4. Területhasználati alkalmasság a Szolnoki kistérségben 1

Átírás

1 4. Területhasználati alkalmasság a Szolnoki kistérségben Termohelyi adottságok A talajadottságok a térség vízellátottságához igazodnak. A belvízveszélyes területek általában nem, vagy csak korlátozottan alkalmasak szántómuvelésre, míg a hátak talajai, melyek kialakulásában a víz nem, vagy csak kismértékben játszott szerepet általában szántókként jól hasznosíthatók. A Tisza mentén elsosorban a nyers illetve a réti öntéstalajok, a Jászságra a löszös üledéktalajok jellemzoek, a Szolnok Túri-síkon megjelennek a magas mezogazdasági potenciálú réti csernozjomok. Az egész kistérségre jellemzo a szikes foltok elofordulása. A talajt sok helyen rendkívül megterhelte az 80-as évekig jellemzo intenzív mezogazdaság által felhasznált kemikáliák, a muvelt területek jelentos részét mutrágyázták, míg a szervestrágyázott területek aránya igen lecsökkent. Az összefüggo nagytáblás mezogazdasági területek kialakítása fokozta a szélerózió általi talajpusztulást. A fizikai talajszerkezet leromlásának legfobb oka a szakszerutlen muvelési technológiák megválasztása. Az amúgy is szikesedésre hajlamos területeken a szakszerutlen öntözési technológiák további talajromláshoz vezettek. A rendszerváltás után csökkent a mezogazdaság kemikália felhasználása. Ma már a területek belvízelvezetése sok helyen nem megoldott, így az intenzív muvelés folytatása további talajromlást eredményez. Az árvízvédelmi töltések kiépülése óta a területen keletkezo szivárgó-, fakadó-, talajvizek nem tudnak természetes úton a Tiszába folyni. A terep mélyebb fekvésu részein gyülekeznek, néha az árvizekével vetekedo elöntéseket okozva. A kistérség szinte egésze belvízveszélyes. Erosen veszélyeztetett területek a kistérség északi negyedében találhatók. A belvíz foleg a tavaszi idoben jelentkezik, nyárra azonban vízhiány alakul ki, beköszönt az aszály. A belvízgazdálkodás prioritásai idojárási periódusonként és az agrárgazdaság elvárásainak függvényében változnak, mai helyzete nagyon labilis. A nagy szántóföldi táblák által igényelt vízlevezetés az orientált belvízgazdálkodással együtt mára jelentos vízháztartási deficitet okoznak, száraz idoszakokban vízhiány van, az amúgy is jelenlévo aszályhajlam nott. Ezt a csatornák kettosmuködésuvé tételével, vagy öntözéssel kompenzálták, de mára az öntözovíz árát csak a kifejezetten jó adottságú termoföldeken tudja kitermelni a gazdaság. A nagyüzemi gazdálkodásra méretezett öntözorendszerek nem alkalmasak a mai felaprózott területek ellátására. A vízpótlást akadályozza a földterületek összehangolatlan hasznosítása. A Szolnoki kistérség átlagban közepes szántóföldi adottságokkal rendelkezik, ezen belül azonban furcsa módon éppen a közepes termoképességu talajokból van kevés (az összterület 6%-a). A többi szántóföld nagyobbik fele gyenge, igen gyenge termoképességu (az összterület 43%-a, kisebb fele viszont jó és kiváló erre a földhasználatra (az összterület 36%-a). A kistérségben a talajok általában AK értékuek, kivétel Besenyszög, Hunyadfalva, Kotelek és Tiszasüly, ahol ez az érték AK között ingadozik. Az átlagosnál jobb az aranykoronaérték Rákócziújfalu, és Martfu, valamint Újszász és Tiszavárkony esetében. A kistérségben kiterjedt foltokban fordul elo a réti, illetve a réti öntés talaj, a belvizek folyamatos jelenlétével együtt. A talaj vízgazdálkodására jellemzo, hogy a magas talajvíz az 1 A szolnoki kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja. VÁTI Kht

2 év egy részében a felszín felé áramlik. A magas vízállású idoszakokban a talaj általában túlnedvesedik, ami megnehezíti a muvelést. A tápanyagszolgáltató képesség általában jó, melyet az idoszakos levegotlenség befolyásolhat. Jellemzo a térségre a szikesedés, gyakoriak az alacsony humusztartalmú, réti szolonyecek. Jó minoségu, csernozjom talajtípusok találhatók a kistérség nyugati és déli részén, többnyire Újszász, Zagyvarékas, Szolnok, Tószeg, Rákóczifalva, Rákócziújfalu és Martfu területén. Az aszály elleni védekezés jelenleg megoldatlan. A Szolnoki kistérségben az aszálykárokat már az úgynevezett légköri aszály is súlyosbítja. Jelentos környezeti terhelo hatást jelentett az állattartó telepek almozás nélküli technológiája során keletkezo hígtrágya, valamint a szennyvíz és a települési hulladék nem megfelelo elhelyezése Jelenlegi területhasználat és agrárstruktúra A kistérség területébol 2320 ha fekszik a hullámtéren. A folyószabályozáskor a hullámtér szükséges szélességét átlagosan 600 méterben határozták meg, melyben óhatatlanul vannak szukületek is. A Közép-Tiszán a legnagyobb meder- és hullámtéri szukület Szolnok város belterületi szakaszán (a fkm) helyezkedik el, a Szolnok feletti folyószakasz egyik legjelentosebb hullámtéri szukülete Tiszapüspöki felett, a 351 fkm környékén van, ahol a teljes szélesség 400 m alá csökken. A kistérség hullámterén 10 db nyárigát található 56,5 km hosszússágban védve hullámtéri mezogazdasági területeket. Állaguk többnyire nem megfelelo, karbantartásuk nem biztosított, akadályozzák az árvizek levonulását, a legtöbbnek már vissza is vonták a vízjogi engedélyét. A földprivatizáció során nem volt szempont a hullámtér árvíz-levezetési funkciójának biztosítása, ez azonban mára halaszthatatlanná vált. Ugyanakkor a földhasználati és megélhetési körülmények megváltozásával természetesen nott a gazdák kárérzékenysége, a nyárigáttal biztonságosabbá tett termelési feltétel igénye. Az egész térség védelmét szolgáló beavatkozások terheinek viselését feltétlenül meg kell osztani azokkal a gazdákkal, akiknek földje és tevékenysége a védelem eszköze. A kistérség összterületébol 80% mezogazdasági termoterület, ezen belül dominál a szántó területek aránya (az összterület 70%-a). Alacsony viszont a gyümölcs és szolo, illetve a gyep és erdo aránya. Jelentos mértéku a nádas terület Besenyszögön (5247 ha), Rákóczifalván (kb. 800 ha), Rákócziújfalun, valamint Tiszasülyön (6735 ha) és Nagykörun (kb ha), és szinte csak e településeken található halastó is. Az erdosültség mindössze 6 % os (5466 ha), a természetes erdok a Tisza védgátjain belül vannak, közel 1941 ha, a többi erdo többnyire lombos erdoültetvény. Az országosan egyik leggyengébb erdoborítottság az intenzív mezogazdasági muveléssel összefüggésben alakult ki. A déli részeken elsosorban akác és nemes nyár jellemzo, az északi részeken egyéb keménylombos fafajok (cser tölgy, korisek, szil, stb.). A hullámtérre kocsányos tölgyek és nemes nyarasok jellemzok, a következo megoszlásban: 80% nemes nyár, 10% tölgy, 10% galéria erdo. A szántóterületek aránya fentiek szerint kétszeresen túlnott az alkalmasságon. Ez és a piaci értékesítési lehetoségek beszukülése a gyenge, igen gyenge termoképességu földek esetében a gazdálkodás felülvizsgálatának szükségességét veti fel A szántóföldi növénytermelés vetésszerkezetében általában növekszik a szántóföldi zöldségés fuszernövények termoterülete, de emellett a cukorrépa, napraforgó, repce és egyéb ipari 157

3 növények vetésszerkezeti részaránya is jelentos. A hagyományos és hírneves nagykörui cseresznye, a részben bio gyümölcs és zöldségtermesztés mellett a déli részen is helyet kap a kistérségben a termesztett növények között a gyümölcs, a szolo és a zöldség (Tószeg, Tiszajeno környéke). Tószegen szintén fejlodoben van a biogazdálkodás (Gerje-Bio Kft.). Besenyszögön a kereslethez idomuló gombatermesztéshez a konzervipari háttér fejlesztése lenne szükséges. A vizekben szegény kistájon természetes tavakat alig találunk, az állóvizek általában mesterséges halastavak. A Tisza menti területeken kisebb foltokban vannak szárazföldi mocsarak. Intenzív legelok; 4% gyepek; 3% Komplex muvelési szerk.; 1% Állandó növényi kultúrák; 1% Erdo ültetvények; 4% Területhasználat erdok ; 2% Folyóvizek; 2% Halastavak, mesterséges tavak; 1% tavak; 0,43% Beépített terület; 7% Szárazföldi mocsarak; 1% Rizsföldek; 1% Kistáblás szántoföld; 20% Nagytáblás szántóföld; 50% A fentiek összegzéseként megállapítható, hogy a kistérség tájhasználata nem alkalmazkodik a táji adottságokhoz, mert figyelmen kívül hagyja a mikrodomborzatból, a különbözo talajadottságokból, az eltéro vízgazdálkodású talajszerkezetbol, illetve felszínborítottságból (élohely-lánc, növénytársulások) és vízellátottságból fakadó tagolt és az esetek nagy többségében igen eltéro lehetoségeket nyújtó tájszerkezetet. E tájhasználat következtében, vagy részben annak eros visszahatásaként a kistérségben egynemu, szélsoséges vízháztartású, egyre romló termohelyi adottságú táji elemeket, és erosen leépült, leépülo természeti rendszereket találunk. A szántómuvelésre alkalmatlan talajokon a vízháztartásból származó szélsoségek már most komoly hátrányként jelentkeznek a gazdálkodásban is, a jövoben pedig ezek elofordulása és az általuk okozott káros következmények mértéke is növekedni fog Az optimális tájhasználat térségi szempontrendszere Összességében a rendszermuködést tekintetbe véve arra kell felhívni a figyelmet, hogy a szárazabb idoszakok vízhiánya részben a tavaszi vizek visszatartásával, részben pedig jó vízgazdálkodású természetes rendszerek telepítésével és fenntartásával oldható meg. A Kárpát-medence legkontinentálisabb területén a nagyvizek tájba jutása jelenleg erosen korlátozva van, a kisvizek pedig rendkívül alacsonyan folynak el (nyáron a Tisza medre gyakorlatilag drén-csatornaként muködik). A kistérséget jelenleg igen rossz vízgazdálkodású növényborítottság jellemzi, hiányoznak a jó és a kedvezo vízgazdálkodású természetes rendszerek. 158

4 A térség valójában nem gazdálkodik az ide érkezo vízzel, ami mind az agrárium, mind a biológiai vízszükségletek felol közelítve annyit tesz, hogy a felhasznált vízmennyisége kevesebb a területre ténylegesen jutó víz mennyiségénél. A különbözet kisebb részben természetes folyamatok (párolgás, elfolyás) nagyobb részben emberi beavatkozások (belvízelvezetés) következtében elvész. A hiány - a jelenlegi tájhasználat mellett - vegetációs periódusban ritkán és töredékében pótolható, víz hiányában pedig a vele együtt jó termohelyi adottságú területek sem képesek potenciáljukat adni. Kérdésessé vált az elöntözheto víz mennyisége. A vizsgálatok arra utalnak, hogy a Tisza kisvízi hozama mellett a lehetséges tározókapacitásokra is figyelemmel a rendelkezésre állóvíz mennyisége a potenciális öntözési igények töredékét képes csak kielégíteni. Ez meg is jelenik az öntözovíz árában. A felszínborítottságot tekintve a szántómuvelésu haszonnövények a legrosszabb vízgazdálkodású társulások. Velük közel azonos kategóriájúak a fa és a gyümölcsültetvények. Ezek a kultúrák jellegzetesen vízfelhasználók, mégpedig abban az idoszakban no meg a vízigényük a szántók esetében jellemzoen amikor a társégben amúgy is vízhiány van Földhasználati javaslatok A szárazabb idoszakok vízhiánya részben a tavaszi vizek visszatartásával, részben pedig jó vízgazdálkodású természetes rendszerek telepítésével és fenntartásával oldható meg. A kistérséget jelenleg igen rossz vízgazdálkodású növényborítottság jellemzi. Az aszály káros hatásainak csökkentéséhez sokrétu, körültekinto intézkedésekre, a tájhasználati szemlélet alapveto megváltoztatására lesz szükség. Hatásos lehet az erdok, gyepek területének növelése, minoségük javítása, a vizek visszatartása, az öntözés, vízátvezetés lehetoségeinek takarékos és jobb kihasználása, a táj mozaikosságának visszaállítása. Még a most jellemzo egybefüggo, nagy területu szántók táblahatáraira is telepíthetok erdo- és növénysávok, melyek csökkenthetik a szél szárító hatását, párolgásukkal részt vehetnek a légköri nedvességtartalom növelésében. A nagyvízi lefolyásjavítás fontos eleme a hullámtéri muvelésiág-váltás. Erdo, szántó, kivett területeket hagyásfás rétté, legelové lehet alakítani a lefolyás javítása érdekében. A Nagykörui tájrehabilitációs program az ártéri gazdálkodás felújításával az egész Tisza vidék komplex agrárstrukturális, környezetvédelmi és vidékfejlesztési mintaprogramja. Célja természetszeru, ökológiai, gazdasági haszonnal és egyideju közvetlen jövedelemszerzési lehetoséggel járó tájszemléletet és -használatot bevezetni. A Nagykörui tájrehabilitációs program 5 részprogramból áll, amelyek egymásra épülnek, de egymástól függetlenül vagy egyszerre is futtathatók: 1. Kubikgödör Hasznosítási Program - A kubikgödrök revitalizációja, bekapcsolása a Tiszához. (A halak természetes szaporodásának biztosítása, mentetlen oldali rehabilitáció, tanulságokkal a továbbiakra.) 2. Anyita-tó újraélesztési program A tó visszaállítása és muködtetése. (A fokgazdálkodás felújítása hullámtéri öblözetben.) 3. A Pityókai holtág rehabilitáció 4. Az Alsóréti Holt-Tisza hasznosítása 159

5 5. Az ártéri tájgazdálkodás mentett oldali bevezetése - A Nagy fok rehabilitációja. (A nagykörui ártéri öblözet komplex rehabilitációja a mentett oldal megfelelo részeinek szabályozott vízborításával.) Az ártéri öblözet komplex rehabilitációja tartalmazza a tájhasználat egész öblözetre/községhatárra kiterjedo reformjának kísérletét az alábbiak szerint: Tavak, halastavak. (Nyáron több, télen kisebb területen: a laposokat árvízkor a meghatározott szintig feltöltenénk többlet költség nélkül, gravitációsan, hiszen az árvízszint minden évben eléri a feltöltés szintjét. A vízzel a halakat is be kell engedni.) Rétgazdálkodás, extenzív állattartás. (A vízfelületek környékén és helyén.) Szántóföldi muvelés. (A magasabb vagy jobb minoségu, jól megközelítheto táblákon.) Gyümölcstermesztés. (A nagyhíru cseresznye termesztés mellett, az ártéri gyümölcsészet jelentoségének visszaállítása.) Erdogazdálkodás, nádtermesztés, stb. (Energiaerdok, fuzfeldolgozás, gyógynövény, stb.) Idegenforgalom és egyéb járulékos haszonvételek. (Horgász-, pákász-, lovas turizmus, stb.) 160