Meghatározóan fontos társadalmi kérdés

Átírás

1 Üzenet Új évtized küszöbéhez érkeztünk. Még néhány hét, és magunk mögött hagyjuk az új évezred első, eseményekben igencsak bővelkedő tíz évét. Ilyenkor mérleget szokás készíteni. Fel kell mérni azt, mi a hozadéka az eltelt időszaknak, s a tanulságokat levonva meg kell határozni a következő évek feladatait. Nincs ez másként a közlekedésbiztonságot illetően sem. Amennyiben az utóbbi évtizedet a közúti közlekedésbiztonság szempontjából értékeljük, megállapíthatjuk, hogy hat kedvezőtlen esztendő után jelentős eredmények születtek. Örömteli hír, hogy a rossz kezdet ellenére 2001-hez képest 2009-re több mint 30 százalékkal csökkent azok száma, akik közúti balesetben vesztették életüket, s az elsődleges adatok azt mutatják, hogy ez a kedvező trend 2010-ben is folytatódik. Az eredményeket korántsem a véletlennek köszönhetjük. Az utóbbi években több olyan intézkedés történt, amely által sikerült megfordítani az ezredfordulót követő évek összességében kedvezőtlen közlekedésbiztonsági folyamatait. Az intézkedések sorából kiemelhetők azok, amelyek a jogszabályi háttér jelentős megváltoztatását eredményezték, emellett azonban más tényezők is hozzájárultak a közlekedési környezet biztonságosabbá válásához. Vitathatatlan, hogy napjainkban mind korszerűbb és nagyobb védettséget nyújtó gépjárművekkel közlekedhetünk, fejlődik a közlekedési infrastruktúra, s bővül a gyorsforgalmi utak hálózata is. Ám, a kép nem lenne teljes, ha nem említenénk meg a legveszélyesebb szabályszegések visszaszorítását szolgáló rendőri ellenőrzéseket. Az elmúlt években a rendőrség igyekezett lépést tartani a változó világ kihívásaival, s a

2 hagyományos eszközök mellett új technológiákat kezdett alkalmazni, miközben folyamatosan bővült a prevenció eszköztára is. Egyetértek azokkal, akik úgy tartják: egyetlen közúti áldozat is több az elfogadhatónál! Tisztában kell lennünk azonban azzal, hogy a közlekedési baleseteket illetően nem lehet reális cél a zéró tolerancia, hiszen a balesetek túlnyomó többsége emberi hibákra vezethető vissza, s ezek teljes mértékben nem számolhatók fel, nem előzhetők meg. Ugyanakkor még számos további lehetőség kínálkozik, hogy a közúti balesetek számát és súlyosságát csökkentsük, s különböző intézkedésekkel emberi életeket mentsünk meg. Az eredményes tevékenységhez konkrét célokat kell megfogalmazni. A Magyar Közlekedéspolitika prog ram ezt teszi, azért hogy csökkenjen a személyi sérüléses balesetek és a halálos áldozatok száma, azonban már most gondolni kell a távolabbi jövőre is. Véleményem szerint az évtized végének legnagyszerűbb eredménye az volna, ha Magyarország felzárkózna azokhoz az európai országokhoz, amelyekben a legbiztonságosabb a közúti közlekedés. Ennek indoklásául egyetlen adat: az előző évek eredményei ellenére Magyarországon 2009-ben egymillió lakosra vetítve még mindig kétszer annyian vesztették életüket az utakon, mint Svédországban vagy az Egyesült Királyságban. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a közúti közlekedés biztonságának javításához szükség van mennyiségi célokat megfogalmazó középtávú koncepciókra, hároméves akcióprogramokra, valamint éves szintű, a feladatokat részleteiben tartalmazó intézkedési tervekre. Ezek a dokumentumok képezik az alapját mindazoknak a megtervezett, célirányos, és költséghatékony intézkedéseknek, amelyek nélkülözhetetlenek a biztonságosabb közlekedési környezet megteremtéséhez. Dr. Pintér Sándor belügyminiszter A közúti közlekedés biztonsága rendkívül fontos társadalmi kérdés, amelyet az Európai Unió az ezredforduló óta kiemelt prioritásként kezel. A kockázatok mérséklése, a tragédiák megelőzése, elkerülése természetesen nem csupán a közösségi irányelvek és vállalások miatt fontos Magyarországon is. Az államnak fokozott, sőt csaknem kizárólagos a szerepvállalási kötelezettsége a közösségi, össztársadalmi szinten koordinálandó feladatok összehangolásában, megoldásában. A kormány ezért olyan, a fentiekhez kapcsolódó célok megvalósítására törekszik, mint például a minden állampolgár számára hozzáférhető, fenntartható mobilitás, a közlekedés szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése, a technológiai haladás által kínált előnyök minél szélesebb körű és hatékonyabb kihasználása, valamint a biztonságos közlekedéshez való jog érvényesülése. A közúti biztonság szorosan összefügg többek között az energetikai, a környezetvédelmi, a foglalkoztatási, az oktatási, az ifjúsági, a közegészségügyi, a kutatási, technológiai és innovációs, valamint az igazságügyi és rendészeti szakpolitikákkal. Ezért a közlekedésbiztonsági szakpolitikának helyi, országos, európai és nemzetközi szinten egyaránt összhangban kell Meghatározóan fontos társadalmi kérdés Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter lennie más közpolitikák célkitűzéseivel is. Hasonlóképpen, a közlekedési szakpolitika releváns irányelveinek és céljainak is harmonizálnia kell a többi szakpolitika irányelveivel és céljaival. A szakmai irányítás kérdése alapvető fontosságú: a szubszidiaritás és az arányosság elvével összhangban a hatóságoknak, a regionális és a helyi szintű szerveknek, valamint a civil társadalom szereplőinek saját illetékességi-, feladat- és felelősségi körüknek megfelelően kell kötelezettséget vállalniuk és konkrét intézkedéseket megtenniük. Az eredmények eléréséhez a szakminisztérium alapvető feladatának tartom mindazon szereplők javaslatainak és tevékenységének figyelembevételét, va lamint lehetőség szerinti beépítését és támogatását, akik hozzájárulnak a közlekedésbiztonság javításához. Európa útjain 2009-ben mintegy másfél millióan sérültek meg, és több mint ember halt meg. Magyarországon évente ezer embert vesztünk el jórészt elkerülhető, kivédhető balesetekben. Ha különböző irányokba tartunk is, abban biztosan közösek a céljaink, hogy mindannyian haza szeretnénk érni. A kormányzati munka legfontosabb eredménye lehet közlekedésbiztonsági szempontból is, ha ezt a gondolatot a mindennapokban átélhetővé teszi. 2 Hogyan tovább? Közlekedésbiztonság a Fehér Könyv után Közlekedésbiztonsági konferencia Hogyan tovább? Közlekedésbiztonság a Fehér Könyv után Közlekedésbiztonsági konferencia 3

3 A tudomány, a kutatás az emberi életek megmentéséért Tombor Sándor ügyvezető igazgató KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. A Belügyminisztérium közúti közlekedésbiztonsággal kapcsolatos feladatai 2011 és 2013 között Dr. Pintér Sándor belügyminiszter Nem szorul magyarázatra, hogy a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. munkatársai miért is szándékoznak eltökélten javítani a közlekedésbiztonság helyzetén, miért is szeretnék, ha közútjainkon kevesebb ember sérülne meg, vagy veszítené életét, miért is szükséges tehát, hogy az e célra rendelkezésre álló erőforrások a lehető leghatékonyabban kerüljenek felhasználásra. Az emberi élet önmagában vett felbecsülhetetlen értékének jegyében az alkotmány és a benne lefektetett alapelvek, így a minden embert megillető élethez való jog védelme kötelezi Magyarország mindenkori kormányát az állampolgárok biztonságos közlekedésének biztosítására. A közlekedési rendszer dinamikus fejlődése, a közúti forgalom rohamos növekedése megköveteli a közlekedésbiztonsági rendszerek folyamatos fejlesztését. A változásoknak kellő biztonsággal és szakszerű módon, csak a kutatások intenzitásának növelésével, a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásával felelhetünk meg. A közúti közlekedési rendszer biztonságának növelése érdekében világszerte nagy erőfeszítéseket tesznek az egyes országok, a szakemberek, közigazgatási szervek, civil szervezetek. A megelőző és biztonságnövelő intézkedések hatékonyságának zálogai a kutatások és mérésvizsgálatok. Ezért a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. célja továbbra is az, hogy a szaktárca feladataihoz kapcsolódó kutatási-fejlesztési, értékelő-elemző, jogszabály-előkészítő munkák elvégzésével részt vállaljon a hazai közúthálózaton közlekedők biztonságáért folytatott munkában. A tárca szerteágazó operatív, jogszabály-előkészítő és jogalkotói feladatainak ellátása megköveteli a szakterület átfogó szemléletű döntéstámogató ismeretanyagának rendelkezésre állását. Ennek elengedhetetlen feltétele az innovatív módszerek, korszerű jogi irányelvek, európai uniós direktívák értékelő elemzése, a lehetséges alternatív intézkedések várható következményeit részletesen feltáró vizsgálat, valamint a kapcsolódó döntések tudományos igényű megalapozottsága. A fentiekben ismertetett alapelveknek megfelelően a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. legfontosabb feladata tehát továbbra is a közlekedés és környezete viszonyának vizsgálata és hosszú távon való kedvező befolyásolása, különös tekintettel a közlekedésbiztonság javítására és a közlekedési morál fejlesztésére, egy pillanatra sem feledve a legfőbb célt: az emberi életek megmentését. A közúti közlekedés biztonsága nem egyszerűen egyike a fontos társadalmi problémáknak, hanem az egész társadalom ügye kell hogy legyen. Miért? 2009-ben több mint 34 ezer ember egy közepes méretű város, mint Szekszárd lakossága vesztette életét az Európai Unió közútjain. A közúti balesetek a pótolhatatlan személyi veszteségeken túl tetemes anyagi károkkal is járnak, hiszen a balesetek a közösségnek évente mintegy 130 milliárd euró kárt okoznak. Célirányos intézkedések Az utóbbi években a közlekedésbiztonság kérdésköre Magyarországon is előtérbe került. A célirányos beavatkozásoknak köszönhetően hazánk közúti közlekedésbiztonsága jelentősen javult, amit hűen érzékeltet, hogy 2001 és 2009 között több mint 30 százalékkal csökkent a közúti balesetben meghalt személyek száma. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az elért eredmények ellenére hazánkat az unióban még mindig az átlagosnál gyengébben teljesítő országok között tartják számon. Elfogadhatatlan, hogy Magyarországon átlagosan félóránként törté- nik személysérüléses közúti közlekedési baleset, mindennap két-három embert hiába várnak haza, mert tragédia áldozatává vált. Nem fogadhatjuk el azt a belenyugvó magyarázatot, hogy a gépjárművek gyarapodásával törvényszerűen növekszik a balesetek száma is. Ez nem igaz! Minden tapasztalat azt igazolja, hogy az ellenőrzés fokozásával, a rendőrség technikai feltételeinek javításával, a széles körű tájékoztatás, felvilágosítás erősítésével a balesetek száma igenis csökkenthető. Ezt az állítást beszédesen igazolják az elmúlt két évtized adatai: 1990-ben alig több mint 2 millió 400 ezer gépkocsi volt, és akkor személyi serüléses baleset történt, amelyek során 2432-en vesztették életüket, és a sérültek száma megközelítette a 40 ezret ben 3 millió 640 ezer személygépko- 4 Hogyan tovább? Közlekedésbiztonság a Fehér Könyv után Közlekedésbiztonsági konferencia Hogyan tovább? Közlekedésbiztonság a Fehér Könyv után Közlekedésbiztonsági konferencia 5

4 csit tartottunk nyilván, a személyi sérüléses balesetek száma volt, és 822-en haltak meg az útjainkon. Nem lehet kérdés, hogy a közúti közlekedés biztonságának javítása érdekében további intézkedésekre, kormányzati szintű beavatkozásokra, valamint az érintett szakterületek eddigieknél is hatékonyabb együttműködésére van szükség. Uniós célok hét pontban A kormány kiemelt figyelmet fordít a közúti közlekedésbiztonság javítására. Erre kötelezi a parlament által elfogadott Magyar Közlekedéspolitika program is, amely 2015 végére 2001-et alapul véve célul tűzi ki, hogy 50 százalékkal csökkenjen a személysérüléses közúti balesetek és a balesetben meghalt személyek száma. Örömteli hír, hogy ami a halálos áldozatok számának csökkentését illeti, a program időarányos célja nagy valószínűséggel teljesül. A 2010 végére megfogalmazott 30 százalékos céllal szemben október végén jóval nagyobb mértékű csökkenés tapasztalható. A kormány a közúti közlekedésbiztonsággal kapcsolatos intézkedések meghatározásakor figyelembe veszi az aktuális hazai folyamatokat és trendeket, valamint az Európai Unió következő évtizedre vonatkozó új közlekedésbiztonsági koncepcióját. Szakmai berkekben ismert, hogy az Európai Közösségek Bizottsága július 22-én fogadta el a 2011 és 2020 közötti időszakra vonatkozó közlekedésbiztonsági programját. Ebben azt a nemes és nagyra törő célt fogalmazták meg, hogy 2010 és 2020 között felére kell csökkennie a közúti áldozatok számának az Európai Unió tagállamaiban. A közösségi program hét területen fogalmaz meg stratégiai célokat: 1. Gépjárművek biztonságát javító intézkedések 2. Biztonságosabb közúti infrastruktúra kiépítése 3. Az intelligens technológiák ösztönzése 4. A közúthasználók nevelésének és oktatásának javítása 5. Hatékonyabb közúti ellenőrzések 6. Közúti sérülésekkel kapcsolatos intézkedések 7. Motorkerékpárosok közlekedésbiztonságának javítása. A kormány az uniós stratégiai célokkal egyetért, s azokat a következő évtizedben a közlekedésbiztonsági feladatok meghatározásában alkalmazni fogja. Ez a szándék jelenik meg többek között a közúti ellenőrzések fokozásában, a közlekedésre nevelés és a gépjárművezető-képzés tervezett reformjában, valamint a közúti infrastruktúrát érintő fejlesztésekben. Csapatmunka, komplex szemlélet A közlekedésbiztonság csapatmunka, mert a célok kizárólag összetett fellépéssel érhetőek el. Az Európai Unióban megfogalmazott Shared responsibility, azaz megosztott felelősség elvére tekintettel nagyon fontos, hogy a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos feladatok ne csak a szaktárcáknál, hanem az önkormányzatoknál is megjelenjenek, e mellett a biztonságosabb környezet megteremtésében a különböző intézményeknek, közlekedési társaságoknak, egyesületeknek, érdekképviseleteknek, jogi személyeknek, valamint a közúti közlekedés minden résztvevőjének fontos szerepük van. A közlekedésbiztonsági munkában elsődleges a kormány, s azon belül az érintett szaktárcák szerepe. A Belügyminisztérium már októberben meghatározta azokat a főbb beavatkozási területeket, ahol konkrét intézkedések szükségesek, hogy a közúti közlekedés biztonsága a következő években tovább erősödjön. Ezek az elképzelések a következő évekre vonatkozó akcióprogram szerves részét képezik. Nemzetközi és hazai tapasztalatok igazolják, hogy az eredményes tevékenységhez olyan középtávú programokra van szükség, amelyek mennyiségi célokat és konkrét feladatokat tartalmaznak, meghatározzák a határidőket, és megnevezik a végrehajtásért felelősöket. Hazánkban a hatályos Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram egy hónap múlva teljesíti be hivatását. A es évek programja megfelelt a kor kihívásainak, ugyanakkor kritikája a végrehajtásnak, hogy egyes tervezett akciók, mint a járművezető-képzés és a közlekedésre nevelés reformja, sajnálatos módon elmaradtak. Miközben a reformra szoruló járművezető-képzés minősége kulcskérdés, arról sem szabad megfeledkezni, hogy az eddigieknél módszeresebben, rendszerbe foglalva használjuk ki a sajtó, a rádió, a televízió nyújtotta sajátos lehetőségeket. Menynyivel hatásosabb az üres szólamokká váló szlogeneknél, ha például konkrét eseteket dolgozunk fel kisfilmekben. És korántsem csak a gépkocsivezetők esetében. A gyalogosokról, motorosokról, kerékpárosokról sem feledkezhetünk meg, mert ők is aktív részvevői és potenciális áldozatai a közlekedésnek, amit kizárólag komplex egységként szemlélhetünk. Akcióprogramra, valamint a feladatokat részleteiben tartalmazó éves szintű intézkedési tervekre továbbra is szükség van. Az új akcióprogrammal szembeni követelmény, hogy az előző évek tapasztalatait felhasználva, a legújabb folyamatokat és trendeket figyelembe véve határozza meg a legfontosabb feladatokat. Fokozzák az ellenőrzést A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Belügyminisztérium közösen készíti el a as évek Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogramját. Az Akcióprogram olyan alapdokumentum, amely a közúti közlekedésbiztonság javítását, azon belül különösen a balesetben 6 Hogyan tovább? Közlekedésbiztonság a Fehér Könyv után Közlekedésbiztonsági konferencia Hogyan tovább? Közlekedésbiztonság a Fehér Könyv után Közlekedésbiztonsági konferencia 7

5 meghalt személyek számának csökkentését tűzi célul. Az Akcióprogramban a Belügyminisztérium, valamint az irányítása alá tartozó szervek számára főként a szabályozási háttér további módosításában, a közúti ellenőrzések fokozásában, valamint a baleset-megelőzés terén jelentkeznek feladatok. A közúti ellenőrzéseknek kulcsszerepük van a közlekedési balesetek és tragédiák visszaszorításában. Erre tekintettel a jövőben a személyi és tárgyi-technikai feltételrendszer javításával, korszerű eszközök beszerzésével kell biztosítani a közúti forgalom rendszeres felügyeletét, a szabályszegők felderítését és kiszűrését. A közúti ellenőrzések és a prevenció elválaszthatatlan egységet képeznek. A balesetek megelőzésére irányuló tevékenységen belül különös fontosságú a közlekedésbiztonsági kommunikáció és felvilágosító munka, aminek elvégzésében a jövőben is fontos szerep hárul az 1992 novemberében létrehozott, azaz éppen nagykorúvá vált ORFK- Országos Balesetmegelőzési Bizottságra. Kulcskérdés a szabályozás Külön kell megemlíteni a szabályozási kérdéseket, a közlekedésbiztonság javításának fontos, és egyben legkisebb anyagi áldozatvállalást igénylő területét. A szabályozással teremthető meg az a jogszabályi háttér, amely nélkülözhetetlen a sikeres tevékenységhez, és amelynek hiányában más közlekedésbiztonsági intézkedéseket (például a közúti ellenőrzéseket) sem lehet hatékonyan alkalmazni. Az utóbbi évek beavatkozásainak eredményeként a közúti közlekedésbiztonság szabályozási háttere jelentősen megváltozott. Az intézkedések sorából kiemelhető a meghatározott szabályszegések szankcionáltságát biztosító objektív felelősség, valamint az ittas vezetés visszaszorítására irányuló zéró tolerancia bevezetése. Mindkettő jelentős mértékben hozzájárult az elmúlt időszak közlekedésbiztonsági sikereihez. A szabályozási háttér rendszeres felülvizsgálatára és további módosításokra az előttünk álló három évben is szükség van. Legfontosabb feladatként, a jogi háttér megteremtésével, sürgős megoldást kell találni arra, hogy a külföldi hatósági jelzéssel ellátott járművek vezetői által elkövetett szabályszegéseket a hazai tulajdonú gépjárművezetők jogsértéseihez hasonlóan végrehajtható szankciók kövessék. Mint ahogyan ez élő gyakorlat a külföldön szabályt szegő magyarokkal szemben. Megdöbbentő és elfogadhatatlan, hogy egyes gyorsforgalmi útjainkon a gyorshajtások mintegy 80 százalékát külföldi hatósági jelzésű gépkocsik vezetői követik el, s ezek a szabályszegések többségükben következmények nélkül maradnak. A probléma megoldása érdekében kezdeményezni kell két-, illetve többoldalú egyezmények megkötését a leginkább érintett országokkal, továbbá a nemzetközi gyakorlatban bevált módszerek figyelembevételével hatékony eszközöket okmányvisszatartás, értéktárgy-lefoglalás stb. kell biztosítani a rendőrség és az eljáró hatóságok részére. Rendezni kell az ittas és bódult állapotban történő járművezetés kérdéskörét is. A jelenlegi szabályozás mellett ugyanis a büntetőjogi felelősségre vonás számos esetben meghiúsul. Itt felvetődik annak szükségessége, hogy újrakodifikáljuk a Btk át, s hogy tényállási elemmé tegyük a konkrét alkoholkoncentráció-értékeket. Kétlépcsős gépjárművezetőképzés Elégtelen a kezdő járművezetőkre vonatkozó jelenlegi szabályozás hatékonysága. Ezért a nemzetközi gyakorlatra is figyelemmel szigorúbb szabályok meghozatalára van szükség. Statisztikai adatokkal igazolható, hogy a kezdő, valamint a fiatal járművezetők közlekedési és halálozási kockázata meghaladja az átlagot. Ezért meg kell reformálni az oktatást, s mind inkább erősödik a kétlépcsős gépjárművezető-képzés bevezetésének a gondolata is. Ebben az esetben első lépcsőben próbaidős jogosítványt kapna a vezető, ami csak meghatározott idő után válna véglegessé. Az Akcióprogram keretében felül kell vizsgálni a működésének tizedik évét betöltő közúti közlekedési előéleti pontrendszert, a közigazgatási bírságolás jelenlegi gyakorlatát, továbbá azt, hogyan fokozhatnánk az objektív felelősség hatékonyságát, a hatálya alá tartozó szabályszegések körének kibővítését. Az elmúlt időszakban nem minden jogszabály-módosítás váltotta be maradéktalanul a hozzá fűzött reményeket. Példaként említhető, hogy a közigazgatási bírsággal kapcsolatos szabályok augusztus 1-jén hatályba lépett módosításával egyes eljárások bonyolultabbá és időigényesebbé váltak, ennek következtében az intézkedési mutatók romlottak. Ezért a biztonsági öv és a gyermekbiztonsági rendszer, valamint a mobil rádiótelefon használatával, továbbá a nehéz tehergépkocsik közlekedésével kapcsolatban felül kell vizsgálni a jelenlegi szabályozást, és meg kell hozni a szükséges intézkedéseket. Végezetül a jelenleginél hatékonyabb szabályozási hátteret kell teremteni a közúti ellenőrzések végrehajtásához, meg kell szüntetni a jelenlegi hiányosságokat, ellentmondásokat és aránytalanságokat. Biztonság és jogkövetés A as Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogramban meghatározott valamennyi intézkedés célja azonos: javuljon az ország közúti közlekedésének biztonsága, s fejlődjön a jogkövetési hajlandóság. Őszintén remélem, hogy a kedvező változások eredményeként a közútjainkon közlekedőket három év múlva még biztonságosabb környezet veszi majd körül, amely tükröződni fog a közlekedési balesetek számának csökkenésében, valamint további emberi életek megmentésében. 8 Hogyan tovább? Közlekedésbiztonság a Fehér Könyv után Közlekedésbiztonsági konferencia Hogyan tovább? Közlekedésbiztonság a Fehér Könyv után Közlekedésbiztonsági konferencia 9

6 A közlekedésbiztonsági helyzet javítása rendkívül összetett feladat, melyhez számos beavatkozási lehetőség áll rendelkezésre. Az intézkedések hatásának előrebecslése nem könnyű feladat. Vannak azonban példák, saját és külföldi tapasztalatok, az Európai Unió által is megnevezett legjobb gyakorlatok (best practices), továbbá eddig megvalósult nemzeti programok, amelyek eredményeit a hazai munka során fel tudjuk használni. Magyarország közlekedésbiztonsági helyzete a közúti közlekedési balesetek és a halálos áldozatok számának az elmúlt években elért jelentős csökkenése ellenére a jelenleginél intenzívebb és hatékonyabb megelőző tevékenység végzését teszi indokolttá. Európa útjain egy év alatt 130 milliárd euró kár Európa útjain 2009-ben több mint ember halt meg közúti baleset következtében, ami egy közepes méretű város lélekszámának felel meg. Ezen túlmenően mintegy másfél millióan szenvedtek különböző kimenetelű sérüléseket. Ez a társadalom számára az emberi tragédiákon túl hatalmas nemzetgazdasági terhet is jelent, 2009-ben ez az összeg a tagállamokban megközelítőleg 130 milliárd eurót tett ki. A évi Közúti Közlekedésbiztonsági Cselekvési Program időszaka 2010-ben Az EU új Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogramja és a magyar álláspont kialakítása A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kapcsolódó feladatai Schváb Zoltán helyettes államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium lezárul, szükséges a következő évtizedre szóló program kidolgozása. Erre vonatkozó javaslatát az Európai Bizottság július 20-án tette közzé [COM(2010) 389 final] Fejlődés egy európai közúti közlekedésbiztonsági térség irányába: a közötti időszak közúti közlekedésbiztonságára vonatkozó politikai irányvonalak címen. Cselekvési Program Ahhoz, hogy az Európai Unió a következő időszak közlekedéspolitikájához kapcsolódó 4. Európai Közúti Közlekedésbiztonsági Cselekvési Programot kialakíthassa, szükség volt az előző időszakra vonatkozó program eredményeinek és tapasztalatainak, hatásainak és hatékonyságának összegzésére. A 3. Cselekvési Program többek között azt a nagyratörő célt tűzte ki, hogy az EU 2010-ig felére csökkenti a közúti balesetek halálos áldozatainak számát a évi értékhez képest. A Program 62 konkrét intézkedésre tett javaslatot a járművek, az infrastruktúra és a közlekedő ember biztonságával kapcsolatban. Ugyan az eredeti célkitűzés 2010 végéig valószínűleg nem teljesül, a cselekvési program mégis látványosan előmozdította a közúti biztonság javítása érdekében tett tagállami erőfeszítéseket. 1. ábra. Halálos áldozatok számának alakulása az EU-ban (Forrás: ETSC) A 2020-ig szóló európai közúti közlekedésbiztonsági politika célja, hogy megadja az általános irányítási keretet és azokat a célokat, amelyek iránymutatásként szolgálnak majd a nemzeti stratégiák kidolgozásánál. A bizottság a javasolt intézkedések két legfontosabb alapelvének a következőket tatja: a közúti közlekedésbiztonság integrált megközelítése, szubszidiaritás 1, arányosság és megosztott felelősség. A politikai iránymutatások keretében a következő három intézkedési terület került kiemelésre prioritásként: strukturált és koherens együttműködési keret kialakítása; a sérülések ellátására és gyors segítségnyújtásra vonatkozó stratégia kidolgozása; a védtelen köz lekedők biztonságának javítása. 1 Az az elv, mely szerint minden döntést és végrehajtást a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol a legnagyobb hozzáértéssel rendelkeznek. Közös célok A Cselekvési Program legfőbb célnak azt javasolja, hogy legyen újra célkitűzés az Európai Unióban a közúti balesetek halálos áldozatainak számára vonatkozó 50 százalékos csökkenés eléré se 2020-ra a évi szinthez képest. (A kon zultációk során a súlyos sze mélyi sérülések számának csökkentésével kapcsolatban felmerült indítvány a programalkotás jelen szakaszában még nem határozható meg európai szintű célértékként. Mindazonáltal, amint kidolgozásra és elfogadásra kerül a súlyos és könnyebb sérülésekre vonatkozó egységes definíció, a bizottság javaslatot fog tenni a személyi sérülések számának csökkentését előirányzó közös célra is a 2020-ig szóló közúti közlekedésbiztonsági politika iránymutatásaiban.) Az EU a tagállamokat arra ösztönzi, hogy a közös célokat nemzeti közúti közlekedésbiztonsági stratégiájuk kidolgozásával és megvalósításával érjék el, figyelembe véve sajátos kiindulási helyzetüket, saját igényeiket és körülményeiket. Azt javasolja továbbá, hogy a tagállamok a legkedvezőtlenebb területekre összpontosítsák erőfeszítéseiket. A program nagy hangsúlyt fektet a környezetvédelemre, legfőképpen a klímaváltozás fenyegető hatásai miatt. Új elem az európai közúti közlekedésbiztonsági politikában az ITS-rendszerek támogatása, kiépítésük, használatuk ösztönzése, ami még jobban elősegíti az integrációt. A következő évtizedre a program 7 fő stratégiai célkitű- 10 Hogyan tovább? Közlekedésbiztonság a Fehér Könyv után Közlekedésbiztonsági konferencia Hogyan tovább? Közlekedésbiztonság a Fehér Könyv után Közlekedésbiztonsági konferencia 11

7 zést jelöl meg, amelyek megvalósításához uniós és nemzeti szintű intézkedéseket is javasol: 1. A közlekedésre nevelés és képzés fejlesztése, javítása; 2. Jogkövetés növelése a közlekedők körében; 3. Biztonságosabb közúti infrastruktúra; 4. Biztonságosabb járművek; 5. Korszerű technológiák (ITS-rend szerek) alkalmazásának támogatása a közúti közlekedésbiztonság javítása érdekében; 6. Sürgősségi és utángondozási szolgáltatások fejlesztése; 7. Védtelen közlekedők biztonságának ja vítása. A bizottság az új, közös közúti közlekedésbiztonsági politika végrehajtása érdekében két területen javasol hatékonyabb intézkedéseket: erősebb irányítási keretek, valamint integráltabb monitoring és értékelési rendszer kialakítását indítványozza. A magyar álláspont Magyarország a Cselekvési Program tervezetét erős céloktól vezérelt stratégiának értékelte, és azzal egyetértett. A bázisévre vonatkoztatott, halálos baleseti áldozatok számának 50%-os csökkentését előíró célkitűzést támogattuk. Az utóbbi évek ( ) baleseti helyzetének alakulása már nem indokolja az EU-célkitűzésnél enyhébb hazai célkitűzések megfogalmazását! A hazai év végéig érvényes nemzeti programmal összhangban állnak a javaslatok és célterületek, melyeknek a következő időszak nemzeti programjában is alapul kell szolgálniuk. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a jelenleg érvényes magyarországi közlekedéspolitikai célkitűzés még eltér az EU célkitűzésétől, jelentősen enyhébb annál. A mostani programalkotásnál célszerű ezt a közös célokhoz igazítani. A régi tagállamokhoz képest Magyarországon még viszonylag sok kiaknázatlan lehetőség van a helyzet javítására (pl. biztonságiöv-viselési arány további növelése, sebesség-ellenőrző kamerák számának gyarapítása stb.). E számszerű célkitűzés kapcsán meg kell említeni, hogy 2009-ig az európai halálos áldozatok számának csökkenése átlagban több mint 36 százalék volt. Magyarország a közlekedéspolitikájában 2010-re vállalt 30 százalékos csökkenést elérte, sőt meg is haladta, év végéig 33,7 százalék csökkenést ért el (2. ábra) 2. ábra. Halálos áldozatok számának alakulása Magyarországon 1976 és 2010 között (Forrás: KTI) Fontos annak a kezdeményezésnek a támogatása is, mely szerint kerüljön kidolgozásra és elfogadásra a súlyos sérülésekre vonatkozó közös definíció. Ennek alapján a személyi sérülések számának csökkentését előirányzó közös cél is kitűzésre kerülhetne a 2020-ig szóló európai közúti közlekedésbiztonsági politikában. Fókuszban a nevelés és a képzés A hét fő stratégiai területet illetően kiemelt fontossággal kell kezelnie a magyar közlekedéspolitikának és akcióprogramnak a közlekedésre nevelés és képzés fejlesztését, javítását, a védtelen közlekedők biztonságának növelését, illetve a hét fő stratégiai terület mellett fontos lenne kiemelni a tranzitforgalom kezelésének kérdését is. A későbbiekben csatlakozott tagálla mok esetében a közlekedésre nevelés még nem kellően megalapozott, részleteiben kidolgozott, kipróbált, napirenden tartása fontos. Ismert, hogy a gyermekek képességeik, adottságaik miatt a legkevésbé alkalmasak az önálló közúti közlekedésre. Fejlődésük, önállóságuk kialakulásához hozzátartozik a közlekedésre nevelés is. A szakemberek gyakran felhívják a figyelmet arra, hogy a közlekedő gyermek másként lát, hall, gondolkodik és cselekszik, mint egy felnőtt. (Vagyis: a gyermek nem kis felnőtt!) Nagyon fontos, hogy a jövőben a jelenleginél nagyobb hangsúlyt fektessenek a gyermekek közlekedési nevelésére az iskolai oktatás keretében. A jelentős tranzitforgalom okozta közlekedési sajátosságok komoly közlekedésbiztonsági kockázatot és környezeti problémát okoznak számos országnak: indokolt a határokon átnyúló kölcsönös felelősségre vonás, illetve jogsértési szankcionálások mielőbbi elfogadtatása. Javasoljuk, hogy a Cselekvési Program 7 stratégiai célterülete mellett az európai tranzitforgalom kezelése jelenjen meg külön kiemelt területként. Ide kell besorolni a határokon átnyúló programokat, akciókat is, különös tekintettel az ellenőrzésre. Ide soroljuk a nehéz-tehergépjárművek láthatóságát célzó akciókat is (pl. pótkocsik világító berendezései, tehergépkocsik fényvisszaverő, ún. peremjelölése stb.). Fontos kiemelni továbbá a magyar uniós elnökség célkitűzését is, amely az Európai Parlament és a Tanács a közúti közlekedésbiztonságra vonatkozó szabályok határokon átnyúló végrehajtásáról szóló irányelvének elfogadtatása. A minisztérium feladatai A közlekedésért felelős szakminisztérium mindenkori célja a közlekedés biztonságosabbá tétele, a közlekedésben részt vevők megfelelő felkészítése a közlekedésre, a közlekedési magatartás fejlesztése, és természetesen mindez az Európai Unió irányvonalainak szem előtt tartásával. A hazai közlekedéspolitikai iránymutatások alapján a társadalmi-gazdasági igényeket hatékonyabban kielégítő, megújuló magyar közlekedési rendszernek biztosítania kell: a fenntartható fejlődést, a közlekedésbiztonság növelését, az ország védelmi képességének erősítését, a katasztrófák elleni védekezés hatékonyságát, magas színvonalú, korszerű technológián alapuló szolgáltatást, a meglévő közlekedési hálózatok, hálózati elemek biztonságos, hatékony kihasználását, fejlesztését, a hiányzó infrastrukturális elemek mielőbbi kiépítését, 12 Hogyan tovább? Közlekedésbiztonság a Fehér Könyv után Közlekedésbiztonsági konferencia Hogyan tovább? Közlekedésbiztonság a Fehér Könyv után Közlekedésbiztonsági konferencia 13

8 a közlekedés-üzemeltetés, -fenntartás és -fejlesztés számára alkalmas kiszámítható finanszírozási rendszert, a versenyképességet és hatékonyságot nemzeti és nemzetközi szinten, a szaktudást, a korszerű technológia, fejlett technika alkalmazását. A hazai közlekedésbiztonsági munka alapjait egy hároméves időszakra vonatkozó stratégia adja. A Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia , a Fehér Könyv és Stratégia, valamint a Magyar Közlekedéspolitika közösségi stratégiai dokumentumok egyik célkitűzésének, a közúti közlekedésbiztonság javításának részletes hároméves akcióprogramja. A közlekedésbiztonság javítására irányuló akciók kidolgozása során a helyzetelemzés és nemzetközi tapasztalatok alapján jól körülhatárolható fő fejlesztéspolitikai területeket, ún. pilléreket határoztak meg. Kulcskérdés a szabálykövetés A balesetek túlnyomó része emberi tényezőkre vezethető vissza, ezért az emberi tényezők kezelése a közúti közlekedésbiztonsági munka legfontosabb eleme. A szabálykövetési hajlandóság, a szabálykövetés mértékének növelése kulcskérdés, amihez megfelelő szabályozási környezetet kell teremteni. A balesetek emberi ténye zőit nagymértékben befolyásolják a megfelelő szabályozási háttér elemei (ide értve a közlekedésre nevelés, oktatás, és a gépjárművezető-képzés rendszerét is), az ellenőrzés hatékonysága, továbbá a baleset-megelőzési és kutatás-fejlesztési tevékenységek, s azok támogatási rendszere. A teendők fő irányát jelzi, hogy hazánkban a 15 év alatti gyermekek általában gépjármű utasaiként válnak közlekedési baleset áldozatává ben a közúti balesetben meghalt összesen 22 gyermek kétharmada, 14 gépjárműben utazott. Azonban figyelembe véve a gyermekek korlátozott lehetőségeit, képességeit, fontos kihangsúlyozni, hogy ezekben az esetekben is a felnőttek tehettek volna többet a gyermekek biztonságáért. A közlekedésre nevelés fejlesztésének kiemelt kezelése az egyik legfontosabb feladat a jövő nemzedékének felnevelésében. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a közlekedés terén előkészíti, vagy rendeleti szinten megalkotja egyebek mellett a közlekedési szolgáltatásokról, hatósági áruk megállapításáról, az utazási kedvezményekről, a gyorsforgalmi utakról és az utakkal kapcsolatos egyéb szabályokról, a közlekedés védelméről, a közlekedés biztonságáról, a nehéz-tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról és a gépjárművezető-képzésről szóló jogszabályokat. Előkészíti az ágazat új működési, szervezeti és szabályozási koncepcióját a versenyképes és összehangolt közösségi közlekedési rendszer kialakítása érdekében. A tárca szervezi, összehangolja a közlekedési infrastruktúra fejlesztését. Gondoskodik az országos közút- és vasúti pályahálózat műszaki állapotának stabilizálására, javítására fordítható források hatékony felhasználásáról. Stratégiailag megalapozott módon választja ki és készíti elő a következő uniós költségvetési időszakában megvalósítani tervezett infrastruktúrafejlesztési projekteket. Az infrastruktúráról A hazai infrastruktúra kialakításában és kezelésében a biztonsági szemlélet előtérbe helyezését tekintettük és tekintjük a közlekedésbiztonsági munka fő feladatának. A közúti közlekedési rendszerek infrastruktúrájának jellegzetessége és kialakítása nagymértékben meghatározza az útbiztonság mértékét. Az út, a tervezett és nem tervezett információk, a vezetők elvárásainak olyan fontos forrásai, melyek viselkedésüket befolyásolják. Így fontos, hogy a forgalmi rendszer irányító részei alkalmazkodjanak a vezetők információs igényeihez. Az elmúlt években a halálos áldozatok számának csökkentése mellett a mérnöki feladatok eredményességének fejlesztése volt a fő célkitűzés az EU-országokban. Az infrastruktúra területén a szakminisztérium folyamatos erőfeszítéseket tesz a fejlesztés irányába. Évente több pályázatot hirdet az országos közutakon levő balesetveszélyes csomópontok átépítésének, az országos közutak átkelési szakaszain a forgalom csillapítására, a gyalogosok védelmének növelésére, a járművek sebességének csökkentésére alkalmas beavatkozások, valamint az országos közutakon levő balesetveszélyes csomóponti átépítések tervezésének társfinanszírozására az önkormányzatok számára. A szabályozás a közlekedésbiztonság javításának egyik fontos háttérterülete. Eszközeivel teremthető meg az a jogszabályi kör nyezet, mely a sikeres tevékenység végzéséhez nélkülözhetetlen, s melynek hiá nyában más közlekedésbiztonságot szolgáló intézkedéseket (pl. közúti ellenőrzéseket) sem lehet hatékonyan megvalósítani. Az elmúlt években számos olyan intézkedés történt, amely a közúti közlekedésbiztonság szabályozási hátterét érintette, a biztonság növelésének igényével és hangsúlyosabbá tételével. Meg kell határozni a jövő feladatait A közúti közlekedési rendszer biztonságának növelése érdekében világszerte nagy 14 Hogyan tovább? Közlekedésbiztonság a Fehér Könyv után Közlekedésbiztonsági konferencia Hogyan tovább? Közlekedésbiztonság a Fehér Könyv után Közlekedésbiztonsági konferencia 15

9 erőfeszítéseket tesznek az egyes országok, a szakemberek, közigazgatási szervek, civil szervezetek. A megelőző és biztonságnövelő intézkedések hatékonyságának zálogai a kutatások és mérésvizsgálatok. A közlekedésbiztonsági célú kutatások tényleges hasznosulásának, hatékonyságnövelésének kulcsa, hogy valós, indokolt és építő szándékok, célok mentén forrjanak ki a kutatási témák, azok egymásra épüljenek, és építkezhessenek belőlük a jövőbeliek. Fontos, hogy miközben az aktuális problémák kezelésével foglalkozunk, legyen mód és szándék az azokon túlmutató, jövőbeni feladatok feltérképezésére, újszerű megoldások keresésére, gyakorlatias szellemű és gyakorlati kutatásokra, az eszközök valóban hatékony alkalmazási feltételeinek vizsgálatára, sőt a várható eredmények előrebecslésére, a beavatkozások értékelésére. Az állam fokozott, sőt csaknem kizárólagos felelősséggel és szerepvállalási kötelezettséggel rendelkezik a közösségi, össztársadalmi szinten koordinációra szoruló feladatok megoldásában. Fokozottan érvényesíteni kell a nemzeti elvárásokat Alapvető cél az, hogy a társadalmi terhek minimalizálása mellett maximalizáljuk a közlekedésből származó hasznokat. Vezérelv, hogy a hazai közlekedési rendszer szervesen illeszkedjen az európai hálózatokba, teljesítve a korábban meghatározott nemzetközi elvárásokat. Ezzel együtt, illetve ezen belül fokozottan érvényesíteni szükséges a nemzeti érdekeket, azaz versenyhelyzetbe kell hozni a hazai szolgáltatókat, és törekedni kell a magyar vonatkozású nemzetközi fejlesztések magas prioritásának elérésére, mivel az ország fejlődése szempontjából alapvető fontosságú a közlekedési infrastruktúra fejlettsége. Mindezen szempontokat és célkitűzéseket meg kell jeleníteni és ez a szaktárca prioritása a közlekedésbiztonság állami feladatainak ellátása során. A közlekedésbiztonsági intézkedések eredményességét azonban nem csupán egy szűk csoport munkája, céljai, lehetőségei és erőforrásai határozzák meg, mondhatnánk, ezen a projekten az egész ország együtt dolgozik. A rendőrség egyik klasszikus és alapvető feladata, hogy fenntartsa a közúti közlekedés rendjét, rendészeti tevékenységével hozzájáruljon a közlekedésbiztonság javításához, s ezzel összefüggésben célirányos kommunikációs, felvilágosító munkát végezzen. Pozitív változások Hogyan járulhat hozzá a rendőrség a közúti közlekedésbiztonság további javításához? Dr. Hatala József r. altárbornagy országos rendőrfőkapitány A közúti közlekedésbiztonság javítását szolgáló feladatok alapvetően a közlekedésrendészeti szolgálati ághoz tartoznak. A közlekedési rendőrök felügyelik a forgalmat, ők helyszínelnek a balesetek helyszínén, megelőző feladatokat látnak el, továbbá meghatározott esetekben szakhatósági szerepkörben járnak el. A rendőrség tevékenységének kereteit, határait jogszabályok, valamint belső normák határozzák meg. A mindenkori feltételrendszer a személyi és tárgyi-technikai, vagy éppen a szabályozási háttér alapvetően meghatározza a rendőrség lehetőségeit, a közlekedésrendészeti intézkedések gyakoriságát és hatékonyságát. Mindez pozitív és negatív értelemben egyaránt igaz. Az elvárások és célok megfogalmazásánál mindenkor figyelemmel kell lenni az e feltételrendszer által biztosított lehetőségekre. Napjainkban a rendőrségnek például tizedannyi sebességmérő készüléke van, mint a csaknem azonos lakossággal és úthálózattal rendelkező Ausztria rendőrségének, s a közterületi jelenlétnek is határt szab a közlekedésrendészeti szolgálati ág létszámhelyzete. Éppen ezért más európai rendőrségek gyakorlatához hasonlóan a jövőben a közúti ellenőrzéseknél a magyar rendőrség is mind nagyobb mértékben kívánja alkalmazni a korszerű, emberi erőt kiváltó automata ellenőrző eszközöket. Közlekedéspolitikai célok 2011 és 2013 között a rendőrség a közlekedésbiztonság javítása érdekében fejleszteni kívánja közúti ellenőrző munkáját. Aktívan kíván hozzájárulni ahhoz, hogy a 16 Hogyan tovább? Közlekedésbiztonság a Fehér Könyv után Közlekedésbiztonsági konferencia Hogyan tovább? Közlekedésbiztonság a Fehér Könyv után Közlekedésbiztonsági konferencia 17

10 közlekedéspolitikai célok teljesüljenek, s folytatódjon az a kedvező trend, amely az utóbbi három évben a közúti balesetek és a halálos áldozatok számának csökkenésében mutatható ki. A jövőben ezért a leghatásosabb módszerek megválasztásával korszerű megelőző tevékenységre törekszik, továbbá az egyéb lehetőségek függvényében részt vesz a jogalkotási javaslatok megfogalmazásában, a jogszabályok kidolgozásában, valamint ellátja a szakhatósági szerepkörével kapcsolatos feladatait. Az ezredfordulót követően 2001 és 2006 között hazánk közlekedésbiztonságát sajnálatos módon kedvezőtlen statisztikai adatok jellemezték. A személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma 13,4 százalékkal, a halálos áldozatok száma 5,2 százalékkal, az ittasan okozott balesetek száma pedig csaknem 30 százalékkal nőtt. Akkor még kevesen hittek abban, hogy néhány év elteltével korábban nem tapasztalt pozitív változásoknak lehetünk tanúi. Az utóbbi évek célirányos beavatkozásai meghozták az eredményt. Ennek köszönhetően a közúti balesetben meghalt személyek száma 2001 és 2009 között csaknem 34 százalékkal csökkent, s a kedvező trend 2010 eddig eltelt időszakában is folytatódott. Az előzetes statisztikai adatok alapján január 1. és október 31. között a személysérüléses közúti balesetek száma 9,4 százalékkal, a balesetben meghalt személyek száma pedig 11,8 százalékkal csökkent. Az áldozatok számának alakulása azt jelzi, hogy az idén 82-vel több emberi életet sikerült megmenteni az előző év azonos időszakához képest. Az ittasan okozott balesetek száma ugyancsak kedvezően alakult, hiszen 2009 első tíz hónapjához képest az idén október végéig több mint ötödével csökkent a szeszes italtól befolyásolt állapotban okozott balesetek száma. Mindezek alapján nagy valószínűséggel teljesül a hazai közlekedéspolitikai koncepcióban 2010 végére meghatározott időarányos cél, hogy 2001-hez képest legalább 30 százalékkal csökkenjen a balesetben meghalt személyek száma. Hatékonyabb ellenőrzés A következő évtized feladatait meghatározó európai uniós program is hangsúlyozza, hogy a közlekedésbiztonsági politika hatékonysága nagyban függ az ellenőrzések gyakoriságától, a biztonsági előírások betartatásától. A közúti ellenőrzések kulcsfontosságúak a halálesetek és a személyi sérülések számának visszaszorítása szempontjából. Erre tekintettel a as évek egyik legfontosabb feladata az ellenőrzések számának és azok hatékonyságának növelése. Hozzátehetjük mindehhez: közakarat, hogy a rendőri állomány létszáma növekedjen, mert a közbiztonság erősítése elsőrendű közérdek. Ugyanakkor a közúti ellenőrzések a bűnfelderítésben és bűnmegelőzésben is mind nagyobb szerephez jutnak, hiszen a bűnözés is egyre motorizáltabb. Gyorsabb technikai fejlesztésre van szükség A jelenlegi feltételrendszer jelentős határt szab az emberi erőt igénylő közúti ellenőrzéseknek. Ezért a közeljövőben az alábbiakra kell koncentrálni: a) a legveszélyesebb közlekedési szabályszegések elleni fellépésre, b) a technikai eszközök eddigieknél szélesebb körű alkalmazására. A rendőri ellenőrzéseknek alapvetően a közúti közlekedésben előforduló legveszélyesebb szabályszegések ellen kell irányulniuk. A gyorshajtások visszaszorítása érdekében az emberi jelenlétet nem igénylő automata sebességmérő eszközöket és radar, illet ve lézer elven működő mobil berende- zése- ket egyaránt alkalmazni kell. Az automata sebességmérők hatékonyabban, gazdaságosabban, és biztonságosabban üzemeltethetőek, bár rögzített helyzetük miatt a közúti forgalomnak csak a töredékét képesek ellenőrizni. Az automata eszközök körén belül meg kell vizsgálni az úgynevezett section control útszakaszellenőrzés rendszerek hazai alkalmazhatóságát. Ezek számos uniós tagállamban már sikerrel bizonyítottak. A section control előnye, hogy a sebességmérés, s ezáltal a jogkövetés kikényszerítése nem egy adott ponton mérési keresztmetszetben, hanem 18 Hogyan tovább? Közlekedésbiztonság a Fehér Könyv után Közlekedésbiztonsági konferencia Hogyan tovább? Közlekedésbiztonság a Fehér Könyv után Közlekedésbiztonsági konferencia 19

11 hosszabb útszakaszon történik, s hogy a nemzetközi tapasztalatok alapján ennek a mérési módszernek a társadalmi elfogadottsága is nagyobb. Az automata eszközökkel nem felügyelt útszakaszokon azaz közúthálózatunk túlnyomó részén mobil sebességmérőkkel kell a forgalmat ellenőrizni. A biztonsági feltételek megléte esetén törekedni kell a hagyományos, leállításos ellenőrzésekre, amelyek preventív hatása kiemelkedő. A sebesség-ellenőrzések számának növelése technikai fejlesztést feltételez. Az amortizációs cserék mellett különös fontossággal bír, hogy a 18/2008. (IV. 30.) GKM rendelet alapján a rendelet hatálybalépése előtt a rendőri szervek által használatba vett berendezések legtovább december 31-ig használhatók. Ez az előírás mintegy 150 meglévő sebességmérő készüléket érint. Az ittas járművezetés visszaszorítására a következő években is a már bevált véletlenszerű légalkoholméréseket kell alkalmazni. Elérendő célként fogalmazhatjuk meg, hogy az évtized közepére több EU-tagállam rendőrségéhez hasonlóan a kézi elektromos légalkoholmérő készülék legyen része minden olyan rendőr felszerelésének, akinek alapfeladata a közúti ellenőrzések végrehajtása. A technikai fejlesztés szempontjából fontos, hogy az 1960-as évek óta használatos, hagyományos Spiratest típusú csöves alkoholszondákat 2011 júniusában végleg kivonják a forgalomból, így azok pótlására korszerű elektromos kézi légalkoholmérőket kell beszerezni. A biztonsági öv és a gyermekbiztonsági rendszer használatának ellenőrzése kiemelt fontosságú. Ezért a demonstratív jellegű ellenőrzések mellett egyidejűleg kommunikációs kampányokra és egyéb médiatevékenységre is szükség van. A következő három évben a kétkerekű járművek motorkerékpárok, segéd-motorkerékpárok és kerékpárok vezetőit gyakrabban kell ellenőrizni, s a hatékonyabb rendőri fellépés érdekében a nemzetközi tapasztalatokra, bevált módszerekre is figyelemmel ki kell alakítani a megfelelő ellenőrzési gyakorlatot. A megkülönböztetett figyelmet az indokolja, hogy ezeknek a járműveknek a vezetői a közúti közlekedés legvédtelenebb képviselői közé tartoznak, akiknek baleseti és halálozási kockázata az átlagosnál nagyobb. A legfőbb gyilkos a gyorshajtás Sokan teszik fel a kérdést, hogy a rendőrség miért a gyorshajtás visszaszorítását tartja elsődleges feladatának a közlekedésbiztonság általános javítása érdekében? Erre a válasz nagyon egyszerű. A gyorshajtás Európa-szerte, így hazánkban is a közutak legfőbb gyilkosa. A sokéves tapasztalatok alapján a személysérüléses közlekedési balesetek százaléka, a halálos baleseteknek pedig százaléka a gyorshajtásra vezethető vissza. Jogsértés és tragédiák Ismert előttünk, hogy a megengedett sebesség túllépése sajnálatos módon egyike a leginkább elfogadott szabálysértéseknek a járművezetők körében. Sokan egyáltalán nincsenek tisztában azzal, hogy ez a jogsértő magatartás milyen valós következményekkel, megdöbbentő tragédiákkal járhat, amikor pedig a veszélyhelyzet ténylegesen kialakul, már késő. Az elmúlt évben 822 ember vesztette életét közlekedési balesetben hazánkban. Közülük legalább 325 fő halálát okozta olyan járművezető, aki nem tartotta be a haladási sebességre vonatkozó előírásokat. Ez az áldozatok 39,5 százaléka. Végezetül egy sokak számára talán meglepő adat: az elfogadott szakértői álláspont szerint évente több mint 2200 emberi életet lehetne megmenteni az Európai Unióban, amennyiben a járművek átlagos haladási sebessége mindössze 1 km/órával csökkenne! (forrás: ETSC) Javaslom, minden járművezető gondolkozzon el ezen! 20 Hogyan tovább? Közlekedésbiztonság a Fehér Könyv után Közlekedésbiztonsági konferencia Hogyan tovább? Közlekedésbiztonság a Fehér Könyv után Közlekedésbiztonsági konferencia 21

12 Az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság középtávú koncepciója ( ) Óberling József r. ezredes ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője A baleset-megelőzés kiemelt szerepet játszik a közúti közlekedés biztonságának alakulásában. A baleset-megelőzés sajátossága, hogy kifejezetten az úgynevezett személyi tényezőre hat, amely a közúti közlekedés biztonságának legfőbb alapja, s egyben legérzékenyebb pontja. A prevenció jelentősége többek között abban rejlik, hogy a biztonságos közúti közlekedéshez nélkülözhetetlen ismereteket közvetíti a közlekedés résztvevőihez, továbbá tájékoztat, felhívja a figyelmet a legfőbb veszélyekre, s mindezek által kedvező irányba kívánja befolyásolni a közlekedők önkéntes jogkövető magatartásának kialakítását. A baleset-megelőzést számos bevált tevékenységi forma és munkamódszer jellemzi. A prevenció kelléktára folyamatosan bővül, amit az is jelez, hogy a hagyományos elemek mellett rendszeresen megjelennek újabb és újabb munkamódszerek. Hagyományokra építve A baleset-megelőzés összetett, komplex szemléletet igénylő tevékenység, hiszen alkalmazott munkamódszerei és közlésmódjai nemcsak életkorcsoportonként, hanem nemenként, iskolai végzettségként stb. egyaránt eltérnek. Magyarországon a közúti balesetek megelőzésére irányuló tevékenységnek nagy hagyományai vannak. Az 1950-es és 1960-as években a baleset-megelőzés még nem öltött szervezett formát. A hőskorban az érintett szaktárcák többnyire önállóan dolgoztak, a koordináció szintje alacsony volt, s a végrehajtás zömmel a rendőrségre hárult. Jelentős változást hozott az 1972-es év, mert az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács megalakulását követően a balesetmegelőzés immár szervezett keretek között, magas szinten történt. A politikai és társadalmi változások következtében 1992 őszén életre hívták az ORFK-Országos Baleset meg előzési Bizottságot (ORFK-OBB), amely az azóta eltelt csaknem két évtized alatt további jelentős sikereket ért el. A tervezés fontossága A preventív munka hatékonysága megköveteli, hogy ne ad hoc módon, hanem gondosan megtervezve végezzék, figyelembe véve a közúti közlekedésbiztonság aktuális folyamatait, a trendeket, a rendelkezésre álló lehetőségeket, valamint a közlekedők és a szakma elvárásait. A tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy a konkrét felada- tok meghatározására alapvetően a középtávú, mintegy három évre szóló programok a legalkalmasabbak. Ennek indoka, hogy három év alatt a közúti közlekedés környezetében, valamint a tevékenység végrehajtását biztosító feltételrendszerben jelentős mértékű változások általában nem történnek, a feladatok végrehajtásának folyamata nyomon követhető, a szükséges beavatkozások még időben meghozhatók. Mindezek a tények nagymértékben segítik a tervezhetőséget és a program végrehajthatóságát. Az előzőek alapján egyértelműen szükségessé vált, hogy az ORFK-OBB rendelkezzen egy olyan koncepcióval, amely a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram időtartamával megegyezően a as évek baleset-megelőzési tevékenységére vonatkozik. Új módszerek a megelőzésben Az ORFK-OBB tevékenysége sokrétű, a balesetmegelőzés csaknem valamennyi területére kiterjed. Alapvető felismerésünk az emberi tényező és a társszervekkel való együttműködés fontossága, amit az utóbbi két évtized igazol. Az ORFK-OBB munkájának központi eleme az a tájékoztató, felvilágosító és kommunikációs munka, amelyet a közlekedők valamennyi rétegére kiterjesztve, tervszerűen végez. Főbb intézkedései és kampányai alapve tően a legveszélyesebb közlekedési magatartások ellen irányulnak. Ezek: a sebességtúllépés, az ittas járművezetés, a biztonsági öv használatának elmulasztása. Munkánkban igyekszünk kihasználni mindazon lehetőségeket, amelyek által a legnagyobb preventív hatás érhető el. Így kommunikációnkban mind nagyobb szerepet játszik az internetes megjelenés saját állandó honlapunkon, valamint más, ideiglenes felületeken. Az ORFK-OBB baleset-megelőzési tevékenységének legfőbb célja, hogy Hogyan tovább? Közlekedésbiztonság a Fehér Könyv után Közlekedésbiztonsági konferencia Hogyan tovább? Közlekedésbiztonság a Fehér Könyv után Közlekedésbiztonsági konferencia 23