Budapest, október

Átírás

1 BELÜGYMINISZTÉRIUM Szám: BM/12821/2012. A évi CXII. törvény 27. (5)-(7) bekezdés rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS! Készült: október 11-én ELŐTERJESZTÉS a rendészeti feladatokat ellátó személyek és a személy- és vagyonőrök képzésének, kiegészítő képzésének és a vizsgák részletes tartalmi feltételeinek, a vizsgaszabályzatának rendjéről, valamint a szakirányú képesítések és képzettségek jegyzékéről szóló BM rendelet tervezetről Budapest, október készítette: Szabóné dr. Gáspár Erzsébet tel.: , erzsebet.gaspar.szabone@bm.gov.hu látta: Dr. Eiselt György főosztályvezető Dr. Magyariné dr. Nagy Edit helyettes államtitkár jóváhagyta: Dr. Felkai László közigazgatási államtitkár

2 2 E G Y E Z T E T É S I L A P 1. Az egyeztetés alapadatai honlapon való közzététel időpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: Az egyeztetésben részt vevők 2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak intézmény egyetért nem ért egyet nem adott véleményt Miniszterelnökség KIM HM KüM EMMI NFM NGM VM észrevétele maradt fenn 2.2. Egyéb állami szervek egyéb állami szerv egyetért nem ért egyet Legfőbb Ügyészség Országos Bírósági Hivatal Alapvető Jogok Biztosa Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 2.3. Társadalmi szervezetek társadalmi szervezet egyetért nem ért egyet Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Országos Magyar Vadászati Védegylet nem adott véleményt nem adott véleményt észrevétele maradt fenn észrevétele maradt fenn

3 Budapest Fővárosi Közterületfelügyelet Debreceni Közterületfelügyelet Megyei Jogú Városok Szövetsége Magyar Önkormányzatok Szövetsége Megyei Önkormányzatok Szövetsége Kisvárosi Önkormányzatok Szövetsége Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége Munkaanyag, nem tükrözi a minisztérium álláspontját! 3

4 4 V E Z E T Ő I Ö S S Z E F O G L A L Ó 1. A tervezet célja 1.1. A tervezet elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél Az előterjesztés célja, hogy egységes követelményrendszer jöjjön létre a Magyarország területén tevékenykedő azon szervezetek és személyek vonatkozásában, amelyek a rendvédelmi szerveken túlmenően rendészeti jellegű tevékenységet is ellátnak és ennek során kényszerítő eszközök és intézkedések alkalmazására jogosultak törvény alapján. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló évi CXX. törvény (a továbbiakban: az egyes rendészeti feladatokat ellátó törvény) végrehajtásának való megfelelés A tervezet szükségességének okai Az egyes rendészeti feladatokat ellátó törvény 25. -ában kapott felhatalmazás alapján BM rendelet kiadása szükséges a képzésnek, a kiegészítő képzésnek és a vizsgák részletes tartalmai feltételeinek, valamint a vizsgaszabályzatnak a szabályozására. BM rendeletben szükséges továbbá szabályozni a képzés és a vizsgának megfelelő szakirányú képesítések és képzettségek jegyzékét. A képzési szabályok célja, hogy a rendészeti feladatokat ellátó szerv minden tagja tekintetében azonos alapkövetelmények kerüljenek meghatározásra. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó törvény biztosítja annak a lehetőségét, hogy a leendő foglalkoztatott, valamint a személy- és vagyonőr ne csak a törvény szerinti egységes ismeretekből tegyen vizsgát, hanem az egyéb jogszabályokban (szabálysértés, büntetőjog, büntetőeljárás) meghatározott ismeretekből. A vizsga egy elméleti részből és egy gyakorlati részből áll. A kiegészítő képzést és vizsgát öt évente kell megismételni. A BM rendelet kiadása az oktatásért, az agrárpolitikáért, az erdőgazdálkodásért, a vadgazdálkodásért, a halgazdálkodásért és a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben történik A tervezettel érintett közfeladat változása Az előterjesztés biztosítani kívánja, hogy a rendészeti feladatokat ellátó személyek rendészeti szempontból megfelelő képzést kapjanak, amely alapján hatékonyan és szakszerűen tudnak eljárni a szolgálatuk ellátása során. Általános jelleggel kerül meghatározásra, hogy a rendészeti feladatokat ellátó személy a törvényben meghatározott képzésen köteles részt venni és az előírt követelményekből vizsgát köteles tenni. A rendészeti feladatokat ellátó személy, aki e törvény hatályba lépése előtt már jogviszonyban állt egy éves türelmi idővel köteles a képzést és vizsgát letenni. Azok a személyek, akik a törvény hatályba lépését követően kívánnak rendészeti feladatokat ellátó személyként dolgozni a jogviszony létesítése előtt kötelesek a képzést és a vizsgát elvégezni. Az előterjesztés egy két hetes intenzív bentlakásos képzést foglal magában, amely elméleti és gyakorlati felkészítést jelent. Az elméleti képzés a rendészeti jogi szabályozás megismerésére, a

5 5 gyakorlati képzés a kényszerítő eszközök alkalmazására irányulna. A képzést a négy rendészeti szakközépiskola keretében belül, iskolarendszerű képzésen kívüli képzés formájában lehet kialakítani. A két hetes képzés költsége hozzávetőlegesen forint/nap/fő, amely tartalmazza, a szállás és a képzéshez kapcsolódó valamennyi költséget, így a vizsgadíjat is. Ennek megfelelően a képzés teljes költsége egy fő számára forint. A rendészeti feladatokat ellátó személyek létszáma összességében megközelíti a főt. A képzést 5 évente egy öt napos intenzív kiegészítő képzés követné, amely során a rendészeti feladatokat ellátó személy, a két képzés között bekövetkezett lényeges jogszabályi változások és azok gyakorlati alkalmazhatóságának részleteit hivatott átadni. Az előterjesztés a képzési követelmények tekintetében a személy- és vagyonőrök számára is előírja a bemutatott vizsgakötelezettséget, így a képzésen való részvétel és vizsga költsége a körülbelül 120 ezer fős ágazat munkáltatói, illetve munkavállalóit is terheli. Az előterjesztés a törvény szerinti képzésnek és vizsgának megfelelő, azzal egyenértékű szakirányú képesítés és képzettség jegyzékét meghatározza. Így a vagyonőri tevekénység végzésére jogosító egyes képesítések, erre irányuló döntés esetén elismerhetők, így az ágazat teljes képzése az öt évenkénti képzés és vizsga kivételével nem indokolt. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. Jogalkotás A felhatalmazás alapján miniszteri rendelet Egyéb intézkedés Nem szükséges 2.3. Alternatívák A tervezet által igénybe vett jogalkotási eszközöknek nincsen alternatívája. 3. Kormányprogramhoz való viszony A tervezet hatásában kapcsolódik a Nemzeti Együttműködés Programjának a 2. fejezet 2.3. Erős, tiszteletre méltó törvények pontjához, amely kimondja, hogy ahhoz, hogy Magyarországon rend legyen, szigorú, következetes törvényekre van szükség. A beteg állam legfőbb tünete, a gyenge, következmények nélküli törvény. 4. Előzmények, kapcsolódások Az egyes rendészeti feladatokat ellátó törvény felhatalmazásán alapuló BM rendeletekhez kapcsolódhat. 5. Európai uniós vagy egyéb nemzetközi kapcsolódások A tervezetnek nincs európai uniós vagy egyéb nemzetközi kapcsolódása. 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk Tekintettel arra, hogy az előterjesztés miniszteri rendelet kiadására tesz javaslatot, az előterjesztés országgyűlési tárgyalást nem igényel. 7. Társadalmi egyeztetés

6 6 A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló évi CXXXI. törvény 7. (1) bekezdés a) pontban foglaltaknak megfelelően a társadalmi egyeztetésre a honlapon történő közzététel formájában kerül sor. 8. Vitás kérdések 9. A tervezet kommunikációja 1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő vagy kezdeményező* *a kívánt kommunikációs forma aláhúzandó! 2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató igen/nem Tárcaközlemény igen/nem Tárca által szervezett sajtótájékoztató igen/nem 3. Fő üzenet (4-5 mondat) (a kormányzati kommunikáció tartalma, az előterjesztő kommunikációs szándéka): Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló évi CXX. törvény felhatalmazása alapján BM rendelet kiadása szükséges a képzésnek, a kiegészítő képzésnek és a vizsgák részletes tartalmai feltételeinek, valamint a vizsgaszabályzatnak a szabályozására. BM rendeletben szükséges továbbá szabályozni a képzés és a vizsgának megfelelő szakirányú képesítések és képzettségek jegyzékét. Az előterjesztő részéről nyilatkozó: 4. Részletes kommunikációs terv: Dr. Magyariné dr. Nagy Edit helyettes államtitkár; tel.: , edit.magyarine@bm.gov.hu

7 7 Melléklet a BM/12821/2012. számú előterjesztéshez A belügyminiszter./2012. ( ) BM rendelete a rendészeti feladatokat ellátó személyek és a személy- és vagyonőrök képzésének, kiegészítő képzésének és a vizsgák részletes tartalmi feltételeinek, a vizsgaszabályzatának rendjéről, valamint a szakirányú képesítések és képzettségek jegyzékéről Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló évi CXX. törvény 25. a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. i) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró az oktatásért felelős miniszterrel, valamint az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. a), e), i), j) és l) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró az agrárpolitikáért, az erdőgazdálkodásért, a vadgazdálkodásért, a halgazdálkodásért és a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el: 1. A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed a rendészeti feladatokat ellátó személyek és a személy- és vagyonőrök iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzésére, kiegészítő képzésére és a vizsgáztatás rendjére. (2) E rendelet alkalmazásában rendészeti feladatokat ellátó személy: a) a természetvédelmi őr, b) az erdővédelmi szolgálat tagja, c) a hegyőr, d) a hivatásos vadász, e) az erdészeti szakszemélyzet, f) a jogosult erdészeti szakszemélyzet, g) a halászati őr, h) a közterület-felügyelő, i) az önkormányzati természetvédelmi őr, j) a mezőőr. 2. (1) E rendelet alkalmazásában iskolarendszeren kívüli képzésen jogszabályban meghatározott tartalmú és célú képzést kell érteni, amelynek eredményeként a meghatározott tevékenység folytatására feljogosító irat (engedély, bizonyítvány, a képző intézmény által kiállított igazolás stb.) kiadására kerül sor, vagy amely képzés hiányában a tevékenység nem folytatható. (2) Iskolarendszeren kívüli képzésben résztvevők nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban.

8 8 2. Képzés, vizsgáztatás szervezésére feljogosított intézmények 3. Az iskolarendszeren kívüli képzések, vizsgáztatások megszervezésére a rendészeti szakközépiskolák jogosultak. 3. Képzés, vizsgáztatás 4. (1) A rendészeti feladatokat ellátó személynek és a személy- és vagyonőrnek a foglalkoztatáshoz előírt vizsgakövetelményeken túl, a foglalkoztatás megkezdése előtt vizsgát kell tennie az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló évi CXX. törvényben (a továbbiakban: az egyes rendészeti feladatokat ellátó törvény) meghatározott rendelkezések ismeretéből. (2) Mentesül a képzés és vizsga alól az a személy, aki az 1. mellékletben felsorolt képesítéssel rendelkezik. Meghatározott képesítések elismerésével összefüggő egyenértékűség kérdésében a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium ad tájékoztatást. 5. (1) A vizsgát megelőzően a jelentkező vizsgafelkészítőn vesz részt. A felkészítés tartama nem terjedhet túl a vizsgakövetelményekben meghatározott tárgykörökön, valamint az annak alapján kiadott tananyag tartalmán. (2) A vizsga a rendészeti feladatokat ellátó személyek és a személy- és vagyonőrök tekintetében az alábbiakból tevődik össze: a) az egyes rendészeti feladatokat ellátó törvény végrehajtási rendeleteiben, b) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben, c) a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényben, d) a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott rendelkezések ismeretéből. (3) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl a rendészeti feladatokat ellátó személyek a) az épület, létesítmény és egyéb vagyontárgy őrzése, jogellenes cselekmény folytatásának megakadályozása, b) a tetten ért személy visszatartása, c) a dolog ideiglenes elvétele, d) az igazoltatás, e) a tetten ért személy előállítása, f) a kényszerítő eszközök és a szolgálati lőfegyver birtoklásának szabályai témakörben elméleti és gyakorlati vizsgát tesznek. 4. A vizsga rendje A vizsgáztatás vizsgabizottság előtt történik. A vizsgabizottság három tagból áll (1) Vizsgára az bocsátható, aki a vizsgát megelőző felkészítésen részt vett. A felkészítés egy hét elméleti, egy hét gyakorlati képzésből áll.

9 9 (2) A vizsgán a feladat megoldására 45 perc felkészülési idő áll rendelkezésre. A feladat megoldása ellenőrzött körülmények között, vizsgabizottság előtt történik. (3) A vizsga akkor eredményes, ha a vizsgázó valamennyi vizsgafeladatát legalább 50%-os eredményességgel teljesítette. (4) A vizsgáról a vizsgabizottság jegyzőkönyvet készít. Eredményes vizsga esetén a vizsgázó számára a vizsgajegyzőkönyv alapján megfelelt minősítésű vizsgabizonyítványt/igazolást kell kiállítani. (5) Ha a vizsgázó nem megfelelt minősítést kap, ismétlővizsgát tehet. Ismétlővizsgát csak az eredménytelen vizsgarészből kell tenni. 5. Kiegészítő képzés és vizsgáztatás 8. (1) A kiegészítő képzés és vizsga az ismeretek felfrissítésére terjed ki, rámutatva az eltelt időszak alatt bekövetkezett változásokra, a gyakorlatban előforduló sajátosságokra. (2) A kiegészítő képzés és vizsga alól felmentés nem adható. (3) A kiegészítő képzés időtartama egy hét. 6. Követelmények 9. A szakmai és vizsgakövetelményeket az 2. melléklet tartalmazza. 7. A képzéssel, vizsgáztatással kapcsolatos költségek 10. (1) A képzés, a kiegészítő képzés és a vizsgáztatás költsége tartalmazza a felkészítési díjat, a vizsgadíjat, az oktatáshoz kapcsolódó segédanyagok biztosítását, a szállás és az étkezés biztosítását. (2) A képzés, a kiegészítő képzés és vizsgáztatás költségét a munkaadó átvállalhatja. (3) Az ismétlő vizsga díját az (1) bekezdés nem tartalmazza. (4) A képzés és a vizsga halasztása díjköteles. A képzésen való részvétel halasztására a felkészítés kezdőnapját megelőző hatodik munkanapig, a vizsga halasztására a vizsga napját megelőző hatodik munkanapig van lehetőség. 11. A képzésben résztvevőket és a vizsgabizottság tagjait díj illeti meg. Ez a rendelet január 1-jén lép hatályba. 8. Hatályba léptető rendelkezés 12. Dr. Pintér Sándor belügyminiszter

10 10 1. melléklet a./2012. (..) BM rendelethez Mentesülés a képzés és a vizsga alól A rendészeti feladatokat ellátó személynek, a személy- és vagyonőrnek képesítésként kell elfogadni: 1. az egyetemek jogász oklevelét, 2. a rendészeti igazgatási szakon, a bűnügyi igazgatási szakon, a rendészeti vezető szakon, a nemzetbiztonsági szakon, a katonai biztonsági és általános felderítő szakon vagy az igazgatásszervező szakon szerzett oklevelet, 3. a rendészeti szervező szakképesítést, 4. a rendőrszervező (tiszt) szakképesítést igazoló bizonyítványt, 5. a rendészeti szakközépiskolákban szerzett bizonyítványt, 6. a Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központjában középfokú szaktanfolyami képzésben szerzett büntetés-végrehajtási végzettséget igazoló bizonyítványt, 7. a középfokú büntetés-végrehajtási szakképesítést igazoló bizonyítványt, 8. a Vám- és Pénzügyőrség Alapfokú és Középfokú Szaktanfolyamon szerzett pénzügyőri szakképesítést igazoló bizonyítványt. 9. a katonai felsőfokú oktatási intézményben szerzett oklevelet, 10. a rendőri szakközépiskolában, a határrendész képző szakközépiskolában, a büntetésvégrehajtás tiszthelyettes képző iskolában szerzett szakképesítést, a Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központjában szerzett szakképesítést, 11. az alap- és középfokú szaktanfolyamon szerzett büntetés-végrehajtási szakképesítést, a középfokú katonai szakképzési intézményben szerzett képesítést, a kutyavezető szakképesítést, a biztonságszervező I. és a biztonságszervező II. szakképesítést. Az pontban meghatározott képesítésekkel egyenértékűnek kell tekinteni az pontban említett intézmények jogelődjeinél szerzett képesítéseket és a Rendőrtiszti Főiskolán szerzett olyan oklevelet, amelyben szak megnevezése még nem szerepel.

11 11 2. melléklet a./2012. (..) BM rendelethez Szakmai és vizsgakövetelmények A képzés követelményei a rendészeti feladatokat ellátó személyekkel szemben: 1. Tudja meghatározni a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat, az alkalmazás feltételeit. 2. Tudja meghatározni a rendészeti feladatokat ellátó személyek kötelességeit. 3. Tudja meghatározni a rendészeti feladatokat ellátó személyek intézkedésének alapelveit és szabályait. 4. Meg tudja akadályozni a jogellenes cselekmény folytatását. 5. Ismerje a tetten ért személy visszatartásának feltételeit. 6. Ismerje a bizonyítékként lefoglalható dolog ideiglenes elvételének szabályait. 7. Képes legyen jogszerűen elvégezni az igazoltatást. 8. Tudja jogszerűen elvégezni a ruházat, a csomag és a jármű átvizsgálást, valamint a jármű feltartóztatást. 9. Képes legyen a tetten ért személy jogszerű előállítására. 10. Ismerje a kényszerítő eszközök és a szolgálati lőfegyver birtoklásának szabályait. A képzés követelményei a rendészeti feladatokat ellátó személyekkel és a személy- és vagyonőrökkel szemben: 1. Ismerje az egyes rendészeti feladatokat ellátó törvény végrehajtására kiadott jogszabályokat. 2. Meg tudja határozni a büntető- és szabálysértési eljárás folyamatát, szakaszait. 3. Be tudja azonosítani a tevékenysége során megvalósuló leggyakoribb bűncselekményeket, szabálysértési tényállásokat.

12 12 I n d o k o l á s Ahhoz, hogy egységes követelményrendszer jöjjön létre a Magyarország területén tevékenykedő azon szervezetek és személyek vonatkozásában, amelyek a rendvédelmi szerveken túlmenően rendészeti jellegű tevékenységet is ellátnak és ennek során kényszerítő eszközök és intézkedések alkalmazására jogosultak törvény alapján, szükséges egységes képzési, vizsgáztatási rendelet kiadása. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló évi CXX. törvény (a továbbiakban: az egyes rendészeti feladatokat ellátó törvény) 25. -a alapján BM rendelet kiadása szükséges a képzésnek, a kiegészítő képzésnek és a vizsgák részletes tartalmai feltételeinek, valamint a vizsgaszabályzatnak a szabályozására. BM rendeletben szükséges továbbá szabályozni a képzés és a vizsgának megfelelő szakirányú képesítések és képzettségek jegyzékét. A képzési szabályok célja, hogy a rendészeti feladatokat ellátó szerv minden tagja tekintetében azonos alapkövetelmények kerüljenek meghatározásra.. A BM rendelet kiadása az oktatásért, az agrárpolitikáért, az erőgazdálkodásért, a vadgazdálkodásért, a halgazdálkodásért és a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben történik. A tervezet biztosítani kívánja, hogy a rendészeti feladatokat ellátó személyek rendészeti szempontból megfelelő képzést kapjanak, amely alapján hatékonyan és szakszerűen tudnak eljárni a szolgálatuk ellátása során. Általános jelleggel kerül meghatározásra, hogy a rendészeti feladatokat ellátó személy a törvényben meghatározott képzésen köteles részt venni és az előírt követelményekből vizsgát köteles tenni. A rendészeti feladatokat ellátó személy, aki e törvény hatályba lépése előtt már jogviszonyban állt egy éves türelmi idővel köteles a képzést és vizsgát letenni. Azok a személyek, akik a törvény hatályba lépését követően kívánnak rendészeti feladatokat ellátó személyként dolgozni a jogviszony létesítése előtt kötelesek a képzést és a vizsgát elvégezni. Az előterjesztés egy két hetes intenzív bentlakásos képzést foglal magában, amely elméleti és gyakorlati felkészítést jelent. Az elméleti képzés a rendészeti jogi szabályozás megismerésére, a gyakorlati képzés a kényszerítő eszközök alkalmazására irányulna. A képzést a négy rendészeti szakközépiskola keretében belül, iskolarendszerű képzésen kívüli képzés formájában lehet kialakítani.