A meglévő kulturális világörökség helyszín területi és tartalmi bővítéseként:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A meglévő kulturális világörökség helyszín területi és tartalmi bővítéseként:"

Átírás

1 A meglévő kulturális világörökség helyszín területi és tartalmi bővítéseként: A Budai termálkarszt barlangrendszerei Pál-völgyi-barlangrendszer, Ferenc-hegyi-barlang, Molnár János-barlang, József-hegyibarlang, Szemlő-hegyi-barlang és Budai Vár-barlang Kiemelkedő Érték Meghatározása Rövid leírás: A Budapest belterületén elhelyezkedő világörökségi várományos helyszín egy kevésbé gyakori barlangtípus több szempontból is reprezentatív kifejlődéseit: a Pál-völgyibarlangrendszer, Ferenc-hegyi-barlang, Molnár János-barlang, József-hegyi-barlang, Szemlő-hegyi-barlang és Budai Vár-barlang együttesen 53,6 km hosszúságban feltárt, fokozottan védett járatrendszerét, valamint e barlangok felszíni kapcsolódási pontjait (bejáratait) övező, s részben természeti, részben műemléki védelem alatt álló területeket foglalja magában. A világ karsztbarlangjainak döntő többségét (FORD & WILLIAMS 2007: kb. 80 %; PALMER 2007: %) alkotó epigén vagy meteorikus (azaz közvetlenül a felszínről befolyóbeszivárgó vizekhez kapcsolódó) barlangokkal ellentétben, a Budai termálkarszt barlangjait a mélyből feltörő karsztos hévizek hozták létre. E mélykarsztos vízáramlási rendszer kialakulásának és működésének földtani-hidrológiai feltételeit a triász és az eocén kor tengereiben (kb. 200 és 40 millió évvel ezelőtt) itt lerakódott vastag karbonátos rétegsor, valamint a térség az utóbbi 30 millió évben végbement felszínfejlődésének sajátosságai teremtették meg. A világörökség várományosként jelölt barlangok nem csupán e folyamat különféle állomásait, hanem az egyes barlangokra korlátozódó jelenségek révén az azokat érő egyedi hatásokat, a termálkarsztos barlangok fejlődésének különféle variációit is dokumentálják. Így a rózsadombi barlangok közös ismérvei (főként az eocén mészkövet érintő üregkioldódás, a járatok tektonikus preformáltsága, a karsztrendszer még eltemetett fejlődési fázisában keletkezett, kalcit- és baritkristályokkal bélelt telérek jelenléte, a járatkeresztmetszetek uralkodóan hasadék-jellege és hirtelen méretváltozásai) mellett például csak a legmagasabb helyzetű, legidősebb Ferenc-hegyi-barlangban fordulnak elő a viszonylag gyors vízmozgást jelző áramlási kagylók (scallops), s itt alakult ki a legsűrűbb és legszabályosabb, de egyben a legkeskenyebb járathálózat is. Az ugyanezen hegytömbben, mélyebb szinten kioldódott Szemlő-hegyi-barlang a termálkarsztos barlangok hazai iskolapéldája, ahol a koncentráltan megfigyelhető jellegzetes, s a klasszikus barlangképződési modellel nem magyarázható oldásformák és ásványkiválások révén már az 1930-as években felismerték az inaktív barlang és a hegylábi hévforrások genetikai kapcsolatát. Az eddig 29,7 km hosszban feltárt Pálvölgyi-barlangrendszerben ami óta Magyarország leghosszabb barlangja is az utólag befolyó-beszivárgó vizek következtében ezeket az elemeket a termálkarsztos környezettől idegen felszíni eredetű üledékek, vadózus oldásformák, és változatos cseppkőképződmények tömege egészítik ki; s ugyancsak ez a térség egyetlen olyan inaktív barlangja, amelynek a mélypontja egy hidegvizű kis tó formájában eléri a karsztvíz jelenlegi szintjét. A tűs aragonitkristályok és a különféle gipszkiválások tömeges megjelenése viszont 1

2 csak az 1984-ben felfedezett, különösen látványos József-hegyi-barlangra jellemző, ahol ez utóbbiak és a szerteágazó, ramiform alaprajz azt valószínűsíti, hogy a kialakulásában a kénhidrogén oxidációjakor keletkező kénsav is közrejátszott. A legegyedibb a Várhegy belsejében húzódó Budai Vár-barlang kifejlődése: üregei a hévforrásműködés egy korábbi fázisában lerakódott forrásmészkőben ( mésztufa ) oldódtak ki, itt a preformáló tényező a mésztufa és a vízzáró fekükőzetek réteghatára volt. Ezekhez a Duna bevágódása és a budai oldal emelkedése miatt fokozatosan inaktívvá vált barlangokhoz a jelenlegi forrásszinten a Molnár János-barlang C hőmérsékletű vízzel kitöltött, ma is hévforrás-barlangként működő járathálózata társul; ami aktív folyamataival és az inaktív rendszerekkel azonos dimenzióival egyedülálló lehetőséget nyújt a recens termálkarsztos barlangképződés sajátosságainak és törvényszerűségeinek kutatásához. Ugyancsak elismerten egyedülálló e kiemelkedő természeti értékeknek egy főváros lakóterülete alatti elhelyezkedése és sajátos kapcsolata annak történetével és fejlődésével. A Budai Vár-barlang üregeit már a Várhegy középkori lakosai is használatba vették, s azok előbb pincékké, majd a II. világháború alatt összefüggő óvóhely-rendszerré alakítva, változatos szerepeket töltöttek be a Várnegyed életében minderről a régészeti leletek és épített emlékek mellett már a 16. századtól kezdődően írásos források is tanúskodnak. A Molnár János-barlang első (a Malom-tó létesítése előtt még a vízszint fölé nyúló) járatában található 16. századi falazásnyom nyilván az onnan kifolyó víz hasznosításához kapcsolódik, ami egészen a 19. századig liszt-, majd lőpormalmokat is hajtott, azóta pedig a Lukács-fürdő gyógyvízellátáshoz járul hozzá. A további négy barlang felfedezése viszont egyértelműen a főváros terjeszkedésének köszönhető: első járataik csupán a 20. században, mesterséges felszínmegbontások (kőfejtés, csatornázás, házalapozás) kapcsán nyíltak meg. A barlangok jelenleg ismert 53,6 km-es összhosszából 1980-ig mindössze 15,3 km volt ismert, azaz a járatrendszer több mint kétharmadát (71,5 %-ot) csak az utóbbi bő három évtized célzott kutatásai tárták fel. Hasznosítási tevékenység a régebben ismert barlangrészeknek is csak a töredékére terjed ki. Ismeretterjesztő jellegű turisztikai bemutatás a Budai Vár-barlangban, továbbá a Pál-völgyibarlangrendszer egy 500 m-es és a Szemlő-hegyi-barlang egy 300 m-es szakaszán folyik, mely utóbbit légzésterápiai céllal, gyógybarlangként is hasznosítanak. A Molnár Jánosbarlang kezdeti szakaszáról melegvíz (gyógyvíz)-kivétel történik. A fenti hasznosításokhoz, illetve a Budai Vár-barlang évszázados használatához kapcsolódó műszaki beavatkozások az ismert járatrendszernek kevesebb mint 8 %-át érintik; a Pál-völgyi-barlangrendszer Mátyáshegyi részén folytatott ún. overallos turizmus, illetve a Ferenc-hegyi-barlang felső járataiban az asztmás gyermekek terápiai célú túráztatása érdekében semmilyen állapotváltoztatás nem történt. A Ferenc-hegyi-barlang bejáratát övező, védett felszíni terület jóléti erdő besorolású, a másik négy rózsadombi barlang esetében parkosított. Ezeken csak kisebb, a barlangok hasznosítását és kutatását szolgáló épületek állnak, melyek közül a Molnár János-barlang bejárata melletti volt Népgőzfürdő épületmaradványa az ország első vasbeton szerkezetű kupolájával 2

3 műemléki védelmet is élvez. A Budai Vár-barlang bejáratait magában foglaló ingatlanok a meglévő kulturális világörökség helyszín részét alkotják. Kritériumok: vii, viii / g, h (vii) kritérium [KIEMELKEDŐ TERMÉSZETI JELENSÉG, KÜLÖNLEGES TERMÉSZETI SZÉPSÉG] Az aktív, valamint a változatos arculatú inaktív termálkarsztos barlangoknak egy ilyen szűk területen belül, ilyen terjedelemben való együttes előfordulása világviszonylatban is egyedülálló, így a világörökség várományos helyszín e jelenségek egyik nemzetközileg is elismert típusterületének számít. A barlangok keletkezését az utóbbi 15 esztendőben legátfogóbban tárgyaló három szakkönyv közül a Speleogenesis (KLIMCHOUK et al. 2000) önálló fejezetet szentel Magyarország és kiemelten Budapest hévizes barlangjainak; a Karst Hydrology and Geomorphology (FORD & WILLIAMS 2007) első példaként ismerteti e barlangtípus tárgyalásánál; a Cave Geology (PALMER 2007) pedig négy helyen is hivatkozza a típus specifikus formajegyeinek és a barlangok ásványvilágának bemutatásánál. Tudományos jelentőségük mellett e barlangok sajátos formakincse és gazdag, változatos ásványvilága kiemelkedő esztétikai értékeket is hordoz. A szeszélyesen változó szelvényméretek, az üstszerű bemélyedéssekkel tagolt falfelületek és a kapcsolódó gömbfülkék, valamint a tágas terek közötti pengevékony válaszfalakon nyíló ablakok összhatásukban egy hatalmas sajt lyukaira emlékeztetnek, amelyek látványát különleges szépségű képződmények sora (a borsókövek összefüggő felületeket borító kővirágai mellett a József-hegyi-barlangban pl. csillogó, hófehér gipszkérgek, hatalmas kristályokban végződő gipsztőrök, törékeny gipszvirágok és aragonittű-pamacsok, a Pál-völgyi-barlangrendszerben pl. karcsú kalcitlemez-karácsonyfák, különleges színezetű cseppkőalakzatok és bizarr, kukacvagy agancs-szerűen görbülő heliktitek csoportjai) egészítik ki. (viii) kritérium [JELENTŐS GEOMORFIKUS TULAJDONSÁGOKAT KIALAKÍTÓ, JELENLEG IS TARTÓ GEOLÓGIAI FOLYAMATOK KIVÉTELES PÉLDÁJA] A felszín alatti kiterjedésük, komplexitásuk és változatosságuk folytán kiemelkedő geomorfológiai értéket képviselő barlangrendszerek jelenléte és jelenségei egy kb. 30 millió évvel ezelőtt megkezdődött, jelenleg is működő geológiai folyamat: egy termálkarszt-rendszer kialakulásának és fejlődésének különféle fázisait dokumentálják. Ezt a folyamatot a térség addig egységes fejlődéstörténetének különválása indította el, melynek eredményeként az emelkedő budai oldal karbonátos kőzetei fokozatosan a felszínre kerültek a fedő agyagrétegek alól, míg a Pesti-síkság süllyedő medencéjében további üledékek rakódtak rájuk. E mélyen eltemetett karsztosodó kőzettömegben már a korai-miocénben is a jelenlegihez hasonló, a Budai-hegység területe felé irányuló oldatáramlás igazolható; míg ezen vizek felszínre lépése, azaz a tényleges hévforrás tevékenység és a kapcsolódó barlangképződés megindulása a középső-pleisztocéntől bizonyított. A hegység folytatódó emelkedése és lepusztulása, illetve a Duna bevágódása egyre alacsonyabb helyzetű megcsapolási pontokat nyitott meg, hévforrásbarlangok (illetve felszíni forrásmészkő-lerakódások) sorozatát hozva létre. A világörökség várományos helyszínt a vázolt geológiai folyamat összes fázisának egy szűk területen belüli, 3

4 komplex tanulmányozhatósága avatja kivételes példává, ahol az aktív termálkarsztos barlangképződési folyamatok recens megnyilvánulását a Molnár János-barlang képviseli. Integritás (teljesség és sértetlenség): A Budai termálkarszt barlangrendszerei, mint kiemelkedő természeti jelenség reprezentáltságának teljességét a kiválasztott barlangok mérete, genetikája, és a fejlődésüket befolyásoló különféle tényezőkből adódó változatossága alapozza meg; sértetlenségét (integritását) a barlangok óta fennálló ex lege természetvédelmi oltalma és a kapcsolódó jogszabályi előírások, az ugyancsak jogszabályban kihirdetetett felszíni védőövezetek, a természetvédelmi célú vagyonkezelői feladatokat ellátó Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, továbbá a járatrendszer zömének csak a közelmúltban felfedezett volta biztosítja. A várományos helyszín Buda legnagyobb kiterjedésű, legjelentősebb termálkarsztos barlangjait foglalja magában, amelyek között egy jelenleg is aktív hévforrás-barlang is található. E barlangok járatai befoglaló kőzetüket tekintve a rövid leírásban már hivatkozott eocén mészkő, illetve pleisztocén forrásmészkő mellett kiterjednek a fedő márga meszesebb alsó zónájára, sőt a József-hegyi-barlang és a Pál-völgyi-barlangrendszer esetében a feküt alkotó triász korú tűzköves mészkőre is. Formakincsükben a hipogén, termálkarsztos képződési környezetre jellemző elemek széles skálájához (egyenrangú járatok hálózatából álló labirintus-szerű alaprajz, szeszélyes méretváltozások, szabálytalan szelvénykeresztmetszetek, gömbfülkék, gömbüstök, kürtők, buborék-áramlási csatornák) a Ferenc-hegyi-barlangban gyors vízmozgást jelző áramlási kagylók, a Pál-völgyi-barlangrendszerben pedig pontszerű epigén hatásokról tanúskodó vadózus oldásformák (ujjbegykarr, karrbarázda) is társulnak. Változatos kiválás-együttesükben az üregképződés előtti mélykarsztos fázis telérásványai, a barlangfejlődés vízzel már csak részben kitöltött fázisának víz alatti, vízszinti és légteres képződményei, valamint a már száraz járatokba utólag beszivárgó vizek nyomán kialakult cseppkőalakzatok egyaránt megjelennek. Földünk eddig elkülönített 38 barlangi kiválástípusa (HILL & FORTI 1997) közül itt 28 megtalálható, amelyekből négy típus (apadási színlő, medenceujj, perem, tálca), tovább öt altípus és változat (haj, karácsonyfa, szeptária-boxwork, vázkristály-kehely, gipsztőr) alig egy-két tucat publikált egyéb előfordulásukkal világviszonylatban is meglehetősen ritkának számít. Mint egy jelenleg is tartó geológiai folyamat kivételes példája, a világörökség várományos barlangegyüttes jelenségei a termálkarszt-rendszer kialakulásának és fejlődésének különböző fázisait teljes körűen reprezentálják. A folyamat földtani-szerkezeti kereteit megteremtő mozgásokról a barlangok járatait preformáló különféle törésrendszerek tanúskodnak. A fő üregképződést megelőző mélykarsztos fázisban áramló oldatok emlékét az egyes kőzetrepedéseket kitöltő kalcit- és barittelérek őrzik, információt nyújtva ezen oldatok hőmérséklet- és nyomásviszonyairól is (80 C, 85 bar). A termálkarszt-rendszert a pleisztocénben megcsapoló hévforrások helyzetét, működését és egyre alacsonyabb szintekre történő áthelyeződését a különböző tszf. magasságokban elhelyezkedő inaktív barlangok dokumentálják, vízszintjelző kiválásaik abszolútkor- és stabilizotóp-vizsgálata a karsztvízszint és a vízhőmérséklet múltbeli alakulásáról szolgáltat adatokat. Végül a folyamat 4

5 jelenlegi fázisát az aktív hévforrásbarlangként működő Molnár János-barlang 6 km hosszúságban és -100 m vízmélységig feltárt járatrendszere reprezentálja, kivételes lehetőséget kínálva a termálkarsztos üregképződés és -fejlődés törvényszerűségeinek és hatótényezőinek (pl. keveredési korrózió, mikrobiális közreműködés, CO 2 -felszabadulás és - kiszellőzés, redox-viszonyok) in situ tanulmányozásához. Mindezen jelenségek sértetlenségét az előző kritériumnál ismertetett körülmények, illetve a folyamat folytonossága tekintetében a karsztvízáramlási rendszer működését vezérlő regionális földtani és geomorfológiai környezet biztosítja. 5

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2015. április 8-9. A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata Bodor Petra 1, Erőss Anita 1, Mádlné Szőnyi Judit 1, Kovács

Részletesebben

Barlangképződés nanoléptékben, avagy a mikrobák szerepe a budapesti barlangok képződésében

Barlangképződés nanoléptékben, avagy a mikrobák szerepe a budapesti barlangok képződésében Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék Földrajz- és Földtudományi Intézet ELTE Természettudományi Kar Barlangképződés nanoléptékben, avagy a mikrobák szerepe a budapesti barlangok képződésében Dr. Erőss

Részletesebben

Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában. Budai Zsófia Georgina 2015

Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában. Budai Zsófia Georgina 2015 Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában Budai Zsófia Georgina 2015 Célkitűzés A Budai-hegységben tapasztalható jellegzetes kőzetelváltozások genetikájának értelmezése

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Ez további 5 nk-nak megfelelő mész feloldására elegendő keveredési vonal

Ez további 5 nk-nak megfelelő mész feloldására elegendő keveredési vonal BARLANGFÖLDTAN Főbb érintett témakörök A víz útja a karsztban A korrózió, különös tekintettel a keveredési korrózió jelentősége a karsztok fejlődésében A karsztok k tipizálása, A és B típusú karsztok k

Részletesebben

Tervezet. egyes, bányászati tevékenység során feltárult barlangok védettségének feloldásáról. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. egyes, bányászati tevékenység során feltárult barlangok védettségének feloldásáról. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1136/2007. Tervezet egyes, bányászati tevékenység során feltárult barlangok védettségének feloldásáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. szeptember

Részletesebben

Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról

Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról GBTE-03/2012. Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly

Részletesebben

Szemlô-hegyi- barlang

Szemlô-hegyi- barlang Szemlô-hegyibarlang Szemlô-hegyi-barlang Fôvárosunk természeti kincsei közül a Duna mentén fakadó hévforrások messzi földrôl vonzzák ide a látogatókat. Jóval kevésbé közismert azonban, hogy Budapest a

Részletesebben

Jelentés az Ali Baba-barlangban a évben végzett kutató munkáról

Jelentés az Ali Baba-barlangban a évben végzett kutató munkáról GBTE-13/2011. Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2010. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly

Részletesebben

Geológiai képződmények az egri vár elpusztult Dobó-bástyájának a területén

Geológiai képződmények az egri vár elpusztult Dobó-bástyájának a területén Geológiai képződmények az egri vár elpusztult Dobó-bástyájának a területén Mint ismeretes, a Dobó-bástya 1976 júliusában leomlott, ezt követően a megmaradt részt balesetvédelmi okok miatt lerobbantották.

Részletesebben

Meteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján

Meteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján Meteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján Készítette : Gregor Rita Környezettan BSc. Témavezető: Dr. Molnár Ferenc egyetemi docens Tartalomjegyzék o A Sudbury szerkezet elhelyezkedése

Részletesebben

2013. évi barlangi feltáró kutatási jelentés

2013. évi barlangi feltáró kutatási jelentés Pécs-Baranyai OrigóHáz Egyesület Mecseki Karsztkutató Csoport 7629 Pécs, Komlói út 94.-98. 2013. évi barlangi feltáró kutatási jelentés 1 A Mecseki Karsztkutató Csoport 2013. évi jelentése Barlangi feltáró

Részletesebben

Felszín alatti természeti kincseink

Felszín alatti természeti kincseink MAGYAR NEMZETI PARKOK Felszín alatti természeti kincseink Magyarország látogatható barlangjai Vidékfejlesztési Minisztérium Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa

Részletesebben

Kutatási jelentés A Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Egyesület Szentgáli-kőlikban 2006-ban végzett munkájáról

Kutatási jelentés A Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Egyesület Szentgáli-kőlikban 2006-ban végzett munkájáról 1 VESZPRÉMI EGYETEMI BARLANGKUTATÓ EGYESÜLET 8443 Bánd Kossuth Lajos u. 2/b. tel: 70/3828-595 Tárgy: kutatási jelentés Balatoni Nemzeti Park Igazgatósága 8229 Csopak, Kossuth u. 16. Korbély Barnabás barlangtani

Részletesebben

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Karsztosodás Karsztosodás Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Az elnevezés a szlovéniai Karszt-hegységből származik. A karsztosodás

Részletesebben

Recens karsztosodás Magyarországon

Recens karsztosodás Magyarországon A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Recens karsztosodás Magyarországon Veress Márton egyetemi tanár, dékán NYME Természettudományi Kar vmarton@ttk.nyme.hu A tanulmány

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI

Részletesebben

ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2000 Szentendre, Római sánc u. 5. Tel.:

ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2000 Szentendre, Római sánc u. 5. Tel.: Tárgy: barlanglezárás Tisztelt Nemzeti Park! Az ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2007-ben lezárta a Leány-Legény- Ariadne-barlangrendszer Ariadne-barlangi bejáratát. A lezárás az előzetes tervek

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Kedves Természetjárók!

Kedves Természetjárók! A túra időpontja: 2018.01.06 szombat A tervezett indulás: Kedves Természetjárók! Találkozó: 2018.01.06. 8.45 Buszpályaudvar Veszprém A menetjegy ára: 50 %-os 280 HUF oda vissza pedig 325; Összesen: 605

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

Q- MOLNÁR JÁNOS-BARLANG ÚJ SZAKASZAINAK FELFEDEZÉSE

Q- MOLNÁR JÁNOS-BARLANG ÚJ SZAKASZAINAK FELFEDEZÉSE Karszt és Barlang 1995 1996. évf p. 3 8. Budapest 2006. Kalinovits Sán dor Q- MOLNÁR JÁNOS-BARLANG ÚJ SZAKASZAINAK FELFEDEZÉSE EGY ÚJABB BARLANG A BUDAI EZRESEK SORÁBAN ÖSSZEFOGLALÁS A budai hegyvidéken

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 201. október 1. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

Jelentés a Lengyel-barlangban a 2008. évben végzett kutató munkáról

Jelentés a Lengyel-barlangban a 2008. évben végzett kutató munkáról GBTE-35/2009. Jelentés a Lengyel-barlangban a 2008. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly

Részletesebben

BESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK

BESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK BESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK BARLANGJÁBAN Készítette: Szalai Zsófia Környezettan BSc. Harcsaszájú-barlang Témavezető: Kiss Klaudia Szalai Zoltán PhD. BEVEZETÉS, ALAPPROBLÉMA 80-as

Részletesebben

Javaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába

Javaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába I. A javaslattevő adatai Javaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Kiss Gábor 2. A javaslatot

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2000 Szentendre, Római sánc u. 5. Tel.: 06-26-313-848

ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2000 Szentendre, Római sánc u. 5. Tel.: 06-26-313-848 Ajándék-barlangban 2002-ben végzett munkájáról Az elmúlt évek kitartó munkáját 2002 év elején siker koronázta. Több mint 1000 munkaóra ráfordítással mintegy 40 méternyi omladék átbontásával sikerült bejutnunk

Részletesebben

A világ ivóvízellátásának több mint 25%-át. Magyarországon is jelentős, ld. pl. Tettye

A világ ivóvízellátásának több mint 25%-át. Magyarországon is jelentős, ld. pl. Tettye Magyarország karsztvidékei Szőke Emília Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2011. március A világ ivóvízellátásának több mint 25%-át karsztvízből oldják meg (gazdasági fontosság) Magyarországon

Részletesebben

Hévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban

Hévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban K ö z l e m é n y e k Hévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban DR. VITÁLIS GYÖRGY A miocén-kori vulkánosság utóhatásait követően, de főleg a negyedidőszakban a Kápát-medence

Részletesebben

Nagyvisnyó Sporttábor

Nagyvisnyó Sporttábor Nagyvisnyó Sporttábor Augusztus 17. Indulás: I. csoport 9.00 II. csoport 10.30 Tisza tavi hajókirándulás-poroszló Közös túra a Dédesi várromhoz 5 600 m (oda-vissza) kb. 2,5 óra Augusztus 18. A túra hossza:

Részletesebben

Felszín alatti természeti kincseink. Magyarország látogatható barlangjai

Felszín alatti természeti kincseink. Magyarország látogatható barlangjai Felszín alatti természeti kincseink Magyarország látogatható barlangjai A barlangok ősidők óta izgatják az emberek fantáziáját. A régmúlt idők embere nem csupán menedéket talált a természetes üregekben,

Részletesebben

Világörökségek a föld mélyében

Világörökségek a föld mélyében Az Aggteleki-karszt barlangjainak bemutatása nemzetközi összehasonlításban avagy Világörökségek a föld mélyében Magyar Nemzeti Parkok Hete Bódvaszilas 2012.06.15 Egri Csaba VM A Világörökséggé nyilvánított

Részletesebben

K U T A T Á S I J E L E N T É S

K U T A T Á S I J E L E N T É S Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága. Budapest K U T A T Á S I J E L E N T É S Készült a Molnár János-barlangban -2003 április és 2004 december közötti időszakban a 328/4/2003 számú kutatási engedély alapján-

Részletesebben

A Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató

A Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató A Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Leél-Őssy Szabolcs 2014. Célkitűzés Bemutatni: A területről

Részletesebben

A Pál-völgyi- és a Ferenc- hegyibarlang beszivárgó vizeinek vizsgálata

A Pál-völgyi- és a Ferenc- hegyibarlang beszivárgó vizeinek vizsgálata A Pál-völgyi- és a Ferenc- hegyibarlang beszivárgó vizeinek vizsgálata Szendrei Orsolya környezettudomány szak Témavezetők: Fehér Katalin Borbás Edit Bevezetés - Célkitűzés 1961. évi tv. karsztvidékek:

Részletesebben

A Kárpát medence kialakulása

A Kárpát medence kialakulása A Kárpát -medence A Kárpát medence kialakulása Az 1200 km hosszúságú félköríves hegykoszorú és a közbezárt, mintegy 330 000 km2-nyi területű Kárpátmedence egymással szoros összefüggésben és az Alpok vonulataihoz

Részletesebben

Jelentés a Lengyel-barlangban a 2009. évben végzett kutató munkáról

Jelentés a Lengyel-barlangban a 2009. évben végzett kutató munkáról GBTE-23/2010. Jelentés a Lengyel-barlangban a 2009. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly

Részletesebben

MAGYARORSZÁG BARLANGJAI

MAGYARORSZÁG BARLANGJAI MAGYARORSZÁG BARLANGJAI (Nyerges Attila Takácsné Bolner Katalin) 2003 Magyarországon a karsztosodásra alkalmas karbonátos kőzetek az ország felszínének csupán 1,5 %-át alkotják. A karsztterületek kis kiterjedése

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Borbás Edit Kovács József Vid Gábor Fehér Katalin 2011.04.5-6. Siófok Vázlat Bevezetés Elhelyezkedés Geológia és hidrogeológia Kutatástörténet Célkitűzés Vízmintavétel

Részletesebben

A Budai-hegység hidrotermális karsztja

A Budai-hegység hidrotermális karsztja Földrajzi Értesítő XUII. évf. 1994. 3^4. füzet, pp. 235-246. A Budai-hegység hidrotermális karsztja JAKUCS LÁSZLÓ Bevezetés Karsztnak kell-e tekintenünk a hidrotermális karsztokat, mint amilyenek a Budai-hegység

Részletesebben

TERMÉSZET EMBER KÖRNYEZET

TERMÉSZET EMBER KÖRNYEZET 1. Húzz nyilakat a megfelelő helyre és a térkép mellett számmal jelöld az európai világörökség helyszínek nevét! Minden helyszínről találsz egy állítást, párosítsd össze! Olvasd le a helyszínek földrajzi

Részletesebben

VIRÁG MAGDOLNA A SZEMLŐ-HEGYI-BARLANG CSEPEGŐ VIZEINEK VIZSGÁLATA A RÓZSADOMBI TÖRMELÉKTAKARÓN ÁT TÖRTÉNŐ BESZIVÁRGÁS ÉRTÉKELÉSE CÉLJÁBÓL

VIRÁG MAGDOLNA A SZEMLŐ-HEGYI-BARLANG CSEPEGŐ VIZEINEK VIZSGÁLATA A RÓZSADOMBI TÖRMELÉKTAKARÓN ÁT TÖRTÉNŐ BESZIVÁRGÁS ÉRTÉKELÉSE CÉLJÁBÓL VIRÁG MAGDOLNA A SZEMLŐ-HEGYI-BARLANG CSEPEGŐ VIZEINEK VIZSGÁLATA A RÓZSADOMBI TÖRMELÉKTAKARÓN ÁT TÖRTÉNŐ BESZIVÁRGÁS ÉRTÉKELÉSE CÉLJÁBÓL Diplomamunka Témavezető: Mádlné Dr. Szőnyi Judit Konzulensek: Zihné

Részletesebben

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában A Zagyva- Tarna vízgyűjtője A két folyó között a Mátra Hol vagyunk? Gyöngyösoroszi 0 A Mátra földrajza A Mátra az Északi-középhegység része Európa legnagyobb

Részletesebben

A Duna mente örökségi potenciálja

A Duna mente örökségi potenciálja A Duna mente örökségi potenciálja az EuroVelo 6 kerékpárút a Duna mentén (Rajka Budapest) régészeti szempontból Jövőkép a Duna mentén, Rajka Budapest workshop 2014. május 30. Újlaki Zsuzsánna főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

Különlegesen szép ásványok a József-hegyi-barlangban

Különlegesen szép ásványok a József-hegyi-barlangban Fehér B. (szerk.) (2014): Az ásványok vonzásában. Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére. Herman Ottó Múzeum és Magyar Minerofil Társaság, Miskolc, pp. 159 177. Különlegesen szép ásványok a

Részletesebben

Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ

Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ A dolgozat felépítése *Bevezetés *A mélyföldtani viszonyok vázlatos ismertetése *Süllyedés történet *Hő történet *Szervesanyag érés- történet *Diszkusszió

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;

védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv; 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

30 éves az Aggteleki Nemzeti Park

30 éves az Aggteleki Nemzeti Park 30 éves az Aggteleki Nemzeti Park Az Aggteleki Nemzeti Park jelenlegi területének a védelme 1940-től kezdődött... Hazánk nemzeti parkjai közül ez az első, amelyet hangsúlyozottan a földtani természeti

Részletesebben

20 éve nyilvánították a világörökség részévé az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait

20 éve nyilvánították a világörökség részévé az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait Fás-legelő TT, a Füzérradványi Kastélypark TT az ANPI működési területéhez kerül. 2007 A Kelemér-Serényfalva-Erdősrezervátum TT védetté nyilvánítása. Az abaújkéri Aranyos-völgy védetté nyilvánítása. 2009

Részletesebben

Dunántúli-középhegység

Dunántúli-középhegység Dunántúli-középhegység Dunántúli középhegység két része a paleozoikum szempontjából Középhegységi egység (Bakony, Vértes) Balatonfői vonal Balatoni kristályos Kis felszíni elterjedés Balatonfelvidék Velencei

Részletesebben

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A BUDAI BARLANGOK KELETKEZÉSÉRŐL A KLASSZIKUS KARSZTFEJLŐDÉSTŐL A HIPOGÉN BARLANGKÉPZŐDÉSIG

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A BUDAI BARLANGOK KELETKEZÉSÉRŐL A KLASSZIKUS KARSZTFEJLŐDÉSTŐL A HIPOGÉN BARLANGKÉPZŐDÉSIG Karszt és Barlang 2012 14. pp. 24 46. Budapest 2016. Virág Magdolna TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A BUDAI BARLANGOK KELETKEZÉSÉRŐL A KLASSZIKUS KARSZTFEJLŐDÉSTŐL A HIPOGÉN BARLANGKÉPZŐDÉSIG BEVEZETÉS A Budai-termálkarszt

Részletesebben

A budai Rózsadomb és környékének különleges barlangjai

A budai Rózsadomb és környékének különleges barlangjai Földtani Közlöny 125/3-4, 363-432 (1995) Budapest A budai Rózsadomb és környékének különleges barlangjai Special caves of Rózsadomb on Buda and its environs LEÉL-ŐSSY Szabolcs 1 (13 ábra, 10 tábla) Key

Részletesebben

A budapesti termálvizek radontartalmának vizsgálata

A budapesti termálvizek radontartalmának vizsgálata A budapesti termálvizek radontartalmának vizsgálata Várhalmi Márta ELTE TTK földrajz-környezettan szakos hallgató témavezető: Horváth Ákos Atomfizikai Tanszék 2004. 1 Összefoglalás Dolgozatomban a budapesti

Részletesebben

Batthyány Műemlékegyüttes Védelmében Alapítvány. bakonytérség építészeti öröksége. örökségvédelmi katalógus II.

Batthyány Műemlékegyüttes Védelmében Alapítvány. bakonytérség építészeti öröksége. örökségvédelmi katalógus II. Batthyány Műemlékegyüttes Védelmében Alapítvány bakonytérség építészeti öröksége örökségvédelmi katalógus II. Batthyány Műemlékegyüttes Védelmében Alapítvány bakonytérség építészeti öröksége örökségvédelmi

Részletesebben

A LEGÚJABBAN MEGISMERT KARSZTOBJEKTUMOK, BARLANGOK A VÉRTESBEN

A LEGÚJABBAN MEGISMERT KARSZTOBJEKTUMOK, BARLANGOK A VÉRTESBEN A LEGÚJABBAN MEGISMERT KARSZTOBJEKTUMOK, BARLANGOK A VÉRTESBEN Bevezetés A hazai mészkő- és dolomithegységek közül a Vértes számított karsztjelenségekben, barlangokban legszegényebb területnek. Korábban

Részletesebben

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál Felszín alatti vizek, mint a globális vízkörforgalom elemei Légkör víztartalma (néhány nap) Biomassza

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Új barlangszakasz feltárásának bejelentése

Új barlangszakasz feltárásának bejelentése Pécs-Baranyai OrigóHáz Egyesület Mecseki Karsztkutató Csoport Honlap: www.mkcs.hu Vezető: Glöckler Gábor tel.+36-30/9730-338 Tárgy: Új barlangszakasz feltárásának bejelentése Tisztelt Hölgyem, Uram! A

Részletesebben

Tapolcai Plecotus Barlangkutató Csoport Szilaj Rezső csoportvezető 8300 Tapolca Kazinczy tér 17/C VII/27. Tisztelt Igazgatóság!

Tapolcai Plecotus Barlangkutató Csoport Szilaj Rezső csoportvezető 8300 Tapolca Kazinczy tér 17/C VII/27. Tisztelt Igazgatóság! Tisztelt Igazgatóság! Örömmel értesítem Önöket, hogy csoportunk, a Plecotus Barlangkutató Csoport április 5-6-án újabb jelentős feltárási eredményt ért el a tapolcai Berger Károly-barlangban. A barlang

Részletesebben

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban OTrT) országos ket, területfelhasználási

Részletesebben

Településrendezési Tervének módosítása

Településrendezési Tervének módosítása Sajóbábony város Településrendezési Tervének módosítása Térségi tervekkel való összhang igazolása Országos Területrendezési Terv (2003. évi XXVI. törvény) Az Ország Szerkezeti Terve a rendezés alá vont

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

- talajtakaró további funkciói: szőr és tompít - biológiai aktivitás, élıvilág, erdık szerepe

- talajtakaró további funkciói: szőr és tompít - biológiai aktivitás, élıvilág, erdık szerepe A KARSZTVÍZ (karbonátos kızetekre jellemzı résvíz) A karszt, karsztosodás fogalma elnevezés a szlovéniai Karszt hegységbıl Lényege: olyan terület, ahol a felszíni és a felszín alatti formakincs kialakulásában

Részletesebben

A BUDAPESTI MOLNÁR JÁNOS-BARLANG TERMÁLVIZÉNEK VESZÉLYEZTETETTSÉGE

A BUDAPESTI MOLNÁR JÁNOS-BARLANG TERMÁLVIZÉNEK VESZÉLYEZTETETTSÉGE A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) A BUDAPESTI MOLNÁR JÁNOS-BARLANG TERMÁLVIZÉNEK VESZÉLYEZTETETTSÉGE Leél-Őssy Szabolcs 1, Bergmann Csaba 2, Bognár Csaba 3 1 ELTE TTK

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

Karsztvidékek felszínformái

Karsztvidékek felszínformái A kísérlet megnevezése, célkitűzései: A mészkőterületek változatos formakincseinek bemutatása A karsztos felszínformák kialakulásának megfigyelése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: homok, gipszpor,

Részletesebben

Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton

Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről, 2014. április 2-3, Siófok Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton Erőss Anita,

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1.

Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység I. Néhány tagja középidei üledékes kőzetekből áll üledéken kialakult dombságok és medencék A Dunántúli-középhegység

Részletesebben

VILÁGÖRÖKSÉG A FÖLD ALATT

VILÁGÖRÖKSÉG A FÖLD ALATT SZÖVEG: BORZSÁK SAROLTA, KÉPEK: EGRI CSABA WWW.CAVERNA.HU VILÁGÖRÖKSÉG A FÖLD ALATT 20 ÉVE AZ UNESCO-LISTÁN AZ AGGTELEKI- ÉS SZLOVÁK-KARSZT FELSZÍN ALATTI VILÁGA Föld alatt kanyargó folyómedrek, tágas

Részletesebben

Radioaktív. Hulladékokat. Feldolgozó. és Tároló Kft.

Radioaktív. Hulladékokat. Feldolgozó. és Tároló Kft. Radioaktív Hulladékokat Feldolgozó és Tároló Kft. Tisztelt Olvasó! Az intézményi radioaktív hulladékok kezelését és tárolását végző RHFT - jelen szakmai kiadványunk tárgya társaságunk megalakulásakor került

Részletesebben

KÖLTSÉG-HATÉKONYSÁG VIZSGÁLAT VESZPRÉM MEGYE OPERATÍV PROGRAM

KÖLTSÉG-HATÉKONYSÁG VIZSGÁLAT VESZPRÉM MEGYE OPERATÍV PROGRAM KÖLTSÉG-HATÉKONYSÁG VIZSGÁLAT VESZPRÉM MEGYE OPERATÍV PROGRAM VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A költséghatékonysági elemzés célja, hogy igazolja a projekttel vagy programmal kapcsolatosan az alábbiakat: - Konzisztencia

Részletesebben

M AGYARORSZÁG BARLANGJAI

M AGYARORSZÁG BARLANGJAI Karszt és Barlang, 1989. évf. I II. füzet, p. 51 60. M AGYARORSZÁG BARLANGJAI Takácsné Bolner Katalin Juhász Márton Kraus Sándor Magyarország földtani felépítésében igen nagy arányban vesznek részt a fiatal

Részletesebben

A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése

A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése 1. A kutatás körülményei, személyi kérdései, előrehaladása A négyéves OTKA-kutatás 2003 elején kezdődött. 2003-ban a projekt alapvető részét

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszín alatti vízformák 12.lecke Mint azt a környezet védelmének általános szabályairól

Részletesebben

A főváros természeti értékeinek kezelése, valamint hazai és nemzetközi jelentősége. Előadó: Bajor Zoltán Főkert Nonprofit Zrt.

A főváros természeti értékeinek kezelése, valamint hazai és nemzetközi jelentősége. Előadó: Bajor Zoltán Főkert Nonprofit Zrt. A főváros természeti értékeinek kezelése, valamint hazai és nemzetközi jelentősége Előadó: Bajor Zoltán Főkert Nonprofit Zrt. A fővárosban található természeti értékek csoportosítása: Országos jelentőségű

Részletesebben

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények Mohácsi Csilla A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények A követelménymodul megnevezése: Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A követelménymodul száma: 1223-06 A tartalomelem

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN Barati Sándor (Zöld Akció Egyesület) Hudák Katalin (Miskolc Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatala) Pannónia Szálló, 2014. febr.

Részletesebben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben Baranyai Gábor 1 Csapó Olga 2 2008. június Az Őrség népessége az évtizedes tendenciát tekintve fogy és elöregszik, bár

Részletesebben

ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 1023 Budapest, Bécsi út. 6. II./8. Tel.: (1)-326-3510

ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 1023 Budapest, Bécsi út. 6. II./8. Tel.: (1)-326-3510 ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 1023 Budapest, Bécsi út. 6. II./8. Tel.: (1)-326-3510 Juhász Márton Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága 1025. Bp. Hűvösvölgyi út 52. Az ARIADNE Karszt és Barlangkutató

Részletesebben

A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR

A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR 2007. 03. 12 13. TÉRINFORMATIKAI ALKALMAZÁSOK A KARSZTKUTATÁSBAN VERESS MÁRTOM SCHLÄFFER ROLAND A karszt Fedett karszt rejtett kőzethatár fedett karsztos

Részletesebben

1. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

1. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Országos térségi k vizsgálata Balatonföldvár településre vonatkozóan a 2003. évi XXVI. tv. (OTrT) szerint: Balatonföldvár teljes közigazgatási területére, ill. a 19. számú módosítással

Részletesebben

A BUDAI VÁRHEGY 43. A budai Várhegy. A Várhegy kialakulása

A BUDAI VÁRHEGY 43. A budai Várhegy. A Várhegy kialakulása A BUDAI VÁRHEGY 43 A budai Várhegy KÁZMÉR MIKLÓS és VÁN BÁLINT A Várhegy kialakulása A középkori ember azért települt ide, mert a Várhegy geológiai felépítése olyan lehetőségeket nyújtott, amiket a környező

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN VÁROSFEJLESZTÉS RT. H-1022 Budapest, Ruszti u.10. Tel.: 346-0210, 346-0211 Fax: 326-6556 e-mail: varosfej@enternet.hu A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

RÉGI ELKÉPZELÉS, ÚJ FELFEDEZÉS - LÁTHATÁRON A SPEIZI-SZEPESI-LÁNER- BARLANGRENDSZER

RÉGI ELKÉPZELÉS, ÚJ FELFEDEZÉS - LÁTHATÁRON A SPEIZI-SZEPESI-LÁNER- BARLANGRENDSZER Barlangkutatók Szakmai Találkozója Jósvafő, 2007. november 9-11. Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat RÉGI ELKÉPZELÉS, ÚJ FELFEDEZÉS - LÁTHATÁRON A SPEIZI-SZEPESI-LÁNER- BARLANGRENDSZER Dobos Tímea

Részletesebben

SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013

SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013 SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013 Jenei Attila Okl. környezetmérnök környezetvédelmi szakértő MMK szám: 01-11827 Petrényi Ágnes Okl. környezetgazdálkodási agrármérnök T F E W 1133

Részletesebben

A L C S Ú T D O B O Z településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának módosítása

A L C S Ú T D O B O Z településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának módosítása A L C S Ú T D O B O Z településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának módosítása (a külterületi, 049/1 és 049/2 hrsz.-ú volt honvédségi ingatlanok - volt Petőfi laktanya - területére, valamint

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

Az utóbbi 20 év barlangkutatási eredményei a Budai-hegységben (különös tekintettel a Rózsadomb környékére)

Az utóbbi 20 év barlangkutatási eredményei a Budai-hegységben (különös tekintettel a Rózsadomb környékére) 148/1, 45 74., Budapest, 2018 DOI: 10.23928/foldt.kozl.2018.148.1.45 Az utóbbi 20 év barlangkutatási eredményei a Budai-hegységben (különös tekintettel a Rózsadomb környékére) LEÉL-ŐSSY Szabolcs, VIRÁG

Részletesebben

Baráz Csaba (Bükki Nemzeti Park Igazgatóság)

Baráz Csaba (Bükki Nemzeti Park Igazgatóság) Baráz Csaba (Bükki Nemzeti Park Igazgatóság) www.lithosphera.hu; www.bnpi.hu 1 nemzeti park, 9 tájvédelmi körzet, 14 természetvédelmi terület, közel 128.280 hektár Ex lege védett területeink kiterjedése

Részletesebben

A települések általános kérdései. Dr. Kozma Gábor

A települések általános kérdései. Dr. Kozma Gábor A települések általános kérdései Dr. Kozma Gábor A., A településekkel kapcsolatos alapfogalmak I. A település 1. Definíció: a., Mendöl T.: a település egy embercsoport lakó- és munkahelyének térbeli egysége

Részletesebben

Radon-koncentráció dinamikájának és forrásának vizsgálata a budapesti Pálvölgyi-barlangban

Radon-koncentráció dinamikájának és forrásának vizsgálata a budapesti Pálvölgyi-barlangban Radon-koncentráció dinamikájának és forrásának vizsgálata a budapesti Pálvölgyi-barlangban * UNIV. BUDAPESTINENSIS DE EÖTVÖS NOM. * FACULTAS SCI. NAT. Nagy Hedvig Éva Környezeti földtudomány program, II.

Részletesebben

2. A Föld kb. 100 km. vastagságú kőzetburkának tudományos neve. A Föld kérge és a köpeny legfelső szilárd része együttesen.

2. A Föld kb. 100 km. vastagságú kőzetburkának tudományos neve. A Föld kérge és a köpeny legfelső szilárd része együttesen. 1. Az elsı feladatban képeket fogtok látni. Feladatotok az lesz, hogy felismerjétek mit ábrázolnak a képek. Akinél elıször villan fel a lámpa az mondhatja a választ. Jó válasz esetén egy pontot kaphattok,

Részletesebben