A Tési-fennsík víznyelőinek felszínalaktani vizsgálata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Tési-fennsík víznyelőinek felszínalaktani vizsgálata"

Átírás

1 A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) A Tési-fennsík víznyelőinek felszínalaktani vizsgálata Móga János egyetemi docens Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK FFI Természetföldrajzi Tanszék A Tési-fennsík közhiteles víznyelő-nyilvántartás adatbázisának elkészítése során 2004-ben 115 időszakosan aktív víznyelőjének adatbázisára támaszkodva lehetőség nyílt a nyelők rendszerezésére, tipizálására. A víznyelőket aktivitásuk, földtani-morfológiai helyzetük, alakrajzi sajátosságaik, fejlettségük és vízgyűjtő területük nagysága alapján rendszereztük. Vizsgálataink szerint a Tésifennsík jellegzetes fedett karsztos térszínén az átöröklődéses völgyek talpán kialakult víznyelők alakultak ki legnagyobb számban. A fedőüledékek eróziója és újbóli felhalmozása miatt gyorsan változtatják az alakjukat, feltöltődhetnek, betemetődhetnek, mellettük új nyelő alakulhat ki. Alakjuk, aktivitásuk egy-egy nagyobb zápor, hóolvadás során gyakran változik. A tetőkön kis vízgyűjtővel rendelkező víznyelőként is funkcionáló fedett karsztos töbrök alakultak ki. Aszimmetrikus lefejezéssel kialakult vakvölgyek, medernyelők a fennsíkperemi lejtők vízmosásaiban, völgyeiben alakultak ki. Bevezető A Tési-fennsík közhiteles víznyelő-nyilvántartás adatbázisának munkálatai során ben 115 időszakosan aktív víznyelő adatbázisát készítettük el Németh Róbert kollégámmal. A víznyelőket aktivitásuk, földtani-morfológiai helyzetük, alakrajzi sajátosságaik, fejlettségük alapján rendszereztük. Terepbejárásaink során azokra az emberi beavatkozásokra, fizikai hatásokra is figyelmet fordítottunk (szántás, földmunkák, erdészeti munkák), amelyek a víznyelőkhöz vezető vízfolyások lefolyási viszonyait alapvetően befolyásolják. A víznyelő adatbázisból néhány közérdeklődésre számot tartó jelenséget szeretnék kiemelni és bemutatni e tanulmányban. A Tési-fennsík felszíne A K-i-Bakony területén emelkedő Tési-fennsík a Bakonyvidék legterjedelmesebb kiemelt és lenyesett felszínű fennsíkja (kb. 59 km²). A Tésifennsíkot és a peremi fennsíkmaradványait (Öreg-Futóné 574 m, Köves-hegy, Várberek stb.) minden oldalon törések és árkos süllyedékek mentén kialakult völgyek és medencék határolják. A fennsík meredek lejtőivel morfológiailag és hidrológiailag is jól elkülönül a szomszédos tájaktól. A fennsíkon belül kicsik a szintkülönbségek, de a lapos vízválasztó hátak, és a peremek felől hátravágódó, sekély, széles talpú eróziós-deráziós völgyrendszere kissé elkülönülő fennsíkrészletekre tagolják (FUTÓ J. 2003; JUHÁSZ Á. 1988). A legfeltűnőbb választóvonal a Kistés-puszta és a Bükkös-árok völgyfője között K-Ny-i irányba húzódó vízválasztó hát (ennek a tetejére épült Tés), mely 207

2 208 A Tési-fennsík víznyelőinek felszínalaktani vizsgálata egy kisebb É-i és egy nagyobb D-i fennsíkrészletre osztja a Tési-fennsík középső részét. A vízválasztó hát É-i oldalán egy keskeny fennsíkperem húzódik, amelynek a vizei a Gajába torkolló, különálló árkokban folynak le. A vízválasztótól D-re eső fennsíki terület középen kissé teknőszerűen behajlik. Ebben a hajlatban alakult ki a karsztfennsík legnagyobb belső völgyrendszere, amely erős ÉNy-DK-i. ill. erre merőleges tektonikai preformáció miatt többször élesen megtörik. A sekély teknő keleties lejtősödési irányát követve az árokrendszer K felé vezeti le az időszakosan jelentkező vizeket a Tábla-, ill. Burok-völgy felé. Az Öreg-Futóné lejtőiről Kistés-puszta felé lefutó völgy választja el a Kistési-fennsíkot a Tési-fennsík nagyobbik részétől. Mivel a Kistési-fennsík D-i peremén sorakoznak a Tési-fennsík legmagasabb tetői (Öreg Futóné, Hegyesberek, Csengő-hegy, ezért itt lényegében minden völgy É felé tart és a Gaja Bakonynána és Jásd közötti szurdokába (Római-fürdő) torkollik. A Tési-fennsíkot trisz, jura és kréta üledékek, főleg mészkövek építik fel, amelyeket változó vastagságú, de a néhány métert ritkán meghaladó lösztakaró borít be. Tipikus fedett karszt, mintegy 200 időszakosan aktív és inaktív víznyelővel, sok barlanggal, zsombollyal. Legjelentősebb barlangja az Alba Regiabarlang, mely 3,6 km hosszú és 200 m mély. A Tési-fennsík É-i peremébe mély szurdokvölgyet vésett a Gaja-patak (Római-fürdő), ebben fakadnak azok a karsztforrások, amelyek a fennsík É-i, jura és kréta mészköves területeinek nyelőiből táplálkoznak (Siska-kút, Vadalmásforrás, Kőbánya-forrás). A Tési-fennsík fedett karsztos mélyedései és víznyelői A Tési-fennsíkon a középidei mészköveket néhány m vastagon beborító lösz, ill. löszös üledékek miatt jellegzetes fedett karsztos felszínformák (mélyedések) alakultak ki. A fedett karsztos formák genetikai alapon történő tipizálása és nevezéktana ugyan bonyolult, azonban kis eltérésekkel néhány alapformára vezethetők vissza. Nehezíti az azonosításukat, hogy a lényegében azonos vagy hasonló fedett karsztos mélyedéseket az angol nyelvű szakirodalomban is eltérő névvel jelölik (FORD, D. C., WILLIAMS, P. W. 1989; WALTHAM, T. et al. 2004). A magyar nyelvű szakirodalomban a mélyedések kialakulási folyamatát (BÁRÁNY I., JAKUCS L. 1984; VERESS M. 1999, 2000, 2004, 2006 ; HEVESI A. 1986, 2001; ZÁMBÓ L. 1993) tanulmányai világították meg és az ő munkásságuk nyomán terjedt el a ma használatos nevezéktan. A Tési-fennsíkon a víznyelők képződése a lösszel fedett karszt rejtett kőzethatárain történik (VERESS M. 1999). Megoszlanak a vélemények abban a tekintetben, hogy ez a folyamat pontosan hogyan is megy végbe. Mivel e tanulmány terjedelmi korlátai nem teszik lehetővé, hogy a víznyelők kialakulási folyamatának minden részletével foglalkozzunk, itt csak néhány mondatban szeretnénk utalni azokra a körülményekre, amelyeknek szerepe volt vagy lehetett véleményünk szerint a víznyelők kialakulásában.

3 Móga János Akár recens oldási folyamatok alakítják ki a kürtőket és vízvezető járatokat, akár paleokarsztos formák felújulása (VERESS M. 1999, szingenetikus. ill. posztgenetikus karsztfejlődési elmélete) nyitja meg az utat a felszíni vizek és az átnedvesedett hordalékok előtt, az oldásos folyamatokra visszavezethető anyaghiány a fedő laza üledékekben tömegmozgásokat indít meg, melyek a kürtőkön, járatokon keresztül mélyebbre szállítódnak. Ez az anyagveszteség a felszínen süllyedést okoz, amely fokozatosan fedett karsztos mélyedések kialakulását eredményezi. A kialakult mélyedés alakját a fedőüledék anyagi tulajdonságai is meghatározzák (KISS K. et al.2007). Kevésbé összeálló, lazább vagy képlékeny folyásra hajlamosabb, átnedvesedett vályogban szélesebb, lankásabb lejtőkkel határolt mélyedés keletkezik a szakaszos süllyedések nyomán. A nagyobb állékonyságú löszben függőleges, áthajló vagy meredekfalú mélyedések alakulnak ki az üledékek berogyása, beroskadása során, melyet más kutatók (WALTHAM, T. et al ) egyéb mintaterületeken más típusú talajokban is kimutattak (1. ábra). 1. ábra Waltham, T. et al nyomán. Az utánsüllyedéses dolinák fejlődésének két eltérő példája. A felső ábrasor a homokos, nem összeálló laza talajok és üledékekben végbemenő süllyedési folyamatot, az alsó ábrasor az összeálló agyagos talajok és üledékek süllyedési rogyási folyamatát mutatja be. A fedett karsztos térszínek alapkőzetében az ún. lencsezónából (freatikus öv) a felszín irányába felfelé harapódzó kürtők felett a kőzet omlási folyamatai a fedőüledékre is átterjednek, a felszínen lefolyástalan, kezdetben meredek oldalú mélyedések képződnek, amelyek a folyamat előrehaladásával kiszélesednek. A felszínen kialakult mélyedés fokozatosan magához vonzza a környezetéből a lejtőkön lefolyó vizeket, ami tovább erősíti a kürtőfejlődés folyamatát és generálja a víznyelő kialakulását (VERESS M. 1999, 2000). 209

4 210 A Tési-fennsík víznyelőinek felszínalaktani vizsgálata A víznyelők felszínalaktani osztályozása: 1. Tölcséres és tál alakú berogyások (víznyelőként is funkcionáló fedett karsztos töbrök) A Tési-fennsíkon a legtöbb víznyelő olyan fedett karsztos töbör, amely időszakos víznyelőként működik. Vizsgálataink csak a víznyelőként is funkcionáló fedett karsztos töbrökre irányultak. Ezek ott alakulnak ki, ahol járat vagy kürtő húzódik a fekü kőzetanyagában. Ezek a járatok lehetnek recens, jelenleg is fejlődő vagy már régebben kialakult, paleokarsztos üregek. A fedő üledékek (lösz, löszös üledékek) az alattuk húzódó járatokba a befolyó vízzel együtt fokozatosan beszállítódnak. Az anyagszállítás valószínűleg szakaszosan történik, csapadékos időszakban gyorsabban megy végbe, száraz időszakokban szünetelhet is, esetleg az üledékek tömörödésével, süppedésével ilyenkor is mélyülhetnek kissé az ilyen utánsüllyedéses dolinák (VERESS M. 1999). Az év legcsapadékosabb szakaszában és hóolvadás után vizet nyelnek, ilyenkor láthatók a hozzájuk vezető néhány cm vagy dm mély árkok, ill. barázdák is, amelyek az év nagyobbik részét kitevő szárazabb időszakban fokozatosan elsimulhatnak, feltöltődhetnek, eltüntethetik őket a gépi földmunkák, hisz többnyire mezőgazdaságilag művelt területen vannak. Van, ahol nem látszik a szálban álló kőzet, és olyan is van, amelyben a vízlevezető kürtőkben feltárul az alapkőzet, melyben üregek, járatok nyílnak. A víznyelőként is funkcionáló fedett karsztos töbrök további osztályozása, rendszerezése sok esetben a rossz feltártságuk miatt nehézségekbe ütközik. Csak a járható méretű nyitott vagy mesterségesen feltárt víznyelőbarlangok formáinak, üledékeinek és kiválásainak vizsgálatával, a földtani-morfológiai környezet tanulmányozásával, ill. geofizikai módszerekkel (VERESS M. 2006) lehet a kialakulásukra vonatkozó további megállapításokat tenni. Rossz feltártság esetén nem könnyű megállapítani, hogy paleokarsztos járat fogadja-e be az üledékeket vagy recens, jelenleg is fejlődő kürtő nyitotta-e meg az utat a lefolyó víz és az üledékszállítás számára. Valószínűleg mindkét eset előfordul a Tési-fennsíkon. Az I-50-es víznyelő (Őskarszt-akna) nagy valószínűség szerint paleokarsztos kürtőbe nyílik, az I-82, I-83, I-87. sz. víznyelők fejletlen vízvezető járatai, kürtői inkább jelenleg formálódónak tűnnek (2.A ábra). Van néhány nagy méretű, zárt, töbörszerű forma a Tési-fennsíkon, amelynek az alján árokrendszer alakult ki és egy vagy több víznyelő vezeti el a vizeket (I-46, I-64, I-65). Ezek nagyobb méretük, sík felszínük és a bennük kialakult árokrendszerük miatt különböznek az egyszerű tálszerű berogyásoktól (2.B. ábra). 2. Szakadékdolinában nyíló víznyelő A Tési-fennsík Ny-i peremén, a Csengő-hegy lejtőjében régóta ismert (Bél Mátyás említette először 1736-ban) egy felszakadás (szakadékdolina), az Ördög-

5 Móga János lyuk (I-51), amelyhez egy kis talajvíz forrás által táplált sekély árok kapcsolódik. A mintegy százötven méter hosszú árokban általában hamar elszivárog a víz, csak nagyobb vízhozam esetén jut el a vízfolyás a Csengő-zsomboly víznyelőjéig (amely az árok fő megcsapolója), és kissé tovább az Ördög-lyuk szakadékáig, mely elvezeti a maradék vizet. Az Ördög-lyuk szakadéktöbre az időszakos vízfolyás mederlefejezése is egyben (3.A és B. ábra). A B 2.A és B. ábra A=I 82. sz. víznyelő;b=i.46. sz. víznyelő 3. Aszimmetrikus mederlefejezés Igazi fejlett vakvölgy, nyelő torok után homlokfallal záródó völgy a Tésifennsíkon kevés van (pl. I-110). A vakvölgyeknek fejletlenebb, fedőüledékekben kialakult változata azonban nagyon gyakori e fedett karsztos tájon, összesen 21 víznyelő tartozik e csoportba. Az egyik altípus az, ahol a fedőüledékekben kialakult néhány m mély vizesárok a nyelőnél véget ér és az árkot övező perem is összezárul a nyelő után. Ilyen pl. a Bongó-zsomboly víznyelője I-110 vagy az I-91. sz. víznyelő. A másik altípusnál a lejtőben kialakult nagyobb méretű völgy a nyelő után is továbbfolytatódik, csak a völgytalpi üledékekben kialakult vízvezető árok szakad meg a nyelőnél. Jellemző példája az I-94, I-95, I-118, I-119. sz. objektum. A harmadik eset az, amikor a lejtőt fedő üledékekbe bevágódott és a víznyelőnél végződő vizesárok (völgy) alatt a lejtő teljesen kisimul, ami arra utal, hogy a 211

6 A Tési-fennsík víznyelőinek felszínalaktani vizsgálata víznyelő visszaduzzasztás nélkül elnyeli a lefolyó vizet és a nyelő alatt nincs már tovább vízfolyás (I-42/B, I-41)(3.B. ábra). Mindhárom esetben a tényleges vízvezető árok vagy meder (amelyet nem lehet minden esetben völgynek nevezni) csak a víznyelőig ér, ott vakon végződik. A B A és B. ábra A=Ördög-lyuk (I.51. sz. víznyelő); B=Kín-barlang (I.41. sz. víznyelő) 4. Medernyelő A Tési-fennsík időszakos vízmosásaiban három tipikus medernyelőt azonosítottunk (Csengő-zsomboly nyelője I-51, I-53, I-93), ahol lényegében megszakítás nélkül folytatódik a völgy, ill. árok a víznyelő után is, melynek kis nyelő kapacitása nem elég ahhoz, hogy befogadja maradék nélkül a lefolyó vizeket. E medernyelők felett átfolyik a víz és a meder kisebb kiszélesedésétől eltekintve lényegesen nem befolyásolják a völgy, ill. vízvezető árok morfológiáját. 5. Több nyelő torokkal nyíló, szabálytalan alaprajzú víznyelő Vannak olyan víznyelők, amelyekben több nyelési hely, több nyelő torok található (I-1, I-12, I-60). Ezek alaktanilag ugyan különböznek egymástól is, de bonyolultabb alaprajzuk és a bennük található több nyelő alapján egy csoportba soroljuk őket. Ezek olyan feltehetően idősebb víznyelők, ahol a víznyelés helye többször megváltozott. Új nyelők kialakulásával a régiek inaktívvá váltak vagy

7 Móga János lefűződtek a fő vízvezető árokról. A nyelők különböző magasságban nyílhatnak, de egy objektumhoz tartoznak. Előfordulhat az, hogy a vizet ugyanabból az árokból kapják, de több árokból álló vízvezető rendszer is kapcsolódhat az ilyen nyelő rendszerhez, amelyeknek különbözhet a vízgyűjtőjük is (4. ábra). 4. ábra I. 1. sz. víznyelő (Németh Róbert rajza) 213

8 A Tési-fennsík víznyelőinek felszínalaktani vizsgálata Irodalom BÁRÁNY I., JAKUCS L. 1984: Szempontok a karsztok felszínformáinak rendszerezéséhez különösen a dolinák típusaira. Földr. Ért. 33. pp BÉL M. 1736: Notitia Hungariae novae historico-geographica. (Az új Magyarország történeti-földrajzi ismertetése). Bécs, FORD, D. C., WILLIAMS, P. W. 1989: Karst Geomorphology and Hydrology - Unwin Hyman, London, 601 p. FUTÓ, J. 2003: Bakonyvidék. In: Székely, K. (szerk.) Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda, Budapest, pp HEVESI A. 1986: Hidegvizek létrehozta karsztok osztályozása Földr. Ért. XXXV. pp HEVESI A. 2001: Észrevételek Veress Márton Középhegységi karsztok néhány típusa. c. tanulmányához. Földrajzi Közlemények, CXXV., (XLIX), 1-2. pp JUHÁSZ Á. 1988: A Bakonyvidék Domborzat. In: Pécsi M. (szerk.) A Dunántúli-középhegység B, Akadémiai Kiadó, Budapest, 494. p. KISS K., ZÁMBÓ L., FEHÉR K., MÓGA J. 2007: A lösztakaró karsztosodásban játszott szerepének vizsgálata a Tési-fennsíkon. Karsztfejlődés XII. Szombathely, pp VERESS M. 1999: Az Északi-Bakony fedett karsztja. A Bakony Természettudományi Kutatatásának Eredményei 23. Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc p. VERESS M. 2000: Középhegységi karsztok néhány típusa. Földrajzi Közlemények, CXXIV. (XLVIII.), pp. 1-4., VERESS M. 2004: A karszt. Szombathely, 382. p. VERESS M. 2006: Adatok a Tési-fennsík két térszínrészletének fedett karsztosodásához, Karsztfejlődés, BDF Természetföldrajzi Tanszék, Szombathely, pp WALTHAM, T., BELL, F., CULSHAW, M. 2004: Sinkholes and subsidence. Springer p. ZÁMBÓ L. 1993: A karsztosodó kőzetek alaktana (karsztgeomorfológia). In: Borsy Z. (szerk.): Általános természeti földrajz, Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, pp

Recens karsztosodás Magyarországon

Recens karsztosodás Magyarországon A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Recens karsztosodás Magyarországon Veress Márton egyetemi tanár, dékán NYME Természettudományi Kar vmarton@ttk.nyme.hu A tanulmány

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Válasz Veress Márton válaszára

Válasz Veress Márton válaszára Tisztelt Olvasók! 2001-ben a Földrajzi Közlemények XXV. (XLIX.) kötetének 1-2. sz. számában észrevételeket fûztem dr. Veress Márton e folyóiratban 2000-ben megjelent, a Középhegységi karsztok néhány típusa

Részletesebben

Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról

Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról GBTE-03/2012. Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly

Részletesebben

4.1. Balaton-medence

4.1. Balaton-medence Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra

Részletesebben

Ez további 5 nk-nak megfelelő mész feloldására elegendő keveredési vonal

Ez további 5 nk-nak megfelelő mész feloldására elegendő keveredési vonal BARLANGFÖLDTAN Főbb érintett témakörök A víz útja a karsztban A korrózió, különös tekintettel a keveredési korrózió jelentősége a karsztok fejlődésében A karsztok k tipizálása, A és B típusú karsztok k

Részletesebben

Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4.

Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4. Ellenőrző kérdések. Hogy hívjuk a tájoló forgatható részét? Tájfutó elméleti ismeretek 3. foglalkozás Kelepce Szekerce X Szelence Ellenőrző kérdések. Mivel jelölik a vaddisznók dagonyázó-helyét? Ellenőrző

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI ELTEMETETT ÉS REJTETT KARSZTOS TÉRSZÍNEK FELSZÍNFEJLŐDÉSE 1. Bevezetés

A MAGYARORSZÁGI ELTEMETETT ÉS REJTETT KARSZTOS TÉRSZÍNEK FELSZÍNFEJLŐDÉSE 1. Bevezetés Földrajzi Közlemények 2010. 134. 4. pp. 373 391. A MAGYARORSZÁGI ELTEMETETT ÉS REJTETT KARSZTOS TÉRSZÍNEK FELSZÍNFEJLŐDÉSE 1 VERESS MÁRTON 2 DEVELOPMENT OF CRYPTOKARSTIC AND LATENT KARSTIC SURFACES IN

Részletesebben

KARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, 2005. pp. 267-291. ADALÉKOK A TÁBLA-VÖLGYI-DŰLŐ (TÉSI-FENNSÍK) FEDETT KARSZTOSODÁSÁHOZ 1 VERESS MÁRTON

KARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, 2005. pp. 267-291. ADALÉKOK A TÁBLA-VÖLGYI-DŰLŐ (TÉSI-FENNSÍK) FEDETT KARSZTOSODÁSÁHOZ 1 VERESS MÁRTON KARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, 2005. pp. 267-291. ADALÉKOK A TÁBLA-VÖLGYI-DŰLŐ (TÉSI-FENNSÍK) FEDETT KARSZTOSODÁSÁHOZ 1 VERESS MÁRTON Berzsenyi Dániel Főiskola, Természetföldrajzi Tanszék, 9700 Szombathely,

Részletesebben

FEDŐÜLEDÉKES DEPRESSZIÓK TÍPUSAI ÉS KIALAKULÁSUK. Bevezetés

FEDŐÜLEDÉKES DEPRESSZIÓK TÍPUSAI ÉS KIALAKULÁSUK. Bevezetés Földrajzi Közlemények 2012. 136. 1. pp. 2 21. FEDŐÜLEDÉKES DEPRESSZIÓK TÍPUSAI ÉS KIALAKULÁSUK VERESS MÁRTON TYPES AND DEVELOPMENT OF DEPRESSION OF SUPERFICIAL DEPOSIT Abstract In this paper we present

Részletesebben

Jelentés a Lengyel-barlangban a 2009. évben végzett kutató munkáról

Jelentés a Lengyel-barlangban a 2009. évben végzett kutató munkáról GBTE-23/2010. Jelentés a Lengyel-barlangban a 2009. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly

Részletesebben

KARSZTFEJLŐDÉS XVIII. Szombathely, 2013. pp. 105-125. KÖZÉPHEGYSÉGI KARSZTOK FEDETT KARSZT MINTÁZATAI

KARSZTFEJLŐDÉS XVIII. Szombathely, 2013. pp. 105-125. KÖZÉPHEGYSÉGI KARSZTOK FEDETT KARSZT MINTÁZATAI KARSZTFEJLŐDÉS XVIII. Szombathely, 2013. pp. 105-125. KÖZÉPHEGYSÉGI KARSZTOK FEDETT KARSZT MINTÁZATAI THE PATTERNS OF THE COVERED KARST IN THE BLOCK MOUNTAINS VERESS MÁRTON 1 -UNGER ZOLTÁN 1 1 Nyugatmagyarországi

Részletesebben

136. évfolyam, 1. szám

136. évfolyam, 1. szám 136. évfolyam, 1. szám 2012 FÖLDRAJZI KÖZLEMÉNYEK A Magyar Földrajzi Társaság tudományos folyóirata Geographical Review Geographische Mitteilungen Bulletin Géographique Bollettino Geografico Utjuhfabxtcrbt

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

KARSZTFEJLŐDÉS XIII. Szombathely, 2008. pp. 151-166. AZ ABALIGET ORFŰI KARSZT KARSZTOS FELSZÍNFORMÁI- NAK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL

KARSZTFEJLŐDÉS XIII. Szombathely, 2008. pp. 151-166. AZ ABALIGET ORFŰI KARSZT KARSZTOS FELSZÍNFORMÁI- NAK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL KARSZTFEJLŐDÉS XIII. Szombathely, 2008. pp. 151-166. AZ ABALIGET ORFŰI KARSZT KARSZTOS FELSZÍNFORMÁI- NAK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL LIPPMANN LÁSZLÓ KISS KLAUDIA MÓGA JÁNOS ELTE Természetföldrajzi

Részletesebben

KARSZTFEJLŐDÉS XI. Szombathely, 2006. pp. 153-170. GEOFIZIKAI VIZSGÁLATOK FEDETT KARSZTON (HOMÓD- ÁROK, BAKONY) 1

KARSZTFEJLŐDÉS XI. Szombathely, 2006. pp. 153-170. GEOFIZIKAI VIZSGÁLATOK FEDETT KARSZTON (HOMÓD- ÁROK, BAKONY) 1 KARSZTFEJLŐDÉS XI. Szombathely, 2006. pp. 153-170. GEOFIZIKAI VIZSGÁLATOK FEDETT KARSZTON (HOMÓD- ÁROK, BAKONY) 1 SZALAI SÁNDOR 2 -VERESS MÁRTON 3 -NOVÁK ATTILA 2 -SZARKA LÁSZLÓ 2 2 MTA Geodéziai és Geofizikai

Részletesebben

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN Hoyk Edit 1 Bevezetés A Mecsek hegység nyugati részén, az Abaliget-Orfű-Mánfa-Tubes-Misina-Jakab-hegy

Részletesebben

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés Magyarország tájtípusai és tájai Bevezetés A földrajzi táj fogalma A táj a földfelszín egy konkrét részlete, amely szerkezete és működése alapján egy egységet alkot, és ez jól látható módon is elkülöníthetővé

Részletesebben

Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében

Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében Juhász Ágoston tudományos

Részletesebben

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló 1 Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

TERMÉSZETI ÉS ANTROPOGÉN HATÁSOKRA VÉGBEMENŐ TÁJVÁLTOZÁSOK VIZSGÁLATA A BAKONYBAN

TERMÉSZETI ÉS ANTROPOGÉN HATÁSOKRA VÉGBEMENŐ TÁJVÁLTOZÁSOK VIZSGÁLATA A BAKONYBAN Földrajzi Közlemények 2014. 138. 2. pp. 89 106. TERMÉSZETI ÉS ANTROPOGÉN HATÁSOKRA VÉGBEMENŐ TÁJVÁLTOZÁSOK VIZSGÁLATA A BAKONYBAN MÓGA JÁNOS SZABÓ MÁRIA MARI LÁSZLÓ BORSODI ANDREA KÉRI ANDRÁS KNÁB MÓNIKA

Részletesebben

KARSZTMORFOLÓGIAI ELEMZÉSEK KÜLÖNBÖZŐ LÉPTÉKŰ DIGITÁLIS DOMBORZATMODELLEK ALAPJÁN

KARSZTMORFOLÓGIAI ELEMZÉSEK KÜLÖNBÖZŐ LÉPTÉKŰ DIGITÁLIS DOMBORZATMODELLEK ALAPJÁN KARSZTMORFOLÓGIAI ELEMZÉSEK KÜLÖNBÖZŐ LÉPTÉKŰ DIGITÁLIS DOMBORZATMODELLEK ALAPJÁN Bevezetés Telbisz Tamás 1 A természetföldrajzi és felszínalaktani kutatásokban jelenleg az anyagvizsgálati módszerek fejlődése

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

Nagyvisnyó Sporttábor

Nagyvisnyó Sporttábor Nagyvisnyó Sporttábor Augusztus 17. Indulás: I. csoport 9.00 II. csoport 10.30 Tisza tavi hajókirándulás-poroszló Közös túra a Dédesi várromhoz 5 600 m (oda-vissza) kb. 2,5 óra Augusztus 18. A túra hossza:

Részletesebben

Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat

Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Természetvédelmi és vadgazda mérnök BSc szak, nappali tagozat 2010/11-es tanév 1. félév A Nyugat-magyarországi peremvidék Enyhén-erősebben metamorfizálódottkőzetekből

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 5. osztályos tanulók részére. Környezetünk természetföldrajzi ismeretei. Lakotár Katalin. ...

TERMÉSZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 5. osztályos tanulók részére. Környezetünk természetföldrajzi ismeretei. Lakotár Katalin. ... Lakotár Katalin TERMÉSZETISMERET Környezetünk természetföldrajzi ismeretei TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 5. osztályos tanulók részére............................................. a tanuló neve pauz westermann

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA 1. Ausztrália határai: NY: Indiai-óceán - Afrikától É: Timor-tenger, Arafura-tenger - Óceánia szigeteitől K: Nagy-korallzátony, Csendes-óceán - Amerikától D: Indiai-óceán

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

16. Veszélyt jelző táblák

16. Veszélyt jelző táblák 16. Veszélyt jelző táblák (1) A veszélyt jelző táblák: a) Veszélyes útkanyarulat balra (64. ábra), Veszélyes útkanyarulat jobbra (65. ábra); 64. ábra 65. ábra b) Egymás utáni veszélyes útkanyarulatok ;

Részletesebben

Batthyány Műemlékegyüttes Védelmében Alapítvány. bakonytérség építészeti öröksége. örökségvédelmi katalógus II.

Batthyány Műemlékegyüttes Védelmében Alapítvány. bakonytérség építészeti öröksége. örökségvédelmi katalógus II. Batthyány Műemlékegyüttes Védelmében Alapítvány bakonytérség építészeti öröksége örökségvédelmi katalógus II. Batthyány Műemlékegyüttes Védelmében Alapítvány bakonytérség építészeti öröksége örökségvédelmi

Részletesebben

138. évfolyam, 2. szám

138. évfolyam, 2. szám 138. évfolyam, 2. szám 2014 Földrajzi Közlemények A Magyar Földrajzi Társaság tudományos folyóirata Geographical Review Geographische Mitteilungen Bulletin Géographique Bollettino Geografico Географические

Részletesebben

FOGALMAK II. témakör

FOGALMAK II. témakör FOGALMAK II. témakör Magyarország elhelyezkedése a Földön: Magyarország országrészei: Magyarország az északi félgömb keleti felén, Közép-Európában, a Kárpát-medencében, más néven a Közép-Duna medencében

Részletesebben

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július Kutatási jelentés Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák 2009. június-július A Szádvárért Baráti Kör sikeres, az NKA Régészeti és Műemléki Szakkollégiumához benyújtott

Részletesebben

KARSZTTEREPEK ÁBRÁZOLÁSA A MAGYAR TOPOGRÁFIAI TÉRKÉPEKEN ZENTAI LÁSZLÓ 95 BEVEZETÉS

KARSZTTEREPEK ÁBRÁZOLÁSA A MAGYAR TOPOGRÁFIAI TÉRKÉPEKEN ZENTAI LÁSZLÓ 95 BEVEZETÉS KARSZTTEREPEK ÁBRÁZOLÁSA A MAGYAR TOPOGRÁFIAI TÉRKÉPEKEN ZENTAI LÁSZLÓ 95 REPRESENTATION OF KARST TERRAINS ON HUNGARIAN TOPOGRAPHIC MAPS Abstract: The representation of karst terrains on topographic maps

Részletesebben

KARSZTFEJLŐDÉS XV. Szombathely, 2010. pp. 103-112. A BERVA-PATAKI VÍZNYELŐ KIALAKULÁSA ÉS PUSZTULÁSA AZ EGRI BERVA-BÉRC LÁBÁNÁL

KARSZTFEJLŐDÉS XV. Szombathely, 2010. pp. 103-112. A BERVA-PATAKI VÍZNYELŐ KIALAKULÁSA ÉS PUSZTULÁSA AZ EGRI BERVA-BÉRC LÁBÁNÁL KARSZTFEJLŐDÉS XV. Szombathely, 2010. pp. 103-112. A BERVA-PATAKI VÍZNYELŐ KIALAKULÁSA ÉS PUSZTULÁSA AZ EGRI BERVA-BÉRC LÁBÁNÁL KOZMA KATALIN 1 HOLLÓ SÁNDOR 2 1 Főiskolai adjunktus, NYME-TTMK Szombathely,

Részletesebben

137. évfolyam, 1. szám

137. évfolyam, 1. szám 137. évfolyam, 1. szám 2013 Földrajzi Közlemények A Magyar Földrajzi Társaság tudományos folyóirata Geographical Review Geographische Mitteilungen Bulletin Géographique Bollettino Geografico Географические

Részletesebben

A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása

A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása Natura Somogyiensis 5 7-12 Kaposvár, 2003 A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület a Dunántúli-dombságon, Külsõ-Somogy

Részletesebben

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG KIALAKULÁSA Zala folyótól a Dunakanyarig Középidő sekély tengereiben mészkő és dolomit rakódott le. Felboltozódás Összetöredezés Kiemelkedés (a harmadidőszak végén) Egyenetlen

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: X. tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH041 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

KARSZTFEJLŐDÉS XVI. Szombathely, 2011. pp. 185-201. TERMÉSZETI ÉS ANTROPOGÉN HATÁSOK VIZSGÁLATA A TAPOLCAI-KARSZT EPIKARSZTOS RENDSZERÉBEN.

KARSZTFEJLŐDÉS XVI. Szombathely, 2011. pp. 185-201. TERMÉSZETI ÉS ANTROPOGÉN HATÁSOK VIZSGÁLATA A TAPOLCAI-KARSZT EPIKARSZTOS RENDSZERÉBEN. KARSZTFEJLŐDÉS XVI. Szombathely, 2011. pp. 185-201. TERMÉSZETI ÉS ANTROPOGÉN HATÁSOK VIZSGÁLATA A TAPOLCAI-KARSZT EPIKARSZTOS RENDSZERÉBEN. 1 MÓGA JÁNOS 2 KISS KLAUDIA 1 SZABÓ MÁRIA 3 KÉRINÉ BORSODI ANDREA

Részletesebben

I. rész 6. 3. Feladatsor

I. rész 6. 3. Feladatsor Feladatsor 2. I. rész Az I. részfeladatlap megoldásához középiskolai atlasz, illetve egyéb segédeszköz nem használható. 1. Oldja meg a feladatokat a térképvázlat alapján! a) Nevezze meg a tér ké pvázlaton

Részletesebben

Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz- 2014 május 10 Javítókulcs

Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz- 2014 május 10 Javítókulcs CONCURSUL NAŢIONAL AL LICEELOR CU PREDARE ÎN LIMBA MAGHIARĂ- 2014 MAGYAR TANNYELVŰ ISKOLÁK IX. ORSZÁGOS VETÉLKEDŐJE- 2014 Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz-

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Berente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet

Berente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet Berente község talajtani viszonyai Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet VÁLTAKOZÓ AGYAG, MÁRGA ÉS HOMOK RÉTEGEK EREDETI HELYZETŰ MIOCÉN ÜLEDÉKSOR HOMOK VÁLTAKOZÓ

Részletesebben

KARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, 2005. pp. 127-135. RÓMAI KORI VÍZNYERŐ HELYEK KUTATÁSÁNAK TAPASZTALATAI VESZPRÉM MEGYÉBEN 1

KARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, 2005. pp. 127-135. RÓMAI KORI VÍZNYERŐ HELYEK KUTATÁSÁNAK TAPASZTALATAI VESZPRÉM MEGYÉBEN 1 KARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, 2005. pp. 127-135. RÓMAI KORI VÍZNYERŐ HELYEK KUTATÁSÁNAK TAPASZTALATAI VESZPRÉM MEGYÉBEN 1 PALÁGYI SYLVIA 1 SZABÓ ADRIENN 1 CSIRKE ORSOLYA 1 BARTA KÁROLY 2 VASSÁNYI ISTVÁN

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA Halasi-Kovácsné Benkhard Borbála Egyetemi tanársegéd Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Tematika 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 szeptember 27. október 4. október

Részletesebben

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai

Részletesebben

KUTATÁSOK AZ AGGTELEKI NEMZETI PARKBAN II. RESEARCHES IN AGGTELEK NATIONAL PARK AND BIOSPHERE RESERVE II.

KUTATÁSOK AZ AGGTELEKI NEMZETI PARKBAN II. RESEARCHES IN AGGTELEK NATIONAL PARK AND BIOSPHERE RESERVE II. KUTATÁSOK AZ AGGTELEKI NEMZETI PARKBAN II. RESEARCHES IN AGGTELEK NATIONAL PARK AND BIOSPHERE RESERVE II. ANP FÜZETEK XI. Kutatások az Aggteleki Nemzeti Parkban II. Researches in Aggtelek National Park

Részletesebben

Dunántúli-középhegység

Dunántúli-középhegység Dunántúli-középhegység Határai NY: a Keszthelyi-hegységet árkos süllyedékek választják el a Zalai-dombságtól. ÉNY: a Bakonyhoz tartozó, 5 10 km széles hegységelőtéri hordalékkúpsorokkal, hegylábfelszínekkel,

Részletesebben

I. Általános jellemzők. Geológiai, természetföldrajzi és barlangtani alapfogalmak

I. Általános jellemzők. Geológiai, természetföldrajzi és barlangtani alapfogalmak I. Általános jellemzők Geológiai, természetföldrajzi és barlangtani alapfogalmak - földtan-geológia: A Földkéreg szerkezetével, fejlődésével foglalkozó tudományág - Földkéreg: A Föld legkülső, szilárd

Részletesebben

10/2015. (III. 13.) FM

10/2015. (III. 13.) FM Tájékoztató a 10/2015. (III. 13.) FM Rendelet 13. -24. -ban meghatározott ökológiai fókuszterületek (továbbiakban: EFA terület) igénylése során elforduló hibákról 1. Az alábbi rajzon látható, hogy a tábla

Részletesebben

A meglévő kulturális világörökség helyszín területi és tartalmi bővítéseként:

A meglévő kulturális világörökség helyszín területi és tartalmi bővítéseként: A meglévő kulturális világörökség helyszín területi és tartalmi bővítéseként: A Budai termálkarszt barlangrendszerei Pál-völgyi-barlangrendszer, Ferenc-hegyi-barlang, Molnár János-barlang, József-hegyibarlang,

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 1023 Budapest, Bécsi út. 6. II./8. Tel.: (1)-326-3510

ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 1023 Budapest, Bécsi út. 6. II./8. Tel.: (1)-326-3510 ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 1023 Budapest, Bécsi út. 6. II./8. Tel.: (1)-326-3510 Juhász Márton Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága 1025. Bp. Hűvösvölgyi út 52. Az ARIADNE Karszt és Barlangkutató

Részletesebben

AZ AGGTELEKI-KARSZT GEOLÓGIAI JELLEMZŐI

AZ AGGTELEKI-KARSZT GEOLÓGIAI JELLEMZŐI Gruber Péter AZ AGGTELEKI-KARSZT GEOLÓGIAI JELLEMZŐI I. Általános jellemzők 1. Geológiai, természetföldrajzi és barlangtani alapfogalmak II. Az Aggteleki-karszt általános jellemzése 1. Az Aggteleki-karszt

Részletesebben

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE 1) A Föld kialakulása: Mai elméleteink alapján a Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Kezdetben a Föld izzó gázgömbként létezett, mint ma a Nap A gázgömb lehűlésekor a Föld

Részletesebben

Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység

Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység A vulkánok a Föld felszínének hasadékai, melyeken keresztül a magma (izzó kőzetolvadék) a felszínre jut. A vulkán működését a lemeztektonika magyarázza meg. Vulkánosság

Részletesebben

É ű ű Í ű ű ű É ű Í Ü É Í Á Ó Á É Á Á Á É Á Á Ó Á Á ű Ő Á É É ű É É É ű ű Á É Á Á Í Á Á Á É Á É É ű ű ű ű Í ű Í Í ű ű ű Í ű É ű É ű Á ű Í ű Á ű ű Á ÉÍ É É ű ű ű ű Í ű Í Í ű Á Í Í ű Í Í É ű É Í Í ű ű ű

Részletesebben

Í Ü ű É ü ú Ó Ó É Ü Ó Í Ü Ü ű Á É Á É Ü Ü É É É É Í Á É É Í Ó Ü ü Ő É Ő É É É É É É É É É É É É Á É Ú Á Ú É Á Ú É Ó ü ű É Á É Ü ű É Ü É É É Ü ű Ü ű É Ü Ú É Á Á Á É Ü Ü Ü É Ó Á Ő É Í É É É É Í Í ű ü ü Ó

Részletesebben

JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL

JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL Bükkábrány-Bánya IV. lelőhely A Vatta község közigazgatási területén található Bükkábrány-Bánya IV.lelőhelyet 2006 tavaszán és

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

KISEBB KÖZLEMÉNYEK. Földrajzi Értesítő XXXIX. évf. 1990.1 4. füzet, pp. 191 195.

KISEBB KÖZLEMÉNYEK. Földrajzi Értesítő XXXIX. évf. 1990.1 4. füzet, pp. 191 195. KISEBB KÖZLEMÉNYEK Földrajzi Értesítő XXXIX. évf. 1990.1 4. füzet, pp. 191 195. Néhány gondolat a domborzatminősítés fogalmi rendszerének tisztázásához HORVÁTH GERGELY Korunkban a természetföldrajzi kutatások

Részletesebben

MEDERFELMÉRÉS GEOFIZIKAI MÓDSZEREKKELM

MEDERFELMÉRÉS GEOFIZIKAI MÓDSZEREKKELM MEDERFELMÉRÉS GEOFIZIKAI MÓDSZEREKKELM ELTE Geofizikai Tanszék Geomega Kft. Budapest Dr. Tóth T Tamás ELİAD ADÁSVÁZLAT Egyenáram ramú elektromos mérésekm Szeizmikus (akusztikus) mérések Radar (elektromágneses)

Részletesebben

Beszámoló dolgozat. Játszópatak. Márton László Attila belsõépítész. 2. év - 2004

Beszámoló dolgozat. Játszópatak. Márton László Attila belsõépítész. 2. év - 2004 MOHOLY-NAGY LÁSZLÓ FORMATERVEZÉSI ÖSZTÖNDÍJ 2005. JANUÁR 8. Beszámoló dolgozat Játszópatak belsõépítész 2. év - 2004 5 2003 Beszámoló dolgozat JÁTSZÓPATAK TERVEZÉSE Az idei programban leírtakkal ellentétben

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

A Magyar Tudomány Ünnepe 2012

A Magyar Tudomány Ünnepe 2012 A Magyar Tudomány Ünnepe 2012 A KARSZTBAUXITOK JELENTŐSÉGE A PALEODOMBORZATI ÉS PALEOGEODINAMIKAI REKONSTRUKCIÓBAN Mindszenty Andrea (ELTE) valamint: D Argenio,B., Carannante, G., Simone,L., Di Stefano,P.,

Részletesebben

Déri Múzeum Debrecen. Kolozs megye

Déri Múzeum Debrecen. Kolozs megye V.2008.3.1. 1. Ruhásszekrény sifon 2. Fenyőfából készített, gazdagon díszített asztalos munka. A bútor egész felületét beborítják a sárga és a szürkésfehér alapozásra festett növényi indákkal összekötött

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

4. osztályos feladatsor II. forduló 2013/2014. tanév

4. osztályos feladatsor II. forduló 2013/2014. tanév Iskola: Csapatnév: 1 4. osztályos feladatsor II. forduló 2013/2014. tanév 1. A rajzon a földünk belső felépítését láthatjátok. Nevezzétek meg a részeit! 2. Mit ábrázolnak a képek? Írjátok a nevét a kép

Részletesebben

A hétvégi vihar ismertetése

A hétvégi vihar ismertetése A hétvégi vihar ismertetése Zivatarlánc Szupercella Dió nagyságú jég Tuba Tornádó Jégeső Villámok Tatabánya Pécs felett Pécs felett Csontváry u. szombat 20:10 Köszönöm a kitartó figyelmet! ;) Készítette:

Részletesebben

Budapest földrengés- veszélyeztetettsége

Budapest földrengés- veszélyeztetettsége Új utak a földtudományban; Óriásvárosok, 2010. december 15. Budapest földrengés- veszélyeztetettsége Győri E., Mónus P., Tóth L., Bus Z., MTA GGKI, Szeizmológiai Főosztály Bevezetés Magyarország szeizmicitása

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszíni vízformák 11.lecke Folyók A felszín feletti vizek csoportosítása I. Vízgyűjtő

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

Vízkutatás, geofizika

Vízkutatás, geofizika Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli

Részletesebben

FÖLDTANI ALAPÚ GEOMORFOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A LÁZBÉRCI TÁJVÉDELMI KÖRZET TERÜLETÉN. Szalai Katalin McIntosh R. Gönczy S.

FÖLDTANI ALAPÚ GEOMORFOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A LÁZBÉRCI TÁJVÉDELMI KÖRZET TERÜLETÉN. Szalai Katalin McIntosh R. Gönczy S. Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. FÖLDTANI ALAPÚ GEOMORFOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A LÁZBÉRCI TÁJVÉDELMI KÖRZET TERÜLETÉN Szalai Katalin McIntosh R. Gönczy S. - Németh Gábor 1 A földtani-felszínalaktani értékek

Részletesebben

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin Az általános földi légkörzés Dr. Lakotár Katalin A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel máskülönbség légkörzés szűnteti meg légnyo- lokális (helyi), regionális, egy-egy terület éghajlatában fontos szerepű

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

Felszíni tényezők hatása a barlangi csepegővizek minőségére a budai-termálkarszton 1

Felszíni tényezők hatása a barlangi csepegővizek minőségére a budai-termálkarszton 1 A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Felszíni tényezők hatása a barlangi csepegővizek minőségére a budai-termálkarszton 1 Bevezetés, célkitűzés Papp Sándor Géczy Gábor

Részletesebben

Magyarország földana és természeti földrajza

Magyarország földana és természeti földrajza Magyarország földana és természeti földrajza Dávid János főiskolai docens Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Szakmódszertani Tanszék Új tanulmányi épület 126-os szoba, 82/505-844 titkárság: 127-es szoba,

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

CSAPADÉK ÁLTAL OLDOTT ANYAGOK MOZGÁSA EGY KISVÍZGYŰJTŐN ÉS SZEREPÜK AZ ERÓZIÓ FOLYAMATÁBAN

CSAPADÉK ÁLTAL OLDOTT ANYAGOK MOZGÁSA EGY KISVÍZGYŰJTŐN ÉS SZEREPÜK AZ ERÓZIÓ FOLYAMATÁBAN Földrajzi Konferencia, Szeged 1. CSAPADÉK ÁLTAL OLDOTT ANYAGOK MOZGÁSA EGY KISVÍZGYŰJTŐN ÉS SZEREPÜK AZ ERÓZIÓ FOLYAMATÁBAN Tóth Adrienn Jakab Gergely Madarász Balázs Mészáros Erzsébet 1 Abstract Méréseinket

Részletesebben

FDO1105, Éghajlattan II. gyak. jegy szerző dolgozatok: 2015. október 20, december 8 Javítási lehetőség: 2016. január Ajánlott irodalom:

FDO1105, Éghajlattan II. gyak. jegy szerző dolgozatok: 2015. október 20, december 8 Javítási lehetőség: 2016. január Ajánlott irodalom: Tantárgyi követelmények 2015-16 I. félév BSc: Kollokviummal záródó tárgy: Nappali tagozat: FDB1302, Éghajlattan II. jegymegajánló dolgozatok: 2015. október 20, december 8 kollokvium: 2016. január és február.

Részletesebben

ü É Í ü ü ü Í ü ű ü ü ü ű ü ű ű ű ü ü ü ű ü Í ü ű ü ü ü Ű Í É É Á Ő Á Ó Á Á Á Á É Á Á Á Á É Á Í Á Á Í Í ű Á É É Á Á Ö Í Á Á Á Á Á É Á Á Ó ű Í ü ü ü ű ű ü ü ű ü Á ü ű ü Í Í Í ü Í Í ű ű ü ü ü ü ű ü ű ü ü

Részletesebben

Í Á Á É ö ö ö ö ö ű ü ö ű ű ű ö ö ö ü ö ü í ü í í í ü í ü Á ü ö ö ü ö ü ö ö ü ö í ö ö ü ö ü í ö ü ű ö ü ö ü í ö í ö ű ű ö ö ú ö ü ö ű ű ű í ö ű í ű ö ű ü ö í ű í í ö í ö ö Ó Í ö ű ű ű ű í í ű ű í í Ü ö

Részletesebben

Közlemények. 28. szám. Czigány Szabolcs Lovász György. A mecseki karszt térképezésének újabb eredményei

Közlemények. 28. szám. Czigány Szabolcs Lovász György. A mecseki karszt térképezésének újabb eredményei Közlemények A Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetének Természetföldrajz Tanszékérıl Papers from Department of Physical Geography, Institute of Geography, University of Pécs Abhandlungen aus dem Lehrstuhl

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1413 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 14. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 1. FELADAT a) Csak a helyes sorrend

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

AZ ALBA REGIA BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2011. ÉVI BESZÁMOLÓJA

AZ ALBA REGIA BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2011. ÉVI BESZÁMOLÓJA AZ ALBA REGIA BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2011. ÉVI BESZÁMOLÓJA Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Cholnoky Jenı Karszt- és Barlangkutatási pályázat KÉZIRAT Szerkesztette: Szolga Ferenc Kincsesbánya 2012.

Részletesebben

A globális változások hatásai a Duna-Tisza köze vízháztartására

A globális változások hatásai a Duna-Tisza köze vízháztartására A globális változások hatásai a Duna-Tisza köze vízháztartására Rakonczai János * 1. Bevezetés Az utóbbi negyedszázadban hazánk területén is jól érzékelhetőek lettek a globális változások környezetre gyakorolt

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0512 É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 25. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM 1. összetevő 1. FELADAT a) 1. Chicago 2. Washington

Részletesebben

Veress M.: Adatok a dudari Ördög-árok barlangjainak morfogenetikájához. - Veszprém megyei Múzeumok Közl. 15. 1980. p. 49-60.

Veress M.: Adatok a dudari Ördög-árok barlangjainak morfogenetikájához. - Veszprém megyei Múzeumok Közl. 15. 1980. p. 49-60. Publikációs tevékenység Szakcikkek Veress M.: Adatok a dudari Ördög-árok barlangjainak morfogenetikájához. - Veszprém megyei Múzeumok Közl. 15. 1980. p. 49-60. Veress M.: A Csesznek környéki völgyoldalak

Részletesebben

A Duna mente örökségi potenciálja

A Duna mente örökségi potenciálja A Duna mente örökségi potenciálja az EuroVelo 6 kerékpárút a Duna mentén (Rajka Budapest) régészeti szempontból Jövőkép a Duna mentén, Rajka Budapest workshop 2014. május 30. Újlaki Zsuzsánna főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben