26. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 6., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal

Átírás

1 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, már ci us 6., kedd 26. szám TARTALOMJEGYZÉK 32/2007. (III. 6.) Korm. r. Az egyes sza bály sér té sek rõl szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. ren - de let mó do sí tá sá ról /2007. (III. 6.) EüM r. Az emberi felhasználásra kerülõ gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök reklámozásáról és ismertetésérõl /2007. (III. 6.) EüM r. A kü lön le ges táp lál ko zá si célú élel mi sze rek rõl szóló 36/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet módosításáról /2007. (III. 6.) IRM r. A nukleáris anyagok nyilvántartásának és ellenõrzésének szabá - lyairól /2007. (III. 6.) IRM r. Egyes miniszteri rendeleteknek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Köz pon ti Hi va ta la meg je lö lé sé re vonatkozó módosításáról /2007. (III. 6.) IRM r. Az anya köny vi szak vizs gá ról /2007. (III. 6.) IRM r. Az anyakönyvekrõl, a házasságkötési eljárásról és a névviselésrõl szóló 6/2003. (III. 7.) BM ren de let módosításáról /2007. (III. 6.) ME h. Szakállamtitkár kinevezésérõl A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága jogegységi határozata (1/2007. PJE szám) Oldal Ára: 1344, Ft

2 1274 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2007/26. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 32/2007. (III. 6.) Korm. rendelete az egyes szabálysértésekrõl szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról A sza bály sér té sek rõl szóló évi LXIX. tör vény ában, va la mint a Vám- és Pénz ügy õr ség vo nat ko - zá sá ban a Vám- és Pénz ügy õr ség rõl szóló évi XIX. tör vény 42/A. -ának a) pont já ban ka pott fel ha tal - ma zás alap ján a Kor mány a kö vet ke zõ ket ren de li el: 1. Az egyes sza bály sér té sek rõl szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. ren de let (a továb biak ban: R.) 31. -ának (3) be kez - dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (3) Az (1) be kez dés a) és b) pont já ban meg ha tá ro zott sza bály sér tés or szág ha tár át lé pé se kor tör té nõ el kö ve té se ese tén ma gyar ál lam pol gár ral szem ben a fõ vám hi va tal, Pest me gyé ben a Buda tér sé gi Fõ vám hi va tal, Bu da pes ten a Vám- és Pénz ügy õr ség Fõ vá ro si Sza bály sér té si Hi va ta la, nem ma gyar ál lam pol gár ral szem ben a Vám- és Pénz ügy - õr ség nek az Eu ró pai Unió kül sõ vám ha tá rán mû kö dõ vám - hi va ta la jár el. 2. Az R. a kö vet ke zõ 31/A. -sal egé szül ki: 31/A. (1) Aki a Kö zös ség te rü le té re be lé põ, il let ve a Kö zös ség te rü le tét el ha gyó kész pénz el len õr zé sé rõl szóló 1889/2005/EK ren de let ben meg ha tá ro zott nyi lat ko - zat té te li kö te le zett sé gét el mu laszt ja, vagy a va ló ság nak meg nem fe le lõ tar tal mú nyi lat ko za tot tesz, száz öt ven ezer fo rin tig ter je dõ pénz bír ság gal sújt ha tó. (2) Az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott sza bály sér tés miatt az el já rás a vám ha tó ság ha tás kö ré be tar to zik. Magyar ál lam pol gár ral szem ben a fõ vám hi va tal, Pest megyében a Buda tér sé gi Fõ vám hi va tal, Bu da pes ten a Vám- és Pénz ügy õr ség Fõ vá ro si Sza bály sér té si Hi va ta la, nem ma gyar ál lam pol gár ral szem ben a Vám- és Pénz ügy - õr ség nek az Eu ró pai Unió kül sõ vám ha tá rán mû kö dõ vám - hi va ta la jár el. 3. Az R. a 40. -t köve tõen a kö vet ke zõ al cím mel és 40/A. -sal egé szül ki: Jogszerû intézkedéssel szembeni engedetlenség 40/A. (1) Aki a rend vé del mi szerv hi va tá sos állo - mányú tag ja jog sze rû in téz ke dé sé nek nem engedelmes - kedik, öt ven ezer fo rin tig ter je dõ pénz bír ság gal sújt ha tó. (2) Az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott sza bály sér tés miatt az el já rás a rend õrség ha tás kö ré be tar to zik. 4. Az R. a) 3. -ának (3) be kez dé sé ben az Ál la mi Nép egész - ség ügyi és Tisz ti or vo si Szol gá lat (a továb biak ban: ÁNTSZ) szö veg rész he lyé be az Ál la mi Nép egész ség - ügyi és Tisz ti or vo si Szol gá lat (a továb biak ban: ÁNTSZ) re gi o ná lis vagy kis tér sé gi in té zet, b) 11. -ának (2) be kez dé sé ben, 12. -ának (3) be kez - dé sé ben, 74. -ának (3) be kez dé sé ben, 75. -ának (2) be - kez dé sé ben, 77. -ának (3) be kez dé sé ben, 79. -ának (3) be kez dé sé ben, 81. -ának (2) be kez dé sé ben, 84. -ának (2) be kez dé sé ben, 86. -ának (3) be kez dé sé - ben, 87. -ának (2) be kez dé sé ben, 88. -ának (2) be kez dé - sé ben, ának (3) be kez dé sé ben, ának (2) be - kez dé sé ben, ának (2) be kez dé sé ben, ának (2) be kez dé sé ben, ának (3) be kez dé sé ben, ának (2) be kez dé sé ben az ÁNTSZ szö veg rész helyébe az ÁNTSZ re gi o ná lis vagy kis tér sé gi in té ze te, c) 31. -ának (2) be kez dé sé ben, 61. -ának (3) be kez - dé sé ben az ÁNTSZ vá ro si, me gyei, fõ vá ro si ke rü le ti szö veg rész he lyé be az ÁNTSZ re gi o ná lis vagy kis tér sé gi in té ze te szö veg lép. 5. Az R ának (2) be kez dé sé ben, 20. -ának (2) be - kez dé sé ben, 31. -ának (2) be kez dé sé ben, 93. -ának (2) be kez dé sé ben, 94. -ának (3) be kez dé sé ben, 95. -ának (2) be kez dé sé ben, 98. -ának (2) be kez dé sé - ben, 99. -ának (2) be kez dé sé ben, ának (3) be kez - dé sé ben, ának (2) be kez dé sé ben, ának (2) be kez dé sé ben, ának (2) be kez dé sé ben, ának (3) be kez dé sé ben, ának (2) be kez dé sé - ben, a (1) be kez dé sé nek a) és b) pont já ban, va la - mint (3) be kez dé sé ben, ának (2) be kez dé sé ben, ának (4) be kez dé sé ben, ának (2) be kez dé sé - ben, ának (3) be kez dé sé ben, ának (2) be kez - dé sé ben a bá nya fel ügye let szö veg rész he lyé be a bányakapitányság szö veg lép. 6. Az R. a) 93. -ának (2) be kez dé sé ben, 94. -ának (3) be kez - dé sé ben, 95. -ának (2) be kez dé sé ben, 96. -ának (2) be -

3 2007/26. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1275 kez dé sé ben, 96/A. -ának (2) be kez dé sé ben, 97. -ának (2) be kez dé sé ben, 98/A. -ának (2) be kez dé sé ben, 99. -ának (2) be kez dé sé ben, a mun ka biz ton sá gi és mun - ka ügyi fel ügye lõ, il le tõ leg a mun ka ügyi fel ügye lõ, b) 98. -ának (2) be kez dé sé ben, ának (3) be kez - dé sé ben, ának (2) be kez dé sé ben, ának (2) be kez dé sé ben, ának (3) be kez dé sé ben, ának (2) be kez dé sé ben a mun ka biz ton sá gi és mun - ka ügyi fel ügye lõ szö veg rész he lyé be az Or szá gos Mun ka vé del mi és Mun - ka ügyi Fõ fel ügye lõ ség szö veg lép. 7. Az R. a) 67. -ának (3) be kez dé sé ben a Hír köz lé si Fõ fel - ügye let te rü le ti szer vei, a Hír köz lé si Fõ fel ügye let szövegrész he lyé be, b) 70. -ának (2) be kez dé sé ben a Hír köz lé si Fel ügye - let szö veg rész he lyé be a Nem ze ti Hír köz lé si Ha tó ság szö veg lép. 8. Az R. a) 84. -ának (3) be kez dé sé ben, 85. -ának (2) be kez - dé sé ben, ának (3) be kez dé sé ben az az ál lat-egész - ség ügyi és élel mi szer el len õr zõ ál lo más, b) ának (2) be kez dé sé ben az a nö vény-egész - ség ügyi és ta laj vé del mi ál lo más szö veg rész he lyé be a Me zõ gaz da sá gi Szak igaz ga tá si Hivatal te rü le ti szer ve szö veg lép. 9. Az R ának (4) be kez dé sé ben az a ha tó sá gi minõségellenõrzõ szerv szö veg rész he lyé be a Ma gyar Ke res ke del mi En ge dé lye zé si Hi va tal szö veg lép. 10. (1) Ez a ren de let a (2) be kez dés sze rin ti ki vé tel lel a ki hir de té sét kö ve tõ ötödik na pon lép ha tály ba. (2) E ren de let 2. -a jú ni us 15-én lép ha tály ba. (3) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az R a (1) be kez dé sé nek b) pont já ban a gon dat la nul szö veg rész szán dé ko san szö veg re mó do sul. (4) A ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az R ának (4) be kez dé se, 98. -ának (2) be kez dé sé bõl az, az (1) be kez dés a) és c) pont já ban meg ha tá ro zott szabálysértés miatt az ÁNTSZ szö veg rész ha tá lyát vesz ti. (5) A ren de let hatályba lépésével egy ide jû leg az R. II. fe je ze té nek II. cí mé ben az ÉS A POLGÁRI VÉDEL - MI szö veg rész he lyé be az, A POLGÁRI VÉDELMI ÉS A RENDÉSZETI szö veg lép. Az Európai Unió jogának megfelelés 11. Ez a kor mány ren de let a Kö zös ség te rü le té re be lé põ, illetve a Kö zös ség te rü le tét el ha gyó kész pénz el len õr zé sé - rõl szóló 1889/2005/EK ren de let 3. és 9. cik ké nek való meg fe le lést szol gál ja. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök A Kor mány tag ja i nak rendeletei Az egészségügyi miniszter 11/2007. (III. 6.) EüM rendelete az emberi felhasználásra kerülõ gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök reklámozásáról és ismertetésérõl A biz ton sá gos és gaz da sá gos gyógy szer- és gyó gyá sza - ti se géd esz köz-el lá tás, va la mint a gyógy szer for gal ma zás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló évi XCVIII. tör vény (a továb biak ban: Gyftv.) 77. -a (2) be kez dé sé nek j) pont - já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján az egész ség ügyi miniszter fel adat- és ha tás kö ré rõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. ren de let 1. (1) be kez dé sé ben fog lalt fel - adat kö röm ben el jár va az aláb bi a kat ren de lem el: 1. (1) E ren de let ha tá lya ki ter jed az em ber i fel hasz ná lás ra ke rü lõ gyógy szer és a gyó gyá sza ti se géd esz köz rek lá mo - zá sá ra és is mer te té sé re. (2) E ren de let rek lá mo zás ra vo nat ko zó ren del ke zé se it a Gyftv ának (6) be kez dé se alap ján áp ri - lis 1. nap já ig al kal maz ni kell a Gyftv. ha tály ba lé pé se - kor már for ga lom ban lévõ gyógy szer nek nem mi nõ sü lõ gyógy ha tá sú ké szít mé nyek re is. 2. E ren de let al kal ma zá sá ban: a) ha gyo má nyos nö vé nyi gyógy szer: az em ber i al kal - ma zás ra ke rü lõ gyógy sze rek for ga lom ba ho za ta lá ról szóló

4 1276 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2007/26. szám 52/2005. (XI. 18.) EüM ren de let 2. (2) be kez dé sé nek 12. pont ja sze rin ti gyógy szer; b) saj tó ter mék: a gaz da sá gi rek lám te vé keny ség rõl szóló évi LVIII. tör vény (a továb biak ban: Grtv.) 2. -ának t) pont ja sze rin ti ter mék, il let ve esz köz; c) sza bad té ri rek lám hor do zó: a Grtv. 2. -ának u) pont - ja sze rin ti esz köz. 3. (1) Em ber i fel hasz ná lás ra ke rü lõ gyógy szert és gyó gyá - sza ti se géd esz közt rek lá moz ni, is mer tet ni ide ért ve az egész ség ne ve lé si, il let ve tu do má nyos is me ret ter jesz tõ cél - ból saj tó ter mék ben, il let ve sza bad té ri vagy egyéb rek lám - hor do zón köz zé tett tá jé koz ta tást a Gyftv.-ben, a Grtv.-ben és e ren de let ben meg ha tá ro zott mó don és fel té - te lek sze rint le het. (2) E ren de let al kal ma zá sá ban gyógy szer, gyó gyá sza ti se géd esz köz rek lá mo zá sá nak mi nõ sül min den olyan in for - má ció át adás és te vé keny ség, amely a gyógy szer-, il let ve gyó gyá sza ti se géd esz köz-ren de lés, -for gal ma zás vagy -fogyasztás be fo lyá so lá sát, elõ se gí té sét cé loz za, il let ve arra al kal mas, így kü lö nö sen: a) a gyógy szer, gyó gyá sza ti se géd esz köz la kos ság nak szóló rek lám ja, b) a gyógy szer, gyó gyá sza ti se géd esz köz rek lá mo zá sa az azok ren de lé sé re vagy for gal ma zá sá ra jo go sult sze mé - lyek szá má ra, c) gyógy szer, gyó gyá sza ti se géd esz köz is mer te té se (a továb biak ban: is mer te tés) olyan sze mé lyek szá má ra, akik gyógy sze rek és gyó gyá sza ti se géd esz kö zök ren de lé - sé re vagy for gal ma zá sá ra jo go sul tak, d) in gye nes or vo si min ta át adá sa, e) gyógy szer, gyó gyá sza ti se géd esz köz ren de lé sé re vagy ezek ki adá sá ra irá nyu ló ösz tön zõ te vé keny ség, aján - dék, elõny vagy ju ta lom fel aján lá sa, ki vé ve, ha az a Gyftv. 3. -ának h) pont ja alap ján cse kély ér té kû, f) ter mék is mer te tõ ren dez vény szpon zo rá lá sa olyan sze mély szá má ra, aki gyógy szer, gyó gyá sza ti se géd esz köz ren de lé sé re vagy for gal ma zá sá ra jo go sult, g) olyan tu do má nyos kong resszus szpon zo rá lá sa, ame - lye ket gyógy szer, gyó gyá sza ti se géd esz köz ren de lé sé re vagy for gal ma zá sá ra jo go sult sze mé lyek lá to gat nak, kü lö - nö sen utób bi ak uta zá si és tar tóz ko dá si költ sé ge i nek vi se - lé se. (3) Rek lám nak mi nõ sül az egész ség ne ve lé si, il let ve tudományos is me ret ter jesz tõ cél ból a saj tó ter mék ben, illetve sza bad té ri vagy egyéb rek lám hor do zón köz zé tett tá jé koz ta tás, ha az a gyógy szer, gyó gyá sza ti se géd esz köz ne vét vagy a gyógy szert azo no sí tó uta lást (pl. nem zet kö zi sza bad név vagy a ha tó anyag és a gyár tó együt tes meg je lö - lé se, il let ve egyéb uta lás) tar tal maz za. (4) A gyógy szer, gyó gyá sza ti se géd esz köz rek lá mo zá - sá nak a gyógy szer, gyó gyá sza ti se géd esz köz éssze rû fel - hasz ná lá sát kell elõ se gí te nie az ál tal, hogy tár gyi la go san, túl zá sok nél kül mu tat ja be a gyógy szer és a gyó gyá sza ti se géd esz köz tu laj don sá ga it és azok ból fa ka dó elõ nye it. A gyógy szer, gyó gyá sza ti se géd esz köz rek lám ja nem le het fél re ve ze tõ. 4. (1) A la kos ság szá má ra rek lá moz ha tók azok a gyógy - sze rek, ame lyek össze té te lük re és al kal ma zá suk ra te kin - tet tel or vo si di ag nó zis vagy ren del vény nél kül, il let ve a ke ze lés meg fi gye lé se nél kül, adott eset ben gyógy sze rész ta ná csa alap ján al kal maz ha tók. (2) Ti los a (3) be kez dés ben fog lalt ki vé tel lel a for ga - lom ba ho za ta li en ge déllyel nem ren del ke zõ, va la mint a gyógy szer tár ból ki zá ró lag or vo si ren del vény re ki ad ha tó, il let ve a tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás ba be fo ga dott gyógy sze rek és a tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás ban részesülõ gyó gyá sza ti se géd esz kö zök rek lá mo zá sa. (3) A (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott ter mé kek a gyógy sze rek és gyó gyá sza ti se géd esz kö zök ren de lé sé re, il let ve for gal ma zá sá ra jo go sul tak ré szé re ki zá ró lag a Gyftv ának (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott szak - mai cél lal is mer tet he tõk. 5. (1) Gyógy szer, ha gyo má nyos nö vé nyi gyógy szer, il let - ve gyó gyá sza ti se géd esz köz rek lám ja ak kor te he tõ köz zé, ha a ren del te tés sze rû al kal ma zás hoz szük sé ges tájékoz - tatás meg is me ré se ér de ké ben tar tal maz za az aláb bi fi gyel - mez te té se ket: a) or vo si ren del vény nél kül is ki ad ha tó gyógy szer ese - tén: A koc ká za tok ról és a mel lék ha tá sok ról ol vas sa el a be teg tá jé koz ta tót, vagy kér dez ze meg ke ze lõ or vo sát, gyógy sze ré szét! b) a ha gyo má nyos nö vé nyi gyógy szer rek lám já nak az a) pont ban fog lalt fi gyel mez te té sen túl a kö vet ke zõt is tar - tal maz nia kell: Ha gyo má nyos nö vé nyi gyógy szer. A ja - val la tok ra vo nat ko zó an al kal ma zá sa ki zá ró lag a rég óta fenn ál ló hasz ná la ton ala pul. c) tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás sal nem ren del he tõ gyó gyá sza ti se géd esz köz ese tén: A koc ká za tok ról ol vas - sa el a hasz ná la ti út mu ta tót, vagy kér dez ze meg kezelõ - orvosát! (2) A rek lám nak jól ol vas ha tó an, jól lát ha tó he lyen, víz - szin te sen el he lyez ve, a hát tér bõl ki emel ve ma gyar nyel ven kell tar tal maz nia a fi gyel mez te tés szö ve gét. A fi gyel mez - te tés szö ve gé nek le kell fed nie a tel jes rek lám te rü le té nek leg alább 10%-át. A le fe dés nek leg alább 20%-nak kell len - nie, ha a fi gyel mez te tést a rek lám két vagy an nál több nyel ven tar tal maz za.

5 2007/26. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1277 (3) Amennyi ben a rek lám anyag több ol da las for má ban ke rül ki adás ra, ak kor az (1) be kez dés ben is mer te tett figyelmeztetõ szö veg nek a rek lám anyag utol só ol da lán kell meg je len nie a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott mó don. (4) Te le ví zi ó ban köz zé tett gyógy szer-, gyó gyá sza tisegédeszköz-reklám ese té ben a rek lám vé gén köz zé tett, az (1) be kez dés sze rin ti fi gyel mez te tés szö ve gét tar tal ma zó kép er nyõ szö veg nek meg kell fe lel nie a (2) be kez dés ben fog lalt fel té te lek nek. A kép er nyõ szö veg idõ tar ta má nak az (1) be kez dés a) és c) pont ja sze rin ti eset ben leg alább öt má sod perc nek, az (1) be kez dés b) pont ja sze rin ti eset - ben pe dig leg alább tíz má sod perc nek kell len nie, ezen idõ - tar tam alatt a fi gyel mez te tés nek jól ért he tõ en, ma gyar nyel ven kell el hang za nia. (5) Rá di ó ban köz zé tett gyógy szer-, gyó gyá sza ti se géd - esz köz-rek lám ese té ben az (1) be kez dés sze rin ti fi gyel - mez te tés szö ve gé nek a rek lám vé gén, jól ért he tõ en, ma - gyar nyel ven kell el hang za nia, és a fi gyel mez te tés idõ tar - ta má nak az (1) be kez dés a) és c) pont ja sze rin ti eset ben leg alább öt má sod perc nek, az (1) be kez dés b) pont ja sze - rin ti eset ben pe dig leg alább tíz má sod perc nek kell len nie. (6) Gyógy szer vagy gyó gyá sza ti se géd esz köz em lé kez - te tõ rek lám já nak [Gyftv. 17. (3) be kez dés] köz zé té te le ese tén az (1) (5) be kez dés ben meg ha tá ro zott ren del ke zé - se ket nem kell al kal maz ni. (7) A gyógy szer rek lám ban a mo no kom po nen sû homeopátiás ké szít mé nyek ki vé te lé vel csak olyan in for - má ció kö zöl he tõ, amely meg fe lel a gyógy szer for ga lom ba ho za ta li en ge dé lyé ben jó vá ha gyott (be teg)tá jé koz ta tó ban, il let ve a gyógy szer al kal ma zá si elõ írásában fog lal tak nak. A mo no kom po nen sû ho me o pá ti ás ké szít mé nyek rek lám - já ban a cím ke szö ve gen sze rep lõ in for má ci ón túl egyéb nem kö zöl he tõ. (8) A gyó gyá sza ti se géd esz köz rek lám já ban csak olyan in for má ció kö zöl he tõ, amely össz hang ban van a gyó gyá - sza ti se géd esz köz hasz ná la ti út mu ta tó já ban fog lal tak kal. 6. (1) A Gyftv. 12. (1) be kez dé se sze rin ti is mer te tés meg kez dé se elõtt az is mer te tést vég zõ sze mély a 8. (1) és (2) be kez dés ben em lí tett jog vi szonyt ta nú sí tó és az e te vé - keny ség re jo go sí tó is mer te tõ iga zol ványt a gyógy szer és gyó gyá sza ti se géd esz köz ren de lé sé re és for gal ma zá sá ra jo go sult nak be mu tat ja. (2) Az is mer te tést vég zõ sze mély nek a gyógy szer re, illetve gyó gyá sza ti se géd esz köz re vo nat ko zó in for má ci ó - kat és do ku men tu mo kat olyan rész le tes ség ben kell be mu - tat nia, il let ve át ad nia, hogy azok alap ján a gyógy szer és gyó gyá sza ti se géd esz köz ren de lé sé re és for gal ma zá sá ra jo go sult vé le ményt al kot has son az is mer te tett gyógy szer, gyó gyá sza ti se géd esz köz al kal ma zá sá ról. Az is mer te tés so rán a gyógy szer és gyó gyá sza ti se géd esz köz ren de lé sé re vagy for gal ma zá sá ra jo go sult nak át adott min den in for má - ci ó nak, il let ve írá sos do ku men tá ci ó nak pon tos nak, hoz zá - fér he tõ nek, iga zol ha tó nak és nap ra kész nek kell len nie. Min den írott do ku men tum nak tar tal maz nia kell a do ku - men tum le zá rá sá nak vagy utol só ak tu a li zá lá sá nak idõ - pont ját. (3) Ha az is mer te tett gyógy szer, gyó gyá sza ti se géd esz - köz kü lön jog sza bály alap ján tár sa da lom biz to sí tá si tá mo - ga tás sal ren del he tõ, az is mer te tés so rán át adott informá - ciók kö zött fel kell tün tet ni a gyógy szer, gyó gyá sza ti segédeszköz köz fi nan szí ro zás alap já ul el fo ga dott árát, a tá mo ga tás össze gét, va la mint té rí té si dí ját. (4) Az is mer te tés so rán az or vo si szak fo lyó ira tok ból vagy más tu do má nyos for rás ból szár ma zó idé ze tet, táb lá - za tot és más szem lél te tõ anya got az ere de ti hez hû for má - ban kell be mu tat ni és azok pon tos for rá sát és nyil vá nos - ság ra ho za ta lá nak idõ pont ját fel kell tün tet ni. Ezek nem lehetnek el len té te sek a) az adott gyógy szer al kal ma zá si elõ írásában fog lal - tak kal és nem ered mé nyez he tik a ké szít mény al kal ma zá si elõ írástól el té rõ meg íté lé sét, b) az adott gyó gyá sza ti se géd esz köz hasz ná la ti út mu ta - tó já ban fog lal tak kal és nem ered mé nyez he tik a gyó gyá - sza ti se géd esz köz hasz ná la ti út mu ta tó tól el té rõ megíté - lését. (5) Az is mer te tést vég zõ sze mély az is mer te tõi te vé - keny sé ge foly ta tá sa so rán a gyógy szer és gyó gyá sza ti segédeszköz ren de lé sé re vagy for gal ma zá sá ra jo go sult egész ség ügyi szol gál ta tó te vé keny sé gét, a be teg el lá tást nem aka dá lyoz hat ja. Az is mer te tést vég zõ sze mély a gyógy szer és gyó gyá sza ti se géd esz köz ren de lé sé re jo go - sul tat ki zá ró lag elõ ze tesen egyez te tett idõ pont ban ke res - he ti fel. A gyógy szer ren de lés re jo go sult ál tal meg ha tá ro - zott idõ pont ki zá ró lag olyan idõ pont le het, ami kor a ren de - lés re jo go sult az egész ség ügyi szol gál ta tó el lá tá si rend je sze rint gyó gyí tó-meg elõ zõ te vé keny sé get nem vé gez. A gyó gyá sza ti se géd esz köz ren de lés re jo go sult ál tal meg - ha tá ro zott idõ pont ban vég zett is mer te tés nem za var hat ja az egész ség ügyi szol gál ta tó el lá tá si rend je sze rin ti gyó - gyító-megelõzõ te vé keny sé get. (6) A gyógy szer is mer te tést vég zõ sze mély a fek võ be - teg-el lá tást biz to sí tó egész ség ügyi szol gál ta tó or vo sá nál tör té nõ is mer te tés rõl a fek võ be teg-gyógy in té zet fõ gyógy - sze ré szét tá jé koz tat ja, a tá jé koz ta tó anya got új gyógy szer ese tén a fõ gyógy sze rész nek is át ad ja. Új gyó gyá sza ti segédeszköz ese tén az is mer te tést vég zõ sze mély a tá jé - koz ta tó anya got az in té zet gaz da sá gi igaz ga tó já nak is átadja. (7) Meg en ge dett a gyógy szer és gyó gyá sza ti se géd esz - köz ren de lé sé re vagy ki adá sá ra jo go sult sze mé lyek nek szóló olyan rek lám, amely ki zá ró lag a gyógy szer ne vét, vagy nem zet kö zi sza bad ne vét vagy véd je gyét, gyó gyá sza - ti se géd esz köz ese tén an nak ne vét vagy véd je gyét tar tal -

6 1278 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2007/26. szám maz za, amennyi ben azt csu pán em lé kez te tõ rek lám nak szán ják. (8) A gyógy szer is mer te tést vég zõ sze mély a 11. (1) be kez dé sé ben fog lalt szer vet kö te les írás ban tá jé koz - tat ni va la mennyi olyan in for má ci ó ról, amely rõl õt a gyógy szer ren de lé sé re és for gal ma zá sá ra jo go sult sze mé - lyek a gyógy szer al kal ma zá sá val, fel hasz ná lá sá val kap - cso la to san tá jé koz tat ták, kü lö nö sen, ame lyek az adott gyógy szer mel lék ha tá sa i ra vo nat koz nak. 7. (1) Az is mer te tést vég zõ sze mély a 6. -ban meg ha tá ro - zott fel ada ta el lá tá sa so rán az ál ta la aján lott gyógy szer bõl, gyó gyá sza ti se géd esz köz bõl a gyógy sze rek, gyó gyá sza ti se géd esz kö zök ren de lé sé re vagy for gal ma zá sá ra jo go sult alá írt és kel te zés sel el lá tott írás be li igé nyé re a) fek võ be teg-el lá tást biz to sí tó egész ség ügyi szol gál - ta tó ese tén az in té ze ti fõ gyógy sze rész út ján, b) az a) pont ha tá lya alá nem tar to zó egész ség ügyi szol - gál ta tó ese té ben köz vet le nül a gyógy sze rek, gyó gyá sza ti se géd esz kö zök ren de lé sé re és for gal ma zá sá ra jo go sult nak sze mé lyes ta lál ko zá suk so rán té rí tés men tes min tát ad hat, mely hez mel lé ke li a gyógy - szer re vo nat ko zó al kal ma zá si elõ írás, a gyó gyá sza ti se géd - esz köz re vo nat ko zó hasz ná la ti út mu ta tó egy pél dá nyát. (2) Gyógy szer bõl és egy szer hasz ná la tos gyó gyá sza ti se géd esz köz bõl gyógy sze ren ként, il let ve gyó gyá sza ti se géd esz kö zön ként a gyógy sze rek ren de lé sé re és for gal - ma zá sá ra jo go sul tan ként té rí tés men tes min ta ként éven te leg fel jebb két cso ma go lá si egy ség ad ha tó az zal, hogy gyó - gyá sza ti se géd esz köz ese tén a két cso ma go lá si egy ség egy havi ke ze lés re al kal mas mennyi sé get nem ha lad hat ja meg. (3) Az (1) és (2) be kez dés sze rin ti át adás ról az is mer te - tést vég zõ sze mély jegy zõ köny vet vesz fel. A jegy zõ - könyv nek tar tal maz nia kell: a) az át adott min ta gyár tó já nak és for gal ma zó já nak nevét és szék he lyét; b) a min tát fel aján ló cég, il let ve az át ve võ in téz mény ne vét; c) gyógy szer ese tén az át adott min ta ca) forgalomba hozatali engedély szerinti elnevezését, cb) gyógy szer for má ját, cc) ha tás erõs sé gét, cd) ki sze re lé si egy sé gét, ce) mennyi sé gét, cf) gyár tá si szá mát, cg) le já ra ti ide jét, ch) el tar tá sá ra vo nat ko zó elõ írásokat, ci) for ga lom ba ho za ta li en ge dé lye szá mát; d) gyó gyá sza ti se géd esz köz ese tén az át adott min ta da) el ne ve zé sét, db) ki sze re lé si egy sé gét, dc) mennyi sé gét, dd) gyár tá si szá mát, de) fel hasz nál ha tó sá gi idõ tar ta mát, df) el tar tá sá ra vo nat ko zó elõ írásokat; e) a min ta át adá sá nak idõ pont ját; f) az át adó és az át ve võ ne vét és alá írá sát. (4) Az is mer te tést vég zõ sze mély fek võ be teg-gyógy in - té zet ben tör té nõ gyógy szer min ta át adás ese tén a jegy zõ - könyv egy pél dá nyát az in té ze ti fõ gyógy sze rész nek adja át, aki az át adott min tát az in té zet gyógyszernyilvántar - tásában és kész le té ben a szám vi tel rõl szóló évi C. tör vény (a továb biak ban: Sztv.) 3. -a (9) be kez dé se 12. pont já nak b) al pont ja és 50. -ának (4) be kez dé se sze - rin ti pi a ci ér té ken tün te ti fel. Gyó gyá sza ti se géd esz köz ese tén az is mer te tést vég zõ sze mély a jegy zõ könyv egy pél dá nyát az in té zet gaz da sá gi igaz ga tó já nak vagy fõ - gyógy sze ré szé nek adja át, aki az át adott min tát az in té zet nyil ván tar tá sá ban és kész le té ben az Sztv. 3. -a (9) be kez - dé se 12. pont já nak b) al pont ja és 50. -ának (4) be kez dé se sze rin ti pi a ci ér té ken tün te ti fel. (5) Az át adott min ta ki sze re lé se nem le het na gyobb a gyógy szer, il let ve az egy szer hasz ná la tos gyó gyá sza ti segédeszköz leg ki sebb for gal ma zott ki sze re lé si formá - jánál. A min tán el nem tá vo lít ha tó mó don fel kell tün - tet ni: In gye nes or vo si min ta, ke res ke del mi for ga lom ba nem hoz ha tó! Egy szer hasz ná la tos gyó gyá sza ti se géd esz köz ese tén a min tán el nem tá vo lít ha tó mó don fel kell tün tet ni: Ingyenes minta, kereskedelmi forgalomba nem hozható! (6) Ká bí tó szert vagy pszi cho tróp anya got tar tal ma zó gyógy szer bõl min ta nem ad ha tó. (7) A Gyftv. 15. (1) be kez dé sé ben fog lal tak alap ján köz vet le nül a be te gek ré szé re ki zá ró lag az or vos ál tal terápiás vagy re ha bi li tá ci ós cél ból jut ta tott gyógy szer vagy gyó gyá sza ti se géd esz köz min ta ad ha tó. 8. (1) Rend sze res gyógy szer is mer te tést az Or szá gos Gyógy sze ré sze ti In té zet tel (a továb biak ban: OGYI) vagy a Gyftv ának (3) be kez dé se sze rin ti en ge déllyel ren - del ke zõ cég gel mun ka vi szony ban vagy mun ka vég zés re irá nyu ló egyéb jog vi szony ban álló or vos, fog or vos, gyógy sze rész, bi o ló gus, ve gyész, egész ség ügyi fõ is ko lát vég zett sze mély, to váb bá olyan sze mély foly tat hat, aki e ren de let ha tály ba lé pé sét meg elõ zõ en a gyógy szer is mer - te tõi te vé keny ség vég zé sé hez elõ írt fel té te lek tel je sí té se alól ko ráb ban fel men tést ka pott. (2) Rend sze res gyó gyá sza ti se géd esz köz is mer te tést a Gyftv ának (3) be kez dé se sze rin ti en ge déllyel ren - del ke zõ cég gel mun ka vi szony ban vagy mun ka vég zés re irá nyu ló egyéb jog vi szony ban álló sze mély foly tat hat.

7 2007/26. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1279 (3) Az is mer te tõ iga zol ványt az Egész ség biz to sí tá si Fel - ügye let (a továb biak ban: Fel ügye let) ál lít ja ki, amely tar - tal maz za: a) az is mer te tés rend sze res vég zé sé vel meg bí zott sze - mély ne vét, b) a Fel ügye let nyil ván tar tás ba vé te li szá mát, és c) a Gyftv ának (3) be kez dé se sze rin ti en ge - déllyel ren del ke zõ cég ne vét, amellyel az is mer te tést végzõ sze mély mun ka vi szony ban vagy mun ka vég zés re irá nyu ló egyéb jog vi szony ban áll. (4) Az is mer te tést vég zõ sze mély meg bí zó ja a Gyftv. 13. (2) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott ada to kat tar tal ma zó ok má nyok má so la tát a jog vi szony ke let ke zé sét kö ve tõ nyolc na pon be lül a Fel ügye let nek meg kül di, a jog vi szony meg szû né se ese tén, az azt kö ve tõ nyolc na pon be lül a Fel - ügye let nek be je len ti és az is mer te tõ iga zol ványt vissza - szol gál tat ja. (5) Az is mer te tõt al kal ma zó a Gyftv. 36. (4) be kez dé - sé ben meg ha tá ro zott fi ze té si kö te le zett sé gé nek tel je sí té sét iga zo ló ok mányt a be fi ze tés tõl szá mí tott 8 na pon be lül a Fel ügye let nek meg kül di. 9. (1) Ha jog sza bály más ként nem ren del ke zik ka ri ta tív cél ra té rí tés men te sen gyógy szer, il let ve gyó gyá sza ti segédeszköz csak olyan egész ség ügyi vagy szo ci á lis in téz - mény, il let ve ka ri ta tív szer ve zet szá má ra ado má nyoz ha tó, ahol a gyógy szer, gyó gyá sza ti se géd esz köz fel hasz ná lá sá - nak szak mai fel té te lei, to váb bá a fel hasz ná lás el len õr zé se biz to sí tott. (2) Az (1) be kez dés sze rin ti ado má nyo zás ról min den eset ben jegy zõ köny vet kell ké szí te ni, amely tar tal maz za: a) az el fo ga dó in téz mény és a fel aján ló meg ne ve zé sét és szék he lyét; b) az át adó és az át ve võ ne vét és alá írá sát; c) gyógy szer ese tén az át adott gyógy szer ca) forgalomba hozatali engedély szerinti elnevezését, cb) gyógy szer for má ját, cc) ha tás erõs sé gét, cd) ki sze re lé si egy sé gét, ce) mennyi sé gét, cf) gyár tá si szá mát, cg) le já ra ti ide jét, ch) el tar tá sá ra vo nat ko zó elõ írásokat, ci) for ga lom ba ho za ta li en ge dé lye szá mát; d) gyó gyá sza ti se géd esz köz ese tén az át adott gyó gyá - sza ti se géd esz köz da) el ne ve zé sét, db) ki sze re lé si egy sé gét, dc) mennyi sé gét, dd) gyár tá si szá mát, de) fel hasz nál ha tó sá gi idõ tar ta mát, df) el tar tá sá ra vo nat ko zó elõ írásokat; e) az át adás idõ pont ját. (3) Csak olyan gyógy szer, il let ve gyó gyá sza ti se géd esz - köz ado má nyoz ha tó, mely nek fel hasz ná lá sa a le já ra ti idõn be lül biz to sít ha tó. (4) Az ado mány min den egyes ki sze re lé si egy sé gén el nem tá vo lít ha tó mó don fel kell tün tet ni: Gyógy szer ado mány, ke res ke del mi for ga lom ba nem hoz ha tó!, il let ve Gyó gyá sza ti se géd esz köz ado mány, ke res ke del mi for - ga lom ba nem hoz ha tó! 10. (1) A gyógy sze rek, gyó gyá sza ti se géd esz kö zök rek lá - mo zá sá nak és is mer te té sé nek a Gyftv.-ben, a Grtv.-ben, illetve az e ren de let ben meg ha tá ro zott sza bá lyai meg sér té - se ese té re vo nat ko zó ren del ke zé se ket a Gyftv ai tar tal maz zák. (2) A 7. (3) be kez dé sé ben, il let ve a 9. (2) bekezdé - sében meg ha tá ro zott jegy zõ könyv egy-egy pél dá nyát a Gyftv ának (3) be kez dé se sze rin ti en ge déllyel ren - del ke zõ cég és a gyógy sze rek, il let ve a gyó gyá sza ti se géd - esz kö zök ren de lé sé re és for gal ma zá sá ra jo go sult a ki ál lí - tás tól szá mí tott öt évig kö te les jegy zõ könyv tí pu son ként cso por to sít va meg õriz ni. A Gyftv ának (3) be kez - dé se sze rin ti en ge déllyel ren del ke zõ cég a jegy zõ köny vek egy-egy pél dá nyát tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás sal ren del he tõ gyógy szer és gyó gyá sza ti se géd esz köz ese tén ne gyed éven te meg kül di az Or szá gos Egész ség biz to sí tá si Pénz tár nak. A jegy zõ köny ve ket a Gyftv ának (3) be kez dé se sze rin ti en ge déllyel ren del ke zõ cé gek nél a Fel ügye let, az egész ség ügyi szol gál ta tók nál az Ál la mi Nép egész ség ügyi és Tisz ti or vo si Szol gá lat re gi o ná lis in té - ze te el len õr zi. 11. (1) A for ga lom ba ho za ta li en ge dély jo go sult ja, il let ve meg ha tal ma zott kép vi se lõ je kö te les gon dos kod ni az ál ta la for gal ma zott gyógy sze rek kel kap cso la tos tu do má nyos, információs te vé keny ség irá nyí tá sá nak sa ját szer ve ze tén be lü li meg szer ve zé sé rõl. (2) A for ga lom ba ho za ta li en ge dély jo go sult ja és a gyógyászati se géd esz köz gyár tó ja, il let ve meg ha tal ma zott kép vi se lõ je kö te les: a) biz to sí ta ni, hogy a gyógy szer, gyó gyá sza ti se géd - esz köz rek lá mo zá sát a Gyftv., a Grtv. és e ren de let kö ve - tel mé nye i nek meg fele lõen vé gez zék, b) a vál lal ko zá sá ból szár ma zó összes rek lám egy min - tá ját, il let ve elekt ro ni kus ter ve ze tét az ere de ti mé re tek meg ha tá ro zá sá val, an nak cím zet ti cél cso port ját, terjesz - tésének mód ját és a ter jesz tés meg kez dé sé nek idõ pont ját fel tün te tõ do ku men tá ci ót öt évig meg õriz ni és a gyógy -

8 1280 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2007/26. szám szer, gyó gyá sza ti se géd esz köz rek lá mo zá sá nak el len õr zé - sé ben részt vevõ ha tó sá gok szá má ra ké rés re meg kül de ni, c) meg gyõ zõd ni ar ról, hogy az ál ta la al kal ma zott, ismertetést vég zõ sze mé lyek meg fe le lõ kép zés ben ré sze - sül tek, és meg fe lel nek a vo nat ko zó kö ve tel mé nyek nek, d) biz to sí ta ni az ál ta la al kal ma zott is mer te tést vég zõ sze mé lyek meg fe le lõ kép zé sét. 12. (1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép hatályba. (2) Az OGYI e ren de let ki hir de té sét kö ve tõ 15 na pon be lül a gyógy szer is mer te tés re vo nat ko zó ügyek irat anya - gát és a nyil ván tar tá so kat a Fel ügye let nek át ad ja. (3) E ren de let ki hir de té sét kö ve tõ har minc na pon be lül a gyógy szer is mer te tõ sze mélyt al kal ma zó cég be je len ti a Fel ügye let nek azon gyógy szer is mer te tõ sze mé lye ket, aki - ket a Gyftv.-ben és e ren de let ben fog lalt ren del ke zé sek sze rint to vább ra is fog lal koz tat. (4) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a) az em ber i fel hasz ná lás ra ke rü lõ gyógy sze rek, gyógy szer nek nem mi nõ sü lõ gyógy ha tá sú ké szít mé nyek rek lá mo zá sá ról és is mer te té sé rõl szóló 64/2003. (X. 31.) ESZCSM ren de let, va la mint az ezt mó do sí tó 9/2006. (III. 7.) EüM ren de let, b) a gyógy szer nek nem mi nõ sü lõ gyógy ha tá sú anya - gok és ké szít mé nyek nyil ván tar tá sá ról és for ga lom ba ho - za ta lá ról szóló 10/1987. (VIII. 19.) EüM ren de let 20. -a ha tá lyát vesz ti. (5) Ez a ren de let a Gyftv.-vel együtt az em ber i fel - hasz ná lás ra szánt gyógy sze rek kö zös sé gi kó de xé rõl szóló, no vem ber 6-i 2001/83/EK eu ró pai par la men ti és ta - ná csi irány elv 2004/27/EK eu ró pai par la men ti és ta ná csi irány elv vel mó do sí tott cik ke i nek való meg fe le - lést szol gál ja. Dr. Mol nár La jos s. k., egészségügyi miniszter Az egészségügyi miniszter 12/2007. (III. 6.) EüM rendelete a különleges táplálkozási célú élelmiszerekrõl szóló 36/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet módosításáról Az élel mi sze rek rõl szóló évi LXXXII. tör vény 20. -ának (11) be kez dé sé nek a) pont já ban ka pott fel ha tal - ma zás alap ján, az egész ség ügyi mi nisz ter fel adat- és ha tás - kö ré rõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. ren de let 1. -ának a) pont já ban meg ha tá ro zott fel adat kör ben el - járva, a föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter rel egyet ér tés ben a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 1. A kü lön le ges táp lál ko zá si célú élel mi sze rek rõl szóló 36/2004. (IV. 26.) ESZCSM ren de let (a továb biak ban: R.) 14. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) Ez a ren de let a kö vet ke zõ uni ós jogi ak tu sok nak való meg fe le lést szol gál ja: a) a Ta nács 89/398/EGK irány el ve (1989. má jus 3.) a kü lön le ges táp lál ko zá si cé lok ra szánt élel mi sze rek re vonatkozó tag ál la mi jog sza bá lyok kö ze lí té sé rõl, va la mint az azt mó do sí tó 96/84/EK és 1999/41/EK irány el vek; b) a Bi zott ság 2001/15/EK irány el ve (2001. feb - ruár 15.) a kü lön le ges táp lál ko zá si cé lok ra szánt élel mi - sze rek hez ad ha tó táp ér ték nö ve lõ anya gok ról, va la mint az azt mó do sí tó 2004/5/EK, 2004/6/EK, 2006/34/EK irány el - vek. 2. Az R. 2. szá mú mel lék le te e ren de let mel lék le te sze rint mó do sul. 3. (1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha - tály ba. (2) Ez a ren de let az aláb bi kö zös sé gi irány el vek nek való meg fe le lést szol gál ja: a) a gli cin és az L-izo le u cin vo nat ko zá sá ban a Bi zott - ság 2001/15/EK irány el ve (2001. feb ru ár 15.) a kü lön le ges táp lál ko zá si cé lok ra szánt élel mi sze rek hez ad ha tó táp ér - ték nö ve lõ anya gok ról, b) a Bizottság 2006/34/EK irányelve (2006. március 21.) a 2001/15/EK irányelv mellékletének bizonyos anyagok felvétele tekintetében történõ módosításáról. Dr. Mol nár La jos s. k., egészségügyi miniszter Melléklet a 12/2007. (III. 6.) EüM rendelethez 1. Az R. 2. szá mú mel lék le té nek 1. CSOPORT, VITA - MINOK sza ka sza az aláb bi ak sze rint mó do sul: a) A Fol sav cím he lyé be a Fo lát cím lép.

9 2007/26. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1281 b) Az a) pont tal meg ál la pí tott Fo lát cím az aláb bi sor ral egé szül ki: [Anya gok KTCÉ kal ci um-l me til-fo lát x Fel hasz nál ha tó c) A B12 vi ta min cím ci a ni ko ba la min szö veg ré sze he lyé be a ci a no ko ba la min szö veg rész lép. 2. Az R. 2. szá mú mel lék le té nek 2. CSOPORT, ÁSVÁ - NYI ANYAGOK sza ka szá nak Mag né zi um címe az aláb - biakkal egé szül ki: [Anya gok KTCÉ Fel hasz nál ha tó ST] ST] mag né zi um L-asz par tát x 3. Az R. 2. szá mú mel lék le té nek 2. CSOPORT, ÁS - VÁNYI ANYAGOK sza ka szá nak Vas címe az aláb bi ak kal egé szül ki: [Anya gok KTCÉ vas-biszg li ci nát x Fel hasz nál ha tó 4. Az R. 2. szá mú mel lék le té nek 3. CSOPORT, AMINOSAVAK sza ka szá nak Gli cin és L-izo le u cin címe he lyé be az aláb bi szö veg lép: [Anya gok KTCÉ Gli cin L-izo le u cin x Fel hasz nál ha tó ST] ST] Az igazságügyi és rendészeti miniszter 7/2007. (III. 6.) IRM rendelete a nukleáris anyagok nyilvántartásának és ellenõrzésének szabályairól Az atom ener gi á ról szóló évi CXVI. tör vény 68. -a (1) be kez dé sé nek a) pont já ban ka pott fel ha tal ma - zás alap ján, a tör vény ben érin tett mi nisz te rek kel egyet ér - tés ben, az évi 12. tör vényerejû ren de let tel kihir - detett, az Egye sült Nem ze tek Szer ve ze te Köz gyû lé sé nek XXII. ülés sza kán, jú ni us 12-én el ha tá ro zott, a nuk - le á ris fegy ve rek el ter je dé sé nek meg aka dá lyo zá sá ról szóló szer zõ dés ben, és a nuk le á ris fegy ve rek el ter je dé sé nek meg aka dá lyo zá sá ról szóló szer zõ dés III. cikk (1) és (4) be - kez dé sé nek vég re haj tá sá ról szóló biz to sí té ki meg ál la po - x dás és jegy zõ könyv (a to váb bi ak ban: Biz to sí té ki Egyez - mény), va la mint a meg ál la po dás hoz csa tolt ki egé szí tõ jegy zõ könyv ki hir de té sé rõl (a to váb bi ak ban: Ki egé szí tõ Jegy zõ könyv) szóló évi LXXXII. tör vény ben a Magyar Köz tár sa ság ál tal vál lalt nem zet kö zi kötelezett - ségek tel je sí té se ér de ké ben a kö vet ke zõ ket ren de lem el: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 1. (1) A ren de let ha tá lya ki ter jed a) va la mennyi ter mé sze tes vagy jogi sze mély re, va la - mint jogi sze mé lyi ség nél kü li gaz da sá gi tár sa ság ra, amely a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tén, il let ve jog ha tó sá ga alatt vagy el len õr zé se mel lett nuk le á ris anya got bir to kol, il let ve az zal kap cso la tos bár mely bé kés célú te vé keny sé get foly - tat (a továb biak ban: nuk le á ris anyag gal ren del ke zõ szer - vezet); b) va la mennyi ter mé sze tes vagy jogi sze mély re, va la - mint jogi sze mé lyi ség nél kü li gaz da sá gi tár sa ság ra, amely a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tén, il let ve jog ha tó sá ga alatt vagy el len õr zé se mel lett a nuk le á ris üzem anyag cik lus sal össze füg gõ bár mi lyen te vé keny sé get foly tat (a továb biak - ban: adat szol gál ta tás ra kö te le zett szer ve zet); c) min den bé kés célú nuk le á ris te vé keny ség ben al kal - ma zott nuk le á ris anyag ra; d) min den, a nuk le á ris üzem anyag cik lus sal össze füg gõ táv la ti ter ve zés re, ku ta tás-fej lesz té si, gyár tá si és ex portim port te vé keny ség re, rend szer re, va la mint te lep hely re és azok hoz kap cso ló dó hely szí nek re. (2) E ren de let sze rin ti he lyi nyil ván tar tá si kö te le zett ség ha tá lya nem ter jed ki a) az or szág te rü le tén át szál lí tott, to váb bá a ma gyar tulajdonban lévõ szál lí tó esz kö zön kül föl di ki in du lá si és ér ke zé si pon tok kö zött szál lí tott nuk le á ris anyag ra; b) a köz úti, vas úti, vízi és légi fu va ro zást vég zõ egyé ni vál lal ko zók ra és gaz dál ko dó szer ve ze tek re a nuk le á ris anya gok szál lí tá sa vo nat ko zá sá ban. Értelmezõ rendelkezések 2. E ren de let al kal ma zá sá ban: 1. Adag: az öm lesz tett for má ban, vagy kü lön ál ló té te - lek ben meg je le nõ nuk le á ris anyag nak az a mé ré si kulcs - pon to kon nyil ván tar tá si egy ség ként ke zelt mennyi sé ge, amely re az elõ írás vagy a mé rés sze rint egyet len összeté - teli és mennyi sé gi adat vo nat ko zik.

10 1282 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2007/26. szám 2. Adag ada tai: a nuk le á ris anyag min den egyes al ko - tó ele mé nek a tel jes tö me ge, va la mint a plu tó ni um és az urán ese té ben az izo tóp-össze té tel is. A nyil ván tar tás egy - sé gei a kö vet ke zõk: a) a plu tó ni um tar ta lom gramm ban; b) a tel jes urán mennyi ség gramm ban, va la mint az urán-235 és az urán-233 együt tes mennyi sé ge az ezen izo - tó pok ban dú sí tott urán ese té ben gramm ban; c) a tó ri um, a ter mé sze tes urán vagy a sze gé nyí tett urán mennyi sé ge ki lo gramm ban. 3. Anyag mér leg-kör zet: egy lé te sít mé nyen be lü li vagy azon kí vü li te rü let, ahol: a) a nuk le á ris anyag mennyi sé ge min den egyes anyag - mér leg-kör ze ti ki- vagy be szál lí tás ese té ben meg ha tá roz - ha tó, b) a nuk le á ris anyag tény le ges lel tá rát az elõ írt el já rá - sok sze rint, szük ség ese tén meg le het ha tá roz ni, an nak ér de ké ben, hogy az anyag mér le get meg le hes sen állapítani a biz to sí té ki in téz ke dé sek cél já ra. 4. Biztosítéki rendszer: a nuk le á ris anya gok köz pon ti nyil ván tar tá sá ra ki ala kí tott nyil ván tar tás ba vé te li, fel ügye - le ti (je len tés té te li és adat szol gál ta tá si), va la mint hely szí ni el len õr zé si rend szer. 5. Ef fek tív ki lo gramm: a biz to sí té ki rend szer ben al kal - ma zott mér ték egy ség. Az ef fek tív ki lo gram mot a kö vet ke - zõ kép pen kell meg ha tá roz ni: a) plu tó ni um ese té ben an nak tö me ge ki lo gramm ban; b) 0,01 (1%) és an nál ma ga sabb dú sí tá sú urán ese tén an nak tö me ge ki lo gramm ban, meg szo roz va a dú sí tás négy ze té vel; c) 0,01 (1%)-nál ala cso nyabb, de 0,005 (0,5%)-nál ma - ga sabb dú sí tá sú urán ese tén an nak tö me ge ki lo gramm - ban, meg szo roz va 0,0001-del; és d) 0,005 (0,5%) és an nál ala cso nyabb dú sí tá sú sze gé - nyí tett (so vá nyí tott) urán és tó ri um ese tén an nak tö me ge ki lo gramm ban, meg szo roz va 0,00005-del. 6. For rás ada tok: mé ré sek vagy hi te le sí té sek so rán fel - jegy zett vagy em pi ri kus össze füg gé sek szár maz ta tá sá ra hasz nált ada tok, ame lyek a nuk le á ris anya got meg ha tá roz - zák és az adag ada ta it meg ad ják. For rás ada tok pél dá ul a ve gyü let sú lyok, az ele mek mennyi sé gé nek meg ha tá ro - zá sá ra szol gá ló át szá mí tá si té nye zõk, a faj súly, az elem - kon cent rá ció, az izo tóp arány, a tér fo gat- és nyo más mé ré si ér té kek kö zöt ti össze füg gés, va la mint a ter melt plu tó ni um és a fej lesz tett ener gia kö zöt ti össze füg gés. 7. Hely szín-spe ci fi kus kör nye ze ti min ta vé te le zés: olyan kör nye ze ti min ták gyûj té se (pl. le ve gõ, víz, nö vény zet, talaj, il let ve dörzs min ta), ame lye ket meg ha tá ro zott hely - szí nen, il let ve an nak köz vet len kör nye ze té bõl gyûj töt tek, hogy alá tá masszák a le vont kö vet kez te té se ket, ame lyek sze rint az adott hely szí nen nincs be nem je len tett nuk le á ris anyag, il let ve nem vé gez nek be nem je len tett nuk le á ris tevékenységet. 8. Nagy te rü le tû kör nye ze ti min ta vé te le zés: olyan kör - nye ze ti min ták gyûj té se (pl. le ve gõ, víz, nö vény zet, ta laj, il let ve dörzs min ta), ame lye ket meg ha tá ro zott hely szí nek - rõl gyûj töt tek be, hogy alá tá masszák a le vont kö vet kez te - té se ket, ame lyek sze rint egy tá gabb kör zet ben nincs be nem je len tett nuk le á ris anyag, il let ve nem vé gez nek be nem je len tett nuk le á ris te vé keny sé get. 9. Lé te sít mény: a) atom re ak tor, atom fû tõ mû, kri ti kus rend szer, kon ver - tá ló üzem, üzem anyag gyár tó üzem, új ra fel dol go zó üzem (re pro cesszá ló), izo tóp szét vá lasz tó üzem vagy el kü lö ní tett tá ro ló lé te sít mény; b) bár mely olyan te lep hely, ahol nuk le á ris anya got rend sze re sen egy ef fek tív ki lo gramm nál na gyobb mennyi - ség ben hasz nál nak fel. 10. Lé te sít mé nyen kí vü li hely szín: min den olyan lé te - sít mény nek nem mi nõ sü lõ üzem, hely szín ahol leg fel jebb egy ef fek tív ki lo gramm nuk le á ris anya got hasz nál nak. 11. Le ál lí tott lé te sít mény vagy le ál lí tott lé te sít mé nyen kí vü li hely szín: olyan te le pí tett rend szer vagy hely szín, ahol az ere de ti funk ció sze rin ti mû ve le te ket le ál lí tot ták, és ahon nan a nuk le á ris anya got el tá vo lí tot ták, de ame lyet még nem sze rel tek le. 12. Le sze relt lé te sít mény vagy le sze relt lé te sít mé nyen kí vü li hely szín: olyan rend szer vagy hely szín, amely bõl a hasz ná la tuk hoz lé nye ges épít mé nye ket, il let ve be ren de - zé se ket el tá vo lí tot ták, il let ve eze ket mû kö dés re al kal mat - lan ná tett ék, úgy hogy az nem szol gál hat nuk le á ris anyag tá ro lá sá ra, és nem hasz nál ha tó töb bé an nak ke ze lé sé re, fel - dol go zá sá ra vagy al kal ma zá sá ra. 13. Men te sí tés: a nuk le á ris anyag men te sí té se a biz to sí - té ki in téz ke dé sek al kal ma zá sa alól, an nak fel hasz ná lá si mód ja vagy mennyi sé ge alap ján. 14. Mé ré si kulcs pont: ahol nuk le á ris anyag az anyag - áram lás vagy a lel tár kész let meg ha tá ro zá sa cél já ból mér - he tõ for má ban ta lál ha tó, ide ért ve az anyag mér leg-kör ze - tek be- és ki lé pé si, va la mint tá ro lá si pont ja it is. 15. Nuk le á ris anya gok: a) a ter mé szet ben elõ for du ló izo tóp ke ve ré ket tartal - mazó urán, a 235 tö meg szá mú izo tóp ban sze gé nyí tett urán, a tó ri um; az elõb bi ek bár mi lyen fém, öt vö zet, ve gyü - let vagy kon cent rá tum for má já ban (a továb biak ban: alap - üzem anya gok); min den más anyag, amely a fent ne ve zett anya gok kö zül egyet vagy töb bet az Eu ró pai Unió Ta ná csa (a továb biak ban: a Ta nács) az Eu ró pai Bi zott ság ja vas la ta alap ján mi nõ sí tett több ség gel meg ha tá ro zott koncentrá - cióban tar tal maz; b) a 233 tö meg szá mú urán, a 235 és 233 tö meg szá mú izo tóp ban dú sí tott urán, a 239 tö meg szá mú plu tó ni um, valamint az erõ mû vi re ak tor ki égett fû tõ ele mé nek plutó - niumtartalma, az elõb bi ek ben em lí tett anya gok kö zül egyet vagy töb bet tar tal ma zó bár mi lyen anyag (a továb - biak ban: kü lön le ges ha sa dó anya gok), ahol: ba) a dú sí tás je len ti az urán-233 és urán-235 izo tóp össze sí tett tö me gé nek és az urán össz tö me gé nek ará nyát, bb) a dú sí tott urán olyan uránt je len t, amely ben a dú sí - tás ma ga sabb 0,72%-nál, bc) a sze gé nyí tett urán olyan uránt je len t, amely ben a dú sí tás ala cso nyabb 0,71%-nál,

11 2007/26. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1283 bd) a ter mé sze tes urán olyan uránt je len t, amely nek dú - sí tá sa meg fe lel a ter mé szet ben ta lál ha tó urán 0,71 0,72%-os dú sí tá sá nak, be) ma gas dú sí tá sú urán az U-235 izo tóp ban 20%-os vagy an nál ma ga sabb dú sí tá sú urán; c) mind azon anya gok, ame lye ket a Ta nács az Eu ró pai Bi zott ság ja vas la ta alap ján mi nõ sí tett több ség gel egyéb ha sa dó anyag ként ha tá roz meg; d) min den olyan érc, amely át la gos kon cent rá ci ó ban olyan anya got tar tal maz, amely bõl meg fe le lõ ké mi ai és fizikai el já rás sal a fent meg ha tá ro zott alap üzem anya gok nyer he tõk ki; a fent em lí tett át la gos kon cent rá ci ót az Eu ró - pai Bi zott ság ja vas la ta alap ján a Ta nács ha tá roz za meg minõsített több ség gel. 16. Nuk le á ris hul la dék: olyan nuk le á ris anyag, amely - nek mennyi sé gét jó vá ha gyott mé ré sek vagy szá mí tá sok alap ján ha tá roz ták meg, és amely gya kor la ti lag vagy gaz - da sá gi lag vissza nyer he tet len nek te kin tett kon cent rá ci ók - ban vagy for má ban van. 17. Vissza tar tott hul la dék: olyan, fel dol go zás ból vagy üze mi bal eset bõl ke let ke zett nuk le á ris hul la dék, ame lyet az anyag mér leg-kör ze ten be lül egy adott te rü le ten he lyez - tek el, ahon nan az vissza hoz ha tó. 18. Ke zelt hul la dék: olyan nuk le á ris hul la dék, ame lyet olyan mó don ke zel tek (pél dá ul üveg be, ce ment be, be ton ba vagy bi tu men be való ágya zás sal), hogy az nem al kal mas to váb bi nuk le á ris hasz no sí tás ra. 19. Kör nye zet be el tá vo lí tott hul la dék: olyan nuk le á ris hul la dék, ame lyet egy ter ve zett el tá vo lí tás ered mé nye ként vég le ge sen tá vo lí tot tak el a kör nye zet be. 20. Nukleáris és radioaktív anyagok hatósága: az e ren - delet hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági ügyekben eljáró, az Országos Atomenergia Hivatal Szervezeti és Mûködési Szabályzatában megnevezett szervezeti egység. 21. Nukleáris tevékenység: e rendelet hatálya alá tartozó nukleáris anyag birtoklása, elõállítása, termelése, tárolása, felhasználása, átalakítása, belföldi forgalmazása, exportja, importja, átmeneti, valamint végleges elhelyezése. 22. Nuk le á ris üzem anyag cik lus sal össze füg gõ ku ta tá si és fej lesz té si te vé keny ség: olyan te vé keny sé gek, ame lyek ki fe je zet ten az aláb bi ak ban fel so rolt bár mi lyen el já rá si vagy rend szer fej lesz té si kér dés re vo nat koz nak: a) nuk le á ris anyag kon ver zi ó ja, b) nuk le á ris anyag dú sí tá sa, c) nuk le á ris üzem anyag gyár tá sa, d) atom re ak to rok fej lesz té se, e) kri ti kus rend sze rek fej lesz té se, f) nuk le á ris üzem anyag új ra fel dol go zá sa, g) kö ze pes vagy nagy ak ti vi tá sú, plu tó ni u mot, nagy dú - sí tá sú uránt vagy U-233-at tar tal ma zó hul la dé kok fel dol - go zá sa (ki vé ve a tá ro lást, vagy vég sõ el he lye zést szol gá ló át cso ma go lást vagy elõ ke ze lést, amely nem jár ve gyi ele - mek szét vá lasz tá sá val), nem ter jed nek ki azon ban az el mé le ti vagy a tu do má nyos alap ku ta tás ra, il let ve a ra dio izo tó pok ipar i, or vo si, víz ügyi és me zõ gaz da sá gi al kal ma zá sa i val, va la mint az egész ség - re és kör nye zet re gya ko rolt ha tá sok kal és a to vább fej lesz - tett kar ban tar tás sal fog lal ko zó ku ta tás ra és fej lesz tés re. 23. Stra té gi ai pont: a lé te sít mé nyi ada tok vizs gá la ta so rán ki vá lasz tott hely, ahol nor mál üze mi fel té te lek mel - lett és az összes stra té gi ai pont ból szár ma zó in for má ci ók - kal együtt a biz to sí té ki in téz ke dé sek hez szük sé ges és ele - gen dõ in for má ci ók adot tak és el len õr zöt tek; stra té gi ai pont le het bár mely hely, ahol az anyag mér leg-nyil ván tar - tás ra vo nat ko zó kulcs fon tos sá gú mé ré se ket vég zik, és ahol a te rü le ti kö rül ha tá ro lás sal kap cso la tos és meg fi gye - lé si in téz ke dé se ket vég re hajt ják. 24. Te lep hely: az a te rü let, ame lyet az Eu ró pai Atom - ener gia-kö zös ség (a to váb bi ak ban: a Kö zös ség) és a Magyar Köz tár sa ság meg ha tá ro zott a) egy lé te sít mény, be le ért ve a le ál lí tott lé te sít mé nye - ket is vo nat ko zó lé te sít mé nyi le írá sá ban; b) az olyan lé te sít mé nyen kí vü li hely szí nek rõl adott meg fe le lõ in for má ci ók ban, ahol rend sze re sen hasz nál nak nuk le á ris anya go kat, be le ért ve a le ál lí tott lé te sít mé nyen kí vü li hely szí ne ket, ahol rend sze re sen hasz nál tak nuk le á - ris anya go kat (ide csak olyan hely szí nek tar toz nak, ahol for ró kam rák van nak, vagy olyan mû ve le te ket haj tot tak vég re, ame lyek nuk le á ris anya gok kon ver zi ó já hoz, dúsí - tásához, üzem anyag gyár tás hoz vagy új ra fel dol go zás hoz kap cso lód tak); c) a te lep hely fo gal má ba be le tar to zik min den olyan rend szer is, amely együtt van te le pít ve a lé te sít ménnyel vagy hely szín nel, és amely nek ren del te té se alap ve tõ szol - gál ta tá sok biz to sí tá sa vagy fel hasz ná lá sa, be le ért ve az aláb bi a kat: for ró kam rák nuk le á ris anya got nem tar tal ma zó be su gár zott anya gok fel dol go zá sá ra; be ren de zé sek nuk - leáris hul la dék ke ze lé sé re, tá ro lá sá ra és vég sõ el he lye zé sé - re; va la mint mind azok az épü le tek, ame lyek kap cso la to sak a Ki egé szí tõ Jegy zõ könyv I. sz. mel lék le te sze rin ti te vé - keny sé gek kel. 25. Te lep he lyi kép vi se lõ: az Eu ró pai Unió Bi zott sá gá - nak az Eu ra tom biz to sí té ki ren del ke zé se i nek al kal ma zá sá - ról szóló, feb ru ár 8-i 302/2005/Eu ra tom bi zott sá gi ren de let (a to váb bi ak ban: Eu ra tom ren de let) 3. cikk (2) be - kez dé sé ben meg ha tá ro zott adat szol gál ta tás ra a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá ga ál tal fe le lõs nek ki je lölt sze mély, vál lal ko zás vagy szer ve zet. 3. A 2. -ban fog lal tak mel lett, az e ren de let al kal ma zá sa so rán az már ci us 25-én, Ró má ban kelt, az Eu ró pai Atom ener gia-kö zös ség lét re ho zá sá ról szóló Szer zõ dés (a to váb bi ak ban: Eu ra tom Szer zõ dés) 197. cik ke, a Biz to - sí té ki Egyez mény 98. cik ke, a Ki egé szí tõ Jegy zõ könyv 18. cik ke, va la mint az Eu ra tom ren de let 2. cik ke sze rin ti meg ha tá ro zá so kat kell al kal maz ni.

12 1284 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2007/26. szám II. Fejezet NUKLEÁRIS ANYAGOK NYILVÁNTARTÁSA Központi nyilvántartás 4. (1) A ren de let ha tá lya alá tar to zó nuk le á ris anya gok ról, va la mint a nuk le á ris üzem anyag cik lus sal kap cso la tos tevékenységekrõl, te lep he lyek rõl köz pon ti nyil ván tar tást kell ve zet ni. (2) A köz pon ti nyil ván tar tás cél ja a Ma gyar Köztár - saság ál tal a Biz to sí té ki Egyez mény ben és a Ki egé szí tõ Jegy zõ könyv ben vál lalt, il let ve a Ma gyar Köz tár sa ság részére az Eu ra tom Szer zõ dés ben és az Eu ra tom ren de let - ben elõ írt kö te le zett sé gek tel je sí té se. (3) A köz pon ti nyil ván tar tás rend sze ré nek ki ala kí tá sa és a nyil ván tar tás ve ze té se, va la mint a (2) be kez dés sze rin ti kö te le zett sé gek tel je sí té sé nek biz to sí tá sa a nuk le á ris és radioaktív anya gok ha tó sá ga fel ada ta. (4) A köz pon ti nyil ván tar tás ba be jegy zés az 1. (1) be - kez dé sé nek a) és b) pont jai sze rin ti szer ve ze tek adat köz lõ je len té se alap ján tör té nik. (5) A nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá ga az e ren - de let alap ján bir to ká ba ju tott ada to kat ki zá ró lag a (2) be - kez dés sze rin ti kö te le zett sé gek tel je sí té sé vel kap cso la tos fel ada ta i nak el lá tá sá ra, il let ve az e ren de let sze rin ti cé lok - ra hasz nál hat ja fel. (6) A köz pon ti nyil ván tar tás tól va la mennyi nuk le á ris anyag gal ren del ke zõ és adat szol gál ta tás ra kö te le zett szer - ve zet a nyil ván tar tás ban sze rep lõ sa ját ada ta i ról in for má - ci ót kér het. (7) A nuk le á ris anya gok köz pon ti nyil ván tar tá si rend - szer e az Eu ra tom ren de let alap ján meg ha tá ro zott anyag - mér leg-kör ze tek há ló za tán ala pul. Azok a lé te sít mé nyek, il let ve lé te sít mé nyen kí vü li te lep he lyek, ame lyek nem ké - pez nek ön ál ló anyag mér leg-kör ze tet, a nuk le á ris és ra dio - ak tív anya gok ha tó sá ga ál tal ki je lölt anyag mér leg-kör zet - nek je len te nek. (8) A nuk le á ris anya go kat ada gon ként kell nyilvántar - tani. Az ada gok el ne ve zé sét a nuk le á ris és ra dio ak tív anya - gok ha tó sá ga ha tá roz za meg. (9) A nuk le á ris anya gok köz pon ti nyil ván tar tá sát olyan mó don kell ve zet ni, hogy ab ból bár mi kor meg ál la pít ha tó le gyen a) az egyes nuk le á ris anyag gal ren del ke zõ szer ve ze tek ren del ke zé se alá tar to zó nuk le á ris anya gok mi nõ sé ge és mennyi sé ge ele men ként (urán, plu tó ni um, tó ri um), va la - mint ha sa dó anyag tar tal ma; b) az összes nuk le á ris anyag gal ren del ke zõ szer ve zet ren del ke zé se alá tar to zó nuk le á ris anya gok mi nõ sé ge és össze sí tett mennyi sé ge ele men ként (urán, plu tó ni um, tórium), va la mint össze sí tett ha sa dó anyag tar tal ma; c) a nuk le á ris anya gok nak a nuk le á ris anyag gal ren del - ke zõ szer ve ze tek kö zöt ti for gal ma; d) a nem zet kö zi je len té sek ben és adat szol gál ta tá sok - ban sze rep lõ adat köz lé sek he lyes sé ge. Helyi nyilvántartás 5. (1) A nuk le á ris anyag gal ren del ke zõ szer ve zet a ren del - ke zé se alá esõ nuk le á ris anya gok ról he lyi nyil ván tar tást ve zet. A he lyi nyil ván tar tás nak meg kell fe lel nie a Biz to sí - té ki Egyez mény ben fog lalt kö ve tel mé nyek nek. (2) Az a szer ve zet, ame lyik he lyi nyil ván tar tás ve ze té - sé nek kö te le zett sé gé vel járó te vé keny ség be kezd, vagy az a szer ve zet, ame lyik a he lyi nyil ván tar tás ve ze té sé nek kötelezettsége alól a Biz to sí té ki Egyez mény 36. vagy 37. cik ke alap ján fel volt ment ve és a fel men tés re ala pot adó ok meg szû nik, kö te les lel tárt fel ven ni, va la mint a te vé - keny ség meg kez dé sét, il let ve a fel men tés alap já ul szol gá ló ok meg szû né sét kö ve tõ 15 na pon be lül he lyi nyil ván tar tást ki ala kí ta ni. (3) A he lyi nyil ván tar tás meg kez dé se lel tá ro zá si el já rás alap ján tör té nik (nyi tó je len tés) oly mó don, hogy a nuk le á - ris anyag ada gok ban ki fe je zett mennyi sé gét mért vagy levezetett ér té kek alap ján tar tal maz za (fi zi kai lel tá ri kész - let). A je len té sek cél já ra az ada gon be lü li egye di té te le ket össze kell adni még a leg kö ze leb bi egy ség re tör té nõ adat - ke re kí tés elõtt. (4) A nyil ván tar tá sok ba ada tot be je gyez ni csak üze mel - te té si fel jegy zé sek és egyéb bi zony la tok alap ján sza bad. (5) A he lyi nyil ván tar tást úgy kell ve zet ni, hogy ab ból bár mi kor meg ál la pít ha tó le gyen a szer ve zet ren del ke zé se alá tar to zó nuk le á ris anya gok mi nõ sé ge és mennyi sé ge ele men ként (urán, plu tó ni um, tó ri um), va la mint ha sa dó - anyag tar tal ma. (6) A he lyi nyil ván tar tás ba ha la dék ta la nul, leg ké sõbb 3 na pon be lül be kell ve zet ni min den kész let vál to zást. A be jegy zés nek tar tal maz nia kell a vál to zás dá tu mát és indokát, va la mint az át ve võ, il let ve az át adó meg ne ve zé - sét is. (7) A nuk le á ris anya gok ról éven te, a nuk le á ris és ra dio - ak tív anya gok ha tó sá ga ál tal meg ha tá ro zott idõ pont ban fizikai lel tárt kell fel ven ni. A lel tár fel vé tel dá tu má ról a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá ga 15 nap pal a lel - tár fel vé telt meg elõ zõ en írás ban ér te sí ti a nuk le á ris anyag - gal ren del ke zõ szer ve ze tet. (8) A kész let vál to zá sok ról leg ké sõbb a vál to zást kö ve tõ hó nap 10. nap já ig kész let vál to zá si je len tést, a fi zi kai lel tár ered mé nyé rõl a lel tár fel vé te lét kö ve tõ 20 mun ka na pon

13 2007/26. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1285 be lül lel tár, il let ve anyag mér leg-je len tést kell kül de ni a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá ga ré szé re. a) A je len té sek hez csa tol tan meg kell kül de ni az azok el ké szí té sé hez hasz nált do ku men tu mok má so la tát; b) a kész let vál to zá si je len tés hez a Biz to sí té ki Egyez - mény sze rin ti ma gya rá zó meg jegy zést kell fûz ni; c) amennyi ben az anyag mér leg-je len tés lel tár kü lön bö - ze tet mu tat ki, meg kell ha tá roz ni an nak okát, és az el té rés - rõl je len tést kell ten ni a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá gá nak. (9) A nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá ga ese ti, kü lön le ges je len tés meg kül dé sé re is kö te lez he ti a nuk le á - ris anyag gal ren del ke zõ szer ve ze tet. 6. (1) A nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá ga szük - ség ese tén a je len tés té te li kö te le zett ség alá esõ ada to kon túl fel vi lá go sí tást, ki egé szí tést és ma gya rá za tot kér het a nuk le á ris anyag gal ren del ke zõ szer ve zet tõl. (2) A nuk le á ris anyag gal ren del ke zõ szer ve zet a ren del - ke zé se alá esõ nuk le á ris anya gok kal kap cso la tos te vé - keny sé gé rõl üze mel te té si fel jegy zé se ket ve zet. Az üze - mel te té si fel jegy zé sek nek kü lö nö sen az aláb bi ak ra kell kiterjedniük: a) a nuk le á ris anya gok tá ro lá si he lye és mód ja; b) a nuk le á ris anya gok al kal ma zá sa, az al kal ma zás helye és ide je; c) a nuk le á ris anya gok mennyi sé gé re vo nat ko zó mé ré si el já rá sok és a mé ré sek ered mé nyei; d) a nuk le á ris anyag el len õriz he tõ sé gé vel és lel tá ro zá - sá val kap cso la tos in for má ci ók; e) a be ha tá ro lás sal és meg fi gye lés sel kap cso la tos esz - kö zök kü lö nö sen a pe csé tek, ka me rák azo no sí tó ada tai, to váb bá ál la po tuk meg vál to zá sá val, il let ve a meg fi gye lõ esz kö zök ész le lé se i nek ér tel me zé sé vel össze füg gõ bár mi - lyen te vé keny ség, il let ve ese mény; f) a 7. (2) be kez dé se alá tar to zó nuk le á ris anyag gal ren del ke zõ szer ve ze tek ki vé te lé vel, az ak tu á lis nap tá ri évre vo nat ko zó ter ve zett üze mel te té si prog ram. (3) A nyil ván tar tás ve ze té sé hez fel hasz nált do ku men tu - mo kat, va la mint a ok sze rin ti hely szí ni el len õr zé - sek jegy zõ köny ve it az üze mel te té si fel jegy zé sek ré szé nek kell te kin te ni. (4) A nyil ván tar tá sok ba és az üze mel te té si fel jegy zés be be ve ze ten dõ ada tok meg ha tá ro zá sá ra szol gá ló el já rá so kat és mé ré se ket a ha tály ban lévõ ma gyar, va la mint az el fo ga - dott nem zet kö zi szab vá nyok, a mé rõ esz kö zök re vonat - kozó mé rés ügyi jog sza bá lyok, ezek hi á nyá ban a tu do mány és tech ni ka leg kor sze rûbb ered mé nye i nek figye lembe - véte lével kell meg ha tá roz ni. (5) Amennyi ben az üze mel te té si fel jegy zés ve ze té sé re kö te le zett szer ve zet nem ren del ke zik a (4) be kez dés sze - rin ti el já rá sok és mé ré sek le foly ta tá sá hoz szük sé ges tech - ni kai és tu do má nyos fel té te lek kel, ké rel mé re a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá ga se gít sé get nyújt azok ki ala kí - tá sá ban és be ve ze té sé ben. (6) A nuk le á ris nyil ván tar tást ve ze tõ szer ve zet nek gon - dos kod nia kell a nyil ván tar tás és az üze mel te té si fel jegy - zé sek biz ton sá gá ról, az ada tok hoz való il le ték te len hoz zá - fé rés meg aka dá lyo zá sá ról. (7) A nuk le á ris nyil ván tar tást és az üze mel te té si fel jegy - zé se ket a nuk le á ris anyag nak a szer ve zet ren del ke zé se alól való ki ke rü lé sét kö ve tõ 5 évig meg kell õriz ni. (8) E ren de let vo nat ko zá sá ban a Ma gyar Hon véd ség egyet len he lyi nyil ván tar tá si egy sé get al kot. 7. (1) Amennyi ben a nuk le á ris anyag gal ren del ke zõ szer - ve zet az Eu ra tom ren de let alap ján ön ál ló anyagmérlegkörzetet vagy anyag mér leg-kör ze te ket al kot, il let ve az Euratom ren de let alap ján ön ál ló nuk le á ris anyag nyil ván - tar tás ve ze té sé re, il let ve az Eu ró pai Bi zott ság ré szé re nuk - le á ris anyag je len tés kül dé sé re kö te le zett, a) az 5. (1), (2), (3) és (6) be kez dé sei sze rin ti kö te le - zett sé gek nek az Eu ra tom ren de let 7 9. cik ke sze rin ti nyil - ván tar tás, il let ve üze mel te té si fel jegy zé sek ve ze té sé vel kell, hogy ele get te gyen; b) az 5. (7) bekezdés szerinti fizikai leltár felvételének gyakoriságát és idõpontját a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága az Euratom rendelet 13. cikke szerinti leltározási kötelezettség figyelembevételével állapítja meg; c) az 5. (8) be kez dé se sze rin ti je len té si kö te le zett ség - nek az Eu ra tom ren de let cik ke sze rin ti nuk le á ris - anyag-je len té sek nek a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok hatósága szá má ra tör té nõ egy ide jû meg kül dé sé vel kell, hogy ele get te gyen; d) a 6. (2) be kez dé sé nek f) pont ja sze rin ti üzemelte - tési prog ra mot az Eu ra tom ren de let 5. cik ke sze rint kell elkészítenie. Az üze mel te té si prog ra mot és an nak min den vál to zá sát az Eu ró pai Bi zott ság gal egy idõ ben a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá ga ré szé re is meg kell kül - deni. (2) Az (1) be kez dés alá nem tar to zó nuk le á ris anyag gal ren del ke zõ szer ve zet a) az 5. (1), (2) és (3) be kez dé sei sze rin ti nyil ván tar - tá si kö te le zett sé gé nek az e ren de let 1. mel lék le té ben ta lál - ha tó 1., 2. és 3. sz. adat lap nak meg fe le lõ nyil ván tar tás vezetésével te het ele get; b) az 5. (8) be kez dé se sze rin ti je len té si kötelezett - ségének az a) pont sze rin ti adat la pok nak a nuk le á ris és radioaktív anya gok ha tó sá ga ré szé re tör té nõ meg kül dé sé - vel te het ele get; c) a 6. (2) be kez dé sé nek f) pont ja sze rin ti üzemelte - tési prog ra mot nem kö te les el ké szí te ni.

14 1286 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2007/26. szám (3) Amennyi ben a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó - sá ga az 5. (8) be kez dé se sze rin ti je len té se ket a köz pon ti nyil ván tar tás ada tai alap ján hi bás nak mi nõ sí ti, a hiba okát tisz táz ni kell. Amennyi ben a je len tés té tel re kö te le zett szer ve zet ész le li, hogy a kö zölt ada tok nem fe lel nek meg a va ló ság nak, ki iga zí tá si, il le tõ leg he lyes bí té si je len tést ké szít há rom mun ka na pon be lül. 8. A 7. (1) be kez dé se alá nem tar to zó nuk le á ris anyag gal ren del ke zõ szer ve ze tek vo nat ko zá sá ban a nem zet kö zi nuk le á ris anyag je len té si kö te le zett sé ge ket a köz pon ti nuk le á ris anyag nyil ván tar tás alap ján a nuk le á ris és ra dio - ak tív anya gok ha tó sá ga tel je sí ti. 9. (1) Az 1 ef fek tív ki lo gram mot meg ha la dó nuk le á ris anyag nak a Ma gyar Köz tár sa ság ból tör té nõ ki szál lí tá sá ról az 1. mel lék let 4. sz. adat lap ja sze rin ti elõ ze tes ér te sí tést kell kül de ni a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok hatósá - gának. (2) Amennyi ben a nuk le á ris anyag több kü lön ál ló szál - lít mány ban való ki szál lí tá sa tör té nik ugyan azon or szág ba, és a szál lít má nyok mind egyi ke ke ve sebb 1 ef fek tív ki lo - gramm nál, de a tel jes mennyi ség vár ha tó an meg fog ja haladni az 1 ef fek tív ki lo gram mot há rom hó na pos idõ tar - ta mon be lül, a szál lí tás ról az 1. mel lék let 4. sz. adat lap ja sze rin ti elõ ze tes ér te sí tést kell kül de ni a nuk le á ris és ra dio - ak tív anya gok ha tó sá gá nak. (3) Ha az összes nuk le á ris anya got egy szer re ké szí tik elõ ki szál lí tás ra, az ér te sí tést 3 hét tel a nuk le á ris anyag ilyen elõ ké szí té se elõtt; egyéb ként leg alább 3 hét tel az egyes szál lít má nyok szál lí tás ra való elõ ké szí té se elõtt kell meg kül de ni a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok hatósá - gának. 10. (1) Az 1 ef fek tív ki lo gram mot meg ha la dó nuk le á ris anyag Ma gyar Köz tár sa ság ba tör té nõ be szál lí tá sá ról az 1. mel lék let 5. sz. adat lap ja sze rin ti elõ ze tes ér te sí tést kell kül de ni a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok hatósá gának a nuk le á ris anyag ki cso ma go lá sa elõtt leg alább 2 hét tel. (2) Amennyi ben a nuk le á ris anyag több kü lön ál ló szál - lít mány ban való be szál lí tá sa tör té nik ugyan azon or szág - ból, és a szál lít má nyok mind egyi ke ke ve sebb 1 ef fek tív kilogrammnál, de összes sé gük vár ha tó an meg fog ja ha lad - ni az 1 ef fek tív ki lo gram mot há rom hó na pos idõ tar ta mon be lül, a szál lí tás ról (az 1. mel lék let 5. sz. adat lap ja sze rin ti) elõ ze tes ér te sí tést kell kül de ni a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá gá nak leg alább 2 hét tel az elsõ ilyen szál - lít mány ki cso ma go lá sa elõtt. A to váb bi szál lít má nyo kat vagy az el sõ vel egy idõ ben kell je lez ni, vagy mind egyi ket kü lön leg alább 2 hét tel ki cso ma go lá sa elõtt. (3) A nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá ga leg alább az elõ ze tes ér te sí tés ben meg je lölt ki cso ma go lá si idõt 24 órá val meg elõ zõ en írás ban nyi lat ko zik a ter ve zett hely - szí ni el len õr zés rõl. 11. (1) Nuk le á ris anya got a köny ve lé si nyil ván tar tás ra vonatkozó ren del ke zé sek be tar tá sá ra köz vet le nül elég - séges adat szol gál ta tás nél kül az or szág ba nem sza bad be - hoz ni. (2) Nuk le á ris anyag áru ként vagy más cí men tör té nõ nem zet kö zi szál lí tá sá ra vo nat ko zó szer zõ dés ben utal ni kell az (1) be kez dés ben fog lalt kor lá to zás ra. (3) Az 1 ef fek tív ki lo gram mot meg ha la dó szál lít mányt fo ga dó nuk le á ris anyag gal ren del ke zõ szer ve zet nek a szál - lít mány ról szóló szer zõ dés ben ki kell köt ni, hogy a szál lí tó fél egy hó nap pal a szál lít mány nak a ren del ke zé si hely re való be ér ke zé se elõtt kö zöl je a szál lít mány fon to sabb ada - ta it és a be ér ke zés vár ha tó idõ pont ját. Ezen ada to kat az anya got fel adó, il let ve fo ga dó ha zai nuk le á ris anyag gal ren del ke zõ szer ve zet ha la dék ta la nul köz li a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá gá val. 12. Amennyi ben az utó la gos mé ré sek és el len õr zé sek alap - ján a fel adó ál tal kö zölt spe ci fi ká ci ók, il le tõ leg egyéb mû - sza ki do ku men tá ci ó ban sze rep lõ és je len tés té te li kö te le - zett ség alá esõ ada tok te kin te té ben el té rés mu tat ko zik, azt a he lyes bí tés re és a ki iga zí tás ra vo nat ko zó ren del ke zé sek sze rint ha la dék ta la nul je len te ni kell a nuk le á ris és ra dio ak - tív anya gok ha tó sá gá nak. 13. (1) A ren de let elõ írásainak be tar tá sá ért és a ren de let ben a nuk le á ris anyag gal ren del ke zõ, il let ve adat szol gál ta tás ra kö te le zett szer ve zet ré szé re elõ írt fel ada tok végrehajtá - sáért a szer ve zet ve ze tõ je fe le lõs. (2) A szer ve zet ve ze tõ je a ren de let ben elõ írt fel ada tok vég re haj tá sá ra biz to sí té ki fe le lõst je löl het ki. A biz to sí té ki fe le lõs sze mé lyét a bel sõ sza bá lyo zó do ku men tu mok ban rög zí te ni kell.

15 2007/26. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1287 III. Fejezet ADATSZOLGÁLTATÁS 14. (1) A nuk le á ris anyag gal ren del ke zõ szer ve zet a te vé - keny sé gé vel kap cso la tos alap ve tõ mû sza ki jel lem zõk rõl a Biz to sí té ki Egyez mény cik ké ben, va la mint az Eu ra tom ren de let 3 4. cik ké ben meg ha tá ro zott kö ve tel - mé nyek nek meg fe le lõ elõ ze tes adat szol gál ta tást kell, hogy nyújt son a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá ga ré szé re. Az adat szol gál ta tás nak a kö vet ke zõk re kell ki ter - jed nie: a) a szer ve zet neve, címe; b) a te vé keny ség jel le ge, cél ja, az al kal ma zott tech no - ló gia, biz ton sá gi és egész ség ügyi elõ írások; c) a nuk le á ris anyag faj tá ja, mennyi ség, he lye, moz gá - sa, ke ze lé se; d) a nuk le á ris anyag fel ügye le té re, nyil ván tar tá sá ra, ellenõrzésére vo nat ko zó in for má ci ók; e) a lé te sít mény nuk le á ris célú épü le te i nek mû sza ki ada tai, az al kal ma zott nuk le á ris célú be ren de zé sek mû sza - ki ada tai és tech no ló gi ai pa ra mé te rei. (2) Az (1) be kez dés sze rin ti ada tok ban be ál ló vál to zá so - kat a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá ga ré szé re haladéktalanul írás ban be kell je len te ni. 15. (1) A nuk le á ris anyag gal ren del ke zõ szer ve zet a te vé - keny sé get szol gá ló nuk le á ris lé te sít mény rõl elõ ze tesen ada tot szol gál tat a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ható - sága ré szé re a) az épí tés rõl szóló dön tés meg ho za ta la kor vagy az épí tés hez szük sé ges fel ha tal ma zás meg adá sa kor, at tól füg - gõ en, hogy me lyik tör té nik elõbb, il let ve hatásvizsgálatköteles te vé keny ség ese tén a kör nye zet vé del mi en ge dély jog erõ re emel ke dé se kor; b) a lé te sí té si en ge dély be nyúj tá sa kor; c) az épí té si en ge dély be nyúj tá sa kor; d) az üzem be he lye zé si en ge dély be nyúj tá sa kor; e) az elsõ biz to sí té ki nyil ván tar tás ba vé tel re irá nyu ló ké re lem be nyúj tá sa kor; f) az át ala kí tá si biz to sí té ki nyil ván tar tás ba vé tel re irá - nyu ló ké re lem be nyúj tá sa kor. (2) A nuk le á ris anyag gal ren del ke zõ szer ve zet ada tot szol gál tat a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá ga ré - szé re a te vé keny sé get szol gá ló lé te sít mé nyen kí vü li olyan új hely szí nek re vo nat ko zó an, aho va nuk le á ris anyag ke rül szál lí tás ra. Az ada to kat le he tõ ség sze rint mi e lõbb, de leg - alább 7 hó nap pal az elsõ nuk le á ris anyag nak a hely szín re ér ke zé se elõtt meg kell kül de ni a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá ga ré szé re. A lé te sít mé nyen kí vü li hely szí - nek rõl ko ráb ban kö zölt ada tok vál to zá sá ról 15 na pon be lül in for má ci ót kell szol gál tat ni. 16. (1) Amennyi ben a nuk le á ris anyag gal ren del ke zõ szer - ve zet az Eu ra tom ren de let 3. cik ké nek (1) be kez dé se alap - ján az Eu ró pai Bi zott ság ré szé re adat szol gál ta tás ra kö te le - zett, ak kor a 14. sze rin ti adat szol gál ta tá si kö te le zett sé gé - nek úgy is ele get te het, hogy az Eu ró pai Bi zott ság ré szé re az Eu ra tom ren de let I. mel lék le té nek meg fe le lõ adat szol - gál ta tást a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá gá nak egy ide jû leg meg kül di. (2) Az (1) be kez dés alá nem tar to zó nuk le á ris anyag gal ren del ke zõ szer ve zet a 14. sze rin ti ada to kat 30 nap pal a nuk le á ris anyag gal kap cso la tos te vé keny ség megkez - dése, il let ve a nuk le á ris anyag nak a hely szín re tör té nõ érkezése elõtt kell, hogy a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá ga ré szé re be je lent se. 17. (1) A Ki egé szí tõ Jegy zõ könyv 2. cik ke a) pont já nak iii. al pont já val kap cso la tos kö te le zett ség tel je sí té sé re a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá ga a Kö zös ség gel egyet ér tés ben az Eu ra tom ren de let 2. cik ke (21) be kez dé - sé nek és 3. cik ke (2) be kez dé sé nek meg fele lõen a nuk le á - ris anya gok kal kap cso la tos te lep he lye ket je löl ki. A te lep - he lyek ki je lö lé sé rõl a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok hatósága ha tá ro za tot hoz, me lyet meg küld az érin tet tek (tu laj do nos, il let ve üze mel te tõ) szá má ra. (2) Az (1) be kez dés sze rin ti je len té si kö te le zett ség tel je - sí té sé hez szük sé ges in for má ció szol gál ta tás sal kap cso la tos fel ada tok el lá tá sá ért fe le lõs az Eu ra tom ren de let 2. cik - ké nek (22) be kez dé se, il let ve 3. cik ké nek (2) be kez dé se sze rin ti te lep he lyi kép vi se lõi fel ada to kat a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá ga lát ja el. A nuk le á ris és ra dio - ak tív anya gok ha tó sá ga a te lep he lyi kép vi se lõ fel ada ta i nak el lá tá sá ra a te lep hely hez tar to zó szer ve ze tek tõl adat szol - gál ta tást kér het. Az érin tett szer ve zet a nuk le á ris és ra dio - ak tív anya gok ha tó ság ré szé re min den, a je len ren de let hatálya alá tar to zó nuk le á ris anya gok kal, va la mint te vé - keny ség gel kap cso la tos ada tot kö te les meg ad ni. A vo nat - ko zó ada tok be gyûj té sé ért és a te lep hely ál ta lá nos ismer - tetésének az Eu ró pai Bi zott ság felé tör té nõ be nyúj tá sá ért a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá ga a fe le lõs; a be - je len té sek he lyes sé gé ért és tel jes sé gé ért a fe le lõs ség a lé te - sít ményt épí tõ vagy üze mel te tõ sze mélyt vagy vál lal ko - zást, a te lep he lyen lévõ, nuk le á ris anya got nem tar tal ma zó épü le tek te kin te té ben pe dig a nuk le á ris és ra dio ak tív anya - gok ha tó sá gát ter he li. (3) A te lep he lyi ada to kat (föld raj zi fek vés, tér kép, hely - szín rajz, a te lep hely hez tar to zó épü le tek, azok fõbb mû -

16 1288 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2007/26. szám sza ki ada tai és a ben nük fo lyó te vé keny ség) a 2. mel lék let 2. sz. adat lap ján a nuk le á ris anyag gal ren del ke zõ szer ve - zet nek min den év feb ru ár 15-éig meg kell kül de ni a nuk - leáris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá ga ré szé re. A te lep hely tér ké pét az adat lap hoz csa tol ni kell. utód ja ként te vé keny ke dik, a te vé keny sé gét kö te les az e ren de let 2. mel lék le té nek 4. sz. adat lap ján be je len te ni. A ki töl tött adat la po kat min den év feb ru ár 15-éig kell megküldeni a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá ga részére. 18. (1) Az az adat szol gál ta tás ra kö te le zett szer ve zet, amely olyan alap üzem anyag gal ren del ke zik, amely nek össze - tétele és tisz ta sá gi foka alap ján még nem al kal mas üzem - anyag gyár tás ra vagy izo tóp dú sí tás ra, alap üzem anyag kész le té rõl, a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le té rõl ki szál lí tott, va la mint a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le té re be szál lí tott alap üzem anyag mennyi sé gé rõl a ren de let 2. mel lék le té nek 5. sz. adat lap ján kö te les az elõ zõ nap tá ri év rõl szóló éves je len tést kül de ni a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ható - sága ré szé re min den év feb ru ár 15-éig. (2) Az az adat szol gál ta tás ra kö te le zett szer ve zet, amely a Ki egé szí tõ Jegy zõ könyv II. mel lék le té ben fel so rolt berendezést, il le tõ leg anya got a Ma gyar Köz tár sa ság te rü - le té rõl ki szál lít, a ki szál lí tott be ren de zé sek rõl, il let ve anya gok ról ne gyed éves bon tás ban az e ren de let 2. mel lék - le té nek 8. sz. adat lap ján kö te les je len tést kül de ni a nuk le á - ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá ga ré szé re, a ne gyed év utol só nap ját kö ve tõ 30 na pon be lül. (3) Az az adat szol gál ta tás ra kö te le zett szer ve zet, amely a Ki egé szí tõ Jegy zõ könyv II. mel lék le té ben fel so rolt be - ren de zést, il le tõ leg nem nuk le á ris anya got a Ma gyar Köz - tár sa ság te rü le té re be szál lít, a be szál lí tott be ren de zé sek rõl, il let ve anya gok ról a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó - sá ga írás be li fel szó lí tá sá ra az e ren de let 2. mel lék le té nek 8. sz. adat lap ján kö te les je len tést kül de ni a nuk le á ris és radioaktív anya gok ha tó sá ga ré szé re, a fel szó lí tás kéz hez - vé te lét kö ve tõ 30 na pon be lül. 19. Az a nuk le á ris anyag gal ren del ke zõ szer ve zet, amely az Eu ra tom ren de let cik ke (érc ter me lõk), il let ve 30. cik ke (nuk le á ris hul la dék-ke ze lõk és tá ro lók) alá esõ nuk le á ris anyag gal ren del ke zik, il let ve te vé keny sé get foly tat, az Eu ra tom ren de let cik ke, il let ve cik ke alap ján az Eu ró pai Bi zott ság ré szé re kül dött je len té se i nek má so la tát egy ide jû leg a nuk le á ris és ra dio ak - tív anya gok ha tó sá ga ré szé re is kö te les meg kül de ni. 20. Az az adat szol gál ta tás ra kö te le zett szer ve zet, amely urán bá nyát és urán érc dú sí tó üze met, il let ve tó ri um dú sí tót üze mel tet, vagy le zárt urán bá nya ese tén az üze mel te tõ jog Az az adat szol gál ta tás ra kö te le zett szer ve zet, amely olyan kö ze pes vagy nagy ak ti vi tá sú ra dio ak tív hul la dé kot tá rol vagy an nak to váb bi fel dol go zá sát ter ve zi vagy vég zi, amely plu tó ni u mot, ma gas dú sí tá sú uránt vagy U-233-at tar tal maz, amely re a Biz to sí té ki Egyez mény 11. cik ke szerint meg szûnt a biz to sí té kok al kal ma zá sa, az e ren de let 2. mel lék le té nek 7. sz. adat lap ja sze rin ti je len tést kö te les kül de ni a nuk le á ris és a ra dio ak tív anya gok ha tó sá ga részére. A to váb bi fel dol go zás meg kez dé sét a tevékeny - séget meg elõ zõ en 7 hó nap pal kell ugyan ezen adat lap fel - hasz ná lá sá val a nuk le á ris és a ra dio ak tív anya gok ha tó sá ga ré szé re be je len te ni. 22. (1) Az az adat szol gál ta tás ra kö te le zett szer ve zet, amely nuk le á ris üzem anyag cik lus sal össze füg gõ, nuk le á ris anya - got nem al kal ma zó ku ta tá si és fej lesz té si tevékeny séget, illetve a Ki egé szí tõ Jegy zõ könyv I. mel lék le té ben rész - letezett te vé keny sé get foly tat, te vé keny sé gét e ren de let 2. mel lék le té nek 1. sz., il let ve 3. sz. adat lap ján kö te les a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá ga szá má ra be je - len te ni min den év feb ru ár 15-éig. (2) A nuk le á ris üzem anyag cik lus kö vet ke zõ tíz éves fej - lesz té sé re vo nat ko zó ál ta lá nos ter vek rõl (be le ért ve a ter ve - zett nuk le á ris üzem anyag cik lus sal össze füg gõ ku ta tá si és fej lesz té si te vé keny sé ge ket is) a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá ga a Nem zet kö zi Atom ener gia Ügy nök ség szá má ra éven te szol gál tat ada to kat. Az adat szol gál ta tás - hoz a nem zet kö zi kö te le zett sé gek tel je sí té se ér de ké ben a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá ga más kor mány - za ti és ál la mi szer vek tõl is kér het a 2. mel lék let 9. sz. adat - lap sze rin ti ada to kat. 23. Amennyi ben a Ma gyar Köz tár sa ság ál tal a Biz to sí té ki Egyez mény ben és a Ki egé szí tõ Jegy zõ könyv ben vál lalt, il let ve az Eu ra tom Szer zõ dés ben és az Eu ra tom ren de let - ben elõ írt kö te le zett sé gek ma ra dék ta lan tel je sí té se szük sé - ges sé te szi, a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá ga a nuk le á ris anyag gal ren del ke zõ, il let ve adat szol gál ta tás ra kö te le zett szer ve ze te ket a sze rin ti je len té se ken túl me nõ en ese ti adat-, il let ve in for má ció szol gál ta tás ra és je len tés té tel re is kö te lez he ti.

17 2007/26. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y (1) Az a nuk le á ris anyag gal ren del ke zõ szer ve zet, amely az Eu ra tom ren de let 19. cik ke alap ján az Eu ra tom ren de let cik ke bár me lyi ke alól az Eu ró pai Bi zott - ság tól át me ne ti men tes sé get ka pott, er rõl, il let ve az át me - ne ti men tes ség meg szû né sé rõl a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá gát ha la dék ta la nul írás ban kell, hogy tá jé - koz tas sa. A tá jé koz ta tás hoz mel lé kel ni kell az át me ne ti men tes sé get, il let ve an nak meg szû né sét iga zo ló do ku men - tu mok má so la tát. (2) Az a nuk le á ris anyag gal ren del ke zõ szer ve zet, amely a Biz to sí té ki Egyez mény 36., il let ve 37. cik ke alap - ján a ren del ke zé se alá tar to zó nuk le á ris anyag nem zet kö zi el len õr zé se alól men tes sé get ka pott, er rõl, il let ve a men - tes ség meg szû né sé rõl a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá gát ha la dék ta la nul írás ban kell, hogy tá jé koz tas sa. A tá jé koz ta tás hoz mel lé kel ni kell a men tes sé get, il let ve a men tes ség meg szû né sét iga zo ló do ku men tu mok má so la - tát. (3) Az (1) be kez dés sze rin ti át me ne ti men tes sé get, il let - ve a (2) be kez dés sze rin ti men tes sé get a nuk le á ris anyag - gal ren del ke zõ szer ve zet he lyi nuk le á ris anyag nyil ván tar - tá sá ban és a nuk le á ris anya gok köz pon ti nyil ván tar tá sá ban fel kell tün tet ni. (4) A nem zet kö zi el len õr zés alól men te sí tett nuk le á ris anyag ról a nuk le á ris anyag gal ren del ke zõ szer ve zet az e ren de let 2. mel lék let 6. sz. adat lap ját ál lít ja ki és kül di meg a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá gá nak min - den év feb ru ár 15-éig. 25. A nuk le á ris anyag gal ren del ke zõ szer ve zet ha la dék ta la - nul írás ban be kell, hogy je lent se a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá gá nak, amennyi ben a) a nuk le á ris anya gok fi zi kai lel tá rá ban bár mi lyen hiány vagy több let mu tat ko zik; b) nuk le á ris anyag rend kí vü li vesz te sé ge for dult vagy for dul hat elõ, vagy an nak ala pos gya nú ja áll fenn; c) olyan rend kí vü li ese mény kö vet ke zik vagy kö vet - kez het be, amely nek so rán a nuk le á ris anyag ellenõriz - hetõségében vál to zás tör té nik. 26. A nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá ga jo go sult az adat szol gál ta tó tól a te vé keny ség gel össze füg gõ ada tot kér ni, füg get le nül at tól, hogy a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá ga a te vé keny ség vég zé sé rõl szóló in for - má ció bir to ká ba a te vé keny ség vég zõ jé nek e ren de let sze - rin ti be je len té se alap ján vagy egyéb hi telt ér dem lõ úton jutott. A meg ke re sett a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha - tó sá ga ál tal kért ada tot a meg ke re sés ben fog lalt ha tár idõn be lül kö te les szol gál tat ni. IV. Fejezet NUKLEÁRIS ANYAGOK ELLENÕRZÉSE 27. (1) A nem zet kö zi szer zõ dé sek ben vál lalt, a nuk le á ris anya gok el len õr zé sé re vo nat ko zó kö te le zett sé gek tel je sí - té se a nuk le á ris anya gok át fo gó el len õr zés alatt tar tá sá val biz to sí tott. Az át fo gó el len õr zés a ha té kony biz to sí té ki rend szer meg va ló sí tá sá val, a biz to sí té ki el len õr zés tel jes esz köz rend sze ré nek fo lya ma tos al kal ma zá sá val va ló sul meg. (2) A nuk le á ris anya gok ha té kony biz to sí té ki ellenõr - zési rend sze ré nek ki ala kí tá sá hoz és fo lya ma tos mû köd te - té sé hez a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá ga ál tal alkalmazott ha tó sá gi esz köz rend szer az aláb bi ele me ket tar tal maz za: a) biz to sí té ki nyil ván tar tás ba vé te li el já rá sok so rán elõ - ze tesen gyõ zõ dik meg ar ról, hogy a nuk le á ris anya got bir - tok ló szer ve zet ál tal meg va ló sí tan dó biz to sí té ki in téz ke dé - sek al kal ma sak a kö ve tel mé nyek tel je sí té sé re, a felügye - leti te vé keny ség ha té kony meg va ló sí tá sá ra, és tá mo gat ják a hely szí ni el len õr zé sek cél ja i nak tel je sü lé sét; b) adat szol gál ta tás elõ írásával és a be ér ke zett je len té - sek fel dol go zá sá val fo lya ma tos fel ügye le tet biz to sít a nuk - le á ris anya gok és a nuk le á ris anya gok kal kap cso la tos te vé - keny sé gek te kin te té ben; c) hely szí ni el len õr zé se ken hi te le sí ti az adat szol gál ta - tás so rán szer zett in for má ci ó kat, és el len õr zi a kö rül ha tá - ro lá si és meg fi gye lé si rend szer fel sze re lé sét és mû köd te té - sét, az elõ írt biz to sí té ki in téz ke dé sek tény le ges és ha té - kony vég re haj tá sát. Biztosítéki nyilvántartásba vételi eljárások 28. (1) A nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá gá nak nyil - ván tar tás ba vé te li el já rá sa szük sé ges a) a nuk le á ris anyag bir tok lá sa és az zal való bár mely te vé keny ség meg kez dé sé hez (elsõ biz to sí té ki nyil ván tar - tás ba vé tel); b) a biz to sí té ki szem pont ból je len tõ ség gel bíró át ala kí - tá sok meg kez dé sé hez (át ala kí tá si biz to sí té ki nyil ván tar - tás ba vé tel); c) a kü lön jog sza bály sze rint nem ex port-im port en ge - dély kö te les nuk le á ris anya gok Ma gyar Köz tár sa ság ba való be szál lí tá sá hoz, va la mint Ma gyar Köz tár sa ság ból való ki szál lí tá sá hoz (szál lí tá si biz to sí té ki nyil ván tar tás ba vé tel);

18 1290 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2007/26. szám d) a nuk le á ris te vé keny ség meg szün te té se után a ren de - let sze rin ti kö ve tel mé nyek aló li fel men tés hez (fel men té si biz to sí té ki nyil ván tar tás ba vé tel). (2) Az elsõ biz to sí té ki nyil ván tar tás ba vé tel re irá nyu ló ké re lem ben a ké rel me zõ nek be kell mu tat nia a) a te lep hely fõ ada ta it (szer ve zet, hely szín rajz, el ren - de zés, kö rül zá rás, el éré si út vo na lak, üze mi pa ra mé te rek stb.), a tu laj do nos, az üze mel te tõ, a biz to sí té kok vég re haj - tá sá ért fe le lõs ve ze tõ ne vét és el ér he tõ sé ge it, a te lep he lyen vég zen dõ te vé keny sé get; b) a nuk le á ris anya gok he lyi nyil ván tar tá si rend sze rét, a nyil ván tar tá sok és a nyil ván tar tott ada tok biz ton sá gát sza va to ló in téz ke dé se ket és a biz ton sá gi má so la tok ké szí - té sé nek rend jét; c) az anyag mér leg-kör ze tek meg ne ve zé sét és azo kat a stra té gi ai pon to kat, ame lyek a nuk le á ris anya gok for gal - má nak és kész le té nek mé ré si kulcs pont jai; d) a nuk le á ris anya gok mennyi sé gé nek meghatározá - sára hasz nált mé ré si, szá mí tá si és ér té ke lé si mód sze re ket; e) a nyil ván tar tá si célú tény le ges kész let fel vé te lek gya - ko ri sá gát és el já rá sa it; f) a nuk le á ris anya gok adag ja i nak azo no sít ha tó sá gát lehetõvé tevõ mû sza ki jel lem zõ ket; g) nuk le á ris anya gok biz to sí té ki szer ve ze té nek fel épí - té sét, a ki je lölt lé te sít mé nyi és te lep he lyi biz to sí té ki fel - ügye lõ(k) sze mé lyét és el ér he tõ sé gét, a lé te sít mé nyi biz to - sí té ki fel ügye lõk ügye le ti rend jét; h) a nuk le á ris anya gok moz ga tá sá nak el len õr zé sét le - he tõ vé tevõ meg fi gye lõ és kö rül ha tá ro lá si in téz ke dé se ket; i) a nuk le á ris anya gok fi zi kai vé del mé nek biz to sí tá sát; j) a ha tó sá gi és nem zet kö zi el len õrök be lép te té si rend - jét, a vo nat ko zó egész ség ügyi és biz ton sá gi elõ írásokat. (3) Az elsõ biz to sí té ki nyil ván tar tás ba vé tel re irá nyu ló ké rel met leg alább 3 hó nap pal, lé te sít mény ese tén leg alább 7 hó nap pal, az elsõ nuk le á ris anyag hely szín re való meg - érkezése elõtt kell be nyúj ta ni a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá ga ré szé re. (4) Biz to sí té ki szem pont ból je len tõ ség gel bíró át ala kí - tá sok közé tar to zik a) a nuk le á ris anya gok he lyi nyil ván tar tá si rend sze ré - nek át ala kí tá sa; b) az anyag mér leg-kör ze tek meg ne ve zé sé nek mó do sí - tá sa és azok nak a stra té gi ai pon tok nak az át ala kí tá sa, ame - lyek a nuk le á ris anya gok for gal má nak és kész le té nek mérési kulcs pont jai; c) a nuk le á ris anya gok mennyi sé gé nek meghatározá - sára hasz nált mé ré si, szá mí tá si és ér té ke lé si mód sze rek átalakítása, új mé ré si, szá mí tá si és ér té ke lé si mód sze rek ki fej lesz té se; d) a nyil ván tar tá si célú tény le ges kész let fel vé te lek gya - ko ri sá gá nak és el já rá sa i nak át ala kí tá sa; e) a nuk le á ris anya gok adag ja i nak azo no sít ha tó sá gát le he tõ vé tevõ mû sza ki jel lem zõk át ala kí tá sa; f) a nuk le á ris anya gok biz to sí té ki szer ve ze te fel épí té sé - nek, a ki je lölt lé te sít mé nyi és te lep he lyi biz to sí té ki fel - ügye lõ(k) sze mé lyé nek vál toz ta tá sa; g) a nuk le á ris anya gok moz ga tá sá nak el len õr zé sét lehetõvé tevõ meg fi gye lõ és kö rül ha tá ro lá si in téz ke dé sek át ala kí tá sa; h) nuk le á ris anya gok nak a je len ren de let kö ve tel mé - nyei aló li men te sí té se, va la mint a men te sí tett anya gok men te sí té sé nek meg szün te té se; i) a nuk le á ris anya gok fi zi kai vé del me biz to sí tá sá nak át ala kí tá sa; j) az el len õrök be lép te té si rend jé nek, a lé te sít mé nyi biz to sí té ki fel ügye lõk ügye le ti rend jé nek meg vál toz ta tá sa; k) a biz to sí té ki kö ve tel mé nyek tel je sí té si mód já nak a biz to sí té ki nyil ván tar tás ba vé telt kö ve tõ meg vál toz ta tá sa. (5) Az át ala kí tá si biz to sí té ki nyil ván tar tás ba vé tel re irá - nyu ló ké re lem ben a ké rel me zõ nek be kell mu tat nia, hogy az át ala kí tás utá ni ál la pot tel je sí ti a biz to sí té ki kö ve tel mé - nye ket. (6) A szál lí tá si biz to sí té ki nyil ván tar tás ba vé tel re irá - nyu ló ké re lem ben a ké rel me zõ nek be kell mu tat nia a) a szál lí tan dó nuk le á ris anyag összes tö me gét, ha sa dó izo tó pok sze rin ti bon tá sát, ké mi ai össze té te lét, fi zi kai alak ját, izo tóp-össze té te lét; b) a szál lí tan dó tár gyak szá mát; c) a szál lí tó kon té ne rek tí pu sát (ki szál lí tás ese tén a pe - csé te lést le he tõ vé tevõ jel lem zõ ket is); d) ki szál lí tás ese tén a szál lí tás ren del te té si or szá gát és he lyét, be szál lí tás ese tén az anyag mér leg-kör ze tet és a hely színt, ahol az anya got ki cso ma gol ják; e) a szál lí tás esz kö zét; f) ki szál lí tás ese tén a szál lí tás ra elõ ké szí tés he lyét; g) ki szál lí tás ese tén a szál lí tan dó anyag azo no sí tá sát, a mennyi sé gé nek és össze té te lé nek el len õr zé sét le he tõ vé tevõ utol só na pot, be szál lí tás ese tén az anyag ki cso ma go - lá sá nak nap ját, ami kor an nak mennyi sé gét és össze té te lét el len õriz ni le het; h) a szál lí tás meg kez dé sé nek és a ren del te té si hely re való meg ér ke zés vár ha tó idõ pont ját; i) a szál lí tá sért való fe le lõs ség át adá sá nak he lyét. (7) A szál lí tá si biz to sí té ki nyil ván tar tás ba vé tel kor a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá ga ki vi te li vagy be fo ga dói iga zo lást ad a nuk le á ris anyag gal ren del ke zõ szer ve zet ré szé re. (8) A fel men té si biz to sí té ki nyil ván tar tás ba vé tel re irá - nyu ló ké re lem ben a ké rel me zõ nek be kell mu tat ni a nuk - leáris anyag nak a szer ve zet fe le lõs sé ge alól való ki ke rü lés mód ját, a te vé keny ség vég le ges fel szá mo lá sá ra tett lé pé se - ket, va la mint a nuk le á ris anya gok kal kap cso la tos do ku - men tá ci ót 5 évre vissza me nõ leg. Nemzetközi szervezetekkel való együttmûködés 29. A nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá ga a vo nat ko zó nem zet kö zi kö te le zett sé ge i nek meg fele lõen, a biz to sí té ki nyil ván tar tás ba vé te li el já rá sok so rán, a szük sé ges mér ték - ben egyez te té se ket foly tat az érin tett nem zet kö zi szer ve ze -

19 2007/26. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1291 tek kel, to váb bá tá jé koz ta tást ad ré szük re a nem zet kö zi hely szí ni el len õr zé sek le foly ta tá sá hoz. Helyszíni ellenõrzés 30. Az e ren de let ben fog lalt kö te le zett sé gek, va la mint a Biz to sí té ki Egyez mény ben és a Ki egé szí tõ Jegy zõ könyv - ben a Ma gyar Köz tár sa ság ál tal vál lalt, il let ve az Eu ra tom Szer zõ dés ben és az Eu ra tom ren de let ben elõ írt kö te le zett - sé gek tel je sí té sét a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ható - sága jo go sult a nuk le á ris anyag gal ren del ke zõ, il let ve az adat szol gál ta tás ra kö te le zett szer ve zet nél, va la mint a te lep hely bár mely ré szén el len õriz ni. 31. A nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá ga ál tal vég zett hely szí ni el len õr zé sek cél ja an nak meg ál la pí tá sa, hogy a je len tés té te li kö te le zett ség tel je sí té se so rán a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá gá hoz be nyúj tott in for má ci ók meg fe lel nek-e a va lós hely zet nek (hi te le sí tés). 32. A nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá ga jo go sult hely szí ni el len õr zést vé gez ni bár mely szer ve zet nél, amennyi ben va ló szí nû sít he tõ, hogy az a je len ren de let hatálya alá tar to zó anyag gal ren del ke zik vagy tevékeny - séget foly tat. A hely szí ni el len õr zé sen részt ve het nek a Nem zet kö zi Atom ener gia Ügy nök ség el len õrei. Az ilyen el len õr zés cél ja ki zá ró lag az le het, hogy a kér dé ses anyag, il let ve te vé keny ség lé tét iga zol ja vagy ki zár ja. Nemzetközi helyszíni ellenõrzés 33. (1) A Biz to sí té ki Egyez mény ben és a Ki egé szí tõ Jegy - zõ könyv ben a Ma gyar Köz tár sa ság ál tal vál lalt kö te le zett - sé gek tel je sí té sé nek iga zo lá sá ra a Nem zet kö zi Atom ener - gia Ügy nök ség el len õrei jo go sul tak a nuk le á ris anyag gal ren del ke zõ, il let ve az adat szol gál ta tás ra kö te le zett szer ve - zet nél, va la mint a te lep hely bár mely ré szén hely szí ni ellenõrzést tar ta ni. (2) Az Eu ra tom Szer zõ dés ben és az Eu ra tom ren de let - ben elõ írt, va la mint a Biz to sí té ki Egyez mény ben és a Kiegészítõ Jegy zõ könyv ben a nuk le á ris anya gok vo nat ko - zá sá ban a Ma gyar Köz tár sa ság ál tal vál lalt kö te le zett sé gek tel je sí té sé nek iga zo lá sá ra az Eu ró pai Bi zott ság el len õrei jo go sul tak a nuk le á ris anyag gal ren del ke zõ szer ve zet nél hely szí ni el len õr zést tar ta ni. (3) Az (1) és (2) be kez dés sze rin ti nem zet kö zi hely szí ni el len õr zé sek ter je del mét és sza bá lya it az Eu ra tom Szer zõ - dés cik ke, a Biz to sí té ki Egyez mény 48., va la mint cik ke, to váb bá a Ki egé szí tõ Jegy zõ könyv 4 9. cik - ke tar tal maz za. (4) Köl csö nös és ha la dék ta lan tá jé koz ta tás va ló sul meg a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá ga és a nemzet - közi el len õr zés alá esõ szer ve zet kö zött: a) amennyi ben a nem zet kö zi el len õr zést a Nem zet kö zi Atom ener gia Ügy nök ség, il let ve az Eu ró pai Bi zott ság a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá gá hoz való be je len - tés sel kez de mé nye zi, a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá ga az el len õr zés idõ pont já ról, hely szí né rõl és tár - gyá ról ha la dék ta la nul tá jé koz tat ja az érin tett szer ve ze tet; b) amennyi ben a nem zet kö zi el len õr zést a Nem zet kö zi Atom ener gia Ügy nök ség, il let ve az Eu ró pai Bi zott ság köz vet le nül az el len õr zött szer ve zet nél je len ti be, az érin - tett szer ve zet az el len õr zés idõ pont já ról, hely szí né rõl és tár gyá ról ha la dék ta la nul tá jé koz tat ja nuk le á ris és radio - aktív anya gok ha tó sá gát. (5) A nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá ga jo go sult min den az (1) és (2) be kez dés sze rin ti nem zet kö zi hely szí - ni el len õr zé sen részt ven ni. Amennyi ben a nuk le á ris és radioaktív anya gok ha tó sá ga a nem zet kö zi hely szí ni el len - õr zé sen való rész vé te li szán dé kát be je len ti, ak kor a nem - zet kö zi el len õr zés a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó - sá gá nak el len õre meg ér ke zé sé ig nem kezd he tõ meg. (6) A nem zet kö zi el len õr zés rõl jegy zõ köny vet kell fel - ven ni. A jegy zõ könyv nek tar tal maz nia kell az el len õr zés he lyét és idõ pont ját, az el len õr zé sen részt ve võk ne vét, az el len õr zé si te vé keny ség le írá sát és ered mé nyét, az ész lelt hi á nyos sá go kat és az azok meg szün te té sé re tett in téz ke dé - se ket. Az el len õr zé si jegy zõ köny vet az el len õr zött szer ve - zet üze mel te té si fel jegy zé sei ré szé nek kell te kin te ni. Az el len õr zé si jegy zõ köny vek má so la tát nuk le á ris és ra dio ak - tív anya gok ha tó sá ga ré szé re ha la dék ta la nul meg kell kül - de ni. 34. (1) A nem zet kö zi hely szí ni el len õr zést a Nem zet kö zi Atom ener gia Ügy nök ség az ál ta la ki je lölt és a Ma gyar Köz tár sa ság ál tal a Biz to sí té ki Egyez mény 9. és 85., va la - mint a Ki egé szí tõ Jegy zõ könyv 11. cik ké nek meg fele lõen el fo ga dott el len õrök köz re mû kö dé sé vel va ló sít ja meg. (2) A nem zet kö zi hely szí ni el len õr zést az Eu ró pai Bizottság ál tal az Eu ra tom Szer zõ dés 81. cik ke sze rint a Ma gyar Köz tár sa ság gal tör té nõ kon zul tá ci ót köve - tõen ki je lölt el len õrök köz re mû kö dé sé vel va ló sít ja meg. (3) Az (1) és (2) be kez dés sze rin ti nem zet kö zi el len õrök név so rát a Ma gyar Köz tár sa ság ré szé rõl a nuk le á ris és radioaktív anya gok ha tó sá ga fo gad ja el. Az el fo ga dott el - len õrök név jegy zé két az el len õr zött szer ve zet ké ré sé re a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok az el len õr zött szer ve zet ré szé re írás ban meg kül di.

20 1292 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2007/26. szám (4) A nem zet kö zi hely szí ni el len õr zést csak a (3) be kez - dés sze rint el fo ga dott nem zet kö zi el len õrök jo go sul tak lefolytatni. Az el len õrök jo gai, az el len õr zött szer ve zet kö te les sé gei 35. A nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá ga vagy az ille - té kes nem zet kö zi szer ve zet hely szí ni el len õr zést vég zõ mun ka tár sa (a to váb bi ak ban: el len õr) a) az el len õr zés cél ja i nak el éré se ér de ké ben szó be li és írás be li fel vi lá go sí tást kér het, meg fi gye lé se ket vé gez het, irat má so la to kat, hang- és kép fel vé te le ket ké szít het, ön ál ló mé ré se ket vé gez het; b) az a) pont sze rin ti te vé keny sé gek hez sa ját esz kö ze it hasz nál hat ja; c) az el len õr zé sek ha té kony sá gá nak nö ve lé se ér de ké - ben mérõ, meg fi gye lõ és kép rög zí tõ be ren de zé se ket te le - pít het, va la mint a nuk le á ris anya gok hoz és a te le pí tett esz - kö zök höz való il le ték te len hoz zá fé rés meg aka dá lyo zá sá ra kö rül ha tá ro lá si mód sze re ket és esz kö zö ket al kal maz hat. 36. (1) Az el len õr zött szer ve zet kö te les gon dos kod ni ar ról, hogy a) az el len õr az el len õr zés cél já ból az el len õr zés hely - szí né hez aka dály ta la nul és ké se de lem nél kül hoz zá fér hes - sen; b) az el len õr a hely szí ni el len õr zés so rán be tar tan dó általánosan kö te le zõ, va la mint a nuk le á ris anyag gal ren - del ke zõ szer ve zet jel le gé re te kin tet tel kü lön meg ál la pí tott bal eset-el há rí tá si és egész ség vé dõ óvó rend sza bá lyo kat, va la mint a su gár vé del mi sza bá lyo kat meg is mer je; c) a hely szí ni el len õr zés biz to sí tá sa ér de ké ben az el len - õr zé sen le gyen je len a biz to sí té ki fe le lõs vagy he lyet te se, és szük ség ese tén el ér he tõ le gyen in téz ke dés re jo go sult kép vi se lõ je. (2) Az el len õr a hely szí ni el len õr zés so rán a) az (1) be kez dés b) pont sze rin ti rend sza bá lyo kat köteles meg is mer ni és be tar ta ni; b) az ellenõrzött szervezet dolgozójának utasítást nem adhat, a létesítményhez tartozó berendezéseket nem kezelhet. (3) Ha a hely szí ni el len õr zés so rán az el len õr zés cél - jainak el éré se ér de ké ben az el len õrök úgy íté lik meg, hogy a lé te sít mény üze mel te tõ jé nek kü lön le ges üzem vi te li mûveletet kell a lé te sít mény ben el vé gez nie, ak kor erre javaslatot tesz nek, ame lyet a lé te sít mény biz ton sá gát figye lembe véve a nuk le á ris anyag gal ren del ke zõ szer - ve zet ve ze tõ je vagy in téz ke dés re jo go sult kép vi se lõ je köteles el ren del ni. V. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 37. (1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 30. na pon lép hatályba. Ren del ke zé se it a 38. figye lembe véte lével az ezt kö ve tõ el já rá sok ban kell al kal maz ni. (2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti a nuk le á ris anya gok nyil ván tar tá si rend sze ré rõl, nem zet kö zi el len õr zé sé rõl és a ve lük kap cso la tos egyes ha tó sá gi jog kö rök rõl szóló 39/1997. (VII. 1.) IKIM ren de - let, va la mint az azt mó do sí tó 38/1998. (VI. 24.) IKIM ren - de let és 19/2000. (VI. 15.) GM ren de let. 38. (1) A ren de let ha tály ba lé pé se kor nuk le á ris anyag gal ren del ke zõ szer ve zet fe lül vizs gá lat alap ján a ren de let ha tály ba lé pé sé tõl szá mí tott hat hó na pon be lül je len tést nyújt be a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá gá nak. A nuk le á ris anyag gal ren del ke zõ szer ve zet e je len tés ben be mu tat ja, hogy a je len ren de let ben sze rep lõ, rá irány adó a ko ráb bi jog sza bály tól el té rõ, il let ve új kö ve tel mé - nyek kö zül me lyek nem tel je sül nek rész ben vagy egész - ben. (2) A nuk le á ris anyag gal ren del ke zõ szer ve zet je len té - sé ben ja vas la tot ter jeszt elõ a nem vagy csak rész ben tel je - sü lõ kö ve tel mé nyek tel je sí té sé nek idõ pont já ra, és az egyes in téz ke dé sek tel je sí té sé re ja va solt idõ pon to kig fel men té si ké rel met nyújt be a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó - sá gá hoz. (3) A nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá ga ha tá ro - zat ban dönt a fel men tés rõl és an nak idõ tar ta má ról, va la - mint az elsõ biz to sí té ki nyil ván tar tás ba vé tel meg erõ sí té - sé rõl. A fel men tés idõ tar ta má nak meg ha tá ro zá sa so rán a kö ve tel mény tõl való el té rés sú lyos sá gát, a tel je sü lés hez szük sé ges in téz ke dé sek ter je del mét, költ sé gét, meg va ló sí - tá si idõ tar ta mát ve szi figye lembe. 39. A ren de let a kö vet ke zõ uni ós jogi ak tu sok vég re haj tá sá - hoz szük sé ges ren del ke zé se ket ál la pít ja meg: a) az már ci us 25-én Ró má ban kelt, az Eu ró pai Atom ener gia-kö zös ség lét re ho zá sá ról szóló Szer zõ dés 78. és 81 cik ke; b) az Eu ró pai Unió Bi zott sá gá nak az Eu ra tom biz to sí - té ki ren del ke zé se i nek al kal ma zá sá ról szóló 302/2005/ Euratom ren de le té nek 3. cik ke (1) (2) be kez dé se, 4. cik ke, 5. cik ke, 6. cik ke, 7. cik ke, 16. cik ke, cik ke, 24. cik ke, 25. cik ke, 30. és 32. cik ke. Dr. Pet ré tei Jó zsef s. k., igazságügyi és rendészeti miniszter