Képviselő-testületének

Átírás

1 ~, - Balatonendréd község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2011. (11.16.) rendelete Balatonendréd község helyi hulladékgazdálkodási tervéről.

2 Balatonendréd község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2011. (11.16.) rendelete Balatonendréd község helyi hulladékgazdálkodási tervéről. Balatonendréd Község Képviselő-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hgt.) 35. (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal és feladatokkal összhangban, a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII.15.) Korm. rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével az alábbi rendeletet alkotja: - 1. A képviselő-testület Balatonendréd Község illetékességi területére vonatkozó helyi hulladékgazdálkodási tervet e rendelet mellékletében foglaltak szerint állapítja meg. 2. A képviselő-testület a helyi hulladékgazdálkodási tervben foglaltak végrehajtásáról a Hgt. 37. (1)-(3) bekezdései alapján kétévente beszámolót állít össze, ezzel egyidejűleg a hulladékgazdálkodási tervet felülvizsgálja, és szükség szerint módosítja. E rendelet március 1. napján lép hatályba. Hatálybalépésévei egyidejűleg a 10/2004.(VII.28.) rendelet hatályát veszti. E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja..r/.~r: K' esmar '~kit'b1 or polgármester Kihirdetési záradék: A rendelet kihirdetve! Balatonendréd, február 16.

3 BALATONENDRÉD KÖZSÉG TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓJA KÉSZÍTETTE: BALATONI INTEGRÁCIÓS KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT FT

4 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 4 A tervezési szint... 7 A helyi tervezés szükségességének bemutatása, a tervezés alapjai... 7 Az adatgyűjtés köre, forrásai, pontossága... 7 A terület általános jellemzése... 8 Földtani, domborzati viszonyok... 8 Éghajlat... 8 Levegőminőség... 9 A talajviszonyok leírás Felszíni szennyeződés érzékenység Felszíni, felszín alatti vizek Gazdaságföldrajzi leírás A táj élővilágának ismertetése I. Balatonendréd hulladékgazdálkodási helyzetének jellemzése II. A tervezési területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredete Nem veszélyes hulladékok Szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok Veszélyes hulladék Csomagolási hulladék A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok ladékok típusa és éves mennyisége 22 III. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények Hulladékok gyűjtése és szállítása

5 2

6 IV. A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége V. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása A képződő hulladék mennyiségének várható alakulása Csökkentési célok, ártalmatlanítási, hasznosítási célok VI. A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló oktatási programok VII. A tervezett intézkedések végrehajtásának ideje és költsége Dél-Balatoni Sió-völgyi komplex települési szilárd hulladékkezelési rendszer Települési szintű feladatterv A hulladékgazdálkodási terv indikátor rendszere A megvalósítás szereplői Ellenőrzés, monitoring Mellékletek

7 BEVEZETÉS A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény 37. -a értelmében a különböző szintű hulladékgazdálkodási terveket kidolgozóik hat évre készítik el és két évente beszámolót állítanak össze az abban foglalt feladatok végrehajtásáról és ezzel egyidejűleg felül is vizsgálják a tervet. Balatonendréd Község Települési Hulladékgazdálkodási terve évben készült el a közötti időszakra vonatkozóan. A dokumentum felülvizsgálata a fenti törvény értelmében szükségessé vált, amelynek elvégzésére az önkormányzat a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft-t kérte fel. A feladat alapvető célja az, hogy Balatonendréd az aktuális környezeti állapotához, hulladékgazdálkodási helyzetéhez illeszkedő feladat tervvel rendelkezzen, amely a helyi környezetvédelem megalapozását szolgálja. Ehhez meg kell vizsgálni, hogy milyen természetes és emberi eredetű környezeti változások történtek a korábbi terv elkészülése óta, és ezek milyen kedvező vagy kedvezőtlen hatásokkal jártak. Majd a település fejlesztési elképzeléseihez, és a hulladékgazdálkodási alapelvekhez igazodóan a szükséges intézkedések meghatározására és ütemezésére van szükség. A hulladékgazdálkodási terv elkészítése folyamán egyeztetések történtek az önkormányzattal, amelyek során a Polgármesteri Hivatal munkatársai tájékoztatást adtak a településen bekövetkezett lényeges változásokról, illetve felvilágosítást nyújtottak a megvalósult intézkedésekről. Ezek az információk, és a hulladékgazdálkodási tervben megfogalmazott elvek szem előtt tartása teszik lehetővé, hogy a terv megvalósíthatósága biztosítható legyen. Az önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladatainak szabályozása Az önkormányzatok sokrétű szerepet játszanak a környezet védelmében. Az elmúlt években az önkormányzati rendszerrel együtt kialakult ennek jogi szabályozása is. Az önkormányzati törvény (1990. évi LXV. tv.) alapján a helyi önkormányzatok önkormányzati rendeletet bocsáthatnak ki a környezetet érintő kérdésekben is. A környezet védelméről szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) is tárgyalja az önkormányzatok környezetvédelmi célú rendeletalkotását. Rögzíti egyúttal, hogy ezekben a rendeletekben a más jogszabályokban előírtaknál nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírások is meghatározhatók. Az önkormányzati törvény 8. (1) bekezdése nem teljes körű felsorolást ad a települési önkormányzatok ún. helyi közszolgáltatási feladatairól. Ebben szerepel általánosan az épített és természeti környezet védelme. Az ott említett számos feladat közül a környezet védelmét közvetlenül szolgálja: a csatornázás, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása, a szelektív hulladékgyűjtés, a lomtalanítás. Mindegyik jelentős hatással van a hulladékgazdálkodásra. 4

8 Az önkormányzati törvény 8. -a arról is rendelkezik, hogy a helyi közszolgáltatási feladatoknál a települési önkormányzat maga határozza meg, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. Ugyanakkor kötelező feladatokat törvény is előír az önkormányzatok számára. Ezt szolgálja a Hulladékgazdálkodási törvény, amely már mind a települési önkormányzat számára, mind a lakosság számára kötelező előírásokat tartalmaz. Ezen kívül meg kell említeni, hogy elkészült a Települési Szilárd Hulladékgazdálkodás Fejlesztési Stratégiája a közötti időszakra vonatkozóan, és folyamatban van az Országos Hulladékgazdálkodási Terv aktualizálása, amelyekben megfogalmazott célokkal való összhang biztosítása szükséges a települési hulladékgazdálkodási tervek továbbfejlesztése során. A hulladékgazdálkodás tervezésének háttere Magyarország EU tagsága nemcsak gazdasági, hanem környezetvédelmi szempontból is felzárkózási kötelezettséget és lehetőséget jelent (1. sz. melléklet tartalmazza a jogszabályi előírásokat). Az egészséges környezet biztosítása szempontjából a hulladékgazdálkodáson belül kiemelt fontosságú a lakosság mindennapi életvitele során képződő hulladék biztonságos összegyűjtése és kezelése. A települési önkormányzatok felelősségi körébe tartozó települési szilárd hulladék (TSZH), valamint az önkormányzatok által nyújtott lakossági szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyes hulladékfajták kezelésének szerkezetátalakítása, korszerűsítése kiemelt fontosságú. Az EU követelmények a települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiájának (Stratégia) irányát is meghatározzák. A környezetvédelmi alapelvek (az integrált szennyezés megelőzés, a szennyező fizet, az elérhető legjobb technika, az önellátás, a regionalitás, a költséghatékonyság elve), a hulladékgazdálkodási prioritások (megelőzés, hasznosítás, ártalmatlanítás) és a vonatkozó szabályozási rendszer figyelembe vételével stratégiai célként került kitűzésre a korszerű települési szilárd hulladék kezelési közszolgáltatás kiterjesztése az ország teljes lakosságára, a korszerűtlen, régi hulladéklerakók bezárása és rekultiválása, a szilárd hulladék kezelési rendszerek EU normákhoz igazodó átalakítása, a hulladékgazdálkodás fejlesztéséhez, irányításához és ellenőrzéséhez szükséges jogiszervezeti háttér megteremtése. Az elmúlt évek gazdasági és társadalmi változásai, a települési hulladékgazdálkodás átalakulásának tapasztalatai, valamint a közötti költségvetési időszakra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Tervben megfogalmazott célokkal való összhang biztosítása a települési szilárd hulladékgazdálkodás stratégiájának továbbfejlesztését tették szükségessé, a 2008-ig terjedő Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT) megalapozó fejlesztési irányok újragondolásával és időbeli kiterjesztésével. Elkészült a második Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT-II.) amely a hulladékgazdálkodás évek közötti időtartamára határozza meg a szakmai kereteket és célokat, a megvalósítás eszközeit. A Terv az ugyanazon időszakra szóló III. Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz kapcsolódik. A Stratégia fő célja, hogy azonosítsa a települési szilárd hulladék-gazdálkodás fejlesztési igényeit és támogassa ezek költség-hatékony megvalósítását, Magyarország egésze és régiói környezetvédelmi felzárkózásának elősegítése és EU kötelezettségeinek 2016-ig történő teljesíthetősége érdekében. 5

9 6

10 Ebből következően célja továbbá, hogy megalapozást adjon a II. Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósítását célzó operatív programok közül a Környezetvédelmi és Energetikai Operatív Program (KEOP) hulladékgazdálkodási intézkedéseinek végrehajtásához, azaz az Európai Unió közötti fejlesztés-támogatási lehetőségeinek felhasználásához a települési szilárd hulladékok kezelése terén; alapot teremtsen az EU források felhasználásával tervezett projektek összehangolt előkészítéséhez, a rendelkezésre álló források ésszerű és hatékony felhasználása révén. A TERVEZÉSI SZINT A települési hulladékgazdálkodási terv a teljes hulladékgazdálkodási tervezési folyamat egyik elemét jelenti. A tervezés országos, területi és helyi szinten történik, amely a stratégiai tervezéstől, a megvalósítás-orientált tervezés felé halad. Tervezési terület: Balatonendréd község közigazgatási területe (2. sz. melléklet tartalmazza a település elhelyezkedését). A tervezés báziséve: A HELYI TERVEZÉS SZÜKSÉGESSÉGÉNEK BEMUTATÁSA SA, A TERVEZÉS ALAPJAI A települési hulladékgazdálkodási tervnek kettős szerepet kell betöltenie: segítségével meg kell tudni oldani Balatonendréd lakossága által legfontosabbnak tekintett helyi hulladékgazdálkodási gondokat oly módon, hogy teljesüljenek mindazok a jogszabályokban, illetve a Települési Szilárd Hulladékgazdálkodás Fejlesztési Stratégiában, az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben és más tervekben, programokban, koncepciókban meghatározott célok, amelyeket önkormányzati szinten kell végrehajtani, és megvalósításával országos és regionális szinten is javítania kell a környezet állapotát. Tervezésbe bevont hatóságok, önkormányzati és egyéb szervezetek, együttműködések formái stb. Balatonendréd Község Önkormányzata AVE-ZÖLDFOK Településgazdálkodási és Kommunális Zrt. Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. AZ ADATGYŰJTÉS KÖRE, FORRÁSAI, PONTOSSÁGA A tervezés alapjául szolgáló állapotértékelés a KSH adatai, valamint a jelen felülvizsgálat elkészítése érdekében végzett adatgyűjtés során begyűjtött információk felhasználásával készült. A különböző forrásokból származó adatok sokszor nagyságrendi eltérést mutattak, vagy a szükséges adatok nem álltak rendelkezésre, ezért az értékelés során több esetben a műszaki becslésre kellett hagyatkozni. 7

11 A TERÜLET ÁLTALÁNOS JELLE LLEMZÉSE Balatonendréd Somogy megyében, a Siófoki kistérség területén helyezkedik el. Jelenleg zsáktelepülés, közúti összeköttetése csak Zamárdival van. Könnyen megközelíthető az M7 autópályáról, illetve kialakítás alatt van a települést déli irányban a Tabi kistérséggel összekötő feltáró út. A Dunántúli dombság nagytájon belül, a Balaton - medence déli része középtáj és Kelet Külső Somogy kistáj északi részének találkozásánál fekszik. A település közigazgatási területe a Balaton partját közvetlenül nem érinti, attól déli irányban, 3 km-re kezdődik. Az Endrédi-patak völgye a település területének legmélyebb pontja, a Jaba patak völgye a területet D DNy ról határolja. Földtani tani,, domborzati viszonyok A község belterületét délről kísérő hát északi peremének jellemző magassága nyugatról kelet felé, kb. 250,0 méterről 200,0 méterre csökken. Az északi perem hirtelen, meredek dőléssel alacsonyodik le a 170,0 180,0 m magas, tőle északra induló hátak rendszerére. A helyenként 25 -nál is meredekebb eróziós völgyekkel tagolt domboldalak felszínmozgásos jelenségek kialakulására különösen hajlamosak, egyes részei felszínmozgás veszélyesek, esetleg aktív mozgást is mutatnak. A település közigazgatási területén belül, a belterülettől északra fekvő rész felszínközeli rétegeit nagy területi elterjedésben, pleisztocén korú folyóvízi képződmények (homok, homokos kőzetliszt, kőzetlisztes homok) jellemzik. A belterülettől délre, nyugatra fekvő, jelentős nagyságú, Jabáig húzódó kiemeltebb dombsági hátterületen az eolikus és lejtőn átalakult kőzetlisztes összlet (lösz, lejtőlösz változatok) változatainak felszínközeli megjelenése az uralkodó, közel m vastagságban. A meredek völgyoldalak elvékonyodó negyedidőszaki képződményei alól foltokban a felszínre kerülnek idősebb, felső pannóniai agyagos, agyagmárgás, homokos kőzetlisztes képződmények (pl. Endrédi patak keleti völgyoldala, Várcsige, Gyugyi patak déli völgyoldala). A Balaton, a Jaba, a Cinege patak felé irányuló vízfolyások meder közeli területén holocén korú öntésüledékek települnek, a mély fekvésű, mocsaras, pangó vizű részeken a tőzeges összlet képződményei is megjelennek még a rétegsorban. Éghajlat Balatonendréd térsége mérsékelten meleg-mérsékelten nedves éghajlatú táj. Évente óra napsütés várható; ebből nyáron órán, télen mintegy 200 órán át süt a nap. Az évi középhőmérséklet 10-10,2 C, de a Balaton partján eléri a 10,4 C-ot. A tenyészidőszak középhőmérséklete 17,4 C, sőt a Balaton közelében egy-két tizedfokkal magasabb. A napi középhőmérséklet a tó közelében már április 10 körül, máshol 2-3 nappal később meghaladja a 10 C-ot. Ez az időszak napon át (a Balaton közelében néhány nappal még hosszabb ideig), okt. 19-ig tart. A tóhoz közeli részen nap hosszúságú a fagymentes időszak (ápr. eleje és okt. vége között). A legmelegebb nyári nap sokévi átlaga 33,5 C. A téli leghidegebb napok átlaga -15,0-15,5 C. Az évi csapadék 650 mm körüli, s ebből a tenyészidőszakban mm eső esik. A hótakarós napok száma a téli félévben általában 32, legnagyobb átlagos vastagsága 24 cm körüli. Az ariditási index értéke 1,08 körüli. 8

12 Leggyakoribb szélirány az ÉNy-i, de jelentős a DNy-i szél aránya is. Az átlagos szélsebesség 3 m/s körüli, a kiemelkedő területeken kevéssel fölötte. A hőigényes és hosszú tenyészidőszakú szántóföldi és kertészeti kultúrák számára kedvező az éghajlat. Levegőminőség A település környezetében a légszennyezőanyag-terhelés vonatkozásában a lakosság és az intézmények hőenergia szükségletének biztosítása, és a közúti közlekedés okozta légszennyezőanyag kibocsátás a meghatározó. A forgalomból származó légszennyező anyagok a forgalommal arányosan képződnek. A közlekedési eredetű légyszennyezés csökkenésének feltétele a gépjárművek műszaki állapotának javulása, a gépjárművek fokozatos cseréje, a közutak megfelelő karbantartása. A község területén áthaladó, és egyben ott is végződő számú összekötő út forgalma nem okoz számottevő légszennyezést. A gázfűtésre való átállást követően a lakossági fűtésből származó légszennyezés mértéke némileg lecsökkent, azonban egyre nagyobb a lakosság körében a fatüzelésre való visszatérés aránya. A hagyományos fa- és széntüzelés miatt növekedik a kén-dioxid, a szén-dioxid és egyéb szennyezőanyagok emissziója. Ennek ellenére a településen a füstgázok okozta légszennyezettség nem érzékelhető. A településen antropogén eredetű hatások között kell megemlíteni a belterületi állattartás okozta környezeti terhelést, bűzhatást. A településen a háztáji állattartásból származó lakossági panasz szagprobléma kapcsán nem érkezett az önkormányzathoz. A településen ipari jellegű légszennyezőanyag-terhelést egyedül a sütőüzem okoz. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.), valamint a módosításáról szóló 1/2005. (I. 13.) KvVM rendelet határozza meg az ország területeinek levegőminőségi besorolását. A rendelet 1. számú melléklete értelmében a település levegőminőségi állapota a 10. számjelű légszennyezettségi zónába tartozik, ennek megfelelően a település levegőminősége nem szennyezett. 1. sz. táblázat: Balatonendréd levegőminőségi jellemzői Megnevezés Kén-dioxid Nitrogén- dioxid Szén- monxid Ülepedő por (PM 10) Benzol Talajközeli ózon Balatonendréd F F F E F 0-I A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet alapján a besorolási kódok jelentése a következő: Az E csoportba sorolandók azok a területek, ahol a légszennyezettség egy vagy több szennyező anyag esetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb alatt van. Az F csoportba sorolandók azok a területek, ahol a légszennyezettség egy vagy több szennyező anyag esetében az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. A 0-I csoportba sorolandók azok a területek, ahol a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket. Zónacsoport 2. sz. táblázat: A zónacsoportokhoz tartozó koncentrációk Kén-dioxid dioxid, Nitrogén-dioxid dioxid, Szén-monoxid monoxid, Ülepedő por (PM 10), µg/m 3 µg/m 3 µg/m 3 g/m 2 *30 nap 9

13 E F 50 alatt 26 alatt 10 alatt 2500 alatt Ezen kívül a helyhez kötött légszennyező pontforrások tekintetében a sütőüzem légszennyező anyag kibocsátásairól áll rendelkezésre adat a következő helyszínen: Balatonendréd, Péklegény Kft. sütőüzeme Égéstermékek: - CO: 50 kg/év; - NOx: 130 kg/év A lakossági, oktatási egészségügyi és szociális intézmények 500 kw névleges bemenő hőteljesítmény alatti, egyéb esetekben a 140 kw névleges bemenő hőteljesítmény alatti tüzelőberendezések a 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet 23. (3) bekezdés alapján a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartoznak. Bár a településre vonatkozóan konkrét adat nem áll rendelkezésre, általánosságban elmondható, hogy a lakossági tüzelésben a fatüzelés szerepe megnőtt, ennek következtében a mérőhellyel lefedett településeken a téli időszakban az tapasztalható, hogy jelentősebb mértékben PM10 (szilárd anyag), kisebb mértékben a CO és az NO x koncentráció a korábbiakban tapasztaltnál magasabb értékeket mutat. A talajviszonyok leírás Balatonendréd területének északkeleti, legalacsonyabb csapadékú területein a feltételek a mészlepedékes csernozjom talajok kialakulásának kedveznek. A talaj morzsás szerkezetű, egyenletesen magas humusztartalmú a felszíni cm-es rétegben, majd lefelé a színe világosodik és a humusztartalma csökken egészen a kb. 150 cm-es mélységben található talajképző kőzetig. A terület délkeleti részén a mikroklíma egy jellegzetes átmeneti talajtípus, a csernozjom barna erdőtalaj kialakulásának kedvezett. Jellegzetessége, hogy a csernozjom jellegű, nagy mértékű és mélyre hatoló humuszfölhalmozódás színben (sötét barnásszürke) és szerkezetben (morzsás) is elfedi az erdőtalajra jellemző barna színt és erőteljesebb (diós) szerkezetet, főleg a felszíni rétegekben. A csernozjom barna erdőtalajokhoz nyugatról barnaföldek (Ramann-féle barna erdőtalaj) csatlakoznak. Szénsavas mész csak a talajképző kőzetben van. Valamennyi fenti talajtípus kiváló termékenységű, jó víz és tápanyag-gazdálkodású. Az Endrédi-patak völgyében lecsapolt és telkesített rétláp talaj található. A viszonylag kevés csapadék mellett a források vize biztosítja a völgy talajaiban azt a víztöbbletet, ami a tőzegképződést lehetővé tette. A lecsapolás a szerves anyag kotúsodását eredményezte, majd a halastó által megemelkedett talajvíz szint segítette a szerves anyag konzerválását. Talajdegradációs folyamatok Balatonendréd határa a domborzati adottságai alapján hullámos-dombos felszínnel jellemezhető. A település belterületétől délre található terület lejtős (12-17%), valamint enyhén meredek (17-25%) lejtőket foglal magába, azonban ezen területek erdő művelési ágúak, így a vízerózió itt nem jelentkezik. 10

14 A település területének fennmaradó részén elsősorban szántóterületek fordulnak elő, pedig a lejtőviszonyok inkább rét, vagy erdő művelési ágat kívánnának meg. A szántóterületek többsége enyhén lejtős (5-12%), lejtős (12-17%) területen helyezkedik el, de több helyen enyhén meredek (17-25%) lejtőkön is folyik szántóföldi növénytermesztés. A település ezen területei közepes mértékben erodáltak. Felszíni szennyeződés érzékenység A talaj veszélyezettsége szempontjából, mint szennyező forrást elsősorban a szerves- és műtrágyázást, valamint a növényvédőszerek alkalmazását kell megemlíteni. A rendelkezésre álló adatok szerint a trágyázott területnagyságok és a felhasznált mennyiség csökkenő tendenciát mutatnak. A nagy műtrágya dózisok alkalmazása a talajvizek nitrát-tartalmának folyamatos emelkedéséhez vezethet. A Balaton törvény alapján elkészült a település szennyeződésérzékenységi besorolása, amely alapján az Endrédi patak környezete felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny (Sz-1) kategóriába tartozik, ahol természet és környezetkímélő gazdálkodást lehet folytatni. Ezenkívül vízeróziónak kitett területek találhatók (P-2) a település középső, délkeleti részén. Balatonendréd község közigazgatási területe a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KVVM rendelet alapján érzékeny kategóriába tartozik. Felszíni,, felszín alatti vizek Felszíni vizek Az Endrédi patak vízgyűjtő területe a Kőröshegyi-séd, a Cinege patak és a Jaba patak vízgyűjtői között helyezkedik el. Utóbbi már nem a Balaton vízgyűjtő területéhez tartozik, hanem a Sió csatornába torkolló Kis-Koppány patak legnagyobb mellékága. Az Endrédi patak vízgyűjtő területe: 30,5 km 2. A vízfolyáson kialakított tavak területe a Töreki természetvédelmi területtel határos, amellyel szerves egységet alkot. (Siófok közigazgatási területén a Töreki-láp mentén található kijelölt természetvédelmi terület 292 ha, amelyből 142 ha erdő és 36 ha tó felület.) Az Endrédi patak sajátossága, hogy a kiépített szakasz felett mintegy 30 m-re található forrásfoglalás a patak második eredőjének tekinthető. A patak lényegében ettől mintegy 5 km-re nyugatra ered. Az itt még Gyugyi patak nevű források vize 2-3 km-en át szűk völgyben halad, majd a völgy kiszélesedésével eltűnik, elszikkad. Csak nagyobb esőzések alkalmával jellegzetesen kialakult meder nélkül a völgyfenéken folyva éri el a szelvénytől kialakított medret. A vízfolyáson beruházásnak minősülő vízrendezési tevékenységet lassan két évtizede nem végeztek. A fenntartásra fordítható pénzeszközök korlátozottak, az utóbbi években csak a legszükségesebb munkákat végezték el. A meder jelenlegi állapota a kapcsolódó területek vízelvezetési igényét nem tudja megfelelően biztosítani, ugyanakkor a kialakult természeteshez közelítő állapot vízminőségi szempontból kedvező, ha a szükséges iszapolások elvégzése rendszeresen történik. Az Endrédi patak a kiegyenlítettebb vízjárású vízfolyások közé sorolható. A vízfolyáson vízállás, illetve vízhozam nyilvántartó állomás nem üzemel. Vízjárása, jellemző vízhozamai a 11

15 vízmintavételekkel egyidőben történő vízhozam mérések és a szomszédos vízgyűjtők értékeinek figyelembevételével becsülhető. A havi nagyvizek első hulláma február-március hónapban, második hulláma októberben jelentkezik. A jellemző vízhozam értékek: NQ 1% = 12,0 m 3 /s NQ 3% = 7,8 m 3 /s NQ 10% = 6,1 m 3 /s NQ 33% = 2,9 m 3 /s A Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség évi adatai szerint a víz minősége az oxigénháztartás mutatói szerint szennyezett és erősen szennyezett. A részletes vízminőségi paraméterek az alábbi táblázatban kerülnek bemutatásra. Megnevezés 3. sz. táblázat: Az Endrédi patak vízminősége a 2010 évi észlelések alapján (MSz szerint) Mérték- egység Oxigénháztartás jellemzői Oldott oxigén mg/l 6,0 7,5 4,3 1,7 1,2 0,1 Oxigéntelítettség % Biokémiai oxigénigény (e) mg/l 3,90 4,30 2,50 0,50 10,20 10,00 KOI (k) mg/l KOI (p) mg/l 11,8 13,9 17, Tápanyagháztartás agháztartás jellemzői Nitrit-N mg/l 0,045 0,030 0,090 0,020 0,015 0,095 Nitrát-N mg/l 3,6 3,5 2,8 0,80 0,78 0,54 Összes foszfor µg/l 0,3 0,17 0,28 0,28 0,21 1,01 Foszfát-P µg/l 0,37 0,12 0,55 0,61 0,52 3,07 a-klorofill µg/l 126,0 96,0 39,0 10,6 17,0 69,0 Egyéb jellemzők ph 7,80 8,02 8,15 7,71 7,74 7,50 Fajl. el. vezkép.(20 0 C-ra) us/cm Jelmagyarázat: kiváló jó tűrhető szennyezett erősen szennyezett Forrás: Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 2010 Felszín alatti vizek A talajvíz kisebb részben regionális, nagyobb részben helyi adottságok függvénye, a mezőgazdasági művelés és a szennyvíz-elhelyezés hiányosságai és egyéb emberi tevékenység következtében a felszín alatti vizek közül ez szennyeződik a legkönnyebben. A vízminőség a csapadék által magával ragadott gázok elsősorban szén-dioxid -, a talajrétegben felvett kémiai anyagok, esetleges szennyeződések, és végül a talajvíztartó rétegben végbemenő kémiai folyamatok eredménye. Az emberi eredetű szennyezést általában az ammónia-nitrit-nitrát mennyiségének növekedése jelzi a talajvízben. Egyes helyeken az ivóvíz szabvány határértéket (0,3 mg/l) meghaladó a vas és mangán tartalom a talajvízben. 12

16 Jelenleg a településen közüzemi szennyvízelvezetés nem épült még ki és nem üzemel. A keletkező szennyvizeket gyűjtik és részben elszállítják a Dunántúli Regionális Vízmű siófoki szennyvízelőkezelőjébe, illetve talajban helyezik el nem szakszerűen kialakított szivárogtató rendszereken keresztül, így a felszín alatti vizek szennyezéséhez hozzájárul. Balatonendréd a felszín alatti vizek állapota szempontjából a 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet és a települések besorolásáról szóló 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint érzékeny területen helyezkedik el. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátérzékenysége szempontjából Balatonendréd nitrátérzékeny területen helyezkedik el. Gazdaságföldrajzi leírás Területhasználatok változása A földhivatali adatokat tekintve megállapítható, hogy Balatonendréd teljes területének (4000 ha) közel kétharmada mezőgazdasági terület, ennek túlnyomó része szántóföld. Jelentős a gyepterületek nagysága, ami 1,8%-ról 9%-ra emelkedett, szintén nőtt, de az előzőtől jóval elmarad a szőlő és gyümölcs ültetvények területe. Az erdők, fásított területek aránya országos szinten magasnak mondható, azonban mintegy 100 ha-os csökkenés figyelhető meg. Az önkormányzat tájékoztatása szerint az M7 autópálya átadása után tervezett erdőtelepítés előkészítő munkálatai sem történtek még meg, amely a kitermelt állomány egy részének pótlását szolgálnák. A Balatonendréd-Lulla összekötő út építése lényegesen kevesebb területhasználati változást fog eredményezni, mivel többségében meglévő földutak nyomvonalán halad. Északi szakaszán a nyomvonal kialakítása azonban jelentős földmunkával jár, amelyek főként mezőgazdasági területeket érintenek. 4. sz. táblázat: Területhasználatok típusa Balatonendréd községben, Terület típusa ha % ha % Termő 3752,81 92,6 3731,45 93,2 Mezőgazdasági 2153,81 53,1 2231,32 55,8 Szántó, kert 1977,79 48,8 1766,32 44,1 Szőlő, gyümölcs 88,26 2,1 91,21 2,3 Gyep 75,17 1,8 359,69 9,0 Egyéb(nád) 12,59 0,3 14,10 0,352 Erdő, fásított terület 1599,9 39,4 1500,13 37,5 Művelés alól kivett 300,27 7,4 270,40 6,8 Forrás: Siófoki Körzeti Földhivatal, 2010 Balatonendréd Község Környezetvédelmi Programja, 2005 A táj élővilágának ismertetése Az éghajlat mérséklődésével, a növényzet számára kedvező klíma alakult ki, amely a szubmediterrán fajok elterjedésének kedvezett. Megjelent a cser tölgy (Quercus Cerris), a molyhos tölgy (Quercus Pubescens), az ezüsthárs (Tilia Argenta). Az éghajlat hűvösebbé, csapadékosabbá válásával a bükk (Fagus), a gyertyánfa (Carpinus) honosodott meg Balatonendréd és térsége 13

17 területén, ami a mai vegetáció növénytársulását is jellemzi. A szakszerű erdőművelés bevezetésével az erdők faállománya, annak összetétele megváltozott. Az eredeti erdei növénytársulásokon kívül az ősi táj növénykultúráján kívül még igen sok növénytársulás található a térségben. Vízi, réti zárt növénytársulások a dombok közé beékelődött völgyek talpi részén, patak partok, halastavak mentén találhatók, ahol a talajvízszint egész éven át magas. A legjellegzetesebbek és egyben a legváltozatosabbak a kaszálórétek különféle asszociációi. A rétek két fő típusa közül az alacsonyabb fekvésű patakok, tavak mentén, az ún. nedves kaszálók réti-csenkeszekkel találhatók. A társulásokban a fűfélék és az évelő lágyszárú fajok uralkodnak. Az ősi erdei vegetációt egy-két évszázados bükk, fenyőóriás, tölgy képviseli. A település állatvilágára a balkáni és mediterrán faunafajok gazdag jelenléte jellemző. A halaknál a halastavakon meghatározó a Balaton állatvilága, de megjelentek betelepült idegen fajok mint a törpeharcsa, naphal. A kétéltűek közül a kecskebéka (Rana esculenta), nagy gőte (Molge cristata), valamint a hüllők közül a törékeny gyík (Angvis fragilis) emelhető ki. A madárvilág képviselői közül költ itt a védett mezei pacsirta (Alauda arvensis), a héja (Accipiter gentilis) és még sok egyéb más madárfaj. Az emlősök közül megemlíthető a védett ürge (Spermiphilus citellus) stabil populációja. 14

18 I. I. BALATONENDRÉD HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI HELYZETÉNEK JELLEMZÉSE A településen szervezett hulladékgyűjtés történik, amelybe 548 ingatlan, intézmény került bevonásra, a keletkezett települési szilárd hulladékok mennyisége 262 tonna volt 2009-ben A keletkező szilárd kommunális hulladék gyűjtése és szervezett elszállítása teljes területen megoldott. Illegális hulladéklerakások rendszeresen előfordulnak a településen, jellemzően külterületen, állandósult helyeken. A lerakott hulladék nem nagy mennyiségű, az önkormányzat évente 1-2 alkalommal elszállítja. Megelőzés terén azonban nem sikerült még hatékony előrelépéseket tenni. Fontos megjegyezni, hogy a település északi részén, az Endrédi patak közelében található magánterületen nagyobb mértékű építési törmelék (inert hulladék) lerakás történt, tereprendezési céllal, de a megfelelő engedélyek hiányában. A hulladék pontos összetételével kapcsolatos szakmailag elfogadható adatok nem állnak rendelkezésre. A településen az AVE-ZÖLDFOK Településgazdálkodási és Kommunális Zrt. végez szolgáltatást, az összegyűjtött kommunális szilárd hulladék a Dél-Balatoni Sió-völgyi komplex települési szilárd hulladékkezelési rendszer (ISPA/KA projekt) keretében megépült somi regionális hulladéklerakón kerül elhelyezésre. A korábban használt Zamárdi hulladéklerakó rekultiválását 2010 december 31-ig kell megvalósítani a projekt keretein belül. Hulladékgyűjtés rendszeressége: egész éven át heti 1 alkalommal történik (csütörtökönként). A lakossági kommunális hulladék gyűjtése zárt kukában (60, 110, 120 literes edényzetek) vagy zsákban történik, a gazdálkodói és intézményi területeken 1,1 m 3 -es konténerek funkcionálnak. 5. sz. táblázat: A hulladékszállításba bevont ingatlanok száma Balatonendréden Lakó és nyaraló ingatlanok (db) Közületek, intézmények száma (db) Forrás: AVE Zöldfok Zrt., sz. táblázat: Elszállított kommunális hulladék mennyisége Év Mennyiség nyiség (t) Forrás: AVE Zöldfok Zrt., 2010 Lomtalanítás évente egyszeri alkalommal történik: tavasszal. A településen jelenleg a kommunális hulladék gyűjtésén kívül szelektív hulladékgyűjtés működik 3 gyűjtőszigettel, amelyek az ISPA/KA projekt keretében kerültek kialakításra. Ezek műanyag, papír és üveg hulladékok elkülönített gyűjtésére alkalmasak. Jelenleg az alábbi helyeken találhatók meg: Sportpálya mellett A település központjában lévő bolt előtt A Petőfi Sándor utca elején. Zamárdi hulladéklerakó A hulladéklerakó területe a Diászó-völgy legfelső szakaszán lett kijelölve, amely egy kifejezetten északi lefutású száraz völgy a Balaton irányába. A völgyfő élénk morfológiájú, a 125 mbf (Balti tengerszint feletti magasság) szintű völgytalpat mbf magasságú dombok veszik körül, 15

19 meredek dőléssel. A hulladék beszállítására használt bekötőút 155 mbf szintről ereszkedik le a depónia szintjéig, mely jelenleg mbf szint közötti. A talajvíz 15 m alatt helyezkedik el. Műszaki védelmet a külvizek távoltartására szolgáló övárok, valamint gát jelentett, mesterséges szigetelés nem készült. A Zamárdi hulladéklerakó rekultivációs engedéllyel rendelkezik, mely szerint a rekultivációs építési munkák kivitelezési határideje: 2010.december 31. Ezt követően mint forgalmi telep és inert hulladékok elkülönített kezelésére alkalmas telepként funkcionál tovább. Ez utóbbi tevékenységek végzéséhez szükséges építési engedéllyel (3141/2004.) rendelkezik az üzemeltető. Somi térségi hulladékkezelő telep A térségi hulladékkezelő telep helyszíne Som közigazgatási területén a 0159 hrsz-on került kialakításra, az igénybevett terület 30 ha körüli. Az ellátott lakosság mintegy fő, a keletkező hulladék évi mennyisége tonna. A lerakó lakóterületektől való távolsága több mint 1500 m, megközelíthető északi és déli irányból. Északi irányból Ságváron és Somon, délről Daránypusztán keresztül a 65. számú közúton szállítható a hulladék. Jelenleg csupán a szelektíven gyűjtött hulladék számára készült el a válogató csarnok és komposzt telep, valamint a vegyesen gyűjtött hulladék számára a lerakó tér. A korszerű hulladékkezelő telep biztonságáról több rétegű mesterséges szigetelés is gondoskodik. A hulladéklerakó teljes felületét több ásványi- és különböző film- és műanyagalapú textilanyagokból készült réteg borítja, amely biztosítja, hogy a hulladékból semmi se kerüljön a termőföldbe, és ne károsítsa a talajvizet se. A lerakott hulladékot gépekkel még jobban összenyomják, tömörítik, végül mesterséges szigeteléssel elzárják a környezettől, amelyre később földet hordanak, és zöld növényt telepítenek. Jelenleg még tervezési, előkészítési fázisban van a hulladékok mechanikai biológiai előkészítésére szolgáló technika, amely megvalósítását követően a bomló anyagokat tartalmazó lakossági hulladékot a telepre szállítás után ledarálják. Az így keletkező aprított hulladékot a lerakás előtt kéthárom hétig C fokon levegőtől elzárt, szagmentes eljárással érlelik, bomlasztják. Ezalatt az idő alatt a szerves anyagok lebomlanak, így kerül a szagmentes, földszerű maradék anyag a lerakóra. A térség várható hulladéktermelését alapul véve a tovább nem hasznosítható hulladék számára évre elegendő lesz a terület, de ez az időszak még hosszabbra is nyúlhat, ha nő a szelektív hulladékok mennyisége, változik a hulladék összetétele és csökken annak nagysága. Közterület tisztítás A település környezetét jelentős mértékben befolyásolja a települési környezet néhány fontos eleme, mint például a keletkezett hulladékok összegyűjtése, a rendszeresen tisztított közterület nagysága, a közhasználatú zöldterületek nagysága stb. A közterületek karbantartását, tisztítását az önkormányzat által foglalkoztatott 2 fő, valamint 7 fő közcélú dolgozó látja el folyamatosan. A közterületek tisztán tartását szolgáló hulladékgyűjtő edényzetek száma nem elegendő. Termelési hulladékok A településen ipari üzemek hiányában többnyire csak a kereskedelemből származó csomagolási hulladék képződik. Kivétel volt ez alól a évek időszaka, amikor a Beton Technológiai Centrum Kft. Laboratóriuma adott kötelező adatszolgáltatást, nagy mennyisében keletkező beton hulladékról évben a Balaton Coop Zrt. helyi élelmiszerboltjának működésével kapcsolatban 1090 kg csomagolási hulladék keletkezett. 16

20 7. sz. táblázat: Termelési hulladékok Balatonendréden Év Hulladék kód Mennyiség (kg) Termelő Beton Beton Technológiai Centrum Kft. - Laboratórium Beton Beton Technológiai Centrum Kft. - Laboratórium Beton 6098 Beton Technológiai Centrum Kft. - Laboratórium Papír és karton 870 Balaton Coop Zrt. - Élelmiszer bolt Műanyagok 220 Balaton Coop Zrt. - Élelmiszer bolt Forrás: HIR, Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer, 2010 Állati tetemek ártalmatlanítása Az 50 kg alatti állati tetemek elföldeléssel ártalmatlaníthatók. A nagyobb tetemek elszállíttatására a Siófoki kistérség települései az ATEV Zrt-vel kötöttek szerződést. Átmeneti tárolóhely nincs, a bejelentést követően a tetem speciális gyűjtőautóval kerül elszállításra a fehérje feldolgozó üzembe. Balatonendréd község vízellátó rendszere Balatonendréd vízellátását tekintve a Dél-kelet Balatoni Regionális Vízmű rendszerhez tartozik. A Dél-kelet Balatoni Regionális Vízmű az alábbi települések, vízellátását biztosítja: Balatonkenese, Balatonakarattya, Lepsény, Mezőszentgyörgy, Balatonfőkajár, Csajág, Küngös, Enying- Alsótekeres, Balatonvilágos, Siófok, Balatonszabadi, Ságvár, Som, Nyim, Balatonendréd, Siójut, Ádánd, Zamárdi, Szántód, Balatonföldvár, Balatonendréd, Kőröshegy, Balatonszárszó. A rendszer fő vízbázisai a Balaton vízre települő Balatonszéplaki Nagyfelszíni Vízmű. Balatonszéplakon található felszíni vízmű kapacitása m 3 /nap. A tisztítás technológia során alkalmazott vegyszerek: Balatonszéplak: kálium-permanganát, BOPAC, Magnaflock LT 27, ClO 2, szezonban közbenső klórgáz. A Balatonszéplaki felszíni vízműnél a technológiai sor az alábbi elemekből áll: KMnO 4 adagolás, BOPAC és Magnaflock LT 27 adagolás, derítés, homokszűrés, ClO 2 -os fertőtlenítés. A nyári időszakban a szűrők védelme érdekében köztes klórgáz adagolás történik. A szolgáltatott ivóvíz minősége a saját, illetve az Országos Környezetegészségügyi Intézet vizsgálatai és szakvéleménye alapján a vonatkozó előírásokat kielégíti. Megnevezés 8. sz. táblázat: Az ivóvíz ellátás jellemző adatai Ivóvízhálózatba bekötött Ivóvízellátó hálózat hossza lakossági bekötés száma (km) Szolgáltatott ivóvíz (m 3 ) 17

21 (db) n.a n.a n.a , Forrás: Dunántúli Regionális Vízmű Zrt., 2010 Balatonendréd község szennyvízelvezető rendszere A településen szennyvíz közcsatorna hálózat a 2006 óta nem került kiépítésre, előre láthatóan 2012 után fog csak megtörténni ez a fontos infrastrukturális fejlesztés. A település belterületi ingatlanjain a szennyvíz gyűjtőmedencék egy része valószínűleg vízzáróan kialakított, míg a régebben épült medencék vízzárósága bizonytalan, ezért gyakorlatilag illegális szikkasztóként működnek. A fallal körülhatárolt tárolók a szennyezőanyagokat kisebb mennyiségben engedik a talajvízbe, mint az eleve emésztőként létesített, fal nélküli gödrök. Mivel a szippantás igen ritka, a keletkező szennyvíznek elhanyagolható töredéke, a talajba kerülő szennyvíz közvetlenül terheli a talajvizet és veszélyezteti a felszíni vizeket. A szennyezőanyagok egy része elbomlik (a szerves szén és a nitrogén egy része gáz alakban eltávozik: CO 2, CH 4, N 2, N 2 O), a foszfor teljes mennyisége megmarad, de a környező talaj jelentős mennyiséget megköt kémiai reakció, ioncsere és fizikai adszorpció útján. Így a foszfor csak a talaj telítése után, viszonylag lassan vándorol a talajvízben. Az illegális szikkasztók permeábilitásának (áteresztő-képesség) csökkenését a biológiailag nem bontható szerves anyag frakció fokozatos feldúsulása okozza, amely eltömi a talaj pórusait. Mivel ezek az anyagok jelentős része nehezen bomló zsírokból, zsírokat tartalmazó sejtmembrán maradványokból áll, gyakran az elzsírosodás kifejezés használatos. A biológiailag nehezen bomló szerves anyagok egyéb jelentős frakciói poliszacharidokat, fehérjéket is tartalmazó makromolekulákból és humin anyagokból állnak. A szigetelt tárolókban és az elzsírosodott szikkasztó medencékben gyűjtött folyékony kommunális hulladék elszállítását a DRV Zrt. végzi, a szippantott, folyékony hulladék a siófoki szennyvíztisztító telepre kerül. Azonban a szállítási távolság megnövekedése, stb. miatt a költségek is emelkedtek. Gyakori az engedéllyel nem rendelkező, szippantást végző vállalkozók megjelenése. Az illegálisan végzett tevékenységgel növekszik a környezetszennyezés, mert a kiszippantott iszap gyakran nem jut el a kijelölt helyre, hanem valamely kevéssé forgalmas helyen kiengedik. 9. sz. táblázat: A településről tengelyen elszállított folyékony hulladék jellemző adatai Évek Elszállított települési folyékony hulladék (m 3 ) Forrás: DRV Zrt., 2010 A folyékony hulladékok tisztítására a DRV Zrt. Siófoki Szennyvíztisztító telep (mechanikai, biológiai és kémiai tisztítási fokozattal rendelkezik) szippantott szennyvíz előkezelője alkalmas, amely azonban csak a kommunális jellegű, tengelyen beszállított szennyvizeket tudja fogadni. Az előkezelő egy vasbeton, tömbösített műtárgy, aminek kapacitása: 300 m 3 /nap. Mezőgazdasági Környezethasználatok Magyar Tenger Mezőgazdasági Kft. Fő profilja a szántóföldi növénytermesztés, emellett szőlő termesztéssel is foglalkozik. Körülbelül 400 ha területe van Balatonendréden. Vajda László mezőgazdasági vállalkozó 18

22 Fő profilja a szántóföldi növénytermesztés. Körülbelül 400 ha területet bérel Balatonendréden. Pap Sándor Őstermelőként körüli szarvasmarhát tartott a település északi részén, extenzív tartásban. Az állomány 2010 évben felszámolásra került. Kovács István Juh tartással foglalkozik, 250 egyedet számláló állományát a halastó menti területeken legelteti. 19

23 II. A TER TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZŐ ETKEZŐ, HASZNOSÍTANDÓ VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ Á HULLADÉKOK MENNYISÉGE E ÉS EREDETE NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK A tervezési területen a hulladékok gyűjtését, szállítását és ártalmatlanítását az AVE ZÖLDFOK Településgazdálkodási és Kommunális Zrt. végzi. A begyűjtött hulladék kezelése és lerakással történő ártalmatlanítása az AVE ZÖLDFOK által Somban üzemeltetett kommunális lerakón történik. Az alábbi táblázatokban kerülnek bemutatásra a tervezési területen keletkező hulladékok évi mennyiségei nem veszélyes hulladékok, szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok és csomagolási hulladékok csoportosításban. Nem veszélyes hulladékként a települési szilárd hulladék és egyéb inert hulladékok keletkezése jellemző. 10. sz. táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Hulladék Mennyiség (t/év) 2006 Mennyiség (t/év) 2007 Mennyiség (t/év) 2008 Mennyiség ((t/év) 2009 Települési szilárd hulladékok 353,6 269,05 290,29 321,04 Települési folyékony hulladék* Kommunális szennyvíziszap** Építési, bontási hulladékok és egyéb inert 40,7 6,1 0 0 hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes 0 0 1,1 0 hulladékok Összesen 2215,3 1658, , ,04 * évben a tengelyen elvezetett szennyvíz mennyisége 1821 m 3 volt, a felhasznált ivóvízmennyiség m 3 volt, évben a tengelyen elvezetett szennyvíz mennyisége 1383 m 3 volt, a felhasznált ivóvízmennyiség m 3 volt, évben a tengelyen elvezetett szennyvíz mennyisége 1009 m 3 volt, a felhasznált ivóvízmennyiség m 3 volt, a évben a tengelyen elvezetett szennyvíz mennyisége 2536 m 3 volt, a felhasznált ivóvízmennyiség m 3 volt települési folyékony hulladék mennyisége a két adat különbsége ** A csatornán elvezetett szennyvíz 2 %-a iszap Forrás: AVE-ZÖLDFOK Településgazdálkodási és Kommunális Zrt., 2010, Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.,

24 11. sz. táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a területen felhalmozott, kiemelten kezelendő hulladékáramok és mennyiségük (tonna) Hulladék Mennyiség (t/év) Veszélyes hulladékok Hulladékolajok 0 Akkumulátorok és szárazelemek 0 Elektromos és elektronikai hulladékok 0 Kiselejtezett gépjárművek 0 Egészségügyi hulladékok 0 Állati eredetű hulladékok 0 Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik 0 Azbeszt 0 Egyéb hulladék 0 Nem veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok összesen 0 Gumi 0 Egyéb hulladék (zöld hulladék) 0 Balatonendréden az elmúlt négy évben 1234 tonna kommunális hulladék került összegyűjtésre a településen szolgáltatást végző cég rendelkezésre bocsátott adatai alapján. Ebből a településen a szelektív hulladékgyűjtés során 82 tonna papír került összegyűjtésre a szeletív gyűjtőszigetekről, valamint az óvoda és iskolától további hasznosítás érdekében. Az elkülönítetten gyűjtött műanyag csomagoló anyagok mennyisége 11,6 tonna, az újrahasznosításra összegyűjtött üveg tömege 17 tonna. Ezek alapján a településen keletkezett lakossági szilárd hulladék közel 10%-a került szelektíven összegyűjtésre, és valamivel több, mint 90% került ártalmatlanításra lerakón. Előrelépést jelent továbbá az, hogy az ISPA/KA projekt keretében a jelenleg meglévő 3 db mellé 2 db új hulladék gyűjtőpont kerül kialakításra a településen. SZELEKTÍVEN GYŰJTÖTT, KIEMELTEN KEZELENDŐ HULLADÉKÁRAMOK 12. sz. táblázat: A szelektív hulladékgyűjtést jellemző adatok Balatonendréden Hulladék típusa Papírhulladék (t) 4,6 3,05 28,62 46,11 Műanyaghulladék (t) 0 0 7,52 4,06 Üveghulladék (t) 0 0 8,15 8,87 Szelektíven gyűjtött hulladék összesen (t) 4,6 3,05 44,29 59,04 Forrás: AVE Zöldfok Zrt., 2010 Veszélyes hulladék Balatonendréd területén kiemelten kezelendő hulladékok közül állati eredetű hulladékok keletkeznek kis mennyiségben. Csomagolási hulladék Magyarországon a csomagolási hulladéktípusra jelenleg nincs kötelező adatszolgáltatás. Az alábbiakban bemutatott adatok elsősorban az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben (továbbiakban: OHT) szereplő fajlagos értékek alapján kerültek kiszámításra. Az adatok nem kellő megalapozottsága miatt ezek csupán tájékoztató jellegűek és nem teljes körűek. Az OHT alapján a 21

25 Magyarországon forgalomba kerülő csomagolóanyag becsült mennyisége körülbelül 55 kg/lakos/évre tehető. A számítások szerint ez a mennyiség Balatonendréd községre vetítve (1387 fő) a évben 75,8 tonna/év. Csomagolási hulladékok 13. sz. táblázat: A csomagolási hulladékok és éves mennyiségük Balatonendréd területén évben Hulladék Keletkezett (becsült) mennyiség (t/év)* Szelektíven gyűjtött mennyiség (t/év) Papír és karton csomagolási hulladék 14,33 46,11** Műanyag csomagolási hulladék 6,56 4,06 Fa csomagolási hulladék n.a. 0 Fém csomagolási hulladék 9,45 0 Vegyes összetételű kompozit csomagolási 2,13 0 hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék 9,83 0 Üveg csomagolási hulladék 33,5 8,87 Textil csomagolási hulladék n.a. 0 Összesen 75,8 61,04 * Országos Hulladékgazdálkodási Tervben alkalmazott tömeg% arányok alapján becsült értékek ** Nem csak csomagolási papír hulladék mennyisége Forrás: ZÖLDFOK Településgazdálkodási és Kommunális Zrt., 2009 Az irodalmi adatok alapján a csomagolási hulladékok 13 %-a szelektíven összegyűjtésre kerül. A 12. sz. táblázat adatai szerint a műanyag csomagolási hulladék 60%-a, az üveg 26%-a kerül elszállításra a szelektív gyűjtőpontokról. A szelektíven gyűjtött papír hulladék azonban nem egyezik a csomagolási hulladék papír frakciójával, annak nagy részét hulladékká vált újságok, reklám- és szóróanyagok teszik ki. Ezek egy része a szervezett (iskolai) gyűjtésből származik. A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS MENNYISÉGE Jelenlegi ismeretek szerint felhalmozott hulladék Balatonendréd területén nincs. Felhalmozott csomagolási és kiemelten kezelendő hulladék a tervezési területen nem ismert. A TELEPÜLÉSRE BESZÁLLÍTOTT ÉS ONNAN KISZÁLLÍTOTT LÍTOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE Balatonendréd területére be- és kiszállított kiemelten kezelendő hulladékáramokról és éves mennyiségükről nem áll rendelkezésre adat. A kiszállítást többségben az AVE Zöldfok Zrt. által végzett kommunális hulladékgyűjtés és a szelektív hulladékgyűjtés adja. Ezen kívül az inert hulladék esetében történik jelentősebb kiszállítás, amit főként szintén az AVE Zöldfok Zrt. és a Zamárdiban telephellyel rendelkező M-Gép Kft. végez. Az állati hulladék szállítás elenyésző mértékű. A településen nem működik hulladékkezelési tevékenység, így hulladék beszállítás sem történik. Említést érdemel azonban a megfelelő engedélyek hiányában, nagy mennyiségben lerakott inert hulladék, amelyet az illegális hulladéklerakások fejezetben részletez a terv. 22

26 Nem veszélyes hulladékok 14. sz. táblázat: A településre beszállított és kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük évre vonatkozóan (tonna/év) Hulladék Településre beszállított mennyiség (t) Településről kiszállított mennyiség (t) Települési szilárd hulladékok Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap 0 0 Építési, bontási hulladékok és egyéb inert n.a. 0 hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes 0 hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok 0 0 Összesen Forrás: AVE-ZÖLDFOK Településgazdálkodási és Kommunális Zrt., 2009 Dunántúli Regionális Vízmű Zrt., sz. táblázat: Balatonendréd önkormányzatának felelősségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított kiemelten kezelendő hulladékáramok és mennyiségük (tonna) Hulladék Településre beszállított Településről kiszállított mennyiség (t) mennyiség (t/év) Veszélyes Hulladékolajok 0 n.a. hulladékok Akkumulátorok és szárazelemek 0 n.a. Nem veszélyes hulladékok Elektromos és elektronikai hulladékok 0 n.a. Kiselejtezett gépjárművek 0 n.a. Egészségügyi hulladékok 0 n.a. Állati eredetű hulladékok 0 n.a. Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik 0 n.a. Azbeszt 0 n.a. Egyéb hulladék 0 n.a. Csomagolási hulladékok összesen 0 n.a. Gumi 0 n.a. Egyéb hulladék (zöld hulladék) 0 n.a. 23