mezőgazdas gazdasági gi álláspontja Gráf József miniszter

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "mezőgazdas gazdasági gi álláspontja Gráf József miniszter"

Zsanett Papné
5 évvel ezelőtt
Látták:

Mezőgazdasági vízhasznosítás aktuális kérdései Konferencia a mezőgazdasági célú vízhasználat minőségi megújulásáért A vízgazdv zgazdálkodás s integrálása a mezőgazdas

1 Mezőgazdasági vízhasznosítás aktuális kérdései Konferencia a mezőgazdasági célú vízhasználat minőségi megújulásáért A vízgazdv zgazdálkodás s integrálása a mezőgazdas gazdaságba, gba, az FVM mezőgazdas gazdasági gi vízhasználat fejlesztésével kapcsolatos álláspontja Gráf József miniszter FARMER-EXPO: Debrecen, DE AMTC, augusztus 26.

2 Minden társadalmi és természeti válság közül, ami az emberiségre vár, a vízhiány a legfontosabb, melynek megoldása túlélésünk és Földünk túlélésének kulcsa." Koichiro Matsuura, UNESCO

átnyúló, amely konfliktus forrása lehet.

3 Világtérkép a Föld édesvízkészletéről édesvízkészlet 96 %-a felszín alatt, Kelet-Európában 65 határon átnyúló, amely konfliktus forrása lehet. A 4 % felszíni édesvíz csak 0,6 %-át hasznosíthatjuk! (ENSZ jelentés)

4 A víz hozza a következő válságot A víz az éghajlatváltozás által legerősebben befolyásolt erőforrás. A vízzel kapcsolatos gazdasági tevékenység napjainkban az olajénak már mintegy a felét teszi ki. A szélsőséges helyzetekben jókora plusz költségekkel számolhat a társadalom és a gazdaság. A víz sokak szerint egy soron következő nagy világválság elsőszámú kiváltója lehet. A Föld teljes vízkészletének mindössze mintegy 2,5%-a édesvíz, és ennek csak 0,6%-a hasznosítható. A vízigény azonban ennek a készletnek csupán töredéke, a fő gondot az egyenlőtlen eloszlás jelenti.

5 A víz hozza a következő válságot Magyarország klímája mediterrán irányba fog eltolódni, magasabb átlaghőmérséklettel, kevesebb nyári csapadékkal és növekvő szélsőségekkel(árvizekkel, szárazsággal, aszályokkal) - gyakoribb vízkorlátozással. Egyre több vízre lesz tehát szükség és egyre nehezebb lesz hozzájutni. A tavak felülete várhatóan csökken és növekszik a sótartalom, az elsivatagosodás miatt elterjedhetnek a szárazságtűrő fajok. A vízbeszerzési források és vízminőség tekintetében Magyarország ma még kedvezőbb helyzetben, mint más EU országok. Elő kell mozdítani a vizes rendszerek fennmaradását, és a vizes élőhelyek megőrzését, helyreállítását, amelyekben a magántőkére kevésbé lehet számítani.

6 AZ ÖNTÖZÉS ÜGYE A MÚLTBAN Az öntözés ügyével a parlament is foglalkozott, mert a öntözőcsatornák létesítéséről szóló 1900 évi XXX. tc. vitáján Kossuth Ferenc, pl. a következőket mondta: csak az állam lehet képes arra, hogy megfelelő lökést adjon az öntözés ügyének, s nagyon fontos a tervszerűség ebben a munkában. A törvény szerint lehetővé vált, hogy az öntözések miatt az érdekeltek társulatot alapítsanak és ezek a társulatok munkáikra állami kölcsönt is felvehessenek. A korszak egyik legfontosabb eseménye volt évi XX. törvény által létrehozott Országos Öntözésügyi Hivatal, amelynek révén az öntözés fejlesztés ügye központi irányítás alá került. A törvény mintegy 170 ezer ha öntözhető terület létrehozásával számolt a hozzátartozó létesítményekkel együtt. A háborúval járó pénzügyi terhek fokozódása ellenére is adókedvezményt nyújtottak azoknak a gazdaságoknak, ahol öntöző berendezéseket szereltek fel, de ugyanakkor szigorú feltételeket is szabtak. Kiemelt feltételnek tekintették a belvízrendszer kiépítettségét. A Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal kimutatása szerint un. mintagazdaságok létesültek

7 Aszályossági index szerinti zónák területi elhelyezkedése Forrás: PÁLFAI, 2008.

8 Magyarország belvíz-veszélyeztetettsége Forrás: PÁLFAI, 2008.

Öntözött területek 600 000 1947-ben 11 610 ha 1951-ben 50 069 ha 1953-ban 94 093 ha hektár 500 000 400 000 300 000 200 000 100 000 0 1955-ben 91 500

9 Öntözött területek ben ha 1951-ben ha 1953-ban ha hektár ben ha terület [ha] vj. eng. terület [ha] öntözött felh. vízm. [ezer m3] 1957-ben ha 1959-ben ha

10 Probléma / Kezelés 1. Probléma: A vízszolgáltatás esetenként több szolgáltatói láncszemen keresztül jut a felhasználóhoz, ami jelentős ár-érték aránytorzulást okoz. A vízszolgáltatásban a szolgáltatók érdekérvényesítő képessége összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint a gazdálkodóké. Ezt bizonyítják a diktátumszerű vízszolgáltatási szerződések, ahol a szolgáltató tetszőleges árszintet határozhat meg, így akár egyazon vízkivételi helyen piaci szempontból nem magyarázható előfordulhatnak. több mint tízszeres árkülönbségek is A jelenlegi vízszolgáltatók többsége nem érdekelt a költségminimalizálásban, viszont abban igen, hogy a meglévő szervezetet eltartsa/ fenntartassa. Nincs egységes és minden vízszolgáltató által használatos költség-kalkulácós rendszer a vízszolgáltatás költségeinek korrekt meghatározására. Kezelés: A mezőgazdasági vízhasználók által létrehozott és működtetett vízszolgáltató szervezetek (Termelői Vízszolgáltatói Társulások) létrehozása, melyek a költségminimalizálásban érdekeltek. Ezeket társulásokat, melyek speciális termelői csoportoknak minősülnek központilag támogatni szükséges. Az önköltség számítási rendszer egységesítése, a mezőgazdasági vízszolgáltatás költségkalkulációs sémájának a kidolgozása, és bevezetése. Különös tekintettel a költségszintekre, az általános költség tartalomra. A gazdálkodóktól független vízszolgáltatók monopolhelyzetét meg kell szüntetni a lehetőségek adta keretek között

11 Probléma / Kezelés 2. Probléma: A mezőgazdasági vízgazdálkodással kapcsolatos statisztikai rendszer nem működik megfelelően, gyakran hiányos és egymásnak ellentmondó adatokat szolgáltat. Nincs térben és időben értelmezett dinamikus, nagyfelbontású, táblaszintű vízháztartási információs rendszer. Nem tisztázott kellően, hogy hosszú mezőgazdasági vízgazdálkodásban. távon melyek állami feladatok a A hazai mezőgazdasági vízszolgáltatással kapcsolatos K+F tevékenység rendkívül visszafejlődött Az EMVA támogatási rendelet felülvizsgálata közeleg Kezelés: Egységes adatforgalmi és információs rendszer Vízszolgáltatási Adattár) létrehozása és működtetése (Mezőgazdasági Az állami szerepvállalás pontos lehatárolása: Felül kell vizsgálni az állami feladatok szükséges mértékét és kiterjedését a mezőgazdasági vízgazdálkodási közfeladatok terén Közfeladatok meghatározása, és az ehhez kapcsolódó finanszírozási normatívák kidolgozása Rendezni kell a vízközművek, csatornák tulajdonviszonyait A hazai mezőgazdasági vízgazdálkodással összefüggő kutatási és innovációs tevékenységek középtávú stratégiájának kidolgozása. A kapcsolódó K+F tevékenység központi kiemelt támogatása. Minden a mezőgazdasági vízgazdálkodásban érintett gazdasági szereplő véleményét is figyelembe vevő EMVA felülvizsgálat a jogszabályok adta keretek között.

12 Probléma / Kezelés 3. Probléma: A mezőgazdasági vízgazdálkodás (víznyerő helyekről a vizek kiemelése, szállítása és energiatakarékos szétosztása, a lehullott csapadék hatékony megtartása és felhasználása, a vízkárok, kiemelten az erózió csökkentése, az öntözött területek berendezése, a káros víztöbbletek eltávolítása, a talajok és vizek minőségének védelme, stb.) a környezetállapottal kapcsolatos állami közfeladat és vidékfejlesztési kérdés is egyben. Különösen fontos a vízbiztonságot szolgáló létesítmények és berendezések (földmedrű csatornák, vízkormányzó műtárgyak, szivattyútelepek, öntözőberendezések, drénhálózatok, stb.) rendszeres fenntartása és karbantartása, mely kb. 20 éve meglehetősen elhanyagolt, a tényleges teljesítőképességük sok esetben csak töredéke a névleges értéknek. Kezelés: A vízbiztonság komoly veszélyben van, ezért meg lehet és kell akadályozni, hogy az EU-ban lecsökkentsék, megtiltsák a működtetés állami támogatását. Mindehhez közösen kell fellépnünk a hasonló helyzetben lévő tagállamokkal, hogy a vízpolitika jó irányban

13 Összességében Az öntözés állami szerepvállalás nélkül nem kezelhető, hiánya komoly versenyhátrányt jelenthet A kívánt fejlesztések megvalósításához elengedhetetlen egy komplex agrárstratégia és azon belül konkrétan elhelyezett vízgazdálkodási stratégia kidolgozása komplex vízgyűjtőkezelési program öntözésfejlesztési program belvízrendezési program talajvédelmi és talajjavítási program vizesélőhely-fejlesztési program kapcsolódó kutatás-fejlesztési program

14 Seneca nem jó annak semmiféle szél, aki nem tudja melyik kikötőbe tart. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Hasonló dokumentumok

Öntözésfejlesztés lehetőségei kormányzati szemmel

Öntözésfejlesztés lehetőségei kormányzati szemmel Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Szarvas, 2015. július 09. A mezőgazdasági célú vízhasználat