Ökológiai ismeretek 1. modul: Az ökológia alapjai
|
|
- Klaudia Feketené
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Ökológiai ismeretek 1. modul: Az ökológia alapjai Az ökológia, mint elkülönült tudományterület viszonylag fiatal. Alig 150 év telt azóta, hogy Ernst Haeckel megalkotta az ökológia szót, hogy lehatárolja e résztudományt a biológiai tudományokon belül. Az ökológia és társtudományai azonban már ezt jóval megelőzően hosszú évszázadokon keresztül formálódtak. Az ókori és középkori természettudósok megfigyelték az állatok és növények csoportjainak egymáshoz való viszonyát, tömegességük változását és a környezetükhöz való viszonyát; következtetéseket vontak le, elméleteket állítottak fel. Ezek közül több ma is ha nem is változatlan formában fontos része ismereteinknek. Az Újkorban a nagy földrajzi felfedezések a biológiai ismeretek kibővülését is magával hozták, számos olyan új tudományterület született, amely megalapozta az ökológia tudományt, vagy később annak részévé vált. A Legújabb korban az emberi társadalom Földi életre tett hatásaként egyre inkább sürgető globális környezeti problémák hatalmas kihívások elé állították a modern ökológiát. Rövid tudománytörténeti áttekintés segítségével lehatároljuk az ökológiát, társ- és résztudományait. Definiáljuk az egyed feletti szerveződési szinteket és a tanulmányozásukhoz kapcsolódó legfontosabb fogalmakat. 1
2 1. lecke: Az ökológia fogalma, kialakulása Smaragdzöld szövőhangya kapható A smaragdzöld szövőhangyák (Oecophylla smaragdina) fészkeit az ókori Kínában piacokon árulták, mégpedig a citrusültetvényeken rovarkártevők elleni való biológiai védekezés céljából. Ragadozó szövőhangyákat napjainkban is sikeresen használnak Ázsia- és Afrikaszerte kókuszdió-, kakaó-, kávé-, citrus-, mangó- és eukaliptusz-ültetvényeken. Cél: Az emberiség történelmében rengeteg tudás mélyen gyökerezik. Ennek megismerése, újrahasznosítása minden tudomány fejlődésében alapvető fontosságú. Az élőlényekkel foglalkozó ökológia esetében pedig azért is különösen érdekes, mivel a régiek sokkal közelebb álltak a természethez, így az élővilággal kapcsolatos ismeretek sokkal inkább a hozzátartoztak mindennapjaikhoz, mint a mai jórészt mesterséges környezetben élő civilizált emberhez. A lecke célja, hogy a hallgató megismerje az ökológiai tudományok kialakulásának főbb lépéseit. Ismereteket szerezzen az ökológiai tudományokat megalapozó elméletekről, tudósokról és a tudományterület magyar vonatkozásairól. Legyen tisztában a szünbiológia, a szünfenobiológia és az ökológia fogalmával. Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes kiválasztani az ökológiát és társtudományait megalapozó tudományos elméletek (biológiai egyensúly, szuperorganizmus, evolúció) jellemzőit; párosítani az alábbi tudósokat hozzájuk köthető tudományos elméletekkel és eredményekkel: Linné, Malthus, Darwin, Haeckel, Lotka és Volterra, Hutchinson, valamint Juhász-Nagy Pál; pontosan megfogalmazni a szünbiológia, az ökológia és a szünfenobiológia tudományterületeket lehatároló alapkérdéseket és az azokon alapuló definícióikat; párosítani az ökológia és a szünfenobiológia tudományterületeket azok megállapításaival, eredményeivel. Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 60 percre lesz szüksége. Kulcsfogalmak biológiai egyensúly, szuperorganizmus elmélet, evolúció, szünbiológia, ökológia, szünfenobiológia. 2
3 1. Az ökológia története Tevékenység: Jegyzetfüzetébe gyűjtse ki az ökológiai tudományok történetében az ókorban és a középkorban felmerült elméleteket, megfigyeléseket és eredményeket! A felsorolás mellé írja oda a hozzájuk köthető kutatók nevét! Az emberiség már az ókorban tisztában volt bizonyos ökológiainak mondható ismeretekkel. Egyiptomi hieroglifák tudósítanak datolyapálmák megporzását végző munkásokról. A kínaiak biológiai védekezésre használtak hangyákat. Az ókori filozófiákban megtaláljuk azt a gondolatot, hogy az összetett élőlényegyüttesek (pl. erdők) többek, mint részeik összessége, mintegy óriási szervezetet alkotva - ez a szuperorganizmus elmélet alapgondolata. Ez az elgondolás a kínai taoizmusban, a görög filozófiában is jelen van, később a történelem folyamán többször újra felmerül. Az ókori görög tudósok felvetettek több olyan elméletet, amelyeket ma kifejezetten ökológiainak tartunk. Ilyen például a biológiai egyensúly (balance of nature) elmélete, ami már Hérodotosz és Theophrasztosz írásaiban is fellelhető, választ adva arra a kérdésre, hogy miért nem szaporodnak túl a zsákmányállatok. Empedoklész teóriája, mely szerint az állatok véletlenszerűen összerakott alkatrészekből jöttek létre, és a be nem vált formák kihaltak, ami a természetes szelekció elméletére emlékeztet. Bár a hellenisztikus kor és a római kultúra nem járult hozzá jelentősen az ökológiát előkészítő ismeretek bővítéséhez, vitathatatlan érdeme viszont a görög műveltség megtartása fordítások és kivonatok készítésével. Fontos azonban megjegyezni, hogy a rómaiak fenntarthatatlan természeti erőforrásokkal való gazdálkodása, erdőirtása kétségtelenül hozzájárult a Római Birodalom bukásához. A Krisztus utáni első századokat követően a tudományok virágzása az arab világban éledt újjá. Az arab természettudósok a birodalom hatalmas kiterjedését kihasználva rengeteg földrajzi, biogeográfiai megfigyelést gyűjtöttek össze, melyhez fogható ismeretszerzés a nyugati tudományban csak a nagy felfedezések korát követően történt. Több természettudományos enciklopédia maradt ránk ebből a korból, közöttük Al Biruni India című elsősorban földrajzi témájú könyve foglalkozik a fajok terjedésével és az egyedszám korlátlan növekedésének kérdésével is. A természetrajz (natural history), az élő és élettelen természetet tanulmányozó átfogó tudomány, csak az újkor második felében darabolódott a mai természettudományokra. Művelői már a középkorban a természet formagazdagságának számbavétele, az élet megannyi csodálatos jelenségének megfigyelése és megfejtése közben számos ökológiai szempontból is érdekes megfigyelést tettek. Az újkor hajnalán kezdődő nagy földrajzi felfedezések hatalmas lendületet adtak a természetrajz fejlődésének. Tevékenység: Jegyzetfüzetébe gyűjtse ki az ökológiai tudományok újkori történetében felmerült elméleteket, megfigyeléseket és eredményeket! A felsorolás mellé írja oda a hozzájuk köthető kutatók nevét! A fajok leírása, rendszerezése szükséges alapja volt az ökológiai kérdések (miért, hogyan) felvetésének. Linnét nemcsak a fajokat megkülönböztető kettős nevezéktan meghonosítójaként és a növényföldrajz atyjaként tiszteljük, de az ökológiai tudományok egyik előfutárának is tartjuk. A biológiai egyensúlyt "természet ökonómiája" elméletében fejtegette. A leltárba vételükön túllépve a fajokra egyre inkább úgy tekintettek, mint fizikai környezetük által meghatározott, közösségekben élő szervezetek. Réamur, francia természettudós, 6 kötetes rovartanában bemutatja a hőmérséklet hatását a rovarok 3
4 fejlődésére, beszámol rovarok élősködőiről és taglalja a rovarok viselkedését (etológia). Humboldt, a növényföldrajz másik atyja, megfigyeléseit mérésekkel és számításokkal egészítette ki. Erre alapozva különített el növényközösségeket (asszociációk), és határozta meg a magashegységi övezetességet (1. ábra). 1. ábra Humboldt ábrája az Andok egyik hegységének magashegységi övezeteiről, a jellemző növények megjelölésével. (Humboldt és Bonpland 1807 In Egerton 2009) Az élőlények mennyiségének okait keresve a XVI-XVIII. században kibontakozott a demográfia és a populációdinamika tudomány. John Graunt statisztikai értekezésében halálozási adatokat felhasználva a népesség változását jellemző valószínűségeket számolt, élettáblákat írt fel. A szintén angol Thomas Malthus leírta, hogy az emberiség korlátozás nélkül exponenciálisan növekszik és felismerte, hogy hosszú távon ez élelmezési problémákhoz vezet. Az ökológia előtörténetének egyik legfontosabb folyamata annak megértése volt, hogy a fajok nem állandóak, hanem elterjedésük közben maguk is változnak a környezeti feltételekhez alkalmazkodva. A fajok kihalásának és keletkezésének mechanizmusa; az evolúció léte és mikéntje az ökológia alapkövének tekinthető. A részben már felvetett elméleteket saját megfigyeléseire alapozvacharles Darwin (2. ábra) foglalta egységes koncepcióba. A természetes szelekció elméletével magyarázattal szolgált az evolúció működésére, és kiemelt hangsúlyt adott a versengésnek, ami szintén nagy hatással volt az ökológia további fejlődésére. 2. ábra Charles Darwin (Seward 1909 In Egerton 2011) Ernst Haeckel (3. ábra) Darwin lelkes követőjeként felismerte, hogy a zoológia tudományt további tudományterületekre érdemes osztani, ebbéli igyekeztében alkotta meg az ökológia kifejezést. Megpróbálta az egyedek egymás közötti és környezetükkel való kapcsolatukkal foglalkozó tudományokat elkülöníteni az egyedeken belül vizsgálódó biológiától (anatómia, fiziológia stb.). Az ökológia tudományterület definiálása azonban még évtizedekig problémás volt, főként azért, mert altudományai sokáig egymástól függetlenül fejlődtek. 3. ábra Ernst Haeckel ceyloni útján (Schmidt 1934 In Egerton 2013); Családfa Haeckel könyvéből, amely a történelemben először ábrázolta az élőlények közös származását (Haeckel 1866 In Egerton 2013) A XIX. század végére a közösségek szerkezete került a vizsgálódás központjába. Lassan körvonalazódtak az ökológiában ma is használt fogalmak és kifejezések, amelyeket e tantárgy keretében későbbi leckékben részletesebben tárgyalunk. Itt nem magyarázzuk ezeket a kifejezéseket, csupán elhelyezzük azokat a történelem folyamában. 4
5 Tevékenység: Keresse meg az ökológiai tudományok XIX-XX. századi történetében Lotka és Volterra, Hutchinson valamint Juhász-Nagy Pál munkásságát, jegyzetfüzetébe írja le, milyen eredmények köthetők személyükhöz! Karl Möbius az osztrigatelepeket jellemezve alkotta meg a biocönózis kifejezést, bemutatva, hogy a növények és az állatok egy biotikus közösséget alkotnak. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az emberi zavarás megváltoztatja ezt a közösséget, ami fajok kihalásához is vezethet. Nem sokkal később Alfred Forbes tavi közösségeket vizsgálva jutott el a modern, táplálékláncokon alapuló ökoszisztéma fogalmáig. A jórész német hagyományokon nyugvó növényfiziológia és növényföldrajz fejlődése vezetett el az autökológiához (ami az egyedek, populációk környezetükhöz való viszonyait vizsgálja), míg a szünökológiában (közösségek ökológiája) elsősorban amerikai kutatók értek el eredményeket a XIX és XX. század fordulóján. Clements a növényközösségeket, mint szuperorganizmusokat vizsgálva kidolgozta az első átfogó szukcesszió-elméletet. Gleason elméletében a növényközösségek egyediek és kialakulásukban a véletlen folyamatok szerepét hangsúlyozta. Alfred Lotka és Vito Volterra az első világháború után egymástól függetlenül írták fel a később róluk elnevezett ragadozó-zsákmány modelljüket. Matematikusként új nézőpontot vittek az ökológiai tudományokba, ami hozzájárult az elméleti ökológia kialakulásához. A matematikai modellek ma is fontos eszközei a modern ökológiának. A limnológia, az állatökológia, a növényökológia és tengeri ökológia szinte függetlenül fejlődtek egészen az 1950-es évekig. Az ökoszisztéma fogalom felépítése a modern ökológia fontos lépése volt, amelyre alapozva a biológiai produkció és az anyagforgalom részletes felderítésében jelentős eredményeket értek el, elsősorban az IBP (International Biological Program) nagyszabású nemzetközi kutatóprogram keretein belül. A niche-koncepció felvetése és értelmezése után Hutchinson volt, aki precíz megfogalmazásával hozzájárult ahhoz, hogy a niche fogalom az ökológia sarokkövévé vált. Hutchinson sokrétű munkája, érdekes felvetései serkentőek voltak az ökológia több, később kialakuló részterületének fejlődésében (elméleti ökológia, evolúciós ökológia ). Az elmúlt száz évben komoly eredmények születtek a viselkedésökológia, a populációdinamika és az ökológiai módszerek terén. Az ökológia és a tágabb szünbiológia hazai kialakulása növényökológiai vonalon kezdődött: (Soó Rezső), az állatközösségek kutatása jóval később indult (Balogh János). Az ökológia fogalomrendszerének tisztázásában meghatározó szerepe volt Juhász Nagy Pál munkásságának. Az ő egyedi megközelítései, kutatási módszerei meghatározták a hazai ökológia fejlődését. Tevékenység: Vesse össze a XIX XX. századról füzetébe kigyűjtött adatokat az 1.1. táblázattal! 1.1. táblázat Néhány, az ökológia történetében fontos szerepet játszó tudós eredményei Időszak Természettudós Tevékenység Carolus Linnaeus (Linné) svéd természettudós, a növényföldrajz atyja, az ökológiai tudományok egyik előfutára, a kettős nevezéktan meghonosítója, a "természet ökonómiája" elmélet kidolgozója Thomas Robert Malthus angol lelkész, demográfus, tanulmány a 5
6 népesedés elvéről - exponenciális növekedés és következményei Charles Robert Darwin angol természettudós, természetes szelekción alapuló evolúció elmélete, versengés szerepe az evolúcióban Ernst Haeckel német zoológus, Darwin követője, az ökológia szó megalkotója Alfred J. Lotka ( ) amerikai statisztikus Vito Volterra ( ) olasz matematikus, fizikus ragadozó-zsákmány modell, matematika célzott alkalmazása az ökológiában George Evelin Hutchinson angol-amerikai zoológus, az ökológia niche koncepció megfogalmazója Juhász-Nagy Pál magyar ökológus, botanikus; a szünbiológia és az ökológia tudomány és alapkérdéseinek egzakt meghatározása 2. Az ökológia fogalma Az ökológia szót Ernst Haeckel alkotta a görög oikosz (ház, lakás) és logosz (szó, beszéd, tan, tudomány) szavakból. Nincs még egy tudomány, aminek ilyen sok és ennyire különböző definíciója látott volna napvilágot. Maga Haeckel is több meghatározást adott; ezekben megjelenik az ökológia fiziológiától való elhatárolása (Haeckel 1866a), az élőlények és az azokat körülvevő külvilág viszonyával foglakozó tudomány (Haeckel 1866b), valamint a Linné-féle természet ökonómiája, összekapcsolva a fajok közötti komplex összefüggésekkel, amit Darwin a létért való küzdelem feltételeinek nevezett (Haeckel 1870). Később az állatökológusok inkább az élőlények elterjedési mintázatait, a növényökológusok a közösségek szerkezetét és mechanizmusait hangsúlyozták definícióikban. Az ökológia-tudomány meghatározása ma sem egyszerű feladat. Az angolszász ecology jóval bővebb tudományt takar, mint a magyar ökológia (vagy a német Ökologie); leginkább a hazai szakirodalomban használt szünbiológiával egyezik meg. Tevékenység: Jegyezze meg a szünbiológia, a szünfenobiológia és az ökológia fogalmát! Az ökológiai fogalmakat következetesen Juhász Nagy Pál (1984, 1986) definiálta, aki nem a környezet nehezen megfogható fogalmából indult ki, hanem az ökológia tárgyának, feladatának precíz meghatározásából, amelyet a tudomány lényegére rávilágító alapkérdés megfogalmazásával ért el. A meghatározás lépéseiként lehatárolta a világ azon részét, amivel foglalkozunk: a földön valaha élt, és ma élő élőlények összessége. Ennek valamiféle részhalmazait csoportjait, populációit, közösségeit vagy más egyed feletti szerveződési szintjeit vizsgáljuk. Megfogalmazta az élőlények véletlenszerű elhelyezkedését állító centrális hipotézist: "Bárhol, bármikor, bármilyen élőlény(csoport) bármilyen mennyiségben megtalálható. Triviális, hogy ez az állítás hamis, az azonban messze nem nyilvánvaló, hogy (1) mikor, hol, milyen mértékben és (2) miért. Ezek megválaszolásában jelölte meg a szünbiológia feladatát Juhász Nagy Pál. A két kérdéscsoport elválasztásával pedig a szünbiológia két részterületét: 6
7 (1) a szünfenobiológiát és (2) az ökológiát határolta el. A szünfenobiológia tehát az élő természetben megfigyelhető jelenségek leírásával foglalkozik: milyen élőlény, hol, mikor, milyen mennyiségben él (4. ábra). Ide tartozik például a leíró biogeográfia, a klasszikus cönológia, a florisztika és a faunisztika. Az ökológia viszont a kényszerfeltételeket (miérteket) vizsgálja; oknyomozó, tényfeltáró tudomány (5. ábra), ezért nem is állhat meg önmagában, a szünfenobiológia eredményeire támaszkodik. Példa - A nagy panda Tevékenység: Figyelje meg a 4. és 5. ábrát! Hasonlítsa össze, milyen típusú ismeretet közvetítenek! Határozza meg, hogy ezek az ismeretek a szünbiológia melyik résztudományához köthetők! 4. ábra A kispanda elterjedési területe 5. ábra A kis panda helye a táplálékhálózatban Juhász-Nagy Pál nyomán a szünbiológiát az egyed feletti szerveződési szinteken vizsgálódó biológiai tudományként definiálhatjuk. Két résztudománya közül a szünfenobiológia az egyed feletti szerveződés jelenségeit kutató tudomány. Az ökológia pedig olyan szünbiológiai tudomány, amely azt vizsgálja, hogy a növények, állatok és mikroorganizmusok egyed feletti szerveződési szintjeire milyen kényszerfeltételek hatnak, és hogy e feltételek (beleértve az emberi hatásokat is), hogyan határozzák meg a térbeli eloszlásukat, viselkedésüket, működésüket. A modern ökológia-tudomány három fő célja (Krebs 2006) (1) a természet működésének megértése, (2) annak megértése, hogyan befolyásolja az emberiség a természetet, és (3) olyan módszereket találjon, amelyek enyhítik mind a természeti, mind az emberi tevékenységekből eredő problémákat. Az ökológia részterületei többféle szempont szerint különíthetők el. A vizsgálatok középpontjában álló élőlény szerint beszélhetünk növény-, állat-, humán-, mikrobiális ökológiáról. A tanulmányozott élettér típusa szerinti tudományterültetek a tengeri, az édesvízi, a talaj- és a városökológia. A különböző vizsgálati léptékekhez rendelhetjük az azon a szinten vizsgálódó ágakat: pl. Mikrokozmosz: kísérletes ökológia Lokális: populáció-ökológia, közösségi ökológia, Táj: tájökológia, Regionális: ökológiai biogeográfia, makroökológia; Globális: globális ökológia 7
8 Az ökológia alkalmazott területei például az agrár-, az erdészeti-, a radioökológia és az ökotoxikológia. Diszciplínákon átívelő határtudományok a természetvédelmi ökológia, a paleoökológia, a viselkedésökológia, a genetikai ökológia és ökológiai gazdaságtan. Önellenőrző kérdések 1. Melyik elméletre jellemzőek az alábbi megállapítások? A: biológiai egyensúly B: szuperorganizmus C: evolúció az erdő "élőlénynek" tekinthető: B elgondolása a kínai taoizmusban is fellelhető: B Linné természet ökonomiája elnevezéssel illeti: A a fajok idővel megváltoznak: C a természetes szelekcióval valósul meg: C Darwin foglalta egységes koncepcióba: C 2. Párosítsa a tudósokat a hozzájuk köthető tudományos elméletekkel és eredményekkel! Linné Malthus Darwin Haeckel kettős nevezéktan exponenciális növekedés modellje evolúció elmélete ökológia kifejezés megalkotása Lotka és Volterra ragadozó-zsákmány modell Hutchinson ökolgiai niche Juhász Nagy Pál szünbiológia 3. Írja le a szünbiológia definícóját! A szünbiológia az egyed feletti szerveződési szinteken vizsgálódó biológiai tudomány. 4. Definiálja az szünfenobiológia fogalmát! A szünfenobiológia az egyed feletti szerveződés jelenségeit kutató tudomány. 5. Fogalmazza meg az ökológia definícióját! 8
9 Az ökológia olyan szünbiológiai tudomány, amely azt vizsgálja, hogy a növények, állatok és mikroorganizmusok egyed feletti szerveződési szintjeire milyen kényszerfeltételek hatnak, és hogy e feltételek (beleértve az emberi hatásokat is), hogyan határozzák meg a térbeli eloszlásukat, viselkedésüket, működésüket. Figyeljen rá, hogy az alábbi kifejezések szerepeljenek a definícióban: szünbiológiai tudomány, egyed feletti szerveződés, kényszerfeltételek (vagy meghatározó tényezők) 6. Párosítsa a képeket a tudományágakkal! Szünfenobiológia Ökológia 7. Párosítsa a tudományos megállapításokat a tudományágakkal! Szünfenobiológia Ökológia A pilisi len csak a Pilis hegységben él. szünfenobiológia Az erszényesek azért nem fordulnak elő az Óvilágban, mert a méhlepényes emlősök kiszorították őket. ökológia A túzok faj teljes egyedszáma napjainkban kb re tehető, ebből 1500 Magyarország területén él. szünfenobiológia A Grand Canyon két partján élő mókusok ma már külön fajba tartoznak, mert a mély folyóvölgy áthidalhatlan gátat jelent számukra, ami több ezer éve akadályozza egyedeiket az egymás közötti szaporodásban. ökológia 8. Párosítsa a tudományos megállapításokat bemutató ábrákat a tudományágakkal! A Wallace tarsier (Tarsius wallacei) elterjedési területe szünfenobiológia ÁBRA ÁBRA 9
Az ökológia története
Az ökológia története Ókori természetszemlélet Ókori kelet (keleti vallások) Biblia Arisztotelész: Historia Animalium, Theophrastos XVI XVII. XVII. sz. demográfia N. Machiavelli (1526), J. Graunt (1662),
RészletesebbenBevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András
Vizsgakövetelmények Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát. Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések
RészletesebbenAz Állatökológia tárgya
Információk Szentesi Árpád, egyetemi docens 1. Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék 7.727. sz. szoba 8758. sz. tel. mellék e-mail: szentesi@elte.hu 2. MTA Növényvédelmi Kutatóintézete Állattani Osztály
RészletesebbenAz ökológia alapjai. Az ökológia tárgya, vizsgálati szintjei, skálázási problémák
Az ökológia alapjai Az ökológia tárgya, vizsgálati szintjei, skálázási problémák Az ökológia 10 szabálya Az ökológia tudomány Az ökológia csak az evolúció fényében érthető meg Semmi sem történik a faj
RészletesebbenA FÖLD egyetlen ökológiai rendszer
A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer Az ökológia fogalma, korszerű értelmezése (tudomány, életmódot meghatározó szemlélet, politikum). Az ökológia és a környezettudomány viszonya, kapcsolata. Szupraindividuális
RészletesebbenÖKOLÓGIA FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
ÖKOLÓGIA FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2019 TARTALOMJEGYZÉK 1. Tantárgyleírás
RészletesebbenAz ókorban és a korábbi korokban is kellett lennie valamilyen rendszernek, legalábbis az adott korban élő emberek számára fontosabb növényeket
Az ókorban és a korábbi korokban is kellett lennie valamilyen rendszernek, legalábbis az adott korban élő emberek számára fontosabb növényeket állatokat illetően. ( ehető, nem ehető) Platon (ca. 427-347
RészletesebbenPOPULÁCIÓBIOLÓGIA I. Alapok. Miért nincsen minden élőlény mindenhol jelen minden időpillanatban?
POPULÁCIÓBIOLÓGIA 1. Bevezetés az ökológiába. 2. Niche, életfeltételek, források 3. Demográfiai alapok. Populációdinamika I. 4. Populációdinamika II. 5. Populációdinamika III. Populációk térben 6. Elemi
RészletesebbenEtológia. a viselkedés biológiája. Barta Zoltán.
Etológia a viselkedés biológiája Barta Zoltán zbarta@delfin.unideb.hu Interdiszciplináris és komplex megközelítésű tananyag fejlesztés a természettudományi képzési terület alapszakjaihoz Debrecen 2010.
RészletesebbenTELEPÜLÉSÖKOLÓGIA. 1. előadás
TELEPÜLÉSÖKOLÓGIA 1. előadás TUDNIVALÓK, KÖVETELMÉNYRENDSZER Előadó: Dr. Angyal Zsuzsanna, tanársegéd anzsu7@hotmail.com Időpont: hétfő 8-10 óra között Helyszín: D.0.311. Követelményrendszer az előadás
RészletesebbenÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév
ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév Oktatók Herczeg Gábor ÁRT (egy. adjunktus, D-7. em. 729. szoba, t:8760) Hegyi Gergely ÁRT (egy. adjunktus, D-7. em. 712. szoba, t:8756) Kalapos
RészletesebbenVÁLASZTHATÓ TANTÁRGY 3 kredit, 90 óra, 1 félév 10 óra előadás 4 óra előadás 20 óra gyakorlat óra önálló munka 86 óra önálló munka
NAPPALI VÁLASZTHATÓ TANTÁRGY 3 kredit, 90 óra, 1 félév LEVELEZŐ 10 óra előadás 4 óra előadás 20 óra gyakorlat --- 60 óra önálló munka 86 óra önálló munka szemináriumi kiselőadás gyakorlati feladatok 2
RészletesebbenA Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN
A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN Egy kis ismétlés Nemzeti alaptanterv EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET (II.3.5) A, Alapelvek, célok Természettudományos
RészletesebbenÖKOLÓGIA OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS FÖLDRAJZTANÁR (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
ÖKOLÓGIA OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS FÖLDRAJZTANÁR (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2019 TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenTerületi statisztikai elemzések
Területi statisztikai elemzések KOTOSZ Balázs, SZTE, kotosz@eco.u-szeged.hu Módszertani dilemmák a statisztikában 2016. november 18. Budapest Apropó Miért különleges a területi adatok elemzése? A számításokhoz
RészletesebbenAz ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás
Az ökológia alapjai Diverzitás és stabilitás Diverzitás = sokféleség, változatosság a sokféleség kvantitatív megjelenítése biodiverzitás: a biológiai változatosság matematikai (kvantitatív) megjelenítése
RészletesebbenA ökológia tárgya és alapvető fogalmai, az ökológiai kutatások Krebs (1972): Haeckel (1866): Pianka (1983): Haeckel (1879): Entz (1907):
Ökológia alapjai Bevezetés az ökológiába A ökológia tárgya és alapvető fogalmai, az ökológiai kutatások Az ökológia meghatározása körül számos vita merült fel Az ember és bioszféra kapcsolatának tapasztalati
RészletesebbenA stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!
Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül
RészletesebbenÖkológia Balázs dr. Horváth Éva Veronika Pestiné dr. Rácz
Ökológia Balázs dr. Horváth Éva Veronika Pestiné dr. Rácz Ökológia Balázs dr. Horváth Éva Veronika Pestiné dr. Rácz Table of Contents 1. Az ökológia, mint tudományterület (Pestiné dr. Rácz Éva Veronika)...
RészletesebbenFizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.
Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is
RészletesebbenAz evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak.
Evolúció Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Latin eredetű szó, jelentése: kibontakozás Időben egymást
RészletesebbenSzIE Állatorvos-tudományi Kar Biológia mesterképzés mintatanterve bevezetve a 2012/2013. tanévben
SzIE Állatorvos-tudományi Kar Biológia mesterképzés mintatanterve bevezetve a 2012/2013. tanévben 1. A mesterképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása A képzési és kimeneti követelményeknek
RészletesebbenPopulációdinamika és modellezés. A populációk változása populációdinamika. A populáció meghatározása. Modellezés
Populációdinamika és modellezés Vadbiológia és ökológia Prof. Dr. Csányi Sándor A populáció meghatározása g Ökológia: saz egyed feletti (szupraindividuális) szervezôdés strukturális és funkcionális jelenségeinek
RészletesebbenHol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?
Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi
RészletesebbenBiológia egészségtan Általános iskola 7. osztály
Általános iskola 7. osztály A tanuló értse az éghajlati övezetek kialakulásának okait és a biomok összetételének összefüggéseit az adott térségre jellemző környezeti tényezőkkel. Ismerje a globális környezetkárosítás
RészletesebbenKritikai érzék és társadalmi felelősség
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány
RészletesebbenDr. Torma A., egyetemi adjunktus. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: Változtatva: - 1/39
KÖRNYEZETVÉDELEM 5. Előadás 2011.10.05. Dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: 13.09.2008. Változtatva: - 1/39 AZ ÖKOLÓGIA FOGALMA EREDETE
RészletesebbenEvolúció. Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet
Evolúció Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet Mi az evolúció? Egy folyamat: az élőlények tulajdonságainak változása a környezethez való alkalmazkodásra Egy
RészletesebbenBIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,
RészletesebbenA SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte
A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom
RészletesebbenPopuláció A populációk szerkezete
Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,
RészletesebbenA tudomány, mint rendszer
A tudomány, mint rendszer TEVÉKENYSÉGI EREDMÉNY- ISMERET- SZOCIOLÓGIAI INTÉZMÉNY- TEVÉKENYSÉGI Tervezett és SZOCIOLÓGIAI rendszerezett megismerési, alkalmazási és elôrelátási mozzanatok összessége. EREDMÉNY-
RészletesebbenAZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL
AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL/1. A fejlődni szó szerint annyit jelent, mint kibontani egy tekercset, vagyis olyan, mintha egy könyvet olvasnánk. A természetnek, mint könyvnek
RészletesebbenEvolúció. Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet
Evolúció Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet Mi az evolúció? Egy folyamat: az élőlények tulajdonságainak változása a környezethez való alkalmazkodásra Egy
RészletesebbenMatematika a középkorban ( )
Matematika a középkorban (476-1492) 1) A középkori matematika fejlődésének területei a) Kína b) India c) Iszlám d) Európa e) Magyarország 2) A klasszikus indiai matematika a) Korát meghazudtoló eredményei
RészletesebbenKÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI
KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,
RészletesebbenPedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék. Ökológia. Összeállította: Dávid János. főiskolai docens
Pedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék Ökológia Összeállította: Dávid János főiskolai docens ÖKOLÓGIAI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK biológiai rendszerek: az élő egyedek összessége és az élettelen környezet
RészletesebbenSzIE Állatorvos-tudományi Kar Biológia alapképzés mintatanterve
SzIE Állatorvos-tudományi Kar Biológia alapképzés mintatanterve bevezetve a 00/009. tanévben Minden szakirányon kötelező...... Informatika Biomatematika Kémia Összehasonlító növényszervezettan Összehasonlító
RészletesebbenEgy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az
Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 2. A környezetvédelem ökológiai alapjai 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Bármely faj bárhol, bármilyen mennyiségben megtalálható
RészletesebbenKatasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése
Katasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése Az Európai Unió LIFE programjának támogatásával, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és nemzetközi szervezete,
RészletesebbenJAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk
RészletesebbenHa bármi kérdés van, akkor engem elérhettek a en.
Ha bármi kérdés van, akkor engem elérhettek a kunadam@elte.hu e-mailen. 1 Tanszékünk fizikailag a biológus épület VII. emeletén van a Dunához közeli oldalon. A tanszéki honlap a plantsys.elte.hu (új, de
RészletesebbenSZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM közpészint 2013
Tatabányai Integrált Szakiskola Középiskola és Kollégium Cím: 2800 Tatabánya, Cseri u. 35. Telefon: +36 34 309 545 E-mail: ititkar@is-kola.hu Web: www.is-kola.hu Fax: +36 34 309 549 SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM
RészletesebbenTOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015
TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai
RészletesebbenKörnyezet és fejlődés 2017 Ellenőrző kérdések
Környezet és fejlődés 2017 Ellenőrző kérdések A növekedés határai 1. Mit értünk azon, hogy a Föld összetett anyagforgalmi rendszer? 2. Mely kérdésekre keresték a választ a Római Klub által megbízott kutatók,
Részletesebben11. évfolyam esti, levelező
11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt
RészletesebbenAGRÁR-ÖKOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag
TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 AGRÁR-ÖKOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag Előadó: Dr. Dávidházy Gábor ÖKOLÓGIA TÁRGYA ÉS FOGALMA Az ökológia (környezettan) az élet feltételeivel és az élő szervezetek
Részletesebben2013/2014.tanév TANMENET. a 11. osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához.
2013/2014.tanév TANMENET a 11. osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához. Összeállította: Ellenőrizte: Jóváhagyta:..... munkaközösség vezető igazgató Sopron, 2013. szeptember 01. Összeállította:
RészletesebbenÁllatorvos-tudományi Kar Évfolyam szintű heti órarend 2013/2014-s tanév, 2. félév Biológia BSc képzés: I. Évfolyam
Biológia BSc képzés: I. Évfolyam NÖVÉNYRENDSZERTAN NÖVÉNYRENDSZERTAN BIOMATEMATIKA HEFOP 2. KÉMIA ÁLLATSZERVEZETTAN ÁLLATSZERVEZETTAN BIOMATEMATIKA Előadás HEFOP 2. KÉMIA FÖLDTUDOMÁNYOK elmélet FIZIKA
RészletesebbenA FELFEDEZTETŐ TANULÁS ELEMEI EGY KONKRÉT MODUL AZ ÖVEGES PROFESSZOR KÍSÉRLETEI KERETÉBEN
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A FELFEDEZTETŐ TANULÁS ELEMEI EGY KONKRÉT MODUL AZ ÖVEGES PROFESSZOR KÍSÉRLETEI KERETÉBEN Tóth Enikő Debreceni Gönczy
Részletesebben1. A. 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit az Európai Unió országaiban!
Ismertesse a Föld helyét a Naprendszerben! 1. A Mutassa be bolygónk fı mozgásait, ismertesse ezek földrajzi következményeit! 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit
RészletesebbenTanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz
Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz Óraszám Cím 1. Áttekintés Megjegyzés 2. Az élet természete rendezettség, szerveződés szintek 3. Az élet természete anyagcsere, szaporodás,
RészletesebbenA PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE
A PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE AZ OAKEYLIFE PROJEKT BEMUTATÁSA KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Dr. Bárány Gábor erdőgazdálkodási osztályvezető, projektmenedzser KASZÓ-LIFE - Víz az Erdőkben
RészletesebbenElkészült a szakmai megvalósítás tervezett ütemterve, amely alapján a téglási iskolában megkezdődött a projekt ezen részének megvalósítása.
Foglalkozás tervezett időpontja 1. tanítási Időtartama Helyszíne, körülményei 1 óra A 11. számú interaktív táblás (TTSZK) 2. tan. 1 óra TTSZK Meteorológiai alapismeretek I 3. tan. 1 óra TTSZK Meteorológiai
RészletesebbenA vállalatok fenntartható működésének kulcsa
A vállalatok fenntartható működésének kulcsa Budapest, 2018.02.28. EOQ MNB Hat Szigma, Lean és Statisztika Szakbizottság Előadó: Nagy Tamás A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával a TÁMOP
RészletesebbenEtológia/BSc. Etológiai alapvetések: Történet és módszer. Miklósi Ádám Pongrácz Péter
Etológia/BSc Etológiai alapvetések: Történet és módszer Miklósi Ádám Pongrácz Péter 2018 KÖVETELMÉNY (!) - Előadások anyaga (ppt-pdf: honlapról) - Csányi Vilmos Etológia Számonkérés: - írásbeli vizsga
RészletesebbenA környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila
A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)
RészletesebbenTermészetes szelekció és adaptáció
Természetes szelekció és adaptáció Amiről szó lesz öröklődő és variábilis fenotípus természetes szelekció adaptáció evolúció 2. Természetes szelekció Miért fontos a természetes szelekció (TSZ)? 1. C.R.
Részletesebben9-12. OSZTÁLY BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat
9-1 OSZTÁLY BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat A gimnáziumban megvalósuló biológiatanítás célja, hogy az általános iskola 7 8. évfolyamán megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve a tanulókkal
RészletesebbenTÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme
RészletesebbenÉrettségi témakörök 2012/2013-as tanév
Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,
RészletesebbenMagyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium
Témakörök Biológia Osztályozó vizsgákhoz 2012/2013 9. Természettudományos Osztálya-kémia tagozat A növények életműködései Légzés és kiválasztás Gázcserenylások működése Növényi párologtatás vizsgálata
RészletesebbenTematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)
Tematika FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) 1. hét: Az emberiség őstörténete, az őskor művészete 2. hét: Az ókori Közel-Kelet 3. hét: Az ókori Egyiptom 4. hét: A minósziak
RészletesebbenA földrajztanítás alapjai 1.
A földrajztanítás alapjai 1. Összeállította: dr. Makádi Mariann TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT A földrajz szakmódszertan A földrajztanítás módszertanának
RészletesebbenAltruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?
Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed
RészletesebbenA környezetismeret könyvekr l
A környezetismeret könyvekr l Készítette: Demeter László El szó - Helyzetelemzés A mai közoktatás egyik akut problémája a természettudományos oktatás helyzete. Miközben a technikai civilizáció újabb és
Részletesebben2). Az embert mint kulturális konstrukciót az archaikus közösségek társas viszonyaihoz való alkalmazkodottság jellemzi
A csoporthoz tartozás kialakítására (csoport identitás, lojalitás, normakövetés) az ember erősen prediszponált 1). Az embert mint biológiai konstrukciót a többtízezer évvel ezelőtti viszonyokhoz való alkalmazkodottság
RészletesebbenAltruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?
Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 1 I. HALmAZOk 1. JELÖLÉSEk A halmaz fogalmát tulajdonságait gyakran használjuk a matematikában. A halmazt nem definiáljuk, ezt alapfogalomnak tekintjük. Ez nem szokatlan, hiszen
RészletesebbenA pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015
A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.
RészletesebbenA kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész
A kutya kiképzése Az alkalmazott etológia kérdései I. rész Tény: Az ember kb. i. e. 12000 évvel ezelőtt háziasította a kutyákat, az állatok közül vélhetőleg elsőként. - Mi hát az etológia? A tudomány szempontjából
RészletesebbenA növények természetrajza A növények okai 10, ill. 8 kötetben (9, ill. 6 maradt)
2 Theophrasztosz (Kr.e. 371-287) a Botanika atyja A növények természetrajza A növények okai 10, ill. 8 kötetben (9, ill. 6 maradt) Növények osztályozása: felhasználás, előforduás, méret, szaporodás. fák,
RészletesebbenBIOLÓGIA 9. évfolyam 1001
BIOLÓGIA 9. évfolyam 1001 BIOLÓGIA 9. évfolyam Heti óraszám:1 Évi óraszám: 37 óra Célok és feladatok Szakközépiskolában a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás, a gyakorlati készségfejlesztés
RészletesebbenEtológia/BSc. Etológiai alapvetések: Történet és módszer. Miklósi Ádám Pongrácz Péter
Etológia/BSc Etológiai alapvetések: Történet és módszer Miklósi Ádám Pongrácz Péter 2018 A félév tematikája alkalom Téma előadó 1 Bevezetés az etológia tudománya Pongrácz Péter 2 4 kérdés az etológiai
RészletesebbenA növényö yökológia ógia története
Ökológia I. A növényökológia története A növényökológia története Mottók:,,Csak az lehet tudományának mestere, aki tanulmányozta tudományának történetét. August Comte (1798 1857) Tudománytörténettel azok
RészletesebbenETOLÓGIA. A kommunikációs magatartásformák evolúciója - csalás, megtévesztés - Pongrácz Péter
ETOLÓGIA A kommunikációs magatartásformák evolúciója - csalás, megtévesztés - Pongrácz Péter Őszinteség? Manipuláció? Korai etológia ( információ-megosztás ) Egyértelmű, őszinte, kölcsönösen előnyös Evolúcióbiológia
RészletesebbenKözépkori matematika
Fizikatörténet Középkori matematika Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Bevezetés Láttuk korábban: A természettudomány forradalmát a középkor társadalmi, technikai és tudományos eredményei készítik
RészletesebbenTARTALOM A KUTYA VISELKEDÉSKUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETE ÉS ELMÉLETI ALAPVETÉSEI
TARTALOM Prológus: Comparare necesse est (Az eredeti angol kiadáshoz) 13 Elõszó a magyar kiadáshoz 17 1. fejezet A KUTYA VISELKEDÉSKUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETE ÉS ELMÉLETI ALAPVETÉSEI 1.1 Bevezetés 19 1.2 A behaviorizmustól
RészletesebbenA Riemann-Siegel zeta függvény kiugró értékeinek keresése. A matematikai egyik legnehezebb problémája, avagy a prímszámok misztériuma
A Riemann-Siegel zeta függvény kiugró értékeinek keresése A matematikai egyik legnehezebb problémája, avagy a prímszámok misztériuma 2013 A probléma fontossága és hatása a hétköznapi életre A prímszámok
RészletesebbenKérdések, feladatok: 1. Milyen tényezők járulhatnak a populációk génállományának megváltozásához?
III. BESZÁMOLÓ A populációk genetikai egyensúlya Az ideális populációra mely külső hatásoktól mentes a genetikai egyensúly jellemző. A reális populációkban folyamatos változás jellemző. Ennek következtében
RészletesebbenDobzhansky: In Biology nothing makes sense except in the light of Evolution.
Dobzhansky: In Biology nothing makes sense except in the light of Evolution. Az Evolúcióbiológia Története Molnár István im54@invitel.hu Mai témák 1. Mi az evolúció? 2. Hogyan alakult ki a mai evolúciós
RészletesebbenPannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett
Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.
RészletesebbenTANTÁRGYPROGRAM 2015/16. ŐSZI FÉLÉV
TANTÁRGYPROGRAM 2015/16. ŐSZI FÉLÉV A tantárgy neve: Közgazdasági Elmélettörténet/History of Economic Thought A tantárgy kódja: BMEGT30MN09 Heti tanóraszám (Előadás/Gyakorlat): 2/2 Tantárgy teljesítésértékelésének
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 2. A környezetvédelem ökológiai alapjai 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Az ökológia fogalma ecology = szünbiológia Szünbiológia
RészletesebbenÉrettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A
Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség
RészletesebbenA környezetvédelem szerepe
A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma
RészletesebbenBIOLÓGIA EGÉSZSÉGTAN HELYI TANTERVE
Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola BIOLÓGIA EGÉSZSÉGTAN HELYI TANTERVE a 10-12. évfolyamok számára közgazdaság
RészletesebbenÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA. ELŐADÁS: Macalik Kunigunda. tel.: 0735 / GYAKORLAT: Szabó D. Zoltán
ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA ELŐADÁS: Macalik Kunigunda e-mail: kmacalik@gmail.com tel.: 0735 / 407010 GYAKORLAT: Szabó D. Zoltán KÖNYVÉSZET Begon, M., Townsend, C.R., Harper, J.L., 2006: Ecology from Individuals
Részletesebben4. osztályos feladatsor II. forduló 2016/2017. tanév
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 4. osztályos feladatsor II.
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenTÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013
TÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013 Bevezetés 3 Tér- Identitás-Rekonstrukció Az identitás a célok és az élettapasztalatok forrása az emberek számára. Értekezésem célja
RészletesebbenGLOBALIZÁCIÓ FOGALMA
GLOBALIZÁCIÓ GLOBALIZÁCIÓ FOGALMA Azoknak a bonyolult folyamatoknak az összessége, amelyek a gazdaság, a technika, a pénzügy, a politika és a kultúra területén az egész Földre kiterjedő új rendszereket
RészletesebbenTermészetismeret. 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton.
Természetismeret 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton. 1. Tervezzen egymásra épülő tevékenységeket az élő környezet megismerésére vonatkozóan!
RészletesebbenTéma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök
Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen
RészletesebbenTantárgy kódja BIB 1314 Meghirdetés féléve 3 Kreditpont 3 Összóraszám (elm+gyak) 2+0
Tantárgy neve Biogeográfia Tantárgy kódja BIB 1314 Meghirdetés féléve 3 Kreditpont 3 Összóraszám (elm+gyak) 2+0 Számonkérés módja Kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) BIB 1213 Tantárgyfelelős neve Dr.
Részletesebben12. évfolyam esti, levelező
12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,
RészletesebbenTARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA
Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA A biológia tudománya, az élőlények rendszerezése 11 Vizsgálati módszerek, vizsgálati eszközök 12 Az élet jellemzői, az élő rendszerek 13 Szerveződési szintek 14 EGYED ALATTI
RészletesebbenAz ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya
TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ / 11.ÉVFOLYAM Az ókori Kelet A folyam menti civilizációk általános jellemzése(egyiptom,mezopotámia,kína, India) Tudomány és kultúra az ókori Keleten Vallások az ókori Keleten A zsidó
Részletesebben