosságának több mint 70 %-a többnyelvű, ami azt jelenti, hogy az anyanyelvük mellett otthonosan mozognak és kommunikálnak más nyelveken is, többnyire a velük együtt élő, más anyanyelvű és kultúrájú nyelvközösségekkel 2, tehát mentalitásukban befogadják a más kultúrákat Már a 2000-ben, az európai nyelvi akadémiák értekezletén szorgalmazták a többnyelvűség és a kulturális sokszínűség fejlesztését, miszerint Az európai többnyelvűség fenntartásában az idegennyelv-oktatásra fontos szerep hárul. Az idegennyelvek oktatásának legkésőbb az általános iskolában el kell kezdődnie közös európai minőségi mércéknek megfelelően. Az idegennyelv-oktatás célja két európai idegennyelven való írásos és szóbeli cselekvőképesség elsajátítása, valamint további nyelveken az értés- és olvasási készségek kifejlesztése. Cél továbbá a szomszédos országok nyelveinek megismertetése, közvetítése. Számos Európai tanácsi dokumentum 3 hívja fel a figyelmet a nyelvi, ezen belül a működőképes idegennyelvű tudás fontosságára, mivel a soknyelvű Európában a nyelvismeret a mobilitás és a társadalmi-gazdasági versenyképesség egyik fontos feltétele. Ezek között témánk szempontjából különös figyelmet érdemelnek az alábbiak márc lisszaboni Európa tanácsi határozat, amely az idegen nyelveket befogadja az egész életen át tartó tanulás révén biztosítandó új alapvető készségeket meghatározó európai keretrendszerbe. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 22. cikke elismeri, hogy az Unió tiszteletben tartja a kulturális, vallási és nyelvi sokféleséget. Az Európa Tanács március i barcelonai nyilatkozata, amely további intézkedésekre szólított fel az alapkészségek elsajátításának javítása, különösen az ajánlott két idegennyelv igen fiatal életkorban kezdődő tanítása révén. A nyelvtanulás és a nyelvi sokszínűség ösztönzése: cselekvési terv c július 24-i bizottsági közlemény, s az azt követő, a cselevési terv végrehajtásáról szóló szept. 25-i bizottsági jelentése. A képesítések és szakmai alkalmasság átláthatóságának egységes közösségi keretéről (EUROPASS) szóló december 15-i, 2241/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat. Az ÚJ keretstratégia a többnyelvűség ösztönzésére. c november 22-i bizottsági közlemény, amely felöleli a nyelvek támogatására és a polgárokkal folytatott kommunikáció javítására irányuló külső és belső fellépéseket. 1 Komlósi László-Knipf Erzsébet: Modern Filológia Közlemények, Volume 4/1.pp (letöltés: szept.) 2 u.a. Szerzők szerint a nyelvközösséget identitásformáló kulturális narratívák tartják össze, amelyben a nyelviség, illetve az egynyelvűség a nyelv által létrehozott társas valóságra vonatkozó reflexív élmények segítségével inherens világteljességet hoz létre. Ebben a közegben nyelv és kultúra specifikus mintázatokat sajátítanak el a nyelvközösség tagjai, amely hatékonyan működő általános társas-interaktív képességeket biztosít számukra interkulturális kontextusokban való érintkezésekhez. A közösségi nyelvek megállapodáson nyugvó közvetítőeszközöknek tekinthetők, amelyek tapasztalati élmények alapján kialkudott társas valóságit hoznak létre. 3 1

2 Az Európai nyelvi Kompetenciamutatóról szóló május 19-i tanácsi következtetések, amelyek megerősítették, hogy az idegennyelvi készségek, valamint a népek közötti kölcsönös megértés elősegítése a munkaerő mobilitásának előfeltétele és hozzájárulnak az Európai Unió gazdaságának versenyképességéhez; Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kompetenciákról szóló december 18-i európai parlamenti és tanácsi ajánlás, melyek egyike az idegennyelven folyó kommunikáció; Az európai kulturális menetrendről szóló november 16-i tanácsi állásfoglalás, mely a többnyelvűséget a kulturális örökség népszerűsítését szolgáló egyik kiemelt cselekvési területként határozza meg. A dokumentumok közül jelentőségében kiemelkedik az Európai Parlament és a Tanács 2006/962/EK sz. ajánlásában megfogalmazott Európai Referenciakeret, amely kulcskompetenciák európai szintű fogalmi megállapodását jelenti és az alábbiak szerint határozza meg az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákat. (A kulcskompetenciák azok az ismeretek, képességek, attitűdök, amelyek az egyén és a társadalom szempontjából is lényeges eredmények eléréséhez szükségesek.) A nyelvi kompetenciák fontosságát jelzi az a tény, hogy a kulcskompetenciák között első helyen a kommunikáció, s második helyen az idegen nyelven folytatott kommunikáció szerepel. 1. az anyanyelven folytatott kommunikáció 2. az idegen nyelveken folytatott kommunikáció 3. matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén 4. digitális kompetencia 5. a tanulás elsajátítása 6. szociális és állampolgári kompetenciák 7. kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia, 8. kulturális tudatosság és kifejezőkészség Az Európai Tanácsa május i többnyelvűségről szóló nyilatkozatában, ami az idegennyelvoktatást illeti az EU általjavasolt Közös Európai Referenciakeret hat nyelvi tudásszintet különböztet meg: A1 Minimum-szint A2 Belépő-szint B1 Küszöb-szint B2 Közép-szint C1 Haladó-szint C2 Mester-szint Hazánkban is jelentős mértékű változások mentek végbe a nyelvoktatás területén, mégis, továbbra is kiemelten kell kezelni a felnőttek képzésében az idegennyelvoktatás kérdését. Egy Oktatási minisztériumi anyag szerint: a lakosság nyelvtudásának javítása érdekében a nyelvoktatás és tanulás terén is jelentős előrehaladás szükséges: növelni kell a két, vagy több idegen nyelvet beszélő, a nyelvet készség szinten használni képes diákok számát; emelni kell a tartalomalapú nyelvoktatást megvalósító közoktatási intézmények számát, valamint hangsúlyt kell fektetni a felsőoktatásra, a szaknyelvi tananyag fejlesztésre és 2

3 oktatásra, a pedagógusok képzésére, átképzésére, továbbképzésére valamint a felnőttképzésre. Egyúttal a formális nem formális és informális keretek között folyó nyelvoktatás hatékonyabbá tétele érdekében a nyelvoktatás módszertani megújítása, infrastrukturális feltételeinek javítása mellett szükséges az informatika és a hírközlés nyújtotta lehetőségek maximális kiaknázása. A nyelvoktatással kapcsolatos magyar dokumentumok közül felnőttképzési vonatkozásból mindenképpen említést érdemel az OM Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya és az Európa Tanács Nyelvpolitikai Főosztálya szakértői csoportja által ban kidolgozott Nyelvoktatás politikai arculat c. 4 dokumentuma, amely összegzi a nyelvoktatás jelenlegi magyarországi helyzetét és a jövőbeli elképzeléseket. Az anyag megállapítja, hogy a szakma orientált nyelvtanítást és felnőttoktatást folytató pedagógusok és iskolák több nemzetközi projektnek köszönhetően metodikával, szakmai kapcsolatrendszerrel és együttműködési projekt-tapasztalattal rendelkeznek. 5 Ugyanakkor megállapítja, hogy a távoktatással történő nyelvtanulásnak még nincs meg a módszertani kultúrája 6, érdekes és meglepő az a megállapítás miszerint A nyelvtanulás-nyelvtanítás kultúra specifikus arculata, az interkulturális és plurikulturális kompetencia szerepe mostanában kezd tudatosodni a nyelvpedagógusok zömének a fejében, és így lehetősé válik az ezekkel kapcsolatos szakmai ismeretek további bővítése. E kijelentést az egyetemek nyelvi tanszékein oktató kollégák bizonyára tiltakoznának. Magyarországi helyzetkép 7 Magyarországon a nyelveket beszélők elsősorban az angol és német nyelvet birtokolják, a hosszú évekig tartó orosznyelv tanítás nem volt eredményes. Használható angol nyelvtudással éves népesség 17%-a, némettudással 10%, más nyelveken a vizsgált korosztály 4%-a beszél. Orosz nyelvtudással a 30-on felülieknek csupán 2%-a rendelkezik éves magyar népesség 45%-a egyáltalán nem beszél nyelveket, a 45 év alattiaknak csak 7%-a felel meg annak az Uniós követelménynek, hogy legalább mindenki legalább két nyelvet beszéljen az anyanyelvén kívül. A évesek 25%- a mondhat magáénak szélesebb körben használható, tehát legalább B1 idegennyelv tudást, Alacsonyabb (A1,A2) tudásszintű a 30%, nyelvvizsga szintű tudással 11% rendelkezik. (35.ábra). Mivel a nyelvoktatás egyre inkább az oktatás középpontjába kerül (diplomaszerzés feltétele, felvételi pluszpontszám), ezért a nyelveket beszélők aránya jóval magasabb a fiatalabb korosztályokban, nagyobb arányban, több nyelvet és intenzívebben 4 Nyelvoktatás politikai arculat letöltés 2008 október u.o. 14. p. 6 u.o.15. p. 7 A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a nemzeti felnőttképzési Intézet megbízásából a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének támogatásával 2004-ben 1000 fős, véletlenszerűen kiválasztott éves reprezentatív mintán az idegennyelvekkel kapcsolatos attitűdök, az idegennyelv tanulás és az idegennyelv-tudás felmérésére. Elsősorban a nyelvtanulási életút, a nyelvtanulási szokások és attítűdök feltárására került sor. 3

4 tanulnak. 8 A fő tendencia az angol nyelv felé tolódik el, ez lesz a jövőben első idegennyelv, és a német csak az egyik lesz a második idegennyelvek között. A nyelvtudás erőteljesen kapcsolódik az iskolai végzettséghez, a diplomás népesség 70%-a beszél legalább egy nyelven B1 szinten, és minden ötödik beszél még egy nyelvet. Az érettségizetteknél ez 26%, az érettségivel nem rendelkezők között ez az arány 5%. A nyelvismetret jelentőségének gyors növekedését jelzi az a tény, hogy minden tizedik 45 év alatti aktív kereső olyan munkát végez, amelynek során rendszeresen használnak idegen nyelveket. Az idegennyelv oktatása sok éven keresztül ingyenes volt rendszerváltás óta a növekvő elvárások miatt megnőtt a nyelviskolákba, vagy magán nyelvtanárhoz járók száma. A nyelvtanulás költségeihez való hozzájárulás a leggyakoribb munkahelyi támogatási forma. A nyelviskolába járók aránya a éveseknél lényegesen nagyobb, mint a éves korosztálynál. Kutatás a felnőttek nyelvtanulásáról A TIT győri Pannon Egyesülete egy létrehozandó Határon Átnyúló Felnőttképzési Nyelvi Módszertani Központ (a továbbiakban: Módszertani Központ) létesítésére irányuló projekt keretében őszén kutatást végzett a felnőttek idegen nyelv ismeretére, tanulására vonatkozóan, az osztrák-magyar határ két oldalán, Nyugat- Dunántúlon, Burgenlandban, Bécsben és Alsó-Ausztria déli részén. A helyzetelemzés célcsoportja egyrészt a felnőtt lakosság volt (azok a felnőttek, akik idegen nyelvet tanulnak, illetve azok, akik most nem tanulnak); valamint nyelviskolákban és felnőttképzésben dolgozó nyelvtanárok. A kutatás célja a nyelvoktatással kapcsolatos tapasztalatok összegyűjtése és összegzése volt, a Módszertani Központ létrehozása és majdani működtetése szempontjából. A kutatás keretében megtörtént a felnőtt lakosság idegennyelv-tudásának felmérése, a fejlesztési lehetőségek keresése, továbbá tájékozódás a nyelvoktatás módszertanának, hatékonyság növelésének lehetőségeiről a nyelvtanárok és a tanulók szemszögéből. A kutatás módszere: a felnőtt tanulók reprezentatív mintán (371 magyar és 150 osztrák megkérdezett) alapuló kérdezőbiztos általi kérdőíves lekérdezése, valamint felnőttoktató intézményeknél dolgozó nyelvtanárok kérdőíves és interjús megkérdezése. Jelen előadásban a felnőtt tanulók kérdőíves és a nyelvtanárok interjús válaszaira építünk: hat magyar és tizennégy osztrák nyelvtanárral készített interjú. Összefoglalóan megállapítható, hogy a magyar és osztrák nyelvtanulók körében a legnépszerűbb az angol nyelv. A megkérdezettek többsége több éven keresztül tanult angolul, ideiglenesen hagyta abba, valamennyien úgy vélik, hogy folytatni 8 A felmérés szerint minden korosztály az angoltudását fejlesztené a legjobban, leginkább a évesek, akiket a rendszerváltás a középiskolában, a nyelvtanulás szempontjából leghatékonyabb életszakaszban érte. 9 A projekt címe: Határon Átnyúló Felnőttképzési Nyelvi Módszertani Központ létesítése, azonosítója: AT-HU/06/01/141 4

5 fogják, mert alapvető követelménynek tekintik egy idegen nyelv ismeretét. A megkérdezettek szerint sem a magyar, sem az osztrák iskolarendszerű nyelvi képzés nem megfelelő, de hatékonynak találják az iskolarendszeren kívül működő nyelvoktatást mindkét országban. Az osztrák és magyar megkérdezettek megfelelőnek tartják a nyelvi képző központok számát, mégis az osztrákok háromnegyede, a magyarok fele több mint fele szerint szükséges lenne további új módszereket alkalmazó intézményekre. A nyelviskola megválasztásakor mindkét országban elsődleges szempont a barátok, munkatársak véleménye. A magyaroknál fontos a nyelvvizsgázási lehetőség, az osztrákoknál az iskola gyors megközelíthetősége. A módszertant illető különbség: a magyar tanulók a szituációs helyzetgyakorlatokat, az osztrákok a történetek tanulását szeretik. Az osztrák és magyar nyelvtanárok egyaránt hangsúlyozzák a módszertani továbbképzések fontosságát. Az eredmények általában a felnőttképző, különösen a nyelvoktató intézmények számára adnak friss információkat a fejlesztéshez. A kérdőíves vizsgálat eredményei a magyar nyelvterületen nyelvet nem tanulók körében A kérdőívet 235 fő felnőtt töltötte ki a Nyugat-dunántúli Régióban, értékelhető volt 228 válasz (97%). A 228 válaszoló közül közül mindenki tanult angol vagy német nyelvet, vagy mindkettőt, a többség németet (87,23%), de sokan (77,87%) tanultak angolul, a többi nyelv aránya alacsony. 10 A megkérdezettek több, mint 90 %-a több évig tanult idegen nyelvet, csupán, nyolc fő jelezte, hogy két évig tanult, két fő egy évig, három fő csak néhány hónapig tanult. A megkérdezettek valamivel több, mint 10 %-a rendelkezik középfokú nyelvvizsgával. A legtöbben angol és német nyelvből szereztek komplex középfokú nyelvvizsgát. Angol nyelvből 28 főnek, német nyelvből 27 főnek van középfokú szóbeli és írásbeli nyelvvizsgája. Ezen kívül 24-en tettek sikerrel alapfokú komplex nyelvvizsgát (angolból 8 fő, németből 16 fő.) Felsőfokú nyelvvizsgával angol nyelvből senki, németből 1 fő rendelkezik. Arra a kérdésre, hogy miért hagyta abba a tanulást a válaszolók többféle választ adtak. Mintegy 13%-a azért, mert megszerezte a nyelvvizsgát, és 80 %-uk azt jelezte, hogy csak ideiglenesen hagyta abba a nyelvtanulást. Az abbahagyás fő okaként az időhiányt jelölték meg (30fő), csak 12 fő válaszolta azt, hogy az oktató miatt ment el a kedve a tanulástól, míg 4 fő a nyelv nehézsége miatt hagyta abba és ugyancsak 4 fő válaszolta azt, hogy képtelen volt megtanulni a nyelvet. Arra a kérdésre, hogy miért szükséges nyelvet tanulni, a megkérdezettek több mint 40 %-a a külföldi munkavállalást, 40 % a magyarországi munkavállalást, 37 % a továbbtanulást, 34%-a a nyelvtudást, mint alapvető követelményt jelölte meg. Közel negyede a kapcsolatfelvételben játszott szerepét hangsúlyoztat. 10 (Francia 21 fő (8,94%), olasz 15 fő (6,38%), spanyol 9 fő (3,83%), orosz 16 fő (6,81%) egyéb szláv nyelv 5 fő (2,13%), eszperantó 4 fő (1,702%), és 11-en (4,68%) egyéb nyelvet, ebből 7 fő (2,98%) latint és 4 fő (1,702%) lovárit. 5

6 Arra kérdésre, hogy a hazai iskolarendszerű nyelvoktatást milyennek ítéli meg, a megkérdezettek többsége legalább részben egyetértett azzal, hogy kevés a képzési óraszám. A tanári módszertant és ösztönzést a megkérdezettek kétharmada (70 fő) teljes egészben, vagy részben nem tartja (70 fő) megfelelőnek, Mintegy egyharmada nem találja jónak a tananyagokat és közel a fele úgy látja, hogy nagyok a csoportlétszámok. A többség úgy látja, hogy a motivációval nincs baj, azaz nem a motiváció hiánya a nem tanulás oka. A többség kritikusan úgy látja, hogy a magyar idegennyelv-oktatás túlságosan nyelvtan-centrikus és elméleti megközelítésű, nem eléggé kommunikáció orientált. A képzések hatékonyságáról megoszlanak a vélemények (55 fő egyetért, 36 fő nem, 71 fő részben egyetért, részben nem). Az iskolarendszeren kívüli nyelvoktatásról a megkérdezettek többségének az a véleménye összességében hatékonyabb az iskolarendszerűnél. A többség megfelelőnek és rugalmasnak tartja a képzést, a tanári módszertant pedig korszerűnek. A legtöbben részben vagy teljesen egyetértenek azzal is, hogy a tanári követelményrendszer illeszkedik a felnőttkori sajátosságokhoz. A többség (részben, vagy teljesen) egyetért azzal, hogy a nyelvtani modulok megfelelő súllyal szerepelnek a kommunikációs modul mellett, tehát kellően kommunikáció orientáltnak tartják az iskolarendszeren kívüli nyelvoktatást. Ugyanakkor a megkérdezettek negyede (49 fő) úgy látja, hogy a tankönyvek és az órai anyagok nem segítik az önálló tanulást. A képző intézményekkel való ellátottságot a válaszolók közel 70 %-a jónak tartja a régióban. Arra a kérdésre, hogy milyen alapon választanak iskolát, a megkérdezettek több mint fele a barátok, munkatársak ajánlásait jelölte meg, mintegy 12 % a kis létszámcsoport és a rugalmas időbeosztást,, 15 % az iskola gyors elérhetőségét jelölte meg. 10 % alatt szerepel az iskola alkalmazott módszerei, illetve a tanár személye, vagy a szóróanyagok figyelemfelhívó ereje. A képzés utáni nyelvvizsgázási lehetőséget a nyelviskola megválasztásakor 41-en (17,44%) tartották fontosnak. Fontos azonban megjegyezni, hogy a nyelvtanár felnőttképzés módszertani felkészültségét a megkérdezettek közel 90 %-a fontosnak, több mint 30 %-a nagyon fontosnak tartja. A pedagógus-andragógus szerepek azonosságára és különbségére vonatkozó kérdésre adott válaszok ennek ellent mondanak, miszerint a válaszolók 40 %-a szerint az andragógus szerep sokban azonos a pedagóguséval, pedagógiai alap nélkül nem lehet andragógiai tudás, kompetencia. A megkérdezettek csupán 22 %-a gondolta úgy, hogy az andragógus szerepei jól megkülönböztethetők a pedagógusokétól, az andragógusnak jól körülírható, szerepei, feladatai vannak. Az oktatók tudásának frissítését ugyanakkor mindenki fontosnak tartja. A megkérdezettek több mint fele nagyon fontosnak tartja, 37 %-a fontosnak tartja a kérdést, és senki nem válaszolta azt, hogy egyáltalán nem tartja fontosnak. A kérdőíves vizsgálat eredményei a magyar nyelvterületen nyelvet tanulók körében 6

7 A 143 fő megkérdezett mintegy 80 %-a tanul, vagy tanult angolt, több mint 80 %-a pedig németet. A többi nyelvet tanulók száma nem jelentős 11. A megkérdezettek közel 90 %-a több éve tanul nyelvet. A nyelvtanulás okaként a megkérdezettek háromnegyed része azt válaszolta azt, hogy ez ma már alapvető követelmény, több mint 40 % a külföldi munkavállalást, 20 %-20% a továbbtanulást, és a magyarországi munkavállalást jelölte meg. 10 % jelezte, hogy a kapcsolatok felvételéhez tartja fontosnak a nyelvtanulást. Az iskolarendszerű nyelvoktatásról alkotott vélemény a nem nyelvtanulókkal történő összehasonlításban azt mutatja, hogy kevesebben gondolják úgy hogy a hazai iskolarendszerű nyelvi képzés keretében kevés az órák szám. Ami a tanári módszertant illeti, a megkérdezettek több mint fele úgy látja, hogy a tanári módszertan és ösztönzés nem megfelelő. A megkérdezettek közel fele elégedett a tankönyvekkel és a csoport létszámokkal. hasonlóképpen a legtöbben nem gondolják azt, hogy alacsony a nyelvtanulási motiváció a tanulók körében. Körülbelül ugyanannyian találják a nyelvoktatást túlságosan nyelvtan-centrikusnak, mint ahányan nem. Azonban többen nem tartják eléggé kommunikáció orientáltnak a képzéseket. A képzés hatékonyságáról a nem nyelvtanulók csoportjához hasonlóan a vélemények nagyjából egyenlően oszlanak meg. Az iskolarendszeren kívüli nyelvi képzést a megkérdezettek közül a legtöbben legalább részben megfelelőnek, és rugalmasnak tartják, és egyetértenek azzal (legalább részben), hogy a tanári módszertan korszerű, alkalmazkodik a megváltozott igényekhez, és hogy a tanári követelmény-rendszer illeszkedik a felnőttkori sajátosságokhoz. 61 fő válaszolta azt, hogy megfelelő a számarány egy csoportban, ezzel még 26 fő többé-kevésbé, és 21 csak részben ért egyet. A válaszadók többsége legalább részben egyetért azzal, hogy a tankönyvek, órai anyagok segítik az önálló tanulást és a nyelvtani modul megfelelő súllyal szerepel a kommunikációs modul mellett. A legtöbben egyetértenek azzal is, hogy elsősorban kommunikáció orientált a nyelvtanítás és összességében hatékony. A lakóhely nyelviskolákkal való ellátottságával a megkérdezettek többsége elégedett. Arra a kérdésre, hogy minek alapján választ nyelvtanulási lehetőséget, a megkérdezettek 40 %-a a barátok, munkatársak ajánlásait, valamivel több mint 30 % a képzés utáni nyelvvizsgázási lehetőséget, egynegyede a kis létszámcsoport és a rugalmas időbeosztást, egynegyede az iskola módszereit, 14% a szóróanyagokat és az iskola által készített tájékoztatóanyagot jelölte meg, 7% az iskola gyors elérhetőségét. Az oktatók felnőttképzés módszertani felkészültségét a nagy többség nagyon fontosnak tartja. A pedagógus-andragógus szerep különbsége nem nagyon volt értelmezhető a megkérdezettek számára, az arányok nagyjából megfelelnek a most nyelvet nem tanuló célcsoport véleményével. Hasonló a vélemény az oktatói képességek kompetenciák fejlesztésének szükségességére vonatkozó kérdés estében, ahol közel 70 % fontosnak tartja az oktatók továbbképzését. A megkérdezettek fele a módszertant illetően (47-47 fő) a történetek és a szituációk tanulását kedvelik és egynegyede nem kedveli (52 fő) a nyelvtani szabályok tanulását. A szavak és mondatok tanulásával és a fordításokkal kapcsolatban inkább megoszlanak a vélemények. 11 (francia 15 fő (10,49%), olasz 28-ó fő (19,58%), spanyol (7fő 4,89%), orosz (3 fő, 2,1%),egyéb más nyelvet (10 fő,7%). 7

8 A kérdőíves vizsgálat eredményei az osztrák nyelvterületen nyelvet nem tanulók körében A kérdőívet 45 fő töltötte, valamennyi értékelhető volt. Elsősorban az angol, orosz és spanyol jelentett korábbi nyelvtanulási tapasztalatot. (A 45 megkérdezett nyelvtanulása nyelvterületenként erősen szór: 31-en tanultak angolt, 9-en tanultak franciául, 5-en olaszul, 16-an spanyolul, és 19-en oroszul. 2 fő választott egyéb szláv nyelvet, 1 fő eszperantót, és 14-en egyéb nyelvet.) A tanulási idő nem különbözik jelentősen a magyar válaszoktól, a döntő többség, több évig tanulta valamely idegen nyelvet. A nyelvvizsga meglétére mindössze 17-en válaszoltak: angol nyelvből 4 fő alapfokú szóbeli, 7 fő komplex középfokú, 4 fő komplex felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Ezen kívül 2 főnek van középfokú szóbeli és írásbeli nyelvvizsgája spanyol nyelvből. A tanulmányok abbahagyásának indokaként a 45 megkérdezett közül 2 fő hagyta abba a nyelvtanulást a nyelvvizsga megszerzése miatt, 29 fő csak ideiglenesen hagyta abba, és úgy gondolja, hogy később folytatni fogja. Az abbahagyás okaként 11 fő az időhiányt jelölte meg. Senki nem válaszolta azt, hogy az oktató miatt hagyott fel a nyelvtanulással, a választott nyelv nehézsége miatt 2 fő nem folytatta a nyelvtanulást és csak 1 fő válaszolta azt, hogy képtelen volt megtanulni a nyelvet. Az idegennyelv tanulás szükségességének okaként a megkérdezettek 60%-a válaszolta, hogy ma már alapvető követelmény az idegen nyelvek ismerete. 7 % szerint az idegen nyelv tanulására a továbbtanuláshoz van szükség. Közülük 1 fő a magyarországi munkavállaláshoz, 7 fő pedig külföldi munkavállaláshoz látja szükségesnek az idegennyelv-ismeretet és csak 7 fő) jelölte meg válaszként a kapcsolatépítést. Az iskolarendszerű nyelvoktatásról osztrák oldalon a most nyelvet nem tanulók körében a vélemények eltérnek a magyaroktól, de lehetséges, hogy ennek oka a megkérdezettek alacsony számából adódik. Jellemző, hogy a bár a megkérdezettek mindegyike válaszolt, 11 fő a módszertani kérdésekre nem tudott választ adni. A többség osztrák oldalon is kevésnek tartja az óraszámot, de a tanári módszertant és ösztönzést a a válaszolók 60 %-a megfelelőnek találta. Hasonlóképpen a többség jónak tartotta a tananyagokat és a tankönyveket. Megoszlanak a vélemények a csoportlétszámot illetően egyharmada magasnak, a többség megfelelőnk tartja. hasonlóképpen a többsége megfelelőnek tartotta a motivációt a nyelvtanulására. A többség túlságosan nyelvtan-centrikusnak és elméletinek és kevéssé kommunikáció orientáltnak tartja az osztrák oldalon a nyelvoktatást. Az osztrák iskolarendszeren kívüli idegennyelvi képzést a megkérdezettek többsége megfelelőnek és rugalmasnak tartja, több mint fele a tanári módszertant is korszerűnek, a megváltozott igényekhez alkalmazkodónak tartja. A megkérdezettek 80 %-a úgy látja, hogy a csoportlétszám megfelelő és a tankönyvek és órai anyagok jól segítik az önálló tanulást. A többség legalább többé-kevésbé egyetért azzal is, hogy a képzés során a nyelvtani modul megfelelő súllyal szerepel a kommunikációs modul mellett, azaz kommunikáció orientáltnak tekintik az osztrák nyelvoktatást. Közel 70 % hatékonynak ítéli az iskolarendszeren kívüli nyelvi képzést. A megkérdezettek szinte teljes populációja úgy látja, hogy elegendő a nyelviskola. Az iskolaválasztásnál első helyen az iskola gyors elérhetősége, második helyen a kis létszámcsoport és a rugalmas időbeosztás, és csak harmadik helyen szerepelnek a 8

9 barátok, munkatársak ajánlásai. Szinte minden megkérdezett fontosnak tartja, hogy a nyelvet oktató tanár rendelkezzen módszertani és felnőttoktatási ismeretekkel. Az osztrák megkérdezettebben a magyaroknál fontosabbnak ítélik a módszertani felkészültséget és világosabban látják a pedagógus és andragógus szerepek különbségét. A válaszadók egyike szerint sem egyezik meg a két szerepegyüttes. a válaszolók közel fele szerint az andragógus szerepei jól megkülönböztethetők a pedagógusokétól, jól körülírható, szerepeik, feladataik vannak. A 45 válaszoló közül 19 fő azt válaszolta, hogy az andragógusi szerep sokban azonos a pedagóguséval, pedagógiai alap nélkül nem lehet andragógiai tudás, kompetencia.) Hasonlóképpen mindenki legalább részben fontosnak tartja az oktatók ismereteinek bővítését, tudásuk frissítését. A nyelvtanulás kedvelt elemei különböznek a magyarokétól. A legtöbben a történetek tanulását kedvelik (28 fő), a szavak és mondatok, valamint a nyelvtani szabályok tanulását pedig egyáltalán nem kedveli a többség, inkább a szituációk tanulását részesíti előnyben A leginkább megoszlanak a vélemények az idegen nyelvre és idegen nyelvről történő fordítással kapcsolatban, a legtöbben ezeket nem nagyon kedvelik. A nyelvi intézmény kiválasztásakor a 45 válaszoló közül 15 fő a nyelviskola közelségét, 16 fő a nyelviskola tanári karát, 3 fő pedig az iskola minőségbiztosítását tekintené döntő szempontnak. 10 fő fontosnak tartja a felnőttekre tekintettel lévő oktatási formát (rugalmasság, követelményrendszer), 1 fő pedig előnyként értékeli, ha a nyelvvizsgázás lehetősége és az oktatás között szoros a kapcsolat. A kérdőíves vizsgálat eredményei az osztrák nyelvterületen nyelvet tanulók körében A kérdőívet 105 fő töltötte ki, valamennyi értékelhető volt. A 105 fő megkérdezettből 74-en tanulnak angolt, 28-an franciát, 21-en spanyolt. 12 fő oroszt, 9 fő olaszt tanul. 12 A tanulási idő vonatkozásában megállapítható, hogy a válaszolók több mint közel fele több éve tanul idegen nyelvet, közülük 19-en egy éve, 25-en két éve, és csak 4 fő jelezte, hogy csak néhány hete tanul. A nyelvtanulás okaként mintegy 40 % gondolja, hogy ma már alapvető követelmény, 21 fő a továbbtanulást jelölte meg. 20 fő a külföldi munkavállaláshoz tartja szükségesnek a nyelvtanulást, azonban senki nem válaszolta, hogy a magyarországi munkavállaláshoz szükséges idegen nyelvet tanulni. 19 főnek a kapcsolatok felvételéhez van szüksége a nyelvtanulásra. Sokan nem tudják megítélni az iskolarendszerű nyelvoktatást. A módszertant illetően a megkérdezettek közül a legtöbben többé-kevésbé, vagy részben egyetértenek abban, hogy alacsony az óraszám, de a megkérdezettek több mint fele szerint a tanári módszertan és ösztönzés megfelelő. A megkérdezettek háromnegyede szerint jók a tankönyvek és a tananyagok. Ami a csoportlétszámokat illeti megkérdezettek háromnegyede elégedett a csoportlétszámmal és a nyelvtanulási motivációval. A megkérdezettel közel fele teljesen részben nem gondolja azt, hogy túlságosan nyelvtan-centrikus és elméleti a nyelvoktatás, egynegyede a magyarokhoz hasonlóan - ezt felrója a képzéseknek. Szinte a megkérdezettek mindegyike 12 Egéb nyelvek közü: a megkérdezettek közül 3 fő választott egyéb szláv, 12 fő pedig egyéb más nyelvet. 9

10 kommunikáció orientáltnak, és részben, vagy egészben hatékonynak látja a nyelvoktatást az iskolarendszerű képzés keretében. Az iskolarendszeren kívüli képzést a megkérdezettek több mint 60 %-a megfelelőnek, és rugalmasnak tartja, és a tanári módszertan korszerűnek és a változó igényekhez kellően alkalmazkodónak, a tanári követelmény-rendszer a felnőttkori sajátosságokhoz illeszkedőnek tekinti. 86 fő elégedett a csoportlétszámokkal. Megoszlanak a vélemények a tekintetben, hogy a tankönyvek, és az órai anyagok segítik az önálló tanulást: 64 fő egyetért, további 20 fő pedig többé-kevésbé egyetért azzal, hogy a nyelvtani modul megfelelő súllyal szerepel a képzésben s a többség kellően kommunikáció orientáltnak és hatékonynak tartja az osztrák az iskolarendszeren kívüli nyelvoktatást A nyelviskola választás ennél a csoportnál az alábbiakat mutatja: 27 fő az iskola gyors elérhetőségét, 19 fő barátok, és munkatársak ajánlásait, 19 fő a képzés utáni nyelvvizsgázási lehetőséget, 16 fő a kis létszámcsoportot és a rugalmas időbeosztást, 15 fő az iskola módszereit, 8 fő szóróanyagok reklámértékét tarja fontosnak a választásnál. A nyelvtanárok szakmai és felnőttképzés módszertani felkészültségét a többség fontosnak tartja. A válaszolók (36%-a szerint az andragógus szerepei jól megkülönböztethetők a pedagógusokétól, az andragógusnak jól körülírható, szerepei, feladatai vannak. 28 fő válaszolta azt, hogy az andragógusi szerep sokban azonos a pedagóguséval, pedagógiai alap nélkül nem lehet andragógiai tudás, kompetencia. Csupán 4 fő szerint azonosak az andragógus szerepei a közoktatásban dolgozó pedagógus szerepeivel. A megkérdezettek közül mindenki legalább részben fontosnak tartja az oktatók ismereteinek bővítését. A kedvelt tanulási területeknél a megkérdezettek közül a legtöbben a történetek és a szituációk tanulását kifejezetten kedvelik. Az idegen nyelv elsajátítása során a legkevésbé kedvelt a szavak, mondatok, és a nyelvtani szabályok tanulása. A szavak és mondatok tanulását 75 fő, a nyelvtani szabályok tanulását 86 fő egyáltalán nem kedveli. A fordítást idegen nyelvről, illetve idegen nyelvre a megkérdezettek leginkább kedvelik, néha kedvelik, vagy kevéssé kedvelik. A magyar nyelvtanárok véleménye A kérdőíves megkérdezésbe illetve véleményezésbe 6 főt vontunk be. A felmérés a tanárok körében csak kis létszámban történt. A megkérdezett nyelvtanárok többsége egyetemet végzett, szakmai továbbképzésen azonban csak kevesen vettek részt. A megkérdezettek fele.fele arányban dolgoztak hagyományos tanfolyami képzésben illetve esti-levelező oktatásban illetve távoktatásos felnőttképzésben, de egyikük sem oktatott az e-learning eljárással. A válaszadók mindegyike tanít német nyelvet, továbbá ötven százalékuk angolt, és egy-egy fő olaszt és magyar nyelvet is, más tanított nyelv nem szerepelt. A megkérdezettek egyharmada a közoktatás területén folytatja tevékenységét, de a válaszadók mindegyike a felnőttképzésben, egy része a felsőoktatásban is vállal szerepet. Kevesen gondolják úgy, hogy a pedagógusdiploma megszerzése során felkészítették a felnőttoktatás feladatkörére. Mindösszesen 1 fő jelezte, hogy felkészítették a felnőttek képzése során alkalmazandó nem hagyományos, azaz aktivizáló pedagógiai-andragógiai módszerek alkalmazására. Aktivizáló módszertani ismereteket azonban sokat szereztek, részben önművelés útján, részben nyelviskolai 10

11 belső továbbképzéseken, kevesen általános pedagógus továbbképzést jelölték meg a korszerű módszertani ismeretek forrásául. A nyelvoktatói felelősség és elvárások vonatkozásában a megalapozott nyelvismereten van a hangsúly. Kivétel nélkül mindenki hangsúlyozta a nyelvtanuláshoz szükséges türelmet, illetve a nyelv szeretetét és a nyelv megszerettetését, valamint a jó idegennyelvi kommunikációs készséget. Sokan említették a nyelvtanulókkal szemben empátia fontosságát is. A megkérdezettek az andragógus és pedagógus szerepet sokban azonosnak tartják, megjegyzik, hogy pedagógiai alap nélkül nincs felnőttoktatói kompetencia. A válaszadók mindegyike úgy látja, hogy a felnőttoktatásban dolgozó andragógusnak új bánásmódra és pedagógiai gyakorlatra van szüksége, valamint empátiát, türelmet és toleranciát kell gyakorolnia az oktatottak felé. Egy válaszadó kivételével - aki nem tudott válaszolni a kérdésre -, hasonló eredmény született a szélesebb körű ismeretek, tapasztalati és elméleti tudás szükségességének kérdésében is. A válaszadók többsége a felnőttekkel való bánásmódot kiemelt szerepként kezelik és. fontosnak tartják a tanulási környezet minőségét is. A pedagógusi / andragógusi munka legfontosabb szerepét legtöbben a tantárgyi tanárral azonosítják első helyen, majd ezt követi a nevelési szakember illetve a gyermekvédelmi felelős, és az ifjúságsegítő szerepköre. A válaszadók közül volt, aki az innovációs szakember illetve a tervező szakember feladatkörét is vele rokonnak ítélte. Abban a kérdésben, hogy szükségesnek érzik-e a nyelvoktatás megújítását, azaz a tananyagfejlesztést és az új módszertani eljárások kidolgozását, a válaszadók döntő többsége szintén igennel felelt. A fenti igenlően szavazók szerint a változtatások tekintetében a legfontosabb az új szakkönyvek és kiadványok kidolgozása. Nagyrészt egyetértenek abban is, hogy új típusú képzésre volna szükség a tanárképzésben. Egy kivétellel egyetértés volt abban a kérdésben is, hogy több módszertani útmutató kidolgozására van szükség, valamint a különböző korcsoportok szerint speciális pedagógiai ismeretek oktatására a nyelvtanárok körében. A szakmai módszertani központok létrehozásában már nem ennyire egységesek a vélemények, a többség csak viszonylag tartja fontosnak. A válaszadók döntő többsége igenlően felelt arra a kérdésre, hogy általában különböznek-e a közoktatásban és az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben az idegen nyelvek tanításának módszerei, a különbséget az iskolarendszeren kívüli képzések nagyobb szabadságfokában látták. Az elégedettséget vizsgálatra vonatkozó kérdéseket a megkérdezettek egyharmada nem tudta megválaszolni, a többség pedig az elfogadható szinttől a jó minősítésig voksolt. A megkérdezettek valamennyien jónak, többségében pedig megfelelőnek tartják a saját térségükben megvalósuló iskolarendszeren kívül szervezett idegen nyelv oktatását, és annak minőségét. A nemleges válaszolók okként nyelviskolák magas számát, következésképp az oktatás alacsony minőségi szintjét jelölték meg. A felnőttoktatási módok alkalmazásában szórtak a vélemények, a többség a páros munkára esküszik, ezt követi a csoportmunka, de kisebb számban akadnak olyanok, 11

12 akik a frontális osztály- vagy egyéni munkát tartják a legjobbnak. Néhányan a differenciált egyéni munkát illetve a nívócsoportos oktatást látják megfelelőnek. Hasonlóképpen a vélemények nagyon szórnak arra a kérdésre vonatkozóan, hogy van-e különbség a fiatalabb és idősebb korosztály között a nyelvek megítélését illetően. A nyelvoktatás során szükséges szociális képességek rangsorát a versengés illetve az alkalmazkodóképesség, valamint a fegyelmezettség vezeti, míg az együttműködés illetve a problémamegoldás vagy az önfejlesztés nem tűnik hangsúlyosnak a válaszadók szerint. A válaszadók egyöntetű véleményen vannak annak tekintetében, hogy a versengés és az együttműködés egymást segítik az oktatás során. Ehhez a kérdéskörhöz tartozik logikailag a következő kérdés is, melyben arra kérdeztünk rá, hogy a nyelvtanár tanulmányai során játszott-e szerepet a versengés. Egy válaszadó kivételével egyöntetűen igenlő válasz született. Arra a kérdésre, hogy kialakul-e versenyhelyzet a felnőttképzésben, a nyelvoktatás során, a válaszadók kétharmada igenlően válaszolt, a többiek nemlegesen. Arra kérdésre pedig, hogy a nyelvtanár erre a helyzetre az oktatás elősegítése érdekében épít-e, nem egyhangúan válaszoltak a nyelvtanárok: a megkérdezettek fele igenlően, egyharmaduk nemlegesen válaszolt és egy fő nem tudott felelni. A versengéshez köthető módszertani nyelvoktatás igencsak kedvező elbírálást kapott, a megkérdezettek egy fő kivételével igenlően feleltek ennek alkalmazására nézve. A versengésre alapozott módszereknél a felnőttek illetve a gyermekek oktatása esetében különbségek érezhetőek, legalábbis így látja a megkérdezettek többsége. Végezetül arra a kérdésre, hogy szükségesnek érzi-e a térségben egy felnőttképzéssel foglalkozó módszertani központ felállítását, amelyben kiemelt szerepet kaphatna a nyelvoktatási, -tanulási képességfejlesztés, egy fő kivételével, aki nem tudott választ adni, igenlően feleltek a megkérdezettek. 12

13 Az osztrák nyelvtanárok véleménye A kérdőíves megkérdezésbe illetve véleményezésbe 14 főt vontunk be, 6-an tanítanak angolt, 9-en németet, 1 fő franciát, egyikük sem tanít magyar nyelvet. A megkérdezett közül 2 fő főiskolát, 11 fő pedig egyetemet végezett, közülük négy fő részt vett részt a diploma után továbbképzésen. A megkérdezettek közül 9-en tanítanak iskolarendszerben, 3-an felnőttképzésben, 2 fő mindkettőben. 1 fő tanít főiskolán vagy egyetemen, és 1 fő egyéb intézményben (nyelviskolában). 2 fő válaszolta azt, hogy korábban már tanított felnőtteket nyelviskolában, 11 fő nem tanított. A megkérdezettek közül senki nem tanított távoktatásos, e-learning és egyéb más rendszerben sem. A megkérdezettek közül felnőttképzést legalább főiskolai szinten csak 1 fő tanult, 4 fő részben, 9 fő pedig nem tanult felnőttképzést legalább főiskolai szinten. Aktivizáló jellegű, felnőttoktatásban felhasználható, pedagógia-andragógiai módszertani képzésben mindössze 1 fő vett részt, 6 fő részben vett részt, 4 fő pedig nem vett részt. A tanárok meglévő aktivizáló módszertani tudására történő kérdésre kevés volt a válaszadó. (4 fő nem válaszolt, 3 fő pedig nem tudott választ adni.) Csak 2 fő számolt be pedagógus-képzésben szerzett aktivizáló módszertani ismeretekről, de pedagógiai továbbképzéssel senki nem szerzett aktivizáló módszertani ismerteket. Szórványos megnyilatkozások szerint belső nyelviskolai továbbképzés keretében 1 fő, külföldi tanulmányút alatt 2 fő, önálló tanulással 5 fő szerzett aktivizáló módszertani ismereteket. A mai nyelvoktatói elvárásokkal kapcsolatban fontossági sorrendben az alábbiak szerepelnek: az alapos nyelvtudás és nyelvismeretet, a türelem megléte, a megszerettetni a diákokkal a nyelvet és a nyelv szeretetét általában, a diákokkal szembeni empátia, a jó kommunikációs készség. A pedagógus-andragógus szerepekre vonatkozó kérdést nem nagyon tudták értelmezni. (A kérdésre 6 fő nem válaszolt, 6 fő nem tudott választ adni. 2 fő azt válaszolta, hogy az andragógus szerepe megegyezik a pedagógus szerepével. Az új elvárásokat a nyelvtanárok többsége érzékeli. Szinte mindenki egyetértett azzal, hogy a pedagógiánál szélesebb körű ismeretekre, tapasztalatokra és elméleti tudásra van szükség, de a felnőttekkel való kapcsolattartást is kihívásnak érzik a pedagógusok. Szintén fontos kihívásnak tartják a nyelvtanárok az új pedagógiai tevékenységeket, valamint a tanulási környezet figyelembe vételének szempontját.. A pedagógus-andragógus szerepekre vonatkozóan a módszertani szakértő, a pályaválasztási tanácsadó és kisebb részben a minőségbiztosítási szakértő illetve a szabadidő-szervező szerepével azonosítják. A többség fontosnak tartja a továbbképzéseken való részvételt, a nyelvoktatás állandó megújítását. Senki nem adta azt a választ, hogy nem tartja szükségesnek a nyelvoktatás állandó megújítását. Szükségesnek látott változtatások között mindenki említette az új szakkönyvek és módszertani kiadványok megjelenését, valamint új képzés bevezetését a pedagógiai 13

14 főiskolákon. A legtöbben fontosnak tartják, hogy több módszertani útmutató kerüljön a gyakorlatba. A pedagógiai/andragógiai ismeretek elsajátítását szintén fontosnak tartják a válaszadók. Egy módszertani központ is fontos a válaszadók mindegyike szerint. Nem válaszoltak az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli nyelvoktatás hatékonyságával kapcsolatos kérdésekre, mivel nincs teljes rálátásuk a területre. A felnőttképzésben alkalmazott módszerek közül a megemlítés-fontosság sorrendjében a nívócsoportos oktatás és a csoportmunka (12-12 fő) és a pármunka (11 fő) szerepel. A megkérdezettek szerint a diákokat idegen nyelv tanulására az alábbiak motiválják: a leggyakoribb válasz a diákok szeretik a nyelvet, de a nyelvvizsga megléte egyáltalán nem tartják fontosnak. A 13 válaszadó közül 10 fő szerint fontos meghatározó, hogy a mai világban szükség van nyelvtudásra, illetve 9 fő fontosnak tartja a későbbi munkához és a felvételi vizsgához szükséges nyelvtudás megszerzését. A válaszadók a nyelvoktatáshoz közeli képességfejlesztés területén első és második helyen jelölték a csapatmunkát (4 fő), a problémamegoldást (8 fő), valamint az önfejlesztést (7 fő). Ötödik és hatodik helyre tették az önfejlesztést (6 fő), a versenyt (7 fő) és az uralkodó magatartást (6 fő). Összefoglalás A magyar és osztrák nyelvet nem tanulók körében a korábban választott idegen nyelvek közül a legnépszerűbb (magyar oldalon a német mellett) az angol volt. Mind magyar mind pedig az osztrák oldalon megállapítható, hogy a jelenleg idegen nyelvet már nem tanulók többsége több éven keresztül tanulta a nyelvet, és csak ideiglenesen hagyta abba; úgy gondolják, később folytatni fogják a nyelvtanulást. Hasonlóan vélekednek az osztrák és a magyar megkérdezettek arról, hogy miért van szükség idegen nyelvet tanulni. Mindkét oldalon a válaszadók többsége úgy gondolja, hogy alapvető követelmény, hogy ma már tudjanak beszélni az emberek egy idegen nyelvet. Másodikként mindkét országban a külföldi munkavállalást jelölték meg, amelyhez szükséges az idegen nyelv ismerete. A magyar iskolarendszerű nyelvi képzés a megkérdezettek szerint nem megfelelő. Hasonló a helyzet Ausztriában is, hiszen az ottani válaszadók többsége is úgy véli, hogy az iskolarendszer keretein belül működő nyelvi képzés összességében nem hatékony. Ezzel ellentétben a hazai és az osztrák iskolarendszeren kívül működő nyelvoktatás a kérdőívek alapján hatékonyan működik. Az osztrák megkérdettek 93,33%-a szerint van olyan nyelvi képző központ a lakóhelyén, vagy annak 30 km-es körzetében, amely a többféle nyelvi képzés mellet vizsgáztatást végez és figyelembe veszi a felnőttoktatásban résztvevők igényeit. Magyar oldalon a megkérdettek 66,81 %-a szerint van ilyen intézmény. Mindkét országban a nyelviskola vagy magántanár megválasztásakor elsődleges szempont az iskolatársak, barátok és munkatársak véleménye. A magyar megkérdezettek körében a második helyen a képzés utáni nyelvvizsgázási lehetőség áll, míg az osztrák válaszadók többsége ezzel szemben előnyben részesíti az iskola gyors megközelíthetőségét. Egyetértenek azonban a határ két oldalán megkérdezettek 14

15 abban, hogy fontos, sőt sokak szerint nagyon fontos, hogy a nyelvet oktató tanár rendelkezzen felnőttoktatási, módszertani ismeretekkel. Ugyan a magyar válaszadók 66,81 %-a szerint van megfelelő oktatási intézmény a lakóhelyén, vagy annak körzetében, mégis a megkérdezettek több mint fele szerint szükséges a lakóhelyén egy új oktatási tartalommal és módszertannal rendelkező intézmény felállítása. Ugyanez a helyzet az osztrák oldalon, ahol a megkérdezettek 77,78%-a szerint szükség van új intézményre annak ellenére, hogy szinte mindenki szerint van megfelelő, jól működő nyelviskola. Az oktatók ismereteinek bővítésére, a tudásuk frissítésre, illetve a szakmai kompetenciák fejlesztésére szükség van a határ mindkét oldalán. Különbség van azonban abban, hogy míg a magyar megkérdezettek többsége ezt csak fontosnak, addig szomszédaink nagyon fontosnak találják. Egy idegen nyelv elsajátítása során sem az osztrák, sem pedig a magyar hallgatók nem kedvelik a nyelvtani szabályok, illetve a szavak és mondatok tanulását. Míg a magyar hallgatók körében a legkedveltebb a szituációk tanulása, addig a határ túl oldalán a történetek tanulását szeretik a legtöbben a megkérdezettek közül. Különbség van a határon túl és innen abban is, hogy amennyiben egy idegen nyelvet már nem tanuló most szeretné folytatni tanulmányait, mit venne figyelembe az intézmény megválasztása során. A magyar megkérdezettek számára a képzés utáni nyelvvizsgázási lehetőség, az osztrák megkérdezettek számára pedig az iskola közelsége és tanári kara az elsődleges döntő szempont. A nyelvet tanulók közül angolul tanulnak a legszívesebben a jelenleg is valamilyen nyelvoktatási intézménybe, vagy magántanárhoz járó diákok. A magyar nyelvtanulók az angol mellett a németet választják a legtöbben. Mind az osztrák, mind pedig a magyar hallgatók egy idegen nyelv elsajátítására több évet fordítanak, és úgy gondolják, hogy egy idegen nyelv ismerete ma már alapvető követelmény. A magyar nyelvtanulók véleménye szerint az iskolarendszer keretein belül működő nyelvi képzés Magyarországon nem működik hatékonyan. Ezzel szemben Ausztriában az iskolarendszerű képzésről megoszlanak a vélemények. A megkérdezettek közel fele hatékonynak véli, míg másik fele szerint nem működik hatékonyan a képzés az iskolarendszeren belül. Mindkét országban hatékonynak tartják azonban az iskolarendszeren kívüli nyelvoktatást a nyelvet tanuló diákok. Az osztrák és a magyar megkérdezettek többsége szerint működik a lakóhelyén, vagy annak 30 km-es körzetében olyan nyelviskola, amelyik többféle nyelvi képzést és vizsgáztatást is végez, valamint figyelembe veszi a felnőttoktatásban résztvevők igényeit. A nyelviskola megválasztása során a magyar hallgatók a barátok, iskolatársak, munkatársak ajánlásait veszik figyelembe, osztrák oldalon azonban a megkérdezettek elsősorban az iskola gyors elérhetősége alapján választanak intézményt vagy magántanárt. Egyetértenek az osztrák és a magyar nyelvtanulók abban, hogy fontos a nyelvtanár módszertani és andragógusi képzettsége. 15

16 A megkérdezettek szerint mind osztrák, mind pedig magyar oldalon szükség van új oktatási tartalommal és módszertannal rendelkező intézmény felállítására. A diákok szerint fontos az oktatók tudásának frissítése és szükség van új típusú képzésekre. Egy idegen nyelv elsajátítása során a kérdőívek alapján megállapítható, hogy a hallgatók osztrák és magyar oldalon egyaránt történetek és szituációk tanulását kedvelik a leginkább, szavakat, mondatokat és nyelvtani szabályokat azonban nem tanulnak szívesen. A nyelvtanárok véleménye a határ két oldalán megegyezik a tekintetben, hogy ma már alapkövetelmény a munkaerőpiacon a használható nyelvtudás. A magyar és az osztrák tanárok egyaránt alacsony arányban vettek részt felnőttképzési módszertani továbbképzésen, pedig általában fontosnak gondolják, és számos kihívással, elvárással néznek szembe, ami az ilyen irányú továbbképzésüket indokolttá tenné. A határ mindkét oldalán fontosnak tartják, hogy több módszertani útmutató kerüljön a gyakorlatba, valamint szükségesnek érzik egy módszertani központ felállítását is. A kutatás megerősítette kutatási hipotéziseinket Az idegennyelvtudás kiemelt fontosságú Magyarország társadalmi-gazdasági fejlődése szempontjából. Bár az elmúlt két évtizedben számos változás következett be a nyelvoktatás világában, a nyelveket beszélők aránya a lakosság körében alacsony, még akkor is, ha a fiatalabb korosztályokban magasabb. Az iskolarendszerű oktatásban az idegennyelv-tanítás nem kellően hatékony (óraszám, csoportlétszám, módszerek, egyénre szabottság). Jelentős az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés (nyelviskolák) szerepe: nemcsak az iskolai nyelvtanítás kiegészítője, rá hárul a teljes nyelvi felnőttképzés, továbbá jelentős minőségi átalakulást is elindított a nyelvoktatás módszertana területén. Egyenetlen a felnőttképzési programok eloszlása országosan, fele Bp-en és Pest megyében található. A nyelvtanárok alap és továbbképzéséből hiányzik a felnőttképzésre történő felkészítés. A kutatás igazolta, hogy nemcsak az európai felnőttképzési dokumentumok, hanem egyre inkább az európai polgárok is kiemelkedően fontosnak tartják az idegennyelvi kompetenciák megszerzését, mert Az önálló ismeret- és információszerzés feltétele: az idegennyelv használat a tanulási környezet elemévé vált A diplomaszerzés feltétele A munkaerőpiaci mobilitás feltétele, beleértve bármely országban az otthoni és külföldi munkavállalásnál a idegennyelvi kompetencia növekvő elvárását. Jegyzetek 1. Komlósi László-Knipf Erzsébet: Modern Filológia Közlemények, Volume 4/1.pp (letöltés: szept.) 2. Medián Közvélemény- és Piackutató évi kutatása az NFI megbízásából (in: 5. sz. forrás) 3. Nyelvoktatás politikai arculat OM Matheidesz Mária, Rádai Péter, Sipos Júlia: Általánosan elérhető nyelvvizsga programok Magyarországon. NFI 2006/8; 16

17 5. Magyar országjelentés Többnyelvűség a Tanács következtetései. Letöltés: szekciójelentések (4. szekció) Letöltés: Az Európai Parlament és Tanács ajánlása (2008.április 23.) az életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszerének létrehozásáról. Letöltés: Felhasznált irodalom: AT-HU/06/01/141 Határon átnyúló Felnőttképzési nyelvi Módszertani Központ INTERREG projekt (TIT Pannon Egyesület) kutatása (2007. Győr-Burgenland.) BOGNÁR Anikó: Az idegen nyelvek oktatásának helye és szerepe az Európai Unióhoz való csatlakozásban. In: Új Pedagógiai Szemle, október BUDAI Ágnes: Élő nyelvek iskolai tanítása az Európai Unióban. In: Új Pedagógiai Szemle, 1999 október CSÁNYI Vilmos (1999): Az emberi természet. Budapest LANNERT Judit, Vágó Irén, Körösné Mikis Márta: A felnőttek digitális írás és idegennyelvtudása NFI 2006/7 LÁZÁR Péter: Új utak a pedagógus-továbbképzésben. In: Új Pedagógiai Szemle, 2001/2 MIHÁLY Ildikó: A multikulturális nevelésről &#0150 a világban. In: Új Pedagógiai Szemle, 2001/4 MIHÁLY Ildikó: Idegennyelv-oktatás a ma iskolájában a jövő Európájáért. In: Új Pedagógiai Szemle, július-augusztus MENUS Borbála: Tanuljunk nyelveket másképp! In: Új Pedagógiai Szemle, július-augusztus Tusa Cecília A multikulturális nevelés létjogosultsága és szükségessége az Európai Unióban Irodalom Az idegen nyelvek oktatásának alakulása az utóbbi tíz évben : Statisztikai adatgyűjtemény. Tudományszervezési és Informatikai Intézet, Budapest BOURDIEU, P.: Language and Symbolic Power. Polity Press GARAMI Erika, IMRE Anna: Nemzetiségi szülők iskolázási stratégiái. Kutatási zárótanulmány, Budapest. TÁRKI, 1995 IMRE Anna: A nyelvtudás társadalmi háttere. Iskolakultúra, sz. 17

18 IMRE Anna: Tendenciák az elmúlt évek nyelvoktatásában. Iskolakultúra, sz. IMRE Anna: Nyelv, tudás, kutatás. Társadalomkutatás, sz. KSH: évi népszámlálás. 3. összefoglaló adatok. Budapest MEDGYES Péter (): Angol Ĺ a kommunikáció pótnyelve: Körkép az angol nyelv magyarországi oktatásáról és terjedéséről. Magyar Pedagógia1992, 4. sz. DE SWAAN, A.: The Evoloving European Language System. International Political Science Review, 1993July. VÁGÓ Irén (1997): Az élő idegen nyelvek oktatása: Egy modernizációs sikertörténet. Kézirat, Országos Közoktatási Intézet Kutatási Központ. WARDHAUGH, R.: Languages in Competition: Dominance, Diversity and Decline. Basil Blackwell

ANDRAGÓGUS SZEMMEL AZ IDEGENNYELV OKTATÁSRÓL

ANDRAGÓGUS SZEMMEL AZ IDEGENNYELV OKTATÁSRÓL Felnőttoktatás, felnőttképzés Kraiciné Szokoly Mária ANDRAGÓGUS SZEMMEL AZ IDEGENNYELV OKTATÁSRÓL Európai és hazai kitekintés Egy filológiai tanulmány adata szerint 1 a világ lakosságának több mint 70

Részletesebben

Karfner Judit: Hogyan tanuljunk nyelveket?

Karfner Judit: Hogyan tanuljunk nyelveket? Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (NYESZE) Karfner Judit: Hogyan tanuljunk nyelveket? 2015. szeptember 12. 1 Rólunk A NYESZE az ország legnagyobb nyelviskolai szervezete és szakmai érdekképviseleti szerve

Részletesebben

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók

Részletesebben

Mi a probléma a terminológiával? A felnőttképzési akkreditációt / nyilvántartást megszerző intézmények között volt:

Mi a probléma a terminológiával? A felnőttképzési akkreditációt / nyilvántartást megszerző intézmények között volt: Az akkreditált felnőttképző intézmények világa Dr. Benkei-Kovács Balázs Phd egyetemi adjunktus ELTE PPK A terület kutatása 2005 - Koltai Dénes, Felmérés a hazai akkreditált felnőttképzési szervezetek működéséről.

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Gazdasági szaknyelv (angol) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS. Tanév (2014/2015) I. félév

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Gazdasági szaknyelv (angol) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS. Tanév (2014/2015) I. félév évfolyam III. PSZ-GM szak szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Gazdasági szaknyelv (angol) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Gazdasági szaknyelv(angol)

Részletesebben

Dr. Mészáros Attila. 51. Szitásdomb u. 9021 Győr Telefonszám(ok) (36-96) 503-497 Mobil: (36-30) 413-0447 Fax(ok)

Dr. Mészáros Attila. 51. Szitásdomb u. 9021 Győr Telefonszám(ok) (36-96) 503-497 Mobil: (36-30) 413-0447 Fax(ok) Szakmai önéletrajz Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Cím(ek) 51. Szitásdomb u. 9021 Győr Telefonszám(ok) (36-96) 503-497 Mobil: (36-30) 413-0447 Fax(ok) E-mail(ek) Állampolgárság

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti idegen nyelv 1. (angol) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS. 2015/2016 I. félév

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti idegen nyelv 1. (angol) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS. 2015/2016 I. félév II.évfolyam PSZ-GM szak szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti idegen nyelv 1. (angol) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2015/2016 I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Pénzügyi-számviteli szaknyelv

Részletesebben

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Sass Judit (BCE) - judit.sass@uni-corvinus.hu Bodnár Éva (BCE) - eva.bodnar@uni-corvinus.hu Kálmán Anikó (BME) - drkalmananiko@gmail.com Célok, előzmények

Részletesebben

Az Oktatási Hivatal feladatai

Az Oktatási Hivatal feladatai Az Oktatási Hivatal feladatai Kerpen Gábor elnök Oktatási Hivatal Az Oktatási Hivatal feladatai közoktatási hatósági ügyintézés (köz- és felső)oktatási hatósági ellenőrzés érettségi, közoktatási felvételi

Részletesebben

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 2014.??.??. Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 A projekt célkitűzései Hallgatói érdeklődés felkeltése a tudományos pálya iránt, főleg az MTMI

Részletesebben

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.2.D-12/KONV-2012-0013 A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Készítették: Dr. Földi Katalin Dr. László Éva Dr. Máté

Részletesebben

2014-2015. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK

2014-2015. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK Kökönyösi Szakközépiskola Nagy László Gimnáziuma 7300 Komló, Alkotmány u. 2. OM azonosító: 201286 Telephely kódja: 013 Igazgató: Vámos Ágnes Pályaválasztási felelős: Varga Margit Telefon: 72/482367 E-mail:

Részletesebben

2014.03.04. Egyszer volt. Dr. Benkei-Kovács Balázs Phd egyetemi adjunktus ELTE PPK

2014.03.04. Egyszer volt. Dr. Benkei-Kovács Balázs Phd egyetemi adjunktus ELTE PPK A felnőttoktatás egy speciálisterülete: nyelvoktatási és nyelvvizsgarendszer Dr. Benkei-Kovács Balázs Phd egyetemi adjunktus ELTE PPK? Egyszer volt 1 A 10 legelterjedtebb nyelv 1. Mandarin 2. Spanyol 3.

Részletesebben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs

Részletesebben

Osztályszám Tagozatkód Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (angol olasz)

Osztályszám Tagozatkód Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (angol olasz) GYŐRI KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 9024 Győr, Örkény I. utca 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu OM azonosító:

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Pénzügyi-számviteli szaknyelv, Gazdasági szaknyelv (német) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS. 2015/2016 I. félév

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Pénzügyi-számviteli szaknyelv, Gazdasági szaknyelv (német) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS. 2015/2016 I. félév III. évfolyam PSZ-GM szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Pénzügyi-számviteli szaknyelv, Gazdasági szaknyelv (német) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2015/2016 I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Pénzügyi-számviteli

Részletesebben

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13)

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13) AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV Cím: 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM kód: 029264 Telefon: 46/562-289; 46/366-620 E-mail: titkarsag@avasi.hu Honlap: www.avasi.hu I. A 2014/2015.

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

TÁMOP 3.1.5. Pedagógusképzések

TÁMOP 3.1.5. Pedagógusképzések TÁMOP 3.1.5. Pedagógusképzések A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT ÁLTAL KÍNÁLT TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAKOK, RÉSZISMERETEK, SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK, VALAMINT PEDAGÓGUS SZAKVIZSGA

Részletesebben

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója 1. Az intézmény neve: EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIM- NÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2. Címe, telefonszáma: 3300 EGER, IFJÚSÁG

Részletesebben

ELTE Informatikai Kar Nyílt Nap

ELTE Informatikai Kar Nyílt Nap ELTE Informatikai Kar Nyílt Nap A felvételi és érettségi kapcsolata 2008. november 13. Előadó: Végh Tamás, felvételi iroda A Bologna-rendszer A Bologna-rendszer néven ismertté vált többciklusú képzés három,

Részletesebben

A munkaerő piac elvárásai a mélyinterjúk eredményeinek tükrében

A munkaerő piac elvárásai a mélyinterjúk eredményeinek tükrében A munkaerő piac elvárásai a mélyinterjúk eredményeinek tükrében Mit mutatnak a statisztikák? - 7 EU-tagállamban a polgárok 2/3-a nem használ idegen nyelvet - a magyar lakosság 75%-a egynyelvű - Az egyetemek

Részletesebben

ACTA CAROLUS ROBERTUS

ACTA CAROLUS ROBERTUS ACTA CAROLUS ROBERTUS Károly Róbert Főiskola tudományos közleményei Alapítva: 2011 3 (1) ACTA CAROLUS ROBERTUS 3 (1) Módszertan szekció Összefogalalás MATEMATIKA TANÍTÁSA ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN BARANYAI

Részletesebben

Felnőttképzési nyelvi programkövetelmények Tananyag

Felnőttképzési nyelvi programkövetelmények Tananyag Szerző: Dányi Lászlóné Szakmai lektor: Salusinszky András Felnőttképzési szakértők továbbképzése, az új jogforrások alkalmazására való felkészítése 2014 Felnőttképzési nyelvi programkövetelmények Tananyag

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12

Részletesebben

Osztályszám Tagozatkód (tanult idegen nyelv) Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (német angol)

Osztályszám Tagozatkód (tanult idegen nyelv) Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (német angol) KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 9024 Győr, Örkény I. u. út 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu, honlap: www.krudy.gyor.hu

Részletesebben

Három éves szakiskolai kerettanterv. Idegen nyelv Angol

Három éves szakiskolai kerettanterv. Idegen nyelv Angol Idegen nyelv Angol Készítette: Bugyinszki Adrienn Király Endre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Forrás: Szakiskolai közismereti program Oktatáskutató és Fejlesztő Központ http://szaki.ofi.hu/tajekoztatok-a-3-eves-szakiskolai-kerettantervrol/

Részletesebben

Tisztelt Igazgató Úr /Asszony! Tisztelt Kollégák!

Tisztelt Igazgató Úr /Asszony! Tisztelt Kollégák! Kedves Szülők! Kedves Diákok! Tisztelt Igazgató Úr /Asszony! Tisztelt Kollégák! Kiadványunkkal tájékoztatni szeretnénk leendő diákjainkat, szüleiket, osztályfőnökeiket a 2015-2016. tanévben indítandó osztályainkról.

Részletesebben

A FELNŐTTKÉPZÉS TERVEZÉSE ÉS A MUNKAERŐPIACI KÉPZÉS

A FELNŐTTKÉPZÉS TERVEZÉSE ÉS A MUNKAERŐPIACI KÉPZÉS A FELNŐTTK TTKÉPZÉS TERVEZÉSE ÉS S A MUNKAERŐPIACI KÉPZÉS 2005/2006. tanév őszi félévf 2. részr MUNKAKÖRI KOMPETENCIÁK A munkaköri kompetenciák k három h csoportja: 1. Ismeretek A feladatellátáshoz szüks

Részletesebben

Széchenyi István Térségi Integrált. Szakképző Központ. Miskolc. Piackutatás

Széchenyi István Térségi Integrált. Szakképző Központ. Miskolc. Piackutatás Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ Miskolc Piackutatás Módszertan Kérdőíves kutatás, elemzés. A célcsoport elérése kvantitatív és kvalitatív elérési úton valósulhat meg a leghatékonyabban.

Részletesebben

Képzés megnevezése: ÚJ PREZENTÁCIÓS MÓDSZEREK A HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓÉRT A VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSBEN

Képzés megnevezése: ÚJ PREZENTÁCIÓS MÓDSZEREK A HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓÉRT A VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSBEN Képzés megnevezése: ÚJ PREZENTÁCIÓS MÓDSZEREK A HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓÉRT A VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSBEN A képzés célja A vállalkozások hatékonyságának növelése a munkatársak kommunikációs technikájának, eszközeinek,

Részletesebben

Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben

Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben GDF ILIAS Gábor Dénes Főiskola Elektronikus TávOktatási Rendszer http://ilias.gdf.hu Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben Szász Antónia Gábor Dénes Főiskola,

Részletesebben

Pályázati lehetőségek az Egész életen át tartó tanulás programban Tempus Közalapítvány Előadó: Csesztregi Eszter Tempus Közalapítvány Pályáztatás Egész életen át tartó tanulás program: Leonardo / Erasmus

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

REGIONÁLIS ÉRDEKVÉDELEM HÍD EGYESÜLET ALAPÍTVÁNY ÖSSZEGZÉS

REGIONÁLIS ÉRDEKVÉDELEM HÍD EGYESÜLET ALAPÍTVÁNY ÖSSZEGZÉS ÖSSZEGZÉS A RÉV Alapítvány által a munkáltatók körében végzett közvéleménykutatási akció eredményéről A közvéleménykutatási akció az Átmeneti Támogatás 2006/018-176.03.01 számú Civil szervezetek és az

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK 1 Indított szakirányok: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): A szakért felelős kar: Képzési idő: FRANCIA NYELVI REFERENS

Részletesebben

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 2012-2013-as tanévre

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 2012-2013-as tanévre BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2012-2013-as tanévre Kedves Leendő Tanulónk! Tisztelt Érdeklődő Szülők! Tájékoztatónk célja, hogy felvételi követelményeinket nyilvánosságra

Részletesebben

DR. ZACHÁR LÁSZLÓ PHD.

DR. ZACHÁR LÁSZLÓ PHD. DR. ZACHÁR LÁSZLÓ PHD. FŐISKOLAI TANÁR KUTATÁSI TERÜLETEK A HAZAI FELNŐTTKÉPZÉS FUNKCIÓI, FEJLŐDÉSE, HATÉKONYSÁGA A SZAKKÉPZÉS MODULÁRIS ÉS KOMPETENCIA ALAPÚ FEJLESZTÉSE A KULCSKOMPETENCIÁK SZEREPE A SZEMÉLYISÉG

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Önéletrajz. Személyes információk: Dr. Révész László Eszterházy Károly Főiskola, Sporttudományi Intézet

Önéletrajz. Személyes információk: Dr. Révész László Eszterházy Károly Főiskola, Sporttudományi Intézet Önéletrajz Személyes információk: Név: Munkahely: Beosztás: E-mail: Dr. Révész László Eszterházy Károly Főiskola, Sporttudományi Intézet Főiskolai docens revesz.laszlo@ektf.hu Tudományos fokozat: PhD.

Részletesebben

Kedves Negyedik és Nyolcadik Osztályosok!

Kedves Negyedik és Nyolcadik Osztályosok! Az Esztergomi Dobó Katalin Gimnázium felvételi tájékoztatója Kedves Negyedik és Nyolcadik Osztályosok! Szeretnétek egy kiváló közösség tagjai lenni? Szeretnétek egy olyan gimnáziumba járni, ahol minden

Részletesebben

l Az "Iskolaválasztás, nyelvválasztás" c. OTKA kutatás 1993 és 1997 között folyt.

l Az Iskolaválasztás, nyelvválasztás c. OTKA kutatás 1993 és 1997 között folyt. l.\""l..l\""l,v0\""~''''''l.'\.l... l.l., S LU-.l.'-'U-'l..A-U-Jl.l..l..l..l., (politikai, gazdasági, társadalmi, vallási szükségletek és használatok lább Új nyelv tanulása új szükségletet elégít ki, s

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója Az iskola neve: Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Az iskola OM-azonosítója: 028300

Részletesebben

Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről

Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről Egy oktatási intézmény életében különös jelentőséggel bírnak az egyetemi nyílt napok, hiszen ez kiváló lehetőség arra, hogy

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

Munkavállalói ismeretek a szakközépiskolákban

Munkavállalói ismeretek a szakközépiskolákban Munkavállalói ismeretek a szakközépiskolákban Szőke Szilvia Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola Miről lesz szó? Miért aktuális és sürgető a jelen helyzet megoldása? A kérdőíves információ gyűjtés

Részletesebben

B/21. számú melléklet TÁMOP 4.1.1 - Intézményi követelmények Diplomás Pályakövető Rendszer

B/21. számú melléklet TÁMOP 4.1.1 - Intézményi követelmények Diplomás Pályakövető Rendszer B/21. számú melléklet TÁMOP 4.1.1 - Intézményi követelmények Diplomás Pályakövető Rendszer 1. Támogatandó szakmai követelmények - pályakövető kutatások A pályakövetési vizsgálatok főbb elemei: hallgatói

Részletesebben

Világnyelvek világszínvonalon

Világnyelvek világszínvonalon ILS Nyelviskola Akkreditált nyelviskola, akkreditált nyelvi képzésekkel Nyelvtanfolyamtípusok Általános nyelvtanfolyam Ez a képzés az általános idegen nyelvű kommunikáció egységes fejlesztésére irányul,

Részletesebben

Vélemények az oktatás színvonaláról. és az oktatási rendszer mobilitási. funkciójának mûködésérôl a keletközép-európai

Vélemények az oktatás színvonaláról. és az oktatási rendszer mobilitási. funkciójának mûködésérôl a keletközép-európai Közép-európai közvélemény: Vélemények az oktatás színvonaláról és az oktatási rendszer mobilitási funkciójának mûködésérôl a keletközép-európai államokban A Central European Opinion Research Group (CEORG)

Részletesebben

Diákok a harmadfokú képzésben

Diákok a harmadfokú képzésben Diákok a harmadfokú képzésben Kutatásunkkal azt a hipotézist szeretnénk ellenőrizni, mely szerint az érettségi vizsga megszerzésének általánossá válásával a harmadfokú képzés intézményrendszere különösen

Részletesebben

Hallgatói tájékoztató

Hallgatói tájékoztató Hallgatói tájékoztató Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. megbízásából a CC.Consultatio Kft. meghirdeti a Bevezetés a forrásanyagok kutatásába és tudományos on-line adatbázisok használata

Részletesebben

keep talking E-talking Network TM You are not alone

keep talking E-talking Network TM You are not alone keep talking E-talking Network TM You are not alone Minden HR vezető rémálma, avagy hogyan tanítsuk meg angolul és németül beszélni a dolgozókat gyorsan, hatékonyan és garantált minőségben? keep talking

Részletesebben

Kedves Tanuló! A 2015/2016-os tanévre meghirdetett osztályok OM azonosító: 029280

Kedves Tanuló! A 2015/2016-os tanévre meghirdetett osztályok OM azonosító: 029280 Kedves Tanuló! Bizonyára nehéz feladat előtt állsz, hiszen döntened kell arról, hogy milyen iskolában akarsz tanulni az elkövetkezendő néhány évben. Tájékoztatónkkal szeretnénk számodra segítséget nyújtani,

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

P Á L Y A V Á L A S Z T Á S I

P Á L Y A V Á L A S Z T Á S I SZÜLŐI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS P Á L Y A V Á L A S Z T Á S I T E V É K E N Y S É G, P Á L Y A I R Á N Y Í T Á S EGRY JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY KESZTHELY 2 0 1 1-2 0 1 2 Készítette:

Részletesebben

GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA

GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA E-mail: gimnazium@mnamk.hu Internet: www.mnamk.hu OM azonosító: 027939 BEISKOLÁZÁSI TÁJÉKOZTATÓ Az MNÁMK képzési kínálata

Részletesebben

Felnőttképzési tevékenység elemzése a 2014. évi minőségcélok tükrében. Valamennyi folyamat, valamennyi tagintézményben működjön

Felnőttképzési tevékenység elemzése a 2014. évi minőségcélok tükrében. Valamennyi folyamat, valamennyi tagintézményben működjön Felnőttképzési tevékenység elemzése a 2014. évi minőségcélok tükrében Cél Sikerkritérium Tényleges eredmény 1. A felnőttképzési minőségirányítási kézikönyv korrekciója a felnőttképzési minőségbiztosítási

Részletesebben

Az idegennyelv-ismeret

Az idegennyelv-ismeret Medián - Szénay Márta Az idegennyelv-ismeret Jelentés az országos nyelvtudás-felmérés kvantitatív szakaszáról Budapest, 2005 Sorozatszerkesztõ: Lada László Szerkesztette: Horváth Cz. János Kiadja: Nemzeti

Részletesebben

Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola

Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola FELVÉTELI a 2013-2014-es tanévre Szakközépiskola 01 KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ IDEGENFORGALMI SZAKKÖZÉP (német) (1 osztály 34 fő) 02 NYELVI ELŐKÉSZÍTŐS

Részletesebben

EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI SZAKFORDÍTÓ szakirányú továbbképzési szak

EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI SZAKFORDÍTÓ szakirányú továbbképzési szak Az EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI SZAKFORDÍTÓ szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója Szegedi Tudományegyetem Szent Györgyi-Albert Orvostudományi és Gyógyszerészeti Centrum Angol-magyar Orvosi Szakfordítóképző

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai)

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai) MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 15. szám 1005 II.Idegennyelvekmveltségiterület 1. Angolnyelvéskultúratanára(általánosiskolai) 1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben

Részletesebben

A fiatalok pályaválasztási motivációi és munkahely választási szempontjai. - statisztikai adatok másodelemzése -

A fiatalok pályaválasztási motivációi és munkahely választási szempontjai. - statisztikai adatok másodelemzése - TÁMOP-1.4.-1/1.-1-000 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok pályaválasztási motivációi és munkahely választási szempontjai - statisztikai adatok másodelemzése - 14. február 7. Készítette:

Részletesebben

OM azonosító: 201573 GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK. angol, német, Emelt óraszámban angol nyelv oktatása. 20

OM azonosító: 201573 GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK. angol, német, Emelt óraszámban angol nyelv oktatása. 20 Az iskola neve: Bercsényi Miklós Katolikus Gimnázium és Kollégium, Általános Iskola, Óvoda Címe: 5200 Törökszentmiklós, Almásy út 1. Telefon/fax: 06-56/390-002 E-mail: tmbercsenyi@gmail.com Igazgató: Kocsis

Részletesebben

GAZDÁLKODÁS AZ EMBERI ERÕFORRÁSOKKAL, OKTATÁS, KÉPZÉS

GAZDÁLKODÁS AZ EMBERI ERÕFORRÁSOKKAL, OKTATÁS, KÉPZÉS GAZDÁLKODÁS AZ EMBERI ERÕFORRÁSOKKAL, OKTATÁS, KÉPZÉS BESZÁMOLÓ Európai Nyelvi Díj Az idegen nyelvi képzés példaértékű folyamatainak európai szintű elismerése A Tempus Közalapítvány/Socrates Nemzeti Iroda

Részletesebben

Adatlap. 1. Általános felvételi eljárásban felvételi vizsgát tartanak: igen nem (Kérem aláhúzni a megfelelı választ!)

Adatlap. 1. Általános felvételi eljárásban felvételi vizsgát tartanak: igen nem (Kérem aláhúzni a megfelelı választ!) Adatlap 1. Általános felvételi eljárásban felvételi vizsgát tartanak: igen nem Ha igen, akkor: Központi írásbeli vizsgát tartanak: - 8 évfolyamos képzésre jelentkezıknek igen nem - 4 (5) évfolyamos képzésre

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK

A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK FVSZ Szakmai Nap és XXIV. Közgyűlés Budapest, 2013. május 15. A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK Dr. Farkas Éva A TÉMA KONTEXTUSA Az elmúlt 10 év eredményei Itt és most

Részletesebben

1. A tanulók április 13-ig adhatják le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntésüket.

1. A tanulók április 13-ig adhatják le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntésüket. AZ EMELT ÉS KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGIRE FELKÉSZÍTŐ FAKULTÁCIÓKKAL KAPCSOLATOS FONTOSABB TUDNIVALÓK A 2015/2016. TANÉVBEN a 11. A, a 11.B, a 11.C és a 11.D OSZTÁLYBA LÉPŐKNEK 1. A tanulók április 13-ig adhatják

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Képzési Program. Angol Nyelvi Képzési Program

Képzési Program. Angol Nyelvi Képzési Program A képzési program ismertetése Képzési Program Február 15 Bt. 6769 Pusztaszer Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00086-2012 Az angol nyelvi képzési program célja, hogy ismertesse a Február 15 Bt. nyelvi

Részletesebben

Szak- és felnőttképzés problémái

Szak- és felnőttképzés problémái Szak- és felnőttképzés problémái ill. Agóra Oktatási Kerekasztal: Oktatáspolitikai alapvetések Kizárólag 3 éves képzés minden szakmában (2+2 helyett) Heti 7 óra (a 35-ből) mindenre, ami nem szakmai ismeret

Részletesebben

ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT

ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT DIPLOMÁS PÁLYA- KÖVETÉS AVKF DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS AVKF 2010. TAVASZ VÉGZETT HALLGATÓK ALAPADATOK ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT KONZORCIUMI DPR KUTATÓCSOPORTJA KÉSZÜLT A PEGAZUS

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

BEVEZETÉS. http://ue.eu.int/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/ec/71025.pdf - 1 -

BEVEZETÉS. http://ue.eu.int/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/ec/71025.pdf - 1 - BEVEZETÉS Ma az Európai Unió 450 millió, különböző etnikai, kulturális és nyelvi közegben élő ember otthona. Az európai országok nyelvi térképe tarka képet mutat, azt a történelem, a földrajzi tényezők

Részletesebben

Alba Radar. 25. hullám

Alba Radar. 25. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 25. hullám Népszavazással kapcsolatos lakossági attitűdök 2014. december 17. Készítette: Macher Judit, Bokros Hajnalka macherjudit@echomail.hu

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK Pedagógiai- és családsegítő ALAP-SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI I. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK A szakképesítés azonosító száma: 54 140 02 Szakképesítés megnevezése: PEDAGÓGIAI-

Részletesebben

STUDENT STOP! NYELVISKOLA

STUDENT STOP! NYELVISKOLA STUDENT STOP! NYELVISKOLA valamint délután 17:30 óra között). Intenzív tanfolyamok haladóknak a novemberi és a decemberi nyelvvizsga időszakra heti kétszer négy órában! Valamennyi intenzív tanfolyam tervezett

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. nyelvi programkövetelmény nyilvántartásba vételére vonatkozó javaslat benyújtásához

TÁJÉKOZTATÓ. nyelvi programkövetelmény nyilvántartásba vételére vonatkozó javaslat benyújtásához TÁJÉKOZTATÓ nyelvi programkövetelmény nyilvántartásba vételére vonatkozó javaslat benyújtásához A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 19. (3) bekezdése értelmében nyelvi programkövetelmények

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 KUTATÁSI JELENTÉS CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Kutatás leírása 5 A kutatás háttere 5 A kutatás módszertana 5 A topline jelentés szerkezete,

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

EURACADEMY OBSERVATORY

EURACADEMY OBSERVATORY EURACADEMY OBSERVATORY AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK ÁLTAL TÁMOGATOTT ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS EURÓPAI OBSZERVATÓRIUMA A VIDÉKI EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK, MIKRO KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA WP2: Az

Részletesebben

Figyelem! Tájékoztató

Figyelem! Tájékoztató Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát,

Részletesebben

NYELVI TÁJÉKOZTATÓ. Kérem, kattintson a megfelelő képzési formára!

NYELVI TÁJÉKOZTATÓ. Kérem, kattintson a megfelelő képzési formára! BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Idegennyelvi Központ NYELVI TÁJÉKOZTATÓ Kérem, kattintson a megfelelő képzési formára! NAPPALI ALAP (BSc/BA), (csak MAGYAR

Részletesebben

Dr. Nagy Tamás E-learning és duális képzés

Dr. Nagy Tamás E-learning és duális képzés E-learning és duális képzés A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Tartalom Felsőoktatás változása E-learning megoldások Duális képzés Vélemények

Részletesebben

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 0 (DPR_hallgmotiv_0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb

Részletesebben

SZÜKSÉGLETELEMZÉS AZ OLASZ ÉS MAGYAR FELMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA LEONARDO DA VINCI INNOVÁCIÓ TRANSZFER. Copyright SME 2 Konzorcium 1/12

SZÜKSÉGLETELEMZÉS AZ OLASZ ÉS MAGYAR FELMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA LEONARDO DA VINCI INNOVÁCIÓ TRANSZFER. Copyright SME 2 Konzorcium 1/12 LEONARDO DA VINCI INNOVÁCIÓ TRANSZFER SZÜKSÉGLETELEMZÉS AZ OLASZ ÉS MAGYAR FELMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány

Részletesebben

Iskolai szociális munka gyakorlata

Iskolai szociális munka gyakorlata Iskolai szociális munka gyakorlata B1206 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 1 Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 30 óra gyakorlat Min ai Előfeltétel (tantárgyi kód) B1101 Dr. Torkos Katalin 1. A tantárgy

Részletesebben

ANGOL MUNKAKÖZÖSSÉG KÉPZÉSI FORMÁK. Hat évfolyamos képzés. Munkaközösségünkhöz 11 kolléga tartozik. Hegedűsné Lellei Andrea. Vinczéné Farkas Györgyi

ANGOL MUNKAKÖZÖSSÉG KÉPZÉSI FORMÁK. Hat évfolyamos képzés. Munkaközösségünkhöz 11 kolléga tartozik. Hegedűsné Lellei Andrea. Vinczéné Farkas Györgyi ANGOL MUNKAKÖZÖSSÉG Munkaközösségünkhöz 11 kolléga tartozik. Bajczi Tünde Drubina Éva Hegedűsné Lellei Andrea Kiss Gergely Ladinszki István Palicz Éva Pesti Pálma Price Andrew Szányelné Ősz Andrea Vasváry

Részletesebben

Tanulói és szülői igény- és elégedettség - mérés. 2010. május

Tanulói és szülői igény- és elégedettség - mérés. 2010. május Tanulói és szülői igény- és elégedettség - mérés 2010. május Szülői igény és elégedettség - mérés I. A tanítás-nevelés minősége 4,02 1. Az iskolában magas színvonalú oktató-nevelő munka 3,78 folyik 2.

Részletesebben

Az OIF program bemutatása. Tervezett képzések 2018-ig. PROGRAM Francia nyelv a nemzetközi kapcsolatokban 2015-2018

Az OIF program bemutatása. Tervezett képzések 2018-ig. PROGRAM Francia nyelv a nemzetközi kapcsolatokban 2015-2018 PROGRAM Francia nyelv a nemzetközi kapcsolatokban 2015-2018 Az OIF program bemutatása A Budapesti Francia Intézet közel 10 éve biztosít nyelvi képzéseket a magyar kormánytisztviselők számára, évente több

Részletesebben

Könyvtárhasználati kurzusok és kompetenciák. Kristóf Ibolya, Kristof.Ibolya@lib.szie.hu Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár

Könyvtárhasználati kurzusok és kompetenciák. Kristóf Ibolya, Kristof.Ibolya@lib.szie.hu Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár Könyvtárhasználati kurzusok és kompetenciák Kristóf Ibolya, Kristof.Ibolya@lib.szie.hu Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár Tartalom Könyvtárbemutatók, használóképzés Célcsoport Tartalom

Részletesebben

2700 Cegléd, Rákóczi út 46. tel: (53)-310-934, (53)-500-525 fax:(53)-500-625 E-mail: cklg@cklg.hu www.cklg.hu

2700 Cegléd, Rákóczi út 46. tel: (53)-310-934, (53)-500-525 fax:(53)-500-625 E-mail: cklg@cklg.hu www.cklg.hu Beiskolázási tájékoztató a 2015/2016-os tanévre Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium OM azonosító: 032549 2700 Cegléd, Rákóczi út 46. tel: (53)-310-934, (53)-500-525 fax:(53)-500-625 E-mail: cklg@cklg.hu www.cklg.hu

Részletesebben

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István)

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) A kutatás eredményeként született zárótanulmány, amely egy tervezett

Részletesebben