A magyar szőlő- és borágazati kutatásfejlesztési tevékenység megújítása - feladatok és lehetőségek

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A magyar szőlő- és borágazati kutatásfejlesztési tevékenység megújítása - feladatok és lehetőségek"

Flóra Lukács
8 évvel ezelőtt
Látták:

2 A magyar szőlő- és borágazati kutatásfejlesztési tevékenység megújítása - feladatok és lehetőségek Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Eger, január 21.

Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes

Alapvetések Fejlett agráriummal rendelkező ország számára a genetikai erőforrásai kiemelt értékek, azok megőrzése és fejlesztése egyaránt alapfeladat.

3 Alapvetések Fejlett agráriummal rendelkező ország számára a genetikai erőforrásai kiemelt értékek, azok megőrzése és fejlesztése egyaránt alapfeladat. Fejlett agráriummal rendelkező országokban az agrár kutatás-fejlesztés és innováció központi kérdés. Magyarország komoly termelési kultúrával, komoly genetikai erőforrásokkal és komoly kutatás-fejlesztési múlttal rendelkezik és fejlett agráriummal rendelkező országként képzeli el magát.

Fejlett agráriummal rendelkező országokban az agrár kutatás-fejlesztés és innováció központi kérdés.

4 Ágazatpolitikai célok A hazai kutatásban hozzáférhető, jól hasznosítható eredmények szülessenek; a kutatás-fejlesztés és innováció megfelelő használata adjon lendületet az élelmiszergazdaság továbbfejlődésének; A hazai élelmiszergazdaság szereplői legyenek tisztában a kutatásfejlesztés és innováció jelentőségével, az állami intézmények munkájával és az általuk nyújtott lehetőségekkel. E célok elérése érdekében a hazai kormányzati hátterű agrárkutatás szervezeti átalakítása és stabilizálása vált szükségessé. 4

legyenek tisztában a kutatásfejlesztés és innováció jelentőségével, az állami intézmények munkájával és az általuk nyújtott

5 Kutatóintézeti integráció Az átalakítási koncepció lényege: - az agrárkutatás szervezeti struktúrájának egyszerűsítése és koncentrálása; - a szakmai igényekre dinamikusan reagálni képes intézeti hálózat kialakítása; - a KFI tevékenység eredményességének a növelése/a költségvetési támogatás hatékony felhasználása; - külső igények, elvárások rendszer szintű megjelenítése (pl. tudományos tanács, innovációs tanács) - a nemzetközi versenyképesség elérése. 5

a KFI tevékenység eredményességének a növelése/a költségvetési támogatás hatékony felhasználása; - külső igények,

6 Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ A költségvetési formában működő intézmények összevonásával, a badacsonyi és kecskeméti szőlészeti és borászati kutatóintézetek visszavételével, valamint 5 db társasági formában működő agrárkutató intézet beolvasztásával január 1-jével megkezdte működését a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, mely mintegy 300 kutató munkájához biztosít kiszámítható, stabil szervezeti és finanszírozási hátteret, jelenleg 186 kutatás-fejlesztési projekttel. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ keretein belül feladatfinanszírozási rendben kerül sor a pénzügyi források felhasználására, melyekhez folyamatos minősítés és ellenőrzés kapcsolódik. 6

január 1-jével megkezdte működését a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, mely mintegy 300 kutató munkájához biztosít kiszámítható, stabil szervezeti és

7 Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mosonmagyaróvár Újfehértó Fertőd Sárvár Herceghalom Gödöllő Budapest Érd Cegléd Badacsony Kecskemét Szarvas Kalocsa Szeged

8 Integrált szervezet A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ feladatrendszerének működtetése egy integrált költségvetési szerv ernyőjén belül, differenciált belső struktúra mentén történik. A meglévő elkülönült költségvetési szervekből egyetlen önálló jogi személyiséggel rendelkező intézmény jött létre, amelyben a különböző intézetek elkülönült szervezeti egység formájában szakmailag autonómok maradnak és a gazdálkodásuk a számukra megszabott keretek között magas fokú önállósággal került végrehajtásra. Továbbra is társasági formában működnek - Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft., Érd - Gabonakutató Nonprofit Kft. Szeged - Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt. Kecskemét - Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft., Mosonmagyaróvár 8

A meglévő elkülönült költségvetési szervekből egyetlen önálló jogi személyiséggel rendelkező intézmény jött létre, amelyben a különböző intézetek elkülönült szervezeti egység formájában

9 NAIK intézeti struktúra Agrárkörnyezet-tudományi Kutatóintézet Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézet Erdészeti Tudományos Intézet Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet Gyümölcstermesztési Kutatóintézet Halászati Kutatóintézet Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet Mezőgazdasági Gépesítési Intézet Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztály 9

Halászati Kutatóintézet Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet Mezőgazdasági Gépesítési Intézet Szőlészeti

10 NAIK szőlészeti és borászati kutatói struktúra Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Kecskemét, november + Badacsony, január + Pécs, április 10

11 NAIK patogénmentesítési és törzsültetvény-fenntartási tevékenységének megerősítése Célkitűzés: minőségi szaporítóanyag rendelkezésre állásának biztosításával növelni a jövőbeli telepítések hatékonyságát Megvalósulás: Kecskemét-Katonatelepen félévben új laboratórium épült a szőlő mikroszaporítási feladatok ellátására. együttműködés indult el a NAIK-on belül a gyorsabb és hatékonyabb vírusdiagnosztikai és vírusmentesítési eljárások kifejlesztésére, bevezetésére első negyedévben két új üvegház létesül (Badacsony, Cegléd) a patogénmentesítési feladatok támogatására első félév tervei között szerepel a személyi állomány megerősítése. 11

együttműködés indult el a NAIK-on belül a gyorsabb és hatékonyabb vírusdiagnosztikai és vírusmentesítési eljárások kifejlesztésére, bevezetésére. 2015.

12 Egyéb stratégiai jellegű ágazati feladatok Fajtaérték-kutatás: régiós szinten, de intézeti projektként Nemesítés: egységes intézeti projektként összefogva a klónszelekciós nemesítés a termőtájban, a kutatóállomásokon keresztezéses nemesítésnél a meglévő anyagok kiértékelése, a pécsi rezisztencianemesítés folytatása, középtávon új keresztezési program indítása fajtafenntartás (jelenleg a nemzeti fajtajegyzék 50 %-a, a másik két kutatóállomás visszaszervezése után a 75 %-a NAIK fajtafenntartói körben) Eredetvédelem: a termékleírások elemzése, közreműködés azok módosításában Szőlőtermesztés technológiai kutatások: a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait tompító, illetve környezetbarát (integrált és ökológiai) szőlőtermesztési technológiákat megalapozó kutatások, a magas minőségű (magas hozzáadott értékű) és a mindennapok borának (alacsony önköltségű) előállítására. Agrotechnikai és növényvédelmi kutatások Művelésmód, fitotechnika, öntözés (középtávú feladatként) Borászati technológiai kutatások Pályázati tevékenység (a termelő üzemekkel együttműködve) 12

fajtajegyzék 50 %-a, a másik két kutatóállomás visszaszervezése után a 75 %-a NAIK fajtafenntartói körben) Eredetvédelem: a termékleírások elemzése, közreműködés azok módosításában Szőlőtermesztés

13 Együttműködések a többi NAIK intézettel NAIK Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet Termőhely és fajta specifikus élesztő starterkultúrák létrehozása Molekuláris genetikai vizsgálatok (patogénmentesítés, fajták genetikai leírása) NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet Meggybor készítésének lehetőségei, meglévő és új technológiák kipróbálása NAIK Erdészeti Tudományos Intézet Klímaváltozás hatásainak vizsgálata, modellezése (kialakítás alatt) NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet Venyigekezelés, energetikai célú felhasználás (tervezési szinten) 13

Kutatóintézet Meggybor készítésének lehetőségei, meglévő és új technológiák kipróbálása NAIK Erdészeti Tudományos Intézet Klímaváltozás

14 Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. elindításának célja Célkitűzés: a szaporítóanyag-előállítás és forgalmazás területén egy országos lefedettséget biztosító erős állami társaság működtetése, mely képes nagy volumenben és magas minőségben a hazai nemesítési anyagok piacra juttatásában jelentős szerepet betölteni (gyümölcs, szőlő, erdészeti fafajok) élen jár az új módszerek faiskola termelésbe történő bevezetésében és továbbfejlesztésében a piaci visszajelzésekre épülően a kutatás és nemesítés felé folyamatosan visszacsatolja a gyakorlat felől felmerülő igényeket, lehetőségeket a NAIK kutatási hátterére támaszkodó magas szintű szaktanácsadási tevékenységgel képes segíteni a felmerülő technológiai problémák és kihívások megválaszolását 14

magas minőségben a hazai nemesítési anyagok piacra juttatásában jelentős szerepet betölteni (gyümölcs, szőlő, erdészeti fafajok) élen jár az új módszerek faiskola termelésbe történő

15 Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. elindulásának megvalósulása Megvalósulás: a telephelyhálózat országos szintű kiterjesztése 2014-ben megtörtént (Fertőd, Érd, Budapest, Cegléd, Kecskemét, Újfehértó) és 2015-ben tervezzük kiterjeszteni a többi szőlészeti-borászati kutatóintézeti telephelyre is; februárban mintegy 60 fő faiskolai munkát végző munkatársat vesz át az új társaság a NAIK-tól; megkezdődött az új üzleti és szakmai terv összeállítása, illetve az ennek végrehajtásához szükséges pénzeszközök biztosítása. 15

Cegléd, Kecskemét, Újfehértó) és 2015-ben tervezzük kiterjeszteni a többi szőlészeti-borászati kutatóintézeti telephelyre is; 2015.

16 A Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet NAIK-ba történő integrálása Célkitűzés: a szőlészeti és borászati kutatási kapacitások egységes irányítás alá helyezésével és a NAIK szellemi és infrastrukturális hátterének bevonásával tovább erősíteni a kutatás-fejlesztés ágazati jelenlétét Megvalósulás: a Pécsi Tudományegyetem Szenátusa decemberben meghozta a kutatóintézet visszaadására vonatkozó határozatot (céldátum: április 1.) folyamatban van a kutatóintézet átadására-átvételére vonatkozó megállapodás aláírása márciusban a NAIK SZBKI meglévő projektállományának kibővítésével meghatározásra kerülnek az új helyi és országos feladatok és az azokhoz kapcsolódó pénzügyi források 16

decemberben meghozta a kutatóintézet visszaadására vonatkozó határozatot (céldátum: 2015. április 1.

17 Innováció az Európai Unióban Horizon Innovációs Unió, melynek az agrárgazdaságot érintő kiemelt témái: Biztonságos élelmiszertermelés a növekvő élelmiszerkereslet biztosítása érdekében; A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás; Élő szervezeteken alapuló termelés; Új elem az EMVA-ból az Európai Innovációs Partnerség (EIP) célja: Az agrárgazdaság szereplői és a kutatói szektor közötti kapcsolat megteremtése; 17

erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás; Élő szervezeteken alapuló termelés; Új elem az EMVA-ból az

18 Hogyan tovább? I. - Kutatói kapacitás növelése (pld. fiatal kutatói programok működtetése). - A hazai kutatás és innovációs versenyelőnyök feltérképezése; - Az élvonalbeli hazai kutatás és a gyakorlati termelés kapcsolatának erősítése. - Gyakorlati együttműködés a felsőoktatással: a kutatásfejlesztési tevékenységek (projektek) összehangolása, párhuzamosságok felszámolása, meg kell határozni az agrárium számára szakmailag értékes tevékenységeket és a szakmailag hiányzó tevékenységeket is. 18

19 Hogyan tovább? II. Európai tudástérbe való bekapcsolódás; Határon átnyúló kutatási tevékenységek erősítése; Horizon2020 projektekben a hazai szerepvállalás erősödése; Gyakorlati együttműködés az MTA-val és az MTA Agrártudományi Kutatóközponttal. A közötti EU-források esetében a kutatásfejlesztés és innováció, a génmegőrzés és biológiai alapok megújítása területén rendelkezésre álló források kihasználása;

projektekben a hazai szerepvállalás erősödése; Gyakorlati együttműködés az MTA-val és az MTA

20 Köszönöm a megtisztelő figyelmet! 20

Hasonló dokumentumok

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember