A Tési-fennsík víznyelőinek felszínalaktani vizsgálata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Tési-fennsík víznyelőinek felszínalaktani vizsgálata"

Átírás

1 A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) A Tési-fennsík víznyelőinek felszínalaktani vizsgálata Móga János egyetemi docens Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK FFI Természetföldrajzi Tanszék A Tési-fennsík közhiteles víznyelő-nyilvántartás adatbázisának elkészítése során 2004-ben 115 időszakosan aktív víznyelőjének adatbázisára támaszkodva lehetőség nyílt a nyelők rendszerezésére, tipizálására. A víznyelőket aktivitásuk, földtani-morfológiai helyzetük, alakrajzi sajátosságaik, fejlettségük és vízgyűjtő területük nagysága alapján rendszereztük. Vizsgálataink szerint a Tésifennsík jellegzetes fedett karsztos térszínén az átöröklődéses völgyek talpán kialakult víznyelők alakultak ki legnagyobb számban. A fedőüledékek eróziója és újbóli felhalmozása miatt gyorsan változtatják az alakjukat, feltöltődhetnek, betemetődhetnek, mellettük új nyelő alakulhat ki. Alakjuk, aktivitásuk egy-egy nagyobb zápor, hóolvadás során gyakran változik. A tetőkön kis vízgyűjtővel rendelkező víznyelőként is funkcionáló fedett karsztos töbrök alakultak ki. Aszimmetrikus lefejezéssel kialakult vakvölgyek, medernyelők a fennsíkperemi lejtők vízmosásaiban, völgyeiben alakultak ki. Bevezető A Tési-fennsík közhiteles víznyelő-nyilvántartás adatbázisának munkálatai során ben 115 időszakosan aktív víznyelő adatbázisát készítettük el Németh Róbert kollégámmal. A víznyelőket aktivitásuk, földtani-morfológiai helyzetük, alakrajzi sajátosságaik, fejlettségük alapján rendszereztük. Terepbejárásaink során azokra az emberi beavatkozásokra, fizikai hatásokra is figyelmet fordítottunk (szántás, földmunkák, erdészeti munkák), amelyek a víznyelőkhöz vezető vízfolyások lefolyási viszonyait alapvetően befolyásolják. A víznyelő adatbázisból néhány közérdeklődésre számot tartó jelenséget szeretnék kiemelni és bemutatni e tanulmányban. A Tési-fennsík felszíne A K-i-Bakony területén emelkedő Tési-fennsík a Bakonyvidék legterjedelmesebb kiemelt és lenyesett felszínű fennsíkja (kb. 59 km²). A Tésifennsíkot és a peremi fennsíkmaradványait (Öreg-Futóné 574 m, Köves-hegy, Várberek stb.) minden oldalon törések és árkos süllyedékek mentén kialakult völgyek és medencék határolják. A fennsík meredek lejtőivel morfológiailag és hidrológiailag is jól elkülönül a szomszédos tájaktól. A fennsíkon belül kicsik a szintkülönbségek, de a lapos vízválasztó hátak, és a peremek felől hátravágódó, sekély, széles talpú eróziós-deráziós völgyrendszere kissé elkülönülő fennsíkrészletekre tagolják (FUTÓ J. 2003; JUHÁSZ Á. 1988). A legfeltűnőbb választóvonal a Kistés-puszta és a Bükkös-árok völgyfője között K-Ny-i irányba húzódó vízválasztó hát (ennek a tetejére épült Tés), mely 207

2 208 A Tési-fennsík víznyelőinek felszínalaktani vizsgálata egy kisebb É-i és egy nagyobb D-i fennsíkrészletre osztja a Tési-fennsík középső részét. A vízválasztó hát É-i oldalán egy keskeny fennsíkperem húzódik, amelynek a vizei a Gajába torkolló, különálló árkokban folynak le. A vízválasztótól D-re eső fennsíki terület középen kissé teknőszerűen behajlik. Ebben a hajlatban alakult ki a karsztfennsík legnagyobb belső völgyrendszere, amely erős ÉNy-DK-i. ill. erre merőleges tektonikai preformáció miatt többször élesen megtörik. A sekély teknő keleties lejtősödési irányát követve az árokrendszer K felé vezeti le az időszakosan jelentkező vizeket a Tábla-, ill. Burok-völgy felé. Az Öreg-Futóné lejtőiről Kistés-puszta felé lefutó völgy választja el a Kistési-fennsíkot a Tési-fennsík nagyobbik részétől. Mivel a Kistési-fennsík D-i peremén sorakoznak a Tési-fennsík legmagasabb tetői (Öreg Futóné, Hegyesberek, Csengő-hegy, ezért itt lényegében minden völgy É felé tart és a Gaja Bakonynána és Jásd közötti szurdokába (Római-fürdő) torkollik. A Tési-fennsíkot trisz, jura és kréta üledékek, főleg mészkövek építik fel, amelyeket változó vastagságú, de a néhány métert ritkán meghaladó lösztakaró borít be. Tipikus fedett karszt, mintegy 200 időszakosan aktív és inaktív víznyelővel, sok barlanggal, zsombollyal. Legjelentősebb barlangja az Alba Regiabarlang, mely 3,6 km hosszú és 200 m mély. A Tési-fennsík É-i peremébe mély szurdokvölgyet vésett a Gaja-patak (Római-fürdő), ebben fakadnak azok a karsztforrások, amelyek a fennsík É-i, jura és kréta mészköves területeinek nyelőiből táplálkoznak (Siska-kút, Vadalmásforrás, Kőbánya-forrás). A Tési-fennsík fedett karsztos mélyedései és víznyelői A Tési-fennsíkon a középidei mészköveket néhány m vastagon beborító lösz, ill. löszös üledékek miatt jellegzetes fedett karsztos felszínformák (mélyedések) alakultak ki. A fedett karsztos formák genetikai alapon történő tipizálása és nevezéktana ugyan bonyolult, azonban kis eltérésekkel néhány alapformára vezethetők vissza. Nehezíti az azonosításukat, hogy a lényegében azonos vagy hasonló fedett karsztos mélyedéseket az angol nyelvű szakirodalomban is eltérő névvel jelölik (FORD, D. C., WILLIAMS, P. W. 1989; WALTHAM, T. et al. 2004). A magyar nyelvű szakirodalomban a mélyedések kialakulási folyamatát (BÁRÁNY I., JAKUCS L. 1984; VERESS M. 1999, 2000, 2004, 2006 ; HEVESI A. 1986, 2001; ZÁMBÓ L. 1993) tanulmányai világították meg és az ő munkásságuk nyomán terjedt el a ma használatos nevezéktan. A Tési-fennsíkon a víznyelők képződése a lösszel fedett karszt rejtett kőzethatárain történik (VERESS M. 1999). Megoszlanak a vélemények abban a tekintetben, hogy ez a folyamat pontosan hogyan is megy végbe. Mivel e tanulmány terjedelmi korlátai nem teszik lehetővé, hogy a víznyelők kialakulási folyamatának minden részletével foglalkozzunk, itt csak néhány mondatban szeretnénk utalni azokra a körülményekre, amelyeknek szerepe volt vagy lehetett véleményünk szerint a víznyelők kialakulásában.

3 Móga János Akár recens oldási folyamatok alakítják ki a kürtőket és vízvezető járatokat, akár paleokarsztos formák felújulása (VERESS M. 1999, szingenetikus. ill. posztgenetikus karsztfejlődési elmélete) nyitja meg az utat a felszíni vizek és az átnedvesedett hordalékok előtt, az oldásos folyamatokra visszavezethető anyaghiány a fedő laza üledékekben tömegmozgásokat indít meg, melyek a kürtőkön, járatokon keresztül mélyebbre szállítódnak. Ez az anyagveszteség a felszínen süllyedést okoz, amely fokozatosan fedett karsztos mélyedések kialakulását eredményezi. A kialakult mélyedés alakját a fedőüledék anyagi tulajdonságai is meghatározzák (KISS K. et al.2007). Kevésbé összeálló, lazább vagy képlékeny folyásra hajlamosabb, átnedvesedett vályogban szélesebb, lankásabb lejtőkkel határolt mélyedés keletkezik a szakaszos süllyedések nyomán. A nagyobb állékonyságú löszben függőleges, áthajló vagy meredekfalú mélyedések alakulnak ki az üledékek berogyása, beroskadása során, melyet más kutatók (WALTHAM, T. et al ) egyéb mintaterületeken más típusú talajokban is kimutattak (1. ábra). 1. ábra Waltham, T. et al nyomán. Az utánsüllyedéses dolinák fejlődésének két eltérő példája. A felső ábrasor a homokos, nem összeálló laza talajok és üledékekben végbemenő süllyedési folyamatot, az alsó ábrasor az összeálló agyagos talajok és üledékek süllyedési rogyási folyamatát mutatja be. A fedett karsztos térszínek alapkőzetében az ún. lencsezónából (freatikus öv) a felszín irányába felfelé harapódzó kürtők felett a kőzet omlási folyamatai a fedőüledékre is átterjednek, a felszínen lefolyástalan, kezdetben meredek oldalú mélyedések képződnek, amelyek a folyamat előrehaladásával kiszélesednek. A felszínen kialakult mélyedés fokozatosan magához vonzza a környezetéből a lejtőkön lefolyó vizeket, ami tovább erősíti a kürtőfejlődés folyamatát és generálja a víznyelő kialakulását (VERESS M. 1999, 2000). 209

4 210 A Tési-fennsík víznyelőinek felszínalaktani vizsgálata A víznyelők felszínalaktani osztályozása: 1. Tölcséres és tál alakú berogyások (víznyelőként is funkcionáló fedett karsztos töbrök) A Tési-fennsíkon a legtöbb víznyelő olyan fedett karsztos töbör, amely időszakos víznyelőként működik. Vizsgálataink csak a víznyelőként is funkcionáló fedett karsztos töbrökre irányultak. Ezek ott alakulnak ki, ahol járat vagy kürtő húzódik a fekü kőzetanyagában. Ezek a járatok lehetnek recens, jelenleg is fejlődő vagy már régebben kialakult, paleokarsztos üregek. A fedő üledékek (lösz, löszös üledékek) az alattuk húzódó járatokba a befolyó vízzel együtt fokozatosan beszállítódnak. Az anyagszállítás valószínűleg szakaszosan történik, csapadékos időszakban gyorsabban megy végbe, száraz időszakokban szünetelhet is, esetleg az üledékek tömörödésével, süppedésével ilyenkor is mélyülhetnek kissé az ilyen utánsüllyedéses dolinák (VERESS M. 1999). Az év legcsapadékosabb szakaszában és hóolvadás után vizet nyelnek, ilyenkor láthatók a hozzájuk vezető néhány cm vagy dm mély árkok, ill. barázdák is, amelyek az év nagyobbik részét kitevő szárazabb időszakban fokozatosan elsimulhatnak, feltöltődhetnek, eltüntethetik őket a gépi földmunkák, hisz többnyire mezőgazdaságilag művelt területen vannak. Van, ahol nem látszik a szálban álló kőzet, és olyan is van, amelyben a vízlevezető kürtőkben feltárul az alapkőzet, melyben üregek, járatok nyílnak. A víznyelőként is funkcionáló fedett karsztos töbrök további osztályozása, rendszerezése sok esetben a rossz feltártságuk miatt nehézségekbe ütközik. Csak a járható méretű nyitott vagy mesterségesen feltárt víznyelőbarlangok formáinak, üledékeinek és kiválásainak vizsgálatával, a földtani-morfológiai környezet tanulmányozásával, ill. geofizikai módszerekkel (VERESS M. 2006) lehet a kialakulásukra vonatkozó további megállapításokat tenni. Rossz feltártság esetén nem könnyű megállapítani, hogy paleokarsztos járat fogadja-e be az üledékeket vagy recens, jelenleg is fejlődő kürtő nyitotta-e meg az utat a lefolyó víz és az üledékszállítás számára. Valószínűleg mindkét eset előfordul a Tési-fennsíkon. Az I-50-es víznyelő (Őskarszt-akna) nagy valószínűség szerint paleokarsztos kürtőbe nyílik, az I-82, I-83, I-87. sz. víznyelők fejletlen vízvezető járatai, kürtői inkább jelenleg formálódónak tűnnek (2.A ábra). Van néhány nagy méretű, zárt, töbörszerű forma a Tési-fennsíkon, amelynek az alján árokrendszer alakult ki és egy vagy több víznyelő vezeti el a vizeket (I-46, I-64, I-65). Ezek nagyobb méretük, sík felszínük és a bennük kialakult árokrendszerük miatt különböznek az egyszerű tálszerű berogyásoktól (2.B. ábra). 2. Szakadékdolinában nyíló víznyelő A Tési-fennsík Ny-i peremén, a Csengő-hegy lejtőjében régóta ismert (Bél Mátyás említette először 1736-ban) egy felszakadás (szakadékdolina), az Ördög-

5 Móga János lyuk (I-51), amelyhez egy kis talajvíz forrás által táplált sekély árok kapcsolódik. A mintegy százötven méter hosszú árokban általában hamar elszivárog a víz, csak nagyobb vízhozam esetén jut el a vízfolyás a Csengő-zsomboly víznyelőjéig (amely az árok fő megcsapolója), és kissé tovább az Ördög-lyuk szakadékáig, mely elvezeti a maradék vizet. Az Ördög-lyuk szakadéktöbre az időszakos vízfolyás mederlefejezése is egyben (3.A és B. ábra). A B 2.A és B. ábra A=I 82. sz. víznyelő;b=i.46. sz. víznyelő 3. Aszimmetrikus mederlefejezés Igazi fejlett vakvölgy, nyelő torok után homlokfallal záródó völgy a Tésifennsíkon kevés van (pl. I-110). A vakvölgyeknek fejletlenebb, fedőüledékekben kialakult változata azonban nagyon gyakori e fedett karsztos tájon, összesen 21 víznyelő tartozik e csoportba. Az egyik altípus az, ahol a fedőüledékekben kialakult néhány m mély vizesárok a nyelőnél véget ér és az árkot övező perem is összezárul a nyelő után. Ilyen pl. a Bongó-zsomboly víznyelője I-110 vagy az I-91. sz. víznyelő. A másik altípusnál a lejtőben kialakult nagyobb méretű völgy a nyelő után is továbbfolytatódik, csak a völgytalpi üledékekben kialakult vízvezető árok szakad meg a nyelőnél. Jellemző példája az I-94, I-95, I-118, I-119. sz. objektum. A harmadik eset az, amikor a lejtőt fedő üledékekbe bevágódott és a víznyelőnél végződő vizesárok (völgy) alatt a lejtő teljesen kisimul, ami arra utal, hogy a 211

6 A Tési-fennsík víznyelőinek felszínalaktani vizsgálata víznyelő visszaduzzasztás nélkül elnyeli a lefolyó vizet és a nyelő alatt nincs már tovább vízfolyás (I-42/B, I-41)(3.B. ábra). Mindhárom esetben a tényleges vízvezető árok vagy meder (amelyet nem lehet minden esetben völgynek nevezni) csak a víznyelőig ér, ott vakon végződik. A B A és B. ábra A=Ördög-lyuk (I.51. sz. víznyelő); B=Kín-barlang (I.41. sz. víznyelő) 4. Medernyelő A Tési-fennsík időszakos vízmosásaiban három tipikus medernyelőt azonosítottunk (Csengő-zsomboly nyelője I-51, I-53, I-93), ahol lényegében megszakítás nélkül folytatódik a völgy, ill. árok a víznyelő után is, melynek kis nyelő kapacitása nem elég ahhoz, hogy befogadja maradék nélkül a lefolyó vizeket. E medernyelők felett átfolyik a víz és a meder kisebb kiszélesedésétől eltekintve lényegesen nem befolyásolják a völgy, ill. vízvezető árok morfológiáját. 5. Több nyelő torokkal nyíló, szabálytalan alaprajzú víznyelő Vannak olyan víznyelők, amelyekben több nyelési hely, több nyelő torok található (I-1, I-12, I-60). Ezek alaktanilag ugyan különböznek egymástól is, de bonyolultabb alaprajzuk és a bennük található több nyelő alapján egy csoportba soroljuk őket. Ezek olyan feltehetően idősebb víznyelők, ahol a víznyelés helye többször megváltozott. Új nyelők kialakulásával a régiek inaktívvá váltak vagy

7 Móga János lefűződtek a fő vízvezető árokról. A nyelők különböző magasságban nyílhatnak, de egy objektumhoz tartoznak. Előfordulhat az, hogy a vizet ugyanabból az árokból kapják, de több árokból álló vízvezető rendszer is kapcsolódhat az ilyen nyelő rendszerhez, amelyeknek különbözhet a vízgyűjtőjük is (4. ábra). 4. ábra I. 1. sz. víznyelő (Németh Róbert rajza) 213

8 A Tési-fennsík víznyelőinek felszínalaktani vizsgálata Irodalom BÁRÁNY I., JAKUCS L. 1984: Szempontok a karsztok felszínformáinak rendszerezéséhez különösen a dolinák típusaira. Földr. Ért. 33. pp BÉL M. 1736: Notitia Hungariae novae historico-geographica. (Az új Magyarország történeti-földrajzi ismertetése). Bécs, FORD, D. C., WILLIAMS, P. W. 1989: Karst Geomorphology and Hydrology - Unwin Hyman, London, 601 p. FUTÓ, J. 2003: Bakonyvidék. In: Székely, K. (szerk.) Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda, Budapest, pp HEVESI A. 1986: Hidegvizek létrehozta karsztok osztályozása Földr. Ért. XXXV. pp HEVESI A. 2001: Észrevételek Veress Márton Középhegységi karsztok néhány típusa. c. tanulmányához. Földrajzi Közlemények, CXXV., (XLIX), 1-2. pp JUHÁSZ Á. 1988: A Bakonyvidék Domborzat. In: Pécsi M. (szerk.) A Dunántúli-középhegység B, Akadémiai Kiadó, Budapest, 494. p. KISS K., ZÁMBÓ L., FEHÉR K., MÓGA J. 2007: A lösztakaró karsztosodásban játszott szerepének vizsgálata a Tési-fennsíkon. Karsztfejlődés XII. Szombathely, pp VERESS M. 1999: Az Északi-Bakony fedett karsztja. A Bakony Természettudományi Kutatatásának Eredményei 23. Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc p. VERESS M. 2000: Középhegységi karsztok néhány típusa. Földrajzi Közlemények, CXXIV. (XLVIII.), pp. 1-4., VERESS M. 2004: A karszt. Szombathely, 382. p. VERESS M. 2006: Adatok a Tési-fennsík két térszínrészletének fedett karsztosodásához, Karsztfejlődés, BDF Természetföldrajzi Tanszék, Szombathely, pp WALTHAM, T., BELL, F., CULSHAW, M. 2004: Sinkholes and subsidence. Springer p. ZÁMBÓ L. 1993: A karsztosodó kőzetek alaktana (karsztgeomorfológia). In: Borsy Z. (szerk.): Általános természeti földrajz, Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, pp

Recens karsztosodás Magyarországon

Recens karsztosodás Magyarországon A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Recens karsztosodás Magyarországon Veress Márton egyetemi tanár, dékán NYME Természettudományi Kar vmarton@ttk.nyme.hu A tanulmány

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4.

Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4. Ellenőrző kérdések. Hogy hívjuk a tájoló forgatható részét? Tájfutó elméleti ismeretek 3. foglalkozás Kelepce Szekerce X Szelence Ellenőrző kérdések. Mivel jelölik a vaddisznók dagonyázó-helyét? Ellenőrző

Részletesebben

Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról

Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról GBTE-03/2012. Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly

Részletesebben

4.1. Balaton-medence

4.1. Balaton-medence Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra

Részletesebben

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Karsztosodás Karsztosodás Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Az elnevezés a szlovéniai Karszt-hegységből származik. A karsztosodás

Részletesebben

Válasz Veress Márton válaszára

Válasz Veress Márton válaszára Tisztelt Olvasók! 2001-ben a Földrajzi Közlemények XXV. (XLIX.) kötetének 1-2. sz. számában észrevételeket fûztem dr. Veress Márton e folyóiratban 2000-ben megjelent, a Középhegységi karsztok néhány típusa

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI ELTEMETETT ÉS REJTETT KARSZTOS TÉRSZÍNEK FELSZÍNFEJLŐDÉSE 1. Bevezetés

A MAGYARORSZÁGI ELTEMETETT ÉS REJTETT KARSZTOS TÉRSZÍNEK FELSZÍNFEJLŐDÉSE 1. Bevezetés Földrajzi Közlemények 2010. 134. 4. pp. 373 391. A MAGYARORSZÁGI ELTEMETETT ÉS REJTETT KARSZTOS TÉRSZÍNEK FELSZÍNFEJLŐDÉSE 1 VERESS MÁRTON 2 DEVELOPMENT OF CRYPTOKARSTIC AND LATENT KARSTIC SURFACES IN

Részletesebben

Ez további 5 nk-nak megfelelő mész feloldására elegendő keveredési vonal

Ez további 5 nk-nak megfelelő mész feloldására elegendő keveredési vonal BARLANGFÖLDTAN Főbb érintett témakörök A víz útja a karsztban A korrózió, különös tekintettel a keveredési korrózió jelentősége a karsztok fejlődésében A karsztok k tipizálása, A és B típusú karsztok k

Részletesebben

A RETEK-ÁG (BARADLA-BARLANG) ÉS FELSZÍNI VÍZGYŰJTŐ- JÉNEK MORFOLÓGIÁJA

A RETEK-ÁG (BARADLA-BARLANG) ÉS FELSZÍNI VÍZGYŰJTŐ- JÉNEK MORFOLÓGIÁJA KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. 213-223, A RETEK-ÁG (BARADLA-BARLANG) ÉS FELSZÍNI VÍZGYŰJTŐ- JÉNEK MORFOLÓGIÁJA MORPHOLOGY OF BOTH THE BRANCH CALLED RETEK-ÁG IN BARADLA CAVE AND ITS SUPERFICIAL

Részletesebben

FEDŐÜLEDÉKES DEPRESSZIÓK TÍPUSAI ÉS KIALAKULÁSUK. Bevezetés

FEDŐÜLEDÉKES DEPRESSZIÓK TÍPUSAI ÉS KIALAKULÁSUK. Bevezetés Földrajzi Közlemények 2012. 136. 1. pp. 2 21. FEDŐÜLEDÉKES DEPRESSZIÓK TÍPUSAI ÉS KIALAKULÁSUK VERESS MÁRTON TYPES AND DEVELOPMENT OF DEPRESSION OF SUPERFICIAL DEPOSIT Abstract In this paper we present

Részletesebben

KARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, 2005. pp. 267-291. ADALÉKOK A TÁBLA-VÖLGYI-DŰLŐ (TÉSI-FENNSÍK) FEDETT KARSZTOSODÁSÁHOZ 1 VERESS MÁRTON

KARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, 2005. pp. 267-291. ADALÉKOK A TÁBLA-VÖLGYI-DŰLŐ (TÉSI-FENNSÍK) FEDETT KARSZTOSODÁSÁHOZ 1 VERESS MÁRTON KARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, 2005. pp. 267-291. ADALÉKOK A TÁBLA-VÖLGYI-DŰLŐ (TÉSI-FENNSÍK) FEDETT KARSZTOSODÁSÁHOZ 1 VERESS MÁRTON Berzsenyi Dániel Főiskola, Természetföldrajzi Tanszék, 9700 Szombathely,

Részletesebben

Kutatási jelentés A Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Egyesület Szentgáli-kőlikban 2006-ban végzett munkájáról

Kutatási jelentés A Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Egyesület Szentgáli-kőlikban 2006-ban végzett munkájáról 1 VESZPRÉMI EGYETEMI BARLANGKUTATÓ EGYESÜLET 8443 Bánd Kossuth Lajos u. 2/b. tel: 70/3828-595 Tárgy: kutatási jelentés Balatoni Nemzeti Park Igazgatósága 8229 Csopak, Kossuth u. 16. Korbély Barnabás barlangtani

Részletesebben

RÉGI ELKÉPZELÉS, ÚJ FELFEDEZÉS - LÁTHATÁRON A SPEIZI-SZEPESI-LÁNER- BARLANGRENDSZER

RÉGI ELKÉPZELÉS, ÚJ FELFEDEZÉS - LÁTHATÁRON A SPEIZI-SZEPESI-LÁNER- BARLANGRENDSZER Barlangkutatók Szakmai Találkozója Jósvafő, 2007. november 9-11. Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat RÉGI ELKÉPZELÉS, ÚJ FELFEDEZÉS - LÁTHATÁRON A SPEIZI-SZEPESI-LÁNER- BARLANGRENDSZER Dobos Tímea

Részletesebben

(Szabóky - Rácz: Bakonykúti lepkéi cikkhez) fotók: Szabóky Csaba

(Szabóky - Rácz: Bakonykúti lepkéi cikkhez) fotók: Szabóky Csaba 1. fotó: Periphanes dclphinii 2. fotó: Phalcra bucephaloides 3. f o t ó : Libythea celtis 4. Fotó: Autographa jota (Szabóky - Rácz: Bakonykúti lepkéi cikkhez) fotók: Szabóky Csaba FOLIA MÜSEI HISTORICO-NATURALIS

Részletesebben

Jelentés a Lengyel-barlangban a 2009. évben végzett kutató munkáról

Jelentés a Lengyel-barlangban a 2009. évben végzett kutató munkáról GBTE-23/2010. Jelentés a Lengyel-barlangban a 2009. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly

Részletesebben

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Összefoglaló 2013.06.05-én helyi idő szerint (HLT) 20:45 körül közepes erősségű földrengés rázta meg Észak-Magyarországot. A rengés epicentruma Érsekvadkert

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

136. évfolyam, 1. szám

136. évfolyam, 1. szám 136. évfolyam, 1. szám 2012 FÖLDRAJZI KÖZLEMÉNYEK A Magyar Földrajzi Társaság tudományos folyóirata Geographical Review Geographische Mitteilungen Bulletin Géographique Bollettino Geografico Utjuhfabxtcrbt

Részletesebben

KARSZTFEJLŐDÉS XVIII. Szombathely, 2013. pp. 105-125. KÖZÉPHEGYSÉGI KARSZTOK FEDETT KARSZT MINTÁZATAI

KARSZTFEJLŐDÉS XVIII. Szombathely, 2013. pp. 105-125. KÖZÉPHEGYSÉGI KARSZTOK FEDETT KARSZT MINTÁZATAI KARSZTFEJLŐDÉS XVIII. Szombathely, 2013. pp. 105-125. KÖZÉPHEGYSÉGI KARSZTOK FEDETT KARSZT MINTÁZATAI THE PATTERNS OF THE COVERED KARST IN THE BLOCK MOUNTAINS VERESS MÁRTON 1 -UNGER ZOLTÁN 1 1 Nyugatmagyarországi

Részletesebben

Digitális domborzatelemzési módszerek alkalmazása karsztos területek geomorfológiai térképezésében

Digitális domborzatelemzési módszerek alkalmazása karsztos területek geomorfológiai térképezésében Digitális domborzatelemzési módszerek alkalmazása karsztos területek geomorfológiai térképezésében Telbisz Tamás ELTE Természetföldrajzi Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C. telbisztom@ludens.elte.hu

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Periglaciális területek geomorfológiája

Periglaciális területek geomorfológiája Periglaciális területek geomorfológiája A periglaciális szó értelmezése: - a jég körül elhelyezkedő terület, aktív felszínalakító folyamatokkal és fagyváltozékonysággal. Tricart szerint : periglaciális

Részletesebben

A MEXIKÓI SIERRA GORDA NEMZETI PARK (KELETI-SIERRA MADRE) NÉHÁNY, LEGINKÁBB SAJÁTOS FELSZÍNI (?) KARSZTFORMÁJA Hevesi Attila 1

A MEXIKÓI SIERRA GORDA NEMZETI PARK (KELETI-SIERRA MADRE) NÉHÁNY, LEGINKÁBB SAJÁTOS FELSZÍNI (?) KARSZTFORMÁJA Hevesi Attila 1 A MEXIKÓI SIERRA GORDA NEMZETI PARK (KELETI-SIERRA MADRE) NÉHÁNY, LEGINKÁBB SAJÁTOS FELSZÍNI (?) KARSZTFORMÁJA Hevesi Attila 1 A Sierra Gorda Nemzeti Park a Sierra Madre Oriental (Keleti-Miasszonyunk-hegység)

Részletesebben

SOLT-TÉTELHEGY Üregkutatás földradarral

SOLT-TÉTELHEGY Üregkutatás földradarral SOLT-TÉTELHEGY Üregkutatás földradarral Szentpéteri József, az MTA BTK Történettudományi Intézet kutatójának felkérésére vizsgálatot végeztem a Bács-Kiskun megyei Solt város mellett található Tételhegy

Részletesebben

Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

KARSZTFEJLŐDÉS XIII. Szombathely, 2008. pp. 151-166. AZ ABALIGET ORFŰI KARSZT KARSZTOS FELSZÍNFORMÁI- NAK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL

KARSZTFEJLŐDÉS XIII. Szombathely, 2008. pp. 151-166. AZ ABALIGET ORFŰI KARSZT KARSZTOS FELSZÍNFORMÁI- NAK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL KARSZTFEJLŐDÉS XIII. Szombathely, 2008. pp. 151-166. AZ ABALIGET ORFŰI KARSZT KARSZTOS FELSZÍNFORMÁI- NAK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL LIPPMANN LÁSZLÓ KISS KLAUDIA MÓGA JÁNOS ELTE Természetföldrajzi

Részletesebben

Az Aggteleki-karszt felszínalaktani jellemzése

Az Aggteleki-karszt felszínalaktani jellemzése Földrajzi Értesítõ XLVII. évf. 1998. 3. füzet, pp. 359 378. Az Aggteleki-karszt felszínalaktani jellemzése ZÁMBÓ LÁSZLÓ 1 Bevezetés Hegyrajzi beosztás alapján az Aggteleki-karszt főként az alacsonyhegységi

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás A köpeny anyagának áramlása Lemez mozgások (tektonika) 1-10 cm/év Gravitációs hatás Kambrium (550m) Perm (270m) Eocén (50m) Az endogén erők felszínformáló

Részletesebben

KARSZTFEJLŐDÉS XII. Szombathely, 2007. pp. 105-110.

KARSZTFEJLŐDÉS XII. Szombathely, 2007. pp. 105-110. KARSZTFEJLŐDÉS XII. Szombathely, 2007. pp. 105-110. A LEGUTÓBBI HÁROM TÉL (2004/05, 2005/06, 2006/07) HÓVISZONYAINAK HATÁSA A BÜKK-FENNSÍKI TÖBÖRFEJLŐDÉSHEZ HEVESI ATTILA Miskolci Egyetem, 3525 Miskolc-Egyetemváros

Részletesebben

KARSZTFEJLŐDÉS XI. Szombathely, 2006. pp. 153-170. GEOFIZIKAI VIZSGÁLATOK FEDETT KARSZTON (HOMÓD- ÁROK, BAKONY) 1

KARSZTFEJLŐDÉS XI. Szombathely, 2006. pp. 153-170. GEOFIZIKAI VIZSGÁLATOK FEDETT KARSZTON (HOMÓD- ÁROK, BAKONY) 1 KARSZTFEJLŐDÉS XI. Szombathely, 2006. pp. 153-170. GEOFIZIKAI VIZSGÁLATOK FEDETT KARSZTON (HOMÓD- ÁROK, BAKONY) 1 SZALAI SÁNDOR 2 -VERESS MÁRTON 3 -NOVÁK ATTILA 2 -SZARKA LÁSZLÓ 2 2 MTA Geodéziai és Geofizikai

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

Miskolc Avas Északi terület Geofizikai mérések geotechnikai jellegű következtetések

Miskolc Avas Északi terület Geofizikai mérések geotechnikai jellegű következtetések HÁROMKŐ Földtani és Geofizikai Kutató Betéti Társaság H-319 Miskolc, Esze Tamás u. 1/A Tel/fax: 4-3 2, -3 28, mobil. 0-30-423 E-mail: bucsil@t-online.hu, Honlap: www.haromko.hu Bucsi Szabó László* - Gyenes

Részletesebben

Paleokarsztos sasbércek felszínfejlődése a Bakony Hajag Papod hegycsoportjában

Paleokarsztos sasbércek felszínfejlődése a Bakony Hajag Papod hegycsoportjában Földrajzi Értesítő XL. évf. 1991.1-2. füzet, pp. 147-160. Paleokarsztos sasbércek felszínfejlődése a Bakony Hajag Papod hegycsoportjában VERESS MÁRTON Részben fedett paleokarsztos térszíneken képződő kőzethatárok

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében

Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében Juhász Ágoston tudományos

Részletesebben

Felszínfejl. idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió

Felszínfejl. idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió Közép-Szibéria Felszínfejl nfejlődés A megfiatalodott ősi Közép-SzibK Szibéria Előid idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió - kambrium: konglomerátum, homokkő, mészkő, dolomit

Részletesebben

A RÓZSADOMBI-TERMÁLKARSZT FELSZÍNI EREDETŰ VESZÉLYEZTETETTSÉGE

A RÓZSADOMBI-TERMÁLKARSZT FELSZÍNI EREDETŰ VESZÉLYEZTETETTSÉGE A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 77. kötet (2009) A RÓZSADOMBI-TERMÁLKARSZT FELSZÍNI EREDETŰ VESZÉLYEZTETETTSÉGE Kiss Klaudia 1, Fehér Katalin 2 'geográfus hidrológus, doktorandusz

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 201. október 1. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

TERMÉSZETI ÉS ANTROPOGÉN HATÁSOKRA VÉGBEMENŐ TÁJVÁLTOZÁSOK VIZSGÁLATA A BAKONYBAN

TERMÉSZETI ÉS ANTROPOGÉN HATÁSOKRA VÉGBEMENŐ TÁJVÁLTOZÁSOK VIZSGÁLATA A BAKONYBAN Földrajzi Közlemények 2014. 138. 2. pp. 89 106. TERMÉSZETI ÉS ANTROPOGÉN HATÁSOKRA VÉGBEMENŐ TÁJVÁLTOZÁSOK VIZSGÁLATA A BAKONYBAN MÓGA JÁNOS SZABÓ MÁRIA MARI LÁSZLÓ BORSODI ANDREA KÉRI ANDRÁS KNÁB MÓNIKA

Részletesebben

ÜLEPEDÉS- ÉS VÍZSZINTCSÖKKENÉS SEBESSÉGÉNEK VISZONYA SZUSZPENZIÓKBAN

ÜLEPEDÉS- ÉS VÍZSZINTCSÖKKENÉS SEBESSÉGÉNEK VISZONYA SZUSZPENZIÓKBAN KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. 147-158. ÜLEPEDÉS- ÉS VÍZSZINTCSÖKKENÉS SEBESSÉGÉNEK VISZONYA SZUSZPENZIÓKBAN THE RELATION BETWEEN THE VELOCITIES OF SEDIMENTATION AND OF WATER TABLE DECREASE IN

Részletesebben

A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése

A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése 1. A kutatás körülményei, személyi kérdései, előrehaladása A négyéves OTKA-kutatás 2003 elején kezdődött. 2003-ban a projekt alapvető részét

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

Jellegzetes hegy(lejtõ)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben

Jellegzetes hegy(lejtõ)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben Jellegzetes hegy(lejtõ)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben Dr. Hevesi Attila Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék A Bükk É-i hegylábfelszínének, Bükkhátnak és az Upponyi-hegység

Részletesebben

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló 1 Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1 Településhálózati összefüggések A település az Aszódi Járáshoz tartozik. A település Aszód és Gödöllő vonzáskörzetébe tartozik. 1.2 A területfejlesztési

Részletesebben

BAZALTLÁVA BARLANGOK MORFOGENETIKAI TÍPUSAI IZLANDON

BAZALTLÁVA BARLANGOK MORFOGENETIKAI TÍPUSAI IZLANDON Karszt és Barlang 2006.I-II.. p. 19-32. Budapest 2007 Gadányi Péter BAZALTLÁVA BARLANGOK MORFOGENETIKAI TÍPUSAI IZLANDON ÖSSZEFOGLALÁS Izlandon, a bazaltlávában fellelhető barlangoknak eddig 9 morfogenetikai

Részletesebben

Martonné Erdős Katalin

Martonné Erdős Katalin Egy szakmai életút eredményei és helyszínei A DÉLI-BÜKK KÖZÉPSŐ RÉSZÉNEK FELSZÍN- ÉS VÖLGYFEJLŐDÉSI PROBLÉMÁI Martonné Erdős Katalin Doktori értekezés Debrecen, 1972 (részlet) Debreceni Egyetem, Tájvédelmi

Részletesebben

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN Vágó János PhD hallgató, Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 1. A Bükkalja miocén kori vulkáni képződményei A Bükkalja

Részletesebben

Kutatási jelentés A Bakonyi barlangkutató Egyesületek Szövetsége Baglyas 1. sz. víznyelőbarlangban 2004-2005-ben végzett munkájáról

Kutatási jelentés A Bakonyi barlangkutató Egyesületek Szövetsége Baglyas 1. sz. víznyelőbarlangban 2004-2005-ben végzett munkájáról 1 BAKONYI BARLANGKUTATÓ EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE 8200 Veszprém Jutasi út 9/ 8. 7/19. tel: 70/3828-9 Balatoni Nemzeti Park Igazgatósága 8229 Csopak, Kossuth u. 16. Korbély Barnabás barlangtani felügyelő Tárgy:

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő. 1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

Nagyvisnyó Sporttábor

Nagyvisnyó Sporttábor Nagyvisnyó Sporttábor Augusztus 17. Indulás: I. csoport 9.00 II. csoport 10.30 Tisza tavi hajókirándulás-poroszló Közös túra a Dédesi várromhoz 5 600 m (oda-vissza) kb. 2,5 óra Augusztus 18. A túra hossza:

Részletesebben

1 9 7 4. É V I T Á B O R T E V É K E N Y S É -

1 9 7 4. É V I T Á B O R T E V É K E N Y S É - M H T Borsodi Csoport Hidrogeológiai Szakosztálya M K B T Észak magyarországi Területi Osztálya, Miskolc, Szemere u. 40 J E L E N T É S A Z " A Q U A E X P E D I C I Ó " 1 9 7 4. É V I T Á B O R T E V

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata.

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata. Farkas Geotechnikai Szakértői és Laboratóriumi KFT Farkas Geotechnikai Kft. SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról Megbízó: Készítette: Geotechnikai vezető tervező, szakértő

Részletesebben

Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége

Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége A földfelszín kb. 30 %-át a szél alakítja A defláció feltételei: éghajlati növényzeti földtani domborzati Összehasonlítható a vízerózióval hasonlóság:

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 949-963

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 949-963 Végh Tamás 1 Horváth Erzsébet 2 VÖLGYFEJLŐDÉSI VIZSGÁLATOK A DUNAKÖMLŐD-PAKSI-LÖSZHÁTON BEVEZETÉS A Dunakömlőd-Paksi-löszhát kitüntetett szerepet tölt be a hazai negyedidőszaki kutatásokban. A Paksi Téglagyár

Részletesebben

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny

Részletesebben

Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programból 2007 2013 támogatott projekt

Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programból 2007 2013 támogatott projekt Megbízó: Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) HURO/0801/047 Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor területén, a határon átnyúló felszín alatti víztest hidrogeológiai viszonyainak, állapotának

Részletesebben

A hétvégi vihar ismertetése

A hétvégi vihar ismertetése A hétvégi vihar ismertetése Zivatarlánc Szupercella Dió nagyságú jég Tuba Tornádó Jégeső Villámok Tatabánya Pécs felett Pécs felett Csontváry u. szombat 20:10 Köszönöm a kitartó figyelmet! ;) Készítette:

Részletesebben

VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA

VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA 2014 Miskolc Kiadó: Miskolci Egyetem Földrajz Geoinformatika Intézet Szerkesztette: Kóródi Tibor Sansumné Molnár Judit Siskáné Szilasi Beáta Dobos Endre ISBN

Részletesebben

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés Magyarország tájtípusai és tájai Bevezetés A földrajzi táj fogalma A táj a földfelszín egy konkrét részlete, amely szerkezete és működése alapján egy egységet alkot, és ez jól látható módon is elkülöníthetővé

Részletesebben

KARSZTMORFOLÓGIAI ELEMZÉSEK KÜLÖNBÖZŐ LÉPTÉKŰ DIGITÁLIS DOMBORZATMODELLEK ALAPJÁN

KARSZTMORFOLÓGIAI ELEMZÉSEK KÜLÖNBÖZŐ LÉPTÉKŰ DIGITÁLIS DOMBORZATMODELLEK ALAPJÁN KARSZTMORFOLÓGIAI ELEMZÉSEK KÜLÖNBÖZŐ LÉPTÉKŰ DIGITÁLIS DOMBORZATMODELLEK ALAPJÁN Bevezetés Telbisz Tamás 1 A természetföldrajzi és felszínalaktani kutatásokban jelenleg az anyagvizsgálati módszerek fejlődése

Részletesebben

Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon

Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon Balla Dániel 1 Kovács Zoltán 2 Varga Orsolya Gyöngyi 3 Zichar Marianna 4 5 1 PhD hallgató, Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi

Részletesebben

Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén

Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén Hernádi Béla*, Lénárt László**, Czesznak László***, Kovács Péter****,, Tóth Katalin*, Juhász Béla***** * MERT ZRt, Bükkábrány, hernadib@t-online.hu;

Részletesebben

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN Hoyk Edit 1 Bevezetés A Mecsek hegység nyugati részén, az Abaliget-Orfű-Mánfa-Tubes-Misina-Jakab-hegy

Részletesebben

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA 1. Ausztrália határai: NY: Indiai-óceán - Afrikától É: Timor-tenger, Arafura-tenger - Óceánia szigeteitől K: Nagy-korallzátony, Csendes-óceán - Amerikától D: Indiai-óceán

Részletesebben

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26.

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Meteorológia a vízügyi ágazatban Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Az időjárás figyelése mérési adatok, távmérés, intenzív megfigyelések Az

Részletesebben

EVEREST TREK SPORT CLUB

EVEREST TREK SPORT CLUB EVEREST TREK SPORT CLUB Szilvássy Andor barlangkutató csoport 2000. évi JELENTÉSE Évközben a barlangban érdemi munkát nem végeztünk, csak a vízszivárgást ellenőriztük két alkalommal, illetve terepbejárásokat

Részletesebben

Időjárási ismeretek 9. osztály

Időjárási ismeretek 9. osztály Időjárási ismeretek 9. osztály 6. óra A MONSZUN SZÉLRENDSZER HELYI IDŐJÁRÁSI JELENSÉGEK: - HELYI SZELEK - ZIVATAROK A monszun szélrendszer A mérsékelt övezeti ciklonok és időjárási frontok megismerése

Részletesebben

Világörökségek a föld mélyében

Világörökségek a föld mélyében Az Aggteleki-karszt barlangjainak bemutatása nemzetközi összehasonlításban avagy Világörökségek a föld mélyében Magyar Nemzeti Parkok Hete Bódvaszilas 2012.06.15 Egri Csaba VM A Világörökséggé nyilvánított

Részletesebben

Tájfutó elméleti ismeretek 2 Kis gödör

Tájfutó elméleti ismeretek 2 Kis gödör Ellenőrző kérdések. Mit jelöl a térképen? Kis sziklatömb Tájfutó elméleti ismeretek Kis gödör 4. foglalkozás Kis domb Ellenőrző kérdések. Milyen tereptárgy volt a 6-os pont? Domb Gödör Szárazárok Ellenőrző

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

Jósvafői Helytörténeti Füzetek

Jósvafői Helytörténeti Füzetek Gondolatok a Kutatóállomás lehetséges jövőjéről, a következő 50 évről - Szablyár Péter - (részletek egy 1998-ban készült tanulmányból) A Kutatóállomás lehetséges helye és szerepe egy a Világörökség listán

Részletesebben

Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat

Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Természetvédelmi és vadgazda mérnök BSc szak, nappali tagozat 2010/11-es tanév 1. félév A Nyugat-magyarországi peremvidék Enyhén-erősebben metamorfizálódottkőzetekből

Részletesebben

Kész Attila FOLYÓRENDŰSÉGI VIZSGÁLATOK A BORZSA VÍZGYŰJTŐ TERÜLETÉN. Bevezetés

Kész Attila FOLYÓRENDŰSÉGI VIZSGÁLATOK A BORZSA VÍZGYŰJTŐ TERÜLETÉN. Bevezetés Kész Attila FOLYÓRENDŰSÉGI VIZSGÁLATOK A BORZSA VÍZGYŰJTŐ TERÜLETÉN Bevezetés A kutatás mintaterületéül a Tisza utolsó máramarosi jobb parti mellékfolyójának (SOMOGYI 2002) vízgyűjtő területe szolgál.

Részletesebben

Jelentés a Lengyel-barlangban a 2008. évben végzett kutató munkáról

Jelentés a Lengyel-barlangban a 2008. évben végzett kutató munkáról GBTE-35/2009. Jelentés a Lengyel-barlangban a 2008. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly

Részletesebben

1. feladatsor megoldása

1. feladatsor megoldása megoldása 1. feladat I. Atlasz használata nélkül a) 1. Popocatépetl A: Mexikóváros 2. Vezúv B: Róma 3. Fuji C: Tokió 6 pont b) rétegvulkán/sztratovulkán c) közeledő/ütköző 2. feladat a) városok folyók

Részletesebben

Z ÁLLÓVIZEK FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA

Z ÁLLÓVIZEK FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA Z ÁLLÓVIZEK FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA A tengerek és tavak partvonala mentén különleges morfológiai tulajdonságú sáv jelölhető ki, amelynek változó szélessége az állóvíz szintváltozásainak (pl. árapály) mértékétől

Részletesebben

VITA. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről

VITA. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről VITA Földrajzi Értesítő XLIV. évf. 1996. 1-2.füzet, pp. 172-176. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről ERDÉLYI MIHÁLY 1964 tavaszán Bécsben az Osztrák

Részletesebben

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés FOGALMAK Hidroszféra óceán: tenger: hatalmas kiterjedésű, nagy mélységű, önálló medencével és áramlási rendszerrel rendelkező állóvíz, mely kontinenseket választ el egymástól. Közepes mélységük 3900 m,

Részletesebben

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július Kutatási jelentés Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák 2009. június-július A Szádvárért Baráti Kör sikeres, az NKA Régészeti és Műemléki Szakkollégiumához benyújtott

Részletesebben

7. TK. Felszín alatti vizek. megcsapolódása, vízkivétel a felszín

7. TK. Felszín alatti vizek. megcsapolódása, vízkivétel a felszín Bevezetés a hidrogeológiába Kreditkód: gg1n1k34 Földtudomány és környezettudomány BSc 3. szemeszterben meghirdetett kurzus 7. TK. Felszín alatti vizek természetes utánpótlódása és megcsapolódása, vízkivétel

Részletesebben

137. évfolyam, 1. szám

137. évfolyam, 1. szám 137. évfolyam, 1. szám 2013 Földrajzi Közlemények A Magyar Földrajzi Társaság tudományos folyóirata Geographical Review Geographische Mitteilungen Bulletin Géographique Bollettino Geografico Географические

Részletesebben

A Nyugati-Mecsek Tájvédelmi Körzet vízkészleteinek minősítése

A Nyugati-Mecsek Tájvédelmi Körzet vízkészleteinek minősítése A Nyugati-Mecsek Tájvédelmi Körzet vízkészleteinek minősítése LÓCZY DÉNES 1 Bevezetés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságon régóta folynak a Nyugati-Mecsek Tájvédelmi Körzet kialakítását célzó munkálatok,

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG KIALAKULÁSA Zala folyótól a Dunakanyarig Középidő sekély tengereiben mészkő és dolomit rakódott le. Felboltozódás Összetöredezés Kiemelkedés (a harmadidőszak végén) Egyenetlen

Részletesebben

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE 1) A Föld kialakulása: Mai elméleteink alapján a Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Kezdetben a Föld izzó gázgömbként létezett, mint ma a Nap A gázgömb lehűlésekor a Föld

Részletesebben

A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA. Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis HORVÁTH FERENC

A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA. Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis HORVÁTH FERENC A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis Akadémiai doktori értekezés tézisei HORVÁTH FERENC Budapest 2007 I. A kutatás célja és tematikája A kutatásokat összefoglaló

Részletesebben

A holocén felszínfejlődési folyamatok rekonstrukciója Magyarországon 1

A holocén felszínfejlődési folyamatok rekonstrukciója Magyarországon 1 Földrajzi Értesítő 2002. LI. évf. 1-2. füzet, pp. 31-39. A holocén felszínfejlődési folyamatok rekonstrukciója Magyarországon 1 LOVÁSZ GYÖRGY 2 The reconstruction of holocene géomorphologie processes in

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter PhD ÉRTEKEZÉS Szabó Annamária Eszter MISKOLC 2009 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Szabó Annamária Eszter A kulturális örökség joga (PhD értekezés

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

16. Veszélyt jelző táblák

16. Veszélyt jelző táblák 16. Veszélyt jelző táblák (1) A veszélyt jelző táblák: a) Veszélyes útkanyarulat balra (64. ábra), Veszélyes útkanyarulat jobbra (65. ábra); 64. ábra 65. ábra b) Egymás utáni veszélyes útkanyarulatok ;

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

TISZADOB NAGYKÖZSÉG TÁJHASZNOSÍTÁSI KONFLIKTUSAINAK ELEMZÉSE TERÜLETRENDEZÉSI TERV ALAPJÁN

TISZADOB NAGYKÖZSÉG TÁJHASZNOSÍTÁSI KONFLIKTUSAINAK ELEMZÉSE TERÜLETRENDEZÉSI TERV ALAPJÁN DEBRECENI EGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS TECHNOLÓGIAI KAR TISZADOB NAGYKÖZSÉG TÁJHASZNOSÍTÁSI KONFLIKTUSAINAK ELEMZÉSE TERÜLETRENDEZÉSI TERV ALAPJÁN TANULMÁNY.: Táj- és Környezetvédelmi Tervezés c. tantárgyhoz

Részletesebben