4. Területhasználati alkalmasság a Hódmezovásárhelyi kistérségben 1
|
|
- Gizella Király
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 4. Területhasználati alkalmasság a Hódmezovásárhelyi kistérségben Termohelyi adottságok A Hódmezovásárhelyi kistérség a Körösök és a Maros folyó által lehatárolt, Körös-Maros közi síkság területén helyezkedik el. A kistérség két kistájat, a Dél-Tisza völgyét (Mindszent) és a Csongrádi-síkot érint, és déli részén egy kis területtel a Marosszöget. A Dél-Tisza völgye a kistérség nyugati határán húzódó ártéri síkság, m közötti tengerszint feletti magassággal. Leginkább réti öntés és réti talajok jellemzik. A Csongrádi-síkhoz tartozik a nagyobb terület (Hódmezovásárhely, Mártély, Székkutas), ennek tengerszint feletti magassága m. Legnagyobb részben csernozjom talajtípusok fordulnak elo rajta, ezen belül az agyagos vályog, vályog mechanikai összetételu, gyengén savanyú kémhatású, mélyben sós réti csernozjom talajok jellemzok. A védett ártéren a humuszos öntéstalajok, a hullámtéri részen pedig nyers öntéstalajok a jellemzoek. A kistérség éghajlatára jellemzo a meleg, száraz, forró nyár, viszonylag meleg osz, mérsékelten hideg tél. A napfénytartam évi összege óra között változik. A terület csapadékban szegény, az évi csapadék összege átlagosan 550 mm körül várható. A legtöbb csapadék májusban és júniusban, a legkevesebb pedig januárban hullik. A kistérség természeti eroforrásai a felszíni és felszín alatti vízkészletek jelentik. A felszíni vízkészletet a Tisza folyó szabad vízkészlete jelenti. A földtani adottságoknak köszönhetoen jelentos szilárd ásványanyag készletek (építoipari nyersanyagnyero-helyek) találhatók: Mindszent környékén homok, Hódmezovásárhely térségében agyag és homok. A térségértékes hévízkészlettel rendelkezik: a kitermelheto fajlagos hévízkészlet 50 m 3 /d. km 2. A kistérségben mezogazdaságilag jól hasznosítható, értékes termoterületek találhatók. A talajtani adottságok (réti, réti öntés, csernozjom) a szántóföldi muvelésnek kedveznek elsosorban, legelterjedtebb termesztett haszonnövények a búza, a vöröshagyma, kukorica és a lucerna. A szántómuvelésre kevésbé alkalmas (réti szolonyecek) területeket, nagyobb részt rét vagy legeloként hasznosítják, az egyéb talajokon (mészlepedékes csernozjom, mélyben sós mészlepedékes csernozjom, mélyben sós csernozjom) erdomuvelést folytatnak. Az erdészeti muvelésbe vont területeken lágy és keménylombos, illetve fenyoerdok találhatók. A térségben a nagy termoképességu csernozjom-talajok dönto súlyának következményeként jellemzoen agrártáj, kultúrtáj alakult ki tanyás térségekkel, a homokterületeken némi gyümölcsös (Hódmezovásárhely-Kishomok), szolo (Hódmezovásárhely-Sóshalom) ültetvényekkel. Mivel a térségben a tanyákat jelentosen visszaszorították a nagyüzemi gazdaságok nagytáblás szántóival szemben, ez monokultúrás rendszert, homogén agrártájat hozott létre. Szintén a talajadottságoknak tudható be a táj fában szegény volta is. A térség földrajzilag teljes egészében a pannóniai flóratartomány Tiszántúli flórajárásához tartozik. A térségre jellemzo a gerinctelen állatok nagy diverzitása, a kivételesen gazdag a madárvilág és az 1 A hódmezovásárhelyi kistérség agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programja. Vá sárhely és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, Hódmezovásárhely,
2 apróvadas állatállomány (mezei nyúl, fácán), de vadászható nagyvadként megjelenik az oz, néha szarvas és a hullámtéren vaddisznó. A táj az adottságokhoz képest is elfátlanosodott. A mezogazdaság táblásítása, de elsosorban a melioráció következményeként megszuntek a táj jellegét adó facsoportok, csenderesek, melyek rekonstruálása mind a természetvédelem mind a talajvédelem és nem utolsósorban a vadgazdálkodás érdekeit szolgálná. Az eredeti sztyeppvegetáció gyakorlatilag megsemmisült, viszont a parlagterületeken (felhagyott szántókon) a gyomosodás veszélye áll fenn. A mártélyi szakaszon a Tisza különösen szép hullámterét 1972-ben, összesen 2213 ha területtel védetté nyilvánítottak: Mártélyi Tájvédelmi Körzet. A tájvédelmi körzet területén két vízoldali holtág található a Mártélyi és a Körtvélyesi holtág. A tájvédelmi körzet legosibb állapotában megmaradt része a Körtvélyes-sziget, és a tole délre elterülo Barci-rét. A tájvédelmi körzet jellemzo élohely típusai: nyílt víz, tavi kákás, magas sásos, pántlikafüves, ecsetpázsitos, mandulalevelu füzes, fehérfüzes, fuz-nyár erdo, fehérnyáras, fuz-nyár-koris erdok, tölgyes, nemesnyár erdok, zöldjuharosok, amerikai koris, gyalogakácosok, irtások, szántók. A védett terület legjelentosebb természeti értékét a hullámtéri gém fészektelepei képviselik. A hazai madárfaunából napjainkig 254 faj elofordulását regisztrálták, melybol 112 faj költött a területen. A terület az egyik legnagyobb tiszai réce-félék telelohelye, a feketególya elofordulása és fészkelése is rendszeres. A tájvédelmi körzet egyben nemzetközi jelentoségu vadvíz (Ramsari terület). Ugyancsak Ramsari területként nemzetközi védelmet élvez a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Kardoskúti Fehér-tó, mely szikestavi - szikespusztai élohelykomplexum, a madárvonulásban kiemelt jelentoségu pihenohely. A Fehértótól délre fekvo terület, az egykori vásárhelyi szikes puszták a Fehér-tó bovítéseként ma már szintén védelmet élvez, Hódmezovásárhely Kishomok-pusztai területével egyetemben. Emellett Hódmezovásárhelyen helyi védettség alatt álló területek vannak. Az 1999 óta eltelt idoszak szélsoséges hidrológiai eseményei (nagy árvíz és belvíz 1999/2000-ben, rekord magasságú árvíz 2001-ben, súlyos aszály 2000-ben és 2003-ban) következtében a vízügyi védekezési, illetve vízszolgáltató tevékenységgel kapcsolatos rekonstrukciós és fejlesztési munkák váltak szükségessé (a Mindszenti szivattyú telep és a Kurcatoroki zsilip átépítése, a Mártélyi Holt-Tisza rehabilitációjának elkezdése stb.). A mezogazdasági vízhasznosítás tekintetében a vízbetáplálást az ATIVIZIG két vízgazdálkodási társulata végzi. A térségben három helyen történik öntözovízkivétel, melyeken keresztül átlagosan 1000 ha öntözésére van igény, de jelenlegi kiépítettség mellett ennek ötszörösét (5000 ha) képesek a muvek ellátni. A települések árvízveszélynek kitett települések. Árvíz elleni védelmüket a keleten a Tisza bal parti, délen a Maros jobb parti védtöltés látja el. A térség földrajzi adottsága, hogy nyugati része döntoen egy 5-10 km szélességu holocén korú ártérhez tartozik. Az ár- és belvízmentesítési rendszerek kiépítésével melyek alapvetoen embert szolgáló funkciókat látnak el megszüntették a természetes állapotokat. Árvizek levonulása, nagyobb esozések, párosulva a talajadottságokkal elöntéssel veszélyeztetik e területre települt gazdasági értékeket, és ma már nem kívánatos környezetállapotot hoznak létre. A Tisza folyó vízminosége oxigénháztartás, tápanyagháztartás, szerves és szervetlen mikroszennyezok szempontjából turheto, egyéb jellemzok tekintetében jó, mikrobiológiai szennyezok alapján szennyezett. A Mártélyi holtág vízének minosége oxigénháztartás 77
3 szempontjából erosen szennyezett, tápanyagháztartás és egyéb jellemzok tekintetében szennyezett, bakterológiai minosítése turheto. A Körtvélyesi holtág vízminosége minden tekintetben szennyezett. A Kurca focsatorna vízminosége a legkedvezotlenebb: szerves és szervetlen mikroszennyezok és egyéb paraméterek tekintetében szennyezett, oxigén- és tápanyagháztartás szempontjából erosen szennyezett Jelenlegi területhasználat és agrárstruktúra A ha összterületu kistérségben mezogazdasági muvelés alatt álló terület aránya 84,8%, ami a régiós és az országos átlag tekintetében is magas. A mezogazdasági területbol a szántómuvelés részaránya meghaladja a 85%-ot. A szántóterület átlagos AK értéke kistérségi szinten 28,12, vagyis igen jó minoségu. Az agráralkalmasság mutatói alapján a hódmezovásárhelyi kistérség termoföldjének 78%-a hármas, vagyis a legmagasabb minoségi kategóriába tartozik, mely arány sokkal magasabb a megyei és az országos aránynál (50,3%, illetve 33,45%). A muvelt területek talajadottsága tekintetében a kistérséget túlnyomó részben (67,7%) mezoségi talaj alkotja, a szikes talajok aránya (18%), míg a területen található harmadik talajtípus a réti talaj (14%). A zömében kiváló minoségu termoterület termelési szerkezetében a szántómuvelés és a hozzá kapcsolódó hagyományos állattenyésztés és állattartás a meghatározó. Ennek rendszere a birtokszerkezeti átalakulás és a kárpótlás révén kialakult kisgazdaságok, magángazdaságok, ostermelok és az átalakult nagygazdaságok esetében is megmaradt. A mezogazdasági területhasználatban dominál a szántómuvelés. A kiváló termesztési feltételek ugyanis az intenzív (magas ráfordítás, magas hozam) szántómuvelésnek kedveznek. Ez a méretgazdaságosság miatt együtt jár a nagyobb birokmérettel is: az egyéni gazdaságokat és a gazdasági szervezeteket együtt nézve a 100 hektárnál nagyobb üzemek a kistérségben a földterület 60 %-át használják. A szántóföldi növénytermesztésben a gabonafélék (búza oszi árpa, kukorica) és az olajnövények (napraforgó és a repce) a dominánsak, amelynek nagy hányada takarmányalapanyag. Az egyéb növények termesztése ingadozó. Éves szinten változik a termesztett gabonanövények vetésterülete az idojárási és belvízgondok miatt. Hagyománya van a vetomag eloállításnak is (kukorica, búza, lucerna). A szántóföldi növénytermesztésben a búza-kukorica klasszikus vetésváltás terjedt el. A szántóterületek körülbelül 55-60%-án ennek a két növénykultúrának a termesztése folyik. A szántóföldi növénytermesztésben az olajnövények (napraforgó, repce) termesztése 10-10%-ban alakult az elmúlt évek átlagában. A növénytermesztésben eloállított takarmánynövényeket a saját állatállomány takarmányozására használják. A kert, gyümölcs, szolo és kertészeti ágazat részaránya és súlya nagyon alacsony. A kistérségre nem jellemzo a szolo és a gyümölcstermesztés. A gyümölcsültetvények állaga ráadásul az elmúlt idoszakban jelentosen romlott, bár ugyanakkor gyümölcstelepítés is történt (pl. Székkutas). Szoloültetvény Hódmezovásárhelyen van. A meglévo gyümölcs és szolo telepítések egy másik része a külterületeken lévo kiskertekben található, amely foként saját szükségletek kielégítésére szolgál. A környezo kistérségekkel (Szentes, Szeged) összehasonlítva a hódmezovásárhelyi kistérségben nem játszik jelentos szerepet a zöldségtermesztés. A szántóföldi zöldségtermesztésben a paprikatermesztés - a fuszerpaprika és pritaminpaprika-termesztés -, 78
4 jellemzo, különösen a mindszenti területeken. A zöldségtermesztésen belül a szabadföldi öntözéses, szabadföldi öntözés nélküli, illetve az intenzív hajtatásos fóliás és üvegházas zöldségtermesztéssel jelenleg csak magángazdaságok foglalkoznak, a nagyüzemi termesztés jóformán visszafejlodött. Pedig megvannak a termesztéshez szükséges adottságok (talaj, geotermikus energia). Jelentos viszont a gombatermesztés. A zöldségtermesztést korlátozó tényezok a stabil piaci háttér, a szerzodéses fegyelem, a termelok közötti lassú integráció és a szukös, helyben történo feldolgozási, tárolási, csomagolási lehetoségek, szárazabb, aszályosabb években a termesztés korlátja a hiányzó vagy elavult öntözorendszer. A virág- és dísznövénytermesztésnek nincs régi hagyománya. Ez a kultúra néhány éve kezd megerosödni a kistérségben a magángazdálkodók körében. A kistérség egyes területein (Székkutas és környéke) a gyógynövénytermesztésnek és gyujtésnek komoly hagyománya van. Az ökológiai és talajadottságok és a múltbeli tapasztalatok ellenére a ez a tevékenység a privatizáció után erosen lecsökkent, pedig nagy élomunka igénye miatt ennek foglalkoztatási szerepe is jelentos. A termesztheto fajták (lestyán, római kamilla stb.), a viszonylag jó minoségu talajokon (27-28 AK) termeszthetok a legjobban. Jelenleg a kistérségen belül csak Székkutason foglalkoznak 10 hektár nagyságú területen gyógynövény-termesztéssel. A rét- és a legelogazdálkodás a 8-12 AK értéku területekre jellemzo. A 12% körüli gyephasznosítás, rét- és legelogazdálkodás azonban nem kello színvonalú. A magánkézben lévo gyepek fenntartó kezelése és legeltetése még több helyütt rejt lehetoségeket. A gyengébb minoségu területek kivonása következtében a legelo és gyepterületek aránya várhatóan noni fog, amelyek kihasználása csak a kérodzo állatfajok létszámának jelentos növelésével lesz megoldható. A terület erdosültségi foka a 3,7%, nagyon alacsony, még megyei átlagban is. Ennek a nagyon alacsony erdosültségnek az eloszlása egyenlotlen. Egységes összefüggo természetes erdok csupán a Tisza árterében a holtágak mentén, illetve a mindszenti hullámtérben találhatók. Az alacsony erdoállomány legjelentosebb része tehát ártéri erdo. A kistérség egyéb, mezogazdasági muvelésu területein található erdok szórványosan helyezkednek el, nem képviselve jelentos fatömeget. Az alacsony erdosültség oka a nagyüzemi táblaméretek, illetve a kistérség homogén mezogazdasági (szántó muvelés) muvelésre való kiváló alkalmassága. A terület erdeinek több mint fele (1650 ha) a Dél-alföldi Erdészeti Rt gazdálkodásába tartozik. Ezekre az erdokre a szakszeru gazdálkodás, fakitermelés és pótlás jellemzo. A fennmaradó erdoterületek egy része az önkormányzatok tulajdona, melyek ugyan nem nagy területtel rendelkeznek, de ezek jelentosége (védelmi, közjóléti) annál nagyobb. A nagy mezogazdasági szervezetek tulajdonában lévo erdok közül is kiemelkedik a Hódmezogazda Rt. 180 hektáros erdoterülete, valamint számottevo még a Kiskunsági Nemzeti Park és az ATIVIZIG kezelésében található erdoterület ( ha). A kárpótlás és részarány-tulajdon alapján a fennmaradó hányad magánszemélyek tulajdonát képezi. A terület fafaj összetétele vonatkozásában meghatározó az ártéri természetes erdok súlya. A fafajok megoszlását tekintve a legtöbb a nemes nyár (23 %), a fuz (19 %), kisebb arányban a hazai nyár (15 %) és a koris (15 %). Az állattenyésztés színvonala, a minoség és a hozam országos szintu, sot néhány hódmezovásárhelyi nagyüzem esetében országosan kiemelkedo, bár a kistérség állatállománya - hasonlóan a megyei illetve az országos tendenciához - az elmúlt idoszak alatt minden állatfaj esetében jelentosen csökken.. A szarvasmarhatartásban és tenyésztésben csaknem kizárólag a tejhasznosítású fajták, valamint a Magyar tarka mint kettos hasznosítású 79
5 fajta a meghatározóak. Az állomány 75-80%-át szakosított telepeken tartják, ahol minoségi tejeloállítás, kezelés, hutés, tárolás eszközei adottak a jó minoségu tej eloállításához, de az 1-5 db állatot tartó magángazdaságokban a hagyományos körülmények nem teszik lehetové a versenyképes tejtermelést. A minoségi tenyészállat eloállítás a kistérségi szinten túl is jelentos, országos híru. A megyei sertéstermelés közel 15-20%-át a hódmezovásárhelyi kistérség állítja elo., a kistérségi nagyüzemek több megyét látnak el minoségi tenyészanyaggal. A sertésállományának kétharmada a nagyüzemekben van. A juhállomány drasztikusan csökkent a térségben is. A kiskérodzok közül elofordul a kecske, jelentosebb állomány azonban csak elvétve akad. A lótartásban és tenyésztésben emelkedo tendenciát lehet kimutatni. A jelenlegi 3000 darab körüli anyanyúl-létszám kistérségi szinten nem jelent meghatározó tényezot, bár az ágazat exportorientáltsága ugyanakkor jelentos fejlesztési lehetoségeket hordoz magában. A baromfitenyésztés azonban drasztikusan csökken, kivéve a könnyebben értékesítheto pulykát. A vásárhelyi sportgalambászat országos híru. A kistérségi vadgazdálkodás színvonala nagyon jó. A legmeghatározóbb fajok a mezei nyúl, fácán és oz. Megyei viszonylatban is kiemelkedo a székkutasi terület vadállományának minosége, különösen az oz esetében. A mártélyi holtág és a Tisza menti ártéri erdokben a vadbecslés alapján gímszarvas és vaddisznó is elofordul, ami viszont a többi pusztai területekre nem jellemzo a térségben. A kistérségben lévo magánméhészek 3000 méhcsaláddal rendelkeznek, de évek óta értékesítési gondokkal küzdenek. A megyében a kistérség - a két holtággal és a Tisza-szakasszal és a Mindszent mellet található, négy tóegységbol álló, közel 100 hektáros halastóval - jelentosen kiemelkedik halászat és horgászat szempontjából. A térségben három horgászegyesület muködik. Hasonlóan a megye többi kistérségéhez a birtokszerkezetre az elaprózottság jellemzo (az összes regisztrált szervezet 87,9%-a 20 hektár alatti birtokméreten gazdálkodik), amit továbbnehezít, hogy a kárpótlásra kapott földek nem egy helyen találhatók, a birtokkoncentráció, összevonás nem valósult meg, és az önkéntes földcserék sem muködnek. Az elaprózott birtokméret, a piaci bizonytalanság, illetve a méretgazdaságosság és mérethatékonyság elve sürgeti a termelési struktúra átalakítását. Ezen túl kétséges, hogy a hazai és nemzetközi (EU) tendenciák ismeretében azonban kétséges, hogy a jelenlegi - csupán állattenyésztésre és szántóföldi növénytermesztésre alapozott - termelési szerkezet hosszabbtávú konzerválódása a mezogazdaság minden szereploje számára biztos megélhetésül szolgál. Az öntözésnek megvannak az alapfeltételei, de a kapacitások jobb kihasználásának és növelésének, a tulajdonviszonyok rendezetlensége gátat szab. Szintén a tulajdonviszonyok rendezetlenségébol fakad a belvízcsatornák nem megfelelo állapota, ami mind a nagyüzemi táblák, mind a magán muvelésben lévo területeken komoly belvíz gondot eredményez. A tápanyag-utánpótlás nem kielégíto, melynek következtében a kisebb birtokok talajeroleromlásával kell számolni hosszabb távon. A mutrágya-felhasználás drasztikus visszaesése különösen a kisgazdaságoknál - terméseredmény-csökkenéshez vezetett. Ez a tendencia a magas aranykorona értéku termoföldek leromlásához vezethet. A birtok- és tulajdonátrendezodés következtében megnott a parlagterületek, a muveletlen területek aránya. 80
6 A földterület használata muvelési ágak szerint a Hódmezovásárhelyi kistérségben Erdo: 2657 ha, 3,7% Gyep (rét): 951 ha, 1,3 % Gyep (legelo): 7260 ha, 10% Halastó: 124 ha, 0,2% Nádas: 153 ha, 0,2% Kivett: 7825 ha, 11% Gyümölcs: 313 ha, 0,4 % Kert: 237 ha, 0,3% Szolo: 112 ha, 0,2 % Szántó: ha, 72% Forrás: Körzeti Földhivatal, Hódmezovásárhely A táj, az élovilág minoségében nemkívánatos változások következtek be az emberi tevékenység következményeként. Tájsebeket jelentenek a szilárd ásványanyag-kitermelés (homok, agyag) felhagyott bányái és megszüntetett de nem rekultivált szeméttelepek. A táj az adottságokhoz képest is fában szegény. Az eredeti sztyeppvegetáció is gyakorlatilag megsemmisült, mert vagy felszántották, vagy a felismerhetetlenségig degradálódott. Az egykori gazdagságára távolabbi maradványfoltok (Orosháza, Tótkomlós, Pitvaros) növényzetébol, illetve egyes lokális maradványfajok jelenlétébol lehet következtetni. A parlagterületeken (felhagyott szántókon) a gyomosodás veszélye áll fenn. A felhagyott rétlegeloknél kaszálásban, legeltetésben már egyévi kimaradás is a növényzet fajösszetételének megváltozását idézheti elo. A kistérségben sem a víz okozta erózió, sem a szél okozta defláció nem okoz jelentos talajpusztulást, ez utóbbi megfékezésének azonban a nagytáblás muvelési szerkezet nem kedvez Az optimális tájhasználat térségi szempontrendszere A tájhasználatban a térség talajadottságaira, domborzati viszonyaira, abból következoen a belvízzel való elöntésre, illetve az árvízveszélyre, az eredeti tájszerkezet sajátosságainak megtartására, valamint a környezeti terhelhetoségre kell figyelemmel lenni. E tekintetben a hódmezovásárhelyi kistérség legfontosabb tájhasználati konfliktusa a kiváló talajadottságokból következo kiterjedt szántóföldi gazdálkodásból adódó monokultúrás rendszer, amely az egykori tájszerkezetbol alig hagyott meg valamit. A kistérség területe homogén agrártáj, zömében nagytáblás szántókkal, ahol még fasor is alig van. 81
7 A tájszerkezet meghatározó elemei voltak korábban a tanyák, melyek tagolták a tájat, és a mozaikos tájszerkezethez jobban igazodó muvelést valósítottak meg. Mára a tanyák száma, így a tanyás gazdálkodás nagyon visszaszorult, és az eltunt tanyák helyét is a nagyüzemi, nagytáblás szántók vették át. A tájhasználat szempontjából a tanyás gazdálkodás természetközelibb. A másik konfliktus a vízgazdálkodás, vagyis hogy a kistérségben egyfelol öntözik a szántókat, vagy legalábbis öntözokapacitás áll erre rendelkezésre, azaz vízhiány van, másfelol kiterjedt belvízzel közepesen vagy erosen veszélyeztetett területek vannak a térségben, illetve a Tisza is vízügyi problémaként jelentkezik, ami víztöbbletet jelent, ezt azonban elvezetik. Összességében a rendszermuködést tekintetbe véve arra kell felhívni a figyelmet, hogy a szárazabb idoszakok vízhiánya részben a tavaszi vizek visszatartásával, részben pedig jó vízgazdálkodású természetes rendszerek telepítésével és fenntartásával oldható meg. A térség valójában nem gazdálkodik az ide érkezo vízzel, ami mind az agrárium, mind a biológiai vízszükségletek felol közelítve annyit tesz, hogy a felhasznált vízmennyisége kevesebb a területre ténylegesen jutó víz mennyiségénél. A különbözet kisebb részben természetes folyamatok (párolgás, elfolyás) nagyobb részben emberi beavatkozások (belvízelvezetés) következtében elvész. A hiány - a jelenlegi tájhasználat mellett - vegetációs periódusban ritkán és töredékében pótolható, víz hiányában pedig a vele együtt jó termohelyi adottságú területek sem képesek potenciáljukat adni. Kérdésessé vált az elöntözheto víz mennyisége. A vizsgálatok arra utalnak, hogy a Tisza kisvízi hozama mellett a lehetséges tározókapacitásokra is figyelemmel a rendelkezésre állóvíz mennyisége a potenciális öntözési igények töredékét képes csak kielégíteni. Ez meg is jelenik az öntözovíz árában. A nagyüzemi mezogazdaság monokultúrás termelési rendszereket alakított ki a hódmezovásárhelyi kistérségben, erosen megváltoztatva tájszerkezetet. Ez a kiváló talajadottságok részben indokolják, vízgazdálkodás szempontjából azonban a felszínborítottságot tekintve a szántómuvelésu haszonnövények a legrosszabb vízgazdálkodású társulások. Velük közel azonos kategóriájúak a fa és a gyümölcsültetvények. Ezek a kultúrák jellegzetesen vízfelhasználók, mégpedig abban az idoszakban no meg a vízigényük a szántók esetében jellemzoen amikor a társégben amúgy is vízhiány van. A térség nyugati részén, a Tisza mentén ártéri erdok, ÉK-i részén rétek, legelok orzik a természetes tájszerkezetet, s rétek találhatók a déli és északi részeken is. Az optimális tájhasználat ezek fenntartását, növelését kívánja meg. A kistérség fában szegény, ami kedvezotlen a tájfenntartás szempontjából. A monokultúrás, homogén tájszerkezet oldására sokszínubb, változatosabb muvelési ág struktúra indokolt Földhasználati javaslatok Az optimális tájhasználat érdekében a mozaikos táji adottságokhoz, az egykori tájszerkezethez igazodó területhasználati struktúra szükséges. Ennek egyik eleme az erdoterületek, illetve a fák gyarapítása. A táj ugyanis az adottságokhoz képest is fában szegény. A duloutak és csatornák legalább egyoldali fásításával a faállomány csökkenésének tendenciáját meg lehetne állítani. 82
8 A kistérség erdosültségi fokának növelése a nagy táblaméretek miatt is szükséges. Erdosítés indokolt a gyenge termoképességu és környezetileg érzékeny területeken, bár természetesen a hódmezovásárhelyi kistérség kiváló mezogazdasági területén az erdosítés és területkivonás várhatóan nem lesz olyan számottevo, mint például a homoki területek esetében. Az agrártermelést tekintve fontos az agrár-környezetgazdálkodás elterjedése. Az EU elismeri és fokozottan honorálja a környezetvédelem, a tájfenntartás érdekében végzett gazdálkodás többletteljesítményét, lehetoséget teremtve a földalapú támogatások jelentos kiegészítésére. Az agrár-környezetvédelmi támogatások különbözo környezetkímélo gazdálkodási módszerek alkalmazását segítik elo, az elore kidolgozott célprogramok legalább 5 évre történo vállalási kötelezettség mellett pályázati úton igényelhetoek. A kistérségben az ökológiai alapokon nyugvó gazdálkodásnak nincs hagyománya, ugyanakkor indokolt ennek növelése, tekintettel a hazai és nemzetközi trendekre, a biotermékek iránti növekvo külföldi és hazai keresletnövekedésre. A kistérségben nagy kiterjedésben találhatók mélybe sós, szikes, a felsobb rétegekben jó termohelyi talajadottságokkal rendelkezo területek. E térségekben a mélyben elhelyezkedo szikes rétegek felszínre kerülését megfelelo agrotechnika ösztönzésével kell megakadályozni. A szikes, illetve szikesedésre hajlamos területeken extenzív gazdálkodás javasolt, a gyepterületek fenntartásával. Az öntözött szántókon a további szikesedések elkerülése érdekében öntözovíz- és talajvizsgálat szükséges ez a kistérség déli részét érinti. A térségben igen visszaszorult a tanyás gazdálkodás, de ahol még megvan (Hódmezovásárhely, Székkutatas, Mindszent) a kistáblás szántóföldi területfelhasználás megorzése, kialakítása javasolt. Mezovédo erdosávok, fasorok megtartása, továbbiak telepítése, valamint a természetes gyep, fás legelo megtartása indokolt. A Tisza hullámterén, árterén ártéri tájgazdálkodás valósítható meg. 83
4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1
4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül.
RészletesebbenCímzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése. Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről
Iktatószám: 06-7918-10/2009. Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről Az anyagot készítette: Lakosságszolgálati
Részletesebben4. Területhasználati alkalmasság a Szolnoki kistérségben 1
4. Területhasználati alkalmasság a Szolnoki kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A talajadottságok a térség vízellátottságához igazodnak. A belvízveszélyes területek általában nem, vagy csak korlátozottan
Részletesebben4. Területhasználati alkalmasság a Törökszentmiklósi kistérségben 1
4. Területhasználati alkalmasság a Törökszentmiklósi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok Míg a kistérség Szolnoki-ártéren fekvo része alacsony fekvésu tökéletes síkság, addig a Szolnok-Túri-sík lösszeru
Részletesebben4. Területhasználati alkalmasság a Hevesi kistérségben 1
4. Területhasználati alkalmasság a Hevesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A kistérség éghajlati viszonyai, környezeti feltételei a szántóföldi növények és zöldségfélék, valamint gyümölcsfajok
RészletesebbenMezőgazdasági számla
3. előadás Mezőgazdasági számla Megnevezés Folyó alapáron 2009 2010 2011 +) Gabonafélék (vetőmaggal) 393 047 458 021 679 591 Ipari növények (hüvelyesekkel) 151 957 159 261 248 061 Takarmánynövények 42
RészletesebbenA Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet
A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás? Székesfehérvár,
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
RészletesebbenVÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN
VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN AZ ÖNTÖZÉS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI DR PÁLFAI IMRE FIALA KÁROLY BENHYE BALÁZS WAHASTART - WORKSHOP 2014. május
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.
RészletesebbenÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben
ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben A könyv összefoglalja a gyümölcstermő növények környezeti igényeire vonatkozó ismereteket, segítséget nyújtva evvel az adott gyümölcsfaj számára alkalmas terület kiválasztásához,
RészletesebbenA NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 5. előadás A termelés környezeti feltételei A környezeti feltételek hatása Közvetlen Termék-előállítás
RészletesebbenVajdasági vízhiány probléma
Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom
RészletesebbenVI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)
MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI
RészletesebbenAlgyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft
A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:
RészletesebbenCsiha Imre Dr. Keserű Zsolt Kamandiné Végh Ágnes NAIK ERTI Püspökladány
Csiha Imre Dr. Keserű Zsolt Kamandiné Végh Ágnes NAIK ERTI Püspökladány Alföldi erdőterületeink jelentős része: száraz, gyenge termőképességű, kedvezőtlen vízgazdálkodású Hazai talajaink: 43%-a kedvezőtlen
RészletesebbenKukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Kukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be Kép. Ukrajna kukorica betakarítása: termelés USDA (United States Department of Agriculture
RészletesebbenA természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
RészletesebbenMezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai. Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály
Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Országos jelentőségű védett természeti területek és Natura 2000 területek Magyarországon 2 Természetvédelmi
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek középszint 1521 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
RészletesebbenAz öntözés tízparancsolata
1. Az öntözés - mint vízgazdálkodási kategória - a víz hasznosításának egyik módja, egyben az adott helyen rendelkezésünkre álló víz felhasználásának egyik eszköze és az adott (vízgyűjtő)terület vízháztartásának
RészletesebbenVADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV
VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül
RészletesebbenMezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program
Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási
Részletesebben4. Területhasználati alkalmasság a Kisteleki kistérségben 1
4. Területhasználati alkalmasság a Kisteleki kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A kisteleki kistérség a Duna-Tisza közi síkvidék és az Alsó-Tisza vidék középtájakhoz tartozik. Jellegzetes síkság,
Részletesebben1. A vadgazdálkodási egység alapadatai
1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1.1. Név: 1.1.2. Telephely: 1.1.3. Azonosító (kódszám): - - - - 1.1.4. A vadászati jog hasznosítási formája: 1.1.5. A vadgazdálkodási
RészletesebbenÓcsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
RészletesebbenAz öntözés helyzete a Vajdaságban
Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.
RészletesebbenSárvíz melléki ökológiai program Sáregrestõl Tácig
Sárvíz melléki ökológiai program Sáregrestõl Tácig /összefoglaló vázlat és akcióterv/ A program általános célkitûzései Hipotézis: elsõdleges célkitûzés a fenntartható tájhasználat rendszerének a kialakítása
RészletesebbenA földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel
A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel http://www.nasa.gov/centers/langley/news/releases/1998/dec98/98-098.html Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Balázsik Valéria Copyright: ESA, EURIMAGE,
RészletesebbenDomborzati és talajviszonyok
Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz
RészletesebbenA tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények integrálása a területi tervezésbe
A tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények integrálása a területi tervezésbe Göncz Annamária VÁTI Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Osztály V. Magyar Tájökológiai Konferencia
RészletesebbenKörnyezeti elemek állapota
Környezeti elemek állapota Levegő A település levegő-állapotát globális és helyi tényezők egyaránt alakítják. Feladatunk elsősorban a helyi tényezők meghatározása és vizsgálata. A településen nem működik
Részletesebben2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység
2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti
RészletesebbenDuna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban
A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt
RészletesebbenA D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA
A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Debreczeni Béláné 1, Kuti László 2, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Szabóné Kele Gabriella 3, Tóth Gergely 4 és Várallyay György
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
RészletesebbenÉlőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem
Élőhelyvédelem Élőhelytérképezés Az ÁNÉR első változata 1997-ben jelent meg a hazai NBmR fejlesztéseként. (Ez még nagyban hasonlított a klasszikus cönológiai rendszerhez.) A folyamatos adatgyűjtés és tapasztalat
Részletesebben4. Területhasználati alkalmasság a Tiszafüredi kistérségben 1
4. Területhasználati alkalmasság a Tiszafüredi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A kistérség a Tisza bal partján fekszik, Tiszafüred és Tiszagyenda között. Északnyugatról a mesterségesen létrehozott
RészletesebbenSzennyvíziszap és szennyvíziszap termékek hasznosítása a gyakorlatban NAK szerepvállalás
Szennyvíziszap és szennyvíziszap termékek hasznosítása a gyakorlatban NAK szerepvállalás Szász Imola Vízgazdálkodási szakértő Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ELŐZMÉNY Szennyvíziszap Kezelési és Hasznosítási
RészletesebbenJELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG
Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5
RészletesebbenAgricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment November
Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment 13-15 November 2014, Debrecen, Hungary Az agroerdészet (agroforestry)
RészletesebbenA város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re
Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint
RészletesebbenLIFE16 CCA/HU/ AZ ÖNKORMÁNYZATOK INTEGRÁTORI ÉS KOORDINÁTORI SZEREPE AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁSBAN
LIFE16 CCA/HU/000115 AZ ÖNKORMÁNYZATOK INTEGRÁTORI ÉS KOORDINÁTORI SZEREPE AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁSBAN TERMÉSZETES VÍZMEGTARTÓ BERUHÁZÁS MEGVALÓSÍTÁSA RÁKÓCZIÚJFALUBAN Előadó: Varga József
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem
Részletesebben4. Területhasználati alkalmasság a Mátészalkai kistérségben 1
4. Területhasználati alkalmasság a Mátészalkai kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A Mátészalkai kistérséget észak-déli irányban keresztülszelo Kraszna folyó domborzati választóvonalának baloldalán
RészletesebbenBerente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése
Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése Berente község területe igen változatos természetföldrajzi és gazdasági környezetben helyezkedik el. Talajtani és domborzati
RészletesebbenAz öntözés, mint megelőző technológia
Új utak a hazai aszálykezelés területén Az öntözés, mint megelőző technológia az aszály elleni küzdelemben Bíró Tibor Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar Szarvasi Campus Célok
RészletesebbenA talaj nedvességének alakulása a Dél-Alföldön 2014-ben, automata nedvességmérő állomások adatai alapján. Benyhe Balázs ATIVIZIG
A talaj nedvességének alakulása a Dél-Alföldön 214-ben, automata nedvességmérő állomások adatai alapján Benyhe Balázs ATIVIZIG MHT Vándorgyűlés Szombathely 215. július A talaj nedvességének alakulása a
RészletesebbenAz öntözés társadalmi megítélése
Az öntözés társadalmi megítélése dr. Tóth Árpád MÖE közgyűlés 2018. 04. 25. Szarvas A víz a Földön - A magyarországi vízgazdálkodási beavatkozások nem befolyásolják a vízhiányos területek ellátottságát.
RészletesebbenA magyarországi földhasználatváltozás. előrejelzése. Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI
A magyarországi földhasználatváltozás modellezése és Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI előrejelzése A Magyar Regionális Tudományi Társaság XIII. Vándorgyűlése 2015. 11. 19. A Magyarország hosszú
RészletesebbenTájékoztató. Heves megye mezőgazdasági helyzetéről
Ikt. szám: 3-17/2018/222 Heves Megye Közgyűlése H e l y b e n Tájékoztató Heves megye mezőgazdasági helyzetéről Tisztelt Közgyűlés! A Heves Megyei Önkormányzat felkérésére a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
RészletesebbenHatályos OTrT (Jelen tervezés terv alapja) Ország szerkezeti terv (hatályos településrendezési terv alapja)
I I. 1. 5. A területrendezési tervvel való összhang igazolása Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-től hatályos Bács-Kiskun
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február
RészletesebbenMagyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2)
Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2) Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezető...2
RészletesebbenA megye vízgazdálkodási jellemzése, a térségi fejlesztés lehetőségei június 21. Orbán Ernő műszaki igazgató-helyettes
A megye vízgazdálkodási jellemzése, a térségi fejlesztés lehetőségei 2017. június 21. Orbán Ernő műszaki igazgató-helyettes Működési terület, elérhetőség TIVIZIG FETIVIZIG Debrecen Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenA magyarországi termőhely-osztályozásról
A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet
RészletesebbenTárgyidőszakban 1 db kifizetési kérelem érkezett be, mely összesen 434 894 936 Ft támogatási igényt tartalmazott.
TÁJÉKOZTATÓ RÉSZANYAG A MONITROING BIZOTTSÁG RÉSZÉRE A 2007-2013 KÖZÖTTI VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM EGYES INTÉZKEDÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ELŐREHALADÁSÁRÓL BESZÁMOLÓ IDŐSZAKA: 2012. JANUÁR 1-31. I. tengely 111.
RészletesebbenTermészetvédelem, vízgazdálkodás, mezőgazdaság, vidékfejlesztés. Együttműködés vagy konfliktus?
Természetvédelem, vízgazdálkodás, mezőgazdaság, vidékfejlesztés Együttműködés vagy konfliktus? Takács Gábor dr. Ambrus András Burda Brigitta Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság BNPI természeti értékek
RészletesebbenMezőgazdasági munkás moduljai
Mezőgazdasági munkás moduljai 971. Az Állattartás megnevezésű, 10997-12 azonosító számú szakmai Takarmányt érzékszervvel minősít, mintát vesz Takarmányadagot állít össze Takarmányt kioszt, itat, állatot
RészletesebbenRÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA
2015. U D Urban Dimensio Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Teljes eljárás - Előzetes tájékoztatási dokumentáció KÜLZETLAP Rétközberencs Község
RészletesebbenAz öntözés gyakorlati problémái, az öntözésfejlesztés lehetőségei és korlátai
Az öntözés gyakorlati problémái, az öntözésfejlesztés lehetőségei és korlátai dr. Tóth Árpád www.moe.hu FRIUTVEB Gödöllő. 2018. 03. 02. A növények vízpótlása Locsolás A termelés a szárazgazdálkodás gyakorlatára
RészletesebbenKihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában
Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában Az agráriumhoz kötődő környezeti, természeti erőforrásaink helyzete Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület FALUGAZDÁSZOK
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR. A fontosabb növények vetésterülete, június augusztus 16. Gabonából többet, ipari növényből kevesebbet vetettek
STATISZTIKAI TÜKÖR 219. augusztus 16. Kevesebb szántó, több gyümölcsös Gabonából többet, ipari növényből kevesebbet vetettek Hazánkban és Európában egyaránt mérsékelten növekszik a búza termőterülete Ismét
RészletesebbenA VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN
ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉS BELVÍZVÉDELMI KONFERENCIA A VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN Szarvas, 2015. április09. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS
RészletesebbenA Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata
VAJA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata 1 1.) A Megyei Területrendezési Terv Vaja várost érintő elhatározásai
RészletesebbenSzolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014
1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési
RészletesebbenTermészetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból
Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Máthé László, erdészeti programvezet WWF Magyarország Az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések
RészletesebbenAz Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Készítette: Kovács I ldikó II. évf. PhD hallgató Szent I stván Egyetem Környezettudományi
RészletesebbenA földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete
A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozásában megvalósuló támogatások esetében a kedvezőtlen adottságú
Részletesebbenvédősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;
21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett
RészletesebbenA KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.
A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés
RészletesebbenAz egyes ágazatok főbb döntési problémái
Az egyes ágazatok főbb döntési problémái Növénytermesztési ágazatok Egyéves növénytermesztési ágazatok (Kalászos gabonafélék, kukorica, napraforgó stb.) Többéves (évelő) növénytermesztési ágazatok (lucerna,
RészletesebbenA TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA
5. melléklet az 57/2016.(XI.4.) kt. számú határozathoz A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarország vízgazdálkodása. 5.lecke 1. Magyarország a legek országa: a Föld egyik
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei
A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei Clement Adrienne, BME Simonffy Zoltán, BME Deák József, GWIS Kft. Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Podmaniczky
RészletesebbenTermészetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok
Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek
RészletesebbenVidékfejlesztési Program A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források
Vidékfejlesztési Program 2014-2020 - A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források Víz- és energiatakarékos öntözés a mezőgazdaságban Szarvas 2015. július 9. Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztésért
RészletesebbenAszálykárok kezelése a mezőgazdaságban
Aszálykárok kezelése a mezőgazdaságban Tanczné Óvári Csilla osztályvezető Agrárminisztérium DriDanube Nemzeti Aszályszeminárium Budapest, 2019. április 15. A klímaváltozás negatív hatásai a mezőgazdasági
RészletesebbenTermészetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15.
Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból Figeczky Gábor WWF Magyarország Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Források ~ 840 milliárd Ft - 7 évre I. tengely (versenyképesség) II.
RészletesebbenÖntözésfejlesztés lehetőségei kormányzati szemmel
Öntözésfejlesztés lehetőségei kormányzati szemmel Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Szarvas, 2015. július 09. A mezőgazdasági célú vízhasználat
RészletesebbenTerületi vízvisszatartás és az agrártámogatási rendszer kapcsolata a természetvédelem szemszögéből
Területi vízvisszatartás és az agrártámogatási rendszer kapcsolata a természetvédelem szemszögéből Duna Részvízgyűjtő Vizgazdálkodási Tanács, 2016.05.17. Dr. Ambrus András, Burda Brigitta (FHNPI), Dr.
RészletesebbenFás szárú energetikai ültetvények
Fás szárú energetikai ültetvények Holl Katalin MGSZH Erdészeti Igazgatósága Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet Területhasznosítás Napjainkban
RészletesebbenTérinformatika a hidrológia és a földhasználat területén
Térinformatika a hidrológia és a földhasználat területén Horoszné Gulyás Margit Katona János NYME-GEO 1 Tartalom Alapok Alkalmazások, adatbázisok Térinformatika-tájhasználat Térinformatika-vízgazdálkodás
RészletesebbenEötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna
Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna
RészletesebbenO r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i
Nyírkáta Község Településrendezési Tervének módosításához O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i övezetek területi lehatárolása Napelemes erőműpark Tervező: A r t Vi t al T e r v e z
RészletesebbenTavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai
Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 Miskolc, 2007. február Igazgató: Dr. Kapros Tiborné Tájékoztatási osztályvezető:
RészletesebbenA KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN
A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN Prof. Dr. Rakonczai János Dr. Szilassi Péter SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék 2017. március 28. Lajosmizse Alapkérdés: van-e globális klímaváltozás?
RészletesebbenErdő-víz. Veled, vagy nélküled. Erdők a nagyvízi mederben
Erdő-víz Veled, vagy nélküled Erdők a nagyvízi mederben Magyar Hidrológiai Társaság Vándorgyűlése Szombathely, 2015.06.01-03. Az erdő fogalma Az erdőtörvény szerint: 6. (1) E törvény alkalmazásában erdő:
Részletesebben150/2004. (X. 12.) FVM rendelet.
150/2004. (X. 12.) FVM rendelet. a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az öntözési rend mennyiségi, minőségi és időrendi kérdései. 38.lecke Az öntözés gyakorlati
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenAz Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei
RészletesebbenA víz stratégiai jelentőségű erőforrás
soros c m msor helye A víz stratégiai jelentőségű erőforrás A vízkészlet a nemzet közös örökségét képezi, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki
RészletesebbenA Mezőgazdasági Vízhasználati Adattár (MVA) kiépítése pilot program. interaktív vitafórum. MVA pilot rendszer. Bozán Csaba
A Mezőgazdasági Vízhasználati Adattár (MVA) kiépítése pilot program interaktív vitafórum MVA pilot rendszer Bozán Csaba témacsoport vezető, tudományos munkatárs Mezőgazdasági Vízgazdálkodás Témacsoport
RészletesebbenTelepülésrendezési Tervének módosításához
Nagyecsed Város Településrendezési Tervének módosításához Országos, kiemelt t érségi és megyei övezet ek t erület i lehatárolása G a z d a s á g i t e r ü l e t e k - 2016 T ervező: Art Vital T ervező,
RészletesebbenTERMÉSZETI POTENCIÁLOK ÁTALAKULÓ BIRTOKVISZONYOK
TERMÉSZETI POTENCIÁLOK ÁTALAKULÓ BIRTOKVISZONYOK A tájgazdálkodás múltja, jelene és jövője egy hazai borvidék példáján Szerzők: Dr. Nyizsalovszki Rita, MTA-DE Földművelési és Területfejlesztési Kutatócsoport
RészletesebbenMelléklet a 18/2009. (III. 6.) FVM rendelethez
Melléklet a 18/2009. (III. 6.) FVM rendelethez 1. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból közbeszerzési eljárás keretében kötött szerződés alapján a komplex tájékoztatási tevékenység: gazdálkodói
Részletesebben