Ez további 5 nk-nak megfelelő mész feloldására elegendő keveredési vonal

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ez további 5 nk-nak megfelelő mész feloldására elegendő keveredési vonal"

Átírás

1 BARLANGFÖLDTAN

2 Főbb érintett témakörök A víz útja a karsztban A korrózió, különös tekintettel a keveredési korrózió jelentősége a karsztok fejlődésében A karsztok k tipizálása, A és B típusú karsztok k Felszín alatti karsztformák, jellemző karsztbarlangok Ak karsztokon k túl a barlangképződés egyéb lehetőségei A barlangi kitöltések és ásványkiválások A barlangok pusztulása

3 A víz útja a felszíntől a forrásokig

4 Legfontosabb fogalmak Vadózus (beszivárgási) zóna - leszálló karsztvízöv korróziós ó B-zóna (epikarszt) gravitációs A-zóna Epifratikus öv (átlagos és maximális karsztvízszint között) Freatikus zóna (támaszkodó karsztvízöv) karsztvízszint (átlagos; maximális, minimális - karsztvízszintingadozás öve vagy dinamikus tartalékkarsztvíz öve) aktív karsztvízcirkuláció k ió zónája (karsztvízlencse) inaktív mélykarszt (ha van) mélykarszt (ha van)

5 Keveredési korrózió C B Lényege: yg két, külön-külön mészben telített karsztvíz összekeveredésük után újból oldóképessé válik Oka: a mész oldásához szükséges összes CO 2 (kötött+tartozékos) exponenciálisan nő a keménységgel Példa: A-oldat: mésztartalom 20 nk CO 2 -tartalom: 220 mg/l (K: 150, T: 70) B-oldat: mésztartalom 50 nk CO 2 -tartalom: 1640 mg/l (K: 375, T: 1265) A A és B 1:1 arányú keveredése esetén: C mésztartalma: 35 nk (20 és 50 átlaga) CO 2 -tartalma: 930 mg/l (220 és 1640 átlaga) DE 35 nk oldatban tartásához csak 700 mg/l CO 2 szükséges, tehát van 230 mg/l szabad CO 2 -nk Ez további 5 nk-nak megfelelő mész feloldására elegendő keveredési vonal

6 Karsztok tipizálása áá I.

7 Karsztok tipizálása II. (Hevesi A. 1991)

8 Vízbevétel szerinti tipizálás (Jakucs L. 1971) A-típusú, vagy autogén karszt (vízbevétel csak a direkt csapadékból származik):

9 Karsztos üregképződés Elsődleges üregképződés: : felszín közelében mérsékelt övben ez 5-20 m - epikarszt (karrok, dolinák), kisebb barlangok, zsombolyok Másodlagos üregképződés: : keveredési korrózió, a karsztvízlencse alsó határfelületén víz alatti oldás, kör vagy ovális keresztmetszet nagyobb üregek, köztük szűkületek víztelenedésükhöz a karsztvízszint süllyedése (hegység emelkedése vagy erózióbázis süllyedése) szükséges Egyéb: tektonizmus, hévizek

10 Elsődleges és másodlagos üregképződés

11 Karsztvízszintsüllyedés hatása (hegység emelkedése vagy erózióbázis süllyedése)

12 B-típusú vagy allogén karszt nemkarsztos területről is érkezik hozzáfolyás (pl. patak): víznyelő

13

14 A batükaptúra folyamata

15

16

17

18 B-típusú üregképződés Jelen lehet itt is minden A-ra jellemző folyamat, illetve forma, de: Legtipikusabb: a víznyelőtől a forrásig tartó B- típusú átfolyó (patakos) barlang, szabad légtérrel és áradások idején jelentős hordalékszállítással és erózióval nem feltétlenül járható végig: víznyelőbarlangok, forrásbarlangok

19

20 Aggteleki-karsztkarszt

21

22 Nyugat-mecseki-karsztkarszt

23 Karsztvízszintsüllyedés hatása (hegység emelkedése vagy erózióbázis süllyedése) forrásszintek (relatív) süllyedése -Y-zóna emeletes barlangrendszerek kialakulása autogén jelleg erősödése: magasba emelkedő (maradó?) mészkőplatók ponorok inaktívvá válása morfológiai változások (ellenesésű völgyszakaszok)

24

25

26

27 Vízjárás: A- és B-típusú karsztforrások A: kiegyenlítettebb, pusztító árvizek nem jellemzőek B: felszíni csapadékra sokkal érzékenyebben ék reagál - nagy árvizek Hordalékszállítás: A: szilárd hordalék minimális, i viszont oldott mészben telített (mésztufa) B: sok szilárd hordalékot szállíthat, és mészben telítetlen

28 Jellemző felszín alatti karsztformák karsztbarlang: forrásbarlang, víznyelőbarlang, átmenő barlang, hévizes barlang, zsomboly, emeletes barlang, aktív járat, inaktív járat, akna, kürtő, szifon

29 Patakos barlangok

30 zsombolyok, aknabarlangok tektonikusan preformált hévizes barlangok

31 Zsombolyok kialakulása a zsomboly nem pusztán a forma megjelölése (függőleges g barlang, aknabarlang), hanem genetikai fogalom számos képződési elmélet van/volt: Kessler Hubert klasszikus zsombolyképz. elmélete (1932) Kósa A csak oldódás Müller P. Sárvári I. 1971, Szenthe I. 1971, Takácsné B. K. 1998, Nyerges A Baron, I (jellemzői: harangaknák, közöttük szűkületek, a felszínre max. felnyílnak, a felszíni morfológiával látszólag nincs kapcsolat, közel függőleges befogadó kőzetrétegek)

32 Ivo Baron, 2002: - réteglapon leszivárgó csepegő vizek szerepe

33

34 Hévizes barlangok tektonikus preformáltság hőlift effektus Szemlő-modell modell (Kraus S., 1993) Jellemzői: labirintusos alaprajz, korróziós gömbfülkék, gazdag ásványkiválások

35 Ahőlift-elv és a budai-hegységi példa

36

37 jellemző szelvénytípusok meander, álfenék, álmennyezet, tükörképi és meanderszínlők

38 A karsztokon túlmenően barlangképződésről ől általában láb A barlang definíciója: A Föld szilárd kérgében é természetes úton kialakult legalább 2 m hosszú üreg, amely ember számára á is járható méretű ű (rókalyuk, gleccserhasadék NEM barlang) minden barlang ex lege védett (1996. évi LIII. törvény) mesterséges üregre is kiterjeszthetik a barlangokra vonatkozó törvényi szabályozást közhiteles nyilvántartás á (kataszter) van róluk (www.termeszetvedelem.hu)

39 A barlangok osztályozásának egyik módja a befogadó kőzet és a barlang korának az egymáshoz való viszonya alapján Szingenetikus barlangok: lávahólyag, lávacsatornabarlang (Izland, Hawaii) mésztufabarlang (Anna-bg, Tettye-mésztufabg) korallbarlangok gejzírbarlangok telérben képződött barlangok

40 lávacsatornabarlang korallbarlang mésztufabarlang

41 Posztgenetikus tik barlangok: korróziós, oldott barlangok eróziós barlangok tektonikus barlangok (Spirál-bg) áltektonikus, tömegmozgással létrejött barlangok (Csörgő-lyuk, Papp Ferenc-bg, Vasas-szakadék, szakadék, Damassa-szakadék, szakadék, Vadleány-lik) lik) deflációs (szélmarásos) barlangok kifagyásos (aprózódásos) barlangok gipszduzzadásos barlangok (Harz-hg, anhidrit -> gipsz, gp 33%-os térfogatnövekedés) komplex genetikájú barlangok

42 Korróziós és eróziós barlangok ld. A-típusú elsődleges és másodlagos üregképződés ld. B-típusú patakos átfolyó barlangok egyéb eróziós: abráziós barlangok egyéb korróziós: pl. hévizes barlangok: felszálló langyos vagy meleg karsztvizek, melyek agresszivitásukat i a keveredési korróziónak és/vagy vegyi összetételüknek köszönhetik (gömbfülkékben, ásványkiválásokban gazdagok)

43 Példa abráziós barlangra: Skócia, Staffa szigete, Fingal-barlang

44

45 Sókőzetek ő karsztosodása kősó: 250 g/l oldékonyság kevés barlang, de gazdag felszíni formakincs főleg karrmezők Sóvidék, Torda, Aknaszlatina (Kárpátalja)

46

47 Gipszkarsztok oldódás + duzzadás (anhidrit-gipsz) főleg száraz klímán (Appenninek, Líbia), de Harz- hegységben is legnagyobb gipszbarlangok: Podóliai-hátság, Optimista-barlang (200 km), Ozernaja- barlang (125 km) sajátos képződési feltételek Új-Mexikó, Fehér-sivatag (gipsz)

48 Waldschmiede-barlang, Harz-hg.:

49 Podóliai-gipszkarszt

50 Barlangi kitöltések Osztályozási lehetőségek: Képződési hely szerint: autochton allochton Halmazállapot szerint: légnemű: ű levegő, ő CO 2, H 2 S, CH 4, egyéb emberi hatásra: CH 4 4, NH 3 3, CO cseppfolyós: állóvíz, folyóvíz, csepegő-szivárgó szivárgó víz, kondenzációs víz szilárd kitöltések: autochton és allochton kőzetek és üledékek (omladék, kavics, homok, iszap, vályog, agyag), kiválások, jég, guanó, állati, emberi és növényi maradványok

51 A szilárd kitöltésekről: Autochton és allochton kőzetek és üledékek: autochton omladék akár hatalmas tömbök kavics eróziós barlangokban jellemző allochton hordalék, de lehet autochton is: pl. kavicsos üledékben vagy konglomerátumban (omladék!!!) kialakult barlangnál, vagy abráziós barlangban homok általában á behordott, de autochton is lehet (dolomitporlódás (Budai-hg, Cserszegtomaj) iszap, vályog, agyag: allochton, kivéve valódi barlangi agyag, mely oldási maradék

52 Kivá áláso ok I.

53 Kiválások II.

54

55

56

57 jég: a nyarakat is túlélő jégfelhalmozódás esetén jeges barlangról ról beszélünk, oka: zsákszerű barlang vagy 0 0 C alatti klímaterület (pl. magashegység) guanó: jelentős denevérkolóniára utal állati, emberi és növényi maradványok: számos információt hordozhatnak (fajok, ősember, pollenek klímarekonstrukció (pocokhőmérő), ő) vegetációrekonstrukció) t k ió)

58 A barlangok pusztulása üregfeltöltődés üregmegszűnés (beomlás, felszakadás)

59 Karsztvizek jelentősége többé-kevésbé kiegyenlített vízhozamok általában rendkívül tiszta rövid időn belül megújuló gravitációs úton érkező olcsó, jó minőségű ivóvíz MENNYISÉGI és MINŐSÉGI védelme is fontos Magyarországon: - Bükk, Aggteleki-karszt, karszt, Dunántúli-khg, Mecsek, stb. - számos város vízellátását biztosítják

60

61

62 Dunántúli-khg. karsztvize szén- és bauxitbányászat évtizedeken át tartó intenzív karsztvízkiemelés ki helyenként 100 m-t meghaladó vízszintcsökkenés 1990-től visszatöltődés

63

64 Felhasznált ábrák, diagramok forrásai: Jakucs L. 1971: A karsztok morfogenetikája. Akadémiai Kiadó Bp. Borsy Z. (szerk.)1993: Általános természetföldrajz. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. Hevesi A. 1991: Magyarország karsztvidékeinek kialakulása és formakincse II. - Földrajzi Közlemények CXV pp egyéb

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Karsztosodás Karsztosodás Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Az elnevezés a szlovéniai Karszt-hegységből származik. A karsztosodás

Részletesebben

Barlangföldtan. Barlang fogalma Föld szerkezete, ásványok, kőzetek Földtörténeti korbeosztás Karbonátos kőzetek

Barlangföldtan. Barlang fogalma Föld szerkezete, ásványok, kőzetek Földtörténeti korbeosztás Karbonátos kőzetek Barlangföldtan Barlang fogalma Föld szerkezete, ásványok, kőzetek Földtörténeti korbeosztás Karbonátos kőzetek Karsztosodás, karsztjelenségek Barlangok csoportosítása Barlangi kitöltések Barlangföldtan

Részletesebben

Recens karsztosodás Magyarországon

Recens karsztosodás Magyarországon A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Recens karsztosodás Magyarországon Veress Márton egyetemi tanár, dékán NYME Természettudományi Kar vmarton@ttk.nyme.hu A tanulmány

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

Interdiszciplináris tudomány győjtıhelyek. Állatok, emberek, bagolyköpet Cseppkövek megırzik a víz egykori összetételét Barlangi sár (aprózódás-mállás

Interdiszciplináris tudomány győjtıhelyek. Állatok, emberek, bagolyköpet Cseppkövek megırzik a víz egykori összetételét Barlangi sár (aprózódás-mállás Barlangtan (szpeleológia( szpeleológia) Interdiszciplináris tudomány győjtıhelyek Állatok, emberek, bagolyköpet Cseppkövek megırzik a víz egykori összetételét Barlangi sár (aprózódás-mállás egykori kızetek)

Részletesebben

Nyugat magyarországi peremvidék

Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat- magyarországi peremvidék ÉGHAJLATI és NÖVÉNYZETI sajátosságok alapján különül el, nem morfológiai különbségek alapján 7100 km² Határai: Kisalföld (É), Dunántúlikhg.,Dunántúli-dombvidék

Részletesebben

BARLANGFÖLDTAN (Molnár Péter)

BARLANGFÖLDTAN (Molnár Péter) BARLANGFÖLDTAN (Molnár Péter) Bevezetés A barlang a Föld szilárd kérgében természetes úton keletkezett, ember számára járható méretű üreg. Haladjunk visszafelé a fogalmak meghatározásával: üreg azaz találhatunk

Részletesebben

A karszt fogalma Minden olyan formát

A karszt fogalma Minden olyan formát KARSZTOK A karszt fogalma A Karszt hegység a Dinári-karszt északi része, amely a Juliai-Alpoktól húzódik az Una forrásáig. Minden olyan formát és jelenséget, ami a Karszt-hegységre jellemző, a kutatók

Részletesebben

A RETEK-ÁG (BARADLA-BARLANG) ÉS FELSZÍNI VÍZGYŰJTŐ- JÉNEK MORFOLÓGIÁJA

A RETEK-ÁG (BARADLA-BARLANG) ÉS FELSZÍNI VÍZGYŰJTŐ- JÉNEK MORFOLÓGIÁJA KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. 213-223, A RETEK-ÁG (BARADLA-BARLANG) ÉS FELSZÍNI VÍZGYŰJTŐ- JÉNEK MORFOLÓGIÁJA MORPHOLOGY OF BOTH THE BRANCH CALLED RETEK-ÁG IN BARADLA CAVE AND ITS SUPERFICIAL

Részletesebben

Válasz Veress Márton válaszára

Válasz Veress Márton válaszára Tisztelt Olvasók! 2001-ben a Földrajzi Közlemények XXV. (XLIX.) kötetének 1-2. sz. számában észrevételeket fûztem dr. Veress Márton e folyóiratban 2000-ben megjelent, a Középhegységi karsztok néhány típusa

Részletesebben

RÉGI ELKÉPZELÉS, ÚJ FELFEDEZÉS - LÁTHATÁRON A SPEIZI-SZEPESI-LÁNER- BARLANGRENDSZER

RÉGI ELKÉPZELÉS, ÚJ FELFEDEZÉS - LÁTHATÁRON A SPEIZI-SZEPESI-LÁNER- BARLANGRENDSZER Barlangkutatók Szakmai Találkozója Jósvafő, 2007. november 9-11. Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat RÉGI ELKÉPZELÉS, ÚJ FELFEDEZÉS - LÁTHATÁRON A SPEIZI-SZEPESI-LÁNER- BARLANGRENDSZER Dobos Tímea

Részletesebben

A világ ivóvízellátásának több mint 25%-át. Magyarországon is jelentős, ld. pl. Tettye

A világ ivóvízellátásának több mint 25%-át. Magyarországon is jelentős, ld. pl. Tettye Magyarország karsztvidékei Szőke Emília Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2011. március A világ ivóvízellátásának több mint 25%-át karsztvízből oldják meg (gazdasági fontosság) Magyarországon

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

Alapfokú barlangjáró és barlangi kötéltechnikai tanfolyam Tematikus vizsgakérdések

Alapfokú barlangjáró és barlangi kötéltechnikai tanfolyam Tematikus vizsgakérdések Alapfokú barlangjáró és barlangi kötéltechnikai tanfolyam Tematikus vizsgakérdések Szervezeti ismeretek: Ismertesd a barlangászat hazai és nemzetközi szervezeteit! Melyek a barlangok védelmével hivatalból

Részletesebben

II. Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzverseny Megoldókulcs

II. Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzverseny Megoldókulcs II. Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzverseny Megoldókulcs Második forduló 2013. március 8. 13:00-15:00 Csapatnév: Csapattagok neve és évfolyama: Iskola neve: Felkészítı tanár neve: I. feladat

Részletesebben

ELMÉLETI TEMATIKA 2013. 1/a. előadás: Bemutatkozó Ország János (0,5 óra) 1/b. előadás: Barlangjárás alapjai Bauer Márton (2 óra)

ELMÉLETI TEMATIKA 2013. 1/a. előadás: Bemutatkozó Ország János (0,5 óra) 1/b. előadás: Barlangjárás alapjai Bauer Márton (2 óra) február 15. péntek 18.00 20.30 ELMÉLETI TEMATIKA 1/a. előadás: Bemutatkozó Ország János (0,5 óra) Az egyesület bemutatása A tanfolyam ismertetése 1/b. előadás: Barlangjárás alapjai Bauer Márton (2 óra)

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

FÖLDRAJZ OKTV 2011/2012

FÖLDRAJZ OKTV 2011/2012 FÖLDRAJZ OKTV 2011/2012 1. Magyarországi barlangok típusai és azok hasznosítása (Be lehet mutatni, hogy milyen kőzetekben és hogyan alakulnak ki barlangok, hogyan hasznosították régen és ma őket, milyen

Részletesebben

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte.

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte. Bevezetés ezetés a kőzettanba 6. Üledékes kőzetek Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék 0-502 szoba, e-mail: szabolcs.harangi@geology.elte.hu

Részletesebben

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2015. április 8-9. A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata Bodor Petra 1, Erőss Anita 1, Mádlné Szőnyi Judit 1, Kovács

Részletesebben

A Tési-fennsík víznyelőinek felszínalaktani vizsgálata

A Tési-fennsík víznyelőinek felszínalaktani vizsgálata A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) A Tési-fennsík víznyelőinek felszínalaktani vizsgálata Móga János egyetemi docens Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK FFI Természetföldrajzi

Részletesebben

Agglomerátum (latin: agglomerare = szorosan egy-máshoz nyomódni): törmelékkı.

Agglomerátum (latin: agglomerare = szorosan egy-máshoz nyomódni): törmelékkı. Abrázió (latin: abrasio = levakarás): fıleg a tenger-partok (ritkán tópartok) szikláinak hullámverés hatá-sára történı lepusztulása. Üregek, fülkék is kialakul-hatnak közben. Abráziós barlang: a sziklás

Részletesebben

A víz állandó körforgásban van a vízburokban: párolgás csapadékhullás lefolyás (e körforgás motorja a napsugárzás) ÓCEÁNOK

A víz állandó körforgásban van a vízburokban: párolgás csapadékhullás lefolyás (e körforgás motorja a napsugárzás) ÓCEÁNOK VÍZBUROK A földfelszín 71%-át víz borítja! Arday-Nagy-Sáriné: Földrajz 9.; OFI, Bp., 2015 Kereszty-Nagy-Nemerkényi-Neumann-Sárfalvi: Lakóhelyünk, a Föld; NTK, Bp., 2013 Jónás-Kovács-Szőllösy-Vízvári: Földrajz

Részletesebben

A meglévő kulturális világörökség helyszín területi és tartalmi bővítéseként:

A meglévő kulturális világörökség helyszín területi és tartalmi bővítéseként: A meglévő kulturális világörökség helyszín területi és tartalmi bővítéseként: A Budai termálkarszt barlangrendszerei Pál-völgyi-barlangrendszer, Ferenc-hegyi-barlang, Molnár János-barlang, József-hegyibarlang,

Részletesebben

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 201. október 1. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

Alapfokú barlangász tanfolyam

Alapfokú barlangász tanfolyam Alapfokú barlangász tanfolyam BTSSz Triász Barlangász Szakosztály Barlang klimatológia, hidrológia, biológia A barlangi klíma szakaszai - Bejárati: ahol a napi hőingadozás meghaladja az 1 ⁰C -t - Hidegpont:

Részletesebben

Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában. Budai Zsófia Georgina 2015

Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában. Budai Zsófia Georgina 2015 Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában Budai Zsófia Georgina 2015 Célkitűzés A Budai-hegységben tapasztalható jellegzetes kőzetelváltozások genetikájának értelmezése

Részletesebben

Világörökségek a föld mélyében

Világörökségek a föld mélyében Az Aggteleki-karszt barlangjainak bemutatása nemzetközi összehasonlításban avagy Világörökségek a föld mélyében Magyar Nemzeti Parkok Hete Bódvaszilas 2012.06.15 Egri Csaba VM A Világörökséggé nyilvánított

Részletesebben

Felfedezett ex lege védett barlangok Pest megyében

Felfedezett ex lege védett barlangok Pest megyében Felfedezett ex lege védett barlangok Pest megyében A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Dokumentációs Szakbizottsága 1971-72-ben elkészítette Magyarország barlangkataszteri számfelosztását az Ausztriában

Részletesebben

Tantárgyi követelmény. FDB 1407 Általános természetföldrajz I. (elmélet, a tárgy kollokviummal zárul)

Tantárgyi követelmény. FDB 1407 Általános természetföldrajz I. (elmélet, a tárgy kollokviummal zárul) Tantárgyi követelmény FDB 1407 Általános természetföldrajz I. (elmélet, a tárgy kollokviummal zárul) Elsajátítandó tananyag: A Föld fejlődése és szerkezete. A földfelszín vízszintes és függőleges tagozódása.

Részletesebben

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás A köpeny anyagának áramlása Lemez mozgások (tektonika) 1-10 cm/év Gravitációs hatás Kambrium (550m) Perm (270m) Eocén (50m) Az endogén erők felszínformáló

Részletesebben

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból * Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített

Részletesebben

Az Északi-középhegység természeti földrajza

Az Északi-középhegység természeti földrajza Az Északi-középhegység természeti földrajza A Visegrádi-hegységtől a Bodrog folyóig terjed. Hazánk legváltozatosabb és legmagasabb tája. Mészkő: Bükk és Aggteleki-karszt. Andezit: Visegrádi-hegység, Börzsöny,

Részletesebben

Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring System between 1992-2010. 2010 szló Miskolci Egyetem University of Miskolc

Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring System between 1992-2010. 2010 szló Miskolci Egyetem University of Miskolc Bükki Karsztvíz Észlelő Rendszer (BKÉR) (Észak-Magyarország) g) 1992-2010 2010 közötti k működése és s főbb f kutatási eredményei Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring

Részletesebben

Ivóvízellátáshoz kapcsolódó karsztforrások és barlangok a Mecsekben

Ivóvízellátáshoz kapcsolódó karsztforrások és barlangok a Mecsekben Ivóvízellátáshoz kapcsolódó karsztforrások és barlangok a Mecsekben Írta: Berényi Üveges István, geológus DDKÖVIZIG, Vízgazdálkodási és Monitoring Osztály Ismeretterjesztő előadás Elhangzott a Dél-dunántúli

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1412 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 15. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 1. FELADAT 1. - A Holdnak nincs

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

4.TK. Folyók és tározók

4.TK. Folyók és tározók Bevezetés a hidrogeológiába Kreditkód: gg1n1k34 Földtudomány és környezettudomány BSc 3. szemeszterben meghirdetett kurzus 4. TK. Folyók és tározók Előadó: Dr. Erőss Anita tudományos munkatárs 4.TK. Folyók

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 5. osztályos tanulók részére. Környezetünk természetföldrajzi ismeretei. Lakotár Katalin. ...

TERMÉSZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 5. osztályos tanulók részére. Környezetünk természetföldrajzi ismeretei. Lakotár Katalin. ... Lakotár Katalin TERMÉSZETISMERET Környezetünk természetföldrajzi ismeretei TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 5. osztályos tanulók részére............................................. a tanuló neve pauz westermann

Részletesebben

AZ AGGTELEKI-KARSZT GEOLÓGIAI JELLEMZŐI

AZ AGGTELEKI-KARSZT GEOLÓGIAI JELLEMZŐI Gruber Péter AZ AGGTELEKI-KARSZT GEOLÓGIAI JELLEMZŐI I. Általános jellemzők 1. Geológiai, természetföldrajzi és barlangtani alapfogalmak II. Az Aggteleki-karszt általános jellemzése 1. Az Aggteleki-karszt

Részletesebben

FORRÁSOK TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKFELTÁRÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA. Havassy András 1 Kiss Gábor 2. Bevezetés

FORRÁSOK TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKFELTÁRÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA. Havassy András 1 Kiss Gábor 2. Bevezetés Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. FORRÁSOK TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKFELTÁRÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA Havassy András 1 Kiss Gábor 2 Bevezetés Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről (a továbbiakban

Részletesebben

Kraus Sándor BARLANGFÖLDTAN. 1. rész. Alapfokú ismeretek. Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Budapest

Kraus Sándor BARLANGFÖLDTAN. 1. rész. Alapfokú ismeretek. Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Budapest Kraus Sándor BARLANGFÖLDTAN 1. rész Alapfokú ismeretek Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Budapest 1999 2 Bírálók: Eszterhás István Dr. Jakucs László Dr. Lénárt László Dr. Piros Olga Rónaki László

Részletesebben

2. A Föld kb. 100 km. vastagságú kőzetburkának tudományos neve. A Föld kérge és a köpeny legfelső szilárd része együttesen.

2. A Föld kb. 100 km. vastagságú kőzetburkának tudományos neve. A Föld kérge és a köpeny legfelső szilárd része együttesen. 1. Az elsı feladatban képeket fogtok látni. Feladatotok az lesz, hogy felismerjétek mit ábrázolnak a képek. Akinél elıször villan fel a lámpa az mondhatja a választ. Jó válasz esetén egy pontot kaphattok,

Részletesebben

I. Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzverseny Feladatlap

I. Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzverseny Feladatlap I. Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzverseny Feladatlap Második forduló 4. feladat 2012. február. 24. 1 Kedves Versenyzık! Fontos információk a feladat végrehajtásához: A megoldásra rendelkezésetekre

Részletesebben

1 9 7 4. É V I T Á B O R T E V É K E N Y S É -

1 9 7 4. É V I T Á B O R T E V É K E N Y S É - M H T Borsodi Csoport Hidrogeológiai Szakosztálya M K B T Észak magyarországi Területi Osztálya, Miskolc, Szemere u. 40 J E L E N T É S A Z " A Q U A E X P E D I C I Ó " 1 9 7 4. É V I T Á B O R T E V

Részletesebben

A Budai-hegység hidrotermás folyamatainak szerepe a Bátoribarlang és a Ferenc-hegyi-barlang kialakulásában. Nagy Sándor. Témavezető: Dr.

A Budai-hegység hidrotermás folyamatainak szerepe a Bátoribarlang és a Ferenc-hegyi-barlang kialakulásában. Nagy Sándor. Témavezető: Dr. A Budai-hegység hidrotermás folyamatainak szerepe a Bátoribarlang és a Ferenc-hegyi-barlang kialakulásában Nagy Sándor Témavezető: Dr. Molnár Ferenc Konzulens: Dr. Demény Attila /GKKI/ Eötvös Loránd Tudományegyetem

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE

TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE ALAPJÁN Dr. Móczár Balázs BME Geotechnikai Tanszék Szabványok MSz 14043/2-79 MSZ EN ISO 14688 MSZ 14043-2:2006 ISO 14689 szilárd kőzetek ISO 11259 talajtani

Részletesebben

HAZAI BARLANGOK BIOKLIMATOLÓGIAI JELLEGZETESSÉGEI

HAZAI BARLANGOK BIOKLIMATOLÓGIAI JELLEGZETESSÉGEI Egészségtudományi Közlemények, 1. füzet, 1. szám (2011), 35 41. HAZAI BARLANGOK BIOKLIMATOLÓGIAI JELLEGZETESSÉGEI JUHÁSZ ELEONÓRA 1, DR. BARKAI LÁSZLÓ 2 Összefoglaló: A kőzet, a víz és a morfostruktúra

Részletesebben

Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1.

Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység I. Néhány tagja középidei üledékes kőzetekből áll üledéken kialakult dombságok és medencék A Dunántúli-középhegység

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

A MEXIKÓI SIERRA GORDA NEMZETI PARK (KELETI-SIERRA MADRE) NÉHÁNY, LEGINKÁBB SAJÁTOS FELSZÍNI (?) KARSZTFORMÁJA Hevesi Attila 1

A MEXIKÓI SIERRA GORDA NEMZETI PARK (KELETI-SIERRA MADRE) NÉHÁNY, LEGINKÁBB SAJÁTOS FELSZÍNI (?) KARSZTFORMÁJA Hevesi Attila 1 A MEXIKÓI SIERRA GORDA NEMZETI PARK (KELETI-SIERRA MADRE) NÉHÁNY, LEGINKÁBB SAJÁTOS FELSZÍNI (?) KARSZTFORMÁJA Hevesi Attila 1 A Sierra Gorda Nemzeti Park a Sierra Madre Oriental (Keleti-Miasszonyunk-hegység)

Részletesebben

MAGYAR KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÓ TÁRSULAT MŰSORFÜZET 1996 MÁRCIUS-ÁPRILIS

MAGYAR KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÓ TÁRSULAT MŰSORFÜZET 1996 MÁRCIUS-ÁPRILIS MAGYAR KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÓ TÁRSULAT MŰSORFÜZET 1996 MÁRCIUS-ÁPRILIS Szerkeszti: Fleck Nóra és dr. Kósa Attila Felelős Kiadó: Dr. Hevesi Attila, elnök Kiadja a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

Z ÁLLÓVIZEK FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA

Z ÁLLÓVIZEK FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA Z ÁLLÓVIZEK FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA A tengerek és tavak partvonala mentén különleges morfológiai tulajdonságú sáv jelölhető ki, amelynek változó szélessége az állóvíz szintváltozásainak (pl. árapály) mértékétől

Részletesebben

Készítette: Nagy M. Péter, Ország János, Salamon Szabolcs és Szőke Emília Szerkesztette: Szőke Emília Orfű, 2007. február 13.

Készítette: Nagy M. Péter, Ország János, Salamon Szabolcs és Szőke Emília Szerkesztette: Szőke Emília Orfű, 2007. február 13. 2006. évi kutatási beszámoló Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület Készítette: Nagy M. Péter, Ország János, Salamon Szabolcs és Szőke Emília Szerkesztette: Szőke Emília Orfű, 2007. február 13. Előzmények

Részletesebben

Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége

Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége A földfelszín kb. 30 %-át a szél alakítja A defláció feltételei: éghajlati növényzeti földtani domborzati Összehasonlítható a vízerózióval hasonlóság:

Részletesebben

"A megújuló főkarsztvíztároló

A megújuló főkarsztvíztároló "A megújuló főkarsztvíztároló emelkedő karsztvízszintek, újrainduló források a Dunántúli-középhegységben XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014 1990 karsztvízszintemelkedés 2014 2003 karsztvízszintemelkedés

Részletesebben

A LÉTRÁSI-VIZES-BARLANG KOMPLEX BARLANGTANI VIZSGÁLATÁNAK FŐBB EREDMÉNYEI LÉNÁRT LÁSZLÓ

A LÉTRÁSI-VIZES-BARLANG KOMPLEX BARLANGTANI VIZSGÁLATÁNAK FŐBB EREDMÉNYEI LÉNÁRT LÁSZLÓ NME Közleményei, Miskolc, I. Sorozat, Bányászat, 33(1986) kötet, 1-4. füzet, 33-45. A LÉTRÁSI-VIZES-BARLANG KOMPLEX BARLANGTANI VIZSGÁLATÁNAK FŐBB EREDMÉNYEI LÉNÁRT LÁSZLÓ Összefoglalás A Bükk-hegységi

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz- 2014 május 10 Javítókulcs

Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz- 2014 május 10 Javítókulcs CONCURSUL NAŢIONAL AL LICEELOR CU PREDARE ÎN LIMBA MAGHIARĂ- 2014 MAGYAR TANNYELVŰ ISKOLÁK IX. ORSZÁGOS VETÉLKEDŐJE- 2014 Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz-

Részletesebben

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe:

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Versenyző adatlap Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Vizeink védelme I. forduló 1, Az alábbi keresztrejtvény egy, a vízgazdálkodásban

Részletesebben

Budai-hegys. hegység

Budai-hegys. hegység Budai-hegys hegység Budai hegység a Dunánt ntúli középhegysk phegység g legösszet sszetöredezettebb hegysége ge a Benta, az Aranyhegyi patak és s a Duna között k terül l el. Felépítése változatos: v mészkm

Részletesebben

Látnivalók a tanösvény állomásain

Látnivalók a tanösvény állomásain Baradla Tanösvény Jelzése: Helye: Hossza: Időtartam: Jellege: sárga sáv (turistajelzés) Aggteleki Nemzeti Park (Aggtelek Jósvafő) 7,5 km kb. 3 óra földtan, karsztmorfológia, növénytan, állattan Az Aggteleki

Részletesebben

Általános 5-8. évf. Természettudományos gyakorlat

Általános 5-8. évf. Természettudományos gyakorlat 5. évfolyam A természettudományi gyakorlatok tantárgy fókuszában az 5 6. évfolyamon a megfigyelés áll, amelyhez a tapasztalatok, élmények rögzítése, valamint a megfigyelt jelenségek magyarázatának keresése

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

Készítette: Dominik Adrian (ELTE TTK Környezettan Bsc) Témavazető: Dr. Kiss Ádám

Készítette: Dominik Adrian (ELTE TTK Környezettan Bsc) Témavazető: Dr. Kiss Ádám A megújuló energiák vizsgálata: A földhő hasznosítása Nagymegyeren Készítette: Dominik Adrian (ELTE TTK Környezettan Bsc) Témavazető: Dr. Kiss Ádám A Föld energiaháztartása Föld energiaszolgáltatója a

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI

Részletesebben

EVEREST TREK SPORT CLUB

EVEREST TREK SPORT CLUB EVEREST TREK SPORT CLUB Szilvássy Andor barlangkutató csoport 2000. évi JELENTÉSE Évközben a barlangban érdemi munkát nem végeztünk, csak a vízszivárgást ellenőriztük két alkalommal, illetve terepbejárásokat

Részletesebben

KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÁSI TÁJÉKOZTATÓ IX. ÉVFOLYAM

KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÁSI TÁJÉKOZTATÓ IX. ÉVFOLYAM KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÁSI TÁJÉKOZTATÓ 1964 IX. ÉVFOLYAM Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Budapest VI., Gorkij fasor 46-48. A Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1964. évi IX. évfolyamának TARTALOMJEGYZÉKE

Részletesebben

KARSZTFEJLŐDÉS XV. Szombathely, 2010. pp. 103-112. A BERVA-PATAKI VÍZNYELŐ KIALAKULÁSA ÉS PUSZTULÁSA AZ EGRI BERVA-BÉRC LÁBÁNÁL

KARSZTFEJLŐDÉS XV. Szombathely, 2010. pp. 103-112. A BERVA-PATAKI VÍZNYELŐ KIALAKULÁSA ÉS PUSZTULÁSA AZ EGRI BERVA-BÉRC LÁBÁNÁL KARSZTFEJLŐDÉS XV. Szombathely, 2010. pp. 103-112. A BERVA-PATAKI VÍZNYELŐ KIALAKULÁSA ÉS PUSZTULÁSA AZ EGRI BERVA-BÉRC LÁBÁNÁL KOZMA KATALIN 1 HOLLÓ SÁNDOR 2 1 Főiskolai adjunktus, NYME-TTMK Szombathely,

Részletesebben

NME Közleményei, Miskolc, 1980.1. So rozat, Bányászat, 28(3-4) Azet, 231-239. 231

NME Közleményei, Miskolc, 1980.1. So rozat, Bányászat, 28(3-4) Azet, 231-239. 231 AZ ÉSZAK-NYUGATI GERECSE BARLANGJAI KUBASSEK JÁNOS MÓGA JANOS A hegység részletes, s a barlangokat központba állító kataszteri feldolgozása még nem készült el. E nagy munka els ő lépcsőfokaként írtuk le

Részletesebben

"A A Dunántúli-középhegységi

A A Dunántúli-középhegységi "A A Dunántúli-középhegységi ntúli-középhegys gi karsztvíz-testek testek állapotértékelése llapotértékel Csepregi A. (Hydrosys Kft.) Gondárné Sőregi Katalin (Smaragd GSH) Fórum a Dunántúli-középhegység

Részletesebben

Környezetgazdaságtan alapjai

Környezetgazdaságtan alapjai Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd

Részletesebben

Élettelen természeti értékek védelme. Természetvédelem

Élettelen természeti értékek védelme. Természetvédelem Élettelen természeti értékek védelme Természetvédelem Élettelen természeti értékek védelme Az élettelen természeti értékekről általánosságban Az élő szervezetek élettelen környezete, a talaj, a kőzet,

Részletesebben

Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat

Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Természetvédelmi és vadgazda mérnök BSc szak, nappali tagozat 2010/11-es tanév 1. félév A Nyugat-magyarországi peremvidék Enyhén-erősebben metamorfizálódottkőzetekből

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

MAGYAR KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÓ TÁRSULAT M Ű S O R F Ü Z E T

MAGYAR KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÓ TÁRSULAT M Ű S O R F Ü Z E T 1 MAGYAR KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÓ TÁRSULAT M Ű S O R F Ü Z E T 1985. november - december hó MTESZ - egyesületi használatra! Kiadja: Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Felelős kiadó: Hazslinszky Tamás

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

A JÉGESŐELHÁRÍTÁS MÓDSZEREI. OMSZ Időjárás-előrejelző Osztály feher.b@met.hu

A JÉGESŐELHÁRÍTÁS MÓDSZEREI. OMSZ Időjárás-előrejelző Osztály feher.b@met.hu A JÉGESŐELHÁRÍTÁS MÓDSZEREI OMSZ Időjárás-előrejelző Osztály feher.b@met.hu Felhőkeletkezés: Folyamatok, amelyek feláramlásra késztetik a levegőt. - Légtömegen belüli konvekció - Orográfia - Konvergencia

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszín alatti vízformák 12.lecke Mint azt a környezet védelmének általános szabályairól

Részletesebben

2009. évi kutatási beszámoló

2009. évi kutatási beszámoló Készítette: Kopasz Imre kutatási programvezető Majer-Vass Laura iroda és pályázati vezető Jóváhagyta: Tarnai Tamás elnök, kutatásvezető Orfű, 2009. 12. 29. 1. Előzmények, összefoglalás A Szegedi Karszt-

Részletesebben

Az Aggteleki-karszt felszínalaktani jellemzése

Az Aggteleki-karszt felszínalaktani jellemzése Földrajzi Értesítõ XLVII. évf. 1998. 3. füzet, pp. 359 378. Az Aggteleki-karszt felszínalaktani jellemzése ZÁMBÓ LÁSZLÓ 1 Bevezetés Hegyrajzi beosztás alapján az Aggteleki-karszt főként az alacsonyhegységi

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Természettudomány középszint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 23. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM I. Vándortábor

Részletesebben

Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység

Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység A vulkánok a Föld felszínének hasadékai, melyeken keresztül a magma (izzó kőzetolvadék) a felszínre jut. A vulkán működését a lemeztektonika magyarázza meg. Vulkánosság

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: X. tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH041 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

Kutatási jelentés A Bakonyi barlangkutató Egyesületek Szövetsége Baglyas 1. sz. víznyelőbarlangban 2004-2005-ben végzett munkájáról

Kutatási jelentés A Bakonyi barlangkutató Egyesületek Szövetsége Baglyas 1. sz. víznyelőbarlangban 2004-2005-ben végzett munkájáról 1 BAKONYI BARLANGKUTATÓ EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE 8200 Veszprém Jutasi út 9/ 8. 7/19. tel: 70/3828-9 Balatoni Nemzeti Park Igazgatósága 8229 Csopak, Kossuth u. 16. Korbély Barnabás barlangtani felügyelő Tárgy:

Részletesebben

a NAT-1-1031/2008 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT-1-1031/2008 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1031/2008 számú akkreditálási ügyirathoz A Nitrogénmûvek Vegyipari Zrt. Minõségellenõrzõ és minõségbiztosítási osztály Környezetvédelmi laboratórium

Részletesebben

Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén

Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén Hernádi Béla*, Lénárt László**, Czesznak László***, Kovács Péter****,, Tóth Katalin*, Juhász Béla***** * MERT ZRt, Bükkábrány, hernadib@t-online.hu;

Részletesebben

5. TK. A víz és a kőzetek viszonya, porozitás, felszín alatti vizek nevezéktana

5. TK. A víz és a kőzetek viszonya, porozitás, felszín alatti vizek nevezéktana Bevezetés a hidrogeológiába Kreditkód: gg1n1k34 Földtudomány és környezettudomány BSc 3. szemeszterben meghirdetett kurzus 5. TK. A víz és a kőzetek viszonya, porozitás, felszín alatti vizek nevezéktana

Részletesebben

A PLIOCÉN - NEGYEDIDŐSZAKI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSOK HATÁSA MAGYARORSZÁG AGGTELEKI JELLEGŰ KARSZTJAINAK FEJLŐDÉSÉRE

A PLIOCÉN - NEGYEDIDŐSZAKI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSOK HATÁSA MAGYARORSZÁG AGGTELEKI JELLEGŰ KARSZTJAINAK FEJLŐDÉSÉRE A PLIOCÉN - NEGYEDIDŐSZAKI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSOK HATÁSA MAGYARORSZÁG AGGTELEKI JELLEGŰ KARSZTJAINAK FEJLŐDÉSÉRE HEVESI ATTILA Természetföldrajz-Környezettani Tanszék Magyarország aggteleki jellegű karsztjai

Részletesebben