4. Területhasználati alkalmasság a Kisteleki kistérségben 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "4. Területhasználati alkalmasság a Kisteleki kistérségben 1"

Átírás

1 4. Területhasználati alkalmasság a Kisteleki kistérségben Termohelyi adottságok A kisteleki kistérség a Duna-Tisza közi síkvidék és az Alsó-Tisza vidék középtájakhoz tartozik. Jellegzetes síkság, száraz, vízhiányos terület. Tengerszint feletti magassága m, a Tisza felé lejt. Az uralkodó ÉNy-DK-i szelek laza szerkezetu futóhomokból néhol buckás homokhátakat képeztek. A jelenkori felszín legnagyobb részét futóhomok fedi, míg a vízfolyások menti laposok rossz lefolyásúak, idoszakosan vízzel borítottak. A kistérség éghajlatát a határozott szárazföldi éghajlat jellemzi. A napfényes órák száma A homérséklet évi középértéke 11 C. A homérsékleti értékek és a csapadékeloszlás nagy kilengést mutat. Az évi kilengés 22,5-23 C között van. Az éghajlat sajátossága a korai tavasz, a meleg nyár, a hosszantartó osz és az enyhe tél. Az évi csapadékösszeg 569 mm, tehát az éves csapadék kevés. Ennek 60%-a nyáron, 40%-a a téli hónapokban hullik le, tartós és jelentos vastagságú hóréteg csak ritkán alakul ki. A vízrajzot a Tisza határozza meg: a kistérség a Tisza vízgyujtomedencéjéhez tartozik. Bár a térség alapvetoen száraz, vízhiányos, a mély fekvésu területeken a csapadékos idoszakokban a belvíz problémát jelent. A belvizet a kistérségbol a Dong-ér focsatorna, a Kisteleki focsatorna, a Balástya-Csengelei focsatorna és a Dorozsma-Majsai focsatorna vezeti le a Fehér tóba, mint átmeneti tározóba, valamint a Tiszába. A kistérséget árvíz csak a keleti felén, Baksnál fenyegeti a Tisza által. Állandó vizu tavak a Bíbic-tó, a Müllerszék-tó, a Dong-ér tó, a Büdösszék-tó, az Oszeszék-tó. Mellettük idoszakos vízborítású tavak, nádasok, zsombékos területek is kialakulnak. A talajvíz magas, általában cm között váltakozik, de süllyedése megfigyelheto. Erosen csapadékos idoben akár a felszínt is elérheti. A kistérség jellemzo talajféleségei a futóhomok, a mezoségi homoktalaj, a barna és szürkésbarna homok, a mésziszap és a szikes talaj. Kisebb foltokban öntéstalaj és réti talaj is található. Jellegzetes talajváltozat a karbonátos, több rétegu humuszos homoktalaj. Kistelek és Ópusztaszer körzetében eros szolonyecesedés van folyamatban. A termotalaj cm között váltakozik. A kistérség nagyobb részére jellemzo, hogy a homoktalajok laza szerkezetuek, míg a több iszapot tartalmazó talajok tömöttebb szerkezetuek, a szél hatásának jobban ellenállnak. Az ilyen homoktalajok lassabban veszik föl a csapadékot, de párolgás és elvezetés útján is csak fokozatosan vesztik el. Több helyen szoloncsák típusú szikesek terülnek el, melyek rossz vízgazdálkodásúak, ezért muvelésre nem, legfeljebb birkalegelonek alkalmasak, vagy parlagterületként szerepelnek. Nyáron gyakori az ilyen helyeken a sókivirágzás. A talajok termoképessége tehát összességében gyenge. A homoktalajon veszélyt jelent a defláció. Ellene erdotelepítéssel, szolo- és gyümölcstelepítésekkel lehet védekezni. A talajok megfelelo állapotban tartása a különféle 1 A Kisteleki kistérség agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programja. Kistelek Környéki Települések Területfejlesztési Társulása, Kistelek, Kistelek Környéki Települések Területfejlesztési Társulása ökológiai szemléletu kistérségi programja Nos Szeged Kft.-Dél-alföldi Média Kft. 107

2 talajtípusokon különféle beavatkozásokat kíván. A szerves trágyázás mellett a rendszeres talajmuvelés és a vetésforgó lehet a megoldás. A talajok muvelhetoségét a tavaszi illetve a nyári idoszakban a belvíz nehezíti. A kistérség országos jelentoségu természeti értéke a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet. A kistérség természetes növényzete a Pannonicum alföldi flóravidékébe tartozik, de az eredeti növénytakaró csak szalagokban, foltokban található meg. A csengelei akácos az elsok között volt az országban, 1805-ben pedig itt kezdodött el a homokpuszták erdosítése. A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet és a Pusztaszeri arborétum a kistérség jelentos részét felöleli. A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet a Tisza hullámterének maradéka, a szikes- és halastavak, idoszakos állóvizek, szikes puszták, erdofoltokkal tarkított kultúrterületek világa. Mivel a mentesített árterek és a löszfelszínek jó talajadottságokkal rendelkeznek, ezért a tájvédelmi körzet csaknem felén gazdálkodás vert gyökeret, és szántóként hasznosított. Kistelektol délre a Büdösszék-tó és a Müllerszék-tó több ritka madár költohelye. Kistelek belterületén áll a Bíbic-tó Jelenlegi területhasználat és agrárstruktúra A kistérség adottságai elsosorban a mezogazdaságnak kedveznek. Hagyományosan a szántóföldi muvelés és a zöldség- gyümölcstermelés dominál, de a településeken a talajadottságok szerint más-más a jellemzo. Balástya, Kistelek, Ópusztaszer homokos és félig kötött talaja kiválóan alkalmas a fóliás zöldség- és virágtermesztésre, ezeken a területeken az öntözés lehetosége is jól megoldott. Csengelén a homokos talaj kedvezotlen viszonyai miatt az aránylag kevés tápanyagot igénylo, de ugyanakkor Nyugat-Európában jól eladható spárga termelési feltételeinek kedvez. Bár a szántóföldi muvelés és fóliás termesztés e településen is magas arányt képvisel, a homok leginkább az erdo telepítésének kedvez. Csengelén az erdo területe az összterületnek jelenleg 13%-a. Csengelén magas a gyep terültetek aránya is, de ez leginkább Pusztaszert jellemzi a térségben, a hol a gyep aránya az összterület 27%-a a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet miatt. Bakson a kötött talaj a szántóföldi muvelés is lehetové teszi. Kistérségi összesítésben a földterület 75%-át hasznosítja a mezogazdaság. A talajadottságok ellenére a mezogazdasági területek dönto része (70%) szántó. Pedig korábban meghatározó volt a szolo- és gyümölcstermesztés a térségben, mára azonban ez a szerep minimálisra csökkent: a szolo területe 2,6%, a gyümölcsösé pedig 1,35%. Mindössze 0,13%-ot képvisel a kertmuvelési ág, viszont a jövedelemtermelés és hatékonyság szempontjából a legfontosabb területnek mutatkozik, kiegészülve a szántóföldi zöldségtermesztéssel. Ennek oka, hogy elterjedt a kis területen megvalósuló belterjes fóliás termelés (zöldséghajtatás). A nem muvelt, felhagyott parlagterületek a mezogazdasági termelés és értékesítés bizonytalanságát, a birtokviszonyok máig ható rendezetlenségét jelzik. A termelést a kisbirtokok túlsúlya jellemzi. Az elaprózottság mellett a jelenlegi birtokszerkezet másik hátránya a térbeli széttagoltság, azaz sok esetben a birtoktestek nem egy tagban, hanem több helyen, gyakran egymástól távoli határrészeken helyezkednek el. A birtokméret azonban csak részben jelent tényleges elaprózottságot, hiszen a kertészeti kultúrák esetében ugyanis a kis területen folytatott intenzív termesztés hozamban és árbevételben megfelel, esetenként felülmúlja az eredményesen valóban csak nagyobb üzemméretben folytatható szántóföldi gazdálkodást. Kevés azonban a jól felszerelt, magas színvonalon és jövedelmezoen termelo gazdaság. 108

3 A belterjes kertészeti kultúrák és fóliás termesztés azonban öntözést kíván, mely megoldott. A gazdaságok jelenleg fúrt kutakkal öntöznek. A szántóföldi termelés esetében azonban a vízellátás nem biztosított. Az ártéri területeken Baks, Ópusztaszer a víz elvezetés kérdése nem megoldott. A kistérség eredeti tájkarakterét a keményfaligetes füves pusztákkal szabdalt, zömében kocsányos tölgy alkotta erdok határozták meg. A terület az erdos sztyepp klímába tartozik. A gazdálkodás legeltetés, szántómuvelés következtében az erdoterület mára jelentosen csökkent. A jó termoképességu erdotalajokon az erdok helyett szántókat alakítottak ki, míg a jelenlegi erdok amelyek mind mesterséges, telepített erdok a sztyepp területek újrahasznosítása során keletkeztek. A kistérség állományalkotó fafajai: Nemes nyár, Hazai nyár, Fekete fenyo, Kocsányos tölgy, Erdei fenyo, egyéb lágy- és keménylombúak. A kistérségben lévo erdok magán, állami és önkormányzati tulajdonosok között oszlanak meg. Közel azonos az állami és az egyéni területek aránya. A kistérség erdei üzemtervezettek, tulajdoni viszonyai a kárpótlás és részarány-tulajdon kimérés folyamán részben rendezettek. A jelenlegi 5000 ha nagyságú erdoterület a kistérségben folyamatosan növekedni fog Az optimális tájhasználat térségi szempontrendszere A tájhasználatban a térség talajadottságaira, domborzati viszonyaira, abból következoen a belvízzel való elöntésre, illetve az árvízveszélyre, az eredeti tájszerkezet sajátosságainak megtartására, valamint a környezeti terhelhetoségre kell figyelemmel lenni. E tekintetben a kisteleki kistérség legfontosabb tájhasználati konfliktusa a homoktalajok hasznosítása, mely jelentos ráfordításokat kíván, emellett alapveto a vízellátás megoldása is ugyanakkor a térség vízhiányos, és ebbol a szempontból a Tisza vize sem hasznosul. Egyszerre fordul elo aszály, belvíz, és öntözött homoki gazdálkodás. Az eredeti mozaikos, sokszínu tájszerkezet ma már nagyrészt visszaszorult, de a talaj- és domborzati adottságok, a belvízi elöntések miatt homogén, monokultúrás agrárgazdaság a térség egészében nem alakulhatott ki. Rendkívül meghatározó a tájhasználatban a tanyavilág, amely a Tisza mentén a kisteleki kistérségben maradt meg leginkább. A tanyák tagolják a tájat, sokszínu, vegyes területhasználatot valósítanak meg. A mozaikos tájszerkezet mikrostruktúráihoz alkalmazkodó gazdálkodás jellemzi a tanyás gazdaságokat. A homoktalajon probléma a laza szerkezet, és az alacsony tápanyagtartalom, ami folyamatos tápanyag-utánpótlást, elsosorban szerves trágyát igényel. A kijuttatott szerves trágya és a talajba bedolgozott szerves növényi maradványok a tápanyagkészlet növelése mellet a homoktalajok szerkezeti jellemzoit is javítják. A homoktalajon ma is probléma a defláció. Az ellene való védekezés erdosávok, fasorok, ültetvények telepítését kívánja meg, a jelenleginél is nagyobb arányban. A rosszabb vízgazdálkodású nehezebben muvelheto réti és szikes talajon többnyire gyepgazdálkodás folyik, amely az adottságaiknak megfelel. A mezogazdasági termelést gazdaságosan kiszolgáló termohelyek hasznosításán túl a nem gazdaságos termohelyeket is muvelésben kell tartani. A rét-legelogazdálkodás mellett az erdotelepítés látszik a megfelelo hasznosításnak. Fontos az erdosítés, mivel az erdei ökoszisztéma sokirányú természeti, környezetvédelmi, szociális és jóléti adottságai, valamint a fa és egyéb anyagi javak útján széles köru hasznot 109

4 nyújt. Ugyanakkor a gazdálkodás-legeltetés, szántómuvelés intenzitása miatt az erdoterületek aránya jelentosen csökkent a kistérségben. A jelenlegi 5000 ha nagyságú erdoterület növelése indokolt. Az erdosítés munkahelyek létrejöttét is segítheti (erdész, favágó, vador, faipar). Tájvédelmi szempontból javítaná a térség környezeti állapotát, kihasználtak lennének a rossz minoségu, vagy használhatatlan földterületek. Erdotelepítéssel csökkenne a párolgás mértéke, a lehulló csapadék pedig kisebb talajeróziót okoz. Ideális helyként funkcionálna a gombászni vágyóknak, nem beszélve az iskolai oktatásban nélkülözhetetlen növény- és állatvilág megismerésére szolgáló gyakorlati órákhoz. A turizmusra lendítoleg hatna. A vadállomány szaporításával idényjellegu vadászat indulhatna. Indokolt a halastó halállományának minoségi és mennyiségi bovítése, mely a sporthorgászat feltételeit teremtené meg, illetve halfeldolgozó üzem létesítését tenné lehetové. A homokterületen célszeru követni a homokhátsági programban javasolt, kipróbált gazdálkodási módszereket, növényeket, technológiákat. Foleg a térség kis- és középgazdaságainak adhat példát olyan növény- és állatfajokra, fajtákra, amelyek illeszkednek a táj agroökológiai adottságaihoz, s a muvelési- gazdálkodási módok megfelelnek a fenntartható gazdálkodásnak. Indokolt az ökológiai gazdálkodás bevezetése, elterjesztése, amely a modern mezogazdaság egyik alternatívája. Az ökogazdálkodás a helyes terület- és fajtaválasztáson, a vetésforgó használatán, szerves anyagokon alapuló tápanyagpótláson alapul. Elsosorban nem a növényt, hanem a talajt táplálja, mert mindennek az alapja az egészséges termotalaj. Fontos a környezetkímélo módszerek alkalmazása és elso fázisként az integrált gazdálkodás bevezetése, amely átmenetet képez az öko és az intenzív gazdálkodás között. Fontos az új szemléletu vízkormányzás és erre épülo gazdálkodás. A terület egykori ártéri öblözet, a tiszai árvizek a homokhátig emelkedtek csak, ezért a települések a homokhát szélén (Baks, Sövényháza - ma Ópusztaszer), illetve homok magaslatokon (pl. Dóc, vagy az egykori Ányás) jöttek létre. A területen két állandó tó is volt, a Dóci-tó és a Csaj-tó (Ópusztaszer eloterében), egy kanyargós Tisza mellékág (Kis-Tisza) pedig a terület vizeit, valamint a Dong-éren keresztül a homokhátról érkezo vizeket a Tiszába vezette. Kiterjedt nádas mocsarak, legelok, lefuzodött morotvák jellemezték a területet. Ezek maradványai ma is megtalálhatók. Az itt élo emberek ezeket az adottságokat maximálisan kihasználták, haszonvételeket vettek (fokgazdálkodás). A szabályozás után a térség alkalmassá vált az intenzív szántóföldi muvelésre. Ez azonban a jelenlegi árvíz és belvízviszonyok mellett nemhogy nem gazdaságos, hanem állandóan ráfizetéses. Az öblözet a legmagasabb fokú belvíz-veszélyeztetettségi kategóriába tartozik. Megoldást az ezeknek a viszonyoknak megfeleloen megválasztott gazdálkodási módok bevezetése jelenthet. A belvíz ellen ugyanis jelenleg is intenzíven védekeznek, aminek eredményeképp az aszály is fellép, ugyanis a belvízlevezeto csatornák - a csapadékviszonyoktól függoen - nyár közepére, végére kiszáradnak. Hagyományos, vagy extenzív gazdálkodási módok bevezetése esetén a vízre nagyon is szükség van, ez az a környezeti tényezo, ami meghatározza a gazdálkodás eredményességét. A gazdálkodás a vízviszonyokhoz rugalmasan idomulhat. Szükséges lenne a belvizek visszatartása (a felesleg elvezetése mellett), hiány esetén a tiszai árhullámokból gravitációsan, vagy kisvizeknél szivattyúzással egy állandó vízszint biztosítása a Kis- Tiszában és a mesterséges csatornákban. Ez a talaj vízháztartására, a mikroklímára is kedvezo hatással lehetne, és új gazdálkodási módok, haszonvételek (halászat, nád, gyékény, fuz termesztés és feldolgozás) alapját jelentené. 110

5 Az árvízi biztonság növelésében az öblözet, mint alkalmi vésztározó tölthetne be fontos szerepet, legalább 100 millió m 3 víz befogadására alkalmas. Összességében a rendszermuködést tekintetbe véve arra kell felhívni a figyelmet, hogy a szárazabb idoszakok vízhiánya részben a tavaszi vizek visszatartásával, részben pedig jó vízgazdálkodású természetes rendszerek telepítésével és fenntartásával oldható meg. A térség valójában nem gazdálkodik az ide érkezo vízzel, ami mind az agrárium, mind a biológiai vízszükségletek felol közelítve annyit tesz, hogy a felhasznált vízmennyisége kevesebb a területre ténylegesen jutó víz mennyiségénél. A különbözet kisebb részben természetes folyamatok (párolgás, elfolyás) nagyobb részben emberi beavatkozások (belvízelvezetés) következtében elvész. A hiány - a jelenlegi tájhasználat mellett - vegetációs periódusban ritkán és töredékében pótolható, víz hiányában pedig a vele együtt jó termohelyi adottságú területek sem képesek potenciáljukat adni. Kérdésessé vált az elöntözheto víz mennyisége. A vizsgálatok arra utalnak, hogy a Tisza kisvízi hozama mellett a lehetséges tározókapacitásokra is figyelemmel a rendelkezésre állóvíz mennyisége a potenciális öntözési igények töredékét képes csak kielégíteni. Ez meg is jelenik az öntözovíz árában. A vízgazdálkodás szempontjából azonban a felszínborítottságot tekintve a szántómuvelésu haszonnövények a legrosszabb vízgazdálkodású társulások. Velük közel azonos kategóriájúak a fa és a gyümölcsültetvények. Ezek a kultúrák jellegzetesen vízfelhasználók, mégpedig abban az idoszakban no meg a vízigényük a szántók esetében jellemzoen amikor a társégben amúgy is vízhiány van. A területhasználatnál erre is célszeru figyelemmel lenni Földhasználati javaslatok Javasolt a vízvisszatartó vízgazdálkodás. Ennek keretében a belvízelvezeto kapacitás növelése mellett új létesítmények építésével meg kell oldani, hogy az öblözetben egy közel állandó szinten meg lehessen tartani a felszínen a vizeket. Számításaink szerint ez a 77 mbf földrajzi magasságban nyújtana kedvezo feltételeket egy sokoldalú, fenntartható tájhasználat számára. A belvizek elvezetése csak eddig a szintig történne, a Dong-éren érkezo vizek újra a Baks elotti Muréten ömlenének szét, majd a Kis- Tiszában összeszedodve vennék útjukat az öblözeten át a fomeder felé a Percsorai szivattyútelepnél torkollva a Tiszába. Meg kell oldani a tiszai áradások szabályozott kijuttatását az öblözetbe, valamint aszály esetén a szivattyús vízpótlást a folyóból. Így folytonos és élo kapcsolat alakulna ki a folyó és egykori ártere között. Állandóan víz állna a Kis-Tiszában, a belvízlevezeto csatornákban, egyes mélyfekvésu szántókon, az egykori tavakban, morotvákban. Ezáltal bizonyos jelenleg is belvíz sújtotta területek végleg kikerülnének a szántóföldi muvelésbol, de a többi terület vízháztartása, mikroklímája jelentosen javulna. Egyidejuleg kielégülne a vizes élohely rehabilitáció igénye, megvalósulna ritka és veszélyeztetett növény és állatfajok élohely szintu (legmagasabb fokú!) védelme. A terület alkalmas egy több mint 100 millió köbméter kapacitású árvízi vésztározó kialakítására is, mely egy országos tiszai vésztározó hálózat tagja lenne. Ehhez igazodva környezetkímélo tájhasználat, alternatív gazdálkodási módok bevezetése javasolt, természetesen tekintettel a megélhetési lehetoségekre. Elsosorban nem intenzív (alternatív) mezogazdasági muvelési módok jöhetnek szóba, az alábbiak szerint: 111

6 Földmuvelés: kisparcellás szántóföldön bio-minosítésu termények eloállítása (vegyszermentesen), magasabb térszíneken esetleg gabona és kukorica, de elsosorban a térszintnek megfeleloen megválasztott növények, olajnövények, gyógynövények, fuszernövények, rostnövények, hungaricum fajták, régi magyar gazdasági növények (csicsóka, köles, hajdina, csicseriborsó, stb.), kertészetben zöldség, gyümölcstermesztés, osi magyar gyümölcsfajták génbankjainak orzése, szolomuvelés, borászat, pálinkafozés. Állattenyésztés: legelteto, külterjes állattartás osi magyar fajtákkal (szürke marha, racka, mangalica, kopasznyakú tyúk, stb.), természetvédelmi céllal is, lótenyésztés, magyar kutyafajták, bio-minosítésu termékek eloállítása feldolgozatlanul is (hús, gyapjú, tojás), és feldolgozva a falvakban (tejtermék, disznótoros, ködmön, cipo, suba, stb.), méhészet, az állandó vizekben halászat. Erdogazdálkodás: erdosávok, szálaló erdogazdálkodás, botoló füzesek, természetvédelmi céllal is, vesszofonás, kosárfonás, fás legelok (delelo), természetvédelmi céllal is. Nádgazdálkodás: felhasználás a falvakban az építkezésben (hagyományos nád zsúp, vagy szalma zsúp tetok is), természetvédelmi céllal is. Egyéb gazdálkodási módok: vályogvetés, népi építkezés a falvakban (nem belvizes területen), kemence, régi sütoipar muvelése, szélmalom: biotermék bio módon (kövek között) orlése, dara, derce, liszt, de: olajütés, kártolás (rostnövények), hántolás (pl. köles), kovácsolás (hámor) is lehetséges, régi mesterségek orzése, muvelése látványcélra és haszonnal is (halászat, pákászat, csíkászat, pásztorkodás a maga népmuvészeti hagyományaival, csónaképítés, kádár, szucs, pintér, bognár, cipész, fazekas, kosárfonó, takács, molnár, stb.), gyógytermék és biokozmetikum eloállítás. A fentiek szerint egyes területek (jelenleg szántók) kiesnek az intenzív mezogazdasági muvelésbol, mások vízháztartása viszont jelentosen javul, új gazdálkodási lehetoségek nyílnak. Az elárasztott területeken más jellegu, a jelenleginél sokoldalúbb gazdálkodást kellene és lehetne megvalósítani, a vízmentes területeken az extenzív gazdálkodási módokat alkalmazni, a településeken a kézmuvesipar, az idegenforgalom számára teret engedni. Javasolt az ökológiai gazdálkodás elterjesztése a mezogazdaság környezettel való összhangjának megteremtése érdekében. Érdemes a környezetileg érzékeny területeket felmérni, biológiai gazdálkodású mintaterületet kialakítani. Megorzendo a tanyás gazdálkodás a kistáblás szántóföldi területfelhasználással, mezovédo erdosávok, fasorok megtartásával, továbbiak telepítésével, valamint a természetes gyep, fás legelovel. A Tisza mentén ez a tájszerkezet leginkább a kisteleki kistérségben jellemzo. 112

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül.

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

4. Területhasználati alkalmasság a Hevesi kistérségben 1

4. Területhasználati alkalmasság a Hevesi kistérségben 1 4. Területhasználati alkalmasság a Hevesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A kistérség éghajlati viszonyai, környezeti feltételei a szántóföldi növények és zöldségfélék, valamint gyümölcsfajok

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

4. Területhasználati alkalmasság a Szolnoki kistérségben 1

4. Területhasználati alkalmasság a Szolnoki kistérségben 1 4. Területhasználati alkalmasság a Szolnoki kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A talajadottságok a térség vízellátottságához igazodnak. A belvízveszélyes területek általában nem, vagy csak korlátozottan

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

4. Területhasználati alkalmasság a Törökszentmiklósi kistérségben 1

4. Területhasználati alkalmasság a Törökszentmiklósi kistérségben 1 4. Területhasználati alkalmasság a Törökszentmiklósi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok Míg a kistérség Szolnoki-ártéren fekvo része alacsony fekvésu tökéletes síkság, addig a Szolnok-Túri-sík lösszeru

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment November

Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment November Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment 13-15 November 2014, Debrecen, Hungary Az agroerdészet (agroforestry)

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN AZ ÖNTÖZÉS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI DR PÁLFAI IMRE FIALA KÁROLY BENHYE BALÁZS WAHASTART - WORKSHOP 2014. május

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

Az öntözés tízparancsolata

Az öntözés tízparancsolata 1. Az öntözés - mint vízgazdálkodási kategória - a víz hasznosításának egyik módja, egyben az adott helyen rendelkezésünkre álló víz felhasználásának egyik eszköze és az adott (vízgyűjtő)terület vízháztartásának

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.

Részletesebben

Hogyan lettek a VTT tározókból lefolyók?

Hogyan lettek a VTT tározókból lefolyók? Flachner Zsuzsanna MTA TAKI/RISSAC Hogyan lettek a VTT tározókból lefolyók? A leendő beregi tározó kialakítására és üzemeltetésére vonatkozó javaslatok VTT folyamata Főbb tudományos érvek a komplex program

Részletesebben

ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben

ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben A könyv összefoglalja a gyümölcstermő növények környezeti igényeire vonatkozó ismereteket, segítséget nyújtva evvel az adott gyümölcsfaj számára alkalmas terület kiválasztásához,

Részletesebben

Borászati technológia I.

Borászati technológia I. Borászati technológia I. A borszőlő minőségét befolyásoló tényezők Az alapanyag minősége alapvetően meghatározza a termék minőségét! A szőlész és a borász együttműködése nélkülözhetetlen. A minőségi alapanyag

Részletesebben

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület

Részletesebben

4. Területhasználati alkalmasság a Tiszafüredi kistérségben 1

4. Területhasználati alkalmasság a Tiszafüredi kistérségben 1 4. Területhasználati alkalmasság a Tiszafüredi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A kistérség a Tisza bal partján fekszik, Tiszafüred és Tiszagyenda között. Északnyugatról a mesterségesen létrehozott

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A természet és a társadalom jövője a Kiskunsági Homokhátságon: egy nemzetközi kutatás tanulságai

A természet és a társadalom jövője a Kiskunsági Homokhátságon: egy nemzetközi kutatás tanulságai A természet és a társadalom jövője a Kiskunsági Homokhátságon: egy nemzetközi kutatás tanulságai Kelemen Eszter 4.5.2016 1 ESSRG Kft. Miért van szükség egy újabb kutatásra a Kiskunságon? A szárazodás és

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 1521 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

a postát. Gesztelyi Nagy László: 1927 Dánia Tanyavilága

a postát. Gesztelyi Nagy László: 1927 Dánia Tanyavilága A tanyás s térst rségek környezetk rnyezetéről (különös s tekintettel a Homok Hátságra) Dr. Váradi József Mi a tanya? Klasszikus tanya:bibó István: (Eredi Ferenc, Győrffy István után) a városban házzal,

Részletesebben

4. Területhasználati alkalmasság a Hódmezovásárhelyi kistérségben 1

4. Területhasználati alkalmasság a Hódmezovásárhelyi kistérségben 1 4. Területhasználati alkalmasság a Hódmezovásárhelyi kistérségben 1 4.1.Termohelyi adottságok A Hódmezovásárhelyi kistérség a Körösök és a Maros folyó által lehatárolt, Körös-Maros közi síkság területén

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV Újhartyán Község Önkormányzata 2367 Újhartyán, Fő utca 21.sz. Telefon:29/372-133.Fax:372-025 E-mail cím: Nyilvántartási szám: Jóváhagyom Újhartyán, 2008.szeptember 20. Egyetértek: Budapest, 2008 Schulcz

Részletesebben

4. Területhasználati alkalmasság a Mátészalkai kistérségben 1

4. Területhasználati alkalmasság a Mátészalkai kistérségben 1 4. Területhasználati alkalmasság a Mátészalkai kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A Mátészalkai kistérséget észak-déli irányban keresztülszelo Kraszna folyó domborzati választóvonalának baloldalán

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. május - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály

A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén Győr, 2015. február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A nagyvízi meder kezelésének céljai Elkészülése, kihirdetése

Részletesebben

150/2004. (X. 12.) FVM rendelet.

150/2004. (X. 12.) FVM rendelet. 150/2004. (X. 12.) FVM rendelet. a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Készítette: Kovács I ldikó II. évf. PhD hallgató Szent I stván Egyetem Környezettudományi

Részletesebben

Területi vízvisszatartás és az agrártámogatási rendszer kapcsolata a természetvédelem szemszögéből

Területi vízvisszatartás és az agrártámogatási rendszer kapcsolata a természetvédelem szemszögéből Területi vízvisszatartás és az agrártámogatási rendszer kapcsolata a természetvédelem szemszögéből Duna Részvízgyűjtő Vizgazdálkodási Tanács, 2016.05.17. Dr. Ambrus András, Burda Brigitta (FHNPI), Dr.

Részletesebben

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

Tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése

Tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése Tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése a Beregben és benne a Beregi árvízszint csökkentő tározó területén KEOP 7.2.1.3./10 11 2011 0003 azonosítójú projekt Podmaniczky László (Szent István Egyetem)

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

Tájvédelem. A táj fogalma

Tájvédelem. A táj fogalma Tájvédelem A táj fogalma A földfelszínnek több szempontból egységes, a környező területektől különböző része. A kialakításában részes tájalkotó tényezők részben természetiek: domborzat, éghajlat, növényzet

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. február - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

TDK / DIPLOMADOLGOZAT TÉMÁK MKK hallgatóknak (BSc, MSc)

TDK / DIPLOMADOLGOZAT TÉMÁK MKK hallgatóknak (BSc, MSc) MKK NTTI Földműveléstani Tanszék TDK / DIPLOMADOLGOZAT TÉMÁK MKK hallgatóknak (BSc, MSc) I. Témavezetők: Dr. Birkás Márta, Dr. Percze Attila 1. Művelési rendszerek hatása a talaj állapotára, védelmére,

Részletesebben

A tájgazdálkodást megalapozó vízi infrastruktúra fejlesztése a Beregben és benne a Beregi árvízszint csökkentő tározó területén

A tájgazdálkodást megalapozó vízi infrastruktúra fejlesztése a Beregben és benne a Beregi árvízszint csökkentő tározó területén A tájgazdálkodást megalapozó vízi infrastruktúra fejlesztése a Beregben és benne a Beregi árvízszint csökkentő tározó területén KEOP 7.2.1.3.//10 11 2011 0003 Dr. Podmaniczky László (Szent István Egyetem)

Részletesebben

Tájékoztató. Ezen időszak alatt az alábbi értékelési határnapokig benyújtásra került projektek kerülnek együttesen elbírálásra:

Tájékoztató. Ezen időszak alatt az alábbi értékelési határnapokig benyújtásra került projektek kerülnek együttesen elbírálásra: Tájékoztató Tájékoztatjuk tisztelt Partnereinket, Ügyfeleinket, hogy megjelent a VP2-4.1.4-16 A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése c. pályázati felhívás A pályázati kiírás elsősorban a mezőgazdasági

Részletesebben

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Debreczeni Béláné 1, Kuti László 2, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Szabóné Kele Gabriella 3, Tóth Gergely 4 és Várallyay György

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. július Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei Clement Adrienne, BME Simonffy Zoltán, BME Deák József, GWIS Kft. Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Podmaniczky

Részletesebben

1107/2003. (XI. 5.) Korm. határozat

1107/2003. (XI. 5.) Korm. határozat 1107/2003. (XI. 5.) Korm. határozat a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló programról (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) A Kormány

Részletesebben

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban OTrT) országos ket, területfelhasználási

Részletesebben

Sárvíz melléki ökológiai program Sáregrestõl Tácig

Sárvíz melléki ökológiai program Sáregrestõl Tácig Sárvíz melléki ökológiai program Sáregrestõl Tácig /összefoglaló vázlat és akcióterv/ A program általános célkitûzései Hipotézis: elsõdleges célkitûzés a fenntartható tájhasználat rendszerének a kialakítása

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,

Részletesebben

A VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN

A VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉS BELVÍZVÉDELMI KONFERENCIA A VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN Szarvas, 2015. április09. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozásában megvalósuló támogatások esetében a kedvezőtlen adottságú

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? Fertőszentmiklós, 2015. 03. 06. Szemerits Attila, Havasréti

Részletesebben

A augusztus havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az augusztusi átlagtól

A augusztus havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az augusztusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 augusztusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 19 mm (Szolnok repülőtér) és 203 mm (Budapest-Pestszentlőrinc) között

Részletesebben

Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai. Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály

Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai. Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Országos jelentőségű védett természeti területek és Natura 2000 területek Magyarországon 2 Természetvédelmi

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK Magyar Madártani Egyesület Fülöp Gyula Kék vércse LIFE - gazdálkodói fórumok - 2007 Natura 2000 területek lehetnek: Farm-alapú támogatás (SPS) területe

Részletesebben

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Részletesebben

TERMÉSZETI POTENCIÁLOK ÁTALAKULÓ BIRTOKVISZONYOK

TERMÉSZETI POTENCIÁLOK ÁTALAKULÓ BIRTOKVISZONYOK TERMÉSZETI POTENCIÁLOK ÁTALAKULÓ BIRTOKVISZONYOK A tájgazdálkodás múltja, jelene és jövője egy hazai borvidék példáján Szerzők: Dr. Nyizsalovszki Rita, MTA-DE Földművelési és Területfejlesztési Kutatócsoport

Részletesebben

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az árvízkockázati térképezés információs eszközei Előadó: Kummer László Célkitűzés az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az

Részletesebben

Vajdasági vízhiány probléma

Vajdasági vízhiány probléma Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az öntözési rend mennyiségi, minőségi és időrendi kérdései. 38.lecke Az öntözés gyakorlati

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Agrár-kutasokat támogató 3D-s talajinformációs rendszer fejlesztése

Agrár-kutasokat támogató 3D-s talajinformációs rendszer fejlesztése Agrár-kutasokat támogató 3D-s talajinformációs rendszer fejlesztése Hervai Anrdrás - PTE Kutatás háttere mezőgazdaság helyzete Magyarországon 8442 gazdasági szervezet 485 ezer egyéni gazdaság 9,3 millió

Részletesebben

Mezőgazdasági munkás moduljai

Mezőgazdasági munkás moduljai Mezőgazdasági munkás moduljai 971. Az Állattartás megnevezésű, 10997-12 azonosító számú szakmai Takarmányt érzékszervvel minősít, mintát vesz Takarmányadagot állít össze Takarmányt kioszt, itat, állatot

Részletesebben

Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék

Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék A tanszék munkatársai Dr. Radics László Tanszékvezető Egyetemi tanár Ökológiai gazdálkodás Agro-ökológiai gyomszabályozás Dr. Szalai Zita Egyetemi

Részletesebben

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. szeptember Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÖNTÖZÉSI ÉS ÖNTÖZÉSFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK MEGYÉNKBEN CIVAQUA PROGRAM 41.lecke ASZÁLY

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (OTrT) évi felülvizsgálatának módosítási javaslatai

Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (OTrT) évi felülvizsgálatának módosítási javaslatai Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (OTrT) 2013. évi felülvizsgálatának módosítási javaslatai 2013. szeptember 18. Az Ország Szerkezeti Terve meghatározza: 1. az1000 ha-nálnagyobb

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség A TÁMOGATÁSOK ÁLTALÁNOS KERETE Figyelembe véve,

Részletesebben

A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve

A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve ÁRVIZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. konferencia 2015. február 3. Csibrán Zoltán osztályvezető Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Célkitűzések

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS 12. előadás

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS 12. előadás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS 12. előadás Agrárkörnyezetgazdálkodási és vidékfejlesztési programok Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Az agrár-környezetgazdálkodás céljai A mezőgazdasági termelésnek,

Részletesebben

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata VAJA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata 1 1.) A Megyei Területrendezési Terv Vaja várost érintő elhatározásai

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

6. A CÉLPROGRAMOK BEMUTATÁSA 6.1. AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI ALAPPROGRAM 6.2. INTEGRÁLT GAZDÁLKODÁSI CÉLPROGRAM (ICM * )

6. A CÉLPROGRAMOK BEMUTATÁSA 6.1. AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI ALAPPROGRAM 6.2. INTEGRÁLT GAZDÁLKODÁSI CÉLPROGRAM (ICM * ) 6. A CÉLPROGRAMOK BEMUTATÁSA 6.1. AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI ALAPPROGRAM Az alapprogram intézkedései között a gazdálkodás körülményeit feltáró felmérés végrehajtása, a környezeti szempontokat figyelembe

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben