Budapest, április

Átírás

1 BELÜGYMINISZTÉRIUM BM/3042/2012. A évi CXII. törvény 27. (5)-(7) bekezdésének rendelkezései szerint: NEM NYILVÁNOS. Készült április 21-én ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére az egyes rendészeti feladatokat ellátó szervek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról Budapest, április készítette: látta: jóváhagyta: dr. Tóth Attila attila.toth@bm.gov.hu , dr. Kálmán Gergely gergely.kalman@bm.gov.hu , dr. Bodnár Bence , bence.bodnar@bm.gov.hu Dr. Eiselt György főosztályvezető Dr. Magyariné dr. Nagy Edit helyettes államtitkár Dr. Felkai László közigazgatási államtitkár

2 2 E G Y E Z T E T É S I L A P 1. Az egyeztetés alapadatai honlapon való közzététel időpontja: április 17. közigazgatási egyeztetésre megküldés: április 13. közigazgatási egyeztetés lezárása: április 20. államtitkári értekezlet időpontja: április 26. kormányülés időpontja Az egyeztetésben részt vevők 2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak intézmény egyetért nem ért egyet Miniszterelnökség KIM HM KÜM NEFMI NFM NGM VM nem adott véleményt észrevétele maradt fenn 2.2. Egyéb állami szervek (Legfelsőbb Bíróság, Legfőbb Ügyészség, Alkotmánybíróság stb.) egyéb állami szerv egyetért nem ért egyet nem adott véleményt Legfőbb Ügyészség Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság hatóság Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Országos Bírósági Hivatal észrevétele maradt fenn

3 Egyéb társadalmi szervezetek szervek egyéb állami szerv egyetért nem ért egyet nem adott véleményt Megyei Jogú Városok Szövetsége Budapest Fővárosi Közterület-felügyelet Debreceni Közterületfelügyelet észrevétele maradt fenn

4 4 V E Z E T Ő I Ö S S Z E F O G L A L Ó 1. Az előterjesztés célja Az Alaptörvényben meghatározottak szerint a közrend és a közbiztonság fenntartásának kizárólagos jogosultja és kötelezettje a Kormány irányítása alatt álló rendőrség. A rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság és közrend, valamint az államhatár rendjének a védelme és fenntartása. A Kormány által irányított rendőrség feladatainak eredményes végrehajtásában működnek közre azon rendészeti feladatokat ellátó szervek tagjai, akik feladataik ellátása során törvényi felhatalmazás alapján az általuk észlelt bűncselekmény, szabálysértés, közigazgatási bírsággal szankcionálandó jogellenes cselekmény vagy önkormányzati rendeletben megállapított jogellenes cselekmény észlelése esetén, a helyszínen intézkedésre és szükség esetén kényszerítő eszköz alkalmazására jogosultak. Az állam nem biztosíthat olyan közhatalmi jogosítványokat kényszer alkalmazásának a lehetőségét nem közszolgálati jogviszony keretében alkalmazott személyeknek, amely nem áll összhangban az állami erőszak monopólium elvével. Az előterjesztés célja, hogy egységes szabályozás és követelményrendszer jöjjön létre a Magyarország területén tevékenykedő azon szervezetek és személyek vonatkozásában, amelyek a rendvédelmi szerveken túlmenően rendészeti jellegű tevékenységet is ellátnak és ennek során kényszerítő eszközök és intézkedések alkalmazására jogosultak törvény alapján. A hatályos szabályozás szerint a jelzett körbe tartozik a fegyveres biztonsági őrség, a Természetvédelmi Őrszolgálat, az erdészeti szakszemélyzet, a jogosult erdészet szakszemélyzet, az erdővédelmi szolgálat, a halászati őrség, a hivatásos vadász, a hegyőr, a közterület-felügyelet, az önkormányzati természetvédelmi őrség, valamint a mezőőri szolgálat. E szervek tagjai a tevékenységük során az ágazati törvényekben meghatározott szakfeladataik mellett őrzési és vagyonvédelmi feladatokat is ellátnak. A tevékenységük során észlelt jogsértések elleni fellépés érdekében az egyes ágazati törvények biztosítják számukra az intézkedések és a kényszerítő eszközök alkalmazásának a lehetőségét. Az intézkedések között találjuk a cselekmény abbahagyására történő felszólítást, az elkövető feltartóztatását, az igazoltatást és a személyazonosság igazolására történő felszólítást, a jármű feltartoztatását, ruházat, csomag, jármű átvizsgálását, a jogtalanul szerzett, vagy az elkövetéshez használt dolog visszatartását és az előállítást. A kényszerítő eszközök között szerepel a testi erő, a könnygázszóró, a szolgálati kutya, a bilincs, az elektromos sokkoló, gáz-és riasztó fegyver, a szolgálati lőfegyver és a vadászlőfegyver. A rendészeti feladatokat ellátó szervek tagjai az ágazati törvényben meghatározott intézkedéseket és kényszerítő eszközöket alkalmazhatja függetlenül attól, hogy közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban vagy más alkalmazásban állnak. Jelenleg hat törvény tartalmaz rendelkezéseket a különböző, az állampolgárok alapjogait is érintő intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására vonatkozóan, azonban az azonos tárgykört érintő szabályok az ágazati törvényekben jelentősen eltérnek egymástól. A jogbiztonság

5 5 előmozdítása érdekében indokolt, hogy egy áttekinthető és azonos szempontok alapján kialakított jogi szabályozás jöjjön létre Az iskolaőri beosztás létrehozásának célja az iskolák belső rendjének fenntartása, a tanítás zavartalanságának garantálása. Az iskolaőr feladata, hogy fenntartsa a biztonságot, ne intézmények belépési és benntartózkodási rendjét ellenőrizze. Ennek körében az iskolaőr a nevelési-oktatási intézmény területére való jogosulatlan belépést megakadályozhatja, a jogosulatlanul bent tartózkodót jogosult onnan eltávolítani. Az előterjesztés lehetővé tenné továbbá, hogy az iskolaőr a bűncselekmény és a szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítsa, a cselekmény folytatását megakadályozza. Az iskolaőr a jelzett esetekben arányos mérvű testi kényszert alkalmazhat. Az iskolaőr alkalmazásának szükségességéről az oktatásinevelési intézmény fenntartója dönt. A tervezet a fentiekkel összefüggésben tartalmazza továbbá a Rendőrségről szóló törvény módosítását is, amely lehetővé teszi a rendőrség részére az intézkedést a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett foglalkozástól engedély nélkül távolmaradó, vagy onnan engedély nélkül eltávozó tanköteles tanulóval szemben. Így a rendőr azt a tanköteles tanulót, aki nem tudja hitelt érdemlően igazolni, hogy a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett kötelező foglalkozástól engedéllyel maradt távol, vagy arról engedéllyel távozott el, a nevelési-oktatási intézmény vezetőjéhez kísérheti vagy a nevelési-oktatási intézménnyel történt előzetes egyeztetést követően oda útba indítja Az előterjesztés a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló évi II. törvény egyidejű módosításával általános érvénnyel lehetővé teszi, hogy a tulajdon elleni szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt bárki visszatarthatja, azzal hogy köteles őt a rendőrségnek haladéktalanul átadni, ha erre nincs módja, a rendőrséget értesíteni Az előterjesztés szükségességének okai A hatályos szabályozás alapján a rendészeti feladatokat ellátó szervek tagja esetében nincsen egységes alkalmazási követelményrendszer. Az ágazati törvények külön-külön szabályozzák és egymástól lényegesen eltérő módon az alkalmazottak tekintetében megkövetelt előéleti és alkalmazási feltételeket. Az előterjesztés egységes kritériumokat határoz meg az előélet tekintetében, kijelölve azt a személyi kört, aki rendészeti feladatokat ellátó szerv tagjai lehet. Az egységes előéleti szabályozást indokolja, hogy a rendészeti feladatokat ellátó szervek tagjai az állam által biztosított legális erőszak alkalmazásának a monopóliumával rendelkeznek A hatályos szabályozás lehetőséget biztosít valamennyi rendészeti feladatot ellátó szerv tagja számára, hogy tevékenysége során intézkedéseket és kényszerítő eszközöket alkalmazzon. Azonban az ágazati törvények nem tesznek különbséget az állami vagy önkormányzati, valamint a nem állami vagy önkormányzati alkalmazásban állók között, így jelenleg az erőszak állami monopóliumával szorosan összefüggő jogosultságok nem közhatalmi tevékenységet végzőket is megillethet. Rendészeti feladatokat ellátó szerv Alkalmazás szerinti csoportosítás Állami vagy önkormányzati Nem állami vagy önkormányzati alkalmazásban áll alkalmazásban

6 6 1. Természetvédelmi őr Erdészeti szakszemélyzet tagja Jogosult erdészeti szakszemélyzet tagja Erdővédelmi szolgálat tagja Halászati őr Hivatásos vadász Hegyőr A hegyőr a hegyközség alkalmazásában áll és vele szemben a munkáltató jogokat a hegybíró gyakorolja. A hegyközség a hegyközségről szóló évi CII. törvény 3. (1) bekezdése alapján köztestület. A hegyőr igazolványát a hegybíró állítja ki és tartja nyílván. 8. Közterület-felügyelő Önkormányzati természetvédelmi őr Mezőőr + - A fentiek alapján az előterjesztés olyan szabályozást hoz létre, amely biztosítja és kezeli a bemutatott problémát és a nem állami szervek által igénybe vehető intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásának körét leszűkíti, míg a közhatalmi tevékenységet végzők esetében pontosan meghatározza azok alkalmazásának feltételeit Az előterjesztés célja, hogy újra szabályozza és rendszerbe rendezze az állami és önkormányzati alkalmazásban álló közszolgálati tisztviselők és közalkalmazottak, valamint az egyéb foglalkoztatási jogviszonyban álló rendészeti feladatokat ellátó szervek tagjai által alkalmazható intézkedéseket és kényszerítő eszközöket, amelyek részletes bemutatását, a hatályos és az előterjesztés szerinti változások kiemelésével az 1. és 2. számú Függelék tartalmaz Az előterjesztéssel érintett közfeladat változása Az előterjesztés a rendőrség tekintetében előírja az önkormányzat által létrehozható rendészeti feladatokat ellátó szervek esetében összhangban a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 17. (2) bekezdésével, amely január 1-jén lép hatályba az együttműködési megállapodás megkötését. Az önkormányzatok a hatályos szabályozás alapján létrehozhatnak vagy alkalmazhatnak 1. önkormányzati természetvédelmi őrszolgálatot, 2. halászati őrt, 3. mezei őrszolgálatot, 4. közterület-felügyeletet 5. erdészeti szakszemélyzetet és jogosult erdészeti szakszemélyzetet. Ezen szervezetek létrehozásához az önkormányzatnak, mint munkaáltatónak előzetesen a tevékenység megkezdése előtt meg kell kötnie a rendőrséggel az írásbeli együttműködési megállapodást. Az együttműködési megállapodás megkötése a rendőrség számára, valamint az önkormányzatok számára többletfeladatot jelentenek a meglévő feladatokhoz képest A rendészeti feladatokat ellátó szervek a tevékenységük során a formaruha és a szolgálati jelvény mellett a szolgálati igazolványukkal igazolják magukat. A hatályos szabályozás alapján

7 7 szolgálati igazolvánnyal az erdészeti szakszemélyzet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet kivételével valamennyi szerv rendelkezik, az ágazati törvények alapján az igazolványokat különböző szervek állítják ki és tartják nyilván. A hatályos szabályozás alapján az erdészeti szakszemélyzet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet kizárólag formaruhával és szolgálati jelvénnyel rendelkezik. Szolgálati igazolvány Rendészeti feladatokat ellátó szerv Szolgálati igazolványt kiadó szerv Szolgálati Igazolványokat nyilvántartó szerv 1. Természetvédelmi őr Természetvédelmi hatóság Természetvédelmi hatóság 2. Erdészeti szakszemélyzet Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Nemzeti Élelmiszerlánc- tagja Hivatal Erdészeti biztonsági Hivatal Erdészeti 3. Jogosult erdészeti szakszemélyzet tagja igazgatósága Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal Erdészeti igazgatósága igazgatósága Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal Erdészeti igazgatósága 4. Erdővédelmi szolgálat tagja Erdészeti hatóság Erdészeti hatóság 5. Halászati őr Halászati hatóság Halászati hatóság 6. Hivatásos vadász Vadászati hatóság Vadászati hatóság 7. Hegyőr Hegybíró Hegybíró 8. Közterület-felügyelő Közterület-felügyelet szabályozásáért felelős miniszter 9. Önkormányzati Természetvédelmi hatóság természetvédelmi őr 10. Mezőőr Mezőgazdasági igazgatási szerv Közterület-felügyelet szabályozásáért felelős miniszter Természetvédelmi hatóság Mezőgazdasági szerv igazgatási A szolgálati igazolványok rendőrség által történő kiállítása igazolványonként 890 forintos költséget jelent. A Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint, a hatáskörükbe tartozó 9 rendészeti feladatokat ellátó szerv tagjainak a létszáma hozzávetőlegesen főt jelent. (A főből 250 természetvédelmi őr, 3000 fő erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet, 3600 hivatásos vadász (ebből 800 állami alkalmazásban), 1500 halászati őr.) Ezen túlmenően a közterület felügyelők 1600 fős létszámát, valamint a mezőőrök körülbelül 800 fős létszámát kell figyelembe venni A szolgálati igazolvány kiadásával egyidejűleg, valamint azzal összefüggésben a rendőrség nyilvántartási feladatai is bővülnek. Ha a rendőrség adja ki a törvény hatályba lépést követően a rendészeti feladatokat ellátó szervek által foglalkoztatott állami, önkormányzati, valamint a hegyőr esetében a hegybíró által alkalmazott személyek részére a szolgálati igazolványt, akkor ezekről a személyekről nyilvántartást vezet. Az előterjesztés az egyes szaknyilvántartásokból történő adatközlés útján kívánja az egységes nyilvántartást létrehozni annak érdekében, hogy a különböző szakhatóságok nem rendészeti jellegű jogosultság visszavonási, szakmai döntését az ne érintse. A rendőrség a kizáró (büntetett előéletre vonatkozó feltételek) vizsgálata alapján válik jogosulttá a nyilvántartásból való törlésre, míg az önálló funkciót betöltő ágazati nyilvántartásokba történő bejegyzés továbbra is a jelenlegi szabályozásnak megfelelően történne. Ha az egyes résznyilvántartásból valamely személy törlésre kerül, úgy az, egyidejűleg a rendőrség által vezetett egységes nyilvántartásban is hatályosul. Ezzel összhangban, ha a rendőrség kizáró ok miatt adott személyt nyilvántartásából töröl, úgy azt a résznyilvántartásból is törölni kell.

8 A rendőrség a hatályos szabályozás alapján eddig is ellenőrizte a rendészeti feladatokat ellátó szervek tevékenységét, figyelemmel arra, hogy intézkedéseket és kényszerítő eszközöket alkalmazhatnak. Az új törvény megalkotásával a rendőrség az összes rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja által alkalmazott intézkedés vagy kényszerítő eszköz tekintetében saját hatáskörében rendelkezik a kivizsgálás jogával, valamint panasz esetében a rendőrség köteles a panaszt kivizsgálni és az intézkedéssel, valamint kényszerítő eszköz alkalmazásával kapcsolatos iratanyagot bekérni. Kiemelést érdemel, hogy az előterjesztés megteremti a lehetőségét, hogy akinek a személy- és vagyonőr intézkedése, annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása jogát vagy jogos érdekét sértette, panasszal fordulhat a helyi rendőrkapitánysághoz. Ez a vagyonőrök létszámát figyelembe véve (körülbelül 120 ezer fő) a rendőrség számára jelentős többletmunkát jelent. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. jogalkotás Az elérni kívánt cél érdekében indokolt az új törvény megalkotása és az ágazati törvények módosítás a koherencia megteremtése érdekében egyéb intézkedés Nem szükséges alternatívák Egyéb alternatíva nem merült fel. 3. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés kapcsolódik a Nemzeti Együttműködés Programja II. rész 2. pont 2.3. Erős, tiszteletre méltó törvények alpontjához. 4. Előzmények, kapcsolódások Az előterjesztés az alábbi törvényekhez kapcsolódik 1. a Rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény 2. a természet védelméről szóló évi LIII. törvény 3. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló évi LV. törvény 4. a halászatról és a horgászatról szóló évi XLI. törvény 5. a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló évi CLIX. törvény 6. a közterület-felügyeletről szóló évi LXIII. törvény 7. az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény 8. a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 9. szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló évi II. törvény

9 5. Európai uniós vagy egyéb nemzetközi kapcsolódások Az előterjesztésnek uniós vagy nemzetközi kapcsolódásai nincsenek. 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk 9 Az előterjesztés kizárólag törvényi szintű jogszabály módosítására irányul, ezért országgyűlési tárgyalást igényel. 7. Társadalmi egyeztetés Az előterjesztést a közigazgatási egyeztetéssel egyidejűleg, a évi CXXXI. törvény 7. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott általános egyeztetés keretében kívánjuk társadalmi egyeztetésre bocsátani. 8. Vitás kérdések 9. Az előterjesztés kommunikációja 1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő vagy kezdeményező 2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató igen/nem igen/nem igen/nem 3. Fő üzenet: A törvénytervezet célja, hogy egységes szabályozás és követelményrendszer jöjjön létre a Magyarország területén tevékenykedő azon szervezetek és személyek vonatkozásában, amelyek a rendvédelmi szerveken túlmenően rendészeti jellegű tevékenységet is ellátnak és ennek során kényszerítő eszközök és intézkedések alkalmazására jogosultak törvény alapján. A hatályos szabályozás szerint e körbe tartozik a fegyveres biztonsági őrség, a természetvédelmi őrség, az erdészeti szakszemélyzet, a jogosult erdészet szakszemélyzet, az erdővédelmi szolgálat, a halászati őrség, a hivatásos vadász, a hegyőr, a közterületfelügyelet, az önkormányzati természetvédelmi őrség, valamint a mezőőri szolgálat (a továbbiakban: rendészeti feladatokat ellátó szervek). Jelenleg hat törvény tartalmaz rendelkezéseket a különböző, az állampolgárok alapjogait is érintő intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására vonatkozóan, azonban az azonos tárgykört érintő szabályok az ágazati törvényekben jelentősen eltérnek egymástól. A jogbiztonság előmozdítása érdekében indokolt, hogy egy áttekinthető és azonos szempontok alapján kialakított jogi szabályozás jöjjön létre.

10 10 Az előterjesztő részéről nyilatkozó: 4. Részletes kommunikációs terv: Dr. Magyariné Dr. Nagy Edit helyettes államtitkár Budapest, április. Dr. Pintér Sándor belügyminiszter

11 11 H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T A Kormány megtárgyalta és elfogadta a rendészeti feladatokat ellátó szervek tevékenységéről szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés 1. mellékletében szereplő tervezetnek törvényjavaslatként az Országgyűléshez történő benyújtását. A törvényjavaslat országgyűlési előadójaként a Kormány képviseletét a belügyminiszter látja el.

12 12 1. melléklet a BM/3042/2012. számú előterjesztéshez évi törvény az egyes rendészeti feladatokat ellátó szervek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A törvény hatálya 1. (1) E törvényben foglaltakat kell alkalmazni, a) a formaruházat tekintetében a fegyveres biztonsági őrre, b) az alkalmazási feltételek, az intézkedéssel, kényszerítő eszközzel szembeni panasz és kivizsgálása, valamint a képzés és vizsgáztatás tekintetében a személy- és vagyonőrre, c) a természetvédelmi őrre, d) az erdővédelmi szolgálat tagjára, e) a hegyőrre, f) a formaruházat kivételével a hivatásos vadászra, g) az erdészeti szakszemélyzet tagjára, h) a jogosult erdészeti szakszemélyzet tagjára, i) a halászati őrre, j) a közterület-felügyelőre, k) az önkormányzati természetvédelmi őrre, l) a mezőőrre. (2) A települési és a fővárosi önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény alapján a helyi közbiztonságról, az önkormányzati vagyon és más értékek védelméről önkormányzati rendészeti szerv formájában is gondoskodhat. (3) Az (1) bekezdés g)-i) és a k)-l) pontjában meghatározott személyekre előírt képzettségi feltételek megléte esetén a feladatát ellátó közterület-felügyelő, amennyiben a munkaköréhez tartozó működési területek fekvése egybeesik, megbízható az (1) bekezdés g)-i) és k)-l) pontjában meghatározott személyek hatáskörébe tartozó feladatok ellátásával. (4) Az (1) bekezdés c)-l) pontjában meghatározott személy (a továbbiakban: rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja) az e törvény szerinti intézkedési és kényszerítőeszköz-használati jogosultság, kizárólag törvényben meghatározott feladatai ellátása során illeti meg. 2. Az önkormányzati rendészeti szerv 2. (1) Önkormányzati rendészeti szervet a községi, a városi képviselő-testület, a megyei jogú városi közgyűlés, a fővárosban a fővárosi kerületi képviselő-testület és a közgyűlés hozhat létre a

13 13 polgármesteri (főpolgármesteri) hivatal a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 17. (1) bekezdésében meghatározott feladat ellátása érdekében belső szervezeti egységeként, önálló költségvetési szervként, költségvetési szerv belső szervezeti egységeként. A feladat a (2) bekezdésben meghatározott személy önálló alkalmazása útján is ellátható. Önkormányzati rendészeti szervet több önkormányzat társulásos formában is működtethet. (2) Az önkormányzati rendészeti szerv tagjaként foglalkoztatható az önkormányzati természetvédelmi őr, a közterület-felügyelő, a mezőőr, az erdészeti szakszemélyzet tagja, a jogosult erdészeti szakszemélyzet tagja és a halászati őr. 3. Alkalmazási feltételek 3. (1) A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja az a magyar állampolgár személy- és vagyonőr, hegyőr, mezőőr esetében a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy is lehet, aki a tizennyolcadik életévét betöltötte, cselekvőképes, a feladata ellátásához e törvényben és jogszabályban előírt képesítési feltételekkel rendelkezik. (2) Nem lehet rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja, a) aki büntetett előéletű, b) akit a Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti állam elleni bűncselekmény (Btk. X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmény (Btk. XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [Btk , 170. (2)-(6) bek., 171., 174., 174/A., 174/B., 174/C., 175., 175/A., 175/B., 176. (2) bek. b) pont és (3)-(4) bek.], nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [Btk és 198., 207. (3) bek. b) pont], hivatali bűncselekmény (Btk. XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XV. fejezet V. cím), embercsempészés (Btk ), közveszélyokozás [Btk (1)-(3) bek.], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk ), terrorcselekmény (Btk ), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. ), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk ), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk ), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. ), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (Btk. 263/B. ), bűnszervezetben részvétel (Btk. 263/C. ), visszaélés radioaktív anyaggal (Btk ), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. ), tiltott állatviadal szervezése (266/A. ), állatkínzás (Btk. 266/B. ), garázdaság (Btk ), önbíráskodás (Btk ), környezetkárosítás (Btk ), természetkárosítás (Btk ), visszaélés kábítószerrel (Btk /C. ), visszaélés kábítószer-prekurzorral (Btk. 283/A. ), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk , 326., 327. ), szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [Btk (2) bek. a) pont és (4)-(5) bek., valamint Btk (2) bek. a) pont] alapján, vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, elítéltek és a (3) bekezdésben meghatározott mentesítés időtartama még nem telt el, c) aki ellen két évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt büntetőeljárás folyik, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig, valamint

14 14 d) aki az e törvény hatálya alá tartozó foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll. (3) Nem lehet rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja, akivel szemben a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott a) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki, aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított hat évig, b) szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított két évig, c) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett ca) szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított négy évig, cb) pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított egy évig. (4) A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja köteles az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kizáró okot a rendészeti feladatokat ellátó szerv részére haladéktalanul bejelenteni. (5) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv egyetértésével a (2) bekezdés c) pontjában, valamint a (3) bekezdésben meghatározott kizáró okoktól a munkáltató eltekinthet, amely alapján az érintett személy foglalkoztatható. 4. (1) A jogviszony létesítésekor az alkalmazási feltételeket az érintett igazolja. A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja alkalmazásának a 3. (2) és (3) bekezdésében foglalt kizáró okait a jogviszony fennállása alatt a rendőrség ellenőrzi. (2) A kizáró okok ellenőrzése során a rendőrség a bűntettesek nyilvántartásából, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából, valamint a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásából jogosult közvetlen hozzáféréssel a 3. (2) és (3), valamint az (1) bekezdésben meghatározott feltételekre vonatkozó adatokat átvenni és kezelni. (3) A rendőrség az ellenőrzés során a (2) bekezdés szerint átvett adatokat a) az ellenőrzés befejezéséig kezelheti, az ellenőrzést követően az adatokat törli, majd az ellenőrzés irataira az ellenőrzés tényét és időpontját feljegyzi, vagy b) ha a rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja szolgálati igazolványának visszavonását kezdeményezte, az eljárás jogerős befejezéséig kezelheti. 5. (1) A rendőrség a foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt a 3. (2) és (3) bekezdésben meghatározott kizáró okokat évente ellenőrzi. Ha az ellenőrzés során a rendőrség megállapítja, hogy a rendészeti feladatokat ellátó szerv tagjával szemben a 3. (2) és (3) bekezdésben meghatározott kizáró ok áll fenn, a rendőrség felhívja a munkáltatót a szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény visszavonására, valamint annak a rendőrség részére történő 8 napon belül történő megküldésére.

15 15 (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a rendőrség a 19. (3) bekezdésében meghatározott szerveket értesíti. II. Fejezet Intézkedések és kényszerítő eszközök 4. Az intézkedések és a kényszerítő eszközök alkalmazásának általános elvei és szabályai 6. (1) A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha törvényben meghatározott, illetékességi területén a feladatai ellátása során jogszabálysértő tényt, tevékenységet, mulasztást észlel vagy olyan tényt, tevékenységet, mulasztást hoznak tudomására, amely törvényben meghatározott feladatai ellátásával összefüggő ügyben beavatkozást tesz szükségessé. (2) A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja köteles a törvényben meghatározott feladataival összefüggésben hozzáfordulóknak a tőle elvárható segítséget, illetve felvilágosítást megadni. (3) Az intézkedés során rögzített személyes adatok az adatfelvételt, valamint az adatátvételt követően az intézkedés alapján indult eljárásra irányadó határidőig kezelhetők. Ha az intézkedést követően nem indul eljárás, akkor az intézkedés során megszerzett a személyes adatokat haladéktalanul törölni kell. (4) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv bármikor ellenőrizheti a rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja által alkalmazott intézkedések dokumentáltságát és jogszerűségét. 7. (1) A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja által alkalmazott intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával. (2) Több lehetséges és alkalmas intézkedés, valamint kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár. 8. A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja törvényben meghatározott feladatainak ellátása során a testi épséghez, a személyes szabadsághoz, valamint a tulajdonhoz fűződő jogokat az e törvényben foglaltak szerint korlátozhatja. 9. (1) A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagját az intézkedés során

16 16 a) a külön jogszabályban meghatározott egyen- vagy formaruhája, b) a szolgálati igazolványa és c) a szolgálati jelvénye igazolja. (2) A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja az intézkedés megkezdése előtt ha az intézkedés eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor köteles nevét, rendészeti feladatokat ellátó szervhez tartozását, valamint az intézkedés tényét és célját szóban közölni. Az e törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazását követően a rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja köteles az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni a panasz lehetőségéről és az előterjesztésére nyitva álló határidőről. (3) A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja köteles ha az intézkedés eredményességét nem veszélyezteti intézkedése megkezdése előtt szolgálati igazolványát felmutatni. Ha a szolgálati igazolványának felmutatása az intézkedés megkezdése előtt veszélyeztetné az intézkedés eredményességét, úgy azt az intézkedés befejezésekor köteles felmutatni. (4) A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja a feladata ellátása során a külön jogszabályban meghatározott egyen- vagy formaruhát köteles viselni, a munkáltató szervezeti formájára és tevékenységére jellemző megkülönböztetéssel. Az alkalmazható intézkedések 5. Terület, épület, létesítmény és egyéb vagyontárgy őrzése, jogellenes cselekmény folytatásának megakadályozása 10. (1) A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja jogosult törvényben meghatározott feladataival összefüggő jogellenes cselekmény, szabálysértés, bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, valamint a cselekmény folytatásában megakadályozni. (2) A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja feladata ellátásakor, az általa védett vagyon őrzése során az érintett területet, épületet vagy építményt lezárhatja, az oda illetéktelenül belépni kívánó személy belépését megakadályozhatja, valamint az illetéktelenül ott tartózkodókat eltávolíthatja. (3) A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja az (1) és (2) bekezdésben meghatározott intézkedés végrehajtása, valamint az ellenszegülés megtörése érdekében a) testi kényszert, és b) vegyi eszközt alkalmazhat, ha a tetten ért személy felszólítás ellenére a cselekményét folytatja, illetőleg a felhívásnak nem tesz eleget. (4) A vegyi eszköz alkalmazására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az intézkedés alá vont személy ellenállása testi kényszer alkalmazásával nem törhető meg. 6. A tetten ért személy visszatartása

17 (1) A a) rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja a szolgálata ellátása során jogosult az elzárással is sújtható valamint azon szabálysértések esetén, amellyel kapcsolatban a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény 39. (2) bekezdés e)-i) pontjaiban meghatározottak helyszíni bírság kiszabására jogosultak szabálysértés, valamint törvényben meghatározott feladatával összefüggő jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért személyt, továbbá a jogszerű intézkedésnek ellenszegülő személyt, b) 13. (1) bekezdése szerint igazoltatásra jogosult személy az igazoltatott személyt személyazonosságnak megállapítása érdekében, c) 15. (1) bekezdése szerint előállításra jogosult személy, ha a tetten ért személy előállításnak ellenszegül vagy az előállítás egyéb okból nem hajtható végre a rendőrség, a szabálysértési helyszíni bírság kiszabására jogosult, valamint a 13. -ban szabályozott intézkedés végrehajtására jogosult megérkezéséig de legfeljebb két óra időtartamra visszatartani. (2) A tetten ért személy visszatartása intézkedés végrehajtása érdekében rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja a 10. (3) bekezdésben meghatározott kényszerítő eszközt alkalmazhatja. 7. Dolog ideiglenes elvétele 12. (1) A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja feladatának teljesítése során azt a dolgot, amely a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény, vagy a büntetőeljárásáról szóló törvény alapján lefoglalható, valamint bizonyítékként felhasználható, a rendőrség megérkezéséig, a jogosultnak, vagy az eljáró hatóságnak történő átadásig, valamint egyéb intézkedés megtételéig átvételi elismervény ellenében ideiglenesen elveheti. (2) A dolog ideiglenes elvétele intézkedés végrehajtása, érdekében a rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja a 10. (3) bekezdésében meghatározott kényszerítő eszközt alkalmazhatja. 8. Igazoltatás 13. (1) Az 1. (1) bekezdés c)-l) pontjában meghatározott közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló személy törvényben meghatározott feladataival összefüggő jogellenes cselekmény elkövetésével gyanúsítható személyt a személyazonosságának megállapítása érdekében igazoltathatja. A személyazonosság igazolására alkalmas minden olyan hatósági igazolvány, amely a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló

18 18 törvényben foglalt követelményeknek megfelel. A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja az általa ismert vagy más jelenlévő, ismert személy közlését is elfogadhatja igazolásként. (2) Az igazoltatás - az igazoltatás okának egyidejű közlésével - csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat. (3) A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja az igazoltatás során feljelentés megtétele, törvényben meghatározott feladatok ellátása, büntető-, valamint szabálysértési vagy közigazgatási hatósági eljárás megindítása céljából az igazoltatott személy a) természetes személyazonosító adatait, b) lakó- vagy tartózkodási helyének, ennek hiányában szálláshelyének adatait kezeli. (4) Ha az igazoltatást követően nem indul eljárás, akkor az igazoltatás során a (3) bekezdésben meghatározott adatokat törli. 9. Ruházat, csomag és jármű átvizsgálása, valamint jármű feltartóztatása 14. (1) Az 1. (1) bekezdés c)-l) pontjában meghatározott közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló személy a törvényben meghatározott feladatkörébe tartozó jogellenes cselekmény, elzárással is sújtható valamint azon szabálysértések esetén, amellyel kapcsolatban helyszíni bírság kiszabására jogosult szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy ruházatát kizárólag az érintett személy beleegyezésével vizsgálhatja át. (2) Az 1. (1) bekezdés c)-l) pontjában meghatározott közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló személy a törvényben meghatározott feladatkörébe tartozó jogellenes cselekmény, elzárással is sújtható valamint azon szabálysértések esetén, amellyel kapcsolatban helyszíni bírság kiszabására jogosult szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy csomagját és az elkövetéshez használt járművet a 12. -ban meghatározott dolgok felkutatása vagy biztosítása érdekében átvizsgálhatja és a 12. szerinti intézkedést alkalmazhatja. (3) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja az illetékességi területén átvizsgálás céljából a járművet megállíthatja, ha alaposan feltételezhető, hogy a jogellenesen megszerzett dolog így fellelhető. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja a (2) bekezdésben meghatározott intézkedés végrehajtása, valamint az ellenszegülés megtörése érdekében a 10. (3) bekezdése szerinti kényszerítő eszközt alkalmazhatja. 10. A tetten ért személy előállítása 15. (1) A bűncselekmény vagy szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt az 1. (1) bekezdés c), d), i), j, k) és l) pontjában meghatározott közszolgálati vagy

19 19 közalkalmazotti jogviszonyban álló személy jogosult haladéktalanul előállítani a helyi rendőri szervhez, vagy a rendőrséggel egyeztetett helyszínen a rendőrség részére átadni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a bíróság elé állítás során az ott meghatározott módon az eljárásban részt vesz. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja az előállítás intézkedés végrehajtása, valamint az ellenszegülés megtörése érdekében a 10. (3) bekezdésében meghatározott kényszerítő eszközt alkalmazhatja. (4) A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja az előállítás alapjául szolgáló helyszíni intézkedés során beszerzett bizonyítékokat a rendőrség részére átadja. 11. A kényszerítő eszközök és szolgálati lőfegyver birtoklásának szabályai 16. (1) Törvényben meghatározott feladatai ellátása során a) az 1. (1) bekezdés c)-l) pontjában meghatározott személy vegyi eszközt, b) az 1. (1) bekezdés c), d), g), h), j), k) és l) pontjában meghatározott személy szolgálati kutyát, c) az 1. (1) bekezdés c), d), i), j, k) és l) pontjában meghatározott személy rendőrbotot és bilincset tarthat magánál. (2) A település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, valamint különleges célra szolgáló részén, szolgálati feladatainak ellátása során nyíltan viselve a) a mezőőr, valamint a hegyőr a fegyveres biztonsági őrségről szóló törvényben meghatározott feladatainak ellátása céljából, a halászati őr a halászatról és a horgászatról szóló törvényben meghatározott feladatainak ellátása céljából sörétes lőfegyvert, b) az erdővédelmi szolgálat tagja az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott feladatainak ellátása céljából, természetvédelmi őr, önkormányzati természetvédelmi őr a fegyveres biztonsági őrségről szóló törvényben meghatározott feladatainak ellátása céljából, valamint a hivatásos vadász a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényben meghatározott feladatainak ellátása céljából maroklőfegyvert c) a hivatásos vadász a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényben meghatározott feladatainak ellátása céljából vadászlőfegyvert tarthat magánál. 12. Az intézkedéssel, kényszerítő eszköz alkalmazásával szembeni panasz és kivizsgálása 17.

20 20 (1) A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja, valamint a személy- és vagyonőr törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazását követően szóban haladéktalanul, rövid úton jelentést tesz a munkáltatójának. (2) A (1) bekezdésben meghatározott intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazását követően a rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja, valamint a személy- és vagyonőr két napon belül írásban jelentést készít a munkáltatója részére, a munkáltató az intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazásának jogszerűségét kivizsgálja. (3) A (2) bekezdésben meghatározott írásbeli jelentés tartalmazza a) annak a személynek a nevét, akivel szemben az intézkedést vagy kényszerítő eszközt alkalmazták, b) az intézkedés vagy kényszerítő eszköz ba) alkalmazásának helyszínét, bb) alkalmazásának időpontját, bc) alkalmazásának időtartamát, bd) alkalmazásával szembeni ellenszegülés módját, be) típusát, bf) alkalmazásának rövid leírását, c) a kényszerítő eszköz alkalmazása során okozott sérülés bekövetkezését és leírását, esetleges egészségügyi ellátás esetén a mentőtiszt, vagy orvos nevét, amennyiben elszállították a sérültet, akkor az egészségügyi intézmény megnevezését, d) a jogellenes magatartás abbahagyására történt-e felszólítás, ha nem, ennek mi volt az oka, e) az intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazására történt-e előzetes figyelmeztetés, ha nem, ennek mi volt az oka, f), hogy keletkezett-e anyagi kár és annak mértékét, g) mi történt a sérülttel, ellátására történt-e intézkedés, ha nem, ennek mi volt az oka, h) a támadásra használt eszköz leírását, ha támadás miatt történt a kényszerítő eszköz alkalmazása, i) a tanúk természetes személyazonosító adatait és lakcímét, valamint j) az alkalmazást lehetővé tevő valamennyi jogszabályhelyre történő hivatkozást. (4) A munkáltató köteles az (1) bekezdésben meghatározott jelentést és a (2) bekezdés szerint lefolytatott vizsgálat iratanyagát a rendőrség felhívására, valamint panasz esetén a rendőrség részére átadni. (5) Akinek a rendészeti feladatokat ellátó szerv tagjának, valamint a személy- és vagyonőr intézkedése, annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása jogát vagy jogos érdekét sértette, panasszal fordulhat a helyi rendőrkapitánysághoz. (6) A helyi rendőrkapitánysághoz a panaszt az intézkedéstől, annak elmulasztásától, vagy a kényszerítő eszköz alkalmazásától, ha pedig a panasz előterjesztője az őt ért jogsérelemről később szerzett tudomást, a tudomásszerzéstől számított nyolc napon, de legkésőbb az intézkedéstől számított három hónapon belül lehet előterjeszteni. (7) A helyi rendőrkapitányság a panaszról a beérkezését követő naptól számított harminc napon belül - a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint - dönt.

21 21 (8) A (7) bekezdésben meghatározott döntéssel szemben a rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja, valamint az (5) bekezdésben meghatározott személy a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint a területileg illetékes megyei rendőr-főkapitányságnál jogorvoslattal élhet. III. Fejezet 13. A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagjának szolgálati igazolványa 18. (1) A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja részére igazgatási szolgáltatási díj ellenében a szolgálati igazolványt, valamint a szolgálati jelvényt az általános rendőrségi feladatok ellátásra létrehozott szerv központi szerve (a továbbiakban központi szerv) a munkáltató kezdeményezésére állítja ki. (2) Ha a rendészeti feladatokat ellátó szerv tagjának a jogviszonya a 3. -ban vagy törvényben meghatározott okból megszűnik a munkáltató a rendészeti feladatokat ellátó szerv tagjának szolgálati igazolványát és szolgálati jelvényét bevonja és a központi szerv tájékoztatásával egyidejűleg a szolgálati igazolványt és a szolgálati jelvényt megküldi. (3) A központi szerv haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított tizenöt napon belül a szolgálati igazolványt és a szolgálati jelvényt visszavonja, ha a) a (2) bekezdésben meghatározottak szerint a rendészeti feladatokat ellátó szerv tagjának jogviszonya megszűnt, b) a szolgálati igazolványban szereplő adatok megváltoztak, vagy c) az 5. (1) bekezdésében meghatározott körülmény bekövetkezett. (4) A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a központi szerv tájékoztatja a munkáltatót, valamint kezdeményezi a szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény bevonását. A munkáltató a bevont szolgálati igazolványt és szolgálati jelvényt haladéktalanul megküldi a központi szerv részére. 19. (1) A központi szerv a rendészeti feladatokat ellátó szerv tagjáról, a számukra kiadott szolgálati igazolványról, valamint az egyedi azonosító számmal ellátott szolgálati jelvényről a 3. (2)-(3) bekezdésében meghatározott alkalmazást kizáró okok ellenőrzése, a szolgálati igazolványok hitelességének és a rendészeti feladatokat ellátó szerv tagjai azonosításának céljából nyilvántartást vezet. (2) A nyilvántartás tartalmazza a) a rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja aa) családi és utónevét, ab) anyja leánykori családi és utónevét, ac) születési helyét és idejét, ad) lakcímét, b) a rendészeti feladatokat ellátó szerv megnevezését és címét, c) a rendészeti feladatokat ellátó szerv működési területének megjelölését d) a szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény sorszámát.

22 22 (3) A rendészeti feladatokat ellátó személyek nyilvántartása számára a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a) az 1. (1) bekezdés c) és k) pontjában meghatározottak esetében a Természetvédelmi hatóság, b) az 1. (1) bekezdés d) pontjában meghatározottak esetében az Erdészeti hatóság, c) az 1. (1) bekezdés e) pontjában meghatározottak esetében a Hegyközség, d) az 1. (1) bekezdés f) pontjában meghatározottak esetében a Vadászati hatóság, e) az 1. (1) bekezdés g) és h) pontjában meghatározottak esetében a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal Erdészeti igazgatósága, f) az 1. (1) bekezdés i) pontjában meghatározottak esetében a Halászati hatóság, g) az 1. (1) bekezdés l) pontjában meghatározottak esetében a Mezőgazdasági igazgatási szerv az általa vezetett nyilvántartásból közvetlenül közli. (4) A központi szerv a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a szolgálati igazolvány visszavonásáig kezeli a nyilvántartásban. (5) A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagjának neve, a munkáltató szerv megnevezése és címe közérdekből nyilvános adat, amelyet a központi szerv honlapján közzé kell tenni. (6) A (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokból adatot igényelhet a) a bíróság büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából, b) az ügyészség bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása, vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából, c) a nyomozó hatóság bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása, vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából, d) a nemzetbiztonsági szolgálatok a törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból, e) a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve a külön törvényben meghatározott feladatai teljesítése céljából, f) a rendőrség terrorizmust elhárító szerve terrorcselekmények vagy azzal összefüggésben elkövetett más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása, továbbá kiemelt személyvédelmi feladatai ellátása céljából, g) a szabálysértési eljárás lefolytatásához a szabálysértési ügyekben eljáró hatóság, valamint h) jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében a magánszemély, jogi személy vagy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. 20. (1) A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja a feladatai ellátása során mindig köteles szolgálati igazolványát magánál tartani. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgálati igazolvány tartalmazza a) a rendészeti feladatokat ellátó szerv tagjának aa) családi és utónevét, ab) fényképét,

23 ac) azonosító számát, ad) feladatkörét, b) a munkáltató nevét, c) a kibocsátó megnevezését, valamint d) az igazolvány egyedi azonosítóját. 23 (3) A 16. (3) bekezdésében meghatározott szervek esetében a (2) bekezdésben meghatározottakon túl a szolgálati igazolvány tartalmazza a szolgálatban fegyverviselésre jogosult feliratot is. (4) Az 1. (3) bekezdése alapján eljáró közterület-felügyelő igazolványának tartalmaznia kell a (2) és (3) bekezdésben meghatározott tartalmi elemeket. 14. A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagjának képzése és vizsgáztatása 21. (1) A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja, valamint a személy- és vagyonőr jogszabályban meghatározott vizsga követelményeken túl köteles a) az e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott, b) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározott, c) a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott rendelkezések ismeretéből bizottság előtt vizsgát tenni. (2) A bizottság egy tagja a rendőrség által kijelölt személy, további tagjai az ágazati miniszter által kijelölt személyek. (3) A vizsga az e törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásával kapcsolatos elméleti ismeretekből, gyakorlati alkalmazásukból, valamint törvényben meghatározott egyéb elméleti és gyakorlati részből áll. (4) A vizsga részletes tartalmi feltételeit, valamint a vizsgaszabályzatot a rendészetért felelős miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg. (5) A vizsgának megfelelő szakirányú képesítés és képzettség jegyzékét a rendészetért felelős miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg. 15. A rendészeti feladatokat ellátó szerv és a rendőrség közötti együttműködési megállapodás 22. (1) Az 1. (1) bekezdés c)-l) pontjában, valamint a 2. (1) bekezdésében meghatározottak munkáltatója a működési területén illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal a rendészeti feladatokat ellátó szervek tagjainak ellenőrzése és e törvényben meghatározott tevékenységük felügyelete, valamint a feladatellátás összehangolása érdekében írásbeli együttműködési megállapodást köt.

24 24 (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv tagja a II. Fejezetben meghatározott intézkedéseket és kényszerítő eszközöket csak az együttműködési megállapodás megkötését követően gyakorolhatja. (3) A munkáltató a helyi rendőri szervnél kezdeményezi az (1) bekezdés szerinti együttműködési megállapodás megkötését. A helyi rendőri szerv az együttműködési megállapodás megkötésére irányuló megkeresést a kézhezvételt követő harminc napon belül, javaslatával együtt köteles felterjeszteni a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságra. A megyei (fővárosi) rendőrfőkapitányság az együttműködési megállapodást a megkeresés és a helyi rendőri szerv javaslatának kézhezvételét követő harminc napon belül köti meg. (4) Az együttműködési megállapodás tartalmazza különösen a) az együttműködés területeit, b) a rendészeti feladatokat ellátó szerv tevékenysége ellátásáról, annak körülményeiről nyújtandó tájékoztatás módját és tartalmát, c) a kapcsolattartás módját, az együttműködéssel kapcsolatban eljárásra jogosult helyi rendőri szervet, d) az együttműködést segítő további rendelkezéseket, e) a munkáltató kötelezettségét tartalmazó nyilatkozatot a jogszabályok és az együttműködési megállapodásban foglaltak betartására vonatkozóan, valamint f) a rendőrség szakmai felügyeletének gyakorlásához szükséges jelentési és kapcsolattartási feladatokra vonatkozó rendelkezéseket. (5) Az együttműködési megállapodás megszűnik, ha a) azt határozott időre kötötték, az időtartam letelt és az együttműködést nem hosszabbították meg, b) abban a felek közösen megállapodtak, c) azt az együttműködő fél felmondja, valamint d) az együttműködők valamelyike jogutód nélkül megszűnik. (6) A területileg illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság az együttműködési megállapodást egyoldalúan felmondja, ha a) az együttműködési megállapodás megkötéséhez szükséges feltételek már nem állnak fenn, vagy b) a rendészeti feladatokat ellátó szerv által kifejtett tevékenység mások jogait súlyosan vagy visszatérően sérti. (7) Az együtt működési megállapodás (5) és a (6) bekezdés szerinti megszűnése esetén, az (1) bekezdésben meghatározott szerv tagja az együttműködési megállapodás megszűnését követően nem alkalmazhatja az e törvényben meghatározott intézkedéseket és kényszerítő eszközöket. (8) Ha az együttműködési megállapodás megszűnik, az együttműködők kötelesek elszámolni egymással. Az elszámolás az együttműködési megállapodásban meghatározottak szerint történik. (9) Az együttműködési megállapodás vonatkozásában a Polgári Törvénykönyv, az azzal kapcsolatos jogvita bíróság előtti eljárására a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályai az