TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK Vezetıi összefoglaló... 3 Helyzetelemzés Elızmények Galyasági mikro-térség Égerszög Jósvafı Szín Színpetri Szögliget Szılısardó Perkupa Teresztenye Tornakápolna Varbóc Alsó-Bódva mikro-térség Balajt Boldva Borsodszirák Damak Edelény Hangács Hegymeg Irota Lak Ládbesenyı Nyomár Szakácsi Tomor Ziliz TARTALOMJEGYZÉK -1-

2 3. Tókörnyéke mikro-térség Abod Debréte Galvács Martonyi Meszes Rakaca Rakacaszend Szalonna Szendrı Szendrılád Szuhogy Viszló Tornai medence mikro-térsége Becskeháza Bódvalenke Bódvarákó Bódvaszilas Hídvégardó Komjáti Tornabarakony Tornanádaska Tornaszentandrás Tornaszentjakab A Galyaság mikor-térség összefoglalója A Torna-vidék mikro-térség összefoglalója Tókörnyéke mikro-térség összefoglalója Az Alsó-Bódva mikro-térség összefoglalója Az Edelényi Kistérség helyzetfeltárásának összefoglalója Romák helyzete a kistérségben Fejlıdési forgatókönyvek Problémafa TARTALOMJEGYZÉK -2-

3 VEZETİI ÖSSZEFGLALÓ Az Edelényi Többcélú Kistérségi Társulás közbeszerzési eljárás eredményeként megbízta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökséget a Kistérség Komplex Fejlesztési Stratégiájának és Operatív Programjának elkészítésével. VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ Az Edelényi Többcélú Kistérségi Társulás a 244/2003. (XII. 18.) Kormányrendelet alapján, május 26-án alakult meg, 46 település részvételével. A Társulás teljesen lefedi a 3502 (KSH) statisztikai körzetet, központja Edelény. 1. A Kistérség jellemzıi Földrajzi lehatárolása Borsod-Abaúj-Zemplén Megye északi részén, a magyar szlovák határtól a Bódva folyó Sajóba torkollásáig tart, mintegy 50 km hosszan. A Bódva völgyén kívül ide tartozik az Aggteleki-karszt, a Tornai-dombság, a Rakaca-völgy és a Nyugat-Cserehát, valamint a Bódva alsó folyásának térsége. Területe: ha Népesség fı, a lakosság száma 1990-hez képest folyamatosan csökken. A férfiak száma: fı, a nıké: fı, az aktív korúak száma: fı, a nyugdíjasoké: 5713 fı. Munkanélküliek száma A regisztrált munkanélküliek száma: 4261 fı, a nem regisztráltaké: 579 fı. Az aktív korúakhoz viszonyított aránya: 20,64 %. -3-

4 Településszerkezet A Kistérség tipikusan aprófalvas, a zsáktelepülések száma: 12, a területen két városa van. A települések a Bódva völgyétıl keletre és nyugatra, patakvölgyekben helyezkednek el, illetve a Nyugat-Cserehát lankáin. 100 fı alatti települések száma: fı alatti települések száma: 38 VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ Közlekedés, szállítás A települések a 27. sz. fıútról leágazva, rossz minıségő mellékutakon közelíthetık meg, a vasút a fıúttal párhuzamosan, Tornanádaskáig jár. Fı közlekedési eszköz az autóbusz, személygépkocsi. Domborzati viszonyok A Kistérség területe északról délre lejt. A határ mentén hegyes, dombos, -patakvölgyekkel szabdalt táj dél felé egyre lankásabb, végül síkságba megy át. Az északi területen sok a forrás és a patak. Természeti adottságok és erıforrások A kistérség északi felén a talaj gyenge minıségő, mezıgazdasági mővelésre kevésbé alkalmas, a jellemzı mővelési forma az erdıgazdálkodás. Itt számos védett növény, de állatfaj is megtalálható. Dél felé javul a talaj minısége és itt már gyümölcsfa telepítések és szántóföldi növénytermesztés az uralkodó. A birtoknagyság elaprózott, nem felel meg a piaci termelés követelményeinek, alacsony a jövedelemtermelı képessége. Infrastruktúra A Kistérség közlekedési infrastruktúrája fejletlen, nehezen szervezhetı. Több településre csak átszállásokkal lehet eljutni. A vasútvonalnak vége szakad Tornanádaskánál, nem megy át a határon, gátolva ezzel a határmenti együttmőködés különbözı formáit. Az utak teherbírása kicsi, minısége rossz. A vezetékes infrastruktúra sok helyen hiányos. Több településen nincs gáz- és szennyvízvezeték. Ahol kiépített, a rákötések száma elég alacsony. Az Internet-elérési lehetıség költséges és lassú (telefonvonal). -4-

5 2. Kitörési pontok Az adottságokra és lehetıségekre alapozott tevékenységi formák Idegenforgalom, turizmus fejlesztése, üdülıfalvak, rekreációs zónák kialakítása. A fejlesztéssel a jövedelemszerzésen túl a foglalkoztatás növelése is együtt jár, és fejlıdnek a turisták igényeit kielégítı szolgáltatási formák is. A fejlesztéshez komplex idegenforgalmi programcsomagok kidolgozására és a turizmus új formáinak (agroturizmus, ökoturizmus) meghonosítására van szükség. A sikeres idegenforgalmi ágazat szakmailag képzett munkaerıt igényel, amit képzés és továbbképzés keretében lehet biztosítani. A táj adottságaihoz igazodó mezıgazdasági tevékenységek Az erdıtelepítés- és mővelés nagyszámú, alacsonyan képzett munkaerıt köt le, a szakmailag képzettebbeket pedig a fa- és erdei termék feldolgozásban lehet foglalkoztatni. Az alkalmas területeken az extenzív gyümölcsfa ültetvények ápolása, és a termés leszüretelése és feldolgozása ugyancsak munkahelyteremtı tevékenység. Az állattenyésztésben is az extenzív tartás a leginkább megfelelı forma és ugyancsak foglalkoztatási lehetıséget teremt. Alsó-Bódva térségében modern, piacra termelı mezıgazdálkodás folytatható. A Kistérség ipari struktúrájának a megváltoztatására is szükség van. Új, környezetvédelemmel és hulladékgazdálkodással kapcsolatos üzemeket kell letelepíteni, melyek ugyancsak enyhíthetik a foglalkoztatási gondokat. Szükség van a termékszerkezet korszerősítésére is. Az elektronikus információs-rendszer fejlesztésével gyorsítani és egyszerősíteni lehet a közigazgatást, az ügyintézést. A fejlesztésnek együtt kell járnia a kistérségi intézményrendszer átalakításával, a feladatokhoz igazításával. Javítani kell a két város közti munkamegosztáson, a döntési rendszert decentralizálni kell. A roma-probléma kezelése óriási terhet ró a településekre, melyet önerıbıl nem tudnak kezelni. A helyzeten csak államilag támogatott, a helyi sajátosságoknak megfelelı komplex képzési, foglalkoztatási és életviteli programokkal lehet javítani. A helyi fejlesztéseket csak jól képzett szakembergárdával és nagy fokú pályázati aktivitással lehet végrehajtani. VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ -5-

6 Összegzés A stratégiai programban célként megfogalmazottakat a közigazgatás, a piaci- és magánszféra hatékony partneri együttmőködésével lehet elérni. 3. A tervezett fejlesztési program célja, tartalma, szükségessége és indokoltsága A Kistérség rendelkezik azokkal a természeti, kultúrtörténeti, épített örökségi értékekkel, melyek megfelelı szakmai hozzáértéssel elegendık a program céljainak megvalósításához. VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ Általános cél: Az Edelényi Többcélú Kistérségi Társulás komplex fejlesztési stratégiájának és operatív programjának kidolgozása. Stratégiai célok: A gazdasági versenyképesség erısítése, a szociális biztonság érdekében Az életminıség környezeti és infrastruktúrális feltételeinek javítása A fejlesztési stratégia és program felépítése: Helyzetfeltárás, SWOT analízis, diagnózis felállítása (problémafa, a fejlıdést akadályozó fıbb okok hierarchizálása). Jövıkép megfogalmazása. A célpiramis a térségi fejlesztési célok rendszere. A fejlesztési alternatívák bemutatása. A kiválasztott alternatíva megvalósításához vezetı prioritások, beavatkozási területek megfogalmazása. A stratégiai program részei: középtávú intézkedések céljai, indoklás, összhangban a SWOT-tal és a jövıképpel, intézkedések bemutatása, az intézkedések várható eredményei, lehetséges források. -6-

7 Az operatív program részei: az intézkedés, célcsoport, illeszkedés a stratégia egyéb prioritásaihoz, közremőködık, rövid-, közép-, hosszú távú feladatok, indikátorok, források, intézkedés helye. Monitoring feltétel-meghatározás. VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ 4. A komplex fejlesztési stratégiai és program várható eredményei Lehetıség nyílik a kistérség konzekvens, összehangolt és célirányos fejlesztésére Alkalmazásával lehetıség nyílik a hazai és EU-s források, támogatások felhasználására, a pályázati tevékenység minıségi javítására. Megteremtıdnek a feltételek az életminıség javításához: Általános és szakmai oktatás, képzés Munkahelyteremtés Nagyobb jövedelemtermelı képesség Fejlettebb szolgáltatások Fejlettebb infrastruktúra Nı a térségbe látogató turisták és az eltöltött vendégéjszakák száma Szolgáltató hálózat alakul az idegenforgalom igényeinek kielégítésére Nı a térség lakosságmegtartó képessége Új ipari tevékenységek indulnak be 5. A munka elkészítésének folyamata és módszerei A fejlesztési koncepció kidolgozásának célja Az Edelényi Többcélú Kistérségi Társulás "A többcélú kistérségi társulások évi ösztönzı támogatásáról" szóló felhívásra pályázatot nyújtott be, a még hiányzó -7-

8 területfejlesztési dokumentumok elkészítésére, melyet megnyert. Ezt követıen a Társulás közbeszerzési eljárás során választotta ki a stratégiai fejlesztési koncepció és operatív program kidolgozóját, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökséget. A fejlesztési stratégia kidolgozásának elsıdleges célja a Területfejlesztési Célelıirányzat felhasználásának szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott szempontok alapján a kistérség komplex, tudatos fejlesztésének és felzárkóztatásának szakmai megalapozása. Számba veszi a rendelkezésre álló és megszerezhetı külsı, valamint a saját erıforrásokat, és javaslatokat tesz az erıforrások mobilizálására. Az elkészülı dokumentum a korábban elkészült terveket figyelembe véve és beépítve, a statisztikai adatbázisokra, kérdıívekre és személyes interjúkra alapozva részletesen feltárja a jelen helyzetet, majd a kistérség jövıképét megfogalmazva meghatározza annak eléréséhez szükséges stratégiát, vázolja a legfıbb prioritásokat, végül megfogalmazza a koncepció megvalósításának konkrét programjait és felelıseit. VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ A munka módszertana A fejlesztési stratégia és operatív program elkészítése során komplex módon kell kezelni a térségi fejlesztés folyamatát. Méghozzá úgy, hogy az összhangban legyen a hazai és az Európai Uniós tervezési dokumentumokkal, messzemenıkig vegye figyelembe és használja ki a valósan elérhetı helyi, megyei, régiós, nemzeti és Európai Uniós forrásokhoz való hozzájutás lehetıségeit. A koncepció kidolgozása során arra törekedtünk, hogy a stratégiai célok megvalósítása során érvényesüljenek az alábbi elvek: Terület alapú megközelítés: a közös érdek mozgatja részvevıket, akik a helyi identitást közösen élik meg. Az alulról, építkezı megközelítés: a helyi szereplık közvetlenül bekapcsolódnak a fejlesztési folyamatokba (szubszidiaritás). Partnerség: a közszféra, az üzleti élet, és a civil szervezetek innovatív kapcsolata. Az integrált ágazatközi megközelítés: a különbözı ágazatok fejlesztésének összekapcsolása (addicionalitás). Nyilvánosság, átláthatóság. Az ellenırizhetıség. -8-

9 A munka menete a dokumentum különbözı fejezeteihez igazodik. A helyzetfeltárás során kérdıívet szerkesztettünk, terepi kiszállásokat folytattunk, mélyinterjúkat készítettünk az önkormányzatok, szakhatóságok, falugazdák, civil szervezetek, valamint a gazdaságban résztvevı magánszféra képviselıivel. Megkérdeztük a megyei hatáskörő szolgáltatókat, intézményeket is. Többek között a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központot, az Aggteleki Nemzeti Parkot, az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Állami Közútkezelı Kht-t, a Borsod-Volánt. Felhasználtuk a KSH kiadványaiban szereplı adatokat is. Áttekintettük a már korábban elkészült fejlesztési dokumentumoknak az Edelényi Kistérségre vonatkozó fejezeteit. VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ Az összegyőlt információk elemzésével elkészítettük a négy mikro-térségi és a kistérségi SWOT analízist. A jövıkép a hosszú távú fejlesztési irányokat határozza meg, meg a stratégia a következı tervezési idıszakra ( ) szól. Az operatív programok között elkülönítettük a rövid, közép és hosszú távú programokat, másrészt azokat, amelyek végrehajtásához nem elég a Kistérség kompetenciája, külsı beavatkozásra is szükség van. A Kistérségnek nincs önálló bevétele, ezért a fejlesztéseket nagyrészt pályázatokon elnyert támogatással valósíthatja meg. Az EU költségvetésének hiányában megalapozatlan lenne bármilyen becsült költségvetést is hozzárendelni a programokhoz. A fejlesztési program kötelezı tartalmi elemei: 1. A kistérség adottságainak értékelése Mőködésének külsı feltételei. Társadalmi környezet, a humán erıforrás felmérése, ezen belül a demográfiai szerkezet, foglalkoztatási viszonyok, intézményhálózat, kulturális adottságok, értékek, területi identitás, humánkapacitás. Gazdasági bázis: a fıbb gazdasági ágazatok (ipar, mezıgazdaság, szolgáltatás) fejlıdési irányai, vállalkozások, vállalkozók helyzete, foglalkoztatás, a gazdaság -9-

10 belsı és külsı kapcsolatai, az infrastruktúra állapota, a térség innovációs potenciálja. Környezeti adottságok: természeti adottságok, a környezet minısége és az azt befolyásoló tényezık. Infrastruktúra: közlekedés, a térség intézményi felszereltsége. Turisztika, idegenforgalom: szálláshelyek mennyisége és minısége, turisztikai vonzerık, programcsomagok. Egészségügyi, szociális, oktatási, (kulturális, szabadidı, sport-, lakáshelyzet.). Igazgatási intézményekkel és kereskedelmi, szolgáltató egységekkel való ellátottság. Településhálózat, kohéziós kapcsolatok értékelése. 2. A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének értékelése A források, az intézményrendszer és a hatékonyság elemzése. 3. A térséget érintı fejlesztési koncepciók értékelése NFT, RAT, korábbi kistérségi fejlesztési stratégiák. VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ Hatásvizsgálat, monitoring A fejlesztési folyamat sarokköve a koncepció, amely a területfejlesztési szereplık közös akarataként megfogalmazott célokra és az oda vezetı fejlesztési, tevékenységi utakra vonatkozóan kijelöli a stratégiai program kereteit. A stratégiai program meghatározza a végrehajtás szempontjából legfontosabb elemekre koncentráló súlyponti akciókat, vagyis az operatív programokat. A stratégiai program a szokásos 5-7 éves idıtartam helyett 8 éves cselekvési programokat javasol azért, hogy a kistérségi fejlesztéseket összhangba hozza az EU tervezési szakaszával, mely 2007-tıl 2013-ig tart. A tervezés eredményeként meghatározásra kerülnek a térség egészére vonatkozó fejlesztési elképzelések, de a dokumentum az egyes települések sajátosságaira és lehetıségeire alapozva bemutatja a települések legfontosabb kitörési pontjait is. A térség minden települését elemzi, de a kistérséget a négy mikro-térség egységeként kezeli. -10-

11 A felmérés és értékelés, az egységes szempontok szerinti helyzetfeltárás alapján meghatározásra kerültek a fejlıdés mérésére szolgáló indikátorok. Ez tartalmazza az önkormányzatoktól, a felsorolt hivataloktól és szakemberektıl begyőjtött információk alapján a mőszaki infrastruktúra, a környezeti alapállapot, a humánerıforrás, a fontosabb vállalkozások, az agrárgazdaság, az ipari tevékenység, az idegenforgalom helyzetére vonatkozó fontosabb mutatókat. Ez lesz az alapja a projektek megvalósítása során szükséges monitoring munkának. VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ A munka során két fórum szervezésére került sor a kistérség önkormányzati vezetıinek és jelentıs gazdasági szereplıinek közremőködésével: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség bemutatkozása, a fejlesztési koncepció céljának bemutatása, a munka ütemezése Edelény, A fejlesztési koncepció során készített helyzetértékelés és prekoncepció bemutatása, általános és nyilvános vitája. Edelény,

12 Az Edelényi Kistérség stratégiai fejlesztési koncepciója HELYZETELEMZÉS I. Helyzetelemezés Elızmények A területfejlesztési alapegységek létrejöttének elızményei Magyarország területi, települési beosztásáról más országok gyakorlatához hasonlóan az alkotmány rendelkezik. A település szintő egységek a község, a város és a fıváros lefedik az ország teljes területét. Mint ismeretes, január 1-jén megszőnt Magyarországon a járási területbeosztás, a közigazgatás elvben kétszintővé vált. Ugyanakkor a megyei tanácsok apparátusa nem vállalhatta fel minden tekintetben a települések közvetlen irányítását, ezért az országot 139 igazgatási városkörnyékre osztották fel, és annak központi települését ruházták fel meghatározott igazgatási funkciók gyakorlásának jogával. Az önkormányzatokról szóló évi LXV. Törvény a kétszintő önkormányzati rendszer létrehozásával megszüntette a közigazgatási értelemben vett városkörnyéket. Ezt követıen a Központi Statisztikai Hivatal abból kiindulva, hogy sem a területi statisztika, sem a felhasználói szféra nem mondhat le a megyénél kisebb, de egységes kistérségek települései közötti kapcsolatok vizsgálatáról, az egész országot lefedı, nem közigazgatási alapon nyugvó kistérségi területi beosztást alakított ki, mely január 1-jétıl kezdett mőködni. Az új terület-beosztási rendszer 138 statisztikai kistérséget tartalmazott, mely alapos szakmai elemzések eredményeként jött létre, és a települések közötti munka- és lakóhelyi, közlekedési, középfokú ellátási (oktatás, egészségügy, kereskedelem, stb.) kapcsolatokon alapult. -12-

13 A területfejlesztésrıl és területrendezésrıl szóló évi XXI. Törvény és végrehajtási jogszabályai is a kistérségi rendszer alkalmazását írták elı. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozási szándéka szükségessé tette egy olyan terület-beosztási rendszer létrehozását, amely felépítésében, logikájában igazodik az Európai Unió tervezési és statisztikai rendszeréhez, vagyis megfelel a NUTS (Statisztikai Területi Egységek Nomenklatúrája) követelményeinek. HELYZETELEMZÉS A NUTS ötszintő hierarchikus osztályozás, három regionális -NUTS I, II, III, és két lokális- NUTS IV, V szinttel. A NUTS II. szint a régió. Ez közelít legjobban az egyes országok hagyományos közigazgatási és területi statisztikai rendszeréhez. A tagországok az egyes régiók társadalmi és gazdasági helyzetét, fejlıdését fıleg NUTS II szinten elemzik. Ehhez a kitüntetett fontosságú szinthez - a tervezési-statisztikai régióhoz - kötıdik a Strukturális Alapok egész támogatási rendszere, szabályozása. A tervezési-statisztikai régió fogalmát a területfejlesztésrıl és területrendezésrıl szóló évi XXI. Törvényben definiálta az Országgyőlés, elısegítve ezzel az Európai Unió regionális politikájához való illeszkedést. Az egyes régiók elnevezését és földrajzi területét az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 35/1998. (III. 20.) Országgyőlési Határozat II. fejezetének 5.2 pontja rögzítette, mely Magyarország területét 7 területi-statisztikai régióra osztotta. Az Országgyőlés a területfejlesztési törvény évi módosításával (1999. évi XCII. Törvény ) az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott 7 tervezési-statisztikai régiót törvényi szinten is megerısítette. Tervezési-statisztikai régió: több megye (a fıváros) területére kiterjedı, az érintett megyék közigazgatási határain belül egybefüggı tervezési, illetve statisztikai területi egység. Ezzel létrejött Magyarországon a teljes, ötfokozatú NUTS rendszer. A tervezési-statisztikai régiót statisztikai kistérségek alkotják. A régiókat alkotó statisztikai kistérségek rendszere az ország egész területét lefedı, megyehatárokat át nem lépı rendszer. Egy-egy kistérség olyan földrajzilag is összefüggı települések együttese, amely a települések közötti valós munka-, lakóhelyi, közlekedési, középfokú ellátási (oktatás, egészségügy, kereskedelem stb.) kapcsolatokon alapul. -13-

14 A kistérségi rendszerben a települések kapcsolataik révén egy vagy több központhoz kapcsolódnak. Minden város egyúttal vonzásközpont (társközpont), de vannak községi jogállású vonzásközpontok is. A KSH a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériummal egyetértésben január 1-jével kezdıdıen 150 kistérségbıl álló, hosszabb idıszakra érvényesnek tekintett új statisztikai kistérségi rendszert hozott létre. Ezt változtatta meg 2004 jan.1.-tıl életbe lépett 244/2003 (XII.18) Kormányrendelet, mely a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjérıl szól. A 18 újonnan létrehozott kistérséggel együtt létrejött 168 kistérség felosztását az önkormányzatok együttmőködési, gazdasági és szolgáltatási kapcsolatai alapján határozták meg. A rendelettel 5-7 évre stabil kistérségi szintek jöttek létre, - a NUTS IV. szint -, amelyek alkalmasak a tervezési funkciók ellátása mellett a közigazgatási feladatok elvégzésére is. HELYZETELEMZÉS A évi CVII. Törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról a települések között fokozatosan kiépülı együttmőködés megerısödését a többcélú kooperációban, a térségi kapcsolatok ösztönzésében és a kistérségek intézményesítésében látja. A kistérségek meghatározó funkciói: önkormányzati-közszolgáltatási szerepkör, területfejlesztési funkció, a magasabb szaktudást igénylı államigazgatási feladat- és hatáskörök ellátása. A törvény tehát a települések funkcionális kapcsolatán alapuló együttmőködésének intézményesítését segíti elı. Az Edelényi Kistérség A 244/2003. (XII.18.) Kormányrendelet elıírásai alapján május 26-án alakult meg az Edelényi Többcélú Kistérségi Társulás, a tervezési-statisztikai egységhez tartozó 46 település részvételével. A tagok döntöttek arról is, hogy munkaszervezete az Edelényi Önkormányzat hivatalában elkülönítve mőködjön, vezetıjét Edelény város jegyzıje bízza meg. A társulás az alábbi feladatokat látja el: pedagógiai szakszolgálat, a közoktatási intézmények mőködtetése, -14-

15 tanügyi igazgatási feladatok, a központi orvosi ügyelet, szociális tevékenység, környezetvédelmi, természetvédelmi tevékenység, területfejlesztés, igazgatási hatósági ügyintézési feladatok, szabálysértési feladatok, kulturális szolgáltatási feladatok, könyvtári szolgáltatási feladatok, térségi mozgókönyvtári ellátás, sporttal kapcsolatos feladatok, idegenforgalommal kapcsolatos feladatok, a belsı ellenırzés összehangolása, közös szervezése, mőködtetése, a közigazgatási minıségügyi, önértékelési rendszer mőködtetése, a térségi informatikai, információs rendszer mőködése, határ menti együttmőködések, határon átnyúló kapcsolatok, térségi külföldi kapcsolatok szervezése. HELYZETELEMZÉS Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében ez a legnagyobb kistérség. Az egységes közigazgatási területen belül azonban jól elkülöníthetı négy, - földrajzilag, történetileg és gazdaságilag funkcionális egymásrautaltságon, intenzív kommunikáción és közös identitástudaton alapuló mikro-térség: a Galyaság, a Tornai medence, a Tókörnyéke és Alsó-Bódva területe. Az itt lakók külön települési szövetségekbe tömörültek. A települések hovatartozását az alábbi felosztás szemlélteti. Galyaság Tornai medence Tókörnyéke Alsó-Bódva Égerszög Becskeháza Abod Balajt Jósvafı Bódvalenke Debréte Boldva Perkupa Bódvarákó Galvács Borsodszirák Szín Bódvaszilas Martonyi Damak Színpetri Hídvégardó Meszes Edelény Szögliget Komjáti Rakaca Hangács -15-

16 Galyaság Tornai medence Tókörnyéke Alsó-Bódva Szılısardó Tornabarakony Rakacaszend Hegymeg Teresztenye Tornanádaska Szalonna Irota Tornakápolna Tornaszentandrás Szendrı Ládbesenyı Varbóc Tornaszentjakab Szendrılád Lak Szuhogy Nyomár Viszló Szakácsi Tomor Ziliz 1. ábra: A Kistérség települései HELYZETELEMZÉS A fejlesztési koncepció célja és a munka módszertana A fejlesztési koncepció kidolgozásának célja Az Edelényi Többcélú Kistérségi Társulás "A többcélú kistérségi társulások évi ösztönzı támogatásáról" szóló felhívásra pályázatot nyújtott be, a még hiányzó területfejlesztési dokumentumok elkészítésére, melyet megnyert. Ezt követıen a Társulás közbeszerzési eljárás során választotta ki a stratégiai fejlesztési koncepció és operatív program kidolgozóját, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökséget. A fejlesztési stratégia kidolgozásának elsıdleges célja a Területfejlesztési Célelıirányzat felhasználásának szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott szempontok alapján a kistérség komplex, tudatos fejlesztésének és felzárkóztatásának szakmai megalapozása. Számba veszi a rendelkezésre álló és megszerezhetı külsı, valamint a saját erıforrásokat, és javaslatokat tesz az erıforrások mobilizálására. Az elkészülı dokumentum a korábban elkészült terveket figyelembe véve és beépítve, a statisztikai adatbázisokra, kérdıívekre és személyes interjúkra alapozva részletesen feltárja a jelen helyzetet, majd a kistérség jövıképét megfogalmazva meghatározza annak eléréséhez szükséges stratégiát, vázolja a legfıbb prioritásokat, végül megfogalmazza a koncepció megvalósításának konkrét programjait és felelıseit. -16-

17 A munka módszertana A fejlesztési stratégia és operatív program elkészítése során komplex módon kell kezelni a térségi fejlesztés folyamatát. Méghozzá úgy, hogy az összhangban legyen a hazai és az Európai Uniós tervezési dokumentumokkal, messzemenıkig vegye figyelembe és használja ki a valósan elérhetı helyi, megyei, régiós, nemzeti és Európai Uniós forrásokhoz való hozzájutás lehetıségeit. HELYZETELEMZÉS A koncepció kidolgozása során arra törekedtünk, hogy a stratégiai célok megvalósítása során érvényesüljenek az alábbi elvek: Terület alapú megközelítés: a közös érdek mozgatja részvevıket, akik a helyi identitást közösen élik meg. Az alulról, építkezı megközelítés: a helyi szereplık közvetlenül bekapcsolódnak a fejlesztési folyamatokba (szubszidiaritás). Partnerség: a közszféra, az üzleti élet, és a civil szervezetek innovatív kapcsolata. Az integrált ágazatközi megközelítés: a különbözı ágazatok fejlesztésének összekapcsolása (addicionalitás). Nyilvánosság, átláthatóság. Az ellenırizhetıség. A munka menete a dokumentum különbözı fejezeteihez igazodik. A helyzetfeltárás során kérdıívet szerkesztettünk, terepi kiszállásokat folytattunk, mélyinterjúkat készítettünk az önkormányzatok, szakhatóságok, falugazdák, civil szervezetek, valamint a gazdaságban résztvevı magánszféra képviselıivel. Megkérdeztük a megyei hatáskörő szolgáltatókat, intézményeket is. Többek között a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központot, az Aggteleki Nemzeti Parkot, az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Állami Közútkezelı Kht.-t, a Borsod Volán Rt-t. Felhasználtuk a Központi Statisztikai Hivatal kiadványaiban szereplı adatokat is. Áttekintettük a már korábban elkészült fejlesztési dokumentumoknak az Edelényi Kistérségre vonatkozó fejezeteit. Az összegyőlt információk elemzésével elkészítettük a négy mikro-térségi és a kistérségi SWOT analízist. -17-

18 A kidolgozásra kerülı dokumentum felépítése: Helyzetfeltárás, SWOT analízis, diagnózis felállítása (problémafa, a fejlıdést akadályozó fıbb okok hierarchizálása). Jövıkép megfogalmazása. HELYZETELEMZÉS A célpiramis a térségi fejlesztési célok rendszere. A fejlesztési alternatívák bemutatása. A kiválasztott alternatíva megvalósításához vezetı prioritások, beavatkozási területek megfogalmazása. A stratégiai program részei: középtávú intézkedések céljai, indoklás, összhangban a SWOT-tal és a jövıképpel, intézkedések bemutatása, az intézkedések várható eredményei, lehetséges források. Az operatív program részei: az intézkedés, célcsoport, illeszkedés a stratégia egyéb prioritásaihoz, közremőködık, rövid-, közép-, hosszú távú feladatok, indikátorok, források, intézkedés helye. Monitoring feltétel-meghatározás. A jövıkép a hosszú távú fejlesztési irányokat határozza meg, meg a stratégia a következı tervezési idıszakra ( ) szól. Az operatív programok között elkülönítettük a rövid, közép és hosszú távú programokat, másrészt azokat, amelyek végrehajtásához nem elég a Kistérség kompetenciája, külsı beavatkozásra is szükség van. -18-

19 A Kistérségnek nincs önálló bevétele, ezért a fejlesztéseket nagyrészt pályázatokon elnyert támogatással valósíthatja meg. Az EU költségvetésének hiányában megalapozatlan lenne bármilyen becsült költségvetést is hozzárendelni a programokhoz. HELYZETELEMZÉS A fejlesztési program kötelezı tartalmi elemei: 2. A kistérség adottságainak értékelése Mőködésének külsı feltételei. Társadalmi környezet, a humán erıforrás felmérése, ezen belül a demográfiai szerkezet, foglalkoztatási viszonyok, intézményhálózat, kulturális adottságok, értékek, területi identitás, humánkapacitás. Gazdasági bázis: a fıbb gazdasági ágazatok (ipar, mezıgazdaság, szolgáltatás) fejlıdési irányai, vállalkozások, vállalkozók helyzete, foglalkoztatás, a gazdaság belsı és külsı kapcsolatai, az infrastruktúra állapota, a térség innovációs potenciálja. Környezeti adottságok: természeti adottságok, a környezet minısége és az azt befolyásoló tényezık. Infrastruktúra: közlekedés, a térség intézményi felszereltsége. Turisztika, idegenforgalom: szálláshelyek mennyisége és minısége, turisztikai vonzerık, programcsomagok. Egészségügyi, szociális, oktatási, (kulturális, szabadidı, sport-, lakáshelyzet.). Igazgatási intézményekkel és kereskedelmi, szolgáltató egységekkel való ellátottság. Településhálózat, kohéziós kapcsolatok értékelése. 2. A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének értékelése A források, az intézményrendszer és a hatékonyság elemzése. 3. A térséget érintı fejlesztési koncepciók értékelése NFT, RAT, korábbi kistérségi fejlesztési stratégiák. Hatásvizsgálat, monitoring A fejlesztési folyamat sarokköve a koncepció, amely a területfejlesztési szereplık közös akarataként megfogalmazott célokra és az oda vezetı fejlesztési, tevékenységi utakra vonatkozóan kijelöli a stratégiai program kereteit. A stratégiai program meghatározza a -19-

20 végrehajtás szempontjából legfontosabb elemekre koncentráló súlyponti akciókat, vagyis az operatív programokat. A stratégiai program a szokásos 5-7 éves idıtartam helyett 8 éves cselekvési programokat javasol azért, hogy a kistérségi fejlesztéseket összhangba hozza az EU tervezési szakaszával, mely 2007-tıl 2013-ig tart. HELYZETELEMZÉS A tervezés eredményeként meghatározásra kerülnek a térség egészére vonatkozó fejlesztési elképzelések, de a dokumentum az egyes települések sajátosságaira és lehetıségeire alapozva bemutatja a települések legfontosabb kitörési pontjait is. A térség minden települését elemzi, és a kistérséget a négy mikro-térség egységeként kezeli. A felmérés és értékelés, az egységes szempontok szerinti helyzetfeltárás alapján meghatározásra kerültek a fejlıdés mérésére szolgáló indikátorok. Ez tartalmazza az önkormányzatoktól, a felsorolt hivataloktól és szakemberektıl begyőjtött információk alapján a mőszaki infrastruktúra, a környezeti alapállapot, a humánerıforrás, a fontosabb vállalkozások, az agrárgazdaság, az ipari tevékenység, az idegenforgalom helyzetére vonatkozó fontosabb mutatókat. Ez lesz az alapja a projektek megvalósítása során szükséges monitoring munkának. A munka során két fórum szervezésére került sor a kistérség önkormányzati vezetıinek és jelentıs gazdasági szereplıinek közremőködésével: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség bemutatkozása, a fejlesztési koncepció céljának bemutatása, a munka ütemezése Edelény, A fejlesztési koncepció során készített helyzetértékelés és prekoncepció bemutatása, általános és nyilvános vitája. Edelény,

21 Az Edelényi Kistérség mikro-térségei és települései 1. Galyasági mikro-térség 1.1 Égerszög Alapadatok Terület: 1077 ha Lakosság: 80 fı Polgármester: Pozsgai István Körjegyzı: Dr. Fodor József HELYZETELEMZÉS GALYASÁGI MIKRO-TÉRSÉG Fekvése, megközelíthetısége A 27-es útról Szalonna után nyugatra letérve, mintegy 10 km-re, az Aggteleki-hegység déli és a Putnoki-dombság északi peremén települt a falu. Zsáktelepülés, tovább már nem vezet út. Megközelíthetı még Rudabánya felıl Felsıtelekesen át, vagy a 26-os út felıl Ragály, Kánó érintésével. Mindhárom irányból gyönyörő táj tárul az utazó elé. A kistérség központjához 35 kilométer távolságra van, de Kazincbarcika távolsága is ugyanennyi. Története A község történetileg Torna, majd Abaúj-Torna Vármegyéhez, 1950-tıl Borsod-Abaúj- Zemplén Megyéhez tartozik. A három hajdani vármegye határán (Torna, Gömör, Borsod) fekszik. Neve az égerfa és a sarok, szeglet szavak összetételébıl ered. Neve a középkori oklevelekben Egerszegh formában fordul elı. A falu történelme során több nemesi család, egyházi méltóság, de a király birtoka is volt. A történelmérıl viszonylag kevés adat maradt fenn, de azt tudjuk, hogy az 1700-as évek végén lakói a földmővelés mellett szén- és -21-

22 mészégetéssel is foglalkoztak. A filoxéra vészig a szılımővelés is fontos ágazat volt a falu életében. A XX. században a foglalkozási struktúra átalakult, egyre többen dolgoztak a környékbeli bányákban, az ipari üzemekben. Természeti viszonyai, növény és élıvilága A település 200 és 400 méter magas hegyek által övezett völgyben fekszik. Éghajlata mérsékelten hővös, mérsékelten száraz. Az évi középhımérséklet 8,5 és 9,2 C fok között változik, a csapadékmennyiség meghaladja a 650 mm-t. Talaja nagyrészt agyagbemosódásos barna erdıtalaj. Növényzetét a molyhos tölgyesek, a vízfolyások mentén égerligetek jellemzik, de számos védett növény is található a területen. Itt van a térség névadója a Galya erdı, és a Vizetes töbör. Az itt élı állatok között is (denevérek, rigók, baglyok, fácán, gyíkok, szöcskék, szalamandra, pockok, erdei cickány, ız, vaddisznó, róka stb.) sok a védett faj. Gyógynövény, gomba, és vadgyümölcsök bıven teremnek a térségben. Határában húzódik az Aggteleki Karszt harmadik leghosszabb barlangja, a Szabadság Cseppkıbarlang, amely a látogatók elıtt mindmáig zárva van. HELYZETELEMZÉS GALYASÁGI MIKRO-TÉRSÉG Környezeti viszonyai Szabadság barlang bejárata A környéken jelentısen szennyezı tevékenység nem folyt, ezért talaja és vizei nem szennyezettek. A községbe vezetı út forgalmi terhelése is kicsi, így a levegı szennyezettsége sem számottevı. Legfıbb szennyezı forrás a kommunális hulladék, melynek elszállítása, kezelése már megoldott. -22-

23 A külterület egy része az Aggteleki Nemzeti Park felügyelete alá tartozik. A Park szakmai tevékenységét ellentmondásosan ítélik meg. Jelentıs szemléletbeli különbségek vannak a terület kezelését illetıen. A lakosság esetenként a gyorsabb, könnyebb jövedelemtermelı megoldásokat keresi, a szigorúbb, nehezebb szakmai elıírásokkal szemben. Gazdaság A természeti, domborzati viszonyok a mezıgazdasági mővelés számára kedvezıek. Fıleg az erdı dominál, de rétek és szántóföldek is megtalálhatók a település határában. Valaha szılıt is termelek. Ma már a szılımővelésnek nyoma sincs, a lakosság az erdımővelés mellett döntıen a mezıgazdaságból élt. A szántóföldek nagy részén búzát, kukoricát, cukorrépát termeltek. Ma sok a parlagon hagyott föld, az elvadult gyümölcsös. Az állattartásnak kedvezı feltételei vannak. A lakosság fıleg az iparban és a bányászatban dolgozott. A településen ipari jellegő tevékenység nincs, két szolgáltató, egy mezıgazdasági társas-, és három egyéni vállalkozás mőködik a községben. HELYZETELEMZÉS GALYASÁGI MIKRO-TÉRSÉG Önkormányzat jellemzıi Az önkormányzat az egyetlen mőködı intézmény a faluban, 6 fıt foglalkoztat. A településen napközi otthonos óvoda és iskola nem mőködik, háziorvosi rendelı sincs. A forráshiánnyal küzdı önkormányzat önerı hiányában csak kisösszegő állami támogatásokra tud pályázni óta öt alakalommal pályázott megyei, illetve országos támogatásra. Legfıbb megoldandó problémái közé tartozik a gázszolgáltatás kiépítése, a falukép javítása, a közszolgáltatások fejlesztése. Az önkormányzati funkciók ellátásának fontos eszköze a falugondnoki autó, ez biztosítja a napi munkakapcsolatot a környezettel. Az önkormányzat tagja a Galyasági Település-szövetségnek. Humán erıforrás állapota A lakosság száma 80 fı. Iskoláskorú, vagy annál fiatalabb 10 fı, a munkaképes korúak és a nyugdíjasok száma egyaránt fı. 15 év alatt 7 gyermek született. A fiatalok, a tehetısebbek elvándoroltak. -23-

24 Nem fejezte be az általános iskolát 3 fı, 59 fınek alapfokú végzettsége van, ebbıl 35-en polgári iskolába jártak. Középfokú végzettsége 9, felsıfokú 1 fınek van. Helyben 6 fı dolgozik, 12 fı más településre jár el. Az önkormányzat 7 regisztrált, és 4 nem regisztrált munkanélkülit tart nyilván. A településen élık egészségi állapota rossz. A lélekszám folyamatosan csökken. A településen 38 család él, a lakóházak száma 56. Egy család a roma kisebbséghez tartozik, az össznépességhez viszonyított arányuk 16 %. Az üresen álló lakóépületek egy részét más településen, fıleg városban élık vásárolták meg hétvégi, üdülı házaknak. Állandó lakosnak nem jelentkeznek be, ezért velük nem lehet sem rendszeres gazdasági, sem közéleti szereplıként számolni. Infrastruktúra A településen a villany 100 %-os, a vezetékes vízszolgáltatás és a szennyvízhálózat 25 %-os. Gázszolgáltatás még nincs. A telefonhálózatba az önkormányzaton kívül 32 lakás van bekapcsolva, és van egy nyilvános fülke is a faluban. Napi 12 buszjárat biztosítja az összeköttetést a környékbeli településekkel. A faluban 9 személygépkocsi van. HELYZETELEMZÉS GALYASÁGI MIKRO-TÉRSÉG Idegenforgalom, turizmus A község református temploma mőemlék jellegő, temetıjében faragott kopjafás síremlékek találhatók. Látnivalók még a keresztcsőrök, lakóházak, múlt századi eszközök. A település és környéke kedvezı terep a rekreáció, turizmus számára. Az utóbbi idıben ezt a lehetıséget kihasználva több városlakó vette meg a település megüresedı házait, hétvégéit, szabadságát töltve itt. A megüresedett házak egy részét vendégházakká alakítják át, a falusi turizmust kedvelık számára. A falusi vendéglátás férıhelyeinek száma 10, panziós férıhelyek száma

25 SWOT elemzés Erısségek Természeti szépség Védett, különleges növény és állatvilág Viszonylag szennyezetlen környezet Távolság a zajos, szennyezett területektıl Rekreációs pihenési lehetıségek Vendégfogadó készség A helyben lakók erıs kötıdése a faluhoz A településszövetség segítsége Az Aggteleki Nemzeti Park hatása Lehetıségek Idegenforgalmi fogadóképesség bıvítése Községi szolgáltatás színvonalának emelése Infrastruktúra fejlesztése: gáz, Utak rendbetétele Erdı- és mezıgazdálkodási munkahelyteremtés Biogazdálkodás A lakosság csökkenésének megállítása Gyengeségek A lakosság elöregedése Forráshiány Kevés munkalehetıség Alacsony szolgáltatási színvonal Gázszolgáltatás hiánya Rossz közlekedési feltételek Gyenge helyi természetvédelem Információ-hiány Veszélyek Pályázati önerı hiánya A lakosság elszegényedése Fiatalok elvándorlása Csökkenı népesség Az Aggteleki Nemzeti Parkkal való együttmőködés alacsony foka HELYZETELEMZÉS GALYASÁGI MIKRO-TÉRSÉG -25-

26 1.2. Jósvafı Alapadatok Terület: 2153 ha Lakosság: 339 fı Polgármester: Garan Béla Körjegyzı: Nahaj Ferenc Fekvése, megközelíthetısége HELYZETELEMZÉS GALYASÁGI MIKRO-TÉRSÉG A 27-es útról nyugatra, a Jósva patak festıi völgyében, hegyek között fekszik. Autóbusszal, vagy személygépkocsival közelíthetı meg. Szomszédos települései Színpetri és Aggtelek. A kistérség központjához 40 kilométer távolságra van, de a napi kapcsolatban sokkal fontosabb szerepet tölt be Aggtelek. Története A község történetileg Torna, majd Abaúj-Torna Vármegyéhez, 1950-tıl Borsod-Abaúj- Zemplén Megyéhez tartozik. Középkori település, neve az elsı forrásban Ilsvafeu, amit a Baradla Alsó-barlangjából kifolyó Jósva patak eredésérıl kapott. A jósva, jolsva a szláv nyelvben égerrel benıtt területet jelent. A falu történelme során különbözı nemesi családok tulajdona. A falu lakossága az erdımővelés mellett gyümölcstermesztéssel, szılımőveléssel is foglalkozott, lisztmalmot is mőködtetett. A patak mellett lisztmalom, kendertörı malom és vashámor mőködött. Utóbbi a paraszti élet nélkülözhetetlen vas-eszközeit állította elı. A település idegenforgalmi vonzerejét hamar felfedezték, az 1800-as évek elején már vendégfogadó várta az idelátogatókat. Határának több mint fele erdı, a többi szántó, rét. A lakosság a XX. században is az erdıgazdálkodásból, a mezıgazdaságból és az idegenforgalomból élt. -26-

27 Természeti viszonyai, növény és élıvilága A település a Jósva völgyében fekszik. Éghajlata hővös, mérsékelten nedves. Az évi középhımérséklet 8,5 C fok, a csapadékmennyiség 80 és 710 mm között ingadozik. A település a karsztra jellemzıen gazdag barlangokban és vizekben. Itt találkozik a Kecsı és a Tohonya patak, melynek vize télen is langyos. A Komlósforrás a Béke barlangból ered Jellemzı a patakok nagy vízhozam-ingadozása. Jósvafın sok a barlang, bár nem mindegyik látogatható a kirándulók számára. Van köztük olyan is, amelyik még nincs teljesen feltárva, ilyen például a Kossuth barlang. A Baradla mellett itt van a Vass Imre-barlang és a Béke-barlang, melyben eredményesen gyógyíthatók a légúti, asztmás megbetegedések. HELYZETELEMZÉS GALYASÁGI MIKRO-TÉRSÉG Talaja a felszíni szennyezıdésekre érzékeny porózus mészköves és a rajta képzıdött törmelékes, gyenge termıképességő rendzina. Növényzetét a cseres, gyertyános tölgyesek, a sziklaerdı, sziklagyepek jellemzik, de számos védett növény is található a területen, mint a piros gólyaorr, a magyar bogáncs stb. Sok a védett állatfaj is a területen. (denevérek, rigók, baglyok, gyíkok, szöcskék, szalamandra, pockok, erdei cickány stb.) Gyógynövény, gomba, és vadgyümölcsök bıven teremnek a térségben. Környezeti viszonyai A környéken jelentısen szennyezı tevékenység nem folyt, ezért talaja és vizei nem szennyezettek. Ez azért kedvezı, mert a porózus mészkı szivacs módjára nyeli a vizet, és azzal együtt minden szennyezést. A felszín alatti karsztvíz készlet emiatt a fokozottan veszélyeztetett kategóriába tartozik. -27-

28 A Jósvafıre vezetı út forgalmi terhelése nem túl nagy, így a zaj és levegı szennyezettség nem számottevı. Legfıbb szennyezı forrás a kommunális hulladék, melynek elszállítása, kezelése már megoldott. A szennyvízhálózat kiépítése folyamatban van. A külterület az Aggteleki Nemzeti Park felügyelete alá tartozik. A Park szakmai tevékenységét ellentmondásosan ítélik meg. Jelentıs szemléletbeli különbségek vannak a terület kezelését illetıen. A lakosság esetenként a gyorsabb, könnyebb jövedelemtermelı megoldásokat keresi, a szigorúbb, nehezebb szakmai elıírásokkal szemben. Gazdaság A természeti, domborzati viszonyok a mezıgazdasági mővelés számára kedvezıtlenek, így fıleg az erdı dominál, de rétek és legelık is megtalálhatók a település határában. A lakosság azonban az utóbbi évtizedekben döntıen az eredı- és mezıgazdaságból, valamint az idegenforgalomból élt. A földek nagy része gyenge termıképességő. A háziipar elsorvadt, a nemzeti park területe nem alkalmas egyéni vállalkozások számára. A támogatással megvalósított erdıtelepítés, vagy a biogazdálkodás, állattenyésztés foglalkoztatást biztosítana. A településen kilenc társas vállalkozás, (ebbıl 8 kereskedelmi egy szolgáltató), és öt egyéni, kereskedelmi vállalkozó mőködik. HELYZETELEMZÉS GALYASÁGI MIKRO-TÉRSÉG Önkormányzat jellemzıi Az önkormányzat mőködteti a napközi-otthonos óvodát. Intézményeiben összesen 8 fıt foglalkoztat. A forráshiánnyal küzdı önkormányzat önerı hiányában alig tud jelentıs állami támogatásokra pályázni. A 2000 óta beadott 18 pályázatból 10 támogatást nyert. Legfıbb megoldandó problémái közé tartozik a szennyvízhálózat kiépítése, a gerincvezeték kiépítése már megtörtént. A településen erıs civil (Jósvafıért Baráti Kör, népdalkör) szervezetek mőködnek. A településen mőködik az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága, mely a legnagyobb foglalkoztató a környéken, és a hatáskörébe tartozó területen a táj fenntartható megırzésének szakmai koordinátora. -28-

29 Az önkormányzati funkciók ellátásának fontos eszköze a falugondnoki autó, ez biztosítja a napi munkakapcsolatot a környezettel. A községben élı roma kisebbség aránya 5%. Humán erıforrás állapota A lakosság száma 339 fı, közülük 80 iskolaköteles, vagy annál fiatalabb. A munkaképes korú népesség száma 199 fı. Nyugdíjas korú 60 fı. A falu munkaképes korú lakójából helyben dolgozik 58 fı, más településre járnak dolgozni 28-an, 39 fı pedig máshonnan jár be. A településen 15 fı regisztrált és 4 fı nem regisztrált munkanélküli van nyilvántartva. Az iskoláskorúakkal együtt a lakosság közel fele eltartott. 142 család él a faluban, a lakóházak száma 167 fı, használaton kívüli ingatlanok száma 12. A lakosság száma ha lassan is, de csökken. Egyik oka a helybeliek nehéz lakáshoz jutása. A megüresedı házakat a helybelieknek magas áron idegenek vásárolják meg, így a fiatalok lehetıségek híján elvándorolnak. HELYZETELEMZÉS GALYASÁGI MIKRO-TÉRSÉG Nem fejezte be az alapfokú iskolát 12 fı, alapfokú végzettsége 298 fınek, középfokú 23 fınek van, 21 fı rendelkezik felsıfokú végzettséggel. A viszonylag magas arány a Nemzeti Park szakember-igényével magyarázható. A településen élı iskolások zöme Aggtelekre jár iskolába. Infrastruktúra A vezetékes vízellátás 90, villany- 100, gázellátás 50%-os, a szennyvíz gerincvezeték átadása megtörtént. A telefonhálózatba a közintézmények és a vállalkozások mellett 79 lakás van bekapcsolva. Naponta 24 buszjárat közlekedik, a faluban 75 személygépkocsi van. Idegenforgalom, turizmus A település és környéke kedvezı terep a rekreáció, turizmus számára. A református templom, a kopjafás emlékpark, a Baradla-galéria és a tájház tartozik a helyi nevezetességek közé. Országos idegenforgalmi jelentıségő a Baradla-barlang. A falusi vendéglátó helyek 15 fı fogadására alkalmasak. Itt van a vidék egyik szállodája is a Tengerszem Szálló, mely 44 fıt tud egyszerre fogadni. -29-

30 SWOT elemzés Erısségek Természeti szépség Védett, különleges növény és állatvilág Viszonylag szennyezetlen környezet Távolság a zajos, szennyezett területektıl Rekreációs pihenési lehetıségek A helyben lakók erıs kötıdése a faluhoz A településszövetség szerepe Az Aggteleki Nemzeti Park hatása Lehetıségek Szakmai képzés megteremtése, bıvítése Községi szolgáltatás színvonalának emelése Infrastruktúra fejlesztése: szennyvíz Erdı- és mezıgazdálkodási munkahelyteremtés Biogazdálkodás Közlekedési feltételek javítása Gyengeségek Tıkehiány Információ hiánya, lassúsága Alacsony szolgáltatási színvonal Szennyvízhálózat hiánya Rossz közlekedési feltételek Alacsony pályázási aktivitás Munkanélküliség Veszélyek Pályázati önerı hiánya A lakosság elszegényedése Szociális terhek fokozódása Az Aggteleki Nemzeti Parkkal való együttmőködés alacsony foka HELYZETELEMZÉS GALYASÁGI MIKRO-TÉRSÉG -30-

31 1.3. Szín Alapadatok Terület: 1810 ha Lakosság: 816 fı Polgármester: Ötvös Bálint Körjegyzı: Nagy Beáta Dóra Fekvése, megközelíthetısége A 27-es útról nyugatra, a Jósva patak völgyében fekszik. Autóbusszal, vagy személygépkocsival közelíthetı meg. Szomszédos települései Színpetri és Jósvafı. A kistérség központjához 35 kilométer távolságra van, de a napi kapcsolatban sokkal fontosabb szerepet tölt be Bódvaszilas vagy Perkupa, ahova rendszeres buszjárat van. HELYZETELEMZÉS GALYASÁGI MIKRO-TÉRSÉG Története A község történetileg Torna, majd Abaúj-Torna Vármegyéhez, 1950-tıl Borsod-Abaúj- Zemplén Megyéhez tartozik. Középkori település, neve az elsı forrásban Zeyn, késıbb hol Szín, hol Szén alakban fordul elı. Jelentése a mai napig használatos gazdasági épületre utal. A XI-XII. században a királyi erdıuralom része, majd különbözı nemesi családok tulajdona. A falu lakossága az erdımővelés mellett elsısorban szılımőveléssel foglalkoztak. A szılıfürt a mai napig a település címerében van. A településen vízimalom is mőködött. Határának több mint fele erdı, a többi szántó, rét. A lakosság a XX. században is az erdıgazdálkodásból és a mezıgazdaságból élt. Természeti viszonyai, növény és élıvilága A település a Jósva völgyében fekszik. Éghajlata hővös, mérsékelten nedves. Az évi középhımérséklet 8,5 C fok, a csapadékmennyiség 80 és 710 mm között ingadozik. Jellemzı a patakok nagy vízhozam ingadozása. -31-

32 Talaja a felszíni szennyezıdésekre érzékeny porózus mészköves és a rajta képzıdött törmelékes, gyenge termıképességő rendzina. Növényzetét a cseres, gyertyános tölgyesek, a sziklaerdı, sziklagyepek jellemzik, de számos védett növény is található a területen, mint a piros gólyaorr, a magyar bogáncs stb. Sok a védett állatfaj is a területen (denevérek, rigók, baglyok, gyíkok, szöcskék, szalamandra, pockok, erdei cickány stb.). Gyógynövény, gomba, és vadgyümölcsök bıven teremnek a térségben. Környezeti viszonyai A környéken jelentısen szennyezı tevékenység nem folyt, ezért talaja és vizei nem szennyezettek. Ez azért kedvezı, mert a porózus mészkı szivacs módjára nyeli a vizet, és azzal együtt minden szennyezést. A felszín alatti karsztvíz készlet miatt a fokozottan veszélyeztetett kategóriába tartozik. A Jósvafıre vezetı út forgalmi terhelése nem túl nagy, így a zaj és levegı szennyezettség nem számottevı. Legfıbb szennyezı forrás a kommunális hulladék, melynek elszállítása, kezelése már megoldott. A szennyvízhálózat kiépítése folyamatban van. A külterület az Aggteleki Nemzeti Park felügyelete alá tartozik. A Park szakmai tevékenységét ellentmondásosan ítélik meg. Jelentıs szemléletbeli különbségek vannak a terület kezelését illetıen. A lakosság esetenként a gyorsabb, könnyebb jövedelemtermelı megoldásokat keresi, a szigorúbb, nehezebb szakmai elıírásokkal szemben. HELYZETELEMZÉS GALYASÁGI MIKRO-TÉRSÉG Gazdaság A természeti, domborzati viszonyok a mezıgazdasági mővelés számára kedvezıtlenek, így fıleg az erdı dominál, de rétek és legelık is megtalálhatók a település határában. A lakosság azonban az utóbbi évtizedekben döntıen a mezıgazdaságból élt. A földek nagy része gyenge termıképességő. A háziipar elsorvadt, a nemzeti park területe nem alkalmas egyéni vállalkozások számára. A támogatással megvalósított erdıtelepítés, vagy a biogazdálkodás, állattenyésztés foglalkoztatást biztosítana. A településen két társas vállalkozás, és nyolc egyéni vállalkozó (4 szolgáltató és 4 mezıgazdasági) mőködik. -32-

33 Önkormányzat jellemzıi Az önkormányzat mőködteti a háziorvosi szolgálatot, az óvodát, az iskolát. Intézményeiben és a Körjegyzıi Hivatalban összesen 53 fıt foglalkoztat. A forráshiánnyal küzdı önkormányzat önerı hiányában alig tud állami támogatásokra pályázni óta 4 TEKI és 2 céltámogatást nyertek el. Legfıbb megoldandó problémái közé tartozik a szennyvízhálózat kiépítése. Az önkormányzati funkciók ellátásának fontos eszköze a falugondnoki autó, ez biztosítja a napi munkakapcsolatot a környezettel. A községben élı roma kisebbség aránya az évi 44%-ról, 2005-re 65%-ra nıtt, ami foglalkoztatási és szociális terhet ró az önkormányzatra. Humán erıforrás állapota HELYZETELEMZÉS GALYASÁGI MIKRO-TÉRSÉG A lakosság száma 816 fı, közülük 326 iskolaköteles, vagy annál fiatalabb. A munkaképes korú népesség száma 606 fı. Nyugdíjas korú 91 fı. A falu munkaképes korú lakójából helyben dolgozik 26 fı, más településre 38 fı jár dolgozni, 27 fı pedig máshonnan jár be. A településen 170 fı regisztrált és 3 nem regisztrált munkanélküli van nyilvántartva. Az iskoláskorúakkal együtt a lakosság valamivel több mint 61 %-a eltartott. 280 család él a faluban, 240 lakóházban, használaton kívüli ingatlan 5 db van a faluban. A lakosság száma a többi galyasági településsel ellentétben nı. A gyarapodást kizárólag a cigány népesség produkálja. Nem fejezte be az alapfokú iskolát 150 fı, alapfokú végzettsége 606 fınek, középfokú 50 fınek van, 10 fı rendelkezik felsıfokú végzettséggel. A településen élık egészségi állapota rosszabb az átlagnál. Infrastruktúra A vezetékes víz-, villany-, gázellátás 100%-os, a szennyvíz gerincvezeték átadása megtörtént. A telefonhálózatba a közintézmények és a vállalkozások mellett 60 lakás, van bekapcsolva. Naponta 10 buszjárat közlekedik, a faluban 70 személygépkocsi van. -33-