A KÖZNEVELÉS KONCEPCIÓJA ÉS TÖRVÉNYJAVASLATA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KÖZNEVELÉS KONCEPCIÓJA ÉS TÖRVÉNYJAVASLATA"

Átírás

1 A KÖZNEVELÉS KONCEPCIÓJA ÉS TÖRVÉNYJAVASLATA A második Orbán-kormány több területen tervez reformokat. Ezek közül az oktatás-nevelés vagy ahogyan Hoffmann Rózsa által beterjesztett törvényjavaslat nevezi: köznevelés területén végrehajtott intézkedések váltották ki talán a legegységesebb ellenállást az adott szakterületen dolgozók (pedagógusok, oktatási szakértők) részéről. Elemzésünkben a kérdés átfogó vizsgálatára vállalkoztunk. Méltányosság Politikaelemző Központ Oktatáspolitikai munkacsoport Paár Ádám Rácz Márk Ráski Péter Szép Viktor Szirmák Erik

2 Bevezetés A köznevelési törvény javaslatával kapcsolatos viták érthetőek és szükségesek, hiszen az ország sorsa szempontjából nem mindegy, hogy a jövő generációi, a leendő munkavállalók és adófizetők százezrei az óvodától kezdve a felsőoktatásig milyen minőségű intézményekben tanulnak, milyen tudásanyagra és képzettségre tesznek szert, hogyan szocializálódnak. A viták élessége abból is fakad, hogy minden szereplő tisztában van a tét nagyságával. A 18. század, a felvilágosult abszolutizmus kora óta vagyis amióta a tankötelezettség és az állami tantervek léteznek általánosan elfogadott tétel, hogy a kiművelt emberfő közvagyon : a megszerzett tudásanyag nem csak az egyén, hanem a közösség sorsát is meghatározza. Nehezen cáfolható, hogy az oktatás minősége befolyásolja az állam és a gazdaság teljesítőképességét. Nem véletlen, hogy ahogyan azt a 19. század végi Németország példája mutatja, vagy ahogyan a 20. századi Finnországtól kezdve Dél-Koreáig a tapasztalatok tanúsítják a kiugró gazdasági sikernek és a dinamikus piacgazdaságnak az előfeltétele egyéb tényezők mellett, de a legelsők között a kiváló minőségű oktatási rendszer, naprakész tudásanyaggal, motivált, felkészült oktatói karral. Az MPK oktatáspolitikai munkacsoportja a köznevelési törvény koncepciójával, illetve javaslatával kapcsolatos érvek és ellenérvek méltányos, de éles bemutatására vállalkozott. Korábban is írtunk a köznevelési törvény tervezetével kapcsolatos egyes szakmai részkérdésekről, illetve a kormány köznevelési koncepciójának eszmei gyö

3 kereiről. Ezúttal a köznevelési törvény koncepcióját és tervezetét a szakmai és politikai érvek és ellenérvek teljes szövetébe belehelyezve vizsgáljuk. Arra törekszünk, hogy minél markánsabban felvázoljuk a Fidesz és a KDNP oktatásés nevelésfilozófiáját, hiszen a törvényjavaslat egyes pontjai csak így válnak értelmezhetővé. Elöljáróban leszögezzük, hogy nem személyes kérdésként kezeljük a köznevelési törvény vitáját. Ki akarunk lépni abból a hibás diskurzusból, amelyik a viták lényegét Hoffmann Rózsa személyére, vagy éppen a KDNP szerepére, vagy Hoffmann és Pokorni pozícióharcára egyszerűsíti le. Nem gondoljuk, hogy a most tervezett köznevelési törvény gyógyír lenne a magyar oktatás minden bajára, de azt sem gondoljuk, hogy a törvényjavaslat leírható lenne csupán az autoriter, a nacionalista vagy a poroszos jelzőkkel. Először bemutatjuk a köznevelési törvény koncepcióját, és részben ennek alapján kísérletet teszünk arra, hogy a köznevelést a Fidesz társadalomkoncepciójába helyezzük. Külön figyelmet fordítunk arra, hogy megvizsgáljuk ennek a társadalomfilozófiának és neveléskoncepciónak a kapcsolódását a klebelsbergi örökséghez. Ezt követően figyelmünket a másik oldal felé fordítjuk, és összefoglaljuk a köznevelési törvény javaslatával szemben megfogalmazott legfontosabb szakmai és politikai kritikákat. Majd fogódzóként az oktatáspolitikát nemzetközi kontextusban vizsgáljuk, bemutatva néhány nyugati ország oktatáspolitikáját. Végül kísérletet teszünk a konklúziók levonására. I. Értékek, iskola, társadalom I. 1. A Nemzeti Köznevelésről Szóló Törvény Koncepciója A 2011 őszén megjelent Koncepció már tükrözte a Fidesz-KDNP kormány közösségfelfogását és oktatáspolitikai vízióját. A Koncepció szerint károsak voltak az eddigi - 3 -

4 tendenciák, miszerint az iskola csupán az ismeretek átadására szolgáló intézmény. Az iskola ilyen szűk feladat-meghatározása helyett a Koncepció a közösségi nevelésre helyezte a hangsúlyt. Ahogyan a dokumentum leszögezte, az új köznevelési törvény létrehozását a versenyképesség megőrzése és javítása indokolja, és egy modern tudással felvértezett új nemzeti középosztály megteremtése a cél. Az állam szerepe a köznevelésben: kezelni, irányítani, szabályozni, ellenőrizni és gondoskodni. A dokumentum felsorolta azokat a célokat, amelyeket az új törvénynek meg kell valósítania: a köznevelés piactalanítása, az állam szerepének helyreállítása, az értékalapú nevelés és a nemzeti műveltség helyreálltása. A problémák: romló oktatás és felzárkóztató programok, a pedagógusok tekintélyvesztése, az átláthatatlanság. A Koncepció hitet tett a köznevelés közszolgálatként való kezelése, valamint a nevelés középpontba állítása mellett. A Koncepció a liberális Eötvös Józsefre hivatkozva a helyi közösségek iránti elkötelezettség, az önkormányzatiság értékeit hangsúlyozta. Az oktatási kormányzat indoklása szerint azért kell többek között elvégezni a fenti változtatásokat, mert a fiatalok ötöde funkcionális analfabéta, a fejlettségbeli különbségeket csökkenteni kell, illetve az értelem, az erkölcsös viselkedés, a nemzeti műveltség, az egészség, a művészi érzék, a használható tudás arányos fejlesztése elkerülhetetlen. A Koncepció visszautalt az előző időszaknak a szerzők által értéksemlegesnek nevezett szabályozására, amellyel szembeállították a készülő köznevelési törvényt. Mint írták, a köznevelési törvényt a nemzeti fejlődés szolgálatába kívánják állítani. Az új szabályozás abban is különbözik elődjétől, hogy kerettörvény formája lesz, amely egyébként garantálni fogja a jogbiztonságot, a kiszámíthatóság és a kellő rugalmasságot is

5 A köznevelésről szóló törvény célja, hogy neveléssel egy erős nemzeti középosztályt hozzon létre, a test, a lélek és az értelem arányos fejlesztésének, valamint az ismeretek, készségek, képességek, jártasságok, attitűdök és az erkölcsi rend összhangjának tiszteletben tartásával. 1 Az oktatás-nevelés célja továbbá a személyiség, a közösségek és a természet harmóniájának elősegítése. 2 A törvény alapelvei közé tartozik: A köznevelés egy közszolgálat, amelyik a magyar társadalom fennmaradásának egyik záloga A köznevelés a közjót szolgálja A nevelést a pedagógusok összehangolják a szülőkkel / gondviselőkkel A köznevelés középpontjában a gyerek áll A köznevelést erkölcsi és szellemi értékek hatják át: szeretet, bizalom, becsületesség, munka, tudás, igazságosság, rend, szabadság, méltányosság, szolidaritás, és minden hátrányos megkülönböztetés elvetése. Az általános iskolában a tankönyvek tulajdonosa az állam Szabad iskolaválasztás garantálása Ahogyan a Koncepcióból is kiviláglott, a jelenlegi kormányzat a nevelés-oktatás célrendszerét és feladatát a közjó fogalmából vezeti le. Ezzel a Koncepció kidolgozói visszatértek egy régi hagyományhoz: a nevelés-oktatás nem magánügy, nem pusztán az egyénnek a társadalomban és a munkaerőpiacon betöltendő pozícióját meghatározó kompetenciák elsajátításának a rendszere, hanem elsődleges célja bizonyos öröknek vélt értékek és normák átadása, amelyben az államnak kiemelt szerepe van. Ezzel eljutunk az iskolafenntartó kérdéséhez. 1 Nemzeti köznevelésről szóló törvény koncepciója. 10. o. 2 Uo. 10. o

6 I. 2. Az iskolafenntartók Még konkrétabban fogalmazott a 2011 novemberében Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter által benyújtott T/4856. számú törvényjavaslat a nemzeti köznevelésről. Az új köznevelési koncepció értelmében 2013-tól lép életbe felmenő rendszerben a köznevelés középpontjában a gyermek és a pedagógus, továbbá a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak. Továbbá az intézményes nevelés keretei között a nevelési feladatokat az intézmények és a pedagógusok megosztják és összehangolják a gyermekek szüleivel illetve gondviselőivel. E közös tevékenység alapja a bizalom, az intézmény és a pedagógusok szakmai hitele. 3 A koncepció kimondja, hogy az állam, és az egyházak által fenntartott óvodák, iskolák látogatásának költségeit az első szakképesítés és az érettségi vizsga megszerzéséig az állam viseli. Ugyanakkor a kollégiumi ellátás költségeit a jogszabályban meghatározottak szerint az állam részben vagy egészben viselni fogja. A nevelési-oktatási intézmény alapítója, fenntartója lehet az állam, a kormányhivatallal kötött szerződés alapján önkormányzat (a törvényben állami intézmények), egyház és más szervezet, illetve személy (ez utóbbi kettő: magánintézmények), továbbá köznevelési (gyakorló) intézményt alapíthat és tarthat fenn pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény, központi költségvetési intézmény. Az egyház és más szervezet, illetve személy által fenntartott (nem állami) intézmények működésére és finanszírozására a törvény speciális szabályokat állapít meg. Ez azt jelenti, hogy az intézmények megítélése nem esik egységes elbírálás alá. 3 T/4856. számú törvényjavaslat a nemzeti köznevelésről. 1. o

7 Az általános iskola fenntartója fő szabályként az állam (kormányhivatal). A kormányhivatallal kötött szerződés alapján fenntartó lehet a település. Ugyanez vonatkozik a középfokú iskola fenntartójára is: fő szabályként szintén az állam (kormányhivatal), illetőleg a vele kötött szerződés alapján a 2000 főnél nagyobb lakosságszámú település. A gyógypedagógiai iskola fenntartója a többihez hasonlóan fő szabályként szintén az állam (kormányhivatal), illetőleg a vele kötött szerződés alapján a 2000 főnél nagyobb lakosságszámú település vállal fenntartói szerepet. A gyakorló iskolák fenntartója a pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény. Tehát példának okáért a Debreceni Egyetem felel saját gyakorló általános iskolájáért, illetve gimnáziumáét. A köznevelési törvényjavaslatot már beterjesztették, de még mindig nagy a politikai polémia a felek között. Az biztos, hogy az állam átveszi az intézményeket, aminek következtében a megyei kormányhivatalok fogják kinevezni az igazgatót a legkisebb faluban is, már ahol még van iskola és igazgató. Ez azt is jelentheti, hogy a polgármesternek egy hatalmi jogkörrel több lesz, másfelől meg a Nemzeti Alaptanterv át-, illetve újraírásával módosítják a tanterveket, ezzel párhuzamosan az állam mondhatja meg, hogy mit kell tanulni/tanítani. Vége lehet a tanári szabadságnak, előre megírt dolgokat lehet számon kérni. A szülőknek - mint szolgáltatást igénybe vevőknek - még kevesebb "jogkörük" lesz. A tanárok közül sokan - hallgatólagosan - bizonyára támogatják a többletjogokat, de ez nem ilyen egyszerű, mert nem fognak tudni rendet tartani - továbbra sem - azokban az osztályokban, ahol eddig is nehézségekkel küzdöttek. Ráadásul a köznevelési törvény tervezete nem számol azzal, hogy ma már nem a tanár a tudás kizárólagos forrása (bárki szabadon megtekintheti a netes folyóiratokat, cikkeket, honlapokat). A buktatás és a szöveges értékelés problémája tehát csak a jéghegy csúcsa, a probléma sokkal mélyebben gyökerezik

8 A gond a magániskolákkal (illetve a tisztán alapítványi iskolákkal) lesz, hiszen ott, valamint a magánóvodákban ténylegesen szolgáltatás folyik, kérdés, hogy azokat is államosítani fogják-e, vagy maradhatnak önállóak (pl. Belvárosi Tanoda, Lauder, AKG). Arra lehet következtetni, hogy a Hoffmann-féle tervezet a szülő és a pedagógus viszonyában az előbbiek jogait korlátozza, az utóbbiak javára. Ez egyfelől üdvözlendő, hiszen nem túl szerencsés, ha a szülő akarata teljesen megköti a pedagógus kezét. Ugyanakkor az oktatást teljes komplexitásában kell vizsgálni: vagyis nem mindegy, hogy kik kerülnek ki a felsőoktatásból a pedagóguspályára, hiszen sok esetben valóban alkalmatlan tanárok kezdhetik meg tevékenységüket az iskolákban. Tehát sokkal összetettebb ez a kérdés annál, minthogy 1-3 év alatt meg lehessen változtatni olyan tendenciákat, amelyeket a korábbi kormányok elrontottak. A köznevelési törvényjavaslat jelen formája szerint az iskolafenntartók jobban ki tudnak állni a pedagógusok mellett. A tervezet szerint a diákoknak nem szükséges olyan sok többletjog, mint ami eddig megillette őket. A liberálisnak csöppet sem nevezhető koncepció világos utat mutat: ezt lehet bírálni, kiállni mellette. Azonban vitathatatlan: valamilyen megoldást találni kell a jelenlegi gondok megoldására. I.3. A Fidesz-KDNP társadalomfilozófiája A Fidesz-KDNP köznevelés-koncepciója nem szakítható el a kormánypártok társadalomfilozófiájától. A Köznevelési Törvény Koncepciója a nemzet megerősödése mellett a nemzeti középosztály megteremtését tekinti a köznevelés küldetésének. Ez a célkitűzés már az első Orbán-kormány idején előkelő helyen szerepelt a Fidesz értékrendszerében. Debreczeni József az első Orbán-kormány társadalomfilozófiáját elemezve felhívta a figyelmet, hogy annak szerves része volt a középtársadalom gazdasági és mentális helyzetbe hozása: Ennek felső rétegét támogatni kell abba, hogy az elithez közeledjen, az alsó rétegeket pedig abban, hogy elkerüljék a roncs

9 társadalomba való lesüllyedést. Ez a gyakorlatban a hazai kis- és középvállalkozók, általában a dolgozó és gyermeket nevelő családok fokozott támogatását jelenti, az otthonteremtéshez nyújtott segítséget, az oktatás, a vidékfejlesztés preferálását. 4 A Fidesz már ekkor is összekapcsolta a gazdasági versenyképességet a középosztály szélesítésével. Végső soron az olyan intézkedések, mint a diákhitel, ezt a távlati célt szolgálták: elősegíteni, hogy minél többen részesüljenek az oktatásban, és ezzel friss vér pumpálódjon a középosztályba. Ugyanakkor nem feledkeztek meg a szegény sorsú családok támogatásáról sem: ezt szolgálta a beiskolázási támogatás, valamint az Arany János Tehetséggondozó Program. Az első Orbán-kormány idején az oktatáspolitikai koncepció koherens egészet alkotott: egyik oldalon a középosztály támogatása, erősítése, másik oldalon viszont határozott szándék a mobilitás megteremtésére, s így végső soron ismét a középosztályosodás előmozdítására. A második Orbán-kormányt sokan vádolják, hogy a mobilitást feladta. Mielőtt a kritikákat számba vennénk, próbáljuk rekonstruálni, hogy milyen eszmei háttérre támaszkodik a kormány. II. Klebelsberg öröksége Ha meg akarjuk találni a köznevelési törvényjavaslat által tartalmazott alapelvek és értékek forrásvidékét, akkor nem téveszthetjük szem elől Klebelsberg Kunó gróf majdnem egy évtizedes vallás- és közoktatásügyi miniszteri tevékenységét. Klebelsberg emberi és politikusi nagyságát azok sem tagadhatják, akik álta- 4 Debreczeni József: Orbán Viktor. Bp., 2003., Osiris Kiadó o

10 lában nem rokonszenveznek a két világháború közötti Magyarország politikai rendszerével. Talán akadnak, akik túlzásnak érzik a Klebelsberggel való összehasonlítást. De ami összeköti a jelenlegi oktatáspolitikai törekvéseket a klebelsbergi vízióval, az nem más, mint az oktatás- és kultúrpolitika társadalomformáló stratégiai szerepének felvállalása, valamint a nevelés fogalmának előtérbe állítása. Klebelsberg felismerte az oktatás és a kultúra stratégiai jelentőségét: nem véletlenül tekintette minisztériumát tiszteletbeli honvédelmi tárcának. Trianon után a magyar kultúrfölény megalapozása állt az oktatás- és kultúrpolitikai törekvések tengelyében: ennek lényege, hogy a nemzetek versengése a kultúra terén is zajlik, és Magyarország gazdasági és katonai képességeinek hiányában csak a kultúra terén bizonyíthatja a kárpátmedencei magyar szupremácia jogosságát. Szögezzük le: természetesen a magyar kultúrfölény bizonygatása a közvetlen, gyakorlati cél a revízió felől nézve, és (mai) reálpolitikai szempontból eleve zsákutca volt, és nem is lehetett más, hiszen a nagypolitikai döntésekre, békeszerződések megváltoztatására vagy módosítására a kulturális eredményeknek (önmagukban!) vajmi kevés befolyásuk van. De Klebelsberg elméletének van egy korszerű, mindmáig cáfolhatatlan magja: az állam lakosainak műveltségi szintje, illetve az oktatási rendszer teljesítőképessége meghatározza egy állam versenyképességét és presztízsét, és felhajtóerőt jelent a társadalmi kohézió megteremtésében. E tekintetben szoros kapcsolat mutatható ki az ezredfordulós és a 2010-es évek eleji orbáni koncepcióval. Klebelsberg világosan látta, hogy a nemzeti kohézió megteremtése nélkül az ország nem lesz képes érdekeinek az érvényesítésére. Az es forradalmi időszak tapasztalatai is arról győzték meg, hogy az állampolgári közösség tagjait nevelni kell: a széles tömegeknek politikai jogaik addig nem

11 lehetnek, amíg be nem következett a kulturális emancipációjuk. Ezt a mélyen konzervatív tézist számtalanszor megfogalmazta: a politikai demokrácia nem lehet üdvös egy nemzetre akkor, ha a kultúrdemokrácia nem készíti elő. 5 Akkoriban az ellenzék ezt az érvelést demagógiának tekintette mára a politikatudományban szinte közhelyként emlegetik, hogy a politikai demokrácia legszilárdabb pillére az állampolgári szocializáció (közbevetve: Németország közötti demokráciatanulása is ezt a tételt támasztotta alá amerikai tanszékek, amerikai tanárok segítettek ebben a fájdalmas folyamatban). Hogy mennyire egybecsengenek a klebelsbergi gondolatok a jelenlegi köznevelési koncepcióval, azt jól érzékelteti a négyosztályos polgári iskola felállításáról szóló 1927:XII. tc., amelyik szerint a polgári iskola célja, hogy a tanulót vallásos, erkölcsi és nemzeti szellemben nevelje, gyakorlati irányú általános műveltséghez juttassa és ezzel közvetlenül a gyakorlati életre vagy pedig a középfokú szakiskolára előkészítse. 6 A klebelsbergi oktatás- és kultúrpolitika eleme volt a morális megalapozás. Klebelsberg úgy vélte, hogy vannak olyan értékek, amelyek abszolút érvényességgel bírnak az egyén számára: a jó, a szép, az igaz. A herbarti pedagógia alapján úgy vélte, hogy az egyén kiteljesedése ezeknek az értékeknek az elsajátítása révén történik. Mindez nagyon messze áll attól a felfogástól, amelyik az értékrelativizmust hirdeti az oktatásban, és attól a napjainkban uralkodó iránytól is, amelyik a kompetenciák elsajátítását állítja az oktatási tevékenység középpontjába. Klebelsberg oktatáspolitikai koncepciójának már a korban is sok kritikusa akadt. Bírálták a túlzott elitizmus, vagyis a mobilitás fékezése miatt, amelyik a jelenlegi közne- 5 Klebelsberg Kuno: A nyolcosztályú népiskola. Újság, március 21. In: Tudomány, kultúra, politika: Gróf Klebelsberg Kuno válogatott beszédei és írásai, /vál. Glatz Ferenc/. Bp., 1990., Európa Könyvkiadó o :XII. tc. A polgári iskoláról év törvényei. letöltés dátuma: december

12 velési törvényjavaslattal szembeni kritikáknak is az egyik fő csapásiránya. Klebelsberg is a középosztály megerősödését tartotta fontosnak, emellett konzervatív értékrendjéből fakadóan pártolta az elit, a hagyományos vezető osztályok szerepét, és így rendszerében az elit önreprodukciója fontosabb szerepet töltött be, mint a mobilitás előmozdítása. A demokráciát Bethlen Istvánhoz hasonlóan csak fokozatosan látta bevezethetőnek, és úgy vélte, hogy a politikai jogok gyakorlását meg kell előznie a kulturális kohézió megteremtésének. A 30-as években az új jobboldali reformnemzedék is bírálta ezt a konzervatív felfogást és oktatáspolitikát. Gömbös és minisztere, Hóman Bálint már szakított a túlzottan elitistának és pazarlónak tekintett klebelsbergi oktatáspolitikával. Ekkor került sor az első nagy racionalizálási hullámra (egyetemek összevonása), ugyanakkor a népi tehetségek kiemelése, és a középosztály felfrissítése érdekében nagyobb hangsúlyt kapott az általános iskoláztatás és a tehetséggondozás (ez utóbbit a Fidesz határozottan képviselte a 2000-es évek elején). Klebelsberg öröksége még illő tisztelet tárgya volt, de az új reformnemzedék már lassúnak vélte a kulturális demokráciától a politikai demokráciáig vezető utat. Klebelsberget azonban nem felejtették el a jobboldalon. A Fideszen belül legalábbis nem, és a párt részben Klebelsberg nyomdokán haladt. IV. A politikai és szakmai bírálatok A Nemzeti köznevelési törvényjavaslat szövegét érő javaslatok, bírálatok nem csupán az ellenzéki oldalról, vagy a szakmai érdekképviseletektől hangzottak el, de a kormánypárt szakpolitikusai is kritikákat fogalmaztak meg a törvényjavaslattal kapcsolatban. Pokorni Zoltán, az Országgyűlés Oktatási, Tudományos és Kutatási Bizottságának fideszes elnöke, korábbi oktatási miniszter a kereszténydemokrata oktatási államtitkár, Hoffmann Rózsa terveit már a kezdeti stádiumban is bírálattal illette

13 A két politikus közötti szakmai vita amelynek pikantériája, hogy Hoffman a Fidesz etikai bizottsága elé kívánta vinni kérdést többrétegű. A célok tekintetében ugyan a két politikus álláspontja megegyezik, de az eszközökben eltérések mutatkoznak. IV.1. Hoffmann kontra Pokorni Pokorni a legnagyobb problémának azt tartja, hogy Magyarországon a legszelektívebb az oktatási rendszer: az iskola nem képes kompenzálni az otthonról hozott családi, szociális hátrányokat, és nem integrálja a hátrányban lévő gyermekeket. Pokorni véleménye szerint a szelekciós folyamat már az óvodai időszak alatt megkezdődik, ezt még tetézi az iskolakezdés. Augusztus végére a már tartalmilag elfogadott koncepció már tartalmazta az egész napos iskola tervét, amelyet Pokorni maga is támogathatónak tartott. A kivitelezéssel kapcsolatban aggályai merültek fel, mivel véleménye szerint a koncepció jelenlegi formájában az egész napos iskolamodell csupán az eddig ismert napközinek felelne meg; főleg azzal elképzeléssel, hogy a felső tagozatban tanulók délután akár haza is mehetnének. Pokorni szerint a valódi egész napos iskolai-modell számtalan lehetőséget rejt magában, vagyis az állam megteremtetheti annak lehetőségét, hogy az otthonról hozott hátrányokat ledolgozhassák a diákok. A délutáni foglalkozásokon például hozzájuthatnak olyan képzésekhez, sportfoglalkozásokhoz, amelyekre egyébként a szülők anyagi helyzetéből adódóan nem biztosan lenne lehetőségük. Hozzátette azt is, hogy nem tenné kötelezővé az egésznapos-modellt, mivel az intézmények pénzügyileg, szakmailag nincsenek még azon a szinten, hogy eredményesen működjenek, ezért a volt miniszter szerint először ezen a téren motiválni, erősíteni kell az intézményeket. Következő cél a pedagógusok társadalmi, szakmai, anyagi megbecsülésének a megvalósítása, amelyre a koncepció a között időszakot jelöli ki, hangsúlyozva, hogy ennek megvalósulását befolyásolja a mindenkori magyar gazdaság fej

14 lődési állapota és teljesítőképessége. A tanárok minősítését különböző besorolásokban határozza meg (pedagógus I., II., III., kutatótanár), amelyeken belül is különböző fizetési kategóriák lennének, a béreket pedig két lépcsőben, 2013-tól, majd 2015-től emelnék. A tervezett bértáblákra reagálva Pokorni elmondta, hogy az életpályamodell egységes bevezetésére elegendő forrás nem áll rendelkezésre, ezért inkább kevesebb területre koncentrálva kellene biztosítani a forrásokat, mint például az elmaradottabb térségek integrálása, és ott az oktatás fejlesztése. A Pokorni által preferált életpálya-modellben plusz összegekkel a jobban, kiemelkedőbben teljesítő, plusz időben dolgozó pedagógusokat honorálná, és a jutalmazómodellben különbséget tenne jobban teljesítő és kevésbé kiemelkedő tanárok között. A jutalmazó-modellt a tanárképzést választó legtehetségesebbeknél is alkalmazná, így a képzés egész időtartama alatt működő ösztöndíjrendszert építene ki. Az államtitkárság másik oktatási terve, hogy a helyi önkormányzatok hatásköréből kikerülnek az általános iskolák és bizonyos középiskolai intézmények is, de az utóbbiak esetében a kormányhivatallal kötött szerződés alapján a 2000-nél több lakosú helyi önkormányzatok átvehetik a fenntartói jogokat. Az állam egységes nyilvántartást vezet majd az iskolaépületekről, ami lehetőséget ad a működés racionalizálására, összevonásokra. A volt miniszter szerint a koncepció alapvetően fordítva közelíti meg a kérdést. Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek nem bírják fenntartani az iskoláikat, jelezniük kellene, hogy az állam vállalja át a működtetéssel járó terheket. Ezzel a véleményével Pokorni elmondása szerint kisebbségbe került saját frakciójában, annak ellenére, hogy sok országgyűlési képviselő egyben polgármester is. Pedig a döntés által a helyi önkormányzatnak megváltozhat a mozgástere és a helyi politikai érdekek artikulálása és presztízsük is csökkenhet az esetleges állami szerepvállalás miatt

15 IV.2. Ellenzéki ellenérvek Hiller István MSZP-s volt oktatási és kulturális miniszter az oktatás rendszerének átalakítását elsősorban gazdasági dimenzióból tartja megvalósíthatatlannak. Véleménye szerint a koncepció mellőzi a háttérszámolást. Így nem olvasható ki, hogy a kormány miből akarja előteremteni az évente érettségiző 100 ezer diák számára az előírt kötelező 60 önkéntes munkaóra (összesen 6 millió munkaóra) lebonyolítását és megszervezését állítja Hiller. A koncepció megvalósításához 140 milliárdos forrás szükséges. Továbbá a volt miniszter az előzetesen médiában megjelent háttértanulmányra hivatkozva több mint 700 milliárd forintra datálja a koncepció megvalósítását. Az államtitkárság azzal védekezett, hogy a 40 oldalas dokumentumot, mint alternatív esettanulmányt vállalta fel, és nem megfogalmazott célként. Hiller a koncepció világlátását, megvalósításának mibenlétét sem tarja követendőnek, véleménye szerint a minisztersége alatt lefektetett Zöld könyv 2008 a magyar közoktatás megújításáért című dokumentum amelyet szakmai csoportokkal is egyeztetett megfelelő válaszokat adna a közoktatás reformját illetően. A Jobbik szerint a tankötelezettség 16 évre való leszállításával az állam a fiatalok tömegét fosztja meg a perspektívától. Így az iskolai környezet elhagyásával kezdődhet meg a marginalizálódás, amelyikből egyenes út vezet a segélyekből vagy roszszabb esetben a bűnözésből való megéléshez. A Jobbik kedvelt kártyáját, a romakérdést is bedobta: a tankötelezettség korának leszállításával a Jobbik szerint a kormány elismeri, hogy nem képes a cigánytanulókkal mit kezdeni, és így meghátrál a probléma elől. Továbbá a jobbikos képviselők nem értenek egyet a koncepcióban foglalt iskolai világnézeti semlegességgel, mivel szerintük a legfontosabb szocializációs környezetnek, az iskolának hazafias neveltetést kellene szolgálnia

16 Osztolykán Ágnes, az LMP Oktatási Bizottságának alelnöke szerint a felzárkóztatásért létrehozott Híd-program nem a középiskolai tanulmányok elkezdését segítené elő a tanulók számára, hanem a szegregációs folyamatokat indukálná. A kisiskolákra szánt összegek pedig nem elegendőek ahhoz, hogy fennmaradásukat biztosítsák, ráadásul jól működő intézményeket zárnak be, és az államtitkárság háttértanulmányában foglaltak szerint 2015-ig a rendszerből kivont 200 milliárd forint magában hordozza a további kisiskolák bezárását vélekedik a szakpolitikus. Az ellenzéki érvekben feltűnő az esetlegesség, az impresszív jelleg az ellenzéki pártok és szóvivőik nem voltak képesek a törvényjavaslat koherens bírálatára. Mindegyik párt egyéni ízlésének megfelelően, és nem a valós kutatási eredményekre támaszkodva bírálta a törvényjavaslatot. Nem is az ellenzék, hanem a Fidesz-frakció volt az, amelyik sokak számára váratlanul szembefordult nem csupán a törvényjavaslattal, hanem a Hoffmann mellett kiálló miniszterelnökkel is (pl. a Fidesz politikusai a javaslatban tervezett hároméves helyett négyéves kortól tették volna kötelezővé az óvodáztatást, bírálták a szintén a tervezetben szereplő felzárkóztató osztályokat, és elkötelezték magukat az integrált oktatás biztosítása mellett, kritikával illették az egész napos iskola tervét). Míg a kormányfő és államtitkára a kétharmados többségre hivatkozva könnyen lesöpörheti az ellenzék érveit, a nagyobbik kormánypárt aggályaival már nem teheti ezt meg. Az ellenzék tompaságához képest feltűnő volt a Fidesz-frakció különösen Pokorni, Pósán László és Lázár János markáns, éles kritikája. IV.3.Szakmai bírálatok A Pedagógusok Demokratikus Szervezete (PDSZ) szerint az életpálya-modell bevezetése nem megfelelően kidolgozott, és nem mutatkozik konzekvencia a köznevelési törvénnyel a különböző időbeli bevezetések miatt, emellett plusz terheket tesznek majd a pedagógusokra a megemelt óraszámokkal és a nyári szünet megrövidítésével is. Mendrey László a PDSZ elnöke szerint szükséges lenne, ha tavaszig elhalasz

17 tanák a törvény tárgyalását és elfogadását, mivel a megalapozatlan tervezetnek olyan súlyos következményei lehetnek, mint az iskolák bezárása. A PDSZ azzal a koncepcióval sem ért egyet, hogy a szakképzési rendszer átalakítását a Nemzetgazdasági Minisztérium is felügyeli, és oly módon alakítja át, hogy csupán spórolási tényezőkkel foglalkoznak. Így 20%-os spórolás várható a képzésben, és a 700 szakképző iskolát alig félszáz központi intézménybe integrálnák. Az iskolák fenntartásával kapcsolatban eltérő vélemények is megmutatkoznak. A Hiller István minisztersége alatt kidolgozott zöld könyvben is megfogalmazódott az állami szerepvállalás lehetősége, mint egy olyan megoldás, amelyik könnyítheti az esélyegyenlőséget a diákok körében. Ezt a gondolatot még a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is támogathatónak tartotta 2009-ben, mivel a szervezet szerint a közoktatási olló egyre nagyobbra nyílt a rendszerváltoztatás óta. A szocialisták között is van jelenleg támogatója az állami szerepvállalásnak Szibrik Imre, Szentes polgármesterének személyében. A polgármester szerint viszont a német modellt kellene alkalmazni, vagyis az állam csupán az intézmény pedagógusainak bérét finanszírozná, az intézmény viszont továbbra is az önkormányzat hatáskörében maradna. A Hálózat a Tanszabadságért (HAT) nevű civil szervezet amelyik több szakmai csoport tagjaival alakult meg a szakmai tárgyalások hiánya miatt a köznevelési törvényjavaslat visszavonását követeli. A szervezet állásfoglalása szerint a koncepció a pedagógusok munkaidejét növeli, egyidejűleg pedig bérüket csökkenti, és a központosítás által az oktatói szabadságot korlátozza. E véleményüket a HAT tagjai írásban és parlament elé szervezett demonstráció sorozaton ( fogadóóra ) is közvetítették a törvényalkotók felé

18 V. Nemzetközi összehasonlítás V.1. Bevezetés Az oktatáspolitika összehasonlítása más országok rendszerével egyrészről igencsak nehéz, hiszen más országok a hazaitól eltérő kulturális és pénzügyi adottságokkal bírnak, ugyanakkor az összehasonlításból már felhasznált hasznos ötleteket lehet nyerni, amelyek alkalmazhatóak a magyar közoktatásra is. Természetesen a példák használatát legalább akkora óvatossággal kell kezelni, mint az új ötletek alkalmazását. Ennek következtében könnyebb olyan közpolitikát alkalmazni, amelyik olyan országból származik, amely kulturálisan és az ott élő emberek szemléletmódjában közelebb áll Magyarországhoz, közelebb áll a magyar emberek szemléletmódjához. Emellett fontos a máshol már alkalmazott szakpolitikák megvizsgálása pénzügyi megvalósítás szempontjából is, hiszen előfordulhat, hogy adott ország jóval bővebb anyagi lehetőségekkel bír, mint hazánk. A Fidesz-KDNP kormány törvényjavaslatában több olyan elem található, amelyet valószínűsíthetően már korábban alkalmazott közpolitikából emeltek át. Ezeknek az elemeknek az esetében az a kérdés, hogy a megvalósíthatóságnak a magyar környezetben van-e a lehetősége vagy sem. V.2. Anglia Az angolszász oktatási rendszer számos vonatkozásban különbözik attól a kontinentális modelltől, amelyhez a magyar oktatási rendszer is tartozik. Az angolszász iskolarendszer hagyományosan decentralizáltabb, mint a kontinentális rendszerek ig a helyi iskolákat felügyelő önkormányzatok, illetve a helyi oktatásügyi hatóságok nagy szabadságot élveztek

19 A Thatcher-időszakban azonban megindult egyfajta központosítás, a fogyasztók (szülők) igényeire hivatkozva: bevezették a központi tantervet, az iskolák felett megvalósították a központi minőségellenőrzést, az iskolaválasztás szabadságának bevezetésével pedig versenyt generáltak az intézmények között. A thatcheri intézkedések az iskolák, illetve régiók közötti olló szétnyílásához vezettek. A mobilitás kisebb szerepet kap az angol iskolarendszerben, mint a kontinentális rendszerekben: a tömegoktatás és az elitképzés szétválik. A különböző intézmények az egyes társadalmi szerepeknek megfelelő ismeretanyagot közvetítik. Emiatt, valamint az iskolaválasztás szabadsága miatt nagyok az eltérések az intézménytípusok között, illetve az egyes típusokon belül az intézmények között. Jelenleg Angliában az oktatási rendszer reformja zajlik. A Cameron-kormány folytatja az 1980-as években megkezdődött folyamatot, az oktatási rendszer egységesítését. Ezt az új tory filozófia, a Big Society jelszavával az esélyegyenlőség és a mobilitás biztosítására való törekvés ösztönzi. Ez azt jelenti, hogy az eddigi szerteágazó, aránylag szabadon formálható rendszer egységesítését tűzték ki célul. Ezt a strukturális átalakítást azonban nem egyik napról a másikra hajtják végre, mint a jelenlegi magyar folyamatban, hanem a régi, egymás mellett futó rendszereket fokozatosan vezetik ki, és helyüket átveszik az új rendszerben működő iskolák, amelyeknek a száma így folyamatosan növekszik.ennek eredményeképpen napjainkban három fő rendszer fut párhuzamosan. Az átalakítási folyamat végén azonban csak egy rendszer marad meg (az eljárás eltarthat több mint tíz évig is, így a későbbi kormányokkal összefogásra lesz szükség, más esetben az eredmény egy a korábbiaknál is kuszább oktatás lehet). Az iskolatípusok közül a táblázatban látható első típusú rendszer van megszűnőfélben Angliában. A második típus leépítését egyelőre nem kezdték meg. A harmadik oszlopban látható iskolatípus-rendszer lesz az, amire a tervek szerint az angol közoktatás hosszútávon beáll majd, azonban ennek kiépítése nemrégiben kezdődött, így a másik két rendszerrel együtt megtalálható jelen pillanatban

20 A legújabb tanulmányok abba az irányba mutatnak, hogy Angliában a fenntartható jövőjű oktatást kell szem előtt tartani. Ez azt jelenti, hogy az oktatási rendszert úgy kell kialakítani, hogy hosszútávon működőképes legyen és alkalmazkodni tudjon az ország és a lakosság igényeihez, ugyanakkor Magyarországon ehhez hozzátartozik az iskolák fenntarthatósága finanszírozási szempontból is. A közoktatás átalakításának ilyen módon jó példája lehet Anglia, ahol a fokozatosság elvét követve, ugyanakkor a terveket tartva folyik napjainkban az oktatás átalakítása. Ez azért is fontos többek között, hogy az átalakuló rendszerek között minél kevesebb tanuló vesszen el, így növelve az átállás hatékonyságát is. Egy közelmúltban megtartott konferencián az angol oktatási rendszer irányáról volt szó, ahol megállapították, hogy a Japán példa lehet az iránymutató, ugyanis az oktatási rendszer magas hatékonysággal szolgálja ki a munkaerőpiacot, illetve nevelési elveket alkalmazva munkára nevelik a tanulókat. Tanuló életkora aug. 30-én Iskolatípus 3 óvoda óvoda Alsós iskola Felsős iskola Szakképzés vagy érettségi előkészítő Általános iskola Középiskola érettségi előkészítővel Első iskola (First school) Középiskola (Middle School) Felső iskola (High School vagy Upper School)

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

II. rész. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

II. rész. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról II. rész A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2012. szeptember 1-jén érvényes és kihirdetett állapotának és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2012. augusztus 1-jén hatályos

Részletesebben

Köznevelési törvény. A hatályba lépés fontosabb dátumai

Köznevelési törvény. A hatályba lépés fontosabb dátumai Köznevelési törvény A hatályba lépés fontosabb dátumai 2012. szeptember 1. Ekkor lép hatályba a nemzeti köznevelésről szóló törvény, de legtöbb intézkedése késleltetve, illetve fokozatosan kerül bevezetésre.

Részletesebben

ÚJ IDŐSZÁMÍTÁS A KÖZNEVELÉSBEN

ÚJ IDŐSZÁMÍTÁS A KÖZNEVELÉSBEN Köznevelésért Felelős Államtitkárság ÚJ IDŐSZÁMÍTÁS A KÖZNEVELÉSBEN Tanévnyitó országos konferencia Budapest, 2013. augusztus 22. MTI Fotó A magyarságnak igazi ereje mintha abban állna, hogy a legnagyobb

Részletesebben

13/2015. (III. 6.) EMMI rendelet Intézményvezetői segédanyag

13/2015. (III. 6.) EMMI rendelet Intézményvezetői segédanyag Az emberi erőforrások miniszterének 13/2015. (III. 6.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 23.A közoktatás rendszere, a közoktatás igazgatása /Alkotmányos jogok/ Tanszabadság, tanítás szabadsága, tudomány/ tudományos kutatás szabadsága: X. cikk (1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás

Részletesebben

A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok. 2012. augusztus 23.

A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok. 2012. augusztus 23. A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok 2012. augusztus 23. Vonatkozó jogszabályok 2011. évi CXC tv. a nemzeti köznevelésről 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár

A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár Nézz szembe a valósággal! Elérhető célok A köznevelési rendszer Erőforrásai

Részletesebben

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) hatályba lépésének ütemezése

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) hatályba lépésének ütemezése A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) hatályba lépésének ütemezése A törvény 2012. szeptember 1-jén lép hatályba, de legtöbb intézkedése késleltetve, illetve fokozatosan kerül bevezetésre,

Részletesebben

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010)

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) A közoktatási rendszer jellemzői (1993-2011) Az általános iskolák többségét a helyi önkormányzatok

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. december 12-i ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. december 12-i ülésére Tárgy: Békési Református Egyházközség kérelme Előkészítette: Sápi András intézményi referens Véleményező Bizottság: Tisztelt Képviselő-testület! Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság Sorszám: IV/2 Egyéb

Részletesebben

Köznevelési stratégia

Köznevelési stratégia Köznevelési stratégia 2013 Stratégia alkotás módszertana Hazai és nemzetközi dokumentumok elemzése Helyzetelemzés SWOT elemzés Célok meghatározása Stratégiai beavatkozások meghatározása Indikátorok meghatározása

Részletesebben

A Magyar Szocialista Párt Oktatási Programja Vitairat. Sarkalatos Pontok 2012. november 6.

A Magyar Szocialista Párt Oktatási Programja Vitairat. Sarkalatos Pontok 2012. november 6. A Magyar Szocialista Párt Oktatási Programja Vitairat Sarkalatos Pontok 2012. november 6. Színvonal Versenyképesség Esélyegyenlőség A korai fejlesztés meghatározó Az első 6 év meghatározó az ember életében

Részletesebben

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény. Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény. Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22. HATÁLYBA LÉPÉS: - 2012. 09. 01. - 2013. 01. 01. - 2013. 09. 01. -2014. 09. 01. 2016. 01. 01. TANKÖTELEZETTSÉG az óvoda 3

Részletesebben

ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS

ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL SZÓLÓ 2011. ÉVI CXC. TÖRVÉNY erkölcstan illetve hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó rendelkezései

Részletesebben

Művészeti neveléssel a vidéki kultúra fejlődéséért

Művészeti neveléssel a vidéki kultúra fejlődéséért Művészeti neveléssel a vidéki kultúra fejlődéséért Dr. Dobszay Ambrus igazgató Tartalomfejlesztési és Módszertani Központ Heves, 2013. október 12. www.ofi.hu A meghívott előadó mondanivalója a művészetoktatás

Részletesebben

A közoktatás változásának tendenciái

A közoktatás változásának tendenciái A közoktatás változásának tendenciái Bevezetés A világtrendek összefoglalása Hogyan válaszolnak erre az egyes (nemzeti) oktatáspolitikák? Martin Trow szerint elit oktatás tömegesedés általánossá válás

Részletesebben

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke EU célkitűzések Az Európa Parlament ajánlása 1994./1248

Részletesebben

A DÉLUTÁNIG TARTÓ ISKOLA TAPASZTALATAI A TANULÓK SZEMÉVEL (TAMOP 3.1.1. / 4.2.1.)

A DÉLUTÁNIG TARTÓ ISKOLA TAPASZTALATAI A TANULÓK SZEMÉVEL (TAMOP 3.1.1. / 4.2.1.) XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A DÉLUTÁNIG TARTÓ ISKOLA TAPASZTALATAI A TANULÓK SZEMÉVEL (TAMOP 3.1.1. / 4.2.1.) IMRE ANNA BERÉNYI ESZTER ORSZÁGOS

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

szló szakmai igazgató

szló szakmai igazgató Térségi Integrált Szakképz pző Központok rendszere és s a szakképz pzés s jövőjej je 2009. november 3. Környei LászlL szló szakmai igazgató Politikai egyetértés a szakképzés fejlesztésében Előbb a FIDESZ

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013

Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE KO. 1204/2007. Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013 Összeállította:

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26.

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26. Etikai Kódexek Hivatások, foglalkozások szakmai szabályai Az etikai kódex feladata A kódex jogra épülő, írásos erkölcsi normagyűjtemény, a jognál részletesebb, olykor szigorúbb megfogalmazásokkal is él.

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati

Részletesebben

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének és Újhartyán Város Önkormányzat Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselőtestületének

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének és Újhartyán Város Önkormányzat Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselőtestületének E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének és Újhartyán Város Önkormányzat Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselőtestületének 2014. május 29-ai ülésére 1. napirendhez

Részletesebben

A közoktatás intézményrendszere és finanszírozása

A közoktatás intézményrendszere és finanszírozása A közoktatás intézményrendszere és finanszírozása Varga Júlia BCE MTA KTI Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért könyvbemutató szakmai konferencia 2008. november 25. Alapvető intézményi átalakításokra

Részletesebben

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter tájékoztatója 2006. június 27. 1 A reformokat folytatni kell! Az elmúlt négy év eredményei: A Világ-Nyelv

Részletesebben

A megújuló köznevelési rendszer jellemzői

A megújuló köznevelési rendszer jellemzői A megújuló köznevelési rendszer jellemzői Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár Köznevelésért Felelős Államtitkárság Alapelvek Nagyobb állami szerepvállalás az egységesen magas minőség

Részletesebben

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) az EU tagállamok kormányfőinek kezdeményezésére

Részletesebben

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek oktatásában Budapest, 2015. március 24. Stratégiai keretek - helyzetkép Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben

Részletesebben

A tanárok és a pályaorientáció Életút-támogató pályaorientációra való felkészítés a tanárképzésben Az MPT Pályaorientációs Szakosztályának konferenciája Budapest, 2015. október 27. Dr. Borbély-Pecze Tibor

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Szám: 46483/2010. J a v a s l a t a 2011/2012. tanévben indítható középiskolai és szakiskolai osztályok meghatározására

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

Jó emberként lépj be, jobb emberként távozz!

Jó emberként lépj be, jobb emberként távozz! Jó emberként lépj be, jobb emberként távozz! Tisztelt Szülők, kedves Nyolcadikos és Negyedikes Tanulók! Mindenki számára elismerhető és elfogadható tény az, hogy a jövő sok tekintetben függ gyermekeink,

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

K I V O N A T. Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. augusztus 29-én 16 órakor megtartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. augusztus 29-én 16 órakor megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. K I V O N A T Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. augusztus 29-én 16 órakor megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Hevesy György Általános Iskola pedagógiai programjának módosítása

Részletesebben

A teljeskörű önértékelés célja

A teljeskörű önértékelés célja 1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. Levélcím: 2440 Százhalombatta, Pf.:23. Telefon/fax:23/354-192, 23/359-845 E-mail: egyesisk@freemail.hu TELJESKÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben

TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS TANDÍJ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGRŐL

TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS TANDÍJ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGRŐL Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium 8105 Pétfürdő, Hősök tere 10., Telefon: 88/476-211, fax: 88/476-042 Adószám: 18926631-1-19 OM 100522 E-mail: kolping@kolpingpet.hu TÉRÍTÉSI

Részletesebben

Sajtómegjelenések Mentorprogram. Tartalomjegyzék

Sajtómegjelenések Mentorprogram. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék FEBRUÁR 26... 2 FÜGGETLEN HÍRÜGYNÖKSÉG... 2... 2 SZEGED SZERVER... 2... 2 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM... 3... 3 HÍREXTRA... 3 Sikeres a deszegregációs program... 3 WEBRÁDIO.HU...

Részletesebben

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2.

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2. Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben SZEMINÁRIUM 2014. December 2. Helyzetelemzés - NTFS következtetései Oktatás Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben csökkenteni

Részletesebben

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei MTA KEB és Tárki-Tudok közös mőhelykonferencia Idıpont: 2011. március 3. Helyszín: MTA Tanulói összetétel Szövegértés kompetenciamérés 2008

Részletesebben

Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084

Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084 Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 mail@bkf.hu Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084

Részletesebben

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK TÁMOP-3.1.10-11/1-2012-0001 Helyi oktatásirányítás fejlesztése TÁMOP 3.1.10. HELYI OKTATÁSIRÁNYÍTÁS FEJLESZTÉSE PROJEKT

Részletesebben

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Pedagógiai program. Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola - AMI

Pedagógiai program. Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola - AMI Pedagógiai program Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola - AMI Előterjesztette: Tóth József, intézményvezető Elfogadta: az intézmény nevelőtestülete 2014. 09. 01. 1 Tartalom BEVEZETŐ...

Részletesebben

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY KÖZÉPFOKÚ MŰVÉSZETI SZAKKÉPZÉS PÉCSETT Rajnai Richárd Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola Művészeti nevelés Meggyőződésem, hogy a középiskolában elsősorban művészetekkel

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu Kilábalás, 2014-18 Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. Elvesztegetett évtized Az EU-csatlakozás óta nincs felzárkózás az EU-átlaghoz Szinte minden téren leszakadtunk

Részletesebben

A nevelés színterei és tényezői. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés színterei és tényezői. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés színterei és tényezői Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés színterei A nevelés színterei azok az egymással szoros kapcsolatban álló területek, amelyeken a nevelés célja által meghatározott feladatok

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Az integráció, az együttnevelés. Sió László

Az integráció, az együttnevelés. Sió László Az integráció, az együttnevelés lehetıségei Sió László Válaszra váró kérdések Elfogadjuk-e az integráció szükségességét? Kizárólagos eszköznek tekintjük-e az integrációt? Milyen integrációról beszélünk?

Részletesebben

A Nemzeti alaptanterv implementációja

A Nemzeti alaptanterv implementációja 1 A Nemzeti alaptanterv implementációja Összeállította: Vass Vilmos * Az anyag összeállításában közreműködtek: Báthory Zoltán, Brassói Sándor, Halász Gábor, Mihály Ottó, Perjés István, Vágó Irén Budapest,

Részletesebben

Jakabszálás-Fülöpjakab Álatános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Napközi Otthonos Óvoda. Esélyegyenlőségi Program

Jakabszálás-Fülöpjakab Álatános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Napközi Otthonos Óvoda. Esélyegyenlőségi Program Jakabszálás-Fülöpjakab Álatános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Napközi Otthonos Óvoda Esélyegyenlőségi Program 1. Helyzetelemzés Jakabszállás Az óvoda tanulóinak összlétszáma: 70 fő Halmozottan

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM DIÁKJAINAK ETIKAI KÓDEXE átdolgozása készült: 2011. október Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium nevelőtestülete 2011. október 24-én Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium diákönkormányzata...

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István)

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) A kutatás eredményeként született zárótanulmány, amely egy tervezett

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM 667/2011. MELLÉKLETEK: 6 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya megyei szakképzés helyzetéről, különös tekintettel

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az integráció jegyében Mohács, 2013. október 24 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének

Részletesebben

Osztályszám Tagozatkód (tanult idegen nyelv) Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (német angol)

Osztályszám Tagozatkód (tanult idegen nyelv) Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (német angol) KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 9024 Győr, Örkény I. u. út 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu, honlap: www.krudy.gyor.hu

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

A Nemzeti Pedagógus Kar szabályzata az iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatairól

A Nemzeti Pedagógus Kar szabályzata az iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatairól A Nemzeti Pedagógus Kar szabályzata az iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatairól A Nemzeti Pedagógus Kar (továbbiakban NPK) a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban

Részletesebben

4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám

4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám 4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám A Kormány 1210/2015. (IV. 10.) Korm. határozata az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT

A L A P Í T Ó O K I R A T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT A L A P Í T Ó O K I R A T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT 1. A költségvetési szerv hivatalos neve: Fekete István Általános Iskola és Szakiskola A költségvetési szerv székhelye: 2230 Gyömrő,

Részletesebben

4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám

4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám 4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám A Kormány 1210/2015. (IV. 10.) Korm. határozata az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról

Részletesebben

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere Előterjesztés a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Közoktatási Minőségirányítási Programjában meghatározottaktól való eltérés

Részletesebben

Azon kistérségek, amelyek a rendelet hatályba lépése előtt szereztek kedvezményezettséget, de e rendelet alapján már nem jogosultak kedvezményre,

Azon kistérségek, amelyek a rendelet hatályba lépése előtt szereztek kedvezményezettséget, de e rendelet alapján már nem jogosultak kedvezményre, ÚTMUTATÓ AZ NYDOP-2007-5.3.1 KONSTRUKCIÓ KERETÉBEN BEÉRKEZETT PÁLYÁZATOK SZAKMAI ÉRTÉKELÉSÉHEZ u u 3. A projekt céljának értékelése A pályázatban megfogalmazott célok, műszaki megoldások mennyire felelnek

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

AZ IFJÚSÁGVÉDELMI KOORDINÁTOR SZEREPE A KÖZÉPISKOLÁKBAN

AZ IFJÚSÁGVÉDELMI KOORDINÁTOR SZEREPE A KÖZÉPISKOLÁKBAN AZ IFJÚSÁGVÉDELMI KOORDINÁTOR SZEREPE A KÖZÉPISKOLÁKBAN 2011. december 8. Kása Andrea Ifjúságvédelmi koordinátor ÉPTISZK A MÚLT A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 41..(6.) a nevelési-oktatási

Részletesebben

A gyakorlati képzés a szakképzésben

A gyakorlati képzés a szakképzésben MIHUCZ Sándorné Bevezető A gyakorlati képzés a szakképzésben Az iskolai rendszerű szakképzés átalakítása az 1990-es évek elejétől folyamatosan napirenden lévő téma, minden oktatáspolitikához kapcsolódó

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

A köznevelés-fejlesztés fő irányai

A köznevelés-fejlesztés fő irányai Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság A köznevelés-fejlesztés fő irányai Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár KÖZNEVELÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. Hatékonyság,

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben

Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B 2016-2017. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK

Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B 2016-2017. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B OM azonosító: 201286 Telephely kód: 001 Igazgató: Vámos Ágnes Pályaválasztási felelős: Varga Margit Telefon: 72/482-367 E-mail: gimnazium@nagylaszlo-komlo.sulinet.hu

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. alapító okiratát a következők szerint adom ki.

ALAPÍTÓ OKIRAT. alapító okiratát a következők szerint adom ki. HONVÉDELMI MINISZTER Nyt. szám: 154 20/2013. ALAPÍTÓ OKIRAT A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 39. (1)

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Ö S S Z E F O G L A L Ó PROGRAMTANÁCS VITÁJÁRÓL

Ö S S Z E F O G L A L Ó PROGRAMTANÁCS VITÁJÁRÓL Ö S S Z E F O G L A L Ó A PROGRAMTANÁCS VITÁJÁRÓL V. Téma: Az oktatás és a társadalmi egyenlőtlenségek 1./ Baloldali oktatáspolitika Baloldali párt számára az oktatás témájában a szakprogramokon túlmutató

Részletesebben