Természet és technika a gyermekkorban NATURBILD 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Természet és technika a gyermekkorban NATURBILD 1"

Átírás

1

2 Természet és technika a gyermekkorban NATURBILD 1 Leveg és víz Kézikönyv 1. rész: Pedagógiai fejlesztés óvodák és általános iskolák számára (4-8 éves gyerekek számára) A Naturbild munkaközösség tagjai: Antal Sándor, Barabási Tünde, Hans-Joachim Fischer, Anna Georgieva, Heged s Gábor, Astrid Huber, Kiss Gábor, Martina Knörzer, Iliana Mirtschewa, Elena Poyaskova-Grassler, Sági Norberta, Edita Szabóová 1 Projekt Naturbild - This project has been funded with support from the European Commission. This publication reflects the views only of the author, and the Commission cannot be held responsible for any use which may be made of the information contained therein. 3

3 Természet és technika gyermekkorban Kézikönyv 1. rész: Pedagógiai fejlesztés A könyv az Európai Unió az Élethosszig Tartó Tanulás program támogatásával készült. Szerkeszt : Hans-Joachim Fischer, Heged s Gábor Nyelvi lektorálás: Sági Norberta, Szinger Veronika Tördelés, szövegszerkesztés: Tóth József Nyomdai munka: Createam Design Kft. Kiadás éve: Példányszám: 500 db ISBN Kiadó: Kecskeméti F iskola Tanítóképz F iskolai Kar 6000 Kecskemét, Kaszap u Felel s Kiadó: Dr. Heged s Gábor 4

4 Partnerek: Magyarország: - A Kecskeméti F iskola Tanítóképz F iskolai Karának Pet fi Sándor Gyakorló Általános Iskolája és Óvodája, Kecskemét - Hétszínvirág Óvoda, Szolnok - Kastélydombi Óvoda, Budapest Németország: - Általános Iskola, Klingenberg - Óvoda, Klingenberg Bulgária: számú Sornitza Óvoda, Szófia - Todor Minkov Általános Iskola, Szófia Szlovákia: - Általános Iskola, Komárno, Eötvös u Óvoda, Komárno, Eötvös u Szenczi M. A. Óvoda, Szenc Románia: - Zsibongó Óvoda, Székelyudvarhely - Tompa László Általános Iskola, Székelyudvarhely 5

5 Tartalom Oldal Bevezetés 7 1. Játék leveg vel és vízzel 11 (Hans-Joachim Fischer & Martina Knörzer) 2. Víz és leveg a pedagógusi segítséggel végrehajtott kísérletekben 25 (Astrid Huber) 3. Barkácsolás és konstruálás a gyermekkorban 37 (Gábor Hegedüs) 4. Víz és leveg a hétköznapi életben 49 (Norberta Sági) 5. A Leveg és a Víz mozgása. Játék és esztétikai mozgáskifejezés 59 (Edita Szaboóvá) 6. A képes gyermekkönyvek mint a természeti jelenségek megközelítésének, 73 a nyelvi fejlesztés és a fantázia kiterjesztésének eszközei (Iliana Mirtschewa & Anna Georgieva) 7. Gyermeki projektek mint a leveg és a víz természeti jelenségekkel való 83 szembesülés többszemlélet kerete (Tünde Barabási) 6

6 Bevezetés Bevezetés Jelen tanulmánykötet egy az Európai Unió által támogatott Comenius program keretében, nemzetközi együttm ködéssel megvalósult kutatás és innováció eredménye. Témája a természettudományos képzés alapozása az óvodás- és kisiskolás korban, melyet a leveg és a víz jelenségek példáján keresztül mutatunk be. A háttér Az Európai Unióban egyre fontosabbá válik a természettudományos és m szaki oktatás, összességében a reáltárgyak oktatása. Az általános iskola fels tagozatán és a középiskolában reform reformot követ annak érdekében, hogy a természettudományos oktatás hatékonyabbá, eredményesebbé váljon. Cél az alkalmazható tudás közvetítése és elsajátítása. A jó szándékú törekvések ellenére kutatások igazolják, hogy például Magyarországon a diákok és a leend pedagógusok többsége nem szereti a természettudományos tantárgyakat, e tantárgyakkal szembeni attit djeik negatívak. Véleményünk szerint a tanulók és az óvó- és tanítóképz s hallgatók averziói több okra vezethet k vissza. Ezek közül a következ ket emeljük ki: A természettudományok oktatásának reformját a közoktatás fels szintjére korlátozzák. Ugyanakkor erre a korra általában rögzül a gyermekek érdekl dési köre, kialakulnak tanulási szokásaik és az absztrakt gondolkodás módja. Az óvoda és iskola eddig nem reagált megfelel képzési kínálattal. Nem megfelel a természettudományos oktatás alapozása a kisgyermekkorban, az oktatás ismeret- és nem tevékenység központú. Így a természettudományok oktatásából kimarad a tapasztalatszerzés, az interiorizáció fázisa. Alig találunk olyan példát, hogy az óvodapedagógusokat és tanítókat felkészítik arra, hogyan dolgozzák fel a gyerekekkel a természeti jelenségeket. Az általunk megfogalmazott cél az, hogy már a nevelés korai szakaszában úgy alapozzuk meg a természettudományos ismereteket, hogy pozitív attit dök alakuljanak ki a gyermekekben, és érdekl dési körükbe lehet leg a természettudományok is belekerüljenek. Ezt minden gyermek oktatása esetében fontos szempontnak tartjuk, függetlenül attól, hogy milyen pályát fog választani. Ugyanakkor ez feltétele lesz annak is, hogy a gyermekek feln tt korukban is akarjanak tanulni, nyitottak legyenek a természettudományos jelenségekre. Az emberek következetes és tartós feln ttkori tanulási aktivitásának feltétele az, hogy akarjanak tanulni. Ha a tudással kapcsolatos kora gyermekkori tapasztalataik negatívak, els próbálkozásaik eredménytelenek voltak, akkor az iskola befejezését követ en nem fogják folytatni a tanulást. Abban az esetben sem fognak tanulni, ha nem állnak rendelkezésre megfelel, könnyen igénybe vehet tanulási lehet ségek. Nem fogják motiválni ket az olyan tanulási lehet ségek, amelyek tartalmi és módszertani vonatkozásban nem veszik figyelembe kulturális környezetüket és élettapasztalataikat. Nem fognak id t, energiát és pénzt áldozni további tanulásaikra, ha az addig megszerzett tudásuk, ismereteik és kompetenciáik elismerés és haszon nélkül maradnak. Az egész életre szóló tanulás programjának megvalósítása szempontjából a tanulásra késztet személyes motiváció és a tanulási lehet ségek széles választékának biztosítása jelenti a meghatározó tényez t. Nagyon fontos tehát a tanulás iránti igények, és ezzel párhuzamosan a tanulási lehet ségek választékának a fokozása, különösen azok körében, akik eddig nem sokat profitáltak az oktatásból. Arra kell törekedni, hogy mindenkinek legyen lehet sége kiválasztani a számára megfelel egyéni tanulási ösvényeket, ahelyett, hogy el re meghatározott tanulási utak 7

7 Természet és technika a gyermekkorban igénybevételére kényszerülne. Mindez egyszer en annyit jelent, hogy az oktatási és szakképzési rendszernek kell az egyéni igényekhez és szükségletekhez alkalmazkodnia és nem fordítva. 2 Mindehhez új szemléletre van szükség az iskolarendszer minden szintjén, mind az oktatásirányítás, mind a pedagógusok körében. Az új szemlélethez új tananyagtartalmakat, új módszereket, új tantárgyi szerkezetet kell biztosítani. Legf képpen pedig fel kell készíteni az új kihívásokra a pedagógusokat és a pedagógusjelölteket. Az új szemlélethez elengedhetetlenül szükséges, hogy a különböz tantárgyakat ne a nevelés és oktatás céljaként, hanem kizárólag eszközeként értelmezzük. Ne a követelményekre, hanem a gyermekekben meglév lehet ségekre, különböz ségekre és szükségleteikre helyezzük a hangsúlyt! A még mindig elterjedt merev és káros osztályzási gyakorlat helyett egy olyan tanulási kultúrát kell propagálni, mely a gyermek aktivizálásának és tevékenykedtetésének, tevékenységének nagyobb jelent séget tulajdonít. Ez azt is jelenti, hogy a manuális tevékenységet szorgalmazó tantárgyaknak nagyobb teret kell biztosítani. Az oktatási rendszerünk minden szintjén, az óvodától a fels tagozaton át a pedagógusképzésig az idézett memorandum szellemében paradigmaváltásra van szükség. A kézikönyv feladatai Ebben a tanulmánykötetben egy olyan pedagógiai stratégiát mutatunk be Önöknek, mellyel a 4-8 éves gyermekekkel feltárhatók a természeti jelenségek és a technikai kérdések. Ez a stratégia a gyermekek aktív tanulására épít, a gyermekek kreatívan és konstruktívan megalkotják, kicserélik és továbbfejlesztik világképüket. Az oktatást az implicit tudás kibontakoztatásaként értelmezzük, mely a gyermekek felfedez játékában, a gyermeki mozgásban, a közös játékban jön létre. Az oktatás feladatának tekinti ezen túlmen en a gyermeki tudás definiálását, a nyelvi megfogalmazást, a tudatosítást, a koncepcióalkotást és magyarázatot. Tehát a gyermeki kreativitás, konstruktivitás és aktivitás, valamint a gyermekek közötti tudásátadás fejlesztésér l van szó. Jelen pedagógiai stratégia a gyermeki tudás és problémamegoldás fejlesztésének, megfigyelésének és magyarázatának lehet ségeit tárgyalja. Mindkét tekintetben többperspektivikus megközelítést választottunk. A természeti jelenségekkel és technikával való foglalkozást játékként, a jelenségek értelmezéseként, esztétikai interpretációként, szociális folyamatként, konstruktív barkácsolásként és problémamegoldásként értelmezzük. Kapcsolatot teremtünk a költészettel és a gyermekirodalommal, és mindezeket a megközelítési lehet ségeket gyermekprojektekben egyesítjük. Híd az óvoda és iskola között Ennek a pedagógiai stratégiának az a feladata, hogy az óvoda és iskola között többszörösen létez szakadékot áthidalja, és hogy számukra közös oktatási alapot dolgozzon ki. E célból a természettel és technikai témákkal való korai ismerkedés szükségességét hangsúlyozzuk, mégpedig egy, a gyermekek fejl désének megfelel, többperspektivikus pedagógiai alapon. A természettudományos kulcskompetenciák fejlesztését is feladatunknak tekintjük. 2 Az Élethosszig Tartó Tanulás Memoranduma, Brüsszel,

8 Bevezetés A leveg és a víz példája A kézikönyv a leveg és a víz témák példájára szorítkozik. Nem arra törekszünk, hogy a természettudományos képzés tantervét kidolgozzuk, hanem egy pedagógiai koncepciót fejlesztünk ki. Tartalmi tekintetben talán találhatunk a könyvpiacon segítséget, de megfelel pedagógiai stratégiát, melyekkel az ötletek megvalósíthatók lennének, nem. Az itt, a leveg és víz példáján bemutatott stratégia könnyen felhasználható más témák esetében is, s ezért tanítók és óvodapedagógusok számára módszertanilag kulcsfontosságú lehet. Többperspektivikus-integratív szemlélet A stratégia egy többperspektivikus, integratív szemléletet képvisel, mely a 4-8 évesek nevelési-oktatási feltételeinek a leginkább megfelel. A kézikönyv ötleteket nyújt: 1. a leveg vel és vízzel való felfedez játék fejlesztéséhez. 2. ahhoz, hogy kísérletekkel hogyan fejlesszük a gyermekek természeti jelenségekkel kapcsolatos magyarázatalkotási képességét. 3. a konstruktív barkácsoláshoz és technikai kérdésfeltevésekhez a leveg és a víz témakörben. 4. a mozgás-improvizációhoz, a táncos, mozgásos és játékos koreográfiák megvalósításához, melyekben a gyerekek a leveg r l és vízr l alkotott elképzeléseiket esztétikusan fejezhetik ki. 5. a gyermekkönyvek felhasználásához, a természeti jelenségeknek (víznek és leveg nek) a fantázia, nyelv és költészet eszközeivel való feldolgozásához. 6. a leveg vel és vízzel való játékos, magyarázó, konstruktív, kutató találkozáshoz. 7. gyermeki projektek megvalósításához, melyek átfogó tartalmi keretei lehetnek a vízzel és leveg vel való ismerkedésnek. szociális folyamatok esztétika: mozgás játék, játék, kipróbálás projektek A LEVEG ÉS ÉS VÍZ VÍZ TERMÉSZETI JELENSÉGEK barkácsolás, konstruálás hétköznapi élet élet kísérletek, magyarázatok fantázia, irodalom, nyelv nyelv 9

9 Természet és technika a gyermekkorban A Naturbild projekt Ez a kézikönyv dokumentálja a Technika és természet a korai nevelésben (Naturbild) elnevezés projekt els eredményeit. A projekt multilaterális, és az Európai Közösség az Élethosszig Tartó Tanulás elnevezés program keretében anyagilag támogatja. A projektben hat európai ország intézményei vesznek részt. Minden résztvev egy-egy fentebb megnevezett aspektus kifejlesztésén dolgozik: Kecskeméti F iskola Tanítóképz F iskolai Kar: Dr. Heged s Gábor Barkácsolás, konstruálás, Dr. Sági Norberta Hétköznapok, hagyományok felfedezése Selye János Egyetem Komárno (Szlovák Köztársaság): PaedDr. Edita Szabóová, Mgr. Kiss Gábor Esztétikum: Mozgás, kifejezés Pädagogische Hochschule Oberösterreich, Linz (Ausztria): Dr. Astrid Huber Kísérletek, koncepciók, magyarázatok Pädagogische Hochschule Ludwigsburg (Németország, koordináló intézmény): Prof. Dr. Hans-Joachim Fischer, Dr. Martina Knörzer Játék, szociális folyamatok Babes-Bolyai Egyetem, Székelyudvarhely (Románia): Dr. Barabási Tünde, Dr. Antal Sándor Gyermekprojektek Hl. Kl. Ochridski Egyetem Szófia (Bulgária): Prof. Dr. Iliana Mirtschewa, Dr. Anna Georgieva Fantázia, irodalom, nyelv A kézikönyv kifejlesztésekor minden résztvev intézmény egy óvodával és általános iskolával dolgozott együtt, ahol az ötleteket kipróbálták a gyakorlatban. Úgy véljük, hogy ezáltal sikerült az ötleteket és eljárásokat a gyerekek tanulási szükségleteihez és igényeihez, lehet ségeihez igazítani. A Naturbild projekt 2008 decemberében indult és kétéves lefutású. Az els munkafázisban jelen kézikönyv fejlesztésén dolgoztunk. A második szakaszban nagyobb körben próbáljuk ki a kifejlesztett stratégiákat, módszereket. A projekt harmadik szakaszában a kipróbálás eredményeinek kiértékelése következik. Err l készül majd egy második kézikönyv, mely egyrészt bemutatja az eredményeket, másrészt pedig a leveg és víz természeti jelenségekkel való gyermeki találkozás módjait dokumentálja és elemzi majd. Ezzel majd a gyermeki akciók és magyarázatok megértéséhez, értelmezéséhez, valamint megfigyeléséhez nyújtunk segítséget. Reméljük, hogy ez a tanulmánykötet Önnek is segítséget és ösztönzést nyújt a tanulmányaiban, illetve oktató- és nevel munkájában, és hogy a korai természettudományos nevelés területét feltárja majd Ön el tt. Úgy véljük, hogy a kora gyermekkori természettel kapcsolatos tapasztalatok, valamint ezek reflexiói, éppen a természettudományos oktatás alapjainak meger sítése iránti igény miatt, úgy az egyéni tanulási lehet ségeket, mint a társadalmi kihívásokat tekintve, hasznosak és elengedhetetlenek a jöv generációi számára. Honlap: 10

10 Játék leveg vel és vízzel 1. Játék leveg vel és vízzel (Hans-Joachim Fischer & Martina Knörzer) Ebben a fejezetben el ször bemutatjuk, hogy a gyermekjáték az els és alapvet közelítési mód a természeti jelenségekhez, majd fejlesztésének lehet ségeir l szólunk. Egészen pontosan a vízzel és a leveg vel való játékról lesz szó. A következ kompetenciákat sajátíthatja el a pedagógus: Felismeri azokat az ismertet jegyeket és tulajdonságokat, amelyek a gyermeki játék tanulásban betöltött szerepét mutatják. Elképzelése lesz a jó játékról és annak feltételeir l. Elképzelése lesz arról, hogy a gyerekek hogyan játszhatnak vízzel és leveg vel. Meg tudja ítélni, hogy a gyerekek milyen tapasztalatokat gy jthetnek játék közben. Meg tudja ítélni, hogy mely anyagok, tárgyak és eszközök alkalmasak arra, hogy a vízzel és leveg vel való játékos tapasztalatgy jtést ösztönözzük. Olyan helyzeteket tud teremteni, melyben a gyerekeket a vízzel és leveg vel való játékra ösztönzi. Segíti a gyerekeket a tapasztalatszerzésben és azok reflektálásában. Megérti a játék alapvet jelent ségét és annak hatását a természeti jelenségekkel való találkozás egyéb formáira: a barkácsolásra, az esztétikai megjelenítésre, a természeti jelenségek célzott és kísérletez felfedezésére, a képzeletre és fantáziára, a szociális együttm ködésre. Az itt összeállított ötleteket többszörösen kipróbáltuk a gyakorlatban. Kisebb és nagyobb gyerekek számára egyaránt alkalmasak. 1. El ször néhány alapvet gondolatot osztunk meg Önökkel a játékkal kapcsolatban. Ezeket a gondolatokat pedagógiai-módszertani indoklásnak szánjuk, és a játék legfontosabb elveit, a játékra ösztönzés szellemiségét hivatottak bemutatni. 2. Ezt követ en konkrét ötleteket mutatunk be arra vonatkozóan, hogy mit lehet leveg vel és vízzel játszani, milyen eszközök és tárgyak hasznosak hozzá. Ezek az ötletek nem merítik ki a lehet ségek tárházát, és nem is kell ket mindenképpen követni. A gyerekeknek esetleg teljesen más ötleteik lesznek, de ezeket kipróbáltuk és hasznosnak bizonyultak. 3. Végül arról szólunk, hogy a helyzetek és stratégiák hogyan fejleszthetik a leveg vel és vízzel való játékot. Hogyan lehet alkalmas anyagokat, eszközöket beszerezni? Milyen térbeli, id beli és szociális adottságok ösztönzik a játékot? Hogyan ösztönözheti a feln tt a játékot? Hogyan lehet a játékra reflektálni? 1. Alapvet gondolatok a természeti jelenségekkel való játékról Röviden összefoglaltuk a legfontosabb gondolatokat. Minden gondolatnál rávilágítunk annak gyakorlati jelent ségére is. A játék funkcióköre (Bujtendijk): A játék bels elképzelésekb l, ötletekb l, elvárásokból, érzésekb l fakad, ezeket fejezi ki, ezeket a realitással konfrontálja. A játék során éppen ezért helyet kell adnunk a gyerekek saját ötleteinek, és a realitásra is szükség van. 11

11 Természet és technika a gyermekkorban Határokat keresni: A játék során a gyerekek mindig a tapasztalati lehet ségeik határáig mennek. Játszanak a határokkal, néha túl is mennek rajta, és ezáltal tágítják a világgal és önmagukkal kapcsolatos tapasztalataikat. A játék során rizikóra, kihívásra és az említett határokkal kapcsolatos tapasztalatokra is szükség van. Elemei tapasztalatok szerzése: A játék során alakulnak ki a tapasztalatszerzés energetikai és esztétikai alapjai: éberség, figyelem, kíváncsiság, feszültség, öröm, találékonyság, kitartás, a pillanatnak való élés, intenzitás, az átélés bels végtelensége, bátorság, ügyesség stb. Ezért a játékot nem szabad kívülr l pedagógiailag megrendezni és kijelölni, annak önhordónak kell lennie és saját magából kell kifejl dnie. 1.kép: Ha vizet öntünk a lufira, akkor ideoda ugrál, mintha menekülne a vízfolyam el l Saját maga visszatükrözése: A gyerekek a játékban magukra találnak. Saját tapasztalataikat, életük eseményeit, történeteit, személyiségüket a természeti jelenségekkel való találkozáskor ki-/eljátsszák, és közben speciális természeti tapasztalatokat gy jtenek. Ezekben a tapasztalatokban tükröz dik életük. Ezért a játéknál szükség van arra, hogy a személyiség kibontakozásának teret engedjünk. Játék a szociális térben: A gyerekek a játékban más gyerekekkel találkoznak. Mozdulataik, ha például természeti jelenségekkel játszanak, mindig szociális térben történnek. Visszhangra találnak, impulzusokat kapnak, más mozdulatokhoz kezdenek idomulni, majd más mozdulatokkal játszanak. A játék egy utánzási folyamat is, melyben más mozdulatok saját, kreatív újrateremtése, utánzása történik meg. Ezért a játékhoz szükség van a szociális térre. 2.kép: Ha pumpáljuk a vizet, buborékolni fog A gondolkodás mint mozgás: A játék az implicit tapasztalatok médiuma. Mozgás, érzés, akció. Kisebb gyerekeknél a gondolkodás kizárólagos médiuma. Miel tt a gondolkodás elszakad a küls mozgástól, bels vé válik, és mint cselekvés a képzeletben is lehetségessé válik, küls indoklás szükséges. A kisgyermekek mozgásban, észlelésben, érzésekben gondolkodnak. Nagyobb gyerekek gondolkodása is profitálhat ebb l a testiségb l. Ezért a játékhoz spontaneitás, testmozgás, akció és szellemi-testi kihívás szükséges. 12

12 Játék leveg vel és vízzel A megértés összekapcsolás: A világ megértése az implicit tapasztalatok segítségével válik lehet vé. A megértés összekapcsolás. Minden új tapasztalatot összekötünk már meglév tudással. Minél több a meglév tudás, minél mélyebb és jelent ségteljesebb, minél szorosabb és intenzívebb lesz az élettapasztalatok szövete, annál több, a megértést segít összekapcsolás lehetséges. Ezért fontosak a lehet leggazdagabb és legintenzívebb, legmegbízhatóbb játéktapasztalatok. Ismétlés és variáció: Ahhoz, hogy kapcsolatokat képezzen a gyermek, újra és újra meg kell tapasztalnia, össze kell kötnie és ki kell próbálnia dolgokat. Ez is a gyermeki játék egyik fontos jellemz je. Újabb és újabb ismétlései, variációi lesznek egy játéknak. Ezért a játéknak saját térre, id re van szüksége, hogy kiélhesse magát. A játék divergáló, kreatív: A jelenségeket minden létez oldalról körbejátssza, a világ minden kis résébe beleüti az orrát. Minden mozdulat, minden akció egy a világgal szemben felállított hipotézis, kérdés. A játék kiszabadul, mindent akar, hosszú kerül utakat tesz meg, s közben az id nem számít. Teljesen ellentétes a tudományos gondolkodással, ahol konvergáló és produktív módon a fontosra, lénye-gesre, helyesre szorítkozunk, ahol rövid úton, módszertanilag kiszámított eljárásokkal közelítünk meg egy jelenséget. Ezért a játéknak kívülr l nem határozhatjuk meg, hogy mi fontos és helyes, nem szabad korlátozni vagy siettetni. 3.kép: Néha sikerül egészen nagy buborékokat kicsalni a vízb l A játék reflexiója: Már kisebb gyermekek is képesek rá, hogy arra, amit a játékban tesznek vagy megvalósítanak, reflektáljanak. A reflexió is utat keres magának, és megtalálja azt a médiumot, melyen keresztül az élményt kifejezésre hozhatja. Így rendezi és tudatosítja magában a tapasztalatot a gyermek. Ennek módja és a rendezés, illetve tudatosítás foka egészen különböz lehet. A Reggio-pedagógia a gyermekek száz nyelvér l beszél, s ehhez hozzátartozik az utánzás, a festés és rajzolás, az elbeszélés, egészen a fogalmi modellezésig és tárgyilagos elméletek gyártásáig. A gyerekeknek sokféleképpen kell alkalmat és kihívásokat biztosítani ahhoz, hogy játékaikra reflektálni tudjanak. Hétköznapiság és életközeliség: A játékhoz megfelel játékkörnyezetre, autentikus jelenségekre és eszközökre van szükség. Ezeknek életközelinek, hétköznapinak kellene lenniük, hogy a megértést megkönnyítsék. A mesterséges játékvilágok, a csillogóvillogó, túlbonyolított eszközök akadályozzák a játékot. A jelenségeknek a játékban, a 13

13 Természet és technika a gyermekkorban játékon keresztül elérhet knek kell lenniük. Ezért ügyelni kell arra, hogy a gyerekek játékvilága hétköznapi és életközeli legyen. 4. kép: A kisfiú egy szívószállal repteti a tollat A feln tt szerepe abból áll, hogy a) lehet vé teszi a játékot és a gyerekeket játékterek és helyzetek kialakítása által ösztönzi, b) a gyerekek játékát értelmezi, megérti, hogy fejleszteni tudja, és c) a gyerekeknek lehet séget nyújt arra, hogy játékukra reflektáljanak. A feln tt a játék közben elindíthat olyan folyamatokat, amelyek a gyerekeket további tapasztalatok irányába sodorják, és gondolkodásra késztetik ket. Ezek a játékukban újabb és újabb lehet ségeket nyitnak meg. Az ilyen beszélgetések a reflexió, a nyelvi megfogalmazás, a tudatosítás, az áttekintés, a fejben való rendezés szigetei az implicit gyermeki játék óceánjában. Nyitott és kötött játék: A gyermeki játék eredetileg nyitott, egy adott környezetben valósul meg, és kihasználja annak adottságait, gazdagságát. Saját utakat és jelenségeket választhat, tematikailag sz külhet vagy tágulhat, vagy akár újabb irányt vehet. Ezért fontos, hogy nyitott és tartalmas játékkörnyezetet kínáljunk a gyermekeknek. De tematikailag lesz kített, jelenségekben szegény környezetben is gazdag gyermeki játék tud kifejl dni. Igen, a tematikai koncentráltság és lesz kítés olyan tapasztalatokhoz vezethet, melyekb l aztán a nyitott játék új impulzusokat meríthet. Új témákat, kérdéseket, hipotéziseket nyerhetnek bel le a gyerekek. Ezért a témáktól nem kell félteni a gyerekeket. 5. kép: A felszívott vatta a szívószálon marad 14

14 Játék leveg vel és vízzel Jelenségkörök és tapasztalati mez k: Ha a megértés azon alapszik, hogy tapasztalatokat egymással összekötünk, akkor játéktereket is berendezhetünk úgy, hogy azok egymással rokon jelenségeket tartalmazzanak, melyek a játékban és a játék reflexiójában egymást er sítik, egymásra hatnak. Ilyen kapcsolatokat jelenségkörökön belül, de akár jelenségkörök között is kereshetünk. Ezért a gyermeki játék a tematikailag strukturált játékterekb l igen sokat tud profitálni. 6.kép: A csavarok úsznak a vizen, ha hungarocellbe fúrjuk ket. Akkor könnyebbek? Játék négy világban: A gyerekek játéka különböz világokban él, melyekb l impulzusokat nyer: a) egy fizikai, tárgyi világban, melyben a természeti jelenségeket meg lehet érinteni, észlelni és érezni lehet, b) egy akcióvilágban, melyben a gyerekek a jelenségekkel valamit csinálnak, c) egy értelmezési világban, melyben a gyerekek elvárásai, elképzelései, ötletei kialakulnak azzal kapcsolatban, hogy mit lehet csinálni a tárgyakkal, és azok hogyan viselkednek, és d) egy negyedik, pedagógiai világban, melyben a feln tt a helyzeteket kialakítja, definiálja, a folyamatokról saját magyarázatokat és elméleteket gyárt és érvényesít, és ahonnan a gyerekekkel interakcióba lép. A játék e négy világ dinamikájából profitál. A negyedik világnak fejleszt leg kellene hatnia a másik háromra. Ennek a felel ssége, hogy a folyamatokat ne fékezze le és ne zavarja meg semmi. 15

15 Természet és technika a gyermekkorban 2. Játék a vízzel és a leveg vel: Ötletek, játékformák, témák, tapasztalati mez k, anyagok, tárgyak és eszközök Játékok a természetben: Konstruktív játékok folyó víz partján: hidat készíteni; tárgyakat, tutajokat, hajókat úsztatni, rakományt rakni rá stb.; vízkerekeket felállítani, vizet duzzasztani a patak környékén mozogni, felfedezni: a patakot átugrani, a patakon átkelni, vízbe lépni, a patak folyását követni a vízben fürdeni és úszni, játék a vízben labdával, matraccal stb. es ben és pocsolyákban játszani. Víz, föld, homok: vízzel keverni, sárkészítés, vízfolyások és medencék: tavat és árkot ásni, vizes homokból építkezni. Vizet meríteni és vezetni: cs vezetékeket lefektetni, öntözni és spriccelni, meríteni és áttölteni. Úszás és merülés: hajókat építeni és kipróbálni, a vízben tárgyakat úsztatni és elmeríteni. 7. kép: Játék a vízzel A vízben való játékra számtalan lehet ség van. (7. ábra). Bármi gondolkodásra, kipróbálásra, magyarázatra, kísérletezésre ösztönözhet. Egyszer, a gyerekekhez közel álló jelenségeket kell megragadni és a gyerekek számára érthet vé tenni. A játékötleteket, játékformákat és a témákat aztán már a gyerekek alakítják ki. 16

16 Játék leveg vel és vízzel 8. kép: Anyagok, melyeket a gyerekek kipróbáltak a vízben A következ, a gyerekek hétköznapi életében elérhet anyagok, tárgyak és eszközök alkalmasak arra, hogy saját tapasztalatokat szerezzenek: Víz és homok : homokozó, locsolókannák, lapátok, vödrök, épít anyagok: kövek, fadarabok stb. Úszás és merülés : medence/nagyobb edény, hungarocell, szivacsok, különböz fadarabok, parafa dugók, fakéreg, kövek, csavarok, pénzérmék, tetsz leges apró tárgyak. Az anyagok különböz tárgyi tulajdonságokat képviselnek (könny nehéz, nagy kicsi, vékony vastag, érdes sima, puha kemény, üreges teli stb.). Vizet meríteni és vezetni : Vödrök és edények, tölcsérek, m anyag zacskók, csövek, sz r k, merít kanalak stb. Természet : ne adjunk semmi anyagot, a gyerekeknek a környezetb l kelljen magukat ellátniuk; más témákhoz kapcsolódó anyagok és eszközök; labdák, matracok és hasonlók a vízben való játékhoz. 17

17 Természet és technika a gyermekkorban Mozgó leveg t érezni: Egy lufit ide-oda ütögetni, összenyomni, felfújni, elereszteni, hangot kiadatni vele, Mélyet lélegezni, a leveg t benntartani, kilélegezni, Pumpa: valamit felpumpálni, a szelepet az ujjunkkal befogni, a leveg t összenyomni, a szelet érezni, szalagokat, kend ket lebegtetni a szélben, Fák, felh k, es a szélben Viharos szél, valamit a szélbe kitartani (pl. eserny t) Fújni: egy tollat a leveg ben tartani Egy pitypangot elfújni Egy teniszlabdát szívószállal fújni, hajtani Egy szélkereket fújni, t zbe fújni, Kend kkel, fóliával szelet kavarni. Leveg és víz: Lemerülni, leveg t benntartani, buborékokat elengedni, labdát a víz alá nyomni, majd kiugratni, ráfeküdni, a vizet fújni, buborékoltatni, a vízfelületen zajokat kelteni. Mosogatni: edényeket a vízbe nyomni és kihúzni, Szívószállal a vízbe fújni, Szappanbuborékokat úsztatni. Repülni, lebegni: egy papírrepül t reptetni, papírsárkányt reptetni, leveleket, magvakat, tollakat lebegtetni és reptetni, madarakat, pillangókat megfigyelni. 9. kép: Játék a leveg vel A leveg témakörhöz is (9. ábra) összeállítható a tapasztalati mez k szerint az alkalmas anyagok, tárgyak és eszközök listája: Leveg és víz : medence/nagyobb edény, tálak, szívószálak és csövek, labdák, karúszók, szappanbuborékok stb. Mozgó leveg, leveg t érezni : hajszárító, porszívó, ventillátor, lufi, papírzacskó, tollak, vatta, legyez k, zászlók, szélkerék, pumpa, furulya, sípok stb. Repülés : repül k, propellerek, sárkányok, papír, falevelek, leveg kígyók, magvak stb. 18

18 Játék leveg vel és vízzel 3. Játék a leveg vel és a vízzel A következ kben praktikus tanácsokat adunk a vízzel és leveg vel való játék szervezéséhez, pedagógiai kíséretéhez és fejlesztéséhez. 10. kép: Vajon elbírja-e a hajó a rakományt? Hogyan használjuk fel az alkalmas anyagokat, tárgyakat és eszközöket a játék során? 1. A gyerekek számára eszközöket és anyagokat készítünk el. Játékdoboz vagy játéksarok formájában tematikus eszköz- és anyaggy jteményt, illetve m helyt készítünk össze. A leveg és víz témáknál a fentebb javasolt tárgyakból is lehet választani. Tapasztalataink szerint el ször néhány (kevés) anyag elegend, melyeket akár újból és újból kikészíthetünk. A gyerekek újabbnál újabb lehet ségeket fognak felfedezni, és nem fognak unatkozni. Még az a tény sem csökkenti a játék iránti lelkesedésüket, hogy már rég ismert, látszólag banális tárgyakról van szó. Id vel új tárgyakkal b víthetjük vagy helyettesíthetjük a játékban lév ket. A túl sok eszköz inkább árt a játéknak, mintsem használ. A gy jtemény összeállításánál tekintettel lehetünk arra, hogy a gyerekek mit szeretnek játszani, de tudatosan b víthetjük olyan tárgyakkal is, melyek segítségével a gyerekek fontos tapasztalatokat szerezhetnek. Mi el ször a gyerekeket leveg vel, majd vízzel hagytuk játszani, végül pedig összekapcsoltuk a két tapasztalati mez t. Játékfázist úgy kezdhetünk a gyerekekkel, hogy a tárgyakat kiterítjük eléjük. A gyerekek elbeszélései és reflexiói a kés bbiekben ugyancsak a tárgyak el tt fognak megtörténni. 2. A gyerekek szereznek be néhány anyagot: már egy projekt vagy egy m helymunka kezdetén, miután a leveg és víz témakört bevezettük, vagy kés bb. Megkérjük a gyerekeket, hogy hozzanak a témához hétköznapi tárgyakat. Pl. néhány eszközt ahhoz, hogy homokkal és vízzel tudjanak játszani, olyan anyagokat, melyek vezeték készítésére alkalmasak lehetnek, tárgyakat, melyek segítségével a leveg r l tapasztalatokat szerezhetnek stb. Ajánlatos az ilyen házi feladatokat rövid határid re adni, és esetleg a szül kkel is megbeszélni. Fordítva is verhetünk hidat az otthon és az iskola között: a mi kísérleti csoportunkból egy gyerek hazavitte a szívószálat, ami fújáskor megszólalt neki. Otthon a n vérével egyfajta pánsípot készített bel le, vagyis különböz hosszúságú szívószálakat kötözött össze. 3. A gyerekek megfelel anyagokat, tárgyakat és eszközöket keresnek vagy állítanak el : a patakon átvezet hídhoz köveket, botokat, föld- és f darabokat hordanak össze a környezetb l; hogy homokból és vízb l tudjanak valamit építeni, a helyszínen keresnek megfelel tárgyakat stb. 19

19 Természet és technika a gyermekkorban 11. kép: Vajon a tipli azért úszik, mert üreges és a nyílást hungarocellel betömték? A beszélgetésben a gyerekek mesélnek a játékukról. Milyen játéktérre van szükség a vízzel és leveg vel való játékhoz? A tér a játékmozgást behatárolja. A tér lehet sz k, vagy tágabb és nyitottabb. A fiúk játéka gyakran mozgásigényesebb, mint a lányoké. A nyitott terek ezért jók. A teret a hétköznapi környezetben válasszuk ki, vagy engedhetjük a gyerekeket idegenben, egy új, szokatlan, különleges tapasztalati világot felfedezni. A tér lehet módszertanilag és tematikailag er sebben strukturált, de lehet nyitott is. Eszerint a vízzel és leveg vel való játékhoz a következ térbeli alternatívák választhatók: 1. Küls tér: erdei patak, homokozó, uszoda, tó stb., az intézményen kívül. Rendszeres kirándulások, felfedez utak az intézményen kívül. A jelenségeket a természetben keressük fel. 2. Az intézmény kialakított küls tere: homokozók, vizes helyek stb. 3. Ad hoc berendezett játéktér az intézmény épületében: játszószoba, játéksarok, játékdobozok. Mennyi id re van szükség a vízzel és leveg vel való játékhoz? 1. A rendszeres szabad játékid az óvodai élet mindennapjainak intézményesített része. Az iskolában is kijelölhet k és meghatározhatók az oktatáshoz illeszked, tematikus játékid k. A gyerekekkel együtt kialakítható, reflektálható és vállalható egy saját játékkultúra. A szünetekben, az iskolai élet részeként, vagy akár m helymunkaként is lehet játszani. Mellékesen itt is el készíthet k a tematikus kínálatok (pl. leveg és víz témakörben). 20

20 Játék leveg vel és vízzel 2. Ezen túlmen en a projektek is tartalmazhatnak saját id szerkezettel játékos elemeket. Egy leveg és víz projekt egy hosszabb id tartamot is átfoghat. Ennek elején és végén egy-egy projekthét, közte pedig heti fix id pontok állnak rendelkezésünkre. A vízzel és leveg vel való játék az elején állhat el térben, majd visszaszorulhat. A tárgyak azonban maradnak, így a gyerekek a projekt különböz szabad id szakaiban úja és újra visszatérhetnek hozzájuk. A játék implicit alapot képez és háttértapasztalatot jelent, melyek a jelenségekkel való explicit találkozásokat lehet vé teszik és gazdagítják. Milyen szociális formákra van szükség? A következ k bizonyultak fejleszt hatásúnak a vizsgálataink során: 1. Spontán csoportok: A játékot lényegében a csoportdinamika táplálja, melyben a mozgások egymásra hatnak, néha konfliktusszer en egymásnak ütköznek, egyesülnek vagy kísérik, kiegészítik, ösztönzik egymást. A játék szabadságának a szabad szociális csoport felel meg. A 13. kép: A lányok más témákat választanak és valósítanak meg játékukban, mint a fiúk 12. kép: Építés és egyensúlyozás visszavonulást is lehet vé kell tenni. Megfigyeltük, hogy azokat a gyerekeket, akik el ször nehezen kapcsolódtak be a játékba, lassan a többiek játéka magával ragadta. 2. Vegyes életkorú csoportok: az óvodában a vegyes csoport egyre általánosabb, az iskolában azonban azonos korúak egy osztályban a gyerekek. A kisebb gyerekek a nagyobbak utánzásából és játékából profitálnak. A nagyobb gyerekek számára is komplexebb lesz a szociális tér, amelyben tevékenykednek, az játékuk is gazdagodik ezáltal. 3. Intézményeket átfogó csoportok: óvodás és iskolás gyerekek jól tudnak együtt játszani. Ez a vegyes életkor elvének fokozott alkalmazását jelenti, és ez gazdagítja a játékhelyzetet. Továbbá ez által hidat vertünk az intézmények között, és az átmenetek leküzdésére is próbát tettünk. A vizsgálataink során egy ilyen helyzetben is megfigyeléseket végeztünk. 4. Milyen szabályokat követ a játék? El fordulhat, hogy a játék nem sikerül. F leg a fiúk játéka mehet át esetenként agresszív, túlzott mozdulatokba, melyek a többi gyerek játékterét besz kítik, a többi gyerek figyelmét elterelik, az anyagot tönkretehetik. Az ilyen helyzeteket 21

Pedagógiai Programja. A Hevesi Körzeti Általános Iskola 2004.

Pedagógiai Programja. A Hevesi Körzeti Általános Iskola 2004. A Hevesi Körzeti Általános Iskola Pedagógiai Programja A legjobb terv is csak terv, vagyis jó szándék. Elkötelezettség nélkül arra, hogy ezt végre is akarod hajtani csak ígéreteid és reményeid vannak,

Részletesebben

Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék

Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék 1 I. Bevezetés II. Az iskola nevelési programja III. Az iskola helyi tanterve: - általános iskola - gimnázium - szakiskola - szakközépiskola IV.

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK

A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései, A nevelési-oktatási

Részletesebben

Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen

Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen HORVÁTH KITTI, KÓSA RITA DIÁNA, MAKAI VIVIEN, NAGY PÉTER, OLÁH KORNÉLIA, OLÁH TÍMEA, OLÁH - PUCSOK ESZTER, SZEDER DÓRA VALÉRIA, TIMKÓ ANIKÓ Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen Bevezetés

Részletesebben

Nemzeti alaptanterv 2012 NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI

Nemzeti alaptanterv 2012 NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI 1. A KÖZNEVELÉS FELADATA ÉS ÉRTÉKEI A hazánk Alaptörvényében megfogalmazott feladatokat szem előtt

Részletesebben

Pedagógiai program. I. rész NEVELÉSI PROGRAM

Pedagógiai program. I. rész NEVELÉSI PROGRAM Pedagógiai program I. rész NEVELÉSI PROGRAM Orosháza 2015. TARTALOMJEGYZÉK I. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 4 1. A társadalmi igény és az egyéni

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 5. 8. OSZT.

OSZTÁLYFŐNÖKI 5. 8. OSZT. OSZTÁLYFŐNÖKI 5. 8. OSZT. A fejlesztési területek nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek összhangban

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS BA KÉPZÉS SZAKIRÁNYAIRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS BA KÉPZÉS SZAKIRÁNYAIRÓL TÁJÉKOZTATÓ A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS BA KÉPZÉS SZAKIRÁNYAIRÓL Ez a tájékoztató segítséget nyújt a hallgatóknak, hogy mélyebben megismerjék a BA képzés három szakirányát. Az írásos anyagot a szakirányok

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET 284 KÖRNYEZETISMERET 1 4. ÉVFOLYAM

KÖRNYEZETISMERET 284 KÖRNYEZETISMERET 1 4. ÉVFOLYAM KÖRNYEZETISMERET 284 KÖRNYEZETISMERET 1 4. ÉVFOLYAM KÖRNYEZETISMERET 285 CÉLOK ÉS FELADATOK A tantárgy célja, hogy felkészítse a tanulókat a természeti világ elemi megismerésének lehetıségére, azaz fejlessze

Részletesebben

Ajkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program

Ajkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program Ajkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program. Nagy Zoltán igazgató Tartalomjegyzék Bevezető... 6 1. Az iskola jogállása... 7 2. A nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai... 8 2.1.

Részletesebben

Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda 5420 Túrkeve, Kossuth L. u. 15. Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917

Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda 5420 Túrkeve, Kossuth L. u. 15. Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917 Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917 T ú r k e v e PEDAGÓGIAI PROGRAM Bízd az Úrra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid (Péld. 16,3) Hatályos: 2016. január.1-jétől 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET az általános iskolák 1 4. évfolyam számára

KÖRNYEZETISMERET az általános iskolák 1 4. évfolyam számára KÖRNYEZETISMERET az általános iskolák 1 4. évfolyam számára TANTÁRGYI CÉLOK, FELADATOK A környezetismeret tantárgy célja, hogy felkeltse az érdeklődést a tanulókban a környezetük iránt. Ezért e tantárgy

Részletesebben

Az osztályf nöki órák helyzetér l MÚLT-JELEN-JÖV

Az osztályf nöki órák helyzetér l MÚLT-JELEN-JÖV Az osztályf nöki órák helyzetér l MÚLT-JELEN-JÖV Az osztályf nöki órák közvetlen el dje a szabad beszélgetések" órája, 1947-ben került a tantervbe azzal a céllal, hogy a gyerekeket érdekl és érint kérdésekr

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

AZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

AZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A MÚLTAT TISZTELD, S A JELENT VELE KÖSD A JÖVŐHÖZ Vörösmarty Mihály AZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA EGER, KERTÉSZ ÚT 128. +36/36-312-166 OM AZONOSÍTÓ:

Részletesebben

Informatika. Célok és feladatok. Helyi tantervünket az OM által kiadott átdolgozott kerettanterv alapján készítettük.

Informatika. Célok és feladatok. Helyi tantervünket az OM által kiadott átdolgozott kerettanterv alapján készítettük. Informatika Helyi tantervünket az OM által kiadott átdolgozott kerettanterv alapján készítettük. Célok és feladatok Napjainkban még a felnőtteknek sem könnyű eligazodni az információk özönében, és megfelelően

Részletesebben

Osztályfőnöki órák kerettanterve az általános iskola 5-8. osztályában

Osztályfőnöki órák kerettanterve az általános iskola 5-8. osztályában Osztályfőnöki órák kerettanterve az általános iskola 5-8. osztályában A fejlesztési területek nevelési ok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai

Részletesebben

ENELFA PROJEKT. (Entrepreneurship by E-Learning For Adults) Dr. PUCSEK JÓZSEF BGF Tanszékvezető-helyettes

ENELFA PROJEKT. (Entrepreneurship by E-Learning For Adults) Dr. PUCSEK JÓZSEF BGF Tanszékvezető-helyettes ENELFA PROJEKT (Entrepreneurship by E-Learning For Adults) Dr. PUCSEK JÓZSEF BGF Tanszékvezető-helyettes Együtt a vállalkozásokkal, együtt a vállalkozásokért ELŐZMÉNYEK Igények felismerése más képzések

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 66. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 66. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ 66. szám Tartalomjegyzék 2012. évi LXIV. törvény A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, valamint

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET. 5 6. Tantárgyi célok, feladatok:

TERMÉSZETISMERET. 5 6. Tantárgyi célok, feladatok: EÖTVÖS LORÁND ÁLTALÁNOS ISKOLA TERMÉSZETISMERET 5-6. HELYI TANTERV - 2013. TERMÉSZETISMERET 5 6. Tantárgyi célok, feladatok: A természetismeret tantárgy olyan műveltségképet közvetít, amely egységben jeleníti

Részletesebben

IV.2.7. EMBER A TERMÉSZETBEN MŰVELTSÉGTERÜLET BEVEZETÉS Az Ember a természetben műveltségi terület tantárgyainak tanítása során érvényre jutó nevelési- és oktatási folyamatok a tanulók öntevékenységére

Részletesebben

GYULAI ALAPFOKÚ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY DÜRER ALBERT ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNYE HELYI TANTERV 1

GYULAI ALAPFOKÚ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY DÜRER ALBERT ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNYE HELYI TANTERV 1 1. félévi óraszá m 2. félévi óraszá Éves m óraszá m 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám 1. félévi óraszá 2. félévi m óraszá Éves m óraszá m 1. félévi óraszá 2. félévi m óraszá Éves m óraszá

Részletesebben

III.A Az 1-4. évfolyam részletes helyi tanterve

III.A Az 1-4. évfolyam részletes helyi tanterve III.A Az 1-4. évfolyam részletes helyi tanterve Tartalomjegyzék 1. Az iskola 1-4 évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező és szabadon választható tanórai foglalkozások, az előírt tananyag és követelményei...

Részletesebben

(Min ségirányítási eljárás) 4. sz. verzió. A kiadás dátuma: 2008. március 3. Prof. Dr. Rudas Imre rektor

(Min ségirányítási eljárás) 4. sz. verzió. A kiadás dátuma: 2008. március 3. Prof. Dr. Rudas Imre rektor BUDAPESTI M SZAKI F ISKOLA 11 HALLGATÓI ÉLET (Min ségirányítási eljárás) 4. sz. verzió A kiadás dátuma: 2008. március 3. (Érvényes visszavonásig) FOLYAMATGAZDA: FHÖK elnök JÓVÁHAGYTA: Prof. Dr. Rudas Imre

Részletesebben

ERKEL FERENC Pedagógiai Program TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4... 3 MATEMATIKA 1-4... 63 KÖRNYEZETISMERET 1-4...

ERKEL FERENC Pedagógiai Program TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4... 3 MATEMATIKA 1-4... 63 KÖRNYEZETISMERET 1-4... ERKEL FERENC PEDAGÓGIAI PROGRAM IV. kötet HELYI TANTERV LOGOPÉDIAI OSZTÁLYOK 1-4. 2010. TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4.... 3 MATEMATIKA 1-4.... 63 KÖRNYEZETISMERET 1-4.... 112 ÉNEK-ZENE

Részletesebben

A NÉMETH IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA (1148 Budapest, Lengyel utca 23.) NEVELÉSI PROGRAMJA 2011.

A NÉMETH IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA (1148 Budapest, Lengyel utca 23.) NEVELÉSI PROGRAMJA 2011. A NÉMETH IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA (1148 Budapest, Lengyel utca 23.) NEVELÉSI PROGRAMJA 2011. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,

Részletesebben

11. ÖNÁLLÓSÁG: AZ ÖNELLÁTÓ ÉS AZ ÖNVÉDŐ KULCSKOMPETECIA FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE

11. ÖNÁLLÓSÁG: AZ ÖNELLÁTÓ ÉS AZ ÖNVÉDŐ KULCSKOMPETECIA FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE 11. ÖNÁLLÓSÁG: AZ ÖNELLÁTÓ ÉS AZ ÖNVÉDŐ KULCSKOMPETECIA FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE Amint az előző fejezetekben említettem, a fejlődéssegítés egyik alapfunkciója a személyiség önállósulásának segítése. Minden

Részletesebben

Kulcsszavak: különleges bánásmód, játék Diszciplinák: pszichológia, pedagógia, gyógypedagógia

Kulcsszavak: különleges bánásmód, játék Diszciplinák: pszichológia, pedagógia, gyógypedagógia JÁTÉKKAL A KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYERMEKEKÉRT (RECENZIÓ) A recenzió szerzője: Varga Gréta Debreceni Egyetem Lektorok: Mező Katalin Debreceni Egyetem Schéder Veronika Debreceni Egyetem Szilágyi

Részletesebben

K É K V I R Á G MÓDOSÍTOTT ÓVODAI PROGRAM

K É K V I R Á G MÓDOSÍTOTT ÓVODAI PROGRAM K É K V I R Á G MÓDOSÍTOTT ÓVODAI PROGRAM ÉRVÉNYES: 1999. szept.1-től MÓDOSÍTVA: 2013. augusztus 31. KÉSZÜLT: Kőbányai Kékvirág Óvoda 1107. Budapest X. Kékvirág utca 5. Jóváhagyta: Béres Péterné óvodavezető

Részletesebben

GYÖNGYÖSSOLYMOSI NAGY GYULA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

GYÖNGYÖSSOLYMOSI NAGY GYULA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA A A GYÖNGYÖSSOLYMOSI NAGY GYULA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. A 2 TARTALOM GYÖNGYÖSSOLYMOSI NAGY GYULA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI

Részletesebben

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Továbbképzési és vizsgaközpont ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT KONZULENS TANÁR: Dr. Szinger Veronika

Részletesebben

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

VASS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE

VASS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE VASS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 2013. Tartalomjegyzék: 2. A VASS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE... 3 2.1. A választott kerettanterv... 3 2.1.1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások

Részletesebben

Sexual Education for Adults with Disabilities

Sexual Education for Adults with Disabilities Sexual Education for Adults with Disabilities Tool 9 Handbooks Beszélgetés a szexualitásról és az intimitásról a kliensekkel The European Commission support for the production of this publication does

Részletesebben

MEZŐHEGYESI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

MEZŐHEGYESI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA MEZŐHEGYESI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013 TARTALOMJEGYZÉK A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programjára vonatkozó jogszabályi előírások...

Részletesebben

Gyóni Géza Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Gyóni Géza Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 1 Gyóni Géza Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 TARTALOM I. BEVEZETŐ... 4 II. NEVELÉSI PROGRAM... 4 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 4 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL

Részletesebben

MESÉL A SZÁMÍTÓGÉP. Interaktív mesekészítés óvodás és kisiskolás korban

MESÉL A SZÁMÍTÓGÉP. Interaktív mesekészítés óvodás és kisiskolás korban MESÉL A SZÁMÍTÓGÉP Interaktív mesekészítés óvodás és kisiskolás korban Pasaréti Otília, Infor Éra 2009 TARTALOM A kutatás célja Interaktív mese A Meseszerkesztő bemutatása A kutatás menete A program fejlődése

Részletesebben

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD.

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. LELLEI ÓVODA Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. (Környezeti Munkanapló) A LELLEI ÓVODÁBAN: Nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos

Részletesebben

A Hevesi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja

A Hevesi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja A Hevesi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja 2013. Mottó: ha az ifjak gondozása és nevelése a helyes úton halad, akkor az állam hajója biztosan halad előre, ha ellenben baj van a nevelés körül,

Részletesebben

Miskolci Görög Katolikus Általános Iskola Helyi tanterv Ember és természet műveltségi terület

Miskolci Görög Katolikus Általános Iskola Helyi tanterv Ember és természet műveltségi terület Miskolci Görög Katolikus Általános Iskola Helyi tanterv Ember és természet műveltségi terület V. Környezetismeret 1-4. évfolyam Természetismeret 5-6. évfolyam Fizika 7-8. évfolyam Kémia 7-8. évfolyam Biológia

Részletesebben

JANKOVICH MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA

JANKOVICH MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA JANKOVICH MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY MŰVÉSZETI PEAGÓGIAI PROGRAMJA RÁCALMÁS 2011. 1 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 2. Bevezető 4. Nevelési program 5. 1. Az alapfokú

Részletesebben

Pedagógiai Program Helyi tanterv

Pedagógiai Program Helyi tanterv Debreceni Petőfi Sándor Általános Iskola OM: 031090 KLIK szervezeti kód: 082046 4030 Debrecen, Szabó Kálmán u. 3-5. Pedagógiai Program Helyi tanterv 2015 1 Debreceni Petőfi Sándor Általános Iskola 4030

Részletesebben

TINÓDI SEBESTYÉN GIMNÁZIUM ÉS IDEGENFORGALMI, VENDÉGLÁTÓI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Pedagógiai program Hatályba lépés ideje: 2013. szeptember 1. Tartalom Nevelési program...5 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

Összeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna 2011. június 17.

Összeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna 2011. június 17. JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és GIMNÁZIUM NEVELÉSI TERV 2011. JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Összeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna 2011. június 17. 1 JANKÓ JÁNOS

Részletesebben

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 (A) változatához. Biológia az általános iskolák 7-8.

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 (A) változatához. Biológia az általános iskolák 7-8. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 (A) változatához Biológia az általános iskolák 7-8. évfolyama számára A változat A biológia tantárgy tanításának céljai és

Részletesebben

Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola. Az ember kötelessége, hogy a maga népét szolgálja. Aki ez alól kihúzza magát, Az a népe árulója.

Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola. Az ember kötelessége, hogy a maga népét szolgálja. Aki ez alól kihúzza magát, Az a népe árulója. Az ember kötelessége, hogy a maga népét szolgálja. Aki ez alól kihúzza magát, Az a népe árulója. (Kós Károly) PEDAGÓGIAI PROGRAM Miskolc 2013. május 2. I. Az iskola nevelési programja 2 T a r t a l o m

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.

TARTALOMJEGYZÉK VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 1-4. OSZTÁLY TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV... 4 ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS SZAKASZA, ALSÓ TAGOZAT, 1 4. ÉVFOLYAM... 4 AZ 1-4. ÉVFOLYAM TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS ÓRASZÁMAI... 9 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 10

Részletesebben

Templomdombi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Templomdombi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Templomdombi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM SZENTENDRE 2013 Tartalom 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...

Részletesebben

SZKA_106_29. A modul szerzője: Nahalka István. é n é s a v i l á g SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYAM

SZKA_106_29. A modul szerzője: Nahalka István. é n é s a v i l á g SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYAM tanulás egész SZK_106_29 é n é s a v i l á g életen át modul szerzője: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYM 418 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák tanári

Részletesebben

2. A Környezetismeret tantárgy helyi tantervében a kerettanterv kiegészítésére biztosított órakeret

2. A Környezetismeret tantárgy helyi tantervében a kerettanterv kiegészítésére biztosított órakeret 2. A Környezetismeret tantárgy helyi tantervében a kerettanterv kiegészítésére biztosított órakeret 2. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Kerettantervi óraszám Helyi többletóraszám (±) Témakör összidőkerete

Részletesebben

Eszközök, módszerek felnőttképzési szakpolitikai döntéshozók részére

Eszközök, módszerek felnőttképzési szakpolitikai döntéshozók részére Eszközök, módszerek felnőttképzési szakpolitikai döntéshozók részére REGIONAL Comparative Analysis of Regional Policies for Adult Learning www.regionalproject.eu This project has been funded with support

Részletesebben

Pedagógiai program. Helyi tanterv. enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára

Pedagógiai program. Helyi tanterv. enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest XX. Kerületi Tankerület Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai program Helyi tanterv az enyhe értelmi fogyatékos

Részletesebben

Helyi tanterv. az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet. Biológia az általános iskolák 7 8.

Helyi tanterv. az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet. Biológia az általános iskolák 7 8. Helyi tanterv az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet Biológia az általános iskolák 7 8. évfolyama számára A változat (1,5+1,5) alapján A biológia tantárgy tanításának céljai

Részletesebben

Pedagógiai hitvallásunk 2.

Pedagógiai hitvallásunk 2. Tartalomjegyzék Pedagógiai hitvallásunk 2. I. Nevelési program 4. 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1. A köznevelés feladata

Részletesebben

Mi az a min ség kihívása?

Mi az a min ség kihívása? 55 th EOQ Congress as World Quality Congress, Budapest 2011 Pre-congress Workshop Túlélés és versenyzés a mai komplex világban: A min ség kihívása Professor Michael Kaye Emeritus Professor of Operations

Részletesebben

Helyi tanterv a Mozaik kiadó ajánlása alapján. az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1

Helyi tanterv a Mozaik kiadó ajánlása alapján. az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 BIOLÓGIA 7-8. Helyi tanterv a Mozaik kiadó ajánlása alapján az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 Biológia az általános iskolák 7 8. évfolyama számára A biológia

Részletesebben

COMPETENCE ASSESSMENT STATUS REPORT (NATIONAL SURVEY)

COMPETENCE ASSESSMENT STATUS REPORT (NATIONAL SURVEY) COMPETENCE ASSESSMENT STATUS REPORT (NATIONAL SURVEY) HUNGARY AGREEMENT NUMBER AND ACRONYM: 07/0227-L/4007 - FATCAT A KOMPETENCIA KÉRDÉSKÖR JELENTŐSÉGE A MUNKA ÉS AZ OKTATÁS VILÁGÁBAN I. BEVEZETÉS Az Európai

Részletesebben

BÁRCZI GUSZTÁV ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY

BÁRCZI GUSZTÁV ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY BÁRCZI GUSZTÁV ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY Pedagógiai Program 2013 Tartalomjegyzék I PEDAGÓGIAI PROGRAM. 1. Helyzetértékelés

Részletesebben

4. évfolyam, 8. évfolyam, 12. évfolyam, minimumszint. minimumszint. minimumszint. KER-szintben nem megadható. Első idegen nyelv. Második idegen nyelv

4. évfolyam, 8. évfolyam, 12. évfolyam, minimumszint. minimumszint. minimumszint. KER-szintben nem megadható. Első idegen nyelv. Második idegen nyelv IDEGEN NYELV Német Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A

Részletesebben

Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés

Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés 3K CONSENS IRODA Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés 2009. III. negyedév Monitoring I. szakasz zárójelentés 2009. október 30. Tartalom 1. Bevezetés... 4 2. A jelentés célja, hatóköre...

Részletesebben

MATEMATIKA MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2013-2014 TANÉV

MATEMATIKA MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2013-2014 TANÉV MATEMATIKA MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2013-2014 TANÉV A Természet nagy könyve csak azok el tt áll nyitva, akik ismerik a nyelvet, amelyen írva van: a matematika nyelvét. Galileo Galilei Zalaszentgrót, 2013.

Részletesebben

A BOGYISZLÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA BOGYISZLÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A BOGYISZLÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA BOGYISZLÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA BOGYISZLÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA Tartalom BEKÖSZÖNŐ... 4 I.AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 5 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 5 Pedagógiai alapelveink...

Részletesebben

A szülők pedagógiai érdeklődésének vizsgálata és annak andragógiai tanulságai

A szülők pedagógiai érdeklődésének vizsgálata és annak andragógiai tanulságai Apor Vilmos Katolikus Főiskola 2600 Vác, Konstantin tér 1-5. Krisztina Felnőttképzési és Szakképzési Központ A szülők pedagógiai érdeklődésének vizsgálata és annak andragógiai tanulságai Konzulens: Dr.

Részletesebben

Küldetésnyilatkozat. / Szent - Györgyi Albert /

Küldetésnyilatkozat. / Szent - Györgyi Albert / PEDAGÓGIAI PROGRAM Küldetésnyilatkozat óvárosában mőködı iskolánk nagy hagyományokra, jeles elıdökre tekinthet vissza. Büszkék vagyunk elıdeink munkájára, akik tevékenységükkel megalapozták és fenntartották

Részletesebben

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28.

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28. HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28. Tartalomjegyzék A. Nevelési program...2 1 A nevelő-oktató munka alapelvei, területei...6

Részletesebben

Mentori kompetenciák, szerepek, tevékenységek egy vizsgálat tükrében

Mentori kompetenciák, szerepek, tevékenységek egy vizsgálat tükrében Kovács K.: Mentori kompetenciák, szerepek, tevékenységek egy vizsgálat tükrében 89 Kovács Krisztina Mentori kompetenciák, szerepek, tevékenységek egy vizsgálat tükrében A tanulmány a Magyarországon folyó

Részletesebben

Keveháza Utcai Óvoda 034453 Pedagógiai Program 2013 19./2013.(08.30.)

Keveháza Utcai Óvoda 034453 Pedagógiai Program 2013 19./2013.(08.30.) Pedagógiai Program Keveháza Utcai Óvoda 1119 Budapest, Keveháza u. 4. Az intézmény OM azonosítója: Intézményvezető: 034453 Tóth Ildikó Legitimációs eljárás Nevelőtestületi elfogadás határozatszáma: 19./2013.(08.30.)

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

Steh dazu! A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata stratégiája 2020-ig. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

Steh dazu! A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata stratégiája 2020-ig. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Steh dazu! A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata stratégiája 2020-ig Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1 Tartalomjegyzék Preambulum... 2 I. Politika... 4 II. Nevelés-oktatás... 8 III.

Részletesebben

ZALALÖVŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA

ZALALÖVŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA ZALALÖVŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA 8999 Zalalövő Rákóczi u. 1. Tel.: 30/386-8195 Tel/fax: 92/371-025 E-mail: iskola@zalalovo.hu PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette: a Zalalövői Általános Iskola Nevelőtestülete 2013.

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Szülőföldem-lakóhelyem

Szülőföldem-lakóhelyem Szülőföldem-lakóhelyem Sváb települések Dombóvár környékén HÁROM HETET MEGHALADÓ PROJEKT a dombóvári 516.sz. IPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM intézményében Projektfelelős: Herczeg Mária Tartalom: 1.

Részletesebben

RIVER projekt. A projekt bemutatása

RIVER projekt. A projekt bemutatása RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,

Részletesebben

a SEMMELWEIS EGYETEM NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODÁJA Székhely: 1089 Budapest, Elnök utca 4. OM: 034394 Pedagógiai Program

a SEMMELWEIS EGYETEM NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODÁJA Székhely: 1089 Budapest, Elnök utca 4. OM: 034394 Pedagógiai Program a SEMMELWEIS EGYETEM NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODÁJA Székhely: 1089 Budapest, Elnök utca 4. OM: 034394 Pedagógiai Program Intézmény fenntartója: Semmelweis Egyetem Székhely: 1085 Budapest, Üllői út 26. Pedagógiai

Részletesebben

HÉTKÖZNAPI VARÁZSLATOK

HÉTKÖZNAPI VARÁZSLATOK HÉTKÖZNAPI VARÁZSLATOK Helyi kiegészítı pedagógiai program az Országos Közoktatási Minisztérium által minısített Hétköznapi varázslatok (Óvodai nevelés Freinet-elemekkel) címő programhoz Budapest, 2013.

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Helyi tanterv. Szakiskolát végzettek középiskolája. Közismeret

Helyi tanterv. Szakiskolát végzettek középiskolája. Közismeret Helyi tanterv Szakiskolát végzettek középiskolája Közismeret Orosháza 2015. TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV A SZAKISKOLÁT VÉGZETTEK KÖZÉPISKOLÁJA SZÁMÁRA... 4 Célok és feladatok... 4 Tantárgyak és óraszámok

Részletesebben

Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola. Helyi nevelési program

Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola. Helyi nevelési program Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola Helyi nevelési program 2. oldal Az iskola bemutatása Az iskola megnevezése: Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola Székhelye: 1165 Budapest,

Részletesebben

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől Tartalom 1. Nevelési program... 6 1.1 ISKOLÁNK ARCULATA...

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

VÉLEMÉNY ÉS JAVASLAT

VÉLEMÉNY ÉS JAVASLAT VÉLEMÉNY ÉS JAVASLAT A KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNY, VALAMINT A PEDAGÓGUSÉLETPÁLYA-MODELL TERVEZETÉHEZ Készítette: Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Postacím: 1088 Budapest,

Részletesebben

ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA

ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA 1. HELYZETELEMZÉS ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA 1.1. A gyógypedagógiai ellátás területei Óvodánk a sajátos nevelési igényű (hallássérült, valamint súlyos beszéd- és nyelvfejlődési zavarral, részképesség zavarral

Részletesebben

Pedagógiai Program. Petőfi Sándor Gimnázium, Kollégium és Közétkeztetési Központ OM:028375. 5650 Mezőberény Petőfi út 13-15.

Pedagógiai Program. Petőfi Sándor Gimnázium, Kollégium és Közétkeztetési Központ OM:028375. 5650 Mezőberény Petőfi út 13-15. Pedagógiai Program Petőfi Sándor Gimnázium, Kollégium és Közétkeztetési Központ OM:028375 5650 Mezőberény Petőfi út 13-15. Érvényes: 2009. szeptember 1-től Tartalomjegyzék I. Nevelési program 1. Bevezetés

Részletesebben

Orczy Anna Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM. Készítette: Hornyákné Szabó Bernadett Hatályba lépés: 2015. szeptember 1.

Orczy Anna Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM. Készítette: Hornyákné Szabó Bernadett Hatályba lépés: 2015. szeptember 1. Orczy Anna Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette: Hornyákné Szabó Bernadett Hatályba lépés: 2015. szeptember 1. 1 Tartalom 1. Helyzetelemzés... 5 1.1. Bevezető... 5 1.2. Küldetés... 5 1.3. A társadalmi

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

TAMÁSI ÁRON ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS NÉMET KÉT TANNYELVŰ NEMZETISÉGI GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM

TAMÁSI ÁRON ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS NÉMET KÉT TANNYELVŰ NEMZETISÉGI GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM TAMÁSI ÁRON ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS NÉMET KÉT TANNYELVŰ NEMZETISÉGI GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM 1 Iskolánk neve: TAMÁSI ÁRON ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS NÉMET KÉT TANNYELVŰ NEMZETISÉGI GIMNÁZIUM Mottója: Minden gyerek

Részletesebben

Amit magunkkal hozunk - továbbadjuk? Nevelési attitűdök, amelyekben felnövünk

Amit magunkkal hozunk - továbbadjuk? Nevelési attitűdök, amelyekben felnövünk Sági Zoltán Amit magunkkal hozunk - továbbadjuk? Nevelési attitűdök, amelyekben felnövünk A világgal való elsődleges tárgykapcsolatunknak - a szülő-gyermek kapcsolatnak - alapvető szerepe van személyiségünk

Részletesebben

Pedagógiai Program 2015

Pedagógiai Program 2015 Pedagógiai Program 2015 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 6 1.1.1. Pedagógiai alapelveink, értékeink,

Részletesebben

feladatok meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel megvalósítható lehetőségek feltérképezésére és az alkotó

feladatok meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel megvalósítható lehetőségek feltérképezésére és az alkotó INFORMATIKA 5-8. Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan

Részletesebben

Lóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola. Pedagógiai program

Lóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola. Pedagógiai program Lóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola Pedagógiai program 2015 TARTALOM 1. NEVELÉSI PROGRAM... 5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai,

Részletesebben

Záródolgozat Projekt a gyakorlatban

Záródolgozat Projekt a gyakorlatban 1. Mini-projektterv Záródolgozat Projekt a gyakorlatban Osztály/csoport: 5.b osztály Résztvevők száma: 20 fő Időpont: 2008. május 28. június 4. Osztály / csoport rövid bemutatása: A 2007/2008 as tanévtől

Részletesebben

PEDAGÓGIAI ISMERETEK MESTERVIZSGÁRA FELKÉSZÍTŐ JEGYZET

PEDAGÓGIAI ISMERETEK MESTERVIZSGÁRA FELKÉSZÍTŐ JEGYZET PEDAGÓGIAI ISMERETEK MESTERVIZSGÁRA FELKÉSZÍTŐ JEGYZET Budapest, 2012 Szerző: Dr. Szilágyi Klára Lektorálta: Dr. Dávid László Kiadja: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara A jegyzet kizárólag a TÁMOP-2.3.4.B-13/1-2013-0001

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak

Részletesebben

Az óvodapedagógus és tanító ideát szolgáló gyakorlati képzés fő jellemzőinek meghatározása, alapelvek

Az óvodapedagógus és tanító ideát szolgáló gyakorlati képzés fő jellemzőinek meghatározása, alapelvek Az óvodapedagógus és tanító ideát szolgáló gyakorlati képzés fő jellemzőinek meghatározása, alapelvek Sontráné dr. Bartus Franciska VÁZLAT: 1. Bevezetés 2. A gyakorlati képzés törvényi háttere, meghatározó

Részletesebben