Válasz Veress Márton válaszára

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Válasz Veress Márton válaszára"

Átírás

1 Tisztelt Olvasók! 2001-ben a Földrajzi Közlemények XXV. (XLIX.) kötetének 1-2. sz. számában észrevételeket fûztem dr. Veress Márton e folyóiratban 2000-ben megjelent, a Középhegységi karsztok néhány típusa címû írásához (Veress M. 2000), amelyekre az Õ válaszát (Veress M. 2001) a folyóirat ugyanabban a számában közölte. A Földrajzi Közlemények Szerkesztõségét azonnal megkértem, hogy viszontválaszomat fogadja, s annak szövegét oda rögtön megküldtem. A közlésre a Földrajzi Közlemények fõszerkesztõjétõl szóbeli ígéretet kaptam. Valamivel több, mint egy év elteltével érdeklõdésemre, hogy viszontválaszom mikor jelenik meg, a fõszerkesztõ úr tájékoztatott, hogy helyhiány (!) miatt azt a Földrajzi Közleményeknek nem áll módjában közölni. Viszont válaszom ezután (2002) elküldtem a Földrajzi Értesítõ szerkesztõségének, ahol kezdetben megjelentetését ígérték. Csaknem 1 év elteltével megint csak az én érdeklõdõ kérdésemre, azt válaszolták, hogy a szóban forgó írás és a vita a Földrajzi Közleményekben indult, a Földrajzi Értesítõ nem illetékes tehát azt folytatni. (Ennyit a szakmai vita lehetõségeirõl tudományos földrajzi folyóiratainkban.) Mivel azonban úgy érzem, hogy válaszában dr. Veress Mártonnak nem volt mindenben igaza, a történtek után egyetlen lehetõségem válaszom nyilvánosságra hozatalára a világhálón van. Ezért élek vele! Íme:

2 Válasz Veress Márton válaszára 1. Válaszát Veress Márton 1991-ben és 1986-ban megjelent tanulmányaim taglalásával kezdi (Hevesi A. 1991a, 1991b, 1986). Igaz, hogy Magyarország karsztvidékeinek kialakulása és formakincse I-II. (Hevesi A. 1991a-b) c. értekezésem szövegében nincsenek irodalmi hivatkozások. Mentségemre szolgáljon, hogy hasonló, általánosan összegzõ és bemutató jellegû írások esetében más szerzõk is így járnak el. Többnyire azért, mert ilyenkor a szövegbe annyi hivatkozást kellene tenni, amennyi már a tanulmány olvashatóságát és érthetõségét túlságosan megnehezítené (lásd. pl. Jakucs L. 1977). Ezen átfogó bemutatásban annak jellege miatt sem a Bakony-erdõ jellegû karsztokról, sem a Bakonyról nem írtam kevesebbet, mint az aggteleki jellegûekrõl vagy éppen a Bükkrõl. (Annál azért valamivel többet, mint amennyit Veress M. idéz és kevésnek ítél; Hevesi A. 1991b, o.) Kétségtelen, hogy az utóbbiakat, ill. a Bükköt jobban ismerem mint az elõbbieket, ennek ellenére tudok legalább egy karsztperemi víznyelõrõl a Bakonyban is: pl. Macska-lyuk, (1. ábra, Cholnoky J. 1930). Ami pedig a leszálló hidegvizek létrehozta karsztok általam készített agyonbonyolított és így követhetetlen rendszerét (Hevesi A. 1986) illeti, abban a hazai karsztokat éppen a Veress Márton által taglalt összegzõ tanulmányomban igyekeztem beilleszteni (Hevesi A. 1991a, b). 1. ábra Igazi víznyelõ (ponor) vagy bujtató a Bakonyban, a Kabhegy északi lábánál a mészkõben. Macskalyuknak nevezik. Mielõtt ahol szükségesnek tartom lépésrõl lépésre végigvizsgálnám Veress Márton válaszát, elõre kell bocsátanom, hogy szóbanforgó tanulmányával kapcsolatban egyik alapvetõ észrevételem az volt, hogy annak címe és tartalma nem felel meg egymásnak. A másik, hogy a tartalom nem elég pontos és egyértelmû megfogalmazású. Példaként ismét idézem: a karszt egészének fejlõdési környezetét az határozza meg, hogy annak magassági

3 helyzete milyen erózióbázisához képest, illetve az alakítja, hogy ezt a magasságkülönbséget milyen módon és gyorsasággal érte el." Az, hogy ebbõl a mondatból hiányolom a karsztfejlõdést befolyásoló egyéb tényezõkre való utalást, nem jelenti azt, hogy szerzõjérõl alapvetõ szakmai hiányosságokat tételezek föl. Csupán annyit, hogy állítása így nem elég pontos. Nem tudom továbbá, hogy Veress Márton mire alapozza, hogy én komolyan vagy nem komolyan azt gondolom, hogy mondjuk a Dunántúli-Középhegység és Északi- Középhegység karsztjainak eltérései a jelenlegi klimatikus (ill. az oligocén utáni klíma) és talajtani okokra vezethetõk vissza. Nem gondolok, de eleve nem is gondolhatok ilyet, hiszen tanulmányának kifogásolt részébõl, az angol nyelvû tartalmi kivonattól eltekintve, még az sem derül ki, hogy a szóbanforgó középhegységi karsztok egyátalán hol vannak?! Bizony a dunántúli típusnál nincs meg az autogén ill. allogén jelleg ( ). Erre legjobb példaként a Bakony fedett karsztos területei említhetõk. Ismét fölteszem a kérdést: Milyen karsztok tehát a fedettek? Hogy nem önállóak (autogének), az világos. De hogy nemönállók (allogének) sem?! Azon állításommal kapcsolatban, miszerint a Bakony-erdõ jellegû karsztok kis területû mészkõ- és dolomitrögein még teljesen fedett állapotukban sem jöhetett létre számottevõ méretû felszíni víz- és völgyhálózat (Hevesi A. 1991a) meg kell jegyeznem, hogy ezt külön-külön egy-egy rögre vonatkoztattam és vonatkoztatom. Ha nem így érthetõ, akkor világosabban kellett volna fogalmaznom. Sehol sem írtam azt, hogy karsztformák csak a legterjedelmesebb hátú hegytömbökön fordulnak elõ, hanem, hogy a Bakony-erdõ jellegû karsztok jelentéktelen felületû sasbércein átörökléssel kialakult, töbörsoros karsztvölgyek nincsenek, s a szétszórtan ritka víznyelõ- és oldásos töbrök is csak a legterjedelmesebb hátú hegytömbjeik egyikén-másikán fordulnak elõ. (Hevesi A. 1991a, 35. o.) Ami pedig az azokba mélyülõ ritka víznyelõ- és oldásos töbrök -et illeti, legalább az elõbbiekrõl föltehetõ, hogy azokat nem oldásos eredetûeknek tartom, sõt azt sem zártam ki sehol, hogy fedett karsztos formák. (Veress Márton-nak a töbörkezdeményezések -re tett megjegyzése jogos. De talán hihetõ, hogy e sajtóhibát nem én kezdeményeztem ) Végképp nem tudok mit kezdeni Veress Márton következõ észrevételeivel: 1. Hevesi A. miután a fedett karszt formakincsét nem ismeri fel, a hegység karsztos formáit az autogén és az allogén karsztok formáinak felhasználásával akarja leírni. 2. A fedett karszt formái között víznyelõket vél felismerni. 3. a batükaptúra hátrálás a fedett karsztokra nem jellemzõ és azért nem, mert itt nem az allogén karsztokra jellemzõ mélybe-fejezõdés esete áll fenn Kérdése tehát, hogy lehet-e vagy nem fedett karsztokon víznyelõ és lehetséges-e azokon a mélybe-fejezõdés hátrálása? Tudomásom és a karsztkutatás más, nálam nevesebb képviselõi (Jakucs L. 1971) szerint: igen! (2. ábra, Jakucs L. 1971) Fölismerõképességemrõl pedig csupán annyit, hogy szóbanforgó összegzõ tanulmányom II. részében (Hevesi A. 1991b) több helyen említést teszek a Bakony fedettkarsztos részeirõl és azok formakincsérõl. Ami a rögös platform típusú és az eugeoszinklinális típusú karsztokat illeti, annak ellenére, hogy Veress Márton Komantina V. (1982) tanulmányára hivatkozik aki a válasz irodalom jegyzékében mint Komatina, N. (1982) szerepel ilyenek nincsenek. Valószínûleg a fordítás pontatlan; maga a karbonátüledékes kõzet, amely kialakulása után karsztosodik, lehet rögös platform vagy eugeoszinklinális típusú, a karszt nem, hacsak nem föltételezünk sekély-, vagy mélytenger alatti karsztosodást.

4 Sajnos Veress Mártonnak a maradványbarlangokkal kapcsolatos megjegyzésemre adott válasza után sem világos számomra, hogy szerinte mi igazán a maradványbarlang és a barlangmaradvány. Részben azért, mert ezeket eredetileg zárt üregek -bõl származtatja. A zárt üreg megjelölés azt jelenti, hogy abba oldószer(víz) a felszín felõl nem juthat be, holott ezek az üregek az áramló karsztvíz övében vannak, és ezeket a fölszálló hévizek kialakította üregeket kivéve leszálló hidegvizek hozzák létre. A maradványbarlang és a barlangmaradvány fogalmának pontosan definiált -ságára vonatkozóan idézem a szerzõt: Maradványbarlang: Az áramló karsztvízövben kialakult olyan üreg, amely a bezáró kõzet pusztulásával felnyílott ( ) Barlangmaradvány: A maradványbarlang mennyezetét veszti. E képzõdmények néhány méteres hosszúságú, nem lefolyástalan, néhány deciméteres mélységû, függõleges sziklafelületekkel határolt formák. [Veress Márton (1999): Az Északi-Bakony fedett karsztja 157. o.] Ami a mészkõ oldódás nélkül történõ felületi pusztulását illeti, igaz, hogy a mészkõ köztudottan elég ellenálló, de száraz területeken, azaz a térítõi, mérsékelt-övezeti és sarkköri sivatagokban aprózódása jelentõs. Az pedig, hogy a szóbanforgó terület a Hódos-éri Likas-kõ környéke, nemcsak az általam észrevételezett szövegrészbõl (Veress M. 2000, 4-5. o.), de az egész értekezésbõl sem derül ki, mivel e barlang neve a vitatott tanulmányban egyetlen egyszer sem fordul elõ, ideértve az ábraaláírásokat is! S hogy az 5. ábra Bakonyból hozott példa, arra is csak az ábraaláírás formációneveibõl lehet következtetni! Ismét végigelemeztem Balázs Dénes (1984) szóbanforgó tanulmányát, de a 89. oldalon egyetlen olyan utalást sem találtam, amely szerint a karsztos szigethegyek a felszíni vízfolyásokat gátolnák. A tanulmány 1. ábrájából - amely nem a 83., hanem a 88. oldalon található számomra az tûnik ki, hogy nemcsak a karsztos szigethegyek, hanem általában a mészkõfelszínek elnyelik a vizet. Nem hiszem, hogy ez ugyanazt jelentené, mint a felszíni vízfolyások gátolása. Ami a mélybe-fejezõdés (batükaptúra) és a víznyelõképzõdés kérdéskörét illeti, e páros tárgykör mindkettõnk részérõl külön vitaindító tanulmányt érdemelne, természetesen más szakemberek hozzászólását is remélve. Egyszerûen szólva Jakucs László (1971) és Veress Márton (1999, 2000) fõleg alulról, én inkább fölülrõl közelítettem meg a mélybe-fejezõdés és víznyelõképzõdés folyamatainak föltárását (Hevesi A. 1978, 1980, 1986, 1990). Úgy vélem, a két megközelítés eredményei nem semmisíthetik meg egymást. Természetesen lehetséges, hogy valamely víznyelõ vízelvezetõ járatai az áramló karsztvíz üregeibõl alakultak, ill. alakulnak ki. Fõleg olyan emelkedõ hegységben, ahol a korábbi karsztvízszintben képzõdött és kiszáradt üregek a felszín közelébe kerülnek, és akár valamely vegyes karszt nemkarsztos térszínrõl érkezõ patakját, akár valamely fedett karsztról átöröklõdõ völgy vizét megcsapolják. Azonban lehetségesnek tartom a víznyelõképzõdést az áramló karsztvíz szintjében kialakult üregek nélkül is. Ha jól értem Veress Márton ezzel kapcsolatban tette föl azon kérdéseit, amelyek megválaszolásáért hálás lenne nekem: a felszíni vízfolyás miért oldóképes pont azon a helyen, ahol a járat kialakul és miért oly módon old, hogy járat alakul ki? ( ) az eróziós hatás miért pont járat kialakulással jár? Elõrebocsátva, hogy hálája jellegét már volt szerencsém megtapasztalni, és ezért arra nem tartok igényt, a válaszadást azért megkísérelem. Valamely nyílt vegyes karszt nemkarsztos felszínérõl vízfolyás érkezik a mészkõtérszín peremére. Hordaléka is, oldóképessége is van. Ez utóbbit szintén hozza magával, de mert nemkarsztos kõzeteken folyik keresztül, azt nem használhatja. Csak pont ott foghat oldásba, ahol eléri a mészkövet. Ott sem mindenütt egyformán, hanem a kõzet rétegzettségéhez,

5 szerkezeti mozgások kialakította repedéshálózatához igazodva. S a repedések egy részét tágítja oldásával és hordalékával járattá. Azért járattá, mert az így megtámadott repedések tágulása leginkább efféle üreget, folyosót, kürtõt eredményez. Az elõzõekhez kapcsolódva megismétlem, hogy képtelenségnek tartom Veress Márton azon állítását, hogy víznyelõk továbbfejlõdve vakvölggyé, víznyelõbarlanggá alakulhatnak. Vakvölggyé a nemkarsztos térszínrõl érkezõ vízfolyás völgye változik, miután vize mélybe-fejezõdött. S nem a víznyelõ alakul víznyelõbarlanggá, hanem a víznyelõ amely inkább felszíni, mint felszínalatti karsztforma felszínalatti folytatásában jön létre a víznyelõbarlang. Ide tartozik az általam fölvetett Pénz-pataki-, Örvény-kõi-, Csipkés-kúti és Bolhási-víznyelõ minémûségének kérdése is. Igaz, hogy Veress Márton nem írta azt, hogy ezek nem víznyelõk. De azon kitételébõl, amely szerint A víznyelõk ( ) a karszt átöröklõdött völgytalpain sorakoznak az következik, hogy nem víznyelõk, hiszen nem völgytalpon sorakoznak, hanem vakvölgy végén nyílnak. Részemrõl tehát nem történt csúsztatás, mindössze Veress Márton fogalmazása pontatlan! Ami az átöröklött völgyek soros töbreit illeti, sem a Veress Márton által megjelölt tanulmányaimban (1980, 1986), sem másutt, (1990, 1991a, b, 1997) nem állítottam azt, hogy azok minden esetben hajdani víznyelõkbõl jöttek létre, azt viszont igen, hogy többségük azokból alakult tovább. A szakadéktöbrök nagyságával kapcsolatban tett észrevételemre Veress Márton válasza így hangzik: a kicsi ember is meg a nagy is, ember. Igaz, de a kifogásolt meghatározás szellemében a szakadéktöbrök általa megadott mérettartományát (szélesség: 1-2 m, mélység: 1-2 dm; Veress M. 1999) figyelembe véve- a nagy ember nem ember, sõt a középmagas se. Ide tartozik a karsztvízszint ingadozásának kérdésköre is. Veress Márton válaszában azt írja: Nem tudom miért fontos a karsztvízszint ingadozás a járatképzõdésben. A karsztvízszint ingadozása az áramló karsztvíz övének mélységingadozásával jár. Vagyis azzal az ott zajló üregesedés szintje is váltakozik. Ami a mélybe-fejezõdés és a karsztvízszint mélységének általam fölvetett kapcsolatát illeti, hiába szeretné tudni Veress Márton annak a nevét, aki megmondta nekem, hogy miért pont 2 m-es szintkülönbség kell a folyamathoz. Nem mondta senki. Én sem tudom. De e szóbanforgó szintkülönbségrõl mindig kérdõjelesen írtam. Így: Ha az átöröklõdés pillanatában, vagyis akkor, amikor a nem-karsztos felszín vízfolyásának medre a mészkövet eléri, a karsztvíztükör közvetlenül a felszín közelében (legföljebb 1 m mélységben?) helyezkedik el, (Hevesi A. 1980) Ha az átöröklés kezdetekor a karsztvíztükör és az átöröklõdõ vízfolyás medrének szintkülönbsége nagy (több mint 2 m?) (Hevesi A. 1984) Ha az átöröklõdés kezdetekor a karsztvíztükör és az átöröklõdõ vízfolyás medrének szintkülönbsége nagy (az év túlnyomó részében legalább 2 m? ) (Hevesi A. 1986) A víznyelõképzõdéssel kapcsolatban Veress Márton nem érti, hogy miért említem egyik helyen a mederbeli elszivárgás szerepét, máshol a meder agyagos üledékeinek szivárgásgátló hatását. Akkor a két észrevétel közül melyiket, hogyan kellene értelmeznem? kérdezi. Mert egyazon vízfolyás mederágyában is váltakozhatnak agyagos és kevésbé agyagos üledékû szakaszok. Veress Márton azon kinyilatkoztatás szerû állítását, hogy én nyilván nem tudok arról, hogy az általa említett bakonyi szurdokokban komoly vízelszivárgás van, kénytelen

6 vagyok megcáfolni. Tudok róla. Sõt, arról szintén, hogy, amint õ is írja, Viszont valóban vannak agyagos hordalékkal kitöltött völgytalp részletek, ahol nincs vízelszivárgás. Ezek után azt magyarázza meg valaki, miért tette föl az elõbb idézett kérdést?! Veress Mártonnak a Bükköt érintõ észrevételeimre adott válaszaihoz a következõ megjegyzéseket kell fûznöm. Úgy vélem elõzõ írásomban világosan megfogalmaztam, hogy Moldvay Lóránt (1969) elképzelése a Bükk diapírszerû fölboltozódásáról egyelõre nem igazolódott. Azt, hogy a hegység emelkedése és karsztosodása között nincs kapcsolat, nem állítottam. A hegység pereme felé haladva nem annyira a karsztosodás fiatalabb, hanem a keskeny hegységszegélytõl eltekintve a fedett karszt kihantolódása kisebb mértékû (Hevesi A. 1986, 1990). S ez nem csak a peremek felé történõ késleltetett emelkedés következménye és így bizonyítéka lehet, hanem egyidejû, de a peremek felé csökkenõ mértékû emelkedésé is. A Szinva nem szerintem, ahogy Veress Márton írja de a valóságban(!) - nem a Déli- Bükkben folyik, hanem, korábbi megjegyzésemet pontosítva, a Nagy-fennsík DK-i és a Kisfennsík DK-i részét választja el a Délkeleti-Bükktõl. Kétségtelen, hogy a Magyarország kistájainak katasztere (Marosi S. Somogyi S. 1990) II. kötetének 845. oldalán a Déli-Bükk vízrajzáról az áll, hogy Az Egertõl a Szinváig a Bükk-fennsík alatt eredõ patakok forrásvidékét foglalja össze. Mármint a Déli-Bükk vízrajza. Ettõl azonban a Szinva valóságos helye nem változik meg. Fõ forrásai a Nagy-fennsík DK-i tövében fakadnak, legnagyobb mellékpatakja, a Garadna a Nagy és a Kis-fennsík forrásaiból szedõdik össze. Végezetül: fönntartom mindazon megjegyzéseimet, amelyeket Veress Márton új nevezékrendszerével kapcsolatban eddig megtettem. Ennek indoklását megismételni fölöslegesnek tartom. Legföljebb hozzáteszem még, hogy az olyan formák és fogalmak, amelyeket Veress Márton karsztforma gyanánt Az Északi-Bakony fedett karsztja c. (1999) könyvének oldalán fölsorol és meghatároz, mint a víznyelõs jellegû víznyelõs töbör (álvíznyelõ), depresszió, áldepresszió, igazi depresszió, utánrogyásos áltöbör, álvíznyelõ töbör, víznyelõ típusú dagonya, víznyelõs töbör típusú dagonya szintén nem a világos, egyértelmû szaknyelv gazdagodását szolgálják, hanem további zavarodást okoznak. Ami pedig a szolgálást illeti, van másfajta szolgálat is, mint a komornyiké. De ahhoz szakmai alázat is szükséges. Befejezésül visszautasítom Veress Mártonnak azon kitételét, amely szerint elõzõ írásomban azt állítottam, hogy Õ nem szolgálja a tudományt. Dolgozzon tovább is a tudományért. Ehhez én is kívánok neki egészséget és lehetõséget. Valamint az eddigieknél szigorúbb önmércét! Hevesi Attila háziterep- és témaféltõ, vélt és valós érdek örzõ, az utóbbi évek egyszemélyes nyelvújító mozgalmának megindítója, a Bakony-erdõ jellegû karsztok fedett formakincsének föl nem ismerõje

7 Irodalomjegyzék Balázs D. 1984: Exhumált trópusi õskarszt Lapinha vidékén (Minas Gerias, Brazilia). Karszt és Barlang II. Budapest o. Chokoly J. 1930: A napsugár diadala. Singer és Wolfner Irodalmi Intézet R-T., Budapest 314. o. 1978: A Bükk szerkezet- és felszínfejlõdésének vázlata. Földr. Ért. XXVII o. Hevesi A. 1980: Adatok a Bükk hegység negyedidõszaki õsföldrajzi képéhez. Földt. Közl o. 1984: Karsztformák kormeghatározásáról és mészkõhegységeink újharmadidõszak végi-jégkori arculatának megrajzolásában játszott szerepükrõl, a Bükk hegység példáján. Földr. Ért. XXXIII o. 1986: Hidegvizek létrehozta karsztok osztályozása. Földr. Ért. XXXV o. 1990: A Bükk felszínfejlõdése különös tekintettel a karsztosodásra. Magyar Földrajzi Társaság, Budapest, 137. o. 1991: a; Magyarország karsztvidékeinek kialakulása és formakincse I. Földr. Közl. CXV o. 1991: b; Magyarország karsztvidékeinek kialakulása és formakincse II. Földr. Közl. CXV o. 1997: A Bükk. Pannon Enciklopédia, Magyarország földje, Budapest, Kertek 2000, o. Jakucs L. 1971: A karsztok morfogenetikája. Akadémiai Kiadó, Budapest, 310. o. 1977: A magyarországi karsztok fejlõdéstörténeti típusai. - Karszt és Barlang I-II. Budapest, o. Marosi S. Somogyi S. 1990: Magyarország kistájainak katasztere II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, o. Moldvay L. 1969: A neotektonikus felszínalakulás jelenségei a magyarországi középhegységekben. MÁFI Évi Jel rõl o. Veress M. 1999: Az Északi-Bakony fedett karsztja. A Bakony természettudományi kutatásának újabb eredményei, 23. Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc, 167. o. 2000: Középhegységi karsztok néhány típusa. Földr. Közl. CXXIV o.

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Karsztosodás Karsztosodás Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Az elnevezés a szlovéniai Karszt-hegységből származik. A karsztosodás

Részletesebben

Recens karsztosodás Magyarországon

Recens karsztosodás Magyarországon A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Recens karsztosodás Magyarországon Veress Márton egyetemi tanár, dékán NYME Természettudományi Kar vmarton@ttk.nyme.hu A tanulmány

Részletesebben

Ez további 5 nk-nak megfelelő mész feloldására elegendő keveredési vonal

Ez további 5 nk-nak megfelelő mész feloldására elegendő keveredési vonal BARLANGFÖLDTAN Főbb érintett témakörök A víz útja a karsztban A korrózió, különös tekintettel a keveredési korrózió jelentősége a karsztok fejlődésében A karsztok k tipizálása, A és B típusú karsztok k

Részletesebben

A Tési-fennsík víznyelőinek felszínalaktani vizsgálata

A Tési-fennsík víznyelőinek felszínalaktani vizsgálata A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) A Tési-fennsík víznyelőinek felszínalaktani vizsgálata Móga János egyetemi docens Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK FFI Természetföldrajzi

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

Dr. Hevesi Attila. zárójelentése

Dr. Hevesi Attila. zárójelentése Dr. Hevesi Attila A Délkeleti-Bükk felszínalaktani vizsgálata, különös tekintettel annak föltételezhető trópusi karsztforma maradványaira és délkeleti szegélyvidékére c. OTKA pályázatának zárójelentése

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról

Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról GBTE-03/2012. Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly

Részletesebben

A RETEK-ÁG (BARADLA-BARLANG) ÉS FELSZÍNI VÍZGYŰJTŐ- JÉNEK MORFOLÓGIÁJA

A RETEK-ÁG (BARADLA-BARLANG) ÉS FELSZÍNI VÍZGYŰJTŐ- JÉNEK MORFOLÓGIÁJA KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. 213-223, A RETEK-ÁG (BARADLA-BARLANG) ÉS FELSZÍNI VÍZGYŰJTŐ- JÉNEK MORFOLÓGIÁJA MORPHOLOGY OF BOTH THE BRANCH CALLED RETEK-ÁG IN BARADLA CAVE AND ITS SUPERFICIAL

Részletesebben

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN Vágó János PhD hallgató, Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 1. A Bükkalja miocén kori vulkáni képződményei A Bükkalja

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 201. október 1. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

KARSZTFEJLŐDÉS XVIII. Szombathely, 2013. pp. 105-125. KÖZÉPHEGYSÉGI KARSZTOK FEDETT KARSZT MINTÁZATAI

KARSZTFEJLŐDÉS XVIII. Szombathely, 2013. pp. 105-125. KÖZÉPHEGYSÉGI KARSZTOK FEDETT KARSZT MINTÁZATAI KARSZTFEJLŐDÉS XVIII. Szombathely, 2013. pp. 105-125. KÖZÉPHEGYSÉGI KARSZTOK FEDETT KARSZT MINTÁZATAI THE PATTERNS OF THE COVERED KARST IN THE BLOCK MOUNTAINS VERESS MÁRTON 1 -UNGER ZOLTÁN 1 1 Nyugatmagyarországi

Részletesebben

A REPÜLÉSTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK" CÍMŰ PERIÓDIKUS KIADVÁNYBAN MEGJELENŐ CIKKEK FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A REPÜLÉSTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK CÍMŰ PERIÓDIKUS KIADVÁNYBAN MEGJELENŐ CIKKEK FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A REPÜLÉSTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK" CÍMŰ PERIÓDIKUS KIADVÁNYBAN MEGJELENŐ CIKKEK FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI I. CIKKEK, TANULMÁNYOK KÖZLÉSÉNEK RENDJE A szerző a közölni kívánt cikket a főszerkesztő címére

Részletesebben

Paleokarsztos sasbércek felszínfejlődése a Bakony Hajag Papod hegycsoportjában

Paleokarsztos sasbércek felszínfejlődése a Bakony Hajag Papod hegycsoportjában Földrajzi Értesítő XL. évf. 1991.1-2. füzet, pp. 147-160. Paleokarsztos sasbércek felszínfejlődése a Bakony Hajag Papod hegycsoportjában VERESS MÁRTON Részben fedett paleokarsztos térszíneken képződő kőzethatárok

Részletesebben

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló 1 Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

A karszt fogalma Minden olyan formát

A karszt fogalma Minden olyan formát KARSZTOK A karszt fogalma A Karszt hegység a Dinári-karszt északi része, amely a Juliai-Alpoktól húzódik az Una forrásáig. Minden olyan formát és jelenséget, ami a Karszt-hegységre jellemző, a kutatók

Részletesebben

Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében

Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében Juhász Ágoston tudományos

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

Az Aggteleki-karszt felszínalaktani jellemzése

Az Aggteleki-karszt felszínalaktani jellemzése Földrajzi Értesítõ XLVII. évf. 1998. 3. füzet, pp. 359 378. Az Aggteleki-karszt felszínalaktani jellemzése ZÁMBÓ LÁSZLÓ 1 Bevezetés Hegyrajzi beosztás alapján az Aggteleki-karszt főként az alacsonyhegységi

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1213 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 15. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 1. FELADAT Számítás: Elv: (1 földrajzi

Részletesebben

Szakdolgozati szeminárium

Szakdolgozati szeminárium Szakdolgozati szeminárium Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató 2007. 06. 09. szakdolgozati szeminárium 1 Szakdolgozat készítése- a cél 30-tól (felsőfokú szakképzés) kb. 300 oldalig (M, PhD) terjed géppel

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

FEDŐÜLEDÉKES DEPRESSZIÓK TÍPUSAI ÉS KIALAKULÁSUK. Bevezetés

FEDŐÜLEDÉKES DEPRESSZIÓK TÍPUSAI ÉS KIALAKULÁSUK. Bevezetés Földrajzi Közlemények 2012. 136. 1. pp. 2 21. FEDŐÜLEDÉKES DEPRESSZIÓK TÍPUSAI ÉS KIALAKULÁSUK VERESS MÁRTON TYPES AND DEVELOPMENT OF DEPRESSION OF SUPERFICIAL DEPOSIT Abstract In this paper we present

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra

Részletesebben

Barlangföldtan. Barlang fogalma Föld szerkezete, ásványok, kőzetek Földtörténeti korbeosztás Karbonátos kőzetek

Barlangföldtan. Barlang fogalma Föld szerkezete, ásványok, kőzetek Földtörténeti korbeosztás Karbonátos kőzetek Barlangföldtan Barlang fogalma Föld szerkezete, ásványok, kőzetek Földtörténeti korbeosztás Karbonátos kőzetek Karsztosodás, karsztjelenségek Barlangok csoportosítása Barlangi kitöltések Barlangföldtan

Részletesebben

I. rész 6. 3. Feladatsor

I. rész 6. 3. Feladatsor Feladatsor 2. I. rész Az I. részfeladatlap megoldásához középiskolai atlasz, illetve egyéb segédeszköz nem használható. 1. Oldja meg a feladatokat a térképvázlat alapján! a) Nevezze meg a tér ké pvázlaton

Részletesebben

KARSZTTEREPEK ÁBRÁZOLÁSA A MAGYAR TOPOGRÁFIAI TÉRKÉPEKEN ZENTAI LÁSZLÓ 95 BEVEZETÉS

KARSZTTEREPEK ÁBRÁZOLÁSA A MAGYAR TOPOGRÁFIAI TÉRKÉPEKEN ZENTAI LÁSZLÓ 95 BEVEZETÉS KARSZTTEREPEK ÁBRÁZOLÁSA A MAGYAR TOPOGRÁFIAI TÉRKÉPEKEN ZENTAI LÁSZLÓ 95 REPRESENTATION OF KARST TERRAINS ON HUNGARIAN TOPOGRAPHIC MAPS Abstract: The representation of karst terrains on topographic maps

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

KARSZTFEJLŐDÉS XII. Szombathely, 2007. pp. 105-110.

KARSZTFEJLŐDÉS XII. Szombathely, 2007. pp. 105-110. KARSZTFEJLŐDÉS XII. Szombathely, 2007. pp. 105-110. A LEGUTÓBBI HÁROM TÉL (2004/05, 2005/06, 2006/07) HÓVISZONYAINAK HATÁSA A BÜKK-FENNSÍKI TÖBÖRFEJLŐDÉSHEZ HEVESI ATTILA Miskolci Egyetem, 3525 Miskolc-Egyetemváros

Részletesebben

Jelentés a Lengyel-barlangban a 2009. évben végzett kutató munkáról

Jelentés a Lengyel-barlangban a 2009. évben végzett kutató munkáról GBTE-23/2010. Jelentés a Lengyel-barlangban a 2009. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly

Részletesebben

KARSZTFEJLŐDÉS XV. Szombathely, 2010. pp. 103-112. A BERVA-PATAKI VÍZNYELŐ KIALAKULÁSA ÉS PUSZTULÁSA AZ EGRI BERVA-BÉRC LÁBÁNÁL

KARSZTFEJLŐDÉS XV. Szombathely, 2010. pp. 103-112. A BERVA-PATAKI VÍZNYELŐ KIALAKULÁSA ÉS PUSZTULÁSA AZ EGRI BERVA-BÉRC LÁBÁNÁL KARSZTFEJLŐDÉS XV. Szombathely, 2010. pp. 103-112. A BERVA-PATAKI VÍZNYELŐ KIALAKULÁSA ÉS PUSZTULÁSA AZ EGRI BERVA-BÉRC LÁBÁNÁL KOZMA KATALIN 1 HOLLÓ SÁNDOR 2 1 Főiskolai adjunktus, NYME-TTMK Szombathely,

Részletesebben

Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz- 2014 május 10 Javítókulcs

Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz- 2014 május 10 Javítókulcs CONCURSUL NAŢIONAL AL LICEELOR CU PREDARE ÎN LIMBA MAGHIARĂ- 2014 MAGYAR TANNYELVŰ ISKOLÁK IX. ORSZÁGOS VETÉLKEDŐJE- 2014 Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz-

Részletesebben

Bakonyi kalandok szurdok túra Csesznek környékén

Bakonyi kalandok szurdok túra Csesznek környékén Bakonyi kalandok szurdok túra Csesznek környékén Csesznek - Kőmosó-völgy - Kő-árok - Kő-hegy - Ördög-gát - Sűrű-hegyi ördöglik - Ördög-árok kijárata Csesznek A túra időpontja: 2013. július 14. vasárnap,

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

Jellegzetes hegy(lejtõ)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben

Jellegzetes hegy(lejtõ)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben Jellegzetes hegy(lejtõ)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben Dr. Hevesi Attila Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék A Bükk É-i hegylábfelszínének, Bükkhátnak és az Upponyi-hegység

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

1 9 7 4. É V I T Á B O R T E V É K E N Y S É -

1 9 7 4. É V I T Á B O R T E V É K E N Y S É - M H T Borsodi Csoport Hidrogeológiai Szakosztálya M K B T Észak magyarországi Területi Osztálya, Miskolc, Szemere u. 40 J E L E N T É S A Z " A Q U A E X P E D I C I Ó " 1 9 7 4. É V I T Á B O R T E V

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

KARSZTMORFOLÓGIAI ELEMZÉSEK KÜLÖNBÖZŐ LÉPTÉKŰ DIGITÁLIS DOMBORZATMODELLEK ALAPJÁN

KARSZTMORFOLÓGIAI ELEMZÉSEK KÜLÖNBÖZŐ LÉPTÉKŰ DIGITÁLIS DOMBORZATMODELLEK ALAPJÁN KARSZTMORFOLÓGIAI ELEMZÉSEK KÜLÖNBÖZŐ LÉPTÉKŰ DIGITÁLIS DOMBORZATMODELLEK ALAPJÁN Bevezetés Telbisz Tamás 1 A természetföldrajzi és felszínalaktani kutatásokban jelenleg az anyagvizsgálati módszerek fejlődése

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

A PLIOCÉN - NEGYEDIDŐSZAKI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSOK HATÁSA MAGYARORSZÁG AGGTELEKI JELLEGŰ KARSZTJAINAK FEJLŐDÉSÉRE

A PLIOCÉN - NEGYEDIDŐSZAKI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSOK HATÁSA MAGYARORSZÁG AGGTELEKI JELLEGŰ KARSZTJAINAK FEJLŐDÉSÉRE A PLIOCÉN - NEGYEDIDŐSZAKI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSOK HATÁSA MAGYARORSZÁG AGGTELEKI JELLEGŰ KARSZTJAINAK FEJLŐDÉSÉRE HEVESI ATTILA Természetföldrajz-Környezettani Tanszék Magyarország aggteleki jellegű karsztjai

Részletesebben

Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén

Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén Hernádi Béla*, Lénárt László**, Czesznak László***, Kovács Péter****,, Tóth Katalin*, Juhász Béla***** * MERT ZRt, Bükkábrány, hernadib@t-online.hu;

Részletesebben

D E B R E C E N I B Ú V Á R K L U B

D E B R E C E N I B Ú V Á R K L U B Bükki a Csipkéskúti víznyelı barlangban A munkát mint minden évben a felszínen kezdtük az idıszakos törmelékfogó patak medrének kitakarításával. Az ácsolatot a szükséges helyeken kijavítottuk, a létracsúszda

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

Látnivalók a tanösvény állomásain

Látnivalók a tanösvény állomásain Baradla Tanösvény Jelzése: Helye: Hossza: Időtartam: Jellege: sárga sáv (turistajelzés) Aggteleki Nemzeti Park (Aggtelek Jósvafő) 7,5 km kb. 3 óra földtan, karsztmorfológia, növénytan, állattan Az Aggteleki

Részletesebben

Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat

Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Természetvédelmi és vadgazda mérnök BSc szak, nappali tagozat 2010/11-es tanév 1. félév A Nyugat-magyarországi peremvidék Enyhén-erősebben metamorfizálódottkőzetekből

Részletesebben

Kutatási jelentés A Bakonyi barlangkutató Egyesületek Szövetsége Baglyas 1. sz. víznyelőbarlangban 2004-2005-ben végzett munkájáról

Kutatási jelentés A Bakonyi barlangkutató Egyesületek Szövetsége Baglyas 1. sz. víznyelőbarlangban 2004-2005-ben végzett munkájáról 1 BAKONYI BARLANGKUTATÓ EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE 8200 Veszprém Jutasi út 9/ 8. 7/19. tel: 70/3828-9 Balatoni Nemzeti Park Igazgatósága 8229 Csopak, Kossuth u. 16. Korbély Barnabás barlangtani felügyelő Tárgy:

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

136. évfolyam, 1. szám

136. évfolyam, 1. szám 136. évfolyam, 1. szám 2012 FÖLDRAJZI KÖZLEMÉNYEK A Magyar Földrajzi Társaság tudományos folyóirata Geographical Review Geographische Mitteilungen Bulletin Géographique Bollettino Geografico Utjuhfabxtcrbt

Részletesebben

KARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, 2005. pp. 267-291. ADALÉKOK A TÁBLA-VÖLGYI-DŰLŐ (TÉSI-FENNSÍK) FEDETT KARSZTOSODÁSÁHOZ 1 VERESS MÁRTON

KARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, 2005. pp. 267-291. ADALÉKOK A TÁBLA-VÖLGYI-DŰLŐ (TÉSI-FENNSÍK) FEDETT KARSZTOSODÁSÁHOZ 1 VERESS MÁRTON KARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, 2005. pp. 267-291. ADALÉKOK A TÁBLA-VÖLGYI-DŰLŐ (TÉSI-FENNSÍK) FEDETT KARSZTOSODÁSÁHOZ 1 VERESS MÁRTON Berzsenyi Dániel Főiskola, Természetföldrajzi Tanszék, 9700 Szombathely,

Részletesebben

Jelentés a Lengyel-barlangban a 2008. évben végzett kutató munkáról

Jelentés a Lengyel-barlangban a 2008. évben végzett kutató munkáról GBTE-35/2009. Jelentés a Lengyel-barlangban a 2008. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly

Részletesebben

4/2013. (II. 27.) BM rendelet

4/2013. (II. 27.) BM rendelet 4/2013. (II. 27.) BM rendelet Magyarország, Románia és Ukrajna államhatárai találkozási pontjának megjelölésére felállított TÚR határjelről készült Jegyzőkönyv jóváhagyásáról Az államhatárról szóló 2007.

Részletesebben

ELMÉLETI TEMATIKA 2013. 1/a. előadás: Bemutatkozó Ország János (0,5 óra) 1/b. előadás: Barlangjárás alapjai Bauer Márton (2 óra)

ELMÉLETI TEMATIKA 2013. 1/a. előadás: Bemutatkozó Ország János (0,5 óra) 1/b. előadás: Barlangjárás alapjai Bauer Márton (2 óra) február 15. péntek 18.00 20.30 ELMÉLETI TEMATIKA 1/a. előadás: Bemutatkozó Ország János (0,5 óra) Az egyesület bemutatása A tanfolyam ismertetése 1/b. előadás: Barlangjárás alapjai Bauer Márton (2 óra)

Részletesebben

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1412 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 15. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 1. FELADAT 1. - A Holdnak nincs

Részletesebben

VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT.

VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT. VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT. A Víz Keretirányelv keretében a felszín alatti víztestek határvízi szintű egyeztetéséhez szükséges alapanyagok előkészítése és az egyeztetések

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszín alatti vízformák 12.lecke Mint azt a környezet védelmének általános szabályairól

Részletesebben

Nyugat magyarországi peremvidék

Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat- magyarországi peremvidék ÉGHAJLATI és NÖVÉNYZETI sajátosságok alapján különül el, nem morfológiai különbségek alapján 7100 km² Határai: Kisalföld (É), Dunántúlikhg.,Dunántúli-dombvidék

Részletesebben

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1 Településhálózati összefüggések A település az Aszódi Járáshoz tartozik. A település Aszód és Gödöllő vonzáskörzetébe tartozik. 1.2 A területfejlesztési

Részletesebben

A Székelyföld geográfiája dióhéjban

A Székelyföld geográfiája dióhéjban Hankó Vilmos Dr. A Székelyföld geográfiája dióhéjban Az erdélyi felföld keleti részén nagy kiterjedésű, hegyekkel sűrűn behálózott hegyes vidék emelkedik. A hegyek hatalmas tömegéből különösen két hegylánc

Részletesebben

Hevesi Attila nyomtatásban megjelent tudományos, népszerű tudományos írásainak és térképeinek jegyzéke *

Hevesi Attila nyomtatásban megjelent tudományos, népszerű tudományos írásainak és térképeinek jegyzéke * A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Hevesi Attila nyomtatásban megjelent tudományos, népszerű tudományos írásainak és térképeinek jegyzéke * Tudományos közlemények (cikkek,

Részletesebben

Szerzőinknek A folyóiratunkba szánt kéziratok tartalmi és formai követelményei

Szerzőinknek A folyóiratunkba szánt kéziratok tartalmi és formai követelményei Szerzőinknek A folyóiratunkba szánt kéziratok tartalmi és formai követelményei Szerzők, témák, szerkesztési elvek A Területi Statisztika szerkesztősége az eddigi szerzők megbecsülése és megtartása mellett

Részletesebben

FÖLDRAJZ OKTV 2011/2012

FÖLDRAJZ OKTV 2011/2012 FÖLDRAJZ OKTV 2011/2012 1. Magyarországi barlangok típusai és azok hasznosítása (Be lehet mutatni, hogy milyen kőzetekben és hogyan alakulnak ki barlangok, hogyan hasznosították régen és ma őket, milyen

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG KIALAKULÁSA Zala folyótól a Dunakanyarig Középidő sekély tengereiben mészkő és dolomit rakódott le. Felboltozódás Összetöredezés Kiemelkedés (a harmadidőszak végén) Egyenetlen

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 295-302

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 295-302 Andrei Indrieş 1 AZ ERDÉLYI-SZIGETHEGYSÉG TERMÉSZETI PARK BEVEZETÉS A 75 000 hektáron elterülı Erdélyi Szigethegység Természeti Parkot 2003-ban nyilvánították védett területté. A Természeti Park három

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

A feladatlap 1. részének megoldásához atlasz nem használható!

A feladatlap 1. részének megoldásához atlasz nem használható! z írásbeli vizsga I. része feladatlap 1. részének megoldásához atlasz nem használható! 1. feladat Vulkán Utazási Iroda ajánlatából: Tegyen feledhetetlen túrákat gőzölgő, füstölgő vulkánokon, miközben az

Részletesebben

Ügyfél megelégedettségi kérdőív 2007. Összefoglaló. A kutatásról

Ügyfél megelégedettségi kérdőív 2007. Összefoglaló. A kutatásról Ügyfél megségi kérdőív 2007 Összefoglaló A kutatásról Az AGB Nielsen Media Research 2007 szeptemberében globális felmérést készített ügyfelei körében. A kutatást a londoni székhelyű Britsh Market Research

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM T /1 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A MEXIKÓI SIERRA GORDA NEMZETI PARK (KELETI-SIERRA MADRE) NÉHÁNY, LEGINKÁBB SAJÁTOS FELSZÍNI (?) KARSZTFORMÁJA Hevesi Attila 1

A MEXIKÓI SIERRA GORDA NEMZETI PARK (KELETI-SIERRA MADRE) NÉHÁNY, LEGINKÁBB SAJÁTOS FELSZÍNI (?) KARSZTFORMÁJA Hevesi Attila 1 A MEXIKÓI SIERRA GORDA NEMZETI PARK (KELETI-SIERRA MADRE) NÉHÁNY, LEGINKÁBB SAJÁTOS FELSZÍNI (?) KARSZTFORMÁJA Hevesi Attila 1 A Sierra Gorda Nemzeti Park a Sierra Madre Oriental (Keleti-Miasszonyunk-hegység)

Részletesebben

4.1. Balaton-medence

4.1. Balaton-medence Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra

Részletesebben

VÉDETT TERÜLETEK: IVÓVÍZBÁZISOK, FÜRDŐVIZEK, NITRÁT- ÉS TÁPANYAGÉRZÉKENY TERÜLETEK, HALAS VIZEK, TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK

VÉDETT TERÜLETEK: IVÓVÍZBÁZISOK, FÜRDŐVIZEK, NITRÁT- ÉS TÁPANYAGÉRZÉKENY TERÜLETEK, HALAS VIZEK, TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSRA VONATKOZÓ EU IRÁNYELVEK ÉS INTÉZKEDÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A GYAKORLATI TERVEZÉSI FELADATOKBAN MHT XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS VÉDETT TERÜLETEK: IVÓVÍZBÁZISOK, FÜRDŐVIZEK,

Részletesebben

Magyarország földana és természeti földrajza

Magyarország földana és természeti földrajza Magyarország földana és természeti földrajza Dávid János főiskolai docens Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Szakmódszertani Tanszék Új tanulmányi épület 126-os szoba, 82/505-844 titkárság: 127-es szoba,

Részletesebben

137. évfolyam, 1. szám

137. évfolyam, 1. szám 137. évfolyam, 1. szám 2013 Földrajzi Közlemények A Magyar Földrajzi Társaság tudományos folyóirata Geographical Review Geographische Mitteilungen Bulletin Géographique Bollettino Geografico Географические

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI ELTEMETETT ÉS REJTETT KARSZTOS TÉRSZÍNEK FELSZÍNFEJLŐDÉSE 1. Bevezetés

A MAGYARORSZÁGI ELTEMETETT ÉS REJTETT KARSZTOS TÉRSZÍNEK FELSZÍNFEJLŐDÉSE 1. Bevezetés Földrajzi Közlemények 2010. 134. 4. pp. 373 391. A MAGYARORSZÁGI ELTEMETETT ÉS REJTETT KARSZTOS TÉRSZÍNEK FELSZÍNFEJLŐDÉSE 1 VERESS MÁRTON 2 DEVELOPMENT OF CRYPTOKARSTIC AND LATENT KARSTIC SURFACES IN

Részletesebben

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ Összeállította: Kraft János Pécs, 2012. március 2 1. Előzmények, bevezetés Tolna megye területrendezési terve az általános

Részletesebben

A világ ivóvízellátásának több mint 25%-át. Magyarországon is jelentős, ld. pl. Tettye

A világ ivóvízellátásának több mint 25%-át. Magyarországon is jelentős, ld. pl. Tettye Magyarország karsztvidékei Szőke Emília Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2011. március A világ ivóvízellátásának több mint 25%-át karsztvízből oldják meg (gazdasági fontosság) Magyarországon

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1311 1 p ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 15. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 1. FELADAT Északi-sark Északi

Részletesebben

BÓDVA-VÖLGYI ESETTANULMÁNY

BÓDVA-VÖLGYI ESETTANULMÁNY A Nemzeti Vízstratégia (környezetvédő) civil szemmel BÓDVA-VÖLGYI ESETTANULMÁNY Készítő: Ökoton Bt. 2013. december A tanulmány elkészítését a Norvég Civil Alap NCTA 2013 2376 E számú pályázata biztosította

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Jegyzőkönyv. A Dunántúli-középhegység karsztvíz készletének mennyiségi, minőségi állapota című fórumról

Jegyzőkönyv. A Dunántúli-középhegység karsztvíz készletének mennyiségi, minőségi állapota című fórumról Jegyzőkönyv A Dunántúli-középhegység karsztvíz készletének mennyiségi, minőségi állapota című fórumról A Kvassay Jenő terv elkészítése és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata című KEOP-7.9.0/12-2013-0007

Részletesebben

INFORMÁCIÓK STRANDRÖPLABDA PÁLYA ÉPÍTÉSÉHEZ

INFORMÁCIÓK STRANDRÖPLABDA PÁLYA ÉPÍTÉSÉHEZ Strandröplabda bizottság INFORMÁCIÓK STRANDRÖPLABDA PÁLYA ÉPÍTÉSÉHEZ 1. Játékterület: A játékpálya 16 X 8 méteres négyszög alakú terület, melyet legalább 3 méteres kifutó vesz körül és légtere legalább

Részletesebben

Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában. Budai Zsófia Georgina 2015

Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában. Budai Zsófia Georgina 2015 Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában Budai Zsófia Georgina 2015 Célkitűzés A Budai-hegységben tapasztalható jellegzetes kőzetelváltozások genetikájának értelmezése

Részletesebben

АZ ISKOLAI KÖNYVTÁR ELEKTRONIKUS KATALÓGUSÁNAK FELHASZNÁLÓI UTASÍTÁSA - SZIRÉN ADATBÁZISÁNAK KERESÉSE

АZ ISKOLAI KÖNYVTÁR ELEKTRONIKUS KATALÓGUSÁNAK FELHASZNÁLÓI UTASÍTÁSA - SZIRÉN ADATBÁZISÁNAK KERESÉSE АZ ISKOLAI KÖNYVTÁR ELEKTRONIKUS KATALÓGUSÁNAK FELHASZNÁLÓI UTASÍTÁSA - SZIRÉN ADATBÁZISÁNAK KERESÉSE Szirén rendszernek a segítségével a hálózaton keresztül helyi és körzeti/területi könyvtárakkal tudunk

Részletesebben

Kutatási jelentés A Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Egyesület Szentgáli-kőlikban 2006-ban végzett munkájáról

Kutatási jelentés A Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Egyesület Szentgáli-kőlikban 2006-ban végzett munkájáról 1 VESZPRÉMI EGYETEMI BARLANGKUTATÓ EGYESÜLET 8443 Bánd Kossuth Lajos u. 2/b. tel: 70/3828-595 Tárgy: kutatási jelentés Balatoni Nemzeti Park Igazgatósága 8229 Csopak, Kossuth u. 16. Korbély Barnabás barlangtani

Részletesebben

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon

Részletesebben

KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN. Nagy Ildikó Réka 1. Vízrendezési célok és módszerek megváltozása

KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN. Nagy Ildikó Réka 1. Vízrendezési célok és módszerek megváltozása KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN Nagy Ildikó Réka 1 Vízrendezési célok és módszerek megváltozása Az elmúlt évtizedekben az anyagi lehetőségek és az egyre

Részletesebben

DOLOMITTÉRSZÍNEK KARROS FELSZÍNFEJLŐDÉSÉNEK NÁ- HÁNY TÍPUSA RYBÁR OLIVÉR

DOLOMITTÉRSZÍNEK KARROS FELSZÍNFEJLŐDÉSÉNEK NÁ- HÁNY TÍPUSA RYBÁR OLIVÉR KARSZTFEJLŐDÉS XIV. Szombathely, 2009. pp. 161-174. DOLOMITTÉRSZÍNEK KARROS FELSZÍNFEJLŐDÉSÉNEK NÁ- HÁNY TÍPUSA RYBÁR OLIVÉR Nyugat-magyarországi Egyetem, Földrajz- és Környezettudományi Intézet, Természetföldrajz

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

Nagyvisnyó Sporttábor

Nagyvisnyó Sporttábor Nagyvisnyó Sporttábor Augusztus 17. Indulás: I. csoport 9.00 II. csoport 10.30 Tisza tavi hajókirándulás-poroszló Közös túra a Dédesi várromhoz 5 600 m (oda-vissza) kb. 2,5 óra Augusztus 18. A túra hossza:

Részletesebben

Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében

Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében A magyarországi vörösiszap-tározók környezetföldrajzi vizsgálata Magyarország védett árterei árvízvédelmi biztonságának

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 949-963

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 949-963 Végh Tamás 1 Horváth Erzsébet 2 VÖLGYFEJLŐDÉSI VIZSGÁLATOK A DUNAKÖMLŐD-PAKSI-LÖSZHÁTON BEVEZETÉS A Dunakömlőd-Paksi-löszhát kitüntetett szerepet tölt be a hazai negyedidőszaki kutatásokban. A Paksi Téglagyár

Részletesebben

Szabó Pál Zoltán tudományos munkássága

Szabó Pál Zoltán tudományos munkássága Szabó Pál Zoltán tudományos munkássága Összeállította: Sziráki Zsuzsanna 1929 SZABÓ PÁL ZOLTÁN: Az állam és a kisebbségek. Földrajzi Közlemények, 57. 1929. 1 5. 30 40. p. SZABÓ PÁL ZOLTÁN: Adatok a pécsvidéki

Részletesebben

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata A Ceredi-medence Magyarország egy kevéssé vizsgált határvidéke, mely változatos litológiai, morfológiai viszonyai ellenére mindeddig elkerülte a kutatók

Részletesebben

TERVEZETT TÉMAKÖRÖK. Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés. BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék

TERVEZETT TÉMAKÖRÖK. Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés. BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék TERVEZETT TÉMAKÖRÖK I. Alapfogalmak, a víz jellemzői II. Építmények álló vízben III. IV. Építmények mozgó vízben Vízmennyiségek építmények környezetében V. Vízelvezetés szabad felszínű medrekben VI. A

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Kajos Attila

Szakmai beszámoló. Kajos Attila Szakmai beszámoló A Marketing megújulás - Marketing Oktatók Klubja 20. Konferenciájáról és az Egyesület a Marketing Oktatásért és Kutatásért (EMOK) alakuló taggyűléséről Kajos Attila A Szegedi Tudományegyetem

Részletesebben

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2 Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA Takács Károly 1 Füleky György 2 A Rábaközben 1991 és 1996 között végzett régészeti terepbejárások során sajátos szerkezetű, pusztulófélben

Részletesebben