A klímaváltozás kihívásai az agrár-vízgazdálkodásban: halászat, öntözés és rizstermesztés

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A klímaváltozás kihívásai az agrár-vízgazdálkodásban: halászat, öntözés és rizstermesztés"

Adél Szekeresné
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Magyar Meteorológiai Társaság Agro- és Biometeorológiai Szakosztály Előadóülés december 4. OMSZ Budapest A klímaváltozás kihívásai az agrár-vízgazdálkodásban: halászat, öntözés és rizstermesztés Körösparti János, Jancsó Mihály, Gyalog Gergő, Bozán Csaba, Pekár Ferenc, Jeney Zsigmond VM Halászati és Öntözési Kutatóintézet Szarvas

OMSZ Budapest A klímaváltozás kihívásai az agrár-vízgazdálkodásban: halászat,

2 VM Halászati és Öntözési Kutatóintézet Szarvas

3 1906 Az intézményes halászati kutatások 1906-ban kezdődtek Magyarországon, amikor létrejött a Magyar Királyi Halélettani és Szennyvíztisztító Kísérleti Állomás

4 Mérföldkövek 1906: Magyar Királyi Halélettani és Szennyvíztisztító Kísérleti Állomás, Budapest 1953: Az első kísérleti halastavak megépítése Szarvason 1957: Kísérleti Halastavak, Szarvas 1970: Haltenyésztési Kutató Állomás, Szarvas : UNDP/FAO Projekt a halászati kutatások feltételeinek javítása érdekében 1975: Intézeti státusz: Haltenyésztési Kutatóintézet (HAKI) : Az intézet szerkezetátalakítása 2000: A HAKI és az ÖKI egyesítése: Halászati és Öntözési Kutatóintézet

1974-1980: UNDP/FAO Projekt a halászati kutatások feltételeinek javítása érdekében 1975: Intézeti státusz: Haltenyésztési

5 A HAKI ma

6 A HAKI A Vidékfejlesztési Minisztérium tíz stratégiai kutatóintézetének egyike Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet (ÁTK), Herceghalom-Gödöllő Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI), Szarvas Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI), Budapest Központi Környezet- és Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet (KÉKI), Budapest Mezőgazdasági Biotechnológiai Központ (MBK), Gödöllő Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (MGI), Gödöllő Kisállattenyésztési Kutatóintézet és Génmegőrzési Koordinációs Központ (KÁTKI), Gödöllő Növényi Diverzitás Központ (NÖDIK),Tápiószele Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Tarcal Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI), Budapest

Mezőgazdasági Biotechnológiai Központ (MBK), Gödöllő Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (MGI), Gödöllő Kisállattenyésztési Kutatóintézet és Génmegőrzési Koordinációs

7 Klímaváltozás

8 Klímaváltozás Emelkedő hőmérséklet Csökkenő csapadékmennyiség Gyakoribb és intenzívebb szélsőséges időjárási események (pl. áradás, aszály)

9 Vízhozamok 24 érkez rkező (114 km 3 /év) Csapadék: 58 km 3 /év Párolg rolgás: 52 km 3 /év 3 távoz t vozó (120 km 3 /év)

10 Vízhasználatok Magyarországon Ivóvízellátás: Ipari víz: Mezőgazdasági vízhasználat: Megoszlás: 560 millió m 3 /év 5000 millió m 3 /év 420 millió m 3 /év (10 éves átlag) ~60% halastó feltöltés ~27% öntözés ~ 6% állattenyésztés ~ 7% egyéb - öntözésre berendezett terület: 451 eha (max. 1974), 205 eha (2006) - vízjogilag engedélyezett: 192 eha (2012 okt., AKI) - öntözött terület: 99 eha (2012. okt., AKI) Öntözési módok megoszlása: Esőztető öntözés: 87,0% Felületi öntözés: 4,4% Altalaj öntözés: 5,1% Mikroöntözés: 2,7% Forrás: AKI, KSH

terület: 451 eha (max. 1974), 205 eha (2006) - vízjogilag engedélyezett: 192 eha (2012 okt., AKI) - öntözött terület: 99 eha (2012.

11 Halászat és akvakultúra

12 A klímav maváltozás s várhatv rható hatásai sekély felszíni vizek minőségére a meglévő vízminőségi problémák súlyosbodása a vízhőmérséklet tartós növekedése az elsődleges termelés növekedése az oldott oxigéntartalom csökkenése a sótartalom növekedése (betöményedés) szikesedés (a nátrium-tartalom növekedése) patogén mikroorganizmusok elszaporodása toxikus anyagok felhalmozódása vízszint csökkenés, a víz zavarossá válása (Forrás: Szilágyi és mtsai, 1994)

csökkenése a sótartalom növekedése (betöményedés) szikesedés (a nátrium-tartalom növekedése) patogén

13 A felmelegedés és s a vízhiv zhiány közvetlen k következményei halastavakban fokozott párolgás, vízszintcsökkenés, betöményedés tartósan magas vízhőmérséklet a tavi élőlény együttesek drasztikus megváltozása a kékalgák túlzott elszaporodása (toxintermelés) az egészséges tavi táplálékhálózat torzulása (pl. a zooplankton táplálékhiánya miatt) felboruló biológiai és táplálkozási egyensúly nemkívánatos ízrontó anyagok (off-flavors) termelése csökkenő halhozam, romló halhús minőség extra tókezelési költségek

(toxintermelés) az egészséges tavi táplálékhálózat torzulása (pl.

14 A felmelegedés következtében fellépő vízhiány közvetlenül veszélyezteti: a halastavak, mint ökológiai rendszerek összetett funkcióinak az ellátását, azaz a halastavak ökológiai, társadalmi-kulturális és gazdasági értékeinek a fennmaradását!

összetett funkcióinak az ellátását, azaz a halastavak

15 Az akvakultúra fejlődése a világon Az elmúlt 20 évben a haltermelés intenzitása (egységnyi felhasznált vízre vetítve) óriásit nőtt Az akvakultúra bizonyult a leggyorsabban növekvő élelmiszertermelő szektornak 160 A világ halászati és akvakultúra termelése (Forrás: FAO) 140 akvakultúra millió tonna halászat Mt 40 % 88 Mt 60 % Mtemberi fogyasztásra 20 Mtállati takarmányozásra

termelése (Forrás: FAO) 140 akvakultúra millió tonna 120 100 80 60 40 20 0 1970 1972 halászat 1974 1976 1978 1980 1982 1984

16 A kék forradalom kihívásai A megnövekedett termelési intenzitás fokozott környezeti kihívások elé állítja az akvakultúrát: Felhasznált inputokkorlátozottsága: víz (felszíni és felszín alatti), takarmány (halliszt/halolaj), energia A vízi ökoszisztémák megnövekedett terheléseaz elfolyóvizenkeresztül

inputokkorlátozottsága: víz (felszíni és felszín alatti), takarmány

17 Víztakarékos, környezetbarát haltermelési technológiákra irányuló kutatások a HAKI-ban Magyarország jelentős nettó importőr a haltermékekből Fenntartható intenzifikálás elve: a termelés intenzitásának növelése az ökológiai lábnyom terhelése nélkül

importőr a haltermékekből Fenntartható intenzifikálás elve: a

18 Integrált haltermelő technológiák kidolgozása Elv: két különböző termelési intenzitású alrendszer kapcsolódik össze A fő (intenzív) termelési gyakorlat hulladékai, melléktermékei inputként szolgálnak a másodlagos (extenzív) termelési alrendszer számára javul a tápanyag-hasznosulás Kombinált intenzív-extenz extenzív v tavi haltermelő rendszer Extenzív halastó(20 ha) 1 kg hal megtermeléséhez kb. 2-5 ezer liter víz szükséges kombinált rendszerekben, szemben a hagyományos tavi technológiákra jellemző ezer literrel Intenzív tavak 1 ha Tó a tóban rendszer Napi átlagos vízcsere: 30%

Kombinált intenzív-extenz extenzív v tavi haltermelő rendszer Extenzív halastó(20 ha) 1 kg hal megtermeléséhez kb.

19 Zárt (recirkulációs) rendszerre alapozott technológiák kidolgozása Minimális vízfelhasználás (1 kg hal megtermeléséhez mindössze liter víz szükséges) Éghajlattól független termelés új fajok Programozható termelés Magas termelési biztonság Ugyanakkor Magas beruházási és működtetési költségek Természetes táplálék hiánya miatt magas fehérjetartalmú tápok használata Nem természet-közeli ökoszisztéma, szemben a tavi rendszerekkel (nincsenek pozitív externális hatások)

biztonság Ugyanakkor Magas beruházási és működtetési költségek Természetes táplálék hiánya miatt magas fehérjetartalmú

20 Elfolyóvizek kezelése, hasznosítása Intenzív halnevelő telep Létesített vizes élőhely (wetland) Akvapóniás rendszerek Halak és növények kölcsönösen előnyös szimbiózisa Metabolits (CO 2, N and P- compounds, minerals, etc.) Intenzív termelés elfolyóvizénekkezelése létesített vizes élőhelyen

kölcsönösen előnyös szimbiózisa Metabolits (CO 2, N and P- compounds,

21 Belvíz-veszélyeztetettségi térképezés

22 A belvíz- veszélyeztetettségi vizsgálatához felhasznált tényezőkhöz olyan számszerűsíthető paramétereket rendeltünk, amelyekkel értékelni tudtuk a hasonló adottságokkal rendelkező területeket, és meg tudjuk határozni a szélsőséges vízgazdálkodásra való hajlamot. A veszélyeztetett területek morfológiai adottságai és az elöntések előfordulási gyakorisága alapján elkülöníthetők a vízvisszatartás lehetséges színhelyei. További szűkítések tehetők a területhasználat figyelembe vételével. A vizsgálatok alkalmasak alternatív területhasználati módok meghatározására is.

25 Mezőgazdasági Vízhasználati Adattár (MVA) Az MVA a vízszolgáltatók és a vízfelhasználók kommunikációját szolgálja, a víz pontos útjának követése érdekében. Pontos adatokat szolgátat a vízigényről és a tényleges vízfelhasználásról. GIS alapú adatgyűjtés

26 Rizstermesztés

27 Pentádonkénti effektív hőmérsékleti értékek a rizs tenyészidejében, Szarvas (Met. adatok: részben SZIE VKK)

28 Sandora Marilla A tenyészidőszak alatt hullott csapadék és a kijuttatott öntözővíz eloszlása aerob rizstermesztésben pentádonként 2010-ben (Met. adatok: SZIE VKK) 60 Csapadék Öntözés mm Április Május Június Július Augusztus Szeptember Vízforrások: 220 mm öntözés + 513,7 mm csapadék

29 Vízforrások: 238 mm öntözés + 248,9 mm csapadék Sandora Marilla A tenyészidőszak alatt hullott csapadék és a kijuttatott öntözővíz eloszlása aerob rizstermesztésben pentádonként 2011-ben (Met. adatok: SZIE VKK) 60 Csapadék Öntözés mm Április Május Június Július Augusztus Szeptember

30 Víztakarékos kos rizstermesztési si rendszerek Világszinten az öntözővíz z 34-43% 43%- át t a rizstermesztés s használja fel 1 kg csiszolt rizs termeléséhez kb liter víz v z szüks kséges Víztakarékos kos technológi giával és szárazs razságtűrő fajtákkal az öntözővíz-igény 50-60% 60%-kal csökkenthet kkenthető

31 Köszönöm m a figyelmet!

Hasonló dokumentumok

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai

Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos háttere, gyakorlati tapasztalatai