Válasz Veress Márton válaszára

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Válasz Veress Márton válaszára"

Átírás

1 Tisztelt Olvasók! 2001-ben a Földrajzi Közlemények XXV. (XLIX.) kötetének 1-2. sz. számában észrevételeket fûztem dr. Veress Márton e folyóiratban 2000-ben megjelent, a Középhegységi karsztok néhány típusa címû írásához (Veress M. 2000), amelyekre az Õ válaszát (Veress M. 2001) a folyóirat ugyanabban a számában közölte. A Földrajzi Közlemények Szerkesztõségét azonnal megkértem, hogy viszontválaszomat fogadja, s annak szövegét oda rögtön megküldtem. A közlésre a Földrajzi Közlemények fõszerkesztõjétõl szóbeli ígéretet kaptam. Valamivel több, mint egy év elteltével érdeklõdésemre, hogy viszontválaszom mikor jelenik meg, a fõszerkesztõ úr tájékoztatott, hogy helyhiány (!) miatt azt a Földrajzi Közleményeknek nem áll módjában közölni. Viszont válaszom ezután (2002) elküldtem a Földrajzi Értesítõ szerkesztõségének, ahol kezdetben megjelentetését ígérték. Csaknem 1 év elteltével megint csak az én érdeklõdõ kérdésemre, azt válaszolták, hogy a szóban forgó írás és a vita a Földrajzi Közleményekben indult, a Földrajzi Értesítõ nem illetékes tehát azt folytatni. (Ennyit a szakmai vita lehetõségeirõl tudományos földrajzi folyóiratainkban.) Mivel azonban úgy érzem, hogy válaszában dr. Veress Mártonnak nem volt mindenben igaza, a történtek után egyetlen lehetõségem válaszom nyilvánosságra hozatalára a világhálón van. Ezért élek vele! Íme:

2 Válasz Veress Márton válaszára 1. Válaszát Veress Márton 1991-ben és 1986-ban megjelent tanulmányaim taglalásával kezdi (Hevesi A. 1991a, 1991b, 1986). Igaz, hogy Magyarország karsztvidékeinek kialakulása és formakincse I-II. (Hevesi A. 1991a-b) c. értekezésem szövegében nincsenek irodalmi hivatkozások. Mentségemre szolgáljon, hogy hasonló, általánosan összegzõ és bemutató jellegû írások esetében más szerzõk is így járnak el. Többnyire azért, mert ilyenkor a szövegbe annyi hivatkozást kellene tenni, amennyi már a tanulmány olvashatóságát és érthetõségét túlságosan megnehezítené (lásd. pl. Jakucs L. 1977). Ezen átfogó bemutatásban annak jellege miatt sem a Bakony-erdõ jellegû karsztokról, sem a Bakonyról nem írtam kevesebbet, mint az aggteleki jellegûekrõl vagy éppen a Bükkrõl. (Annál azért valamivel többet, mint amennyit Veress M. idéz és kevésnek ítél; Hevesi A. 1991b, o.) Kétségtelen, hogy az utóbbiakat, ill. a Bükköt jobban ismerem mint az elõbbieket, ennek ellenére tudok legalább egy karsztperemi víznyelõrõl a Bakonyban is: pl. Macska-lyuk, (1. ábra, Cholnoky J. 1930). Ami pedig a leszálló hidegvizek létrehozta karsztok általam készített agyonbonyolított és így követhetetlen rendszerét (Hevesi A. 1986) illeti, abban a hazai karsztokat éppen a Veress Márton által taglalt összegzõ tanulmányomban igyekeztem beilleszteni (Hevesi A. 1991a, b). 1. ábra Igazi víznyelõ (ponor) vagy bujtató a Bakonyban, a Kabhegy északi lábánál a mészkõben. Macskalyuknak nevezik. Mielõtt ahol szükségesnek tartom lépésrõl lépésre végigvizsgálnám Veress Márton válaszát, elõre kell bocsátanom, hogy szóbanforgó tanulmányával kapcsolatban egyik alapvetõ észrevételem az volt, hogy annak címe és tartalma nem felel meg egymásnak. A másik, hogy a tartalom nem elég pontos és egyértelmû megfogalmazású. Példaként ismét idézem: a karszt egészének fejlõdési környezetét az határozza meg, hogy annak magassági

3 helyzete milyen erózióbázisához képest, illetve az alakítja, hogy ezt a magasságkülönbséget milyen módon és gyorsasággal érte el." Az, hogy ebbõl a mondatból hiányolom a karsztfejlõdést befolyásoló egyéb tényezõkre való utalást, nem jelenti azt, hogy szerzõjérõl alapvetõ szakmai hiányosságokat tételezek föl. Csupán annyit, hogy állítása így nem elég pontos. Nem tudom továbbá, hogy Veress Márton mire alapozza, hogy én komolyan vagy nem komolyan azt gondolom, hogy mondjuk a Dunántúli-Középhegység és Északi- Középhegység karsztjainak eltérései a jelenlegi klimatikus (ill. az oligocén utáni klíma) és talajtani okokra vezethetõk vissza. Nem gondolok, de eleve nem is gondolhatok ilyet, hiszen tanulmányának kifogásolt részébõl, az angol nyelvû tartalmi kivonattól eltekintve, még az sem derül ki, hogy a szóbanforgó középhegységi karsztok egyátalán hol vannak?! Bizony a dunántúli típusnál nincs meg az autogén ill. allogén jelleg ( ). Erre legjobb példaként a Bakony fedett karsztos területei említhetõk. Ismét fölteszem a kérdést: Milyen karsztok tehát a fedettek? Hogy nem önállóak (autogének), az világos. De hogy nemönállók (allogének) sem?! Azon állításommal kapcsolatban, miszerint a Bakony-erdõ jellegû karsztok kis területû mészkõ- és dolomitrögein még teljesen fedett állapotukban sem jöhetett létre számottevõ méretû felszíni víz- és völgyhálózat (Hevesi A. 1991a) meg kell jegyeznem, hogy ezt külön-külön egy-egy rögre vonatkoztattam és vonatkoztatom. Ha nem így érthetõ, akkor világosabban kellett volna fogalmaznom. Sehol sem írtam azt, hogy karsztformák csak a legterjedelmesebb hátú hegytömbökön fordulnak elõ, hanem, hogy a Bakony-erdõ jellegû karsztok jelentéktelen felületû sasbércein átörökléssel kialakult, töbörsoros karsztvölgyek nincsenek, s a szétszórtan ritka víznyelõ- és oldásos töbrök is csak a legterjedelmesebb hátú hegytömbjeik egyikén-másikán fordulnak elõ. (Hevesi A. 1991a, 35. o.) Ami pedig az azokba mélyülõ ritka víznyelõ- és oldásos töbrök -et illeti, legalább az elõbbiekrõl föltehetõ, hogy azokat nem oldásos eredetûeknek tartom, sõt azt sem zártam ki sehol, hogy fedett karsztos formák. (Veress Márton-nak a töbörkezdeményezések -re tett megjegyzése jogos. De talán hihetõ, hogy e sajtóhibát nem én kezdeményeztem ) Végképp nem tudok mit kezdeni Veress Márton következõ észrevételeivel: 1. Hevesi A. miután a fedett karszt formakincsét nem ismeri fel, a hegység karsztos formáit az autogén és az allogén karsztok formáinak felhasználásával akarja leírni. 2. A fedett karszt formái között víznyelõket vél felismerni. 3. a batükaptúra hátrálás a fedett karsztokra nem jellemzõ és azért nem, mert itt nem az allogén karsztokra jellemzõ mélybe-fejezõdés esete áll fenn Kérdése tehát, hogy lehet-e vagy nem fedett karsztokon víznyelõ és lehetséges-e azokon a mélybe-fejezõdés hátrálása? Tudomásom és a karsztkutatás más, nálam nevesebb képviselõi (Jakucs L. 1971) szerint: igen! (2. ábra, Jakucs L. 1971) Fölismerõképességemrõl pedig csupán annyit, hogy szóbanforgó összegzõ tanulmányom II. részében (Hevesi A. 1991b) több helyen említést teszek a Bakony fedettkarsztos részeirõl és azok formakincsérõl. Ami a rögös platform típusú és az eugeoszinklinális típusú karsztokat illeti, annak ellenére, hogy Veress Márton Komantina V. (1982) tanulmányára hivatkozik aki a válasz irodalom jegyzékében mint Komatina, N. (1982) szerepel ilyenek nincsenek. Valószínûleg a fordítás pontatlan; maga a karbonátüledékes kõzet, amely kialakulása után karsztosodik, lehet rögös platform vagy eugeoszinklinális típusú, a karszt nem, hacsak nem föltételezünk sekély-, vagy mélytenger alatti karsztosodást.

4 Sajnos Veress Mártonnak a maradványbarlangokkal kapcsolatos megjegyzésemre adott válasza után sem világos számomra, hogy szerinte mi igazán a maradványbarlang és a barlangmaradvány. Részben azért, mert ezeket eredetileg zárt üregek -bõl származtatja. A zárt üreg megjelölés azt jelenti, hogy abba oldószer(víz) a felszín felõl nem juthat be, holott ezek az üregek az áramló karsztvíz övében vannak, és ezeket a fölszálló hévizek kialakította üregeket kivéve leszálló hidegvizek hozzák létre. A maradványbarlang és a barlangmaradvány fogalmának pontosan definiált -ságára vonatkozóan idézem a szerzõt: Maradványbarlang: Az áramló karsztvízövben kialakult olyan üreg, amely a bezáró kõzet pusztulásával felnyílott ( ) Barlangmaradvány: A maradványbarlang mennyezetét veszti. E képzõdmények néhány méteres hosszúságú, nem lefolyástalan, néhány deciméteres mélységû, függõleges sziklafelületekkel határolt formák. [Veress Márton (1999): Az Északi-Bakony fedett karsztja 157. o.] Ami a mészkõ oldódás nélkül történõ felületi pusztulását illeti, igaz, hogy a mészkõ köztudottan elég ellenálló, de száraz területeken, azaz a térítõi, mérsékelt-övezeti és sarkköri sivatagokban aprózódása jelentõs. Az pedig, hogy a szóbanforgó terület a Hódos-éri Likas-kõ környéke, nemcsak az általam észrevételezett szövegrészbõl (Veress M. 2000, 4-5. o.), de az egész értekezésbõl sem derül ki, mivel e barlang neve a vitatott tanulmányban egyetlen egyszer sem fordul elõ, ideértve az ábraaláírásokat is! S hogy az 5. ábra Bakonyból hozott példa, arra is csak az ábraaláírás formációneveibõl lehet következtetni! Ismét végigelemeztem Balázs Dénes (1984) szóbanforgó tanulmányát, de a 89. oldalon egyetlen olyan utalást sem találtam, amely szerint a karsztos szigethegyek a felszíni vízfolyásokat gátolnák. A tanulmány 1. ábrájából - amely nem a 83., hanem a 88. oldalon található számomra az tûnik ki, hogy nemcsak a karsztos szigethegyek, hanem általában a mészkõfelszínek elnyelik a vizet. Nem hiszem, hogy ez ugyanazt jelentené, mint a felszíni vízfolyások gátolása. Ami a mélybe-fejezõdés (batükaptúra) és a víznyelõképzõdés kérdéskörét illeti, e páros tárgykör mindkettõnk részérõl külön vitaindító tanulmányt érdemelne, természetesen más szakemberek hozzászólását is remélve. Egyszerûen szólva Jakucs László (1971) és Veress Márton (1999, 2000) fõleg alulról, én inkább fölülrõl közelítettem meg a mélybe-fejezõdés és víznyelõképzõdés folyamatainak föltárását (Hevesi A. 1978, 1980, 1986, 1990). Úgy vélem, a két megközelítés eredményei nem semmisíthetik meg egymást. Természetesen lehetséges, hogy valamely víznyelõ vízelvezetõ járatai az áramló karsztvíz üregeibõl alakultak, ill. alakulnak ki. Fõleg olyan emelkedõ hegységben, ahol a korábbi karsztvízszintben képzõdött és kiszáradt üregek a felszín közelébe kerülnek, és akár valamely vegyes karszt nemkarsztos térszínrõl érkezõ patakját, akár valamely fedett karsztról átöröklõdõ völgy vizét megcsapolják. Azonban lehetségesnek tartom a víznyelõképzõdést az áramló karsztvíz szintjében kialakult üregek nélkül is. Ha jól értem Veress Márton ezzel kapcsolatban tette föl azon kérdéseit, amelyek megválaszolásáért hálás lenne nekem: a felszíni vízfolyás miért oldóképes pont azon a helyen, ahol a járat kialakul és miért oly módon old, hogy járat alakul ki? ( ) az eróziós hatás miért pont járat kialakulással jár? Elõrebocsátva, hogy hálája jellegét már volt szerencsém megtapasztalni, és ezért arra nem tartok igényt, a válaszadást azért megkísérelem. Valamely nyílt vegyes karszt nemkarsztos felszínérõl vízfolyás érkezik a mészkõtérszín peremére. Hordaléka is, oldóképessége is van. Ez utóbbit szintén hozza magával, de mert nemkarsztos kõzeteken folyik keresztül, azt nem használhatja. Csak pont ott foghat oldásba, ahol eléri a mészkövet. Ott sem mindenütt egyformán, hanem a kõzet rétegzettségéhez,

5 szerkezeti mozgások kialakította repedéshálózatához igazodva. S a repedések egy részét tágítja oldásával és hordalékával járattá. Azért járattá, mert az így megtámadott repedések tágulása leginkább efféle üreget, folyosót, kürtõt eredményez. Az elõzõekhez kapcsolódva megismétlem, hogy képtelenségnek tartom Veress Márton azon állítását, hogy víznyelõk továbbfejlõdve vakvölggyé, víznyelõbarlanggá alakulhatnak. Vakvölggyé a nemkarsztos térszínrõl érkezõ vízfolyás völgye változik, miután vize mélybe-fejezõdött. S nem a víznyelõ alakul víznyelõbarlanggá, hanem a víznyelõ amely inkább felszíni, mint felszínalatti karsztforma felszínalatti folytatásában jön létre a víznyelõbarlang. Ide tartozik az általam fölvetett Pénz-pataki-, Örvény-kõi-, Csipkés-kúti és Bolhási-víznyelõ minémûségének kérdése is. Igaz, hogy Veress Márton nem írta azt, hogy ezek nem víznyelõk. De azon kitételébõl, amely szerint A víznyelõk ( ) a karszt átöröklõdött völgytalpain sorakoznak az következik, hogy nem víznyelõk, hiszen nem völgytalpon sorakoznak, hanem vakvölgy végén nyílnak. Részemrõl tehát nem történt csúsztatás, mindössze Veress Márton fogalmazása pontatlan! Ami az átöröklött völgyek soros töbreit illeti, sem a Veress Márton által megjelölt tanulmányaimban (1980, 1986), sem másutt, (1990, 1991a, b, 1997) nem állítottam azt, hogy azok minden esetben hajdani víznyelõkbõl jöttek létre, azt viszont igen, hogy többségük azokból alakult tovább. A szakadéktöbrök nagyságával kapcsolatban tett észrevételemre Veress Márton válasza így hangzik: a kicsi ember is meg a nagy is, ember. Igaz, de a kifogásolt meghatározás szellemében a szakadéktöbrök általa megadott mérettartományát (szélesség: 1-2 m, mélység: 1-2 dm; Veress M. 1999) figyelembe véve- a nagy ember nem ember, sõt a középmagas se. Ide tartozik a karsztvízszint ingadozásának kérdésköre is. Veress Márton válaszában azt írja: Nem tudom miért fontos a karsztvízszint ingadozás a járatképzõdésben. A karsztvízszint ingadozása az áramló karsztvíz övének mélységingadozásával jár. Vagyis azzal az ott zajló üregesedés szintje is váltakozik. Ami a mélybe-fejezõdés és a karsztvízszint mélységének általam fölvetett kapcsolatát illeti, hiába szeretné tudni Veress Márton annak a nevét, aki megmondta nekem, hogy miért pont 2 m-es szintkülönbség kell a folyamathoz. Nem mondta senki. Én sem tudom. De e szóbanforgó szintkülönbségrõl mindig kérdõjelesen írtam. Így: Ha az átöröklõdés pillanatában, vagyis akkor, amikor a nem-karsztos felszín vízfolyásának medre a mészkövet eléri, a karsztvíztükör közvetlenül a felszín közelében (legföljebb 1 m mélységben?) helyezkedik el, (Hevesi A. 1980) Ha az átöröklés kezdetekor a karsztvíztükör és az átöröklõdõ vízfolyás medrének szintkülönbsége nagy (több mint 2 m?) (Hevesi A. 1984) Ha az átöröklõdés kezdetekor a karsztvíztükör és az átöröklõdõ vízfolyás medrének szintkülönbsége nagy (az év túlnyomó részében legalább 2 m? ) (Hevesi A. 1986) A víznyelõképzõdéssel kapcsolatban Veress Márton nem érti, hogy miért említem egyik helyen a mederbeli elszivárgás szerepét, máshol a meder agyagos üledékeinek szivárgásgátló hatását. Akkor a két észrevétel közül melyiket, hogyan kellene értelmeznem? kérdezi. Mert egyazon vízfolyás mederágyában is váltakozhatnak agyagos és kevésbé agyagos üledékû szakaszok. Veress Márton azon kinyilatkoztatás szerû állítását, hogy én nyilván nem tudok arról, hogy az általa említett bakonyi szurdokokban komoly vízelszivárgás van, kénytelen

6 vagyok megcáfolni. Tudok róla. Sõt, arról szintén, hogy, amint õ is írja, Viszont valóban vannak agyagos hordalékkal kitöltött völgytalp részletek, ahol nincs vízelszivárgás. Ezek után azt magyarázza meg valaki, miért tette föl az elõbb idézett kérdést?! Veress Mártonnak a Bükköt érintõ észrevételeimre adott válaszaihoz a következõ megjegyzéseket kell fûznöm. Úgy vélem elõzõ írásomban világosan megfogalmaztam, hogy Moldvay Lóránt (1969) elképzelése a Bükk diapírszerû fölboltozódásáról egyelõre nem igazolódott. Azt, hogy a hegység emelkedése és karsztosodása között nincs kapcsolat, nem állítottam. A hegység pereme felé haladva nem annyira a karsztosodás fiatalabb, hanem a keskeny hegységszegélytõl eltekintve a fedett karszt kihantolódása kisebb mértékû (Hevesi A. 1986, 1990). S ez nem csak a peremek felé történõ késleltetett emelkedés következménye és így bizonyítéka lehet, hanem egyidejû, de a peremek felé csökkenõ mértékû emelkedésé is. A Szinva nem szerintem, ahogy Veress Márton írja de a valóságban(!) - nem a Déli- Bükkben folyik, hanem, korábbi megjegyzésemet pontosítva, a Nagy-fennsík DK-i és a Kisfennsík DK-i részét választja el a Délkeleti-Bükktõl. Kétségtelen, hogy a Magyarország kistájainak katasztere (Marosi S. Somogyi S. 1990) II. kötetének 845. oldalán a Déli-Bükk vízrajzáról az áll, hogy Az Egertõl a Szinváig a Bükk-fennsík alatt eredõ patakok forrásvidékét foglalja össze. Mármint a Déli-Bükk vízrajza. Ettõl azonban a Szinva valóságos helye nem változik meg. Fõ forrásai a Nagy-fennsík DK-i tövében fakadnak, legnagyobb mellékpatakja, a Garadna a Nagy és a Kis-fennsík forrásaiból szedõdik össze. Végezetül: fönntartom mindazon megjegyzéseimet, amelyeket Veress Márton új nevezékrendszerével kapcsolatban eddig megtettem. Ennek indoklását megismételni fölöslegesnek tartom. Legföljebb hozzáteszem még, hogy az olyan formák és fogalmak, amelyeket Veress Márton karsztforma gyanánt Az Északi-Bakony fedett karsztja c. (1999) könyvének oldalán fölsorol és meghatároz, mint a víznyelõs jellegû víznyelõs töbör (álvíznyelõ), depresszió, áldepresszió, igazi depresszió, utánrogyásos áltöbör, álvíznyelõ töbör, víznyelõ típusú dagonya, víznyelõs töbör típusú dagonya szintén nem a világos, egyértelmû szaknyelv gazdagodását szolgálják, hanem további zavarodást okoznak. Ami pedig a szolgálást illeti, van másfajta szolgálat is, mint a komornyiké. De ahhoz szakmai alázat is szükséges. Befejezésül visszautasítom Veress Mártonnak azon kitételét, amely szerint elõzõ írásomban azt állítottam, hogy Õ nem szolgálja a tudományt. Dolgozzon tovább is a tudományért. Ehhez én is kívánok neki egészséget és lehetõséget. Valamint az eddigieknél szigorúbb önmércét! Hevesi Attila háziterep- és témaféltõ, vélt és valós érdek örzõ, az utóbbi évek egyszemélyes nyelvújító mozgalmának megindítója, a Bakony-erdõ jellegû karsztok fedett formakincsének föl nem ismerõje

7 Irodalomjegyzék Balázs D. 1984: Exhumált trópusi õskarszt Lapinha vidékén (Minas Gerias, Brazilia). Karszt és Barlang II. Budapest o. Chokoly J. 1930: A napsugár diadala. Singer és Wolfner Irodalmi Intézet R-T., Budapest 314. o. 1978: A Bükk szerkezet- és felszínfejlõdésének vázlata. Földr. Ért. XXVII o. Hevesi A. 1980: Adatok a Bükk hegység negyedidõszaki õsföldrajzi képéhez. Földt. Közl o. 1984: Karsztformák kormeghatározásáról és mészkõhegységeink újharmadidõszak végi-jégkori arculatának megrajzolásában játszott szerepükrõl, a Bükk hegység példáján. Földr. Ért. XXXIII o. 1986: Hidegvizek létrehozta karsztok osztályozása. Földr. Ért. XXXV o. 1990: A Bükk felszínfejlõdése különös tekintettel a karsztosodásra. Magyar Földrajzi Társaság, Budapest, 137. o. 1991: a; Magyarország karsztvidékeinek kialakulása és formakincse I. Földr. Közl. CXV o. 1991: b; Magyarország karsztvidékeinek kialakulása és formakincse II. Földr. Közl. CXV o. 1997: A Bükk. Pannon Enciklopédia, Magyarország földje, Budapest, Kertek 2000, o. Jakucs L. 1971: A karsztok morfogenetikája. Akadémiai Kiadó, Budapest, 310. o. 1977: A magyarországi karsztok fejlõdéstörténeti típusai. - Karszt és Barlang I-II. Budapest, o. Marosi S. Somogyi S. 1990: Magyarország kistájainak katasztere II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, o. Moldvay L. 1969: A neotektonikus felszínalakulás jelenségei a magyarországi középhegységekben. MÁFI Évi Jel rõl o. Veress M. 1999: Az Északi-Bakony fedett karsztja. A Bakony természettudományi kutatásának újabb eredményei, 23. Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc, 167. o. 2000: Középhegységi karsztok néhány típusa. Földr. Közl. CXXIV o.

Recens karsztosodás Magyarországon

Recens karsztosodás Magyarországon A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Recens karsztosodás Magyarországon Veress Márton egyetemi tanár, dékán NYME Természettudományi Kar vmarton@ttk.nyme.hu A tanulmány

Részletesebben

A Tési-fennsík víznyelőinek felszínalaktani vizsgálata

A Tési-fennsík víznyelőinek felszínalaktani vizsgálata A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) A Tési-fennsík víznyelőinek felszínalaktani vizsgálata Móga János egyetemi docens Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK FFI Természetföldrajzi

Részletesebben

Ez további 5 nk-nak megfelelő mész feloldására elegendő keveredési vonal

Ez további 5 nk-nak megfelelő mész feloldására elegendő keveredési vonal BARLANGFÖLDTAN Főbb érintett témakörök A víz útja a karsztban A korrózió, különös tekintettel a keveredési korrózió jelentősége a karsztok fejlődésében A karsztok k tipizálása, A és B típusú karsztok k

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról

Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról GBTE-03/2012. Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly

Részletesebben

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló 1 Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

KARSZTFEJLŐDÉS XVIII. Szombathely, 2013. pp. 105-125. KÖZÉPHEGYSÉGI KARSZTOK FEDETT KARSZT MINTÁZATAI

KARSZTFEJLŐDÉS XVIII. Szombathely, 2013. pp. 105-125. KÖZÉPHEGYSÉGI KARSZTOK FEDETT KARSZT MINTÁZATAI KARSZTFEJLŐDÉS XVIII. Szombathely, 2013. pp. 105-125. KÖZÉPHEGYSÉGI KARSZTOK FEDETT KARSZT MINTÁZATAI THE PATTERNS OF THE COVERED KARST IN THE BLOCK MOUNTAINS VERESS MÁRTON 1 -UNGER ZOLTÁN 1 1 Nyugatmagyarországi

Részletesebben

Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében

Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében Juhász Ágoston tudományos

Részletesebben

KARSZTTEREPEK ÁBRÁZOLÁSA A MAGYAR TOPOGRÁFIAI TÉRKÉPEKEN ZENTAI LÁSZLÓ 95 BEVEZETÉS

KARSZTTEREPEK ÁBRÁZOLÁSA A MAGYAR TOPOGRÁFIAI TÉRKÉPEKEN ZENTAI LÁSZLÓ 95 BEVEZETÉS KARSZTTEREPEK ÁBRÁZOLÁSA A MAGYAR TOPOGRÁFIAI TÉRKÉPEKEN ZENTAI LÁSZLÓ 95 REPRESENTATION OF KARST TERRAINS ON HUNGARIAN TOPOGRAPHIC MAPS Abstract: The representation of karst terrains on topographic maps

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

I. rész 6. 3. Feladatsor

I. rész 6. 3. Feladatsor Feladatsor 2. I. rész Az I. részfeladatlap megoldásához középiskolai atlasz, illetve egyéb segédeszköz nem használható. 1. Oldja meg a feladatokat a térképvázlat alapján! a) Nevezze meg a tér ké pvázlaton

Részletesebben

KARSZTMORFOLÓGIAI ELEMZÉSEK KÜLÖNBÖZŐ LÉPTÉKŰ DIGITÁLIS DOMBORZATMODELLEK ALAPJÁN

KARSZTMORFOLÓGIAI ELEMZÉSEK KÜLÖNBÖZŐ LÉPTÉKŰ DIGITÁLIS DOMBORZATMODELLEK ALAPJÁN KARSZTMORFOLÓGIAI ELEMZÉSEK KÜLÖNBÖZŐ LÉPTÉKŰ DIGITÁLIS DOMBORZATMODELLEK ALAPJÁN Bevezetés Telbisz Tamás 1 A természetföldrajzi és felszínalaktani kutatásokban jelenleg az anyagvizsgálati módszerek fejlődése

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1412 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 15. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 1. FELADAT 1. - A Holdnak nincs

Részletesebben

KARSZTFEJLŐDÉS XV. Szombathely, 2010. pp. 103-112. A BERVA-PATAKI VÍZNYELŐ KIALAKULÁSA ÉS PUSZTULÁSA AZ EGRI BERVA-BÉRC LÁBÁNÁL

KARSZTFEJLŐDÉS XV. Szombathely, 2010. pp. 103-112. A BERVA-PATAKI VÍZNYELŐ KIALAKULÁSA ÉS PUSZTULÁSA AZ EGRI BERVA-BÉRC LÁBÁNÁL KARSZTFEJLŐDÉS XV. Szombathely, 2010. pp. 103-112. A BERVA-PATAKI VÍZNYELŐ KIALAKULÁSA ÉS PUSZTULÁSA AZ EGRI BERVA-BÉRC LÁBÁNÁL KOZMA KATALIN 1 HOLLÓ SÁNDOR 2 1 Főiskolai adjunktus, NYME-TTMK Szombathely,

Részletesebben

Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz- 2014 május 10 Javítókulcs

Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz- 2014 május 10 Javítókulcs CONCURSUL NAŢIONAL AL LICEELOR CU PREDARE ÎN LIMBA MAGHIARĂ- 2014 MAGYAR TANNYELVŰ ISKOLÁK IX. ORSZÁGOS VETÉLKEDŐJE- 2014 Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz-

Részletesebben

FEDŐÜLEDÉKES DEPRESSZIÓK TÍPUSAI ÉS KIALAKULÁSUK. Bevezetés

FEDŐÜLEDÉKES DEPRESSZIÓK TÍPUSAI ÉS KIALAKULÁSUK. Bevezetés Földrajzi Közlemények 2012. 136. 1. pp. 2 21. FEDŐÜLEDÉKES DEPRESSZIÓK TÍPUSAI ÉS KIALAKULÁSUK VERESS MÁRTON TYPES AND DEVELOPMENT OF DEPRESSION OF SUPERFICIAL DEPOSIT Abstract In this paper we present

Részletesebben

136. évfolyam, 1. szám

136. évfolyam, 1. szám 136. évfolyam, 1. szám 2012 FÖLDRAJZI KÖZLEMÉNYEK A Magyar Földrajzi Társaság tudományos folyóirata Geographical Review Geographische Mitteilungen Bulletin Géographique Bollettino Geografico Utjuhfabxtcrbt

Részletesebben

KARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, 2005. pp. 267-291. ADALÉKOK A TÁBLA-VÖLGYI-DŰLŐ (TÉSI-FENNSÍK) FEDETT KARSZTOSODÁSÁHOZ 1 VERESS MÁRTON

KARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, 2005. pp. 267-291. ADALÉKOK A TÁBLA-VÖLGYI-DŰLŐ (TÉSI-FENNSÍK) FEDETT KARSZTOSODÁSÁHOZ 1 VERESS MÁRTON KARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, 2005. pp. 267-291. ADALÉKOK A TÁBLA-VÖLGYI-DŰLŐ (TÉSI-FENNSÍK) FEDETT KARSZTOSODÁSÁHOZ 1 VERESS MÁRTON Berzsenyi Dániel Főiskola, Természetföldrajzi Tanszék, 9700 Szombathely,

Részletesebben

Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat

Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Természetvédelmi és vadgazda mérnök BSc szak, nappali tagozat 2010/11-es tanév 1. félév A Nyugat-magyarországi peremvidék Enyhén-erősebben metamorfizálódottkőzetekből

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

Hevesi Attila nyomtatásban megjelent tudományos, népszerű tudományos írásainak és térképeinek jegyzéke *

Hevesi Attila nyomtatásban megjelent tudományos, népszerű tudományos írásainak és térképeinek jegyzéke * A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Hevesi Attila nyomtatásban megjelent tudományos, népszerű tudományos írásainak és térképeinek jegyzéke * Tudományos közlemények (cikkek,

Részletesebben

A világ ivóvízellátásának több mint 25%-át. Magyarországon is jelentős, ld. pl. Tettye

A világ ivóvízellátásának több mint 25%-át. Magyarországon is jelentős, ld. pl. Tettye Magyarország karsztvidékei Szőke Emília Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2011. március A világ ivóvízellátásának több mint 25%-át karsztvízből oldják meg (gazdasági fontosság) Magyarországon

Részletesebben

Szakdolgozati szeminárium

Szakdolgozati szeminárium Szakdolgozati szeminárium Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató 2007. 06. 09. szakdolgozati szeminárium 1 Szakdolgozat készítése- a cél 30-tól (felsőfokú szakképzés) kb. 300 oldalig (M, PhD) terjed géppel

Részletesebben

Jelentés a Lengyel-barlangban a 2009. évben végzett kutató munkáról

Jelentés a Lengyel-barlangban a 2009. évben végzett kutató munkáról GBTE-23/2010. Jelentés a Lengyel-barlangban a 2009. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

FÖLDRAJZ OKTV 2011/2012

FÖLDRAJZ OKTV 2011/2012 FÖLDRAJZ OKTV 2011/2012 1. Magyarországi barlangok típusai és azok hasznosítása (Be lehet mutatni, hogy milyen kőzetekben és hogyan alakulnak ki barlangok, hogyan hasznosították régen és ma őket, milyen

Részletesebben

4/2013. (II. 27.) BM rendelet

4/2013. (II. 27.) BM rendelet 4/2013. (II. 27.) BM rendelet Magyarország, Románia és Ukrajna államhatárai találkozási pontjának megjelölésére felállított TÚR határjelről készült Jegyzőkönyv jóváhagyásáról Az államhatárról szóló 2007.

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI ELTEMETETT ÉS REJTETT KARSZTOS TÉRSZÍNEK FELSZÍNFEJLŐDÉSE 1. Bevezetés

A MAGYARORSZÁGI ELTEMETETT ÉS REJTETT KARSZTOS TÉRSZÍNEK FELSZÍNFEJLŐDÉSE 1. Bevezetés Földrajzi Közlemények 2010. 134. 4. pp. 373 391. A MAGYARORSZÁGI ELTEMETETT ÉS REJTETT KARSZTOS TÉRSZÍNEK FELSZÍNFEJLŐDÉSE 1 VERESS MÁRTON 2 DEVELOPMENT OF CRYPTOKARSTIC AND LATENT KARSTIC SURFACES IN

Részletesebben

137. évfolyam, 1. szám

137. évfolyam, 1. szám 137. évfolyam, 1. szám 2013 Földrajzi Közlemények A Magyar Földrajzi Társaság tudományos folyóirata Geographical Review Geographische Mitteilungen Bulletin Géographique Bollettino Geografico Географические

Részletesebben

Magyarország földana és természeti földrajza

Magyarország földana és természeti földrajza Magyarország földana és természeti földrajza Dávid János főiskolai docens Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Szakmódszertani Tanszék Új tanulmányi épület 126-os szoba, 82/505-844 titkárság: 127-es szoba,

Részletesebben

A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása

A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása Natura Somogyiensis 5 7-12 Kaposvár, 2003 A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület a Dunántúli-dombságon, Külsõ-Somogy

Részletesebben

A Budai-hegység hidrotermális karsztja

A Budai-hegység hidrotermális karsztja Földrajzi Értesítő XUII. évf. 1994. 3^4. füzet, pp. 235-246. A Budai-hegység hidrotermális karsztja JAKUCS LÁSZLÓ Bevezetés Karsztnak kell-e tekintenünk a hidrotermális karsztokat, mint amilyenek a Budai-hegység

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL A légnyomás A földfelszín eltérı mértékő felmelegedése a felszín feletti légkörben légnyomás-különbségeket hoz létre.

Részletesebben

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN Hoyk Edit 1 Bevezetés A Mecsek hegység nyugati részén, az Abaliget-Orfű-Mánfa-Tubes-Misina-Jakab-hegy

Részletesebben

A KDOP-2.1.1/D-12-2012-0004

A KDOP-2.1.1/D-12-2012-0004 A KDOP-2.1.1/D-12-2012-0004 számú Tapolcai-tavasbarlang Látogatóközpont Bakony-Balaton Geopark nyugati kapuja kialakításához kapcsolódó kiállítás szakmai anyagainak előállítása, megírása. Közbeszerzési

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG KIALAKULÁSA Zala folyótól a Dunakanyarig Középidő sekély tengereiben mészkő és dolomit rakódott le. Felboltozódás Összetöredezés Kiemelkedés (a harmadidőszak végén) Egyenetlen

Részletesebben

I. Általános jellemzők. Geológiai, természetföldrajzi és barlangtani alapfogalmak

I. Általános jellemzők. Geológiai, természetföldrajzi és barlangtani alapfogalmak I. Általános jellemzők Geológiai, természetföldrajzi és barlangtani alapfogalmak - földtan-geológia: A Földkéreg szerkezetével, fejlődésével foglalkozó tudományág - Földkéreg: A Föld legkülső, szilárd

Részletesebben

FOGALMAK II. témakör

FOGALMAK II. témakör FOGALMAK II. témakör Magyarország elhelyezkedése a Földön: Magyarország országrészei: Magyarország az északi félgömb keleti felén, Közép-Európában, a Kárpát-medencében, más néven a Közép-Duna medencében

Részletesebben

BARLANGFÖLDTAN (Molnár Péter)

BARLANGFÖLDTAN (Molnár Péter) BARLANGFÖLDTAN (Molnár Péter) Bevezetés A barlang a Föld szilárd kérgében természetes úton keletkezett, ember számára járható méretű üreg. Haladjunk visszafelé a fogalmak meghatározásával: üreg azaz találhatunk

Részletesebben

Szabó Pál Zoltán tudományos munkássága

Szabó Pál Zoltán tudományos munkássága Szabó Pál Zoltán tudományos munkássága Összeállította: Sziráki Zsuzsanna 1929 SZABÓ PÁL ZOLTÁN: Az állam és a kisebbségek. Földrajzi Közlemények, 57. 1929. 1 5. 30 40. p. SZABÓ PÁL ZOLTÁN: Adatok a pécsvidéki

Részletesebben

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 DARNÓZSELI Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 2 Darnózseli Településrendezési terv módosítás Jóváhagyott dokumentáció Aláírólap Felelős

Részletesebben

Dunántúli-középhegység

Dunántúli-középhegység Dunántúli-középhegység Határai NY: a Keszthelyi-hegységet árkos süllyedékek választják el a Zalai-dombságtól. ÉNY: a Bakonyhoz tartozó, 5 10 km széles hegységelőtéri hordalékkúpsorokkal, hegylábfelszínekkel,

Részletesebben

KARSZTFEJLŐDÉS XIII. Szombathely, 2008. pp. 151-166. AZ ABALIGET ORFŰI KARSZT KARSZTOS FELSZÍNFORMÁI- NAK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL

KARSZTFEJLŐDÉS XIII. Szombathely, 2008. pp. 151-166. AZ ABALIGET ORFŰI KARSZT KARSZTOS FELSZÍNFORMÁI- NAK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL KARSZTFEJLŐDÉS XIII. Szombathely, 2008. pp. 151-166. AZ ABALIGET ORFŰI KARSZT KARSZTOS FELSZÍNFORMÁI- NAK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL LIPPMANN LÁSZLÓ KISS KLAUDIA MÓGA JÁNOS ELTE Természetföldrajzi

Részletesebben

4.1. Balaton-medence

4.1. Balaton-medence Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra

Részletesebben

Nagyvisnyó Sporttábor

Nagyvisnyó Sporttábor Nagyvisnyó Sporttábor Augusztus 17. Indulás: I. csoport 9.00 II. csoport 10.30 Tisza tavi hajókirándulás-poroszló Közös túra a Dédesi várromhoz 5 600 m (oda-vissza) kb. 2,5 óra Augusztus 18. A túra hossza:

Részletesebben

Alapfokú barlangász tanfolyam

Alapfokú barlangász tanfolyam Alapfokú barlangász tanfolyam BTSSz Triász Barlangász Szakosztály Barlang klimatológia, hidrológia, biológia A barlangi klíma szakaszai - Bejárati: ahol a napi hőingadozás meghaladja az 1 ⁰C -t - Hidegpont:

Részletesebben

AZ AGGTELEKI-KARSZT GEOLÓGIAI JELLEMZŐI

AZ AGGTELEKI-KARSZT GEOLÓGIAI JELLEMZŐI Gruber Péter AZ AGGTELEKI-KARSZT GEOLÓGIAI JELLEMZŐI I. Általános jellemzők 1. Geológiai, természetföldrajzi és barlangtani alapfogalmak II. Az Aggteleki-karszt általános jellemzése 1. Az Aggteleki-karszt

Részletesebben

2011. Március 26. Raisz Péter

2011. Március 26. Raisz Péter Általános földtan 2011. Március 26. Raisz Péter Tartalom Ásvány, kőzet fogalma A Föld szerkezeti felépítés (övezetek, elemek) Lemeztektonika fogalma, kőzetlemezek mozgása Hegységképződés Külső felszínformálás

Részletesebben

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő

Részletesebben

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely VÁZLATOK XI. A természeti erőforrásokban gazdag Románia ÁLTALÁNOS ADATOK Elhelyezkedése: Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Határai: É: Ukrajna ÉK: Moldova K: Ukrajna,

Részletesebben

FÖLDRAJZ OKTV 2011/2012

FÖLDRAJZ OKTV 2011/2012 FÖLDRAJZ OKTV 2011/2012 2. Magyarország egy azonos földtörténeti korú vulkáni képződményeinek összehasonlítása (Be lehet mutatni Magyarország vulkáni képződményeit, és egy (kiválasztott) földtörténeti

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

Kutatási jelentés a gerecsei Lengyel-barlang, Lengyel-szakadék illetve a Március-barlangok 2013. évi kutatásáról. irta: Polacsek Zsolt

Kutatási jelentés a gerecsei Lengyel-barlang, Lengyel-szakadék illetve a Március-barlangok 2013. évi kutatásáról. irta: Polacsek Zsolt Kutatási jelentés a gerecsei Lengyel-barlang, Lengyel-szakadék illetve a Március-barlangok 2013. évi kutatásáról Iktatószám: 2967-4/2013 A kutatási engedélyben megjelölt barlangokban 2013. évben 4 alkalommal

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Közlemények. 28. szám. Czigány Szabolcs Lovász György. A mecseki karszt térképezésének újabb eredményei

Közlemények. 28. szám. Czigány Szabolcs Lovász György. A mecseki karszt térképezésének újabb eredményei Közlemények A Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetének Természetföldrajz Tanszékérıl Papers from Department of Physical Geography, Institute of Geography, University of Pécs Abhandlungen aus dem Lehrstuhl

Részletesebben

Magyarország földrajza

Magyarország földrajza Magyarország földrajza Magyarország földrajzi helyzete Hazánk KELET-KÖZÉP- EURÓPÁBAN,Közép- Duna-Medence északi és középső részén fekszik. Területe:93 033 km2 Tipikusan kontinentális fekvésű Központi helyzeténél

Részletesebben

2009. évi LVI. törvény

2009. évi LVI. törvény 2009. évi LVI. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0912 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 19. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT 1. rész a) 1. Új-Guinea

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA 1. Ausztrália határai: NY: Indiai-óceán - Afrikától É: Timor-tenger, Arafura-tenger - Óceánia szigeteitől K: Nagy-korallzátony, Csendes-óceán - Amerikától D: Indiai-óceán

Részletesebben

EMBERISMERET ÉS ETIKA

EMBERISMERET ÉS ETIKA Emberismeret és etika emelt szint 0911 É RETTSÉGI VIZSGA 010. október 7. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM 1. Esszé

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 5. osztályos tanulók részére. Környezetünk természetföldrajzi ismeretei. Lakotár Katalin. ...

TERMÉSZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 5. osztályos tanulók részére. Környezetünk természetföldrajzi ismeretei. Lakotár Katalin. ... Lakotár Katalin TERMÉSZETISMERET Környezetünk természetföldrajzi ismeretei TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 5. osztályos tanulók részére............................................. a tanuló neve pauz westermann

Részletesebben

Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4.

Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4. Ellenőrző kérdések. Hogy hívjuk a tájoló forgatható részét? Tájfutó elméleti ismeretek 3. foglalkozás Kelepce Szekerce X Szelence Ellenőrző kérdések. Mivel jelölik a vaddisznók dagonyázó-helyét? Ellenőrző

Részletesebben

Földrajzi Közlemények 2013. 137. 3. pp. 295 301. Abstract

Földrajzi Közlemények 2013. 137. 3. pp. 295 301. Abstract Földrajzi Közlemények 2013. 137. 3. pp. 295 301. Valamit a Csernely-patak (Upponyi-hegység) átöröklött völgyéről Hevesi Attila Something about the epigenetic valley of Csernely creek (Uppony Mountains)

Részletesebben

MAGYARORSZÁG BARLANGJAI

MAGYARORSZÁG BARLANGJAI MAGYARORSZÁG BARLANGJAI (Nyerges Attila Takácsné Bolner Katalin) 2003 Magyarországon a karsztosodásra alkalmas karbonátos kőzetek az ország felszínének csupán 1,5 %-át alkotják. A karsztterületek kis kiterjedése

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

A Magyar Tudomány Ünnepe 2012

A Magyar Tudomány Ünnepe 2012 A Magyar Tudomány Ünnepe 2012 A KARSZTBAUXITOK JELENTŐSÉGE A PALEODOMBORZATI ÉS PALEOGEODINAMIKAI REKONSTRUKCIÓBAN Mindszenty Andrea (ELTE) valamint: D Argenio,B., Carannante, G., Simone,L., Di Stefano,P.,

Részletesebben

HIDROGEOKÉMIAI ÉRTÉKELÉSE TÉZISFÜZET. Földtudományi Doktori Iskola, Földtan-Geofizika Doktori Program,

HIDROGEOKÉMIAI ÉRTÉKELÉSE TÉZISFÜZET. Földtudományi Doktori Iskola, Földtan-Geofizika Doktori Program, A BUDAPESTI TERMÁL-KARSZTVIZEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK HIDROGEOKÉMIAI ÉRTÉKELÉSE TÉZISFÜZET POYANMEHR ZAHRA Földtudományi Doktori Iskola, Földtan-Geofizika Doktori Program, Doktori iskola vezetője: Prof.

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2012. január 13-án 10,10 órai kezdettel. tartott rendkívüli üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2012. január 13-án 10,10 órai kezdettel. tartott rendkívüli üléséről 1 / 2012. szám J E G Y Z Ő K Ö N Y V Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. január 13-án 10,10 órai kezdettel tartott rendkívüli üléséről A rendkívüli képviselő-testületi ülés helyszíne:

Részletesebben

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés Magyarország tájtípusai és tájai Bevezetés A földrajzi táj fogalma A táj a földfelszín egy konkrét részlete, amely szerkezete és működése alapján egy egységet alkot, és ez jól látható módon is elkülöníthetővé

Részletesebben

A ZÁRT KARSZTOS MÉLYEDÉSEK GLOBÁLIS RENDSZEREZÉSE. Dolinák - dolinaegyüttesek

A ZÁRT KARSZTOS MÉLYEDÉSEK GLOBÁLIS RENDSZEREZÉSE. Dolinák - dolinaegyüttesek Karszt és Barlang, 1991. év/. I-II. füzet, p. 35-44., Budapest A ZÁRT KARSZTOS MÉLYEDÉSEK GLOBÁLIS RENDSZEREZÉSE Dolinák - dolinaegyüttesek Dr. Balázs Dénes ÖSSZEFOGLALÁS A magyar karsztológiai szakirodalomban

Részletesebben

Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység

Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység A vulkánok a Föld felszínének hasadékai, melyeken keresztül a magma (izzó kőzetolvadék) a felszínre jut. A vulkán működését a lemeztektonika magyarázza meg. Vulkánosság

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden feleletet ezen

Részletesebben

A hatósági agrárkár megállapítási eljárást támogató informatikai rendszer /KMTR/ 2014. November 14. Debrecen

A hatósági agrárkár megállapítási eljárást támogató informatikai rendszer /KMTR/ 2014. November 14. Debrecen A hatósági agrárkár megállapítási eljárást támogató informatikai rendszer /KMTR/ 2014. November 14. Debrecen Tartalom Történeti áttekintés Jogszabályi háttér Kockázatkezelési rendszer felépítése és működése

Részletesebben

A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal

A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal Deák József Maginecz János Szalai József Dervaderits Borbála Földtani felépítés Áramlási viszonyok Vízföldtani kérdések

Részletesebben

Panaszkezelési Szabályzat

Panaszkezelési Szabályzat Panaszkezelési Szabályzat Lajvér Biztosítási Alkusz Kft. (7121 Szálka, Petőfi Sándor utca 25., adószám: 10621710-1-17, Cg.: 17-09-001296) az Ügyfelek panaszainak kezelése során a hatályos jogszabályok

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0512 É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 25. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM 1. összetevő 1. FELADAT a) 1. Chicago 2. Washington

Részletesebben

Panaszkezelési Szabályzat

Panaszkezelési Szabályzat Panaszkezelési Szabályzat Az IBG Alkusz Kft. (7624 Pécs, Kodály Zoltán utca 2., adószám: 11546252-1-14, Cg.: 14-09- 306272; Számlasz.: 17000019-11482130) az Ügyfelek panaszainak kezelése során a hatályos

Részletesebben

Tanulmány avagy mire is jó egy vonaljegy?

Tanulmány avagy mire is jó egy vonaljegy? Tanulmány avagy mire is jó egy vonaljegy? Mire is jó egy BKV-BKK vonaljegy? Látszólag egyszerű a kérdés, a legtöbben valószínűleg azt válaszolnák rá, hogy utazásra. Igen, ez valóban így van, de ez a jegyecske

Részletesebben

Minta MELLÉKLETEK. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint

Minta MELLÉKLETEK. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint MELLÉKLETEK MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint Teszt-jellegű minta kérdéssor Négyféle asszociáció Fogalmak és az ítéletek közötti kapcsolatokat kell felismerni. Két

Részletesebben

Dunántúli középhegység. (3 középtáj, többféle dombsági és khg-i tájtípus)

Dunántúli középhegység. (3 középtáj, többféle dombsági és khg-i tájtípus) Dunántúli középhegység (3 középtáj, többféle dombsági és khg-i tájtípus) Uralkodóan karbonátos kőzetű alacsony középhegységek és hegységbeli, hegységelőtéri dombságaik BAKONY-VIDÉK Keszthelyi-hegység (Tátika-csoport,

Részletesebben

HETVEN ÉVES A SZERVEZETT MAGYAR KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÁS 1910-1980

HETVEN ÉVES A SZERVEZETT MAGYAR KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÁS 1910-1980 HETVEN ÉVES A SZERVEZETT MAGYAR KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÁS 1910-1980 Budapest 1980 Szerkesztette: HAZSLINSZKY TAMÁS MTESZ - egyesületi használatra! Kiadja: Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 80/2073/MTESZ

Részletesebben

A Pro Natura Karszt- és Barlangkutató Egyesület éves jelentéseinek tartalomjegyzéke

A Pro Natura Karszt- és Barlangkutató Egyesület éves jelentéseinek tartalomjegyzéke A Pro Natura Karszt- és Barlangkutató Egyesület éves jelentéseinek tartalomjegyzéke 1996 1. Csoportélet Csoportélet (Szatyor Miklós) Nyári kutatótábor (Szatyor Miklós) Mecseki barlangászok találkozója

Részletesebben

ANGLISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA

ANGLISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA ANGLISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA Az anglisztika szak létesítési dokumentuma szerint: a záróvizsgára bocsátás feltétele egy sikeres szakdolgozat, a kritérium jellegű záróvizsga két részből áll: egy

Részletesebben

A meglévő kulturális világörökség helyszín területi és tartalmi bővítéseként:

A meglévő kulturális világörökség helyszín területi és tartalmi bővítéseként: A meglévő kulturális világörökség helyszín területi és tartalmi bővítéseként: A Budai termálkarszt barlangrendszerei Pál-völgyi-barlangrendszer, Ferenc-hegyi-barlang, Molnár János-barlang, József-hegyibarlang,

Részletesebben

Babics András tudományos munkássága

Babics András tudományos munkássága Babics András tudományos munkássága Ádámné Babics Anna bibliográfiájának felhasználásával szerkesztette Sziráki Zsuzsanna Monográfiák, önálló kiadványok BABICS ANDRÁS: A kamarai igazgatás Pécs városában

Részletesebben

Tájékoztató a fogyasztói jogokról a hatályos Ptk alapján

Tájékoztató a fogyasztói jogokról a hatályos Ptk alapján Tájékoztató a fogyasztói jogokról a hatályos Ptk alapján XXIV. Fejezet Hibás teljesítés 1. A hibás teljesítés általános szabályai 6:157. [Hibás teljesítés] (1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás

Részletesebben

KUTATÁSOK AZ AGGTELEKI NEMZETI PARKBAN II. RESEARCHES IN AGGTELEK NATIONAL PARK AND BIOSPHERE RESERVE II.

KUTATÁSOK AZ AGGTELEKI NEMZETI PARKBAN II. RESEARCHES IN AGGTELEK NATIONAL PARK AND BIOSPHERE RESERVE II. KUTATÁSOK AZ AGGTELEKI NEMZETI PARKBAN II. RESEARCHES IN AGGTELEK NATIONAL PARK AND BIOSPHERE RESERVE II. ANP FÜZETEK XI. Kutatások az Aggteleki Nemzeti Parkban II. Researches in Aggtelek National Park

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

Kérdés. Válasz. Kérdés. A különböző típusú élelmiszerek beszerzését egybe kell-e számítani? Válasz

Kérdés. Válasz. Kérdés. A különböző típusú élelmiszerek beszerzését egybe kell-e számítani? Válasz Az előre nem látható és nem tervezhető, de az év folyamán felmerülő beszerzési szükségleteket az ajánlatkérőnek hogyan kell figyelembe vennie az egybeszámítás szempontjából? Az adott évben (tizenkét hónapban)

Részletesebben

4. osztályos feladatsor II. forduló 2013/2014. tanév

4. osztályos feladatsor II. forduló 2013/2014. tanév Iskola: Csapatnév: 1 4. osztályos feladatsor II. forduló 2013/2014. tanév 1. A rajzon a földünk belső felépítését láthatjátok. Nevezzétek meg a részeit! 2. Mit ábrázolnak a képek? Írjátok a nevét a kép

Részletesebben

Azonosító jel: FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2007. október 25. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc

Azonosító jel: FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2007. október 25. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc É RETTSÉGI VIZSGA 2007. október 25. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. október 25. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 1313 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 15. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 1. FELADAT I. rész Felső-tó Huron-tó

Részletesebben

Munka munkanélküliség munkavállalás

Munka munkanélküliség munkavállalás Szerzők figyelmébe! Munka munkanélküliség munkavállalás A Néprajzi Látóhatár egy negyedévente megjelenő néprajzi, antropológiai, társadalomtudományi folyóirat, amelynek 2014-ben megjelenő 3. számához szerzőket

Részletesebben

ÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Séta a Balaton-felvidéken

ÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Séta a Balaton-felvidéken ÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Kódszám: Séta a Balaton-felvidéken A Káli-medence a Balaton-felvidéken található. Honfoglaló ősünknek, Kál vitéznek őrzi a nevét. Az Árpád-korban

Részletesebben