A MODUL TANANYAGA PÉNZÜGYI GAZDASÁGI ELEMZÉS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MODUL TANANYAGA PÉNZÜGYI GAZDASÁGI ELEMZÉS"

Átírás

1 Erasmus Multilateral Projects Virtual campuses A projekt referenciaszáma: LLP HU-ERASMUS-EVC A projekt címe: Virtual campus for SMEs in a multicultural milieu ( SMEdigcamp ) Ez a kiadvány (közlemény) a szerzı nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehetı felelıssé az abban foglaltak bárminemő felhasználásért. A MODUL TANANYAGA PÉNZÜGYI GAZDASÁGI ELEMZÉS Modulvezetı: Csaba LÁSZLÓ (HU) További modultagok: Yamina TADJÉDINE (FR-UPX) Li-Ying MENG (UK) Gunnar PRAUSE (DE) Christian MAUPETIT (FR-ESCEM) További szerzık, a korábbi projekt modultagjai 1 : József PUCSEK (HU) Yamina TADJÉDINE (FR) Alain PRAET (BE) 1 A tananyag tartalma az alábbi szerzők korábbi munkájára alapozva készült: József Pucsek (vezető), Yamina Tadjédine and Alain Praet 1

2 TARTALOMJEGYZÉK A) MODUL SPECIFIKÁCIÓ... 4 B) INDIKATÍV TARTALOM FEJEZET: A PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI ELEMZÉS SZEREPE A vállalatértékelésben érdekeltek sokszínűsége A motivációk sokszínűsége A pénzügyi elemzői szakma története Az elemző, mint vállalat és a beruházó közötti közvetítő A piac hatékonysága (az internet buborék) A számvitel, mint pénzügyi elemzés kiindulópontja FEJEZET: A SZÁMVITELI DOKUMENTUMOK MINT A PÉNZÜGYI ELEMZÉS ALAPJAI A mérleg fő csoportjainak összehasonlítása és a strukturális mutatók A mérleg fő csoportjainak összehasonlítása Strukturális mutatók Forgási mutatók Fedezetek és közbenső eredménykategóriák az eredménykimutatás alapján FEJEZET: A VÁLLALKOZÁS PÉNZÜGYI ÉS VAGYONI HELYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE A pénzügyi diagnózis célja Fizetőképességi és likviditási mutatók Jövedelmezőségi ráták A gazdasági jövedelmezőség mutató Pénzügyi jövedelmezőség Teljesítményértékelés Csődmodellek FEJEZET: PÉNZÜGYI TERVEZÉS A pénzfolyamatok táblája, finanszírozási terv, pénzforgalmi terv A forgóalap-szükséglet meghatározása A KKV finanszírozás sajátosságai FEJEZET: BERUHÁZÁSOK ÉRTÉKELÉSE A számviteli hozam Átlagos hozam Megtérülési idő Nettó jelenérték Belső megtérülési idő FEJEZET: VÁLLALKOZÁS-ÉRTÉKELÉSI MÓDSZEREK Múltbeli adatokon nyugvó értékelési módszerek Könyv szerinti érték módszere Korrigált könyv szerinti érték Likvidációs érték Helyettesítési érték Szorzószámos értékelési módszerek Az értékesítés alapú szorzószámos értékelés Nyereségalapú szorzószámos értékelés

3 Jövedelem/ár alapú szorzószámos módszer Előrejelzéseken alapuló értékelési módszerek Osztalékdiszkontálási modell (DDM) Diszkontált szabad pénzáramok (DCF) EVA-alapú értékelés FEJEZET: HOZZÁADOTT GAZDASÁGI ÉRTÉK (EVA) Súlyozott átlagos tőkeköltség (WACC) Multiplikátor hatás Részvényesi érték (EVA, MVA) C) NEMZETI SPECIFIKÁCIÓK FRANCIAORSZÁG NÉMETORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁG MAGYARORSZÁG

4 A) MODUL SPECIFIKÁCIÓ A modul leírása Építve a korábbi számviteli és vállalatfinanszírozási ismeretekre a modul néhány olyan mutató és fogalom megismertetését célozza meg, melyek a pénzügyi döntések széles körének alátámasztásához szükségesek. Ezek biztosítják a finanszírozók vagy más döntéshozók számára a működési és befektetési döntések meghozatalához szükséges felületet, ami hangsúlyozza az információhiány kezelésének szükségességét. A modul első része a számviteli dokumentumok adataira összpontosít, míg a későbbi fejezetek a cashflow előrejelzésekre épülő beruházás-értékelési módszereket mutatják be. A kisvállalatok számára különösen érdekes lehet a valós finanszírozási lehetőségeiket bemutató fejezet, amely kiegészül egy néhány országra kiterjedő nemzetközi kitekintéssel. A modul céljai A modul célja, hogy a résztvevőkben tudatosítsa az analitikus gondolkodás jelentőségét és biztosítsa számukra a vállalat értékteremtési folyamatának nagyvonalú elemzéséhez szükséges képességeket. A kurzus során megszerezhető ismeretek: a mérleg és az eredménykimutatás olvasása és értelmezése; beruházási projektek értékelése; pénzügyi tervek értékelése; a vagyonra és a diszkontált értékre épülő értékelés használata; a tulajdonosi érték meghatározása. A képzés során felhasznált készségek: adatelemzés a belső és külső érdekeltekkel való kommunikáció érdekében; alternatívák összehasonlítása és kiválasztása. Előfeltételek A számvitel és a vállalatfinanszírozás alapvető fogalmainak ismerete szükséges. A feldolgozás módja Az írott tananyag bemutatása 36 órában. 4

5 Értékelés A félév végén egyénileg megoldandó írott feladatsor (számítások, tesztek, kifejtendő kérdések). A modul szerkezete 1. Bevezetés A pénzügyi elemzés célja a vállalat értékének számviteli adatokra épülő elemzéssel történő meghatározása. Ez a tevékenység információt állít elő és a vállalat, illetve a potenciális befektetők közötti közvetítő szerepét tölti be, elősegítve a beruházási döntéseket. A vállalatértékelésben érintettek sokszínűsége A motivációk sokszínűsége A pénzügyi elemzői szakma története Az elemző, mint a vállalat és a befektető közötti közvetítő A piac hatékonysága (az internet buborék) A pénzügyi elemzés kiinduló pontja: a beszámoló és az alapelvek 2. A számviteli dokumentumok, mint a pénzügyi elemzés alapja Az egyes országokban használt mérleg, eredménykimutatás és a mellékletek bemutatását és összevetését követően megismerkedhetünk az egyes tételek likviditásával és a strukturális mutatókkal, de az un. köztes mutatószámokkal és a jövedelmezőségi mutatókkal kapcsolatos alapvető kérdéseket is érintjük. A mérleg áttekintése A mérlegsorok összehasonlítása Strukturális mutatók Hatékonysági vagy forgási mutatók Köztes mutatószámok 3. A vállalkozás pénzügyi és vagyoni helyzetének értékelése Ebben a fejezetben a vállalkozások pénzügyi jólétének értékeléséhez szükséges alapelvek kerülnek bevezetésre és gyakorlati alkalmazásra a diagnosztika eszközeinek bemutatásával. A pénzügyi diagnosztika célja és használata Fizetőképességi és likviditási mutatók Jövedelmezőségi mutatók A gazdasági jövedelmezőség mutatói A pénzügyi jövedelmezőség mutatói Teljesítményértékelés Csőd-előrejelzési modellek 4. Pénzügyi tervezés Az üzleti tervezés széles témakörén belül ez a fejezet a napi működés pénz-szükségletének meghatározásához szükséges technikákra koncentrál, mivel a fizetőképesség hiányában semmilyen gazdasági tevékenység nem folytatható. A fejezet kitér továbbá a kis és a nagy vállalkozások finanszírozásának különbségeire. 5

6 A többéves pénzforgalmi tábla A működő tőke meghatározása Kisvállalkozások finanszírozási módozatai 5. Beruházási projektek értékelése Minden pénzügyi döntés meghozatala előtt mérlegelni kell a hozam és a kockázat összefüggését. Ez történik akkor, amikor egy visszafordíthatatlan beruházási projekt elfogadásáról vagy elutasításáról döntünk az általa előállított érték alapján. Számviteli hozam (ARR) Belső megtérülési ráta (IRR) Nettó jelenérték (NPV) Jövedelmezőségi küszöb 6. Vállalkozás-értékelési módszerek Ebben a fejezetben a különböző ismert vállalat-értékelési módszerek kerülnek bemutatásra. A mérlegadatokra épülő, ismertebb és könnyen használható módszerek mellett néhány kifinomultabb, előrejelzésekre épülő, módszerrel is megismerkedhet az olvasó. A múltbeli adatokon nyugvó értékelési módszerek Könyv szerint érték Módosított könyv szerinti érték Likvidációs érték Helyettesítési érték Szorzószámos értékelési modellek Az értékesítés-alapú módszer A nyereség-alapú módszer A jövedelem/ár alapú módszer Az előrejelzésre épülő modellek Osztalékdiszkontálási modellek Az EVA alapú értékelés 7. EVA Az EVA (Hozzáadott gazdasági érték) egy olyan teljesítménymutató mely azt mutatja meg, hogy mennyi érték teremtődött finanszírozók számára a befektetéseik után járó megfelelő ellenszolgáltatáson felül. Súlyozott átlagos tőkeköltség (WACC) A multiplikátor hatás Tulajdonosi érték Ajánlott irodalom Az egyes nyelveken rendelkezésre álló kiegészítő források széles körére tekintettel a további olvasásra javasolt művek körének összeállítása az egyes oktatók hatáskörébe kerül annak érdekében, hogy a nemzeti sajátosságok, aktualitások vagy éppen az oktató saját preferenciái érvényesülhessenek. 6

7 B) INDIKATÍV TARTALOM 1. FEJEZET: A PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI ELEMZÉS SZEREPE Leírás Az értékelés különösen fontos számos külső és belső érintett számára azáltal, hogy értékes információkat biztosítva segít leküzdeni a vállalatokkal kapcsolatos információs homályt. Az elmúlt néhány évben ez egy kritikus tevékenységgé vált mind a nagy, mind a kis vállalatok körében, hiszen a pénzügyi elemző feladata a kimutatásoknak a leírás kiválasztás kritika háromszög mentén történő értékelése, annak érdekében, hogy releváns adatok nyilvánosságra hozatalával kapcsolatot teremtsen a finanszírozók és a menedzserek között. Célok pénzügyi elemzés tökéletlen piacokbeli szükségességének megértése; az érintettekkel és motivációikkal történő megismerkedés. Szerkezet A vállalatértékelésben érdekeltek sokszínűsége A motivációk sokszínűsége A pénzügyi elemzői szakma története Az elemző, mint vállalat és a beruházó közötti közvetítő A piac hatékonysága A pénzügyi elemzés kiindulópontja: a számviteli dokumentumok Részletes tartalom 1.1. A vállalatértékelésben érdekeltek sokszínűsége Az emberek széles körét érintheti egy vállalat tevékenysége vagy egy projekt eredménye. A fejezet ezeket a csoportokat azonosítja, melyeknek döntéseik meghozatalához pénzügyi adatokat igényelnek A motivációk sokszínűsége Az érintettek és motivációk rövid áttekintése történik itt egy párosításos feladat formájában. 7

8 1.3. A pénzügyi elemzői szakma története A szakmának szánt első könyvet az 1930-as években adták ki. Ez az elemző három funkcióját írja le: leírás (a tényeknek egy sarokszámhoz viszonyítása), a kiválasztás (a beruházásoknak a saját érdemeik szerinti megítélése) és a kritika (a pénzügyi kimutatások elemzése). A pénzügyi döntések növekvő komplexitása és az érintett összegek növekedése mára központi szereplővé teszi a pénzügyi elemzést Az elemző, mint vállalat és a beruházó közötti közvetítő A pénzügyi piac sematikus ábrázolásával bemutatásra kerülnek a közvetítői szerep betöltéséhez szükséges adatgyűjtési, -feldolgozási és publikálási funkciók A piac hatékonysága (az internet buborék) A pénzügyi piacok információs hatékonysága azon az alaptételen nyugszik, hogy az árak tükrözik az információkat. A helyes döntéshez ez esetben elégséges az értékpapírok árainak ismerete, vagyis a pénzügyi elemzésnek semmi haszna. Sajnos a piacok azonban nem mindig hatékonyak és beruházóknak a döntéshozatal során igenis szükségük van a pénzügyi elemző segítségére. Az ár ugyanakkor nemcsak gazdasági, hanem pszichológiai tényezőkön is múlik, az úgynevezett spekulációs buborékok akkor keletkeznek, amikor a részvényárfolyamok tartósan eltérnek a vállalat valós értékétől. Ez a jelenség szélsőséges kockázatokat jelent és a gazdaság instabilitását eredményezi, mivel az elvárt hozamok jóval meghaladják a potenciális teljesítményt. Ennek egy tipikus példája az 1998 és 2002 közötti dotcom buborék esete, amelyhez felfújódásához maguk az elemzők is hozzájárultak az érintett internetes cégek növekedési lehetőségeinek túlbecslésével. A megfogalmazott kritikák nyomán azóta mind az amerikai, mind az európai hatóságok erősebb felügyeletet gyakorolnak ezen szakma felett A számvitel, mint pénzügyi elemzés kiindulópontja A pénzügyi elemző a vállalat által rendelkezésre bocsátott pénzügyi információkból indul ki (eredménykimutatás, mérleg, mellékletek). A megállapítások megbízhatósága érdekében a számvitel alapelveit figyelembe kell venni, így ezeket röviden bemutatjuk. Konklúzió A pénzügyi elemzés, annak érdekében, hogy beruházók számára információkat biztosítson, a beszámolóra támaszkodik. Ez teszi lehetővé számukra a portfolióik minél hatékonyabb kialakítását. A finanszírozás növekvő jelentőségével ez a tevékenység is jelentős fejlődésen ment keresztül. A pénzügyi elemzés már nem korlátozódik a tőzsdei cégek vizsgálatára, hanem kisvállalati körben is hasznos lehet, de a kockázati tőke is épít ezekre a tanácsokra. 8

9 Feladatok Emlékeztetőül A pénzügyi elemzés egy olyan tevékenység, mely információt, illetve a vállalat és a befektető között kapcsolatot biztosít, elősegítve ezzel a megfelelő beruházási döntés meghozatalát. A pénzügyi elemzés eredménye a vállalat számviteli adatok alapján történő értékelése. Az értékpapírok piaci ára nem mindig azonos a vállalat fundamentális értékével és ez az a lehetőség, mely lehetővé teszi profit elérést a pénzügyi piacokon. 9

10 2. FEJEZET: A SZÁMVITELI DOKUMENTUMOK MINT A PÉNZÜGYI ELEMZÉS ALAPJAI Leírás A számviteli kimutatásokon keresztül a tulajdonosok, befektetők, ügyfelek, partnerek és a dolgozók egyaránt részesülnek a vállalat gazdasági helyzetével kapcsolatos adatokból. A vállalat működésének megértéséhez elengedhetetlen a számviteli adatok használata. Napjainkban a nemzeti és nemzetközi szabályoknak megfelelően az elemzés három alapvető dokumentumra épül: a mérlegre, az eredménykimutatásra és mellékletekre. A számviteli információkat számos, a vállalkozások által közzétett dokumentum gazdagítja, közöttük is kiemelt jelentőségű a (később bemutatandó) cash flow kimutatás. A fejezet rövid nemzetközi kitekintéssel bemutatja a három dokumentum szerkezetét és elemzésének lehetőségeit. Célok képessé válni a vállalkozás lényegre törő pénzügyi elemzésére a számviteli beszámoló dokumentumai alapján: mérleg főcsoportjainak megismerése; a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetének értékelése mutatószámok segítségével; a fedezetek és közbenső eredménykategóriák bemutatása. Szerkezet a mérleg fő csoportjainak összehasonlítása és a strukturális mutatók: a mérleg fő csoportjainak összehasonlítása; strukturális mutatók: az eszközök strukturális mutatói; a források strukturális mutatói; a pénzügyi egyensúly mutatói. hatékonysági (forgási) mutatók; fedezetek és közbenső eredménykategóriák az eredménykimutatás alapján; Részletes tartalom 10

11 2.1. A mérleg fő csoportjainak összehasonlítása és a strukturális mutatók A mérleg fő csoportjainak összehasonlítása A funkcionális megközelítés alapján két fő csoport képezhető, a források (saját tőke, hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek) és az eszközök (befektetett eszközök és forgóeszközök). A strukturális elemzés érdekében a mérleg mindkét oldalát további vizsgálatnak kell alávetni, különös tekintettel a likviditás kérdésére Strukturális mutatók A mutatószámok az irányítás fontos eszközei, amelyek két egymással valamilyen összefüggésben lévő érték viszonyát fejezik ki. Segítségükkel elvégezhető külső (vállalkozások, illetve ágazatok közötti) és belső (vállalkozáson belül a különböző időszakok, termékek, tevékenységek közötti) összehasonlítás Az eszközök strukturális mutatói Ezen mutatók értékeit a vállalkozás tevékenységének gazdasági, technikai és jogi sajátosságai határozzák meg. A módszer egyszerűsége ellenére igen lényeges és hasznos információkat szolgáltat a vállalkozások összehasonlító elemzéséhez, illetve egy adott vállalkozás gazdálkodásának megítélését a különböző időszakok mérlegadatai alapján: a) a tárgyi eszközök részaránya; b) a befektetett pénzügyi eszközök részaránya; c) készletek részaránya; d) vevőállomány követelések részaránya; e) pénzeszközök részaránya A források strukturális mutatói Ezek a mutatók a vállalati finanszírozási politikája olyan fő kérdéseinek értékelését teszik lehetővé, mint a finanszírozás stabilitása és a vállalat pénzügyi önállósága Egyéb mutatók a pénzügyi egyensúly mutatói a) a forgóeszközök finanszírozásának mutatója; b) általános likviditási mutató; c) befektetett eszközök finanszírozási rátája; d) a befektetett eszközök finanszírozási autonómiájának mutatója; Forgási mutatók A strukturális és szintetizáló mutatószámok egy adott pillanatra vonatkozóan statikus jellegűek, ezzel szemben a forgási mutatók dinamikus jelzőszámok, miután a mérlegelemzés időbeli dimenzióját helyezik előtérbe: 11

12 a) készletforgás sebessége; b) vevők forgási ideje; c) szállítók forgási ideje Fedezetek és közbenső eredménykategóriák az eredménykimutatás alapján Egy vállalkozás tevékenységének elemzése többek között az eredménykimutatás által szolgáltatott információk alapján történik. Az eredménykimutatás szerkezetének jobb megértését szolgálja annak közbenső eredménykategóriákra történő felbontása, amely alapvetően a vállalkozási eredményt a tevékenység természete, jellege szerint csoportosítja. Ezen eredménykategóriák táblázatba foglalása a keletkezett eredmény eredetének, származási helyének elkülönítését célozza, ami a pénzügyi elemzések során alapvető fontosságú információt jelent. Itt következő mutatókat tárgyaljuk: a) értékesítés nettó árbevétele; b) kereskedelmi árrés; c) eves termelés; d) hozzáadott érték; e) bruttó eredmény; f) gazdálkodási eredmény (EBIT); g) pénzügyi eredmény; h) szokásos vállalkozási eredmény (EBT); i) rendkívüli eredmény; j) adózott eredmény. Konklúzió A fejezet feldolgozása során megismerkedtünk a mérleggel és az eredménykimutatással, illetve a rátaelemzés koncepciójával. Erre építve sokféle viszonyszámot mutattunk be, melyeket a leendő elemzők jól használhatják sillabuszként. Feladatok Emlékeztetőül Mérleg és eredménykimutatás; Rátaelemzés; Bemutatott ráták; 12

13 3. FEJEZET: A VÁLLALKOZÁS PÉNZÜGYI ÉS VAGYONI HELYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE Leírás Egy vállalkozás pénzügyi helyzetének mérésére számos módszer létezik. Egy mutatószám két vagy több érték közötti viszony kifejezése, tehát gyakorlatilag korlátlan számú mutató képezhető. Ugyanakkor egyesek kifejezőbbek, szemléletesebbek, mint mások. Fontos tehát, hogy a vizsgált vállalkozás tevékenységi köréhez legjobban igazodó mutatószám-rendszert válasszunk ki és alkalmazzunk. A mutatók számos csoportba sorolhatók, az osztályozás azonban a szakirodalomban távolról sem egységes. Léteznek likviditási mutatók, amelyek arra mutatnak rá, hogy a vállalkozás a rövidtávon pénzzé tehető eszközei révén mennyiben képes eleget tenni rövid lejáratú kötelezettségeinek. Vannak ugyancsak gazdálkodási, jövedelmezőségi mutatók, amelyek arra adnak választ, hogy a menedzsment milyen hatékonysággal hasznosította a rábízott vagyont. Célok megismerni a vállalkozások pénzügyi diagnózisának területeit; bevezetés a vállalkozás pénzügyi helyzete értékelésének alapjaiba; megismerni és elsajátítani a vállalkozás pénzügyi diagnózisának eszközrendszerét: megismerni a fizetőképesség és likviditás mutatószámait; megismerni és értékelni a jövedelmezőség mutatóit alkalmassá válni a teljesítmények értékelésére Szerkezet A pénzügyi diagnózis célja Fizetőképességi és likviditási mutatók Jövedelmezőségi mutatók Teljesítményértékelés Csődmodellek Részletes tartalom 3.1. A pénzügyi diagnózis célja A pénzügyi elemzés vagy pénzügyi diagnózis célja annak bemutatása, hogy mennyire képes a vállalkozás középtávon értékteremtésre (tulajdonosi érdek), illetve fizetőképes-e (hitelezői érdek). Bármi is legyen szempont, az elemzés módszere ugyanaz. A kérdések megválaszolása érdekében célszerű elemezni a vagyonteremtést, a beruházások szükségességét és finanszírozását, valamint a jövedelmezőséget. 13

14 3.2. Fizetőképességi és likviditási mutatók A fejezet az alábbi likviditási rátákat tárgyalja: a) (általános) likviditási ráta; b) gyorsráta c) szűkített likviditási ráta 3.3. Jövedelmezőségi ráták A jövedelmezőség lényegében egy gazdasági esemény (termelés, áruértékesítés, szolgáltatásnyújtás stb.) által produkált eredmény kifejezése. A "gazdasági tőke" és a "pénzügyi tőke" idegen tőke létéből adódó megkülönböztetése képezi az alapját a "gazdasági jövedelmezőség" és a "pénzügyi jövedelmezőség" megkülönböztetésének, valamint a multiplikátor hatásnak nevezett mechanizmusnak. A jövedelmezőség az elért eredmény és a felhasznált erőforrás viszonyaként definiálható. Általában megkülönböztetünk "gazdasági" jövedelmezőségi mutatókat, "pénzügyi" jövedelmezőségi mutatókat, illetve a pénzügyi piacokon befektetők kihelyezései hozamának kifejezésére szolgáló mutatókat A gazdasági jövedelmezőség mutató Gazdálkodási szempontból a jövedelmezőség a realizált pénztöbblet és a "gazdasági" tőke viszonyaként értelmezhető. Ez a mutató nem veszi figyelembe a finanszírozási feltételeket Általában a ROI (Return on investment) mutató segítségével írható le az eredmény és a befektetett eszközök közötti kapcsolat. A jövedelmezőségnek ez a globális jellegű értelmezése felbontható a pénztöbbletet (eredményt) előidéző elemeire, azaz a forgalom nagyságára és a forgalom eredmény-hányadára Pénzügyi jövedelmezőség A pénzügyi jövedelmezőség jellemzésére általánosan a saját tőke jövedelmezőségének mérésére a ROE (Return on Equity) mutató szolgál. A ROE mutató legfőbb hiányossága ugyanakkor, hogy elfedi a vállalkozás finanszírozási politikájának hatását. Emiatt egészítjük ki a ROE mutatót a gazdasági jövedelmezőség mérésével, azaz a finanszírozási módtól független mutatóval. A gazdasági jövedelmezőséget leggyakrabban a ROCE (Return on Capital Employed) mutatóval jellemezzük, amely a felhasznált tőkéhez történő viszonyítással számítható mutatóval jellemezzük A tőkestruktúra meghatározza a tulajdonosok által befektetett tőke nagyságát és pénzügyi kiadások csökkentésén keresztül befolyásolja a nyereség mértékét. A pénzügyi eredmény lebontásával szemléltetésre kerül a multiplikátorhatás, mely az eladósodottság pénzügyi jövedelmezőségre gyakorolt hatását mutatja a kötelezettség arányának forrásokon belüli növekedése esetén. 14

15 3.4. Teljesítményértékelés A vállalkozások teljesítményének megítélésére használt számviteli adatok legfőbb hiányossága azzal függ össze, hogy abszolút értékben fejezhetők ki. Így például, két vállalkozás szokásos vállalkozási eredményének összehasonlítása nem mond semmit az elemző számára, mert azok nem feltétlenül összehasonlíthatók. Ez vezetett a mutatószámok formájában képzett relatív értékmérők előnyben részesítéséhez. Ugyancsak kevésbé érdekes az összehasonlítás szempontjából az eredmény abszolút nagysága, mint annak struktúrája A pénzügyi típusú méréseket számos kritika érte a 70-es évek végétől, azon az alapon, hogy azok csak a tulajdonosi értékkel számolnak, és figyelmen kívül hagyják a többi piaci szereplőt, mint amilyenek például a vevők. A válaszként kidolgozásra került EVA modell jelenti a legutóbbi gyümölcsét a gazdasági és pénzügyi teljesítmény komplex mérésére irányuló törekvéseknek. Az EVA a működéshez szükséges források valamennyi költségének figyelembe vételén nyugszik, ennek érdekében az EVA a nettó teljesítmény mérését célozza, amikor az összes forrás - az idegen tőke és a saját tőke - költségét számba veszi (utóbbit a súlyozott átlagos tőkeköltség - a WACC - segítségével) Csődmodellek A fizetésképtelenség a kifizetések beszüntetését jelenti, vagyis azt, hogy a vállalkozás nem rendelkezik az esedékes kifizetésekhez szükséges készpénzzel, ennek tipikus külső és belső okait ismerjük itt meg. Ennek hivatalos elismerése a csődeljárás, mely ugyanakkor bizonyos segítséget is nyújt a helyzet rendezéséhez. A helyzet megelőzése érdekében finanszírozók (jellemzően a bankok) feldolgozott adatbázison nyugvó scoring rendszereket használnak, melyek hatékony eszköznek tekinthetők a vállalkozások megítélésére és a fizetésképtelenség kockázatának kezelésére. Konklúzió Mivel az értékelés területe és célja igen széles körű lehet, ezért a használható ráták száma gyakorlatilag végtelen. Kiindulásként ezekből mutatott be néhányat ez a fejezet. Emellett bevezettük a ROCE-t mint a finanszírozási szerkezettől független jövedelmezőségi mutatót, a hitelezők és tulajdonosok elvárt hozamainak kombinálására pedig a WACC mutatót. Továbbá, az értékelésnek a pénzügyi döntésekben betöltött kulcsszerepének demonstrálása érdekében az ilyen mutatókra épülő banki minősítési rendszert is érintettük. Feladatok Emlékeztetőül Pénzügyi diagnózis Fizetőképesség Likviditás 15

16 Gazdasági jövedelmezőség Pénzügyi jövedelmezőség ROI, ROE, ROCE mutatók Tőke multiplikátor Csődelőrejelzés 16

17 4. FEJEZET: PÉNZÜGYI TERVEZÉS Leírás Az üzleti tervezés széles témakörén belül ez a fejezet a napi működés pénz-szükségletének meghatározásához szükséges technikákra koncentrál, mivel a fizetőképesség hiányában semmilyen gazdasági tevékenység nem folytatható a tervezésnek ugyanakkor a középtáv kiegyensúlyozottságát szem előtt kell tartania. A fejezet kitér továbbá a kis és a nagy vállalkozások finanszírozásának különbségeire. Célok megismerni a vállalkozás pénzügyi folyamatait és alkalmassá válni azok táblázatos formában történő bemutatására; megismerni a forgóalap-szükséglet számításának módszertanát; megismerni a kis- és középvállalkozások finanszírozásának módjait. Szerkezet többéves cash-flow tábla; működőtőke szükséglet meghatározása; a KKV finanszírozás sajátosságai. Részletes tartalom 4.1. A pénzfolyamatok táblája, finanszírozási terv, pénzforgalmi terv A finanszírozási terv jellemzően hosszabb időszakra, jellemzően 4 6 évre készül. A többéves finanszírozás terv célja a pénzfolyamatoknak egy elemző táblában történő integrálása, a pénzfolyamatok négy típusát különböztetve meg. A finanszírozási tábla célja az eszközök és a finanszírozási szerkezet adott időszaki változásának magyarázata. Mind a menedzsment, mind külső érintettek számára kritikus információval szolgál, a pénzmozgásoknak a tartós források és felhasználások illetve forgóalap változásának táblájába történő szétbontásával A cash flow tábla (IAS 7 / IFRS) pénz be- és kiáramlások miatt pénzeszköz-változást mutatja A forgóalap-szükséglet meghatározása A forgóalap a tartós források többlete, ami lehetővé teszi a vállalkozás rövid távú finanszírozási igényei egy részének - a forgóalap-szükségletnek - a kielégítését. A forgóalapszükséglet abból az időbeli eltolódásból adódik, ami a készletek és vevőkövetelések átlagos 17

18 futamideje és a szállítói futamidő között mutatkozik. A mérleg tartalmazza azokat az eszköz és forráselemeket, amelyek a vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódnak, és amelyek lehetővé teszik a rövid lejáratú finanszírozási igény meghatározását A KKV finanszírozás sajátosságai Elvben több finanszírozási forrás is rendelkezésükre áll (önfinanszírozás, tőkeemelés, hitelfelvétel vagy a befektetett eszközök értékesítése). A finanszírozási döntés háttere és lehetőségei azonban jelentősen eltér a KKV-k és a nagyvállalatok esetében. A nagyvállalatok esetében kifinomultabb módszerek és szélesebb finanszírozási kínálat áll rendelkezésre, míg a kisvállalatok esetében az egyéb gazdálkodási problémák mellett állandó jelenség a tőke és a likviditás hiánya. Ennek szemléltetésére ez a blokk egy rövid kitekintést ad néhány ország kisvállalati szektorának pénzügyeire. Konklúzió Ebben a fejezetben a finanszírozás kérdését operatívvá és előretekintővé tettük a likviditásigény tervezésére szolgáló néhány technika bemutatásával. A KKV-k finanszírozási sajátosságait áttekintve pedig megállapítható, hogy a finanszírozási források mellett jelentős hiányosságaik vannak a pénzügyi menedzsment terén is. Feladatok Emlékeztetőül Működőtőke Forgóalap Forgóeszközök Forgótőke Forgóalap-szükséglet Értékesítési/lejárati idő módszere Normatív forgóalap-szükséglet Forgóalap-szükséglet nettó árbevétel-napokban kifejezve Finanszírozási tábla Pénzáramok táblázata Tartós források Tartós eszközök A forgóalap változásának táblája 18

19 5. FEJEZET: BERUHÁZÁSOK ÉRTÉKELÉSE Leírás Minden pénzügyi döntésnek két olyan dimenziója van, melyet a döntés meghozatala előtt figyelembe kell venni, ez a hozam és a kockázat. Ezek különösen fontosak beruházási projektek elfogadása vagy elutasítása kapcsán, hiszen ezek alapvető jelentőséggel bírnak a vállalkozás életében: általában nem visszafordíthatók és hosszútávú elkötelezettséget igényelnek. A döntés megkönnyítésére kidolgozott és széles körben használt módszerek egyik csoportja a hagyományos (statikus) mutatók köre, míg a dinamikus mutatók a pénz időértékét is figyelembe véve számolnak. Célok betekintés a befektetések értékelésének elveibe; megismerni a hosszú távú pénzügyi döntések megalapozásához szükséges eszközöket: statikus és dinamikus módszerek; ezek alkalmazásának feltételei. Szerkezet számviteli hozam (ARR) átlagos hozam; megtérülési idő; nettó jelenérték (NPV) belső megtérülési ráta (IRR) Részletes tartalom 5.1. A számviteli hozam Átlagos hozam A számviteli információk is lehetőséget adnak a vállalkozás jövedelmezőségének sokféle mérésére, mely ugyanakkor jelentősen eltérő eredményeket is eredményezhet. Leggyakrabban egy átlagos jövedelmezőségi index használatára kerül sor, az éves adózott eredmény állítja szembe a befektetett tőke nagyságával. A számviteli módszerek legsúlyosabb problémája azonban annak kezelésében mutatkoznak, hogy a pénzáramok különböző időszakok között oszlanak meg. 19

20 Megtérülési idő Ez a módszer alapvetően a likviditási kritériumon nyugszik. Ez a legrégebbi, legegyszerűbb, gyakran alkalmazott módszer. A megtérülési idő jelzi a befektetés visszatérüléséhez szükséges időt. Kiszámításához a kumulált pénzáramokat és a befektetés összegét állítjuk szembe 5.2. Nettó jelenérték A nettó jelenérték az adott projekt pénzáramainak diszkontált értéke alapján minősít lehetőséget értékteremtőnek vagy értékrombolónak. A használt dinamikus körében ennek eredménye tekinthető a legmegbízhatóbbnak Belső megtérülési idő A belső megtérülési ráta az a hozam, amelytől kezdve a beruházás kezd jövedelmezővé válni, más közelítésben az a pont, ahol a nettó jelenérték nulla. Konklúzió Ebben a fejezetben bevezettük az időérték koncepciót egy egyszerű megoldás formájában, mely ugyanakkor lehetővé teszi a különböző időpontokban jelentkező pénzáram pontosabb kezelését. Ezek a dinamikus módszerek nemcsak pontosabb, de teljesen objektív szabályokat biztosítanak egy projekt elfogadására vagy elutasításra. Feladatok Emlékeztetőül Statikus beruházás-értékelés Dinamikus beruházás-értékelés Számviteli hozam (ARR) Jövedelmezőségi index (PI) Nettó jelenérték (NPV) Belső megtérülési ráta (IRR) Beruházási döntések bizonytalan jövőben 20

21 6. FEJEZET: VÁLLALKOZÁS-ÉRTÉKELÉSI MÓDSZEREK Leírás A pénzügyi vezető alapvető célja mind a tőzsdei cégek, mind a KKV-k esetén a részvényesi érték maximalizálása. Egy tőzsdei cég esetében ez egyértelmű és könnyen kezelhető, mivel adott az árfolyam, mint az értékmérés eszköze. Egy KKV menedzserének is ezt a cél kell kitűznie, hiszen a cég értékének maximalizálására törekvés biztosítja az optimális döntéseket és tartós fennmaradást. Ugyanakkor, mivel ez az érték a tulajdonosváltás eseteit leszámítva nem áll a kisvállalkozás rendelkezésre, ezért különösen fontos a különböző értékelési módszerek megértése. A fejezet a mérlegre épülő egyszerűbb módszerekkel kezdve jut el a bonyolultabb, előrejelzésekre építő módszerekig. Célok az értékteremtés koncepciójának megértése; a bemutatott értékelési módszerek megismerése. Szerkezet Múltbeli adatokon nyugvó értékelési módszerek Korrigált könyv szerinti érték Korrigált könyv szerinti érték Likvidációs érték Helyettesítési érték Szorzószámos értékelési módszerek Értékesítés alapján Nyereség alapján Ár / Jövedelem Előrejelzéseken alapuló értékelési módszerek Jövőbeli osztalékok diszkontálása Állandó osztalék Két periódusos modell Diszkontált szabad pénzáramok modellje EVA-alapú értékelés Részletes tartalom 21

22 6.1. Múltbeli adatokon nyugvó értékelési módszerek A vállalatértékelés több módszere is alapul a vállalkozás számviteli információin. A könyv szerinti értéket kiindulópontként használva ezek a módszerek a tulajdonosok számára viszonylag egyszerű közelítést jelentenek az értékelés első szakaszában. Ugyanakkor - miután egy társaság mérlege múltbeli adatokra épülő, adott pillanatra vonatkozó állapotot tükröz - ez a mérés gyakran pontatlan lesz. Mindamellett, ezen módszerek egyszerűségüknek köszönhetően a gyakorlatban viszonylag elterjedtek. Ezen túlmenően, jóllehet csupán nagyvonalú értékelést eredményeznek, a vezetők és tulajdonosok számára első benyomásként érdekesek lehetnek a társaság értékét illetően Könyv szerinti érték módszere Ez a módszer a vállalkozás értékének meghatározása során egyszerűen az aktuális számviteli információkat használja. Ahhoz, hogy megismerjük a részvényesek saját tőkéjének értékét az összes tőkéből levonjuk az összes kötelezettséget. Az így mutatkozó maradvány a saját tőke, amely lényegében az eredeti tőkéből és a korábbi években felhalmozott tartalékokból tevődik össze. A módszerrel kapcsolatos fő probléma az, hogy a könyv szerinti érték nem egyezik meg a piaci értékkel. Az ingatlanok vagy az immateriális javak értéke például gyakran alulbecsült a valós piaci értékhez képest. Következésképpen a könyv szerinti érték csupán a cég bruttó értékének méréséhez használható Korrigált könyv szerinti érték Az előzőekben tárgyalt könyv szerinti érték módszer mellett létezik néhány módszer, amely megpróbálja kiküszöbölni a korábban jelzett hiányosságokat. A pontosabb eredmények eléréséhez ezek megpróbálják a könyv szerinti értéket korrigálni. Két ismert közelítés a reális könyv szerinti érték módszere, illetve a könyv szerinti érték gazdasági módszere Likvidációs érték Ahhoz, hogy közelítő képet kapjunk a vállalkozás minimális értékének nagyságáról, a likvidációs (felszámolási) érték alapú megközelítést használhatjuk. Ez azt jelenti, hogy valamennyi jószág értékének meghatározása az alapján történik, hogy annak kötelező értékesítése esetén mekkora ár volna elérhető. Ha ez a helyzet következne be, valószínű, hogy a tőke értéke sokkal alacsonyabb volna, mint annak aktuális piaci értéke, sőt, esetenként még a könyv szerinti értéket sem érné el. Ez képviseli a vállalkozás értékének alsó határát Helyettesítési érték Végül a számviteli adatokból indított vállalkozás-értékelés lehetséges módszere a helyettesítési érték meghatározása. Ebben az esetben az értékelés abból indul ki, hogy mennyibe kerülne egy hasonló vállalkozás létrehozása nulláról indulva. Sok vagyonelem, mint például a gépek esetében az évek során jelentős értékcsökkenés kerül elszámolásra, azok számviteli értéke alacsony lesz. Ugyanakkor a társaság számára azok gazdasági értéke magasabb, így a gépek helyettesítési értéke túl magasnak tűnhet. Ebben az esetben a helyettesítési érték sokkal magasabb lesz, mint a könyv szerinti érték. A mobilabb, likvidebb 22

23 vagyonelemek (például a készletek) esetében a számviteli érték és a helyettesítési (pótlási) érték különbsége sokkal kisebb lesz. Valamennyi vagyonelem esetében elvégezve ezt az értékelést, a társaság ún. helyettesítési értékéhez jutunk. Ebből az értékből levonva a kötelezettségek állományát kapjuk meg a saját tőke értékét 6.2. Szorzószámos értékelési módszerek Az előző értékelési módszerek a vállalkozás számviteli információin alapultak, amelyek múltbeli gazdasági eseményeket reprezentálnak. Egy vevő ahhoz, hogy eldöntse, hogy jelenleg mennyit fizessen egy vállalkozásért vagy egy részvényért, azt szeretné tudni, hogy az a jövőben hogyan alakul. Viszonylag gyakran alkalmazott értékelési módszer a szorzószámokon alapuló értékelés. Ez feltételezi, hogy az azonos ágazatban tevékenykedő vállalkozások összehasonlítható szorzószámokkal rendelkeznek. A leggyakrabban alkalmazott szorzószámok az értékesítést, az adózás előtti vagy adózott eredmény alakulását veszik alapul. Ezek a módszerek egyszerűen alkalmazhatók, és a vállalkozás értékéről egy hozzávetőleges első képet adnak az érdekelt vevők számára. Mindig hasznos megközelítést jelentenek, mert az ágazat vállalkozásainak összehasonlításán alapulnak Az értékesítés alapú szorzószámos értékelés Kedvelt módja a vállalkozás értékének becslésének az eladások, az értékesítés szorzószámainak alkalmazása. Az egyetlen információszükségletet az értékelendő vállalkozás eladásainak értéke és az iparági szorzószám jelenti. Ez az iparági szorzó az összehasonlítható vállalkozások értékelésén alapul és 0,25-1 között változik, esetleg 1 feletti. Az így kapott érték gyakran az alkalmazott viszonyítási alap Nyereségalapú szorzószámos értékelés Hasonló módszert jelent a nyereségalapú szorzószámos értékelés, amely az adózás előtti nyereséget veszi számításba a cég értékének meghatározásához. Ezt a nyereséget szorozzuk az iparági szorzóval. Ez a szorzószám általában 1 és 5 között található. Mint korábban említettük, könnyen érthető, alkalmazható, és hasznos viszonyítási alapot eredményez. Ugyanakkor, amennyiben a vállalkozás veszteséges, ez a módszer nem alkalmazható. Ebben az esetben az operatív cash flow-ra alapozott szorzószámos módszer alkalmazható Jövedelem/ár alapú szorzószámos módszer Az értékelés során kedvelt viszonyszám az ár-jövedelem kapcsolat (pl. a P/E ráta). Számítása a tőzsdén jegyzett cégek aktuális árfolyamának és az elért nyerség összevetésével történik 6.3. Előrejelzéseken alapuló értékelési módszerek Az előzőekben tárgyalt értékelési módszerek viszonylag egyszerűek, ugyanakkor a vállalkozás értékének alacsony megbízhatóságú becslését eredményezik. Pénzügyi gazdasági szakemberként egy vagyonrészért, részesedésért nem a múlt által meghatározott értéket 23

24 kívánjuk megfizetni, hanem amennyit az számunkra a jövőben ér. Következésképpen a kifinomultabb módszereknek azok tekinthetők, amelyek a következő évekre vonatkozó előrejelzéseken alapulnak. Ezek ugyanakkor törvényszerűen sok bizonytalanságot hordoznak magukban, amik az értékelés hibáihoz vezethetnek. Minél pontosabbak az előrejelzések, annál megbízhatóbb lesz a meghatározott érték. Összességében megállapítható, hogy egyetlen értékelési módszer sem kezelhető egyedüli korrekt megoldásként. A gyakorlatban leggyakrabban alkalmazott módszerek amelyek tárgyalására a következőkben kerül sor az osztalék-diszkontálási modell, a diszkontált cash flow módszere, illetve az EVA-számításon alapuló módszer Osztalékdiszkontálási modell (DDM) Az elsőként tárgyalt osztalék-diszkontálási modell az egyik legelső módszer az előrejelzéseken alapuló vállalatértékelési módszerek között. Amint azt az elnevezés jelzi, a módszer a jövőbeni osztalékfizetés előrejelzését igényli. A módszer különösen vonzó lehet azon vállalkozások számára, amelyeknél viszonylag kedvező osztalék-fizetési kilátások mutatkoznak Jövőbeli osztalékok diszkontálása Az osztalék diszkontálási modell szerint egy részvény jelenlegi árfolyama a jövőbeli osztalékok jelenértékének felel meg. Az egy akár végtelen hosszúságú sor becslését igényelné, ami a valóságban lehetetlen. Léteznek azonban egyszerűsítő feltételezések, melyeket a következőkben be is mutatunk Állandó osztalék Az egyik első egyszerűsítő feltételezésünk, hogy az osztalék állandó marad, így az örökjáradék jelenértékének képlete használható Az osztalék növekedési üteme állandó Az előző feltételezésünk, mely szerint az osztalék mértéke állandó marad, az esetek többségében nem reális. Valamivel reálisabb közelítést jelent, ha azt feltételezzük, hogy az osztalék növekedési üteme állandó. Ez a feltételezés jobban megfelel a valóságnak, miután a menedzsment megkísérli az osztalékot meghatározott százalékos mértékben növelni (Gordon- Shapiro model) Kétperiódusú modell Bármely vállalkozásra vonatkozóan elmondható, hogy az állandó növekedés nehezen valószínűsíthető és kevés realitása van. Az esetek többségében a tulajdonos vagy a vezető az osztalékot pontosan 5 maximum 10 évre előre képes prognosztizálni. Az ezt követő időszakra az örökjáradék-alapú közelítés használata, vagyis a fenti két módszer kombinálása javasolt. 24

25 6.4. Diszkontált szabad pénzáramok (DCF) Az osztalékra alapozott értékelés fontos feltétele a jövőbeni osztalékok előrejelezhetősége. Elsősorban az érett, kiforrott piacokon tevékenykedő vállalkozások esetében alkalmazható, ahol a bruttó cash flow képződése stabil és az osztalékok nagysága előrejelezhető. Sokkal nehezebb olyan növekedési szakaszban lévő vállalkozások esetében, amelyek egyáltalán nem fizetnek osztalékot, és a közeli jövőben ez nem is elvárás velük szemben. Egy - ezen hiányosságoktól nem szenvedő - modell a diszkontált szabad cash flow módszere, mely szerint ha valamennyi jövőbeni szabad cash flow-t diszkontálunk, a vállalkozás értékéhez jutunk EVA-alapú értékelés Egy újabb közelítést jelent a vállalkozás-értékelésben a gazdasági hozzáadott érték (EVA), ez jelenti egy adott év során a részvényesek számára képződött értéket. Pozitív érték arra utal, hogy a képződő hozam magasabb volt, mint a tőke rendelkezésére bocsátóinak elvárása. A részvényesek és hitelezők által megkövetelt olyan hozam, amely kárpótolja őket a felvállalt kockázatért. Ez azt jelenti, hogy a saját tőkével a cégnek képesnek kell lenni minimálisan akkora hozamot kitermelni, mint a hasonló kockázatú befektetések hozama. Konklúzió Amikor egy vezető vagy egy tulajdonos tudni szeretné, mit ér a vállalkozása, számos módszer áll rendelkezésére. A legegyszerűbbek azok, amelyek a vállalkozás aktuális számviteli információin alapulnak, vagy amelyek valamilyen szorzószámot használnak. Ugyanakkor ezek a módszerek kevésbé pontosak és csupán egy lehetséges kiindulási, összehasonlítási alapot képeznek. Pontosabb értékelést jelentenek az osztalékok, a bruttó szabad pénzáramok vagy az EVA előrejelzésén alapuló módszerek. Elvileg egyszerre, korrekt módon alkalmazva azokat, ugyanahhoz az értékelési eredményhez kell vezetniük. Bármely módszert válasszuk is ezek közül, az eredmény pontossága az értékelő személyének előrejelzési képességétől függ. Feladatok Emlékeztetőül Könyv szerinti érték Korrigált könyv szerinti érték, Likvidációs érték Helyettesítési (pótlási) érték Szorzószámos módszerek Osztalék-diszkontálási modell (DDM) Diszkontált pénzáramok (DCF) EVA 25

26 7. FEJEZET: HOZZÁADOTT GAZDASÁGI ÉRTÉK (EVA) Leírás Egy vállalkozás globális teljesítményének mérése hagyományosan a pénzügyi elemeken, pénzügyi mutatókon nyugszik. Ezeket a pénzügyi típusú mutatókat a 70-es évek végétől kezdve igen erőteljes bírálat érte. A 90-es évek kezdetétől ugyanakkor mégis a pénzügyi jellegű mérések iránti érdeklődés vált uralkodóvá. Mindezt a mérési technikák fejlesztésének igénye kísérte, azzal az állandó törekvéssel, ami arra irányul, hogy egyszerre érvényesüljenek a vállalkozás és a befektető értékelési szempontjai. Az EVA egy olyan teljesítménymutató, mely azt mutatja meg, hogy az összes befektetett tőkétől elvárt hozamon felül mekkora érték teremtődött. A módszer egy tevékenység folytatásához szükséges források összes költségének számbavételén alapul. A források egy része idegen forrás, amelyek költségét hagyományosan a pénzügyi ráfordításaikkal mérünk, másik része saját forrás (saját tőke), amelynek a költsége a hagyományos közelítésben nem jelenik meg a teljesítmény mérésére szolgáló számlákon. Célok megismerni a vállalkozási teljesítmény mérésének korszerű eszközeit alkalmassá válni azok alkalmazására a kis- és középvállalkozások szintjén megismerni és feltárni a részvényesi érték képződésének elemeit Szerkezet Súlyozott átlagos tőkeköltség Multiplikátor hatás Részvényesi érték Részletes tartalom 7.1. Súlyozott átlagos tőkeköltség (WACC) A vállalkozások többféle, általában a tőke, illetve hitel kategóriájába besorolt forrást használnak tevékenységük finanszírozására, így a vállalkozás értékének meghatározásakor mindkét kategória költségét meg kell határoznunk. A részvények esetében ez a tulajdonosok által elvárt, a kockázat árát is tartalmazó hozam, a hitelező esetében pedig a kamat adóelőnyének figyelembevételével meghatározott kamat. Az összes költség meghatározásában a másik fontos tényező a tőke és a hitel aránya. A súlyozott átlagos tőkeköltség tehát a külső forrásbiztosítók által elvárt minimális hozamot mutatja, amely tehát egyúttal a vállalkozás befektetéseitől elvárt minimális hozamot is kifejezi. 26

27 7.2. Multiplikátor hatás A finanszírozási struktúra teljesítményekre gyakorolt hatásának felismerése adott helyt egy jól ismert egyszerű modell felállításának, amit "multiplikátor-hatásnak" nevezünk és a hitelnek a tőke hozamára gyakorolt hatását méri. Ez a jövedelmezőség nagyban befolyásolja a vállalkozás növekedési lehetőségeit, növekedésének fenntartását, ezért a multiplikátor-hatás számításának kiemelkedő jelentősége van. A finanszírozási szerkezet eredményre gyakorolt hatása elvi síkon jól magyarázható, az ezt képviselő modellek ugyanakkor jelentős viták forrásai Részvényesi érték (EVA, MVA) Napjainkban a részvényes (tulajdonos) számára történő értékteremtés elengedhetetlen a vállalkozás piaci sikereihez. A tulajdonosi érték elemzése a stratégiai tervezési folyamat egy nélkülözhetetlen eleme. Ez az alfejezet a tulajdonosi érték képződésének és mérésének nagyvonalú bemutatását tűzi ki célul. A tulajdonosi érték kétféle módon képződik: a saját tőke hozamának és költségének pozitív különbözete eredményeként vagy új befektetések eredményeként. A teljesítménymutatók közül talán a legismertebb a 80-as évek végén kifejlesztett hozzáadott gazdasági érték (EVA), mely a finanszírozási költségeken felül megmaradt eredményt mutatja. A gyakorlatban azonban az EVA meghatározása és alkalmazása számos akadály problémát vet fel. A piaci hozzáadott érték (MVA) egy olyan teljesítménymérési módszer, amely egyrészt a piac véleménye, másrészt a jövőbeli adatok felé fordul. Lényegében egy vállalkozás MVA mutatója akkor magasabb, amikor a piac a részvényeit a könyv szerinti értéknél magasabb értéken ismeri el, és alacsonyabb, amikor a piac a részvényeket leértékeli. A két mutatót pedig az kapcsolja össze, hogy a vállalkozás adott időpontbeli MVA-ja elméletileg azonos a jövőbeli EVA-k jelenértékével. Feladatok Emlékeztetőül Súlyozott átlagos tőkeköltség (WACC) Multiplikátor hatás Részvényesi érték Gazdasági hozzáadott érték (EVA) Piaci hozzáadott érték (MVA) 27

28 C) NEMZETI SPECIFIKÁCIÓK Haladó pénzügyi elemzés 1. FRANCIAORSZÁG Összeállította: Prof. Christian Maupetit Ahhoz, hogy lássák a kis-és középvállalatok tulajdonosai, vezetői, hogy a vállat mennyire erős, a számok mögé kell nézniük. A mérleget, az eredmény kimutatást, és a cash flowkimutatást összességében kell elemezniük. Ennek során belső és külső paramétereket is figyelembe kell venni. Ezeknek az adatoknak az elemzését a tulajdonosoknak, befektetőknek, vezetőknek, bankároknak, beszállítóknak és ügyfeleknek kell végezniük. A vállalat pénzügyi kimutatásait számos célra lehet felhasználni; globális elemzési célra, előrejelzésekre, a vállalat eszközeinek, ill. törzstőkéjének értékelésére. A magas színvonalú pénzügyi elemzés kulcsszerepet játszik annak megítélésében, hogy a forrásokat a legeredményesebb szereplők kapják. A tőke allokáció elősegíti a források hatékony felhasználását, ösztönzi az innovációt, és eszközöket kínál a vállalat hosszú távú üzemeltetéséhez. E koncepció alapján folyamatosan mérhető a vállalat eredményessége, melyet jelzőszámok mutatnak. Az arányszámok a múlt egy adott periódusára vonatkoznak és 4 csoportra bonthatók: ezek mindegyike egy-egy szempontból mutatja be a vállalatot: nyereségesség, eszközkihasználás, likviditás és fedezet. Noha a viszonyszámok hatásos eszközök, óvatosan kell őket használni. A könyvelési módok és az ágazatok különbözősége miatt a viszonyszámok torzíthatnak. A (ROE) például tőkemegtérülési mutató a kkv-k számára mást jelent, mint a nagyvállalatoknak. Ezért más eszköztárat is használni kell a pénzügyi elemzésben. A piaci megközelítés hatékonyabb lehet egy kkv eszközeinek értékelése számára, a teljesítménymutató pedig a gyarapodást jeleníti meg. A tőke költsége mutatja a pénzügyi források költségét, melyet a vállalat az eszközfinanszírozásra költ. Ez a kockázati szintet is jelzi. A tőke költsége magában foglalja a kintlévőség és a törzstőke összegét. Minél nagyobb a vállalat kockázati szintje, annál nagyobb a tőkeköltsége. Az EVA gazdasági hozzáadott érték mint mutatószám jelzi, hogy a vállalat értéket állít-e elő, vagy rombolja azt. 28

29 A múltbéli számokon alapuló vállalatértékelést eszköz-alapú módszernek hívjuk. Ennek során egy teljesítményszorzót használunk, (EBITDA, P/E viszonyszám ). Használhatunk jövőn alapuló mérést is,- diszkontált szabad cash flow előrejelzést. A kkv-k alkalmazhatnak pénzügyi elemzési módszereket, ill. vállalatértékelési módszereket annak érdekében, hogy fenntartsák a hosszú távú eredményességüket és versenyképességüket. Források: CNCC Mazaar EVA WACC Euronext 29

30 2. NÉMETORSZÁG 1. Auditing 1.1. Kontrolling, Számvitel, Audit a fogalmak Összeállította: Prof. Gunnar Prause A folyamatban lévő üzleti folyamatok ellenőrzése és felügyelete a menedzsment feladatai közé tartozik. A következőkben a folyamatok kezelésének három fontos formáját mutatjuk be a múlt, a jelen és a jövő kérdésére összpontosítva. A számvitel a vállalati folyamatokkal összefüggő minden pénzáram szisztematikus kezelését jelenti. A környezeti számvitel a mérleg és az eredménykimutatás formájában a bankok és az adóhatóságok fő információforrása, míg a belső (vezetői) számvitel a pénzügyi adatok tervezési, ellenőrzési és értékelési célú feldolgozása. 2 Kontrolling A controlling rendszer alapvető célja az üzleti folyamatok tervezésének és ellenőrzésének a szervezet egészére kiterjesztése (transzdivizionális jelleg). A kontrolling tehát támogatja a menedzsment funkciókat és együttműködik a vállalat szervezeti és információs rendszerével. Különbség van az operatív és a stratégiai controlling között, amíg az operatív a inkább folyamatirányítás kvantitatív eszközeire épít, addig a stratégiai controlling a tervezés és irányítás kvalitatívabb eszközeit használja. 3 A Német Belső Audit Intézet (Deutsches Institut für Interne Revision e.v. (IIR)) meghatározása szerint a belső audit a független és objektív ellenőrzés végrehajtását és a vállalati értékteremtéssel valamit az üzleti folyamatok fejlesztésével kapcsolatos konzultációs szolgáltatásokat takarja. A belső auditálás támogatja a szervezetet célja elérésében a kockázatkezelés rendszerének és menedzsment felügyeleti folyamatainak értékelésével és hatékonyságának javításával Az üzleti folyamatok különbségei és együttműködése Az eredeti közelítés szerint az audit a már befejezett folyamatok elemzését jelenti, míg a kontrolling a folyamatban lévő ügyek ellenőrzésére összpontosít. Németországban a tőzsdére bevezetett vállalatok felügyeletéről és transzparenciájáról szóló törvény kötelezi ezen vállalatokat egy belső felügyeleti rendszer működtetésére. Ezt a belső audit rendszert egyre több szabály érinti, így ennek feladatai már túlmutatnak a hagyományos pénzügyi auditon. Vagyis fontos menedzsment és controlling információk kerülnek ide, melyek felhasználhatók jövőbeli stratégiák és lehetőségek kidolgozására. Ebben a felfogásban a belső audit egyre több konzultatív feladattal bír, így átfedésbe kerül más menedzsment feladatokkal, különösen a controlling területével. A független, alacsony költségű és gyors belső ellenőrzési egység szükségessége, a szervezeti egységek eltérő céljai, a munkaerőigény és az ellenőrzési feladatok cirkulációs problémája, valamint a folyamatközegek különbözősége fontos érvekként szolgálnak a belső audit és controlling összeolvasztása ellen Eberl/Hachmeister Veränderungen des Aufgabengebiets der Internen Revision und die Abgrenzung zum Controlling, Controlling&Management Heft 5/

31 1.3. Auditing Az auditálás egy specialista által végzett hivatalos ellenőrzés a vállalat pénzügyi dokumentumainak szabályosságával és teljeskörűségével kapcsolatban. A belső auditot általában a cég valamely alkalmazottja végzi, míg a külső auditot általában egy külső, független audit specialista végzi. 6 Ezek lehetnek bejegyzett könyvvizsgálók, adótanácsadók vagy üzleti konzultánsok, akik a hatályos törvények szerint erősítik meg a pénzügyi adatokat, ezeket mutatjuk most be röviden Adótanácsadók Az adótanácsadók jellemzően adótanácsadó- vagy könyvvizsgáló cégeknél dolgoznak, de bankoknál, biztosítótársaságoknál vagy tanácsadó cégeknél is megtalálhatók. Segítik ügyfeleiket az adózással, a számvitellel vagy az éves beszámolóval kapcsolatos minden kérdésben, illetve képviselik őket hivatalos ügyekben. A gazdasági és pénzügyi elemzés körében egyéb szolgáltatásokat is kínálnak, például költség- vagy beruházás-elemzés Regisztrált könyvelők Tevékenységüket szövetségi rendelkezések szabályozzák ( 128/129 Wirtschaftsprüferordnung), két típusuk létezik, a Wirtschaftsprüfer és a vereidigte Buchprüfer. Mindkettő feladata az, hogy a számvitel és az éves beszámolók külső ellenőrzését végrehajtsa és a megállapításait a könyvvizsgálói jelentésben és a záradékban megtegye. Amíg a Wirtschaftsprüfer (könyvvizsgáló) bármely vállalat ilyen ellenőrzését elvégezheti, addig a vereidigte Buchprüfer (mérlegképes könyvelő) csak kis- és középvállalatokat ellenőrizhet. Mindkettő jogosult az adózással, számvitellel vagy más gazdasági üggyel kapcsolatban az ügyfelével konzultálni, illetve őt megbízottként képviselni 8. A címek viselését törvény szabályozza, mely speciális képzettséget, vizsgát, illetve a hatóságoknál történő nyilvántartásba vételt ír elő Számvevőszékek A közintézmények, mint például a szövetségi vagy tartományi kormányok pénzügyeinek ellenőrzését végzik a számvevőszékek. Az ellenőrzés kiterjed különösen a bevételekre, a kiadásokra, a kiadásokkal kapcsolatos kötelezettségekre, az adósságállományra és az államháztartásra közvetlen hatást gyakorló intézkedésekre Jogszabályok A sikeres irányítás és a felelős ellenőrzés a szabályok betartásához valamint a szabályok és az ajánlások elfogadásához kötődik. A két legfontosabb gazdasági témájú törvény a kereskedelmi törvény (Handelsgesetz) és az adótörvény (Steuergesetz) Gesetz über eine Berufsordnung der Wirtschaftsprüfer (Wirtschaftsprüferordnung - WiPrO) Gesetz über die Grundsätze des Haushaltsrechts des Bundes und der Länder (Haushaltsgrundsätzegesetz - HGrG) Stand

32 A német kereskedelmi törvény (Handelsgesetzbuch - HGB) január 1-je óta hatályos és egy öt részből álló könyvként került publikálásra. Az adótörvények tartalmazzák az egyének és a vállalatok adózásával kapcsolatos szabályokat. Az adójog egy speciális jogterület, ez tartalmazza az összes olyan szabályt, mely a Német Szövetségi Köztársaság adóügyeit érinti, különös tekintettel az eljáró hatóságok és az adófizetők viszonyára. A német számviteli törvény (Bilanzrichtliniengesetz - BiRiLiG) 1985-ben került elfogadásra a Negyedik, a Hetedik és Nyolcadik Direktíva átültetése érdekében. Azóta számtalan módosítása történt, különös tekintettel a Kis- és Középvállalati Direktívának a német jogrendszerbe építésére. A legtöbb rendelkezés a HGB Harmadik Könyvében ( a) található. A beszámoló készítésének kötelezettsége és tartalma az érintett szervezet jogi formájától, méretétől, illetve speciális esetekben tevékenységi körétől függően változhat. Az eredménykimutatást jellemzően vertikális formában, összköltség vagy forgalmi költség eljárással kell összeállítani a törvény által előírt kategóriák szerint. Az ezektől eltérő jogi formájú szervezetek ilyen nyilatkozataival szemben csak az egyértelműség és érthetőség elvének érvényesülését követelik meg, a gyakorlatban ugyanakkor jellemzően a vállalatoknál szokásos formát alkalmazzák. A jogi formától függetlenül azonban mindenki köteles nyilvántartást vezetni az ügyleteiről és a pénzügyi helyzetéről, a pontos nyilvántartás elveinek érvényesülése érdekében. Ezek sokféle forrásból származnak, és folyamatosan frissítésre kerülnek. 2. Fejlettebb pénzügyi elemzés 2.1. A főbb teljesítménymutatók és rátarendszerek Az üzleti rátarendszerekkel szembeni egyik alapvető követelmény, hogy segítség az értéklánc céljainak elérését. Egy megfelelően felállított és beállított rátarendszer megbízható hátteret biztosít mind a stratégiai, mind az operatív döntések meghozatalához. Ezek olyan eszközöket jelentenek, melyekkel a siker mérhető, az erősségek és gyengeségek megítélhetők, a folyamatok fejleszthetők és a stratégiák optimalizálhatók. A jó rátarendszerek nem üres, statikus struktúrák, hanem folyamatos fejlesztést és a környezethez igazítást igénylő rendszerek. A kontrolling számára szükséges a rátarendszerek használata, mivel ezekből áll össze a vállalat gazdasági helyzetének átfogó és összehasonlításra alkalmas képe, a különböző kapacitássávok rendszere. A rátarendszerek az eredeti céloktól való eltéréseket és a gyenge pontokat, ezzel segítve a menedzsmentet a megfelelő ellenintézkedések megtételében. A Németországban néhány fontosabb rátarendszert (ROI, ZVEI, RL-rendszer) a következőkben tekintjük át röviden. A ROI (return of investment) a vállalat által használt összes tőke által elért nettó hozamot mutatja. A ROI két mutató, az árbevétel nyereségessége és az eszközarányos forgalom szorzata és a befektetett tőkére vetített éves nyereséget fejezi ki. Az árbevétel nyereségessége az árbevétel egységére jutó nyereséget vizsgálja, a tőkemegtérülési hányados mutatója pedig a kapcsolatot, ezek adják a befektetett tőkére jutó árbevételt. Az RL rátarendszer az akkor alkalmazott rátarendszerek gyengeségére válaszul, kifejezetten 32

33 az üzleti kontrolling számára került kifejlesztésre, viszonylag kevés számú mutató rendszerbe foglalásával. Központjában a jövedelmezőség és a likviditás számai vannak, illetve van egy általános és egy speciális része. Az általános rész a vállalatköziség elvének megfelelően lett kialakítva, vagyis lehetővé teszi a vállalatok összehasonlítását (benchmarking). A speciális részben a vállalat specifikus tényezői kerülnek vizsgálatra a mélyebb elemzés érdekében. (Az elnevezés egyaránt tükrözi a szerzők (Reichmann és Lachnit) neveit, illetve a rendszer említett központi fogalmait.) A ZVEI rátarendszer a Du Pont rendszer alapján készült és a legszélesebb körben használt üzleti indikátor rendszer, mivel üzletágak közötti összehasonlításra is alkalmas és viszonylag univerzálisan használható. A kulcsmutató a saját tőke nyereségessége és ebből vezethetők le további indikátorok. Külső elemzésre viszonylag korlátozott körben használható, mivel erősen belső adatokra épít, melyek általában nem hozzáférhetők. Az egyes indikátorok növekedésének segítségével különböző tényezők vizsgálhatók: - értékesítés (árbevétel, bejövő rendelések, nem teljesített rendelések, készletmozgás) - működési eredményt (működési teljesítmény, árbevétel, cash-flow) - tőkeszükséglet (készlet, állóeszközök) - nettó termék - foglalkoztatás változtatása. A fő rész a strukturális elemzés, mely a vállalat termelőkapacitásának vizsgálatát szolgálják. A saját tőke nyereségessége alapján történik a teljes körű elemzés, melyben olyan mutatók, mint megint csak a nyereségesség, a működési eredmény, a tőkeszerkezet és a tőkeszükséglet a vizsgálat tárgya. Tervezési eszközként a ZVEI rendszer lehetővé teszi a tényleges hatékonysági adatoknak az előre kitűzött célokkal való összevetését. 2.2 DVFA A DVFA (Deutsche Vereinigung für Finanzanalyse und Asset Management Pénzügyi elemzők és Alapkezelők Egyesülete) melynek közel 1100 tagja melynek bankok, befektetési társaságok és független tanácsadók technikai munkatársai és vezetői köréből kerül ki. A DVFA tagja az EFFAS-nak és az ACIIA-nak, mely világszerte több mint ötvenezer pénzügyi elemző hálózatát jelenti. Németországban a DVFA biztosítja a pénzügyi kommunikáció legszélesebb platformját, továbbá a pénzügyi elemzők egy elismert képzési helye. A tanfolyamok és szakértői szemináriumok mellett négy posztgraduális programban vesz részt harminc bel- és külföldi partnerrel együttműködve, ezeken eddig 3500 végeztek. A DVFA által kifejlesztett egységes vizsgálati minta lehetővé teszi még a különböző vállalatok és ágazatok pontos komparatív elemzését is. 33

34 3. EGYESÜLT KIRÁLYSÁG 4.3. KKV finanszírozás Nagy-Britanniában (UK) A vállalati populáció alapadatai Összeállította: Dr. Li-Ying Meng A vállalatok száma A BERR SME Statistics for the UK szerint 2006 elején 4,5 millióra volt tehető a magánvállalkozások száma Nagy-Britanniában, ami 2005 elejéhez viszonyítva (2,9 %) növekedést jelent. Ezek csaknem mindegyike (99,3 %) kicsinek minősül (0 49 alkalmazott). Csak (0,6 %) volt közép- ( alkalmazott) és (0,1 %) volt nagyvállalkozás (250 fő felett) (ld. 1. ábra). Foglalkoztatás 2006 elején a magánszektor körülbelül 22,4 millió embert foglalkoztatott, ennek több mint felét (58,9%) adták a kis- és középvállalkozások, ezen belül a kisvállalkozások (49 fő alatt) adták a munkahelyek 47,1%-át. A kisvállalkozások foglakoztatásban betöltött szerepe ágazatonként eltérő képet mutat. A Mezőgazdaság, Halászat és Erdőgazdálkodás körében a munkahelyek 94,4%-a kisvállalkozásokban jelent meg, miközben a Bányászat, Elektromos áram, Gáz- és Vízellátás körében ez az arány csak 11,1 % volt. 1. ábra: A vállalkozások számának, illetve a foglalkoztatás és az árbevétel méretcsoportos megoszlása (2006 elején) Forrás: BERR Enterprise Directorate Analytical Unit 2007 (for 2006) Árbevétel 2006 elején a brit magánszféra vállalatai összesen 2,6 md éves árbevétellel rendelkeztek. A KKV-knál jelentkezett ennek több mint fele (51,9%), a legkisebbek részesedése pedig 37,2% volt. Az árbevétel ágazatonkénti megoszlása a Bányászat és Közművek 8,2%-a és a Mezőgazdaság, Halászat és Erdőgazdálkodás 88,9%-a között szóródik. 34

35 Az alkalmazottal rendelkező, illetve nem rendelkező vállalkozások száma 2006 elején a vállalkozások 73%-ának nem volt alkalmazottja. Ugyanakkor ez is változik ágazatonként: az Oktatás területén ez 87,7%, míg a Vendéglátás területén csak 15,8% Az alkalmazott nélküli vállalkozások vagy egyéni vállalkozók vagy csak az ügyvezetőt foglalkozató jogi személyiség nélküli vállalkozások, illetve olyan jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, melyek csak az ügyvezető foglalkoztatják. Ezek becsült összesített árbevétele 208 Md volt elején 1,2 millió vállalkozás rendelkezett alkalmazottal, ez 2005 elejéhez viszonyítva huszonötezer darabos növekedést jelent. Ezek becsült összesített árbevétele 2006 elején Md volt. 2. ábra: Az alkalmazottal rendelkező vállalkozások jogi státusza szerint megoszlása (millió db, 2006 elején) Forrás: BERR Enterprise Directorate Analytical Unit 2007 (for 2006) Jogi megítélés 2006 elején körülbelül 2,8 millió egyéni vállalkozás volt Nagy-Britanniában, ebből 322 ezer (11,4%), az 505 ezer jogi személyiség nélküli vállalkozásból 188 ezer (37,3%), az 1,145 millió jogi személyiségű vállalkozásból pedig 693 ezer (60,6%) rendelkezett alkalmazottal Segítségnyújtási és finanszírozási igények A kisvállalatok fejlődését érintő kihívások A Small Business Annual Survey szerint a vállalati siker legnagyobb jelzett akadálya a gazdaság kategória volt, ezt követte a versenyhelyzet és az adózás. A finanszírozás elérhetőségét a válaszadók 13%-a jelölte akadályként. 35

36 1. táblázat: Az üzleti siker akadályai Össze s cég Összes cég ebből ebből alkalmazot alkalmazo tal tt nélkül rendelkező Létszám A gazdaság 46% 45% 51% 51% 51% 51% Finanszírozás elérhetősége 13% 12% 15% 15% 13% 15% Cash Flow 20% 19% 24% 25% 19% 16% Adózás (ÁFA, TA, TB, SZJA) 25% 22% 33% 34% 31% 29% Alkalmazottak felvétele 16% 12% 25% 23% 35% 41% Alkalmazottak megtartása 8% 5% 13% 12% 18% 24% Szállítás 15% 14% 17% 17% 19% 20% Szélessávú hozzáférés hiánya 4% 4% 4% 4% 3% 2% Szabályozás 32% 30% 39% 38% 45% 45% Lépéstartás a technológiával 18% 18% 17% 18% 15% 15% Telephely rendelkezésre állása/költsége 16% 15% 18% 18% 19% 18% Piaci verseny 44% 42% 51% 50% 54% 59% Vezetői képességek / tapasztalatok hiánya 9% 8% 14% 13% 19% 24% Képességek hiánya általában 15% 13% 22% 21% 29% 32% Pénzügyi ismeretek hiánya 12% 12% 13% 13% 9% 8% Bűnözés 11% 10% 14% 14% 13% 11% Egyéb 18% 19% 16% 16% 14% 12% Nincs akadály 12% 13% 9% 9% 8% 6% Nincs válasz 1% 1% 1% 1% 1% * Forrás: SBS Annual Small Business Survey UK Finanszírozási formák és hitelezés trendjei Az SBS Annual Small Business Survey (ld. 2. táblázat) alapján a legnépszerűbb finanszírozási forma a bankhitel volt (54%); az alkalmazottal rendelkező mikro-vállalatok 25%-a vett igénybe folyószámlahitelt

37 2. táblázat: A megelőző 12 hónapban keresett források megoszlása Összes cég Minden cég ebből alkalmazottal rendelkező ebből alkalmazott nélkül Csak az alkalmazottal rendelkezők Méret Kor év alatt 4 10 év év felett Tőke a jelenlegi tulajdonostól * 0% * * 1% 1% 1% * * Tőke új tulajdonostól * 0% * 0% 1% 1% 0% * * Folyószámlahitel 25% 26% 23% 25% 16% 17% 45% 45% 51% Bankhitel 54% 57% 48% 49% 47% 46% 45% 45% 51% Jelzálog 7% 7% 5% 5% 4% 4% 6% 5% 5% Lízing és részletre vásárlás 8% 6% 11% 10% 16% 15% 11% 14% 10% Faktorálás 1% 1% 1% 1% 1% 1% 3% 1% * Tagi kölcsön, illetve ker. vagy családi hitel 1% 0% 2% 2% 1% 2% 2% 2% 2% Közösségfejlesztési intézmények (CDFI) 2% 2% 2% 2% 3% 1% 2% 3% 1% Hitelkártya 1% * 1% 1% * 1% 0% 2% 1% Állami támogatás 6% 6% 6% 6% 8% 11% 8% 7% 6% Egyéb 2% 2% 2% 2% 3% 4% 3% 3% 1% Nem tudja 1% 0% 2% 2% 2% 3% 3% 1% 2% Nem válaszol 1% 1% 1% 1% 1% 2% 5% * 1% * = 0,5% alatt; 0% = nincs eset Forrás: Small Business Service Annual Survey of Small Businesses: UK A hitelek forrásai A SERTeam Quarterly Survey felmérése (ld. 3. táblázat) szerint: A folyószámla hitelek csökkentek a es időszakban, illetve növekedett a hitelkártyák használata. 3. táblázat: A jelenleg és korábban használt hitelek forrásai n. év n év n év n év Folyószámlahitel 74% 60% 51% 52% Más bankhitel 34% 34% 29% 33% Tagi vagy tulajdonosi hitel 34% 41% 44% 32% Hitelkártya vagy hasonló 16% 21% 22% 31% rövid lejáratú hitel Részlet vagy lízing 29% 31% 22% 25% Jelzálog 22% 22% 17% 24%

38 Családi, baráti kölcsön 12% 12% 8% 8% Faktorálás / Leszámítolás 2% 4% 5% 5% Állami támogatás vagy hitel 5% 4% 5% 4% Üzleti hitelek más pénzügyi 5% 4% 5% 4% intézménytől Hitel más 5% 4% 5% 4% magánszemélyektől Egyéb 2% 1% 8% 2% Elemszám Forrás: Quarterly Survey of Small Business in Britain Q Az indítás (start-up) finanszírozása A GEM UK felmérés (ld. 4. táblázat) alapján összességében a legnépszerűbb forma a folyószámlahitel (32%-ot meghaladóan). A táblázatból az is látható, hogy a kormányzati források kivételével minden területen a férfiak lényegesen nagyobb valószínűséggel kerülnek elutasításra, mint a női vállalkozók. A férfiak nagyobb valószínűséggel jutnak forráshoz a családtól vagy barátoktól (kb. 20%). A bankokkal és a támogatásokkal kapcsolatos igények változása The CBI Quarterly SME Trend Survey (ld. 5. táblázat) alapján a feldolgozóipari KKV-k csak igen kis része jelezte, hogy a külső forrásokhoz való hozzáférés, illetve ennek költsége (3%, illetve 5%) akadályozná beruházásaikat. 4. táblázat: A felhasznált, illetve sikertelenül keresett források megoszlása nemek szerint (2006) Felhasznált forrás Sikertelenül keresett forrás férfiak nők férfiak nők Barátok és család 19,8 17,0 3,5 1,9 Egyéni befektető 7,9 3,7 3,5 1,8 Fedezetlen bankhitel 16,2 11,4 5,6 2,6 Folyószámlahitel 32,4 26,5 5,8 2,6 Fedezett nem banki hitel 6,7 2,8 2,7 0,8 Jelzálog hitel 15,5 17,3 3,4 1,8 Tőke 4,7 3,4 1,7 0,9 Kormányzati programok 9,3 9,2 4,2 5,4 Hitelkártya 15,3 15,1 3,3 2,0 Forrás: GEM UK

39 5. táblázat: A külső finanszírozás elérhetősége és költsége 2007 július október január április július október A termelést várhatóan korlátozó tényezők száma a következő 3 hónapra Finanszírozás KKV kisvállalat középvállalat A tőkekiadások jóváhagyását várhatóan befolyásoló tényezők száma a következő 12 hónapban Képtelen külső finanszírozást szerezni KKV kisvállalat középvállalat A finanszírozás költsége KKV kisvállalat középvállalat Forrás: CBI Quarterly SME Trends Survey, October Állami támogatás a kisvállalati hitelgarancia (small firms loan guarantee SFLG) Az SFLG célja, hogy hitelezés terén fennálló piaci zavart a hitelnyújtónak biztosított kormányzati garanciával kezelje, ha a cég rendelkezik életképes üzleti tervvel és képes a hitelszolgálatot teljesíteni, de fedezet hiányában nem képes hitelt felvenni. Ennek keretében a hitelösszeg 75%-áig, de maximum font összegre állami garancia érhető el. A garancia hitelfelvevő által megfizetendő díja a kintlévő összeg 2%-a, melynek meghatározása és megfizetése negyedévente történik. A bankok szerint a kisvállalati hitelkérelmek aránya csökkent a 2007-es év folyamán. A hitelszűkítés és a kevésbé biztos piaci körülmények mind a hitelezőket, mind a hitelfelvevőket kockázatkerülőbbé tették, ami az SFLG alacsonyabb mértékű igénybevételét valószínűsíti. Másrészről ugyanakkor az óvatosabb hitelezés a fedezet felajánlásának idején alkalmazott fedezeti hányad csökkentését is eredményezheti, amiből az következik, hogy bizonyos esetekben növekedhet az SFLG iránti igény. Az SFLG hitelezés tovább csökkent évi kihelyezésre, a finanszírozók azon kijelentése ellenére, hogy az SFLG az öt évnél nem öregebb cégeknek rendelkezésre állása mellett éves szinten körülbelül négyezer kihelyezés történhetne. 39

40 Az SFLG a nagykereskedelem/kiskereskedelem, hotel és vendéglátás, üzleti szolgáltatások valamint a feldolgozóipar területére koncentrálódik. Az SFLG kihelyezések 94%-át a hat legnagyobb résztvevő folyósítja, ezen belül a négy nagy bankcsoport részesedése 80%-os, a fennmaradó rész egyenletesen oszlik meg 20 kisebb finanszírozó között, azzal, hogy annak a tevékenységnek a 75%-a hét intézményre koncentrálódik. 3. ábra: A finanszírozás alakulása (2006. április március) 40

41 4. MAGYARORSZÁG 4.3 A kisvállalatok külső finanszírozása Magyarországon Összeállította: LÁSZLÓ Csaba A finanszírozás feladata, hogy a vállalat működéséhez szükséges forrásokat a megfelelő időben, ütemezéssel és megfelelő mennyiségben rendelkezésre bocsássa. A finanszírozási politikának tehát az eszközigény és a megszerezhető források által kijelölt térben kell mozognia, a vállalatnak döntéseket kell hoznia, hogy a két oldal eltérése esetén milyen eszköz- vagy forrásoldali lépéseket. Jelen fejezet ez utóbbi körre koncentrál. A lehetőségek köre a gyakorlatban erősen korlátozott: a belső sajátosságok miatt a hagyományos külső források vagy nem elérhetők vagy eleve elutasításra kerülnek, ami szinte kizárólagossá teszi az elsősorban nyereségágon keletkező belső forrásokat. Az érintett kör olyan gazdálkodási-működési sajátosságai, mint az akár a likviditást veszélyeztető alulfinanszírozottság, a méret- és választékgazdaságosság hiánya vagy a döntéshozatalhoz szükséges transzparenciát szolgáló módszerek (pl: vezetői számvitel, IKT) kihasználatlansága azonban ezeket is veszélybe sodorhatja. Ugyanakkor lényegében hasonló okokkal magyarázható a hagyományos módszertant követő külső finanszírozók elfordulása a kisvállalati körtől, mivel egy átláthatatlan módon működő szervezet által kért kisösszegű hiteligény gazdaságosan nem folyósítható. A hitel közismert alternatívájaként szóba jöhetne a tőkejellegű finanszírozás, a tulajdonosi jogok megosztását a kisvállalatok jelentős része eleve elutasítja és csak néhány, speciális helyzetű vállalkozás esetén találkozik a kereslet és a kínálat. Ez az un. kockázati tőke a jelentős technológiai innovációt végrehajtókat segíti testreszabott anyagi, szakmai és üzleti eszközökkel ( smart capital ). A kisvállalati tőkepiac jellemzően informális csatornákon keresztül zajlik, ugyanakkor több országban létezik nyilvános, bár csak szűk szegmens számára nyitott kisvállalati tőkepiac. A vállalati populáció jelentős része számára tehát csak a hiteljellegű forrásbevonás jelent tervezhető lehetőséget: a nagyobb vállalatok lehetőségei bővebbek, míg a kisebbek számára csak a speciális finanszírozási konstrukciók térnyerése kínál lehetőségeket A kisvállalatok nemzetgazdasági súlya A KKV szektor nemzetgazdasági jelentősége Magyarországon a munkahelyteremtés, a versenyszféra munkahelyeinek háromnegyede itt található. Az érme másik oldalán azonban az látszik, hogy eközben a GDP-nek csak minden második forintja tudható be nekik. Az egy főre eső hozzáadott értéket tekintve abszolút számokban is látható a munkaerő-hatékonyság lemaradása, mely a legkisebbeknél több nagyságrenddel tér el a nyugat-európai mutatótól. 1. táblázat: KKV-k relatív teljesítményei (2005) [Bankárképző] A növekedés akadályai 41

42 A 2. táblázat a GKM felmérése a vállalkozók által megjelölt akadályok átlagait és időbeli változásait mutatja. Ezek négy faktorba tömöríthetők: a Szabályozás az adózási és társadalombiztosítási terheket, illetve a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlanságát; a Piaci környezet az erős és a tisztességtelen versenyt, valamint a megrendelések hiányát; a Finanszírozás a tőke- és hitelhiányt, illetve fizetési késedelmeket; míg az Inputok a kapacitások korszerűtlenségével, a beszerzési nehézségekkel és a munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémákat tartalmazza. A szabályozás területén a 2005-ig kedvezőbb értékek a tíz évvel korábbi szintre esnek vissza. A piaci környezet súlya egy kisebb mértékű és fordított irányú változási pálya mentén szintén visszatér a kiinduló értékhez. Egyértelműen kedvező tendenciát mutat a finanszírozás-ellátottság, ami a 2007-tel lezáruló időszak jelentős, de nem feszültségmentes fejleménye. 2. táblázat: A vállalkozások növekedését akadályozó tényező rangsora [GKM] A finanszírozást érintő kérdések részleteibe beletekintve látható, hogy jelentős csökkenés mutatkozik mind a tőke-, mind a hitelhiány súlyát illetően, e mögött azonban éppúgy állhat a javuló kínálat, mint a csökkenő kereslet. Általánosan jelentkezik a fizetési fegyelem romlása, ami tovább veszélyezteti a vállalatok likviditását. Ez kiemelten jelentkezik az 50 fő alattiaknál, miközben ez az a csoport, mely az utolsó helyre sorolta a hitelhiányt. Ennek hátterében több ok állhat (pl: alternatív eszközök használata, alternatív források (személyi hitel, F&F) vagy a hitelfelvétellel szembeni averzió) Finanszírozási források A közelmúlt tendenciái A finanszírozási hierarchia-elmélet a kisvállalati körre is érvényes, vagyis a vállalat elsőként a belső forrásokat (pl.: nyereség, értékcsökkenési leírás vagy az eszközszerkezet átalakítása) és ezek kimerülése esetén kap teret a külső finanszírozás. Ezen belül különbség tehető az általában könnyebben elérhető nem intézményes finanszírozók által biztosított átmeneti források (vevői előleg, szállítói hitel), illetve a bankszerű eredetű források között. Csak a lista legvégén jelenik meg a tőkeemeléshez kapcsolódó forrásbevonás lehetősége. 42

43 1. ábra: A forrásért felkeresett intézmények a 2004-es csatlakozó országokban (%) (2006) [Gallup Flash EB 184)] A nagyokkal szemben a kisvállatok a hagyományos banki szemlélet alapján nehezen finanszírozhatók, ez látszólag ellentmondásban van azzal a ténnyel, hogy minden kutatás a bankokat jelöli meg a finanszírozás és a kapcsolódó információk alapvető forrásának. A finanszírozási kínálat bővülésének és elérhetőségének javulása mögött az évezred elején még csak a nagyvállalati piac telítődéséből eredő kényszer áll. A es időszakban azonban további magyarázóelemek is azonosíthatók a változások hátterében (a teljes kihelyezett állomány a es időszakban 35%-kal nőtt, ezen belül a KKV-körben a szerződésszám 64%-kal, a kihelyezett érték 31%-kal nőtt, ami a kisebb vállalkozások kisebb hiteleinek növekvő arányát sejteti): jelentősen javultak KKV-k teljesítménymutatói, ami pozitívan befolyásolta a finanszírozhatóságukat; a kihelyezések nemzetközi összehasonlításban is magas hányadát képviseli a lízing (az EU15-ben GDP arányosan 2,4%, míg Magyarországon 4,8% a piac nagysága). Ennek hátterében a fedezet könnyebb értékesíthetősége, illetve a konstrukciónak a vállalatoknál is megjelenő finanszírozási előnyei állnak; a hitelkínálat bővülésében fontos szerepet kapott az alacsonyabb kamatok mellett elérhető devizahitelek (EUR, CHF) előtérbe kerülése; igazi sikertörténet a hitelgarancia intézményének megerősödése, és a Széchenyi Kártya eredményei, illetve az ennek nyomán elindított Széchenyi Kártya 2 program. A látványos javulás ugyanakkor több feszültségforrást is létrehozott: eszközalapú finanszírozás (lízing vagy ingatlanfedezetes hitel) egy sztenderd hiteltermék, ami kiváltja a hagyományos minősítési rendszert, és ezzel a kisvállalatot is hitelezhetővé teszi, de figyelmen kívül hagyja a valós vállalati teljesítményt; a hitelállomány kétharmada éven belüli hitel, a megújítás folyamatos kockázatával terhelten; a kedvezőbb kamattal szemben kevesen mérlegelték a devizahitelek árfolyamkockázatát, így a forint nagymértékű leértékelődése újabb terheket ró az adósokra. 43

44 A pénzügyi-gazdasági válság nyomán jelentkező értékesítési nehézségek újabb likviditási problémákat jelentenek a vállalatok számára, ami a bankokat fokozott óvatosságra, a kondíciók szigorítására vagy a kérelmek visszautasítására. Ez pedig még inkább megnehezíti a külső finanszírozásra szoruló vállalatok életben maradását (csődeljárás és felszámolás kockázata), illetve hosszabb távon a fejlesztések elhalasztását is eredményezheti [Bankárképző, GKM] Állami szerepvállalás Mind a tagállamok, mind ez Európai Unió elismeri a KKV-k gazdaságban betöltött szerepét és a fejlődés egyik motorjaként tekintenek rájuk. Így ezek versenyképességének javítása, problémáik feltárása és kezelése fontos gazdaságfejlesztési prioritás. A magas kisvállalati halandóság jelentős részben finanszírozási kérdésekre vezethető vissza, az állami szerepvállalás ezen belül Magyarországon is elsősorban a forrásokhoz való hozzáférést igyekszik javítani egy testre szabottabb kínálat kialakításával. Az eszköztár jelentős részét a hitelprogramok alkotják, ezek egy része mögött kamattámogatás és/vagy állami garancia is áll, de találunk tőkeprogramokat is. Az itthon elérhető konstrukciók igen széles kört ölelnek fel, ezek körében megtalálhatók az akár a vállalkozás elindítására felhasználható forrást és segítséget nyújtó programok, a már működő vállalatok beruházásait megcélzó, nagyobb összegeket biztosító konstrukciók. Az állami szerepvállalás mellett működő konstrukciók körében kiemelendő a Széchenyi Kártya Rendszer története. Ennek keretében bármely, a törvény szerint KKV-nak minősülő szervezet már a működés első éve után a ügyfélminősítés függvényében hozzájuthat egy MFt-ig terjedő rulírozó hitelkerethez, melyet a vállalat működéséhez kapcsolódó költségek kiegyenlítésére szabadon felhasználhat. A hitelkeret egy évre szól, de automatikusan meghosszabbítható. 3. táblázat: Széchenyi Kártya igénylések és jóváhagyások száma és megítélt összeg [Bankárképző] H 1 Number of applications approved Volume (bnhuf) Népszerűségének oka a kamattámogatás (jelenleg 2 százalékpont), a kedvezményes díj mellett a kötelezettség 80%-ig elérhető állami kezességvállalás, a likviditási hitelnél különösen fontos gyors és egyszerű ügyintézés és a részt vevő bankok magas száma, illetve rugalmas törlesztés lehetősége. A terméken túli sikerek pedig abban mérhetők, hogy sok vállalat állandó banki ügyféllé vált, illetve számos bank, az eredeti rendszert klónozva, saját termékeket fejlesztett ki. 44

45 4. táblázat: A KKV-k külső forrásbevonása [Bankárképző] 45

Elemzések, fundamentális elemzés

Elemzések, fundamentális elemzés Elemzések, fundamentális elemzés Előadó: Mester Péter elemző peter.mester@quaestor.hu CÉL Bármilyen fundamentális elemzés is akad a kezünkbe, értsük és megértsük TARTALOM A fundamentális elemzés alapjai

Részletesebben

A vállalati pénzügyi döntések fajtái

A vállalati pénzügyi döntések fajtái A vállalati pénzügyi döntések fajtái Hosszú távú finanszírozási döntések Befektetett eszközök Forgóeszközök Törzsrészvények Elsőbbségi részvények Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium F Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes 19 26

Részletesebben

Társaságok pénzügyei kollokvium

Társaságok pénzügyei kollokvium udapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar udapesti Intézet Továbbképzési Osztály Társaságok pénzügyei kollokvium F Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 55 60 pont

Részletesebben

A pénz időértéke. Kifejezi a pénz hozamát ill. lehetővé teszi a különböző időpontokban rendelkezésre álló pénzek összeadhatóságát.

A pénz időértéke. Kifejezi a pénz hozamát ill. lehetővé teszi a különböző időpontokban rendelkezésre álló pénzek összeadhatóságát. A pénzeszközökben bekövetkezett változás kimutatása a változást előidéző vállalati tevékenység szerinti bontásban cash flow (PÉNZÁRAMLÁS) kimutatás A tényleges pénzmozgások figyelembe vétele 1. Szokásos

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdálkodási és Menedzsment Intézet Vállalkozási finanszírozás kollokvium G Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes

Részletesebben

A vállalkozások pénzügyi döntései

A vállalkozások pénzügyi döntései A vállalkozások pénzügyi döntései A pénzügyi döntések tartalma A pénzügyi döntések típusai A döntés tárgya szerint A döntések időtartama szerint A pénzügyi döntések célja Az irányítás és tulajdonlás különválasztása

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

Média Unió Közhasznú Alapítvány. 2012.12.31.-i mérleg fordulónapi EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ

Média Unió Közhasznú Alapítvány. 2012.12.31.-i mérleg fordulónapi EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ 5 5 2 1 8 1 3 3 5 5 2-1 - 4 1 adó száma 2012.12.31.-i mérleg fordulónapi EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ A mérleg főösszege: 33.740 eft; a saját tőke összege: 33.239 eft, a mérleg szerinti eredmény: 30.923

Részletesebben

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat. Modern vállalati pénzügyek tárgyból

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat. Modern vállalati pénzügyek tárgyból Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet Beadandó feladat Modern vállalati pénzügyek tárgyból az alap levelező képzés Gazdasági agrármérnök V. évf. Pénzügy-számvitel

Részletesebben

Add Your Company Slogan Beruházási döntések a nettó jelenérték szabály alapján

Add Your Company Slogan Beruházási döntések a nettó jelenérték szabály alapján Add Your Company Slogan Beruházási döntések a nettó jelenérték szabály alapján Készítette: Vona Máté 2010-11-17 Felhasznált irodalom: Brealy-Myers: Modern vállalati pénzügyek 6. fejezet Előadás tartalma

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI ALAPJAI

VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI ALAPJAI VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI ALAPJAI Budapest, 2007 Szerző: Illés Ivánné Belső lektor: Dr. Szebellédi István BGF-PSZFK Intézeti Tanszékvezető Főiskolai Docens ISBN 978 963 638 221 6 Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó

Részletesebben

IFRS 5 nap tematika Ipacs Laura

IFRS 5 nap tematika Ipacs Laura IFRS 5 nap tematika Ipacs Laura 1. nap (360 perc) 1. IFRS háttere 1.1. Az IFRS (Nemzetközi számviteli szabványok) általános áttekintése, története, elvei 1.1.1. Számviteli rendszerek a világban milyen

Részletesebben

QUAESTOR. Fundamentális elemzés Segédanyag

QUAESTOR. Fundamentális elemzés Segédanyag QUAESTOR Fundamentális elemzés Segédanyag A vállalat számviteli elemzése A fundamentális értékeléshez minden esetben a pénzügyi adatok, számviteli kimutatások jelentik az alapot Az éves jelentésbl és a

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium E Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes 19 26

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

Normál egyszerűsített éves beszámoló

Normál egyszerűsített éves beszámoló 2 4 3 9 3 1 4 6 8 3 2 5 7 2 1 3 Statisztikai számjel 1 3-9 - 1 6 4 7 1 8 Cégjegyzék száma A vállalkozás megnevezése: GTÜ Közhasznú Nonprofit Kft. A vállalkozás címe: 2217 Gomba, Bajcsy-Zsilinszky utca

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

Tantárgyi program. Vállalati pénzügyek

Tantárgyi program. Vállalati pénzügyek Tantárgyi program Tantárgy megnevezése Vállalati pénzügyek Kontaktórák száma: Elmélet: 2ó/hét Gyakorlat: 2ó/hét Összesen 60 óra Vizsgajelleg: Gyakorlati jegy A tantárgy kreditértéke: 5 A tantárgy előtanulmányi

Részletesebben

Vállalatértékelés példatár

Vállalatértékelés példatár Vállalatértékelés példatár 1. Végezze el a benchmarkelemzést a Richter és a Bristol-Myers Scibb példáján és határozza meg 5 tanult piaci ráta alapján a Richter korrigált értékét. A d mutatót az alábbi

Részletesebben

Vállalati pénzügyi döntések Finanszírozási döntések

Vállalati pénzügyi döntések Finanszírozási döntések BME Pénzügyek Tanszék Vállalati pénzügyi döntések Finanszírozási döntések Előadó: Deliné Pálinkó Éva Beruházásgazdaságossági számítások alkalmazásának elemei Tőkeköltségvetés - a pénzáramok meghatározása

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI Money makes the world go around A pénz forgatja a világot A pénzügyi tevékenység tartalma a pénzügyek a vállalati működés egészét átfogó tevékenységi kört jelentenek,

Részletesebben

MÉRLEG- ÉS EREDMÉNYELEMZÉS c. tárgy tanulmányozásához

MÉRLEG- ÉS EREDMÉNYELEMZÉS c. tárgy tanulmányozásához Számvitel Intézeti Tanszék /fax: 469-6798 Budapest 72. Pf.: 35. 1426 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ NAPPALI TAGOZAT MÉRLEG- ÉS EREDMÉNYELEMZÉS c. tárgy tanulmányozásához Gazdálkodási és menedzsment szak Statisztikus

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 23749720-2-41 FŐVÁROSI BÍRÓSÁG CÉGBÍRÓSÁGA 01-09-976467 KÖVETKEZŐ OPCIÓ STATÉGIAI TANÁCSADÓ KFT 1028 Budapest, ÚJSOR UTCA 1 2011 Fordulónap: Beszámolási időszak: 2011.

Részletesebben

Konszolidált pénzügyi beszámoló

Konszolidált pénzügyi beszámoló Konszolidált pénzügyi beszámoló (MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK ALAPJÁN) 1997. december 31. Üzleti jelentés a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. 1997. évi magyar számviteli szabályok szerint készített konszolidált

Részletesebben

Servantes Vezetői Információs Szoftver Modul

Servantes Vezetői Információs Szoftver Modul A cégvezetéshez adatok kellenek Servantes Vezetői Információs Szoftver Modul A Servantes Vezetői Információs rendszer a vállalatirányítási szoftvernek az a része, ahol a leginkább megmutatkozik, hogy a

Részletesebben

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Megnevezés 2009 2010

Megnevezés 2009 2010 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

Megnevezés 2007 2008

Megnevezés 2007 2008 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

Pesthy Ügyvédi Iroda Szekszárd Széchenyi u. 34. 7100 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2014. ÉVI BESZÁMOLÓHOZ

Pesthy Ügyvédi Iroda Szekszárd Széchenyi u. 34. 7100 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2014. ÉVI BESZÁMOLÓHOZ 1 Pesthy Ügyvédi Iroda Szekszárd Széchenyi u. 34. 7100 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2014. ÉVI BESZÁMOLÓHOZ 2 1.) Általános jelentés A Pesthy Ügyvédi Iroda alapításának időpontja 1997.március 01. Az ügyvédi iroda

Részletesebben

Megnevezés 2006 2007

Megnevezés 2006 2007 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ 15 ELŐSZÓ 17

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ 15 ELŐSZÓ 17 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ 15 ELŐSZÓ 17 A könyv által tárgyalt témakörök 17 Kinek van szüksége információra? 18 A megcélzott olvasóközönség 18 A szervezett információs rendszer szükségessége

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Törvényszék: Bejegyző határozat száma: Nyilvántartási szám: 18191705-1-42 01 Fővárosi Törvényszék PK 60540 /2006/ 01/ / Barankovics István Alapítvány 1078 Budapest, István utca 44 2012 Fordulónap:

Részletesebben

Bankmérleg jellegzetességei

Bankmérleg jellegzetességei Bankmérleg jellegzetességei Befektetési társaság és hagyományos kereskedelmi bank tételek együtt Likviditási sorrend Eszközöknél-kötelezettségeknél csoportosítás módja: Jövedelemtulajdonos Lejárat Befektetés

Részletesebben

Balázs Árpád. 2014. május 22.

Balázs Árpád. 2014. május 22. Mesterségem címere: pénzügyi vezető Balázs Árpád 2014. május 22. Pénzügyi vezető Bevezetés Befektetési döntések Finanszírozási döntések Osztalék politikai döntések Pénzügyi kockázatok Kérdések Szereplők

Részletesebben

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA Pénzügyi számítások 7. előadás Rózsa Andrea Csorba László Vállalati pénzügyi döntések Hosszú távú döntések Típusai Tőke-beruházási döntések Feladatai - projektek kiválasztása - finanszírozás módja - osztalékfizetés

Részletesebben

Eredmény és eredménykimutatás

Eredmény és eredménykimutatás Eredmény és eredménykimutatás Eredmény Eredmény Az adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége. Nyereség Veszteség 0 A hozam - bevétel A létrehozott teljesítmények várható ellenértéke Az értékesített,

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. december 31-i közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. december 31-i közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. december 31-i közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához A Műegyetemi Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. (továbbiakban:

Részletesebben

www.szamviteltanar.hu

www.szamviteltanar.hu ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG A változat Eszközök (aktívák) 200X. december 31. adatok E Ft-ban Sorszám A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e 1 A. Befektetett eszközök 2 I. IMMATERIÁLIS

Részletesebben

KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ AZ EU ÁLTAL BEFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK (IFRS-ek) SZERINT

KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ AZ EU ÁLTAL BEFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK (IFRS-ek) SZERINT WABERER'S International ZRt. 2012-2014. évi KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ AZ EU ÁLTAL BEFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK (IFRS-ek) SZERINT a vállalkozás vezetője (képviselője) WABERER'S International

Részletesebben

KIEGÉSZITÖ MELLÉKLET A 2008. évi beszámolóhoz

KIEGÉSZITÖ MELLÉKLET A 2008. évi beszámolóhoz Biztonság 2014 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Cégjegyzék száma 8500 Pápa, Második utca 25. 1 9 0 9 5 1 0 0 3 5 KIEGÉSZITÖ MELLÉKLET A 2008. évi beszámolóhoz Általános összefoglalás A kiegészítı melléklet

Részletesebben

Suliprogram. Vizsgakövetelmények

Suliprogram. Vizsgakövetelmények Suliprogram Vizsgakövetelmények az Egységes Európai Gazdasági Oklevél - EBC*L (angolul: European Business Competence* License, németül: Wirtschaftsführerschein ) vizsgához 2006. TÉMAKÖR: Mérleg összeállítás

Részletesebben

III. A RÉSZVÉNYEK ÉRTÉKELÉSE (4 óra)

III. A RÉSZVÉNYEK ÉRTÉKELÉSE (4 óra) VÁLLALATI PÉNZÜGYEK III. A RÉSZVÉNYEK ÉRTÉKELÉSE (4 óra) Összeállította: Naár János okl. üzemgazdász, okl. közgazdász-tanár Részvény: olyan lejárat nélküli értékpapír, amely a társasági tagnak: 1) az alaptőke

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 3 29,5 33 pont jeles 25,5 29 pont jó 21,5 25 pont közepes 17,5 21 pont elégséges 17 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

Vállalati pénzügyek alapjai. Befektetési döntések - Részvények értékelése

Vállalati pénzügyek alapjai. Befektetési döntések - Részvények értékelése BME Pénzügyek Tanszék Vállalati pénzügyek alapjai Befektetési döntések - Előadó: Deliné Pálinkó Éva Részvény A részvény jellemzői Részvényt, részvénytársaságok alapításakor vagy alaptőke emelésekor kibocsátott

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Kiegészítő melléklet 1. Általános összefoglalás A kiegészítő melléklet a BJB-Sysem Kereskedelmi és Szolgáltató KFT 2013. január 1-től 2013. december 31-ig terjedő időszak üzleti tevékenységéről készült.

Részletesebben

Pénzügyi számítások. A cash flow kimutatás részei. Elektronikus_Pénzügyek01 1. Kockázattípusok. A cash flow elemzés célja. A) Cash flow kockázat

Pénzügyi számítások. A cash flow kimutatás részei. Elektronikus_Pénzügyek01 1. Kockázattípusok. A cash flow elemzés célja. A) Cash flow kockázat Pénzügyi számítások Csorba László 5. Előadás A pénzügyi és egyéb kockázatok; mérésük, kezelésük Kockázattípusok Pénzügyi kockázatok: meghatározott folyamatok nem teljes mértékben való előzetes kiszámíthatóságának

Részletesebben

55 344 07 Vállalkozási mérlegképes könyvelő szakképesítés-ráépülés. Komplex szakmai vizsga Írásbeli vizsgatevékenysége javítási-értékelési útmutató

55 344 07 Vállalkozási mérlegképes könyvelő szakképesítés-ráépülés. Komplex szakmai vizsga Írásbeli vizsgatevékenysége javítási-értékelési útmutató NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÜK szám: 24/4-12/2015. KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ Érvényességi idő: 2015. február 17. 13.00-óra Minősítő neve: Mészáros László Beosztása: főosztályvezető Készült: 1 eredeti és

Részletesebben

Hungarian Interim Management Kft. 1122 Budapest, Ráth György utca 54. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ. 2009. évről 2009. január 1-2009. december 31.

Hungarian Interim Management Kft. 1122 Budapest, Ráth György utca 54. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ. 2009. évről 2009. január 1-2009. december 31. 1122 Budapest, Ráth György utca 54. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. évről 2009. január 1-2009. december 31. "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) Sor- A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) Tárgyév 01.

Részletesebben

Pénzügyi helyzet vizsgálatának módszerei Viszonyszámok, mutatók. Pénzügyi helyzet vizsgálata. IV fokozatú likviditási mérleg

Pénzügyi helyzet vizsgálatának módszerei Viszonyszámok, mutatók. Pénzügyi helyzet vizsgálata. IV fokozatú likviditási mérleg MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Pénzügyi helyzet vizsgálata Musinszki Zoltán Pénzügyi helyzet vizsgálatának módszerei Viszonyszámok,

Részletesebben

ÜZLETI TERV. Jelen üzleti terv elválaszthatatlan melléklete a Hitelkérelem című dokumentumnak. HUF Önerő mértéke

ÜZLETI TERV. Jelen üzleti terv elválaszthatatlan melléklete a Hitelkérelem című dokumentumnak. HUF Önerő mértéke ÜZLETI TERV Jelen üzleti terv elválaszthatatlan melléklete a Hitelkérelem című dokumentumnak. Vállalkozás neve Beruházás helye Igényelt kölcsön Futamidő hónap Türelmi idő hónap Új Széchenyi Beruházási

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 8 32 36 pont jeles 27,5 31,5 pont jó 23 27 pont közepes 18,5 22,5 pont elégséges 18 pont elégtelen Név:. Elért pont:. soport:.

Részletesebben

55 345 01 0010 55 06 Reklámszervező szakmenedzser Kereskedelmi menedzser 55 345 01 0010 55 07 Üzleti szakmenedzser Kereskedelmi menedzser

55 345 01 0010 55 06 Reklámszervező szakmenedzser Kereskedelmi menedzser 55 345 01 0010 55 07 Üzleti szakmenedzser Kereskedelmi menedzser Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22. ) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

VAGYONGAZDÁLKODÁSI IRÁNYELVEK, KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG JAVÍTÁSI ESZKÖZÖK DR. SZALÓKI SZILVIA

VAGYONGAZDÁLKODÁSI IRÁNYELVEK, KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG JAVÍTÁSI ESZKÖZÖK DR. SZALÓKI SZILVIA VAGYONGAZDÁLKODÁSI IRÁNYELVEK, KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG JAVÍTÁSI ESZKÖZÖK DR. SZALÓKI SZILVIA AZ ELŐADÁS VÁZLATA 1. Költséghatékonyság javító eszközök - a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal eszköztára

Részletesebben

Nextent Informatika Zrt.

Nextent Informatika Zrt. 1 3 5 2 2 2 2 5 6 2 2 1 1 4 1 1-1 - 4 5 2 6 a vállalkozás megnevezése 1112 Budapest, Facsemete u. 1/5 a vállalkozás címe 27. évi ÉVES BESZÁMOLÓ Budapest, 28. május 6. 1 3 5 2 2 2 2 5 6 2 2 1 1 4 1 1-1

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. 2015.06.30-i tevékenységet záró egyszerűsített éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. 2015.06.30-i tevékenységet záró egyszerűsített éves beszámolójához KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. 2015.06.30-i tevékenységet záró egyszerűsített éves beszámolójához A Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. (továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

Cégértékelés. 2. Működő tőke (Working Capital) nagysága, garfikus bemutatása (Finanszírozási mérlegek) Tárgy év Eszközök 24 689,00

Cégértékelés. 2. Működő tőke (Working Capital) nagysága, garfikus bemutatása (Finanszírozási mérlegek) Tárgy év Eszközök 24 689,00 Cégértékelés RVA - Cégértékelő Szakértői Rendszer v1.2.0 Törzsadatok: Vállakozás: Megye: Ágazat: Minta Kft. Magyar Vállalkozásfejlesztési Portál Bázis év: Tárgy év: 2006 2007 1. Összesítő értékelés, csoport

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 23998814-2-15 SZ.SZ.B.M. CÉGBÍRÓSÁG 15-09-079577 RID FULL KORLÁTOLT FELELŐSÉGŰ TÁRSASÁG 4531 Nyírpazony, VASVÁRI PÁL út 16. 2013 Fordulónap: Beszámolási időszak: 2013.

Részletesebben

2011.01.01-2011.06.30. Befektetői kapcsolattartó: Nemes Attila, IT elnök. TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

2011.01.01-2011.06.30. Befektetői kapcsolattartó: Nemes Attila, IT elnök. TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Társaság neve: TvNetwork Nyrt. Telefon: 890-2001 Társaság címe: 1138 Bp., Váci út 168/A Telefax: 890-1590 Ágazati besorolás: Távközlés E-mail cím: tozsde@tvnetwork.hu Beszámolási időszak: 2011.01.01-2011.06.30.

Részletesebben

MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET

MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET Székhely: 7623 Pécs, Köztársaság tér 2. Adószám: 11017897-2-02 KSH: 11017897-6419-122-02 Cg.: 02-02-060334 Honlap: www.mvhsz.hu ELŐTERJESZTÉS A 2. NAPIRENDI PONTHOZ Beszámoló

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló a vállalkozás megnevezése a vállalkozás címe, telefonszáma 2011 évi Egyszerűsített éves beszámoló Éves zárómérleg P.H. 1 1 Egyszerűsített éves beszámoló MÉRLEGE "A" változat ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) Időszak:

Részletesebben

Módszertani útmutató a pénzügyi vállalkozások által a Felügyelet részére benyújtandó üzleti tervek értékelésének szempontjairól

Módszertani útmutató a pénzügyi vállalkozások által a Felügyelet részére benyújtandó üzleti tervek értékelésének szempontjairól PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE Módszertani útmutató a pénzügyi vállalkozások által a Felügyelet részére benyújtandó üzleti tervek értékelésének TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 I. ÁLTALÁNOS ALAPELVEK...

Részletesebben

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet Beadandó feladat Vállalati pénzügyek tantárgyból BA alapszak levelező tagozat számára Emberi erőforrások Gazdálkodás

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2011

Közhasznúsági jelentés 2011 Adószám: 13953757-2-15 Bejegyző szerv: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei bíróság Regisztrációs szám: 15-09-071493 Tömöttvár 2007 Közhasznú Nonprofit Kft 4900 Fehérgyarmat, Tömöttvár út 5-7. 2011 Fordulónap:

Részletesebben

Pénzáramlás előrejelzése

Pénzáramlás előrejelzése Pénzáramlás előrejelzése egyfajta esszenciája annak, hogy miért tanultunk eddig azt,amit... Pénzügyi kimutatások váll. pü. kimutatások: -,mérleg, eredménykimutatás, CF kimutatás a múltat rögzítik, de ugyanígy

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling XIII. előadás. Eltéréselemzés I.

Vezetői számvitel / Controlling XIII. előadás. Eltéréselemzés I. Vezetői számvitel / Controlling XIII. előadás Eltéréselemzés I. Kiindulópont Információk a tulajdonosok számára a vállalkozás vezetői számára Cél folyamatosan ismerni a vállalkozás tevékenységét a gazdálkodás

Részletesebben

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév II. évfolyam Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014 II. félév 1. feladat (lekötött tartalék meghatározása, osztalékkal kapcsolatos számítások, saját tőke mérlegrészlet

Részletesebben

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma Cash flow-kimutatás Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell legalább a számviteli törvény által előírt, a 7. számú melléklet szerinti tartalmú cash flow-kimutatást is. Az egyszerűsített

Részletesebben

I. Az Együtt Magyarországért Alapítvány 2014. évi egyszerűsített éves beszámolója Az egyszerűsített éves beszámoló mérlege.

I. Az Együtt Magyarországért Alapítvány 2014. évi egyszerűsített éves beszámolója Az egyszerűsített éves beszámoló mérlege. Az Együtt Magyarországért Alapítvány 2014. évi jelentése a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló törvény szerint Székhely: 1122

Részletesebben

Kiegészítő Melléklet a Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2012. évi Egyszerűsített éves beszámolójához ÁLTALÁNOS RÉSZ Vállalkozás elnevezése: Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt

Részletesebben

I./ Általános jellegű kiegészítések

I./ Általános jellegű kiegészítések Statisztikai számjel, vagy adószám Egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő melléklet 1 8 9 3 9 8 1 5-9 4 9 9-5 2 9-1 9 egyéb szervezet Bejegyzési szám: Szervezet: Szigligeti Turisztikai Egyesület 6 4

Részletesebben

MINTA TÉMAZÁRÓ 13.A VAGYON

MINTA TÉMAZÁRÓ 13.A VAGYON MINTA TÉMAZÁRÓ 13.A VAGYON 1. Definíciók Adja meg az alábbi fogalmak rövid, szakszerű leírását! Eredménytartalék: Befektetett eszköz Immateriális javak A vállalkozás vagyona: Fedezetmutató A vagyonmérleg:

Részletesebben

Éves beszámoló 2013. december 31.

Éves beszámoló 2013. december 31. 2465481-1412-113-3 Statisztikai számjel 3-9- 126499 Cégjegyzék száma Adorján-Tex Kft. 63 Kalocsa Szent István király út 26. Éves beszámoló Keltezés: 214. április 25. 2465481-1412-113-3 1/6. oldal "A" MÉRLEG

Részletesebben

A zárlat folyamata, A zárlat idõszaka, fajtái

A zárlat folyamata, A zárlat idõszaka, fajtái MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék A zárlat célja Üzleti számvitel XXIII. ea. Zárlat és éves beszámoló Dr. Pál Tibor 1 u Általánosan:

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest

Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest Mérlegzárás éve 2005 o 1 - o 9-6 9 4 4 4 2 Cégjegyzék szám Mérlegzárás dátuma

Részletesebben

Bookline.hu Internetes Kereskedelmi 1Rt2 9 2 1 3 6 O 7 4 1 4 1 1 4 O 1 Statisztikai számjel

Bookline.hu Internetes Kereskedelmi 1Rt2 9 2 1 3 6 O 7 4 1 4 1 1 4 O 1 Statisztikai számjel Ügyfél neve Mérlegkészítés helye Bookline.hu Internetes Kereskedelmi 1Rt2 9 2 1 3 6 O 7 4 1 4 1 1 4 O 1 Statisztikai számjel Budapest Mérlegzárás éve 25 O 1-1 O - O 4 4 8 4 1 Cégjegyzék szám Mérlegzárás

Részletesebben

1. Kutatás, fejlesztés, innováció K + F + I. 2. Fejlesztések területei Fejlesztések. 3. Beruházások típusai Beruházások

1. Kutatás, fejlesztés, innováció K + F + I. 2. Fejlesztések területei Fejlesztések. 3. Beruházások típusai Beruházások 27. Innováció, fejlesztés, beruházás RDI 1 1. Kutatás, fejlesztés, innováció K + F + I 2. Fejlesztések területei Fejlesztések 3. Beruházások típusai Beruházások 4. Megtérülési számítások Megtérülések 5.

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló 1 8 0 3 2 1 0 7 6 9 1 0 1 3 1 0 2 - - Statisztikai számjel Dr Szakály Ügyvédi Iroda a vállalkozás megnevezése 7630 Pécs, Zsolnay Vilmos út 45. a vállalkozás címe, telefonszáma Egyszerűsített éves beszámoló

Részletesebben

Dr. Pál Tibor. Számvitel alapjai. XI. ea. Zárlat és éves beszámoló

Dr. Pál Tibor. Számvitel alapjai. XI. ea. Zárlat és éves beszámoló MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Számvitel alapjai XI. ea. Zárlat és éves beszámoló Dr. Pál Tibor 1 A zárlat célja Általánosan:

Részletesebben

Számvitel alapjai. Eredménymegállípítás, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái

Számvitel alapjai. Eredménymegállípítás, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái Számvitel alapjai Eredménymegállípítás, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái Eredmény a mérlegben (nyereség esetén) Mérleg Saját tőke Kötelezettségek Mérleg szerinti eredmény Nyereségadó Osztalék,

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló 13620275-4941-113-01 Statisztikai számjel 01-09-864697 Cégjegyzék száma Drayman Team Kft. 1196 Budapest, Kisfaludy utca 181. Egyszerűsített éves beszámoló 2008. december 31. A közzétett adatokat könyvvizsgáló

Részletesebben

CSEPEL HOLDING NYRT. 2013. évi VEZET SÉGI JELENTÉSE. Budapest, 2014. április 29.

CSEPEL HOLDING NYRT. 2013. évi VEZET SÉGI JELENTÉSE. Budapest, 2014. április 29. CSEPEL HOLDING NYRT 2013. évi VEZET SÉGI JELENTÉSE Budapest, 2014. április 29. aláírás 1 A Társaság 2013. évben is holding rendszerben m ködött, a vagyonkezelésen kívül más tevékenységet nem folytatott.

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET. SZÁMVITEL I. Accounting I.

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET. SZÁMVITEL I. Accounting I. SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET SZÁMVITEL I. Accounting I. Tantárgyi tájékoztató Érvényes az 2003/2004. tanévtől Előadó: Koncsárné

Részletesebben

MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG 2014.12.31.

MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG 2014.12.31. MÉRLEG ESZKÖZÖK (aktívák) adatok millió forintban 2013 2014 1. Pénzeszközök 39,870 459,330 2. Állampapírok 153,646 70,686 a) forgatási célú 92,910 16,462 b) befektetési célú 60,736 54,224 2/A. Állampapírok

Részletesebben

Vállalati pénzügyek II. Részvények. Váradi Kata

Vállalati pénzügyek II. Részvények. Váradi Kata Vállalati pénzügyek II. Részvények Váradi Kata Járadékok - Ismétlés Rendszeresen időközönként ismétlődő, azonos nagyságú vagy matematikai szabályossággal változó pénzáramlások sorozata. Örökjáradék Növekvő

Részletesebben

Professzionális pénzügyiszámviteli. képzések

Professzionális pénzügyiszámviteli. képzések Professzionális pénzügyiszámviteli képzések Executive Finance - Pénzügy felsővezetői szinten Hatékony vezetői munka ma már nem létezik anélkül, hogy a menedzsment tagjai ne legyenek tisztában döntéseiknek

Részletesebben

2013.10.08. 28. Pénzgazdálkodás a szállodákban Finance. 1. Pénzgazdálkodás ágai. 2. Pénzügyi eredmény elemei. 3. Önfinanszírozás

2013.10.08. 28. Pénzgazdálkodás a szállodákban Finance. 1. Pénzgazdálkodás ágai. 2. Pénzügyi eredmény elemei. 3. Önfinanszírozás 28. Pénzgazdálkodás a szállodákban Finance 1 1. Pénzgazdálkodás ágai 2. Pénzügyi eredmény elemei 3. Önfinanszírozás 4. Likviditás vezetői döntései 5. Vezetői számvitel 6. Inspiráció 7. Virtuális szálloda

Részletesebben

1. Kutatás, fejlesztés, innováció K + F + I. 2. Fejlesztések területei Fejlesztések. 3. Beruházások típusai Beruházások

1. Kutatás, fejlesztés, innováció K + F + I. 2. Fejlesztések területei Fejlesztések. 3. Beruházások típusai Beruházások 27. Innováció, fejlesztés, beruházás RDI 1 1. Kutatás, fejlesztés, innováció K + F + I 2. Fejlesztések területei Fejlesztések 3. Beruházások típusai Beruházások 4. Megtérülési számítások Megtérülések 5.

Részletesebben

A Hollóné Dr Baranyi Zita Ügyvédi Iroda kiegészítő melléklete 2014. december 31. (adatok ezer forintban)

A Hollóné Dr Baranyi Zita Ügyvédi Iroda kiegészítő melléklete 2014. december 31. (adatok ezer forintban) 1. Általános magyarázatok 1.1 JOGI VISZONYOK Az alapító-tulajdonos Hollóné Dr Baranyi Zita ügyvéd kérelme alapján a BAZ Megyei Ügyvédi Kamara elnöksége 2005. július 01-i ülésén az alapító okirat jóváhagyásával

Részletesebben

XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1 2 0 5 2 5 8 5-6 8 1 0-1 1 4-0 1 Statisztikai szám 0 1-1 0-0 4 2 8 5 0 cégjegyzékszám XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Mérleg : - Eszközök - Források Eredmény-kimutatás

Részletesebben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben Kihívások az elkövetkező 5 évben (hogyan kell módosítani a könyvvizsgálati módszertant a várható új IFRS-ek követelményeinek figyelembevételével) Új IFRS standardok - Összefoglaló Standard Mikortól hatályos?

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN. Pénzügyi tevékenység. Támogató. tev. Elsődleges és. Tev.

VÁLLALATGAZDASÁGTAN. Pénzügyi tevékenység. Támogató. tev. Elsődleges és. Tev. VÁLLALATGAZDASÁGTAN Vállalati Tevékenységi Rendszer IV. PÉNZÜGYI RENDSZER Tantárgyfelelős: Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs 2010. február 5. Értékesítés Elsődleges és Bemenő Logisztika Termelés

Részletesebben

- Az alábbi blokkdiagramon látható információkat jelenítse meg hibafa segítségével!

- Az alábbi blokkdiagramon látható információkat jelenítse meg hibafa segítségével! KOCKÁZATKEZELÉS ÉS BIZTOSÍTÁS mintafeladat (20 pontot érő rész, ennek megfelelően 2-3 kérdés is várható) Feladat: - Ismertesse a Simons-féle kockázat-kalkulátor működési elvét, részletezze gyakorlati alkalmazhatóságát

Részletesebben

Közhasznú beszámoló kiegészítő melléklet

Közhasznú beszámoló kiegészítő melléklet Csákvár Jövőjéért Közalapítvány 8083 Csákvár, Széchenyi u. 8. Adószám: 18490073-1-07 Pk.62.843/1999/2 2011 Közhasznú beszámoló kiegészítő melléklet Csákvár, 2012. május 02. Készítette: Kántorné Szarka

Részletesebben