A Mezőgazdasági Vízhasználati Adattár (MVA) kiépítése pilot program. interaktív vitafórum. MVA pilot rendszer. Bozán Csaba

Átírás

1 A Mezőgazdasági Vízhasználati Adattár (MVA) kiépítése pilot program interaktív vitafórum MVA pilot rendszer Bozán Csaba témacsoport vezető, tudományos munkatárs Mezőgazdasági Vízgazdálkodás Témacsoport Halászati és Öntözési Kutatóintézet (), Szarvas Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest,

2 Mezőgazdasági Vízhasználati Adattár (MVA) Mi az MVA? Az MVA egy, a mezőgazdasági vízhasználattal kapcsolatos valamennyi információt integráló, jogilag és törvényileg körülhatárolt központi adattár. Az adatbázis egy feldolgozott, rendszerezett, felhasználóbarát formában prezentált információbázis. Mi az MVA célja? - Az adatbázis elsődleges célja, hogy az agrárszektor döntéshozói pontos naprakész információkat kapjanak a mezőgazdasági vízhasználat volumenéről, az érintett terület nagyságáról, a felhasználók és a szolgáltatók számáról, és nem utolsó sorban a hatékonyságról (költséghatékonyság). - Másodsorban a vízszolgáltatás szereplői (szolgáltatók, felhasználók) egymás közötti adatcseréjét, az igények lehetőségek egyeztetését is szolgálja. - Az adatbázis segítené az esetleges állami támogatások igényfelmérését (kiszolgálva több minisztériumot és kapcsolódó hivatalok adatigényét), valamint az Uniós támogatási kérelmek alátámasztását. - Emellett a felhasználók többszörös adatszolgáltatási kötelezettségét is csökkenthetné.

3 Az MVA felhasználói: Állami döntéshozók Magyar kormány; Európai Unió szervei. Állami hivatalok Minisztériumok; KSH; AKI; OVF; KÖFÉ-k. A mezőgazdasági vízszolgáltatásban érintettek VIZIG-ek; Vízgazdálkodási társulatok; vízszolgáltató társulások; öntöző vállalkozások. A vízfelhasználók mezőgazdasági vállalkozások; egyéb vállalkozók; magánszemélyek. A K+F+I szereplői Kutatóintézetek (akadémiai és ágazati); Felsőoktatási intézmények.

4 MVA Pilot program A pilot rendszer kijelölése: elsődleges szempont a jelentős mezőgazdasági vízfelhasználás a belvízrendszer határain belül minden típusú vízszolgáltató megtalálható 74. sz. Mezőberényi belvízrendszer: Területe 501,1 km 2, Békés megye 8,8%-a. Nemcsak a megye, de hazánk egyik legértékesebb termőhelyi adottságú területe. Művelési ág tekintetében a terület szintén egyedülálló (91,7 % szántó). Négy önálló öntözőrendszer helyezkedik el a területén (NK XIV, Décs- Fazekaszugi, Félhalmi, Kettős Körös szórvány). Több, mint 10 ezer ha esőztető, 2 ezer ha rizstelep és 300 ha halastó rendelkezik vízjogi üzemelési engedéllyel. Az összes lekötött vízsugár 12,4 m 3 /s, az éves vízmennyiség 42,7 millió m db holt meder, melyből 6 db belvíztározó is (1,5 millió m 3 térfogattal).

5

6

7 A VM részéről az adatbázisra vonatkozóan az alábbi tartalmi igények kerültek megfogalmazásra: 1. Vízi létesítmények adatai: Belvízi létesítmények (csatornák, vízfolyások, műtárgyak, szivattyútelepek stb.) adatai, Öntöző létesítmények adatai (csatornák, műtárgyak, szivattyútelepek stb.) 2. Vízrajzi adatok: havi csapadék és talajvíz adatok (havi közép adtok a vízrajzi adatbázisból, évkönyvből átvehető) 3. Belvíz adatok: belvízvédekezési adatok (5/2010. FVM rendelet), belvíz elöntési adatok, elöntött terület, művelési ág, védekezés költség 4. Vízhasznosítási adatok: öntözés, halászat, egyéb mg-i célú használat 5. Hidrometeorológiai adatok: csapadék, léghőmérséklet 6. Vízminőségi adatok: öntözővíz, felszíni vizek vízminőségi adatai 7. Talaj adatok: talajfizikai, mechanikai adatok, talaj vízgazd. tulajdonságainak adatai, talajnedvesség adatok 8. Földterület-nyilvántartási adatok: helyrajzi szám, MePAR, TakarNet adatok Összességében tehát elmondhatjuk, hogy szükség van mezőgazdasági vízszolgáltatókat kiszolgáló információs rendszer létrehozására, amely nagyban segíteni a kapcsolódó jelentési kötelezettségek végrehajtását.

8 Adattípusok Határvonalak (Közigazgatás, VIZIG, Társulat, Nemzeti Park, KÖFE) Kataszteri térkép (hrsz., alrészlet, művelési ág, szántó minőségi osztály stb.) Vonalas létesítmények (közút, elektromos hálózat, földalatti vezetékek stb.) Földművekre vonatkozó adatok (Térképi és távérzékeléses adatok) Műtárgyakra vonatkozó adatok (OVF) Vízrajzi adatok (Körös vidéki Vízügyi Ig.) Öntözéses adatok (VM, KÖFE, MVA adattartalom, Társulati adatok, Szkennelt vízjogi engedélyek) Öntözővíz igények (meglévő adatokból számított) Vízminőségi adatok (KÖFE) Egyéb vízfelhasználás (felszín alatti, halászati- OHA, ipari) Talajtani adatok (Öntözésre való alkalmasság) Talajtani adatok (ÁKG talajvizsgálati adatok) Talajvíz (hosszú idősoros átlag vízállás) Belvíz-veszélyeztetett területek () Árvíz veszélyeztetettség Natura 2000 (SPA, SCI területek) Nitrát érzékeny területek AKG érintettség Érzékeny Természeti Területek Sérülékeny Vízbázis érintettség Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése Távérzékelt adatok

9 A távérzékelés használható: A földművek vonalvezetésének pontosítására A földművek morfológiai felmérésére: töltések, depóniák, rézsűhajlás, stb) A csatornák benőttségének értékelésére A műtárgyak és környezetük felvételezésére Új csatornák nyomvonalának kijelölésére Bögézési pontok kijelölésére Halastavak töltésállapotának értékelésre Hígtrágya- és szennyvíz-öntözés hatásainak felmérésére Gravitációs vízkivételi lehetőségek felmérésére

10 MVA pilot rendszer korábbi eredmények

11 MVA pilot rendszer korábbi eredmények

12

13

14

15

16

17 MVA pilot rendszer korábbi eredmények

18

19

20 MVA pilot rendszer korábbi eredmények

21 MVA pilot rendszer korábbi eredmények

22 A Mezőgazdasági Vízhasználati Adattár törvényi megalapozása : Az adattár megvalósíthatóságát nagymértékben javíthatja, ha megfelelő törvényi keret (törvény, szakminisztériumi rendelet) biztosított a kialakításához. Az MVA kiépítésének jogi kereteit egy a mezőgazdasági vízhasználatról szóló jogszabály részeként kell kialakítani. Példaként az Országos Halászati Adattárra vonatkozó évi XLI törvény és a hozzá kapcsolódó 79/1997. FM rendeletet említhetjük. A születendő jogszabálynak egyebek között rendelkeznie kell az adatbázis helyéről, az üzemelés rendjéről, a gyűjtendő adatok köréről, a hozzáférési és felelősségi szintekről, az adatszolgáltatás rendszeréről és mulasztókat sújtó szankciókról. Meg kell fogalmazni a hatósági jogköröket és a felhasználók kötelességeit.

23 Köszönöm a figyelmet! Lehet a víz áldás vagy csapás. Nagyon sok függ attól miként bánunk el vele. Hanusz István, 1895