5. Előadás Tereptan, domborzattan. Tereptan, domborzattan. Terep: a Föld felszíne a rajta lévő természeti és mesterséges tereptárgyakkal együtt.

Átírás

1 Térképismeret ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc Török Zsolt, Draskovits Zsuzsa ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék 5. Előadás Tereptan, domborzattan Terep: a Föld felszíne a rajta lévő természeti és mesterséges tereptárgyakkal együtt. A terep ábrázolása: a síkrajz és a domborzatrajz elkészítése Tereptan, domborzattan A LEJTŐ K OSZTÁLYOZÁSA Minden terepidom kiindulása a lejtő. Bármelyik két adat ismeretében a többi kiszámítható. Alakjuk szerint sík-egyenes domború homorú Lejtőszögük szerint állandó lejtőszögű behajló kihajló hullámos 1

2 A terepfelszín jellemző vonalai: - a legrövidebb lejtő iránya, - a rövid vízszintesek összessége a nyugalomban lévő víz felszínével párhuzamos vonalak, - idomvonalak: vízválasztó vonal vízgyűjtő vonal. Idomváz Pontvázlat + idomvonalak = idomváz Ezt kiegészítjük a rövid vízszintesekkel és az esésvonalakkal. Ez képezi a szintvonalterv alapját. Az idomvonalak vázlatának tartalmaznia kell - a terep domborzatának összes főbb idomvonalát; - a normál esésvonalakat; - a lejtőátmeneti vonalakat; - néhány jellemző csapásvonalat; - az idomok jellegzetes lapjait és pontjait (pihenők, nyergek stb.); valamint - a kótált pontok helyét és számát. 2

3 A terepviszonyok hiteles ábrázolása érdekében a domborzat három meghatározó összetevőjére kell alapvetően figyelmet szentelni: Relatív és abszolút magassági adatok; Lejtősségi viszonyok; A domborzat fő és részletidomai. Vízválasztó idomok Kúp Hegyhát Pihenő Nyereg Lejtőkúp 3

4 Völgy, teknő Metsződés Horhos, vízmosás Garmada Vízgyűjtő idomok Részletidomok Tereplépcső Hegyorr Terepfok Borda Hordalékkúp, hordalékhant Lyuk, töbör, gödör, zsomboly, szikla Kúp Olyan terepidom, ahol a terep egy pontjából (kúppont) a terep minden irányba esik. A kúppont a meredekebb oldalhoz van közelebb. A kúppont körül általában egy vízszintesebb tereprész található, majd a terep meredeken esik. 4

5 Hegyhát Olyan terepidom, amely egy irányban emelkedik és három irányban esik. Lehet: - széles, lapos, - domború, - keskeny, -éles. 5

6 Pihenő Ha a hátvonalon olyan szakasz következik, ahol a hát esése megtörik és közel vízszintessé válik, akkor alakul ki a pihenő. A közel vízszintes lap a pihenő lap. Pihenő l = pihenőlap p = pihenőpont sz= szegélyvonal S = sarokpontok 6

7 Nyereg Ahol a terep a hátvonal mentén két irányban emelkedik, két irányban esik, ott nyereg alakul ki. A nyeregpont (legmélyebb) mindig a meredekebb oldalhoz van közelebb. Mindig páros számú sarka van. A nagy méretű nyerget hágónak nevezzük. 7

8 Lejtőkúp A lejtőkúp a pihenő túlfejlett változata, amikor a pihenőlap kissé emelkedni kezd és a pihenő felbomlik egy nyeregre és egy kúpra. Nyereg és lejtőkúp p = nyeregpont sz = szegélyvonal á = átló l = nyereglap S = sarokpontok 8

9 Teknő, völgy A kisebb a teknő, a nagyobb a völgy. A terep a teknővonal egy pontjától 3 irányban emelkedik és 1 irányban esik. Lehet: - széles talpú, - ívelt talpú, - keskeny talpú, - éles talpú. 9

10 Völgytípus Sematikus rajz Szintvonalas kifejezés Szakadékszerű völgy: állékony kőzetek között alakulhat ki, oldalai 45 -nál meredekebbek, így szintvonalakkal általában nem ábrázolható. A völgyvonal futását kisebb-nagyobb lépcsők szakítják meg. Élestalpú völgy: kihajló meredek (35 ~45 ) v alakú lejtők határolják. A völgytalp nem ismerhető fel, a szegélyvonalak megegyeznek a völgyvonallal. Lépcsők ritkán szakítják meg a völgyvonal futását. Keskenytalpú völgy: oldalai kevésbé meredekek, keskeny völgytalppal rendelkezik. A völgyvonal és a szegélyvonalak jól felismerhetők, a szegélyvonalak közel párhuzamosak a völgyvonallal. Szélestalpú völgy: általában behajló oldalú lejtők határolják. A szegélyvonalak könnyen felismerhetők, a völgyvonal már kevésbé. Szegélyvonalai közel párhuzamosak a völgyvonallal. Lapostalpú völgy: a völgytalp közel sík, az oldalak behajló lejtők. A szegélyvonalak jól, a völgyvonal nehezen, v. egyáltalán nem ismerhető fel meg. Az esetleges vízfolyás a szegélyvonalak között kanyargós vonalvezetésű. Metsződés Olyan teknő, amelynek nincs talpa és a fenékvonalnál a kihajló lejtők hegyesszögben, V-alakban találkoznak. 10

11 Horhos, vízmosás A horhos a lefolyó víz által a talajba vájt széles és mély, meredek, omladékos falú terepidom. Esetenként 10 m mély is lehet. A vízmosás a teknő vagy metsződés fenekén keletkező árok, a széle általában omladékos. A metsződések éles fenékvonalú vízgyűjtő idomok. A vízmosások a teknő alján található vonalas erózió mélyítette árkok. A horhos puha, laza, mállékony kőzeteken az oldalakon időszakosan lefolyó csapadékvíz által formálódó idom. Fenékvonala jellemzően kiszélesedett, lapos, lépcsőkkel szabdalt. Peremvonalai élesek, a köztük lévő távolság gyakran kisebb, mint a fenékvonal szélessége. 11

12 Részletidomok Tereplépcső Lejtőkön található idom, a lejtő irányára lehet merőleges, vagy azzal valamilyen szöget zár be. Lépcsőszerűen helyezkedik el. Általában megírják a relatív magasságát. A nagyméretű idomot terepfüggönynek nevezik. 12

13 Hegyorr Az oldalhátból kiugró, pihenőszerű idom. Pihenőlapja közel vízszintes. Rendszerint ott alakul ki, ahol a víz felszínalakító munkája ellenállóbb kőzetbe ütközik. Pontszerű idom. Terepfok Hasonló a hegyorrhoz, de annál szélesebb a pihenőlapja. 13

14 Borda Keskeny, éles hátú gerinc, rendszerint a lejtő irányába halad. Vonalas idom tereplépcső hordalékhant hordalékkúp Részletidomok Lejtőirányra nem merőleges lerogyással, csuszamlással vagy folyóvízi erózióval keletkező törés. Létrejöhet emberi beavatkozással is, fésűsfogazásos jelölésének színe ekkor a szintvonalaktól eltérő (fekete). A többméteres nagyságú tereplépcsőt terepfüggönynek is nevezik (66. ábra). Laposabb területekre érkező, nagy munkavégző képességgel rendelkező vízfolyások aljában található, ahol a folyóvíz hordaléka legyezőszerűen szétterül. Gyakran igen nagy kiterjedésű (>100 km) is lehet. A hant idomvonalakkal meghatározható. A hordalékhant túlfejlődésével keletkezik úgy, hogy a vízgyűjtő saját hordalékába vágódik, hátat és kúpot hozva létre. A kúp oldalai kevésbé meredekek mint az eredő hegyhát és a völgyfenék. Idomvonalakkal és a kúpponttal meghatározható terepfok hegyorr borda Részletidomok A terepfok (vagy más néven párkány) a pihenő speciális változata. Nem a gerincvonalon, hanem a hát oldalán található. Pihenőlapja igen rövid, a sarokpontjaiból vízgyűjtő idomvonalak indulnak. Meghatározása a pihenőhöz hasonlóan történik. Kialakulása a hát oldalán előforduló keményebb kőzetek lassú lekopására vezethető vissza. A terepfoktól eltérően pihenő-lapjától nem indulnak vízgyűjtő idomvonalak és valódi sarokpontjai sincsenek. A hegyorr alatt a terep lejtése visszaáll. A hátoldal lejtésével többnyire megegyező irányban futó keskeny gerinc. Keletkezése hasonló a hegyorrnál leírtakhoz, itt viszont az állékonyabb kőzet iránya megegyezik a lejtő irányával. Oldalai inflexiós vonalakkal meghatározhatók. 14

15 Lyuk, töbör, szikla, kőtömb A lyuk a terep felszínén található zárt, más vízgyűjtő idomhoz nem csatlakozó képződmény. Nagyon változatos, a karszt területek jellemző idomai. Az aknaszerű (karsztos) képződmény a zsomboly. Völgyszerű, zárt a dolina. Kerek a töbör. Egyedülálló szikla: jelkulcsi elemmel ábrázoljuk. Sziklarajz 15

16 Magyarország domborzattani tájtípusai Síkság Síkság Homokbuckás vidék Hullámos vidék Dombvidék Árkolt vidék Alacsony hegység Középhegység Karszt Olyan terep, ahol a domborzat viszonylagos magasságkülönbsége 10 m- nél nem nagyobb és a lejtőszög nem haladja meg a 2 fokot. Síkság-típusok: Művelt száraz: Sűrűn lakott, úthálózata sűrű, mg-a fejlett, tanyák, majorok, puszták, szabályos rendszerű dűlőutak hálózzák be. Az utakat helyenként fasorok szegélyezik. Pl. Csongrád, Békés Síkság-típusok Művelt nedves: Terepfedezete sűrű, árkok, csatornák, töltések, fasorok, kerítések szabdalják. Úthálózata fejlett, sűrűn lakott, a helységeket épített utak kötik össze. Pl. Kis- és Nagy Sárrét, Sárrét 16

17 Síkság-típusok Műveletlen száraz: Szikes talaj, futóhomok, kavics-puszták, vízhiány jellemzi. Lakossága és úthálózata gyér. Jól járható. Pl. Hortobágy Síkság-típusok Műveletlen nedves: Vizenyős, mocsaras, lápos, ingoványos, posványos terület, nádasok, egészségtelen klíma, ritka úthálózat és gyér lakosság jellemzi. Pl. Kis-Balaton, Ecsedi-láp, Hanság 17

18 Homokbuckás vidék A viszonylagos magasságkülönbség m, de néha meghaladhatja az 50 m-t is. A szél a laza homokot változatos formákra alakítja, amelyek az uralkodó szélirányba rendeződnek. A tájékozódás nehéz az ilyen terepen, mert a térképek a sok apró buckát összevontan ábrázolják. Pl. Duna Tisza köze, Nyírség. Hullámos vidék Átmenet a síkság és a dombvidék között. Hosszan elnyúló, enyhe lejtőjű hátak sorozata. A relatív magasságkülönbség m. Talaja homok, lösz vagy agyag. Pl. Bakonyalja, Vértesalja, Bársonyos. 18

19 Dombvidék A viszonylagos magasságkülönbség max. 100 m. A lejtők enyhék, a völgyek teknőszerűek, aljuk sok helyen vizenyős. Hosszan elnyúló dombok, dombcsoportok jellemzik. Művelt területek, szántók, legelők, szőlő, gyümölcsösök. Az úthálózat fejlett és jó minőségű, sűrű a településhálózat. A talaj leginkább agyagos, kavicsos. Pl. Somogyi-dombság, Tolnai-dombság Árkolt vidék Széles, lapos hegytetők és mélyen bevágott völgyek jellemzik. A relatív magasságkülönbség max. 100 m. Művelt területek és rétek váltakoznak, a települések a völgyekben vagy a hegyoldalakban találhatók. Antropogén térszín. Csak a Mezőföld tartozik ide. 19

20 Alacsony hegység A magasságkülönbség m, a tengerszint feletti magasság max. 600 m. Legömbölyített hegytetők, teknő- és árokszerű völgyek egyaránt megtalálhatók. Közepesen művelt terület, lomblevelű erdők tarkítják. A települések a völgyekben találhatók, tanya, major kevés van. Kisebb ipartelepek, bányák, kőfejtők előfordulnak. Vízben gazdag, úthálózata fejlett. Pl. Cserhát, Cserehát Középhegység A relatív magasságkülönbség m, az abszolút magasság m. Szerteágazó, nagyobbrészt keskeny, részben legömbölyített hegyhátak és erősen tagolt hegytetők, mélyen bevágott völgyek, meredek lejtők jellemzik. Legnagyobbrészt erdők borítják, kaszálók, legelők. Helyenként sziklás, köves terület. Forrásokban, folyóvizekben bővelkedik. Az épített utak és települések a nagyobb völgyekben találhatók. Ipartelepek, erdészlakok, szénégetők, menedékházak. 20

21 Karszt A mészkőfelszínek különösen jellegzetes formái találhatók itt. A víz oldó hatása következtében lyukak, töbrök, barlangok, zsombolyok keletkeznek. Gyakoriak a meredek sziklafalak, sziklalépcsők, szurdokok. Termőföld a töbrök, dolinák alján található. A magasabb térszíneken vízhiány lép fel, a források a hegylábaknál fakadnak. Úthálózata változó, az épített út viszonylag ritka. Nehezen járható. Pl. Aggteleki-karszt. Kartometria Mérések a térképen Vetületek felismerése hosszúságkülönbség mérése körív meghatározása Távolságmérések egyenes szakaszok meghatározása görbe vonalak meghatározása Területmérés elemi részekre bontás területmérés Szögmérés Metszetszerkesztés 21