SIÓFOK VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓJA BALATONI INTEGRÁCIÓS KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT

Átírás

1 SIÓFOK VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓJA KÉSZÍTETTE: BALATONI INTEGRÁCIÓS KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 4 A tervezési szint... 7 A helyi tervezés szükségességének bemutatása, a tervezés alapjai... 7 Az adatgyűjtés köre, forrásai, pontossága... 8 A terület általános jellemzése... 9 Földtani, domborzati viszonyok... 9 Éghajlat... 9 Levegőminőség A talajviszonyok leírás Felszíni szennyeződés érzékenység Felszíni, felszín alatti vizek Gazdaságföldrajzi leírás A táj élővilágának ismertetése I. Siófok hulladékgazdálkodási helyzetének jellemzése II. A tervezési területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredete Nem veszélyes hulladékok Szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok Veszélyes hulladék Csomagolási hulladék

3 A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége III. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények Hulladékok gyűjtése és szállítása IV. A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége

4 V. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása A képződő hulladék mennyiségének várható alakulása Csökkentési célok, ártalmatlanítási, hasznosítási célok VI. A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló oktatási programok VII. A tervezett intézkedések végrehajtásának ideje és költsége Dél-Balatoni Sió-völgyi komplex települési szilárd hulladékkezelési rendszer Települési szintű feladatterv A hulladékgazdálkodási terv indikátor rendszere A megvalósítás szereplői Ellenőrzés, monitoring Mellékletek

5 BEVEZETÉS A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény 37. -a értelmében a különböző szintű hulladékgazdálkodási terveket kidolgozóik hat évre készítik el és két évente beszámolót állítanak össze az abban foglalt feladatok végrehajtásáról és ezzel egyidejűleg felül is vizsgálják a tervet. Siófok Város Helyi Hulladékgazdálkodási terve évben készült el a közötti időszakra vonatkozóan. A dokumentum felülvizsgálata a fenti törvény értelmében szükségessé vált, amelynek elvégzésére az önkormányzat a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft-t kérte fel. A feladat alapvető célja az, hogy Siófok az aktuális környezeti állapotához, hulladékgazdálkodási helyzetéhez illeszkedő feladat tervvel rendelkezzen, amely a helyi környezetvédelem megalapozását szolgálja. Ehhez meg kell vizsgálni, hogy milyen természetes és emberi eredetű környezeti változások történtek a korábbi terv elkészülése óta, és ezek milyen kedvező vagy kedvezőtlen hatásokkal jártak. Majd a település fejlesztési elképzeléseihez, és a hulladékgazdálkodási alapelvekhez igazodóan a szükséges intézkedések meghatározására és ütemezésére van szükség. A hulladékgazdálkodási terv elkészítése folyamán egyeztetések történtek az önkormányzattal, amelyek során a Polgármesteri Hivatal dolgozói tájékoztatást adtak a településen bekövetkezett lényeges változásokról, illetve felvilágosítást nyújtottak a megvalósult intézkedésekről. Ezek az információk, és a hulladékgazdálkodási tervben megfogalmazott elvek szem előtt tartása teszik lehetővé, hogy a terv megvalósíthatósága biztosítható legyen. Az önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladatainak szabályozása Az önkormányzatok sokrétű szerepet játszanak a környezet védelmében. Az elmúlt években az önkormányzati rendszerrel együtt kialakult ennek jogi szabályozása is. Az önkormányzati törvény (1990. évi LXV. tv.) alapján a helyi önkormányzatok önkormányzati rendeletet bocsáthatnak ki a környezetet érintő kérdésekben is. A környezet védelméről szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) is tárgyalja az önkormányzatok környezetvédelmi célú rendeletalkotását. Rögzíti egyúttal, hogy ezekben a rendeletekben a más jogszabályokban előírtaknál nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírások is meghatározhatók. 4

6 Az önkormányzati törvény 8. (1) bekezdése nem teljes körű felsorolást ad a települési önkormányzatok ún. helyi közszolgáltatási feladatairól. Ebben szerepel általánosan az épített és természeti környezet védelme. Az ott említett számos feladat közül a környezet védelmét közvetlenül szolgálja: a csatornázás, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása, a szelektív hulladékgyűjtés, a lomtalanítás. Mindegyik jelentős hatással van a hulladékgazdálkodásra. Az önkormányzati törvény 8. -a arról is rendelkezik, hogy a helyi közszolgáltatási feladatoknál a települési önkormányzat maga határozza meg, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. Ugyanakkor kötelező feladatokat törvény is előír az önkormányzatok számára. Ezt szolgálja a Hulladékgazdálkodási törvény, amely már mind a települési önkormányzat számára, mind a lakosság számára kötelező előírásokat tartalmaz. Ezenkívül meg kell említeni, hogy elkészült a Települési Szilárd Hulladékgazdálkodás Fejlesztési Stratégiája a közötti időszakra vonatkozóan, és folyamatban van az Országos Hulladékgazdálkodási Terv közötti időszakra kiterjedő aktualizálása, amelyekben megfogalmazott célokkal való összhang biztosítása szükséges a települési hulladékgazdálkodási tervek továbbfejlesztése során. A hulladékgazdálkodás tervezésének háttere Magyarország EU tagsága nemcsak gazdasági, hanem környezetvédelmi szempontból is felzárkózási kötelezettséget és lehetőséget jelent (1. sz. melléklet tartalmazza a jogszabályi előírásokat). Az egészséges környezet biztosítása szempontjából a hulladékgazdálkodáson belül kiemelt fontosságú a lakosság mindennapi életvitele során képződő hulladék biztonságos összegyűjtése és kezelése. A települési önkormányzatok felelősségi körébe tartozó települési szilárd hulladék (TSZH), valamint az önkormányzatok által nyújtott lakossági szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyes hulladékfajták kezelésének szerkezetátalakítása, korszerűsítése kiemelt fontosságú. Az EU követelmények a települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiájának (Stratégia) irányát is meghatározzák. A környezetvédelmi alapelvek (az integrált szennyezés megelőzés, a szennyező fizet, az elérhető legjobb technika, az önellátás, a regionalitás, a költséghatékonyság elve), 5

7 a hulladékgazdálkodási prioritások (megelőzés, hasznosítás, ártalmatlanítás) és a vonatkozó szabályozási rendszer figyelembe vételével stratégiai célként került kitűzésre a korszerű települési szilárd hulladék kezelési közszolgáltatás kiterjesztése az ország teljes lakosságára, a korszerűtlen, régi hulladéklerakók bezárása és rekultiválása, a szilárd hulladék kezelési rendszerek EU normákhoz igazodó átalakítása, a hulladékgazdálkodás fejlesztéséhez, irányításához és ellenőrzéséhez szükséges jogiszervezeti háttér megteremtése. Az elmúlt évek gazdasági és társadalmi változásai, a települési hulladékgazdálkodás átalakulásának tapasztalatai, valamint a közötti költségvetési időszakra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Tervben megfogalmazott célokkal való összhang biztosítása a települési szilárd hulladékgazdálkodás stratégiájának továbbfejlesztését tették szükségessé, az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT) megalapozó fejlesztési irányok újragondolásával és időbeli kiterjesztésével. A Stratégia fő célja, hogy azonosítsa a települési szilárd hulladék-gazdálkodás fejlesztési igényeit és támogassa ezek költség-hatékony megvalósítását, Magyarország egésze és régiói környezetvédelmi felzárkózásának elősegítése és EU kötelezettségeinek 2016-ig történő teljesíthetősége érdekében. 6

8 Ebből következően célja továbbá, hogy megalapozást adjon a II. Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósítását célzó operatív programok közül a Környezetvédelmi és Energia Operatív Program (KEOP) hulladékgazdálkodási intézkedéseinek végrehajtásához, azaz az Európai Unió közötti fejlesztés-támogatási lehetőségeinek felhasználásához a települési szilárd hulladékok kezelése terén; alapot teremtsen az EU források felhasználásával tervezett projektek összehangolt előkészítéséhez, a rendelkezésre álló források ésszerű és hatékony felhasználása révén. A TERVEZÉSI SZINT A helyi hulladékgazdálkodási terv a teljes hulladékgazdálkodási tervezési folyamat egyik elemét jelenti. A tervezés országos, területi és helyi szinten történik, amely a stratégiai tervezéstől, a megvalósítás-orientált tervezés felé halad. Tervezési terület: Siófok város közigazgatási területe (2. sz. melléklet tartalmazza a település elhelyezkedését). A tervezés báziséve: A HELYI TERVEZÉS SZÜKSÉGESSÉGÉNEK BEMUTATÁSA, A TERVEZÉS ALAPJAI A helyi hulladékgazdálkodási tervnek kettős szerepet kell betöltenie: segítségével meg kell tudni oldani Siófok lakossága (állandó és üdülő lakosság) által legfontosabbnak tekintett helyi hulladékgazdálkodási gondokat oly módon, hogy teljesüljenek mindazok a jogszabályokban, illetve a Települési Szilárd Hulladékgazdálkodás Fejlesztési Stratégiában, az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben és más tervekben, programokban, koncepciókban meghatározott célok, amelyeket önkormányzati szinten kell végrehajtani, és megvalósításával országos és regionális szinten is javítania kell a környezet állapotát. Tervezésbe bevont hatóságok, önkormányzati és egyéb szervezetek, együttműködések formái stb. Siófok Város Önkormányzata AVE ZÖLDFOK Településgazdálkodási és Kommunális Zrt. Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 7

9 Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. AZ ADATGYŰJTÉS KÖRE, FORRÁSAI, PONTOSSÁGA A tervezés alapjául szolgáló állapotértékelés a KSH adatai, valamint a jelen felülvizsgálat elkészítése érdekében végzett adatgyűjtés során begyűjtött információk felhasználásával készült. A különböző forrásokból származó adatok sokszor nagyságrendi eltérést mutattak, vagy a szükséges adatok nem álltak rendelkezésre, ezért az értékelés során több esetben a műszaki becslésre kellett hagyatkozni. 8

10 A TERÜLET ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE Siófok a Balaton szélesebb, keleti medencéjének közepén, a Sió-csatorna kifolyásánál fekszik. Északról a Balaton, keletről a Mezőföld szélét képező hullámos fennsíkok, délről és nyugatról pedig a Balaton déli oldalára jellemző szelíd lejtésű dombsorok határolják. Siófok Somogy megye második legnagyobb városa, lakóinak száma fő. A város közel 14 km hosszban a Balaton partján helyezkedik el. Teljes közigazgatási területe ha, szárazföldi területe (a Balaton vízfelülete nélkül) ha, belterülete ha. A város életének meghatározó eleme az idegenforgalom. Nyári időszakban a városlakók száma ezerrel is megnőhet. Csúcsidőben akár 80 ezer fős is lehet. Azonban a regisztrált idegenforgalmi szállás férőhelyek száma Földtani, domborzati viszonyok A település közigazgatási területe a Dunántúli dombság nagytájon belül, a Balaton - medence déli része középtáj és Kelet Külső Somogy kistáj északi részének találkozásánál fekszik. Geomorfológiai egységeket tekintve a Balaton medence, a Jaba Balaton és a Jaba Kis Koppány közti hátak, valamint a Sió Kapos menti löszfelszín érintkezésénél található. Éghajlat A Balatonnak, mint sekély vizű tónak sajátos tulajdonsága, hogy az időjárás változásaira gyorsan reagál. A vízfelszín feletti levegő hőmérséklete nyáron alacsonyabb, télen amíg a vízfelszín be nem fagy általában magasabb, mint a környékre jellemző. Éghajlata a kontinentális és az óceáni közötti átmeneti vonásokat mutatja: kiegyensúlyozott, kellemes. E jellegnek nem mondanak ellent a - főleg nyáron időről időre - váratlanul kitörő viharok sem. Az évi 2100 óra körüli napfénytartammal Siófok térségének napsütése csak kevéssel marad el az ország napfényben leggazdagabb Duna-Tisza közi tájaitól. A Balaton vizének hőmérséklete igen kedvező, hiszen a sekély mélység következtében a tó gyorsan felmelegszik. A kedvező tavaszi időjárás már májusban fürdésre alkalmassá teszi a vizet, nyár közepén nem ritka a C. Ugyancsak kis mélysége miatt tud az uralkodó északi/észak-nyugati szél erős, meredek hullámzást kelteni. A legendásan erős és hirtelen balatoni viharok akár 2 méteres hullámokat is korbácsolhatnak, amelyek gyakran okoznak tragédiát. Ha a tó befagy, a jég 20-30, de akár 60 cm-re is meghízhat. Átlagosan 600 mm az évi csapadék. Májusban a szárazföld erőteljes felmelegedésével helyi záporokból és zivatarokból hullik jelentős csapadék. Siófok levegőjének nedvességtartalma a Balatonnak 9

11 köszönhetően szinte valamennyi évszakban nagyobb az országos átlagnál. Az időjárási frontokkal többnyire északias, a meleg beáramlással délies szélerősödések, szélviharok jelentkezhetnek. Az uralkodó szélirány az északnyugati. Mérsékelten szeles a vidék, a szélsebesség óraértéke évi átlagban 3,6 m/s. Szélcsend leginkább az őszi hónapokban fordul elő. Levegőminőség A településen jelentős pontszerű szennyező forrás nincs, azonban Siófok a Balaton déli partjának kiemelt célállomása ezért az átmenő forgalom kiemelkedő. A légszennyezőanyag-terhelés vonatkozásában a közúti közlekedés okozta légszennyezőanyag kibocsátás, valamint a lakosság és az intézmények hőenergia szükségletének biztosítása a meghatározó. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség tájékoztatása alapján az ülepedő por tekintetében áll rendelkezésre levegőminőségi adat a településre vonatkozóan (manuális mérőállomás adatainak köszönhetően). 1/a. sz. táblázat: Az ülepedő por koncentrációjának alakulása Siófok településen Megnevezés Ülepedő por 3,52 2,40 4,65 3,70 5,27 5,06 g/m2*30 nap Forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat honlapja A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet határozza meg az ország területeinek levegőminőségi besorolását. A rendelet 1. számú melléklete értelmében Siófok város levegőminőségi állapota a 10. számjelű légszennyezettségi zónába tartozik, ennek megfelelően a város levegőminősége nem szennyezett. 1/b. sz. táblázat: Siófok település levegőminőségi jellemzői Megnevezés Kén-dioxid Nitrogéndioxid Szénmonxid Ülepedő por (PM 10) Benzol Talajközeli ózon Siófok F F F E F 0-I Forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat honlapja A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet alapján a besorolási kódok jelentése a következő: 10

12 Az E csoportba sorolandók azok a területek, ahol a légszennyezettség egy vagy több szennyező anyag esetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb alatt van. Az F csoportba sorolandók azok a területek, ahol a légszennyezettség egy vagy több szennyező anyag esetében az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. A 0-I csoportba sorolandók azok a területek, ahol a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket. 1/c. sz. táblázat: A zónacsoportokhoz tartozó koncentrációk (μg/m 3, ülepedő por esetében g/m 2 *30 nap) Zónacsoport Kén-dioxid Nitrogén-dioxid Szén-monoxid Ülepedő por (PM 10) E F 50 alatt 26 alatt 10 alatt 2500 alatt Forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat honlapja Helyhez kötött légszennyező források A városban az energiatermeléshez, fűtési technológiákhoz, gazdálkodó szervezetek tevékenységeihez tartozó pontforrások légszennyező anyag kibocsátásairól áll rendelkezésre adat ami a 3. sz. mellékletben található részletesen. Lakossági fűtés A fűtéshez használt tüzelőanyagok közül a szén használata során keletkezik a legtöbb fajta és legnagyobb mennyiségű szennyezőanyag. Kedvezőbb hatás érhető el az olajtüzelés alkalmazásával, mivel az olaj kéntartalma, így kén-dioxid kibocsátása kisebb. A koromkibocsátás mellett a magasabb égési hőmérséklet következtében azonban megjelenik a nitrogénoxid kibocsátás. Kedvező, hogy ezek a tüzelési módok nem jellemzőek a településen. A fatüzelés kezd népszerűvé válni a térség erdőinek köszönhetően. Jelentősége a nagymértékben emelkedő lakossági gázár, és a könnyű hozzáférés miatti alacsony energiafüggőség mellett nagynak mondható. A háztartások, középületek körében leginkább a gázfűtés jellemző. A jó szabályozási lehetőség következtében a gáztüzelés viszonylag kis mértékű szén-monoxid kibocsátást eredményez. Mivel a gáz kéntartalma jelentéktelen, gyakorlatilag kén-dioxid nem keletkezik. A magas égési hőmérséklet miatt nitrogén-oxid kibocsátással kell számolni, de szilárd szennyeződés gyakorlatilag nem keletkezik. Közlekedési emissziók 11

13 A településen levegőtisztasági problémák az M7-es autópálya, a 7. sz. főközlekedési út és a 65. számú főút nagy forgalmából adódnak, ahol a személygépjármű forgalom mellett jelentős a tehergépkocsi forgalom is. A talajviszonyok leírás Siófok határának a Balaton menti, alapvetően a belterülethez tartozó része a Balaton-medence természetföldrajzi tájegységhez tartozik A tó hajdani öntésterülete, sík felszínű; eredeti állapotában a karbonátos homokon kialakult réti öntés, öntés réti talajok jellemezték. Az emberi tevékenység, a beépítés, a közműtelepítés következtében ezen a területen antropogén talajok alakultak ki. A várostól, az üdülő övezettől délre elhelyezkedő határrész domborzati és talajtani adottságai alapján Külső-Somogy része; pontosabban a Sió-csatornától K-re eső területet már a Mezőföldhöz sorolják. A Külső-Somogyhoz tartozó rész hullámos felszínű, ahol a termékeny löszös üledéken kialakult erdőmaradványos csernozjom talajok találhatók, és jelentős részén gyümölcsös ültetvényekkel hasznosítják. A hullámos felszín miatt, elsősorban a hullámoldalak területe a rendszeres talajművelés következtében erodálódik, ezért a talajvédelmi követelmények betartása fontos. A Mezőföldhöz tartozó határrész lényegében sík felszínű, és a löszös üledéken kialakult mészlepedékes csernozjom talajok jellemzik. A sík felszín valójában mikrohullámos, és a talaj erózióérzékenysége miatt a talajpusztulás jelenségével itt is lehet találkozni. Talajdegradációs folyamatok Siófok közigazgatási területén elsősorban az eróziós folyamatok okoznak talajpusztulást, a defláció (szél okozta talajpusztulás) nem számottevő. Az erózió mértéke függ a lejtésviszonyoktól (meredekség, lejtőhossz), talajfedettségtől, a talaj fizikai, kémiai tulajdonságaitól, a csapadék intenzitásától, a felszíni vízmozgástól. Az erózió nemcsak a Balaton vízminőségére jelent veszélyt a felszíni vizekkel elmozduló talaj foszfor tartalma a Balatonba jutva eutrofizációt eredményez -, a talaj minőségében is negatív irányú változások lépnek fel. Csökken a növénytermesztés szempontjából kedvező tulajdonságú humuszos réteg vastagsága. Ezáltal romlik a talaj vízgazdálkodása, tápanyagtartalma csökken. A kisüzemi szőlő- és gyümölcstermesztő területek erózióval veszélyeztetettek. A kedvezőtlen elhelyezkedés, a talajvédelmi beavatkozások elmaradása miatt, jelentős hányadukon különböző mértékű erózió tapasztalható. 12

14 Felszínmozgás A pleisztocén korú homokos löszös összlet laza szerkezetű, erózióra rendkívül érzékeny, felszínmozgásos jelenségek kialakulására hajlamos képződmény. A terület felszínmozgásra leginkább hajlamos része a belterülettől Ny-, DNy ra fekvő Jódi - hegy erősen tagolt, meredek völgyoldalakkal, löszmélyutakkal, bevágásokkal jellemezhető szőlőhegyi része. A másik területrész a Balatonszabadi Sóstó vasútállomás mögötti, kiemelt helyzetű partfalsáv pereme mögötti és lábvonal előtti területe, ahol rogyásos típusú felszínmozgásos jelenségeket regisztráltak a múltban. Az ilyen típusú területeken a nem megfelelően végzett emberi beavatkozások (csapadékvíz elvezetés hiánya, teraszosítás, nagy méretű bevágások, feltöltések, szikkasztás ) növelhetik, esetleg ki is válthatják a mozgásos folyamatokat. A csapadékvíz elvezetés gondos tervezésével jelentősen csökkenthető, megelőzhető a káros jelenségek kialakulása. Felszíni szennyeződés érzékenység A Balaton törvény alapján elkészült a település szennyeződésérzékenységi besorolása, amely alapján szinte a teljes terület felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny (Sz-1) kategóriába tartozik, ahol természet és környezetkímélő gazdálkodást lehet folytatni. Ezenkívül vízeróziónak kitett területek (P-2) találhatók. Siófok város közigazgatási területe a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KVVM rendelet alapján a fokozottan érzékeny kategóriába tartozik. Felszíni, felszín alatti vizek Siófok közigazgatási területén a Balaton vízfelülete, a Sió csatorna, a Cinege patak - melynek felduzzasztásával jöttek létre a Töreki halastavak -, a Sós tó és a Békás-tó valamint kisebb vízfolyások (Csárdaréti-árok, Malom-árok) találhatók. Siófok 14 km széles partszakaszának Balatonba folyó élővize a Cinege-patak. Időszakos jellegű vízfolyás, amely a Siófok-Széplaktól délre levő dombvidék vizeit gyűjti össze, és egy kiterjedt halastórendszeren, majd a Töreki-lápon áthaladva az Ezüstparti kemping mellett érkezik a Balatonba. A torkolati létesítmények elsődleges célja a patak-víz Balatonba való elkeveredésének biztosítása. A patakra telepített 10 db, összesen 38 hektár területű völgyzárógátas halastó-lánc átfolyásos rendszerű, ezért fontos szerepe van a hordalék visszatartásában. 13

15 A felszíni vizek mennyiségi, minőségi viszonyainak változása Az utóbbi években a klímaváltozással összefüggésben megemelkedett a hirtelen fellépő, nagy intenzitású esők gyakorisága, ami a helytelen földhasználat miatt bekövetkező eróziót fokozza, valamint a szennyvíztelephez közeli területeken az átemelőknél kiöntések előfordulását okozza. Siófok területén nem jellemzőek a nagy lejtésű mezőgazdasági területek, amelyekről a lefolyó víz erősen megterhelhetné a kis vízgyűjtő területű és kis vízhozamú folyóvizeket. A település Balaton partmenti fekvéséből és idegenforgalmi jellegéből adódóan van néhány olyan környezeti tényező, amely meghatározó jelentőségű. Kiemelt fontossága van a Balaton vízminőségének, amelyről elmondható, hogy és 2008-ban is mennyiségileg és minőségileg megfelelő volt. A vízminőség közvetlen hatása a strandoknál jelentkezik, ahol a természetes állapotváltozáson túl a környezet rendezésével segítette az önkormányzat a minőség javulását évben és 2009-ben a városi Nagystrand Kék-hullám zászló minősítést kapott. A minősítést azok a strandok és kikötők nyerhették el, amelyek a legtisztább fürdővízzel és partszakasszal rendelkeznek, megfelelő infrastrukturális és higiéniai feltételeket biztosítanak, valamint kiemelten figyelnek a biztonságra és a gyermekekre is. A évtől az EU Víz Keretirányelv (VKI) értelmében új mérési és minősítési rendszer épül ki a Balaton vízgyűjtőjén, előtte még az MSZ 12749:1993 szabvány szerint végezte a mérést a Középdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. A következő táblázat a Siófoki-medence (Siófok-Alsóörs tóközép) és a Cinege patak évben végzett mérési eredmények átlagát mutatja (11 mintavétel történt) az MSZ 12749:1993 szabvány alapján. 2/a. sz. táblázat: A Siófoki-medence és a Cinege-patak vízminőségi jellemzői Megnevezés Mértékegység Siófok-Alsóörs Osztály Cinege-patak Osztály tóközép 2007 Oxigénháztartás jellemzői Oldott oxigén mg/l 11,2 I 3,56 I Oxigéntelítettség % 115,9 II 30,72 III Biokémiai oxigénigény (e) mg/l 1,9 I 3,14 II KOI (k) mg/l 22,3 II 44,4 IV KOI (p) mg/l 4,8 I 17,75 V Tápanyagháztartás jellemzői Ammónium N-ben mg/l 0,0 I 0,4 IV Nitrit-N mg/l 0,0 I 0,03 IV Nitrát-N mg/l 0,0 I 0,09 I Összes foszfor µg/l 27,0 I 152,6 IV Foszfát-P µg/l 7,3 I 96 IV a-klorofill µg/l 5,1 I 13,94 III 14

16 Mikrobiológiai jellemzők Coliformszám /ml 0,1 I 9,9 III Mikroszennyezők és toxicitás Anionaktív detergens µg/l 16,7 I 24,37 I Higany (oldott) µg/l 0,0 I 0,05 III Kadmium (oldott) µg/l 0,1 I 0,1 I Ólom (oldott) µg/l 0,5 I 0,5 I Cink (oldott) µg/l 7,5 I 7,5 I Réz (oldott) µg/l 1,3 I 0,62 I Egyéb jellemzők ph 8,6 III 8,1 III Fajl. el. vezkép.(20 0 C-ra) us/cm 735,5 II 915,0 III Forrás: Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Vízügyi Igazgatóság Balatoni Vízügyi Kirendeltség, 2009 Jelmagyarázat: I., II., III., IV., V. vízminőségi osztályok részletes leírását a 4. sz. melléklet tartalmazza A Cinege-patak vízminősége: - az oxigénháztartási mutatók alapján IV., (osztály meghatározó komponens a dikromátos oxigénfogyasztás), bár az oldott oxigén koncentrációja I. osztályú, míg az oxigéntelítettség III. osztályú, - a nitrogén és foszforháztartás jellemzői alapján a foszfát-p, összes foszfor és a klorofil-a alapján szintén IV. osztályú, - a mikrobiológiai mutatók (coliform szám) alapján a III. osztályú a vízminősítés, - a szerves- és szervetlen mikroszennyezők csoportban a nehézfémek alacsony koncentrációja alapján a minősítés eredménye I. osztályú, - az egyéb mutatók csoportjában a vezetőképesség és a kémhatás eredményezi a III. osztályú minősítést a vizsgálati időszakban. Értékelés: A szűrőmező teljes területét dús, természetes vegetáció borítja. Ülepítő szerepe a fölötte levő halastavak miatt nem jelentős, ezért feltöltődése lassú. Vízminőség-védelmi hatása a kifolyásnál mért adatokból ítélve valószínűleg nem nagy. Az ökológiai szempontú értékelés eredménye általában kedvező, elsősorban vizes élőhely jellege miatt. A es eredmények a folyamatban levő Víz Keretirányelv (2000/60/EK irányelv) szerinti vízgyűjtőgazdálkodási tervezéshez (VGT) kidolgozott minősítő rendszer alapján kerülnek értékelésre. Egyenlőre a vízmintavétel eredmények állnak rendelkezésre (az értékelés nem) a Középdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség tájékoztatása alapján a Siófoki medencére (2008-ban 10 mintavétel történt, 2009-ben a tervezési időszak alatt 4 mintavétel történt). 15

17 2/b. sz. táblázat: Vízminőségi adatok a Siófoki medencére vonatkozóan, években Komponens Mértékegység Oldott oxigén mg/l 8,98 10,14 Oxigéntelítettség % 90,32 99,82 Biokémiai oxigénigény (e) mg/l 2,27 1,82 KOI (k) mg/l 21,5 20 KOI (p) mg/l 4,72 3,9 Ammónium N-ben mg/l 0,03 0,02 Nitrit-N mg/l 0,00 0,00 Nitrát-N mg/l 0,02 0,02 Összes foszfor µg/l 39,15 27 Foszfát-P µg/l 6,1 7,63 a-klorofill µg/l 5,10 4,71 Coliformszám /ml 0,18 0,025 Anionaktív detergens µg/l 14,63 24,05 Higany (oldott) µg/l 0,03 0,04 Kadmium (oldott) µg/l 0,1 0,1 Ólom (oldott) µg/l 0,5 0,5 Cink (oldott) µg/l Réz (oldott) µg/l 1,5 1,62 ph 8,6 8,6 Fajl. el. vezkép.(20 0 C-ra) us/cm ,5 Forrás: Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 2009 A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi viszonyainak változása Siófok területén számos, rétegvizet és talajvizet igénybevevő kút található, amelyek zömmel m mélységűek, ritkábban nagyobb talpmélységűek, max. 200m. A kitermelt rétegvíz általában ivóvíz minőségű, sok esetben határérték feletti vas- és ammóniumion tartalommal. A rétegvizes kutak vízhozama l/p közötti, a talajvizet feltáró kutak esetében 20 l/p. Vízhőmérséklet C közötti. 16

18 Gazdaságföldrajzi leírás Területhasználatok változása Az önkormányzat tájékoztatása szerint a területhasználatot illetően jelentős változás nem történt a városban. Összességében a termőterületek aránya közel 35 ha-ral csökkent, azaz 0,2 %-kal a évi adatokhoz viszonyítva, míg a művelés alól kivett területek aránya közel 35 ha-ral növekedett. A művelési ágak vonatkozásában a kert és szántóterületek nagysága közel 14 ha-ral növekedtek, ezzel szemben a szőlő és gyümölcsös területek nagysága 24 ha-ral, a legelő és rét művelési ágú területek közel 6 ha-ral, az egyéb területek 14 ha-ral és az erdőterületek 5 ha-ral csökkentek. A és évekre vonatkozó részletes adatok az alábbi táblázatban találhatók. 3. sz. táblázat: Földhasználat Siófokon Terület ha % ha % Termő 4556,29 36,5 4520,97 36,3 Mezőgazdasági 3826,46 30,7 3796,23 30,5 Szántó, kert 2906,82 23,3 2920,74 23,4 Szőlő, gyümölcs. 435,62 3,5 411,45 3,3 Gyep (legelő, rét) 313,47 2,5 307,64 2,5 Egyéb (nád, halas tó, fás ter.) 170,55 1,3 156,40 1,3 Erdő 729,83 5,8 724,74* 5,8 Művelés alól kivett 7909,58 63,5 7944,53 63,7 Siófok közigazgatási területén belül a Balaton felszíne 5488 ha Forrás: Somogy Megyei Földhivatal, 2009 *Az üzemtervezett erdő nagysága ebből: 698,20 ha 1. sz. ábra: Földhasználati diagram 17

19 Földhasználati diagram Siófokon Szántó, kert Szőlő, gyümölcs. Gyep (legelő, rét) Egyéb (nád, halas tó, fás ter.) Erdő Művelés alól kivett A táj élővilágának ismertetése Florisztikai szempontból a település a Somogyi flórajárásba (Somogyicum) tartozik. Az éghajlat mérséklődésével, a növényzet számára kedvező klíma alakult ki, amely a szubmediterrán fajok elterjedésének kedvezett. Megjelent a cser tölgy /Quercus Cerris/, a molyhos tölgy /Quercus Pubescens/, az ezüsthárs /Tilia Argenta/. Az éghajlat hűvösebbé, csapadékosabbá válásával a bükk /Fagus/, a gyertyánfa /Carpinus/ honosodott meg Siófok és térsége területén, ami a mai vegetáció növénytársulását is jellemzi. A szakszerű erdőművelés bevezetésével az erdők faállománya, annak összetétele megváltozott. Az eredeti erdei növénytársulásokon kívül az ősi táj növénykultúráján kívül még igen sok növénytársulás található a térségben. Vízi, réti zárt növénytársulások a dombok közé beékelődött völgyek talpi részén, patak partok, halastavak mentén találhatók, ahol a talajvízszint egész éven át magas. A legjellegzetesebbek és egyben a legváltozatosabbak a kaszálórétek különféle asszociációi. Mezőgazdasági jelentősége nagy lenne, ha az állattenyésztés hasonlóan jelentős volna, mint a múltban. A rétek két fő típusa közül az alacsonyabb fekvésű patakok, tavak mentén, az ún. nedves kaszálók réti-csenkeszekkel találhatók. A társulásokban a fűfélék és az évelő lágyszárú fajok uralkodnak. Az ősi erdei vegetációt egy-két évszázados bükk, fenyőóriás, tölgy képviselik. A település állatvilágára a balkáni és mediterrán faunafajok gazdag jelenléte jellemző. A halaknál a halastavakon meghatározó a Balaton állatvilága, de megjelentek betelepült idegen fajok mint a törpeharcsa, naphal. A kétéltűek közül a kecskebéka (Rana esculenta), nagy gőte (Molge cristata), valamint a hüllők közül a törékeny gyík (Angvis fragilis) emelhető ki. 18

20 A madárvilág képviselői közül költ itt a védett mezei pacsirta (Alauda arvensis), a héjja (Accipiter gentilis) és még sok egyéb más madárfaj. Az emlősök közül megemlíthető a védett ürge (Spermiphilus citellus) stabil populációja. Természetvédelem A természetvédelem az élő és élettelen természeti értékek és azok rendszereinek megóvását célozza. Egyik fő célja a biológiai sokféleség megőrzése, amelynek alapja a természetes és természetközeli élőhelyek működőképes állapotban történő megóvása. Ennek érdekében a Töreki tavak környékén természetvédelmi terület került kialakításra, amelyet a környezettudatos nevelés terén lehet hasznosítani. Magyarországra az uniós csatlakozás óta érvényes a Madárvédelmi- és az Élőhelyvédelmi Irányelv. Ezért kötelező volt közösségi jelentőségű természetes élőhelyek, valamint állat- és növényfajok védelmében területeket kijelölni, amelyek így az EU ökológiai hálózatának a részeivé váltak. Siófok közigazgatási területét kiemelt jelentőségű különleges természet megőrzési terület érinti, amelyek a Balaton (HUBF30002) és a Ságvári dombok (HUDD20064). 19

21 I. SIÓFOK HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI HELYZETÉNEK JELLEMZÉSE A keletkező szilárd kommunális hulladék gyűjtése és szervezett elszállítása a teljes területen megoldott. A településen az AVE ZÖLDFOK Zrt. végez szolgáltatást, az összegyűjtött kommunális szilárd hulladék a Somban található regionális lerakóba kerül. Hulladékgyűjtésbe bevont ingatlanok jellemzői Állandó lakások száma: Üdülőingatlanok száma: Szerződött ügyfelek (intézmények, vállalkozások) száma: db db db. Hulladékgyűjtés rendszeressége: kommunális hulladék esetében heti két alkalommal történik. A lakossági hulladékgyűjtő edényzet 60, 110, 120, illetve 240 literes (választható). A város teljes területén kiépült a társasházas lakóövezetben a szelektív hulladékgyűjtés rendszere, 42 db gyűjtőszigeten papír, műanyag, üveg frakció szelektív gyűjtése történik, további 12 gyűjtőszigeten papír, műanyag, üveg, fém gyűjtésére kerül sor és ezen kívül 24 db szelektív üveggyűjtő pont található a város területén. A részletes leírás az 5. sz. mellékletben található. A társasházas lakóövezetben található szelektív gyűjtőszigetek mellett, a családi házas- és üdülőövezeti ingatlanok esetében házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés keretében történik a szelektíven gyűjtött könnyű frakció (papír, műanyag, fémdoboz) gyűjtése műanyag zsákokban. A gyűjtőzsák pótlása - elszállításakor - díjmentesen történik. Zöldhulladék szelektív gyűjtése: március 15 december 15 közötti időszakban heti rendszerességgel történik. Elhasznált sütőolaj, zsiradék gyűjtése kísérleti jelleggel megoldott, a társasházak lépcsőházaiban kihelyezett gyűjtőedényzet (25 db) biztosítja annak elkülönített gyűjtését. Továbbá év őszén a 3377/1 hrsz-ú területen hulladékudvar került kialakításra az ISPA/KA projekt keretében, ami a kommunális veszélyes hulladékok átvételét is biztosítja. Illegális hulladéklerakások a településen előfordulnak, néhány esetben külterületen, árkokban vagy árkok szegélyén alakulnak ki, ahonnan az ott felhalmozott hulladékot az önkormányzat szükség esetén elszállítja. 4. sz. táblázat: A település területén 2006-ban nyilvántartott illegális hulladéklerakás jellemző adatai Település Helyrajzi szám Felület Menny. Hulladékkód, hulladék megnevezés 20

22 (m 2 ) (t) Egyéb települési hulladék, Siófok 2695 Sztráda u. és Határ u. kereszteződése 500 ideértve a kevert települési 2 hulladékot is Forrás: HIR Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer (

23 5. sz. táblázat: A településről összegyűjtött kommunális szilárd hulladékok jellemző adatai (tonna) Megnevezés EWC kód Kevert , , , ,39 Vegyes , ,60 780,88 0 Bitumen ,8 0 0 Építési törmelék , , , ,66 Beton ,81 195,49 Papír ,07 631,3 786,45 721,47 Műanyag ,95 114,3 151,5 177,12 Üveg ,37 5,6 5,25 111,48 Lom ,60 726,1 637,1 999,15 Zöld , , ,80 Bio , Egyéb 3470,47 29,82 95,78 0 Összesen 44199, , , ,56 Ebből összesen Szelektíven gyűjtött 547,39 121,3 943,2 1010,07 Zöld, biohulladék 3444, , ,80 Inert hulladék 15771, , ,15 Forrás: AVE ZÖLDFOK Zrt., 2009 Meglévő hulladéklerakók állapota 1.) Balatonszabadi 0184/5 hrsz. alatt lévő települési szilárd hulladéklerakón a lerakással történő hulladékártalmatlanítás október 31-vel befejeződött, a lerakó bezárt. A telep rekultivációja része az EU támogatott Dél-balatoni Sió-völgyi komplex települési szilárd hulladékkezelési rendszer kialakítása megnevezésű ISPA/KA projektnek. A hulladéklerakó 11629/2009. számú rekultivációs engedéllyel rendelkezik. A rekultivációra 2010-ben kerül sor. 2.) Zamárdi 066/36 hrsz alatti hulladéklerakó a térség hulladékbefogadója volt július 15-ig. Jogszabályokból adódóan ezt követően a somi regionális hulladékkezelő telep fogadja a térség hulladékát. Kiépülő kapacitása: m 3. Zamárdi hulladéklerakó A hulladéklerakó területe a Diászó-völgy legfelső szakaszán lett kijelölve, amely egy kifejezetten északi lefutású száraz völgy a Balaton irányába. A völgyfő élénk morfológiájú, a 125 mbf (Balti tengerszint feletti magasság) szintű völgytalpat mbf magasságú dombok veszik körül, meredek dőléssel. A hulladék beszállítására használt bekötőút 155 mbf szintről ereszkedik le a depónia szintjéig, mely jelenleg mbf szint közötti. 22

24 A talajvíz 15 m alatt helyezkedik el. Műszaki védelmet a külvizek távoltartására szolgáló övárok, valamint gát jelentett, mesterséges szigetelés nem készült. A Zamárdi hulladéklerakó rekultivációs engedéllyel rendelkezik, mely szerint a rekultivációs építési munkák kivitelezési határideje: 2010.december 31. Ezt követően mint forgalmi telep és inert hulladékok elkülönített kezelésére alkalmas telepként funkcionál tovább. Ez utóbbi tevékenységek végzéséhez szükséges építési engedéllyel (3141/2004.) rendelkezik az üzemeltető. Balatonszabadi hulladéklerakó A hulladéklerakó területe a Mezőföld nyugati részén, az Enyingi-hát kistáj nyugati peremén helyezkedik el. A hulladéklerakót két enyhén kiemelt helyzetű (126,3 és 136,3 mbf magasságú) domb közötti völgyrészletbe telepítették, amely dombok egyben vízválasztót alkotnak a Balaton és a Sió vízgyűjtője között. A hulladéklerakó a Balatontól délre 1,9 km távolságra, az M7-es autópályától 650 m-re fekszik. Megközelítése a 70-es autóútról a Balatonszabadiba vezető sz. aszfalt burkolatú összekötő úton lehetséges. A Balatonszabadi hulladéklerakó rekultivációs engedéllyel rendelkezik, mely szerint a rekultivációs építési munkák kivitelezési határideje: 2010.december 31. Somi térségi hulladékkezelő telep A térségi hulladékkezelő telep helyszíne Som közigazgatási területén a 0159 hrsz-on került kialakításra, az igénybevett terület 30 ha körüli. Az ellátott lakosság mintegy fő, a keletkező hulladék évi mennyisége tonna. A lerakó lakóterületektől való távolsága több mint 1500 m, megközelíthető északi és déli irányból. Északi irányból Ságváron és Somon, délről Daránypusztán keresztül a 65. számú közúton szállítható a hulladék. A korszerű hulladékkezelő telep biztonságáról több rétegű mesterséges szigetelés is gondoskodik. A hulladéklerakó teljes felületét több ásványi- és különböző film- és műanyagalapú textilanyagokból készült réteg borítja, amely biztosítja, hogy a hulladékból semmi se kerüljön a termőföldbe, és ne károsítsa a talajvizet se. A bomló anyagokat tartalmazó lakossági hulladékot a telepre szállítás után ledarálják. Az így keletkező aprított hulladékot a lerakás előtt két-három hétig C fokon levegőtől elzárt, szagmentes eljárással érlelik, bomlasztják. Ezalatt az idő alatt a szerves anyagok lebomlanak, így kerül a szagmentes, földszerű maradék anyag a lerakóra. A lerakott hulladékot gépekkel még jobban összenyomják, tömörítik, végül mesterséges szigeteléssel elzárják a környezettől, amelyre később földet hordanak, és zöld növényt telepítenek. A térség várható hulladéktermelését alapul véve a tovább nem hasznosítható hulladék számára évre elegendő lesz a terület, de ez az időszak még hosszabbra is nyúlhat, ha nő a szelektív hulladékok mennyisége, változik a hulladék összetétele és csökken annak nagysága. Szemléletformálás 23

25 A és év folyamán az önkormányzat kezdeményezésére tudatformáló tevékenységek, rendezvények kerültek megvalósításra, melynek részletes jellemzőit a következő táblázat tartalmazza. 6. sz. táblázat: A településen megrendezésre került tudatformáló akciók jellemzői Téma Megnevezés Érintett - Szerep Bekerülési költség (eft) Jogi (pl. helyi rendeletek) Siófok város Iskolák, Lakosság,Kiskereskedők, 0 köztisztasági rendelete Idegenforgalom, Szállodák, Vendéglők és kávézók-célcsoport Egyéb partner Önkormányzat - szervező Szelektív gyűjtés Szelektív gyűjtés Lakosság célcsoport 0 Egyéb partner Önkormányzat - szervező Társadalmi kommunikáció (pl. Tavaszi Iskolák,Lakosság - célcsoport 0 szemléletformáló kampányok az üvegvisszaváltásra, újrahasználatra) nagytakarítás Egyéb partner Önkormányzat - szervező Egyéb szemléletformáló Managing Urban Iskolák, Lakosság,Kiskereskedők, 4338 kezdeményezés Europe (MUE-25) Európai városfejlesztés Idegenforgalom, Szállodák, Vendéglők és kávézók, Ipar, Gépkocsijavítók, célcsoport Állami intézmény, Környezetvédő szervezet, Szakmai szövetség, Szociális kulturális szervezet- partner Egyéb - szervező Forrás: HIR Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer (

26 Köztisztaságban bekövetkezett változások A köztisztasági feladatok elvégzésében az AVE ZÖLDFOK Zrt. közreműködik, továbbá az önkormányzat közhasznú, illetve közcélú dolgozókat alkalmaz. Tevékenységük kiterjed a közterületek hulladékmentesítésére, a zöldterületek ápolására, a csapadékvíz elvezető árkok karbantartására. Közterület tisztítás az alábbi tevékenységekre terjed ki: sepréssel takarított járdák: m 2 parkolók takarítása: m 2 buszvárók, buszmegállók: m 2 gyalogos közök takarítása: m 2 közutak gépi seprése: m 2 Termelési hulladékok A termelési hulladékok közül elsősorban a termelési veszélyes hulladékokról áll rendelkezésre adat. A keletkező veszélyes hulladékok elszállításáról a termelők, vagy vállalkozók gondoskodnak, ezek a hulladékmennyiségek az egyedi, vállalati hulladékgazdálkodási tervekben jelennek meg. 7. sz. táblázat: A településen keletkező veszélyes hulladékok jellemzői EWC Mennyiség Megnevezés kód Tartályfenék iszapok Üzem vagy a berendezések karbantartásából származó olajos iszapok Foszforsav és foszforossav Sósav Egyéb savak Egyéb szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek) Szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakkhulladékok Szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakkiszapok Festékek és lakkok eltávolításából származó, szerves oldószereket vagy egyéb veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok

27 Festékek és lakkok eltávolítására használt, hulladékká vált anyagok Veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner Szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok hulladékai Rögzítő (fixír) oldatok Vizes alapú előhívó- és aktiváló oldatok Elhasznált viaszok és zsírok Halogénmentes hűtő-kenő emulziók és oldatok Klórozott szerves vegyületeket nem tartalmazó ásványolaj alapú hidraulika olajok

28 EWC Mennyiség Megnevezés kód Szintetikus hidraulika olajok Egyéb hidraulika olajok Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok Szintetikus motor-, hajtómű és kenőolajok Egyéb motor-, hajtómű- és kenőolajok Belvízi hajózásból származó, olajjal szennyezett fenékvíz Olaj-víz szeparátorokból származó iszapok Homokfogóból és olaj-víz szeparátorokból származó hulladék keverékek Tüzelőolaj és dízelolaj Egyéb üzemanyagok (ideértve a keverékeket is) Egyéb halogénezett oldószerek és oldószer keverékek Egyéb oldószerek és oldószer keverékek Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladékok, ide értve a kiürült hajtógázos palackot Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat Olajszűrők Veszélyes anyagokat tartalmazó fagyálló folyadékok Fékfolyadékok PCB-ket tartalmazó transzformátorok és kondenzátorok Veszélyes anyagokat tartalmazó használatból kivont berendezések, amelyek különböznek től ig 14 27

29 felsorolt tételektől Használatból kivont berendezésekből eltávolított veszélyes anyagok Veszélyes anyagokat tartalmazó szerves hulladékok Használatból kivont, veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett szervetlen vegyszerek Használatból kivont, veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett szerves vegyszerek

30 EWC Mennyiség Megnevezés kód Veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett laboratóriumi vegyszerek, ideértve a laboratóriumi vegyszerek keverékeit is Ólomakkumulátorok Nikkel-kadmium elemek Veszélyes anyagokat tartalmazó vizes folyékony hulladékok Veszélyes anyagokat tartalmazó vagy azzal szennyezett üveg, műanyag, fa Szénkátrányt tartalmazó bitumen keverékek Veszélyes anyagokkal szennyezett fémhulladékok Olajat, szénkátrányt vagy egyéb veszélyes anyagot tartalmazó kábelek Veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek Azbeszttartalmú szigetelőanyagok Egyéb szigetelőanyagok, amelyek veszélyes anyagból állnak vagy azokat tartalmazzák Egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében Veszélyes anyagokat tartalmazó vagy abból álló vegyszerek Citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek Olaj-víz elválasztásából származó zsír-olaj keverék, amely különbözik a től Ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok Olaj és zsír, amely különbözik a től

31 Veszélyes anyagokat tartalmazó festékek, tinták, ragasztók és gyanták Elemek és akkumulátorok, amelyek között , vagy a kódszám alatt felsorolt elemek és akkumulátorok találhatók Veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a és kódszámú hulladékoktól Összesen Forrás: Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 2009 Állati eredetű hulladékok ártalmatlanítása Korábban az állati tetemek ártalmatlanítása a 0121 hrsz-ú dögkútban történt, amelyet december 31. határidővel bezártak. Ezt követően az állati tetemek szervezett elszállítása az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. közreműködésével történik. Meg kell azonban említeni, hogy az üdülőövezeti korlátozások következtében a lakossági állattartás nem számottevő, az elhullott állati tetemek mennyisége csekély. A területen gazdasági célú állattartás nincs. Siófok város vízellátó rendszere A Balaton térséget ellátó állami tulajdonban lévő víziközmű rendszereket a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. üzemelteti. Siófok város vízellátását tekintve a Dél-kelet Balatoni Regionális Vízmű (DKBRV) rendszerhez tartozik. A térség ivóvízellátásában lényeges változás nem történt az elmúlt években. A fő vízbázis a Balaton vízre települő balatonszéplaki felszíni vízmű. A siófoki (csak nyári üzem) úgynevezett régi felszíni vízmű üzeme megszűnt. A felszíni vízmű kapacitás adata: Balatonszéplak m 3 /nap Balatonszéplakon található felszíni vízmű évben m 3 nyersvizet emelt ki a tóból és tisztított ivóvíz-minőségűre. A vízminőség javítási program keretében új szűrőberendezés próbaüzeme van folyamatban. A település esetében a vízminőség eddig is határértéken belül volt. Siófok ivóvízellátására vonatkozó főbb paraméterek: 30

32 Napi vízigények alakulása: Átlag: m 3 /nap Nyáron: m 3 /nap Télen: m 3 /nap Az ivóvíz ellátottság a településen 100%-os. A fővezetékek megfelelő hosszban rendelkezésre állnak a teljes körű ellátás megvalósítására a település belterületein. Az ivóvíz elosztóhálózat azbeszt cement anyagú. A rákötések száma kb. 5 %-kal (8. sz. táblázat) nőtt évhez képest. A fogyasztott ivóvíz mennyisége azonban csökkent az elmúlt évek során ami a takarékos használattal és az emelkedő díjakkal lehet összefüggésben évben 1 %-kal csökkent a szolgáltatott ivóvíz mennyisége a évi felhasználáshoz viszonyítva. 8. sz. táblázat: Az ivóvíz ellátó hálózatot érintő változások ( ) Megnevezés Ivóvíz ellátó hálózat hossza (km) 217,9 Lakossági bekötések száma (db) Közületi, intézményi bekötések száma (db) Összes bekötések száma (db) Szolgáltatott ivóvíz m 3 /év Forrás: Dunántúli Regionális Vízmű Zrt., 2009 Szennyvízelvezetés-tisztítás arányának változása Siófok a Balaton térségében üzemelő hét szennyvíz-elvezető régió közül az I. szennyvízelvezetési régióba tartozik. Az elmúlt években Siófok csatornázott területeiről összegyűjtött szennyvizek elvezetésében, tisztításában lényeges változás nem történt. A város közigazgatási területén jelentős csatornahálózat fejlesztés valósult meg közötti időszakban. Siófok ellátatlan területrészein épült ki a szennyvízelvezető rendszer, amelyek: Siófok Sóstói városrész, Siófok Szabadifürdő D-i településrész, Siófok Balatonkiliti Ny-i településrész, Siófok-Foki hegy Siófok belváros el nem látott utcái. A csatornahálózatba bekötött lakások száma: db Csatornázott utcákban elhelyezkedő, de bekötéssel nem rendelkező állandó lakások száma kb. 300 db az önkormányzat tájékoztatása alapján. A város területén az ivóvíz hálózatba bekötött lakások számához viszonyítva a szennyvízcsatorna hálózatra rákötött lakások számát 88,2 % érték adódik (100*(14055/15932). 31

33 9. sz. táblázat: Siófok szennyvízelvezető rendszerének jellemző adatai Megnevezés Csatornahálózat hossza (km) 177,02 Rákötött ingatlanok száma (db) Elvezetett szennyvíz mennyisége (m3/év) Forrás: Dunántúli Regionális Vízmű Zrt., 2009 Siófoki szennyvíztisztító telep A város kommunális szennyvizét a m 3 /d ( LEÉ) kapacitású Siófoki Szennyvíztisztító Telep fogadja, amely egyben a Balatoni I. sz. szennyvízelvezetési régió központi tisztító telepe. Ide érkezik tisztításra a Balatonszárszó és Balatonvilágos közötti balatonparti és partmenti települések szennyvizei. A telepen mechanikai tisztítás, biológiai tisztítás, biológiai nitrogén eltávolítás, kémiai és biológiai foszforeltávolítás és fertőtlenítés történik. Siófok Város Önkormányzata Siófok város építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 23/2005. (IV.29.) számú rendelete alapján: A meglévő szennyvíztisztító telepet a védendő beépítésre szánt területek közelsége miatt meg kell szüntetni, és új telepet kell létesíteni a SZAT-ban kijelölt helyen. A meglévő telepen már nem szabad kapacitásnövelő beruházást végezni évben m 3 szennyvizet tisztított a telep, ebből a Siófok városban keletkező szennyvíz mennyisége: m 3. A telepi technológiákból keletkező szennyvíziszap mennyisége évben 1.525,9 t, amelynek szárazanyagtartalma 24,5 %. Továbbá a telepen üzemel egy 300 m 3 /nap kapacitású szippantott szennyvíz előkezelő évben összesen m 3 szippantott szennyvizet fogadott a telep. A siófoki szennyvíztisztító telepnek az 1. befogadói kategóriának megfelelő tisztított szennyvíz paramétereket kell betartania, amelyet a 28/2004. (XII. 25) KvVM rendelet határoz meg (10. sz. táblázat). 32