JELENTÉS. a Budapest Főváros Önkormányzatánál az önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források összhangjának ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS a Budapest Főváros Önkormányzatánál az önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források összhangjának ellenőrzéséről Az önkormányzati gazdálkodás átfogó ellenőrzésének IV. üteme január

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3. Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V /20/23/2006. Témaszám: 803 Vizsgálat-azonosító szám: V0260 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Németh Gábor igazgató-helyettes Az ellenőrzést végezték: Dr. Karáné Kőszegi Zsuzsanna számvevő tanácsos Köllődné Gátai Mária számvevő Endrődy Péterné számvevő tanácsos Kozma Gábor számvevő Dr. Csermák Judit számvevő A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés Budapest Főváros Önkormányzata gazdálkodásának utóvizsgálatáról Jelentés a helyi önkormányzatok egyes pénzügyi befektetésekkel történő gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a helyi önkormányzatoknak bérlakásépítésre és korszerűsítésre juttatott pénzügyi támogatások ellenőrzéséről Jelentés a települési önkormányzatok szennyvízközmű fejlesztési és működtetési feladatai ellátásának vizsgálatáról Jelentés a Budapest Főváros Önkormányzatánál a beruházási rendszer működésének ellenőrzéséről Az önkormányzati gazdálkodás átfogó ellenőrzésének I. üteme Jelentés a helyi önkormányzatok gyermekvédelmi szakellátási tevékenységének ellenőrzéséről Jelentés a Budapest Főváros Önkormányzatánál a működési célú pénzeszközátadás rendszerének ellenőrzéséről Az önkormányzati gazdálkodás átfogó ellenőrzésének II. üteme sorszáma Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.

3 Jelentés a köztemetők fenntartásának ellenőrzéséről 0504 Jelentés a címzett támogatásból finanszírozott egészségügyi beruházások, rekonstrukciók ellenőrzéséről Jelentés a helyi önkormányzati fürdők kiemelten a gyógyfürdők helyzete, fejlesztésének lehetőségei, hatása az idegenforgalomra és turizmusra Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről Függelék: A helyi önkormányzatokat a évben megillető normatív állami hozzájárulás elszámolása Kötött felhasználású támogatások évi felhasználásának ellenőrzése Jelentés a Budapest Főváros Önkormányzatánál a vagyonnal való gazdálkodás szabályszerűségének és tervszerűségének ellenőrzéséről. Az önkormányzati gazdálkodás átfogó ellenőrzésének III. üteme Jelentés a középiskolai kollégiumok fenntartásának és fejlesztésének ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről Függelék: A helyi önkormányzatokat a évben megillető normatív hozzájárulás igénylésének és elszámolásának ellenőrzése A kötött felhasználású támogatások évi felhasználásának ellenőrzése A helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott évi felhalmozási célú támogatások ellenőrzése

4 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 11 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A feladatok meghatározása és szervezeti keretei A kötelező és önként vállalt feladatellátás mértékének és módjának meghatározása Az egészségügyi feladatok A gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok Az információs- és informatikai feladatok A piacokkal, a vásárcsarnokokkal és a turisztikával kapcsolatos feladatok A környezetvédelmi feladatok A közlekedési feladatok A kulturális feladatok A lakásgazdálkodási feladatok Az oktatási- és ifjúsági feladatok A sportfeladatok A szociális feladatok A városrendezési feladatok A városüzemeltetési feladatok A védelmi feladatok A költségvetés egyensúlyának helyzete A költségvetésben tervezett és teljesített működési célú bevételek és a működési célú kiadások egyensúlya A költségvetési források növelése, a kiadások mérséklése érdekében tett intézkedések A pénzügyi egyensúly biztosítása a gazdálkodás során Az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásoknál az önkormányzati törvényben előírt felső határ vizsgálata, betartása a tervezés során, valamint a gazdálkodási döntéseknél A helyi adóbevételek szerepe, arányának változása a költségvetési bevételeken belül a években A felhalmozási, felújítási célkitűzések megvalósítását elősegítő külső források igénybevétele, az erre irányuló döntéseknél a központi és önkormányzati szabályozásban foglalt hatásköri előírások betartása 79 1

5 3. Az egyes naturális mutatókkal mérhető, valamint az önként vállalt feladatok finanszírozása Az egyes, naturális mutatókkal mérhető feladatok mértéke, feltételeinek változása. A jelentős változások okainak, következményeinek elemzése, a megtett intézkedések és ezek hatásának bemutatása Az önként vállalat feladatok ellátása pénzügyi feltételeinek biztosítása, s ezen feladatoknak az Önkormányzat kötelező feladatainak teljesítésére gyakorolt hatása 82 MELLÉKLETEK 1. számú melléklet Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 2. számú melléklet Az Önkormányzat évi bevételeinek és kiadásainak alakulása (1 oldal) 3. számú melléklet Az Önkormányzat által ellátott kötelező és önként vállalt ágazati feladatok bevételeinek és kiadásainak alakulása (1 oldal) 4. számú melléklet Egyes önkormányzati feladatok finanszírozása (1 oldal) 5. számú melléklet Kimutatás az önként vállalt ágazati feladatok költségvetési súlyáról (1 oldal) 6. számú melléklet Dr. Demszky Gábor úr, Budapest Főváros Önkormányzat főpolgármesterének észrevétele (2 oldal) 2

6 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Áht. az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény Cct. a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló évi LXXXIX. törvény Étv. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény Eü. tv. az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény Evt. az erdőről és az erdő védelméről szóló évi LIV. törvény Fgytv. a fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény forrásmegosztásról szóló törvény Gyvt. Hatv. Hgt. Htv. Ket. Kötv. Közokt. tv. közúti közlekedésről szóló törvény Ksztv. Kvt. a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló évi CXIV. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény a helyi adókról szóló évi C. törvény a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény a közúti közlekedésről szóló évi I. törvény a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény Lak. tv. a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény Ltv. a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvény Mnyk. a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény Ötv. a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény Sport tv 1 a évi CXLV. törvény a sportról Sport tv 2 a évi I. törvény a sportról Szoc. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény Tftv. Tszt 1 a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény a távhőszolgáltatásról szóló évi XVIII. tv. 3

7 Tszt 2 Ttv. Tvt. Vátv. vízgazdálkodási tv. a távhőszolgáltatásról szóló évi XVIII. tv. a temetőkről és a temetkezésről szóló évi XLIII. törvény a természet védelméről szóló évi LIII. törvény egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló évi XXXIII. törvény a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. tv. Rendeletek Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Vhr. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet Önkormányzati rendeletek közművelődési rendelet SzMSz évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet évi zárszámadási rendelet évi zárszámadási rendelet évi zárszámadási rendelet Szórövidítések ÁSZ BDK Kft. BKSZ Kht. BKSZ BKV Zrt. BTI Rt. EIB Európai Integrációs és Külügyi Iroda FCSM Rt. a Fővárosi Önkormányzat művelődési feladatairól szóló 43/1998. (IX. 24.) számú önkormányzati rendelet Budapest Főváros Önkormányzata 7/1992. (III. 26.) számú rendelete a Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról Budapest Főváros Önkormányzata 10/2003. (III. 14.) számú rendelete a évi költségvetésről Budapest Főváros Önkormányzata 8/2004. (III. 19.) számú rendelete a évi költségvetésről Budapest Főváros Önkormányzata 12/2005. (III. 11.) számú rendelete a évi költségvetésről Budapest Főváros Önkormányzata 32/2004. (VI. 23.) számú rendelete a évi költségvetésének végrehajtásáról Budapest Főváros Önkormányzata 32/2005. (V. 20.) számú rendelete a évi költségvetésének végrehajtásáról Budapest Főváros Önkormányzata 27/2006. (V. 18.) számú rendelete a évi költségvetésének végrehajtásáról Állami Számvevőszék Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. Budapesti Közlekedési Szervező Kht. Budapesti Közlekedési Szövetség Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság Budapesti Temetkezési Intézet Rt. Európai Beruházási Bank Főpolgármesteri Hivatal Európai Integrációs és Külügyi Irodája Fővárosi Csatornázási Művek Rt. 4

8 FCSM Zrt. FIMÜV Zrt. FKF Zrt. Főgáz Rt. főjegyző FŐKERT Rt. FŐKÉTÜSZ Kft. főpolgármester Főpolgármesteri hivatal FŐTÁV Zrt. FTSZ Kft. GKM GUEST Zrt. Gyermekvédelmi ügyosztály Gyógyfürdő Rt. ILNET Kht. Fővárosi Csatornázási Művek Zártkörűen Működő Részvénytársaság Fővárosi Ingatlankezelő és Műszaki Vállalkozói Zártkörűen Működő Részvénytársaság Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Részvénytársaság Fővárosi Gázművek Rt. Budapest Főváros Önkormányzatának Főjegyzője Fővárosi Kertészeti Részvénytársaság FŐKÉTÜSZ Fővárosi Kéményseprőipari Kft. Budapest Főváros Önkormányzatának Főpolgármestere Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének Főpolgármesteri Hivatala Fővárosi Távhőszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium GUEST Szolgáltató és Idegenforgalmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság Főpolgármesteri Hivatal Gyermek- és ifjúságvédelmi Ügyosztálya Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. ILNET Budapesti Illemhely Üzemeltetési Kht. Informatikai ügyosztály Főpolgármesteri Hivatal Informatikai Ügyosztálya Kereskedelmi és turisztikai bizottság Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének Kereskedelmi és Turisztikai Bizottsága Kommunális ügyosztály Főpolgármesteri Hivatal Kommunális Ügyosztálya Közgyűlés Budapest Főváros Önkormányzatának Közgyűlése KvVM Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Lakás ügyosztály Főpolgármesteri Hivatal Lakás Ügyosztálya NSH Nemzeti Sport Hivatal Oktatási bizottság Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének Oktatási Bizottsága Oktatási ügyosztály Főpolgármesteri Hivatal Oktatási Ügyosztálya Önkormányzat Budapest Főváros Önkormányzata Pénzügyi bizottság Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének Pénzügyi Bizottsága Programvégrehajtó iroda Sport bizottság 1 Sport bizottság 2 Szociális és lakásügyi bizottság Főpolgármesteri Hivatal Főpolgármesteri Iroda Programvégrehajtó Irodája Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének Egészségügyi és Sport Bizottsága Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének Ifjúsági és Sport Bizottsága Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének Szociális és Lakásügyi Bizottsága 5

9 Védelmi ügyosztály évi vagyongazdálkodási irányelvek Főpolgármesteri Hivatal Védelmi és Gazdasági Ügyosztálya a Közgyűlés 770/2005. (III. 31.) számú határozata a vagyongazdálkodás évi irányelveiről 6

10 ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR feladatellátási hely felhalmozás szindikált hitel a Közokt. tv (1) bekezdés 35. és 44. pontjai szerint a közoktatási intézmény székhelye, illetve a székhelyen kívül működő szervezeti egység (tagintézmény, kihelyezett osztály, csoport, műhely, gyakorlóhely, iroda, napközi, tanulószoba, konyha) telephelye fejlesztés, illetve beruházás és felújítás együttesen a szindikált hitel olyan nagy összegű hitel, mely nyújtásának kockázatát egy bank nem tudja, vagy nem akarja felvállalni, ezért a hitel nyújtására egy bankokból álló konzorciumot szindikátust szervez. Egy hitelszerződés jön létre, azonban az adóssal szemben több hitelnyújtó áll, megosztva a terheket és a kockázatot. 7

11

12 JELENTÉS a Budapest Főváros Önkormányzatánál az önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források összhangjának ellenőrzéséről. Az önkormányzati gazdálkodás átfogó ellenőrzésének IV. üteme BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése alapján az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzésre az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott ellenőrzési program alapján került sor. A Budapest Főváros Önkormányzata gazdálkodása több évre ütemezett átfogó ellenőrzésének végrehajtása keretében IV. ütemként, az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatellátásának szervezeti kereteit, megoldásait, azoknak a rendelkezésre álló források változásával összhangban történő módosítását, a költségvetés egyensúlyi helyzetét, a felhalmozási feladatoknál a külső források igénybevételének szabályszerűségét, a fajlagos működési kiadások alakulását, valamint a kialakított rendszer célszerűségét vizsgáltuk az átfogó ellenőrzési programhoz illeszkedően. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: a kötelező és önként vállalt feladatokat milyen szervezeti formában látták el, azok hogyan segítették a feladatellátás szabályszerűségét 1 ; az Önkormányzat által ellátott feladatok és az azokhoz rendelkezésre álló források összhangja biztosított volt-e, különös tekintettel az egyes kiemelt feladatokra; a Közgyűlés értékelte-e a szervezetalakítási intézkedések hatását a szakmai feladatellátásra és a források hatékonyabb felhasználására vonatkozóan. Az ellenőrzött időszak: a 2003-tól a I. félévig terjedő időszak. 1 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor a részletes megállapítások fejezetben egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 9

13 BEVEZETÉS A főváros lakosainak száma január 1-jén fő 2 volt, ami 6306 fővel kevesebb a megelőző év január 1-jei állapotnál. Az Önkormányzat 66 tagú Közgyűlésének munkáját 22 állandó bizottság segítette. Feladatainak végrehajtása érdekében az Önkormányzat a évben 253 költségvetési szervet működtetett, amelyből 25 részben önállóan gazdálkodó volt. A közfeladatok ellátásában gazdasági társaságok és közhasznú társaságok is részt vettek. Az Önkormányzat költségvetési szerveinél foglalkoztatottak száma december 31-én fő volt, ebből 1224 fő köztisztviselő és közalkalmazott. Az Önkormányzat a évi költségvetési gazdálkodása során a Magyar Államkincstár adatai szerint 626,3 milliárd Ft bevételt és 467,1 milliárd Ft kiadást teljesített, amelyet a évi zárszámadásban korrigált. Kiszűrte a költségvetés teljesítési adatokat torzító összegeket, a bevételeket 259,1 milliárd Ft-tal, a kiadásokat 130,7 milliárd Ft-tal csökkentette. A halmozódásoktól mentes teljesített bevételek főösszege 367,2 milliárd Ft, a kiadásoké 336,4 milliárd Ft. A hitelek, értékpapírok bevételeit és kiadásait nem tartalmazó összes költségvetési bevétel 329,6 milliárd Ft, a kiadás 323,5 milliárd Ft. Az ellenőrzés keretében 14 ágazat feladat ellátását tekintettük át, amelyek bevételének összege a években az összes költségvetési bevétel 66,8 67,8 72,8%-át és kiadásainak összege az összes költségvetési kiadás 90,8 91,4 91,2%-át jelentette. A számítások során a zárszámadási rendeletek 3. számú táblázatából az intézmények és a Főpolgármesteri hivatal ellenőrzött ágazatokhoz kapcsolódó adatait vettük figyelembe. Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatokat, mutatószámokat az 1 5. számú mellékletek tartalmazzák. Az Állami Számvevőszék évi ellenőrzési tervének készítésekor figyelembe vettük Atkári János főpolgármester helyettesnek a Fővárosi Önkormányzat évi útfelújítási munkálatai és a kapcsolódó PR-feladatok ellátása ügyével kapcsolatos bejelentésében foglaltakat. A helyszíni vizsgálat előkészítése közben értesültünk arról, hogy a Fővárosi Főügyészség a hozzá intézett azonos tartalmú bejelentés alapján jogszabálysértést nem állapított meg, így az Állami Számvevőszék arra vonatkozó ellenőrzése okafogyottá vált. 2 A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal személyiadat és lakcímnyilvántartása alapján. 10

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat feladat- és hatáskörének, működésének, szervezeti felépítésének alapvető szabályait az Ötv. az önkormányzati feladatok ellátását szabályozó ágazati törvények, valamint az SzMSz határozta meg. Az Önkormányzat az Ötv. előírását figyelmen kívül hagyva nem határozta meg a feladatok ellátásának mértékét és módját. Az egy önként vállalt feladatát az SzMSz melléklete tartalmazta, miszerint a pályaválasztási feladatok elvégzésére önkormányzati intézményt tart fenn. Az SzMSz-ben nem vették figyelembe a szakmai törvények kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatokra vonatkozó előírásait. A Közgyűlés szeptemberben kilenc 3 önként vállalt feladattal kiegészítette az SzMSz mellékletét. Az Önkormányzatnál az egyes feladatok ellátása és annak szervezeti kerete a következők szerint valósult meg. A Közgyűlés rendeletében meghatározta az egészségügyi feladatok ellátásának a főváros és a kerületi önkormányzatok közötti megosztását. Az Önkormányzat kötelező feladatként látta el a fekvőbeteg szakellátást 19 intézményben, valamint a járóbeteg szakellátást hét kerületben teljes egészében, négy kerületben a kerületi önkormányzattal megosztva. A években négy intézmény működését átalakította, egy intézmény feladatait kerületi önkormányzatnak adta át. Az Eü. tv. előírásának megfelelően biztosította a szúnyogés patkányirtást. A főváros területén lévő gyógyforrásokkal kapcsolatban az Eü. tv. előírása szerint a Közgyűlés dönt a gyógyiszap és gyógyforrástermék kitermeléséről, kezeléséről, az elismert gyógyvíz, a gyógyiszap és a gyógyforrástermék palackozásáról, csomagolásáról, valamint forgalomba hozataláról, illetve engedélyezi e tevékenységeket. A Közgyűlés ezt a hatáskört az SzMSz-ben a főpolgármesterre ruházta át. A Főpolgármester intézkedése alapján a döntés előkészítéséért a Kommunális ügyosztály volt a felelős, amelyet az nem teljesített, ezért az Eü. tv. előírása ellenére a gyógyvizekről döntés nem született. Az Önkormányzat önként vállalt feladatként az egészségügyi bizottsági keretből egészségügyi feladatok ellátását végző civil szervezeteket támogatott, drogbetegek rehabilitációjára és mozgás-egészségügyi rehabilitációra közszolgáltatási szerződést kötött non-profit szervezetekkel. Az egészségmegőrző és beteg- 3 A további önként vállalat feladatok a nappali melegedők fenntartása a szociálisan rászorultak számára, az utcai szociális munkavégzés a hajléktalanok ellátása keretében, az időskorúak gondozóházának fenntartása, a Budapest Start támogatás az újszülöttek részére, a fővárosi romák szociális segítése a Cigányház Romano-Kher fenntartásával, a fogyatékkal élők számítógéppel való ellátása pályázat útján, az információtechnológiai eszközök szélesebb körű lakossági hozzáférésének biztosítása pályázati rendszerben, a nagyobb forgalmú helyeken nyilvános internet-elérési helyek biztosítása, a társasházi és szövetkezeti lakóépületek felújításának támogatása. 11

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ségmegelőző feladatok ellátására a Pest Megyei Önkormányzattal kht-t alapított. A években az Önkormányzat költségvetésének meghatározó része volt az egészségügyi ágazat, a évi bevételei, illetve kiadásai az összes költségvetési bevétel, illetve kiadás 25%-át jelentették. Az Önkormányzat által fenntartott egészségügyi intézmények működését az Országos Egészségügyi Pénztár finanszírozta. Az egészségügyi feladatok ellátásának működési kiadása az összes egészségügyi kiadás 94 95%-a volt. Az Önkormányzat a felhalmozási feladatokhoz a évben cél- és címzett támogatást vett igénybe. Az intézmények fizetőképességének fenntartása érdekében az Önkormányzat intézményi összevonásokat végzett, és a hatékonyabb működtetés érdekében három esetben kht. formájában történő feladatellátásról döntött. Az Önkormányzat a év első félévéig 12 kerületi önkormányzatnak adta át teljes mértékben, négy kerületi önkormányzatnak részlegesen a járóbeteg szakrendelést és gondozóintézeti ellátást. A Közgyűlés nem értékelte a szervezeti változások szakmai és gazdasági előnyeit. Az Önkormányzat gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos kötelező feladatként az otthont nyújtó, különleges, speciális, valamint az utógondozói ellátást, a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást, illetve önként vállalt feladatként a többcélú intézményekben óvodai és általános iskolai nevelést, oktatást, kollégiumi ellátást, gyermekek és családok átmeneti otthonát működtetett. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat az Önkormányzat elsősorban intézményeivel gyermekotthonokban és lakásotthonokban, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat tevékenységével látta el, valamint nevelőszülői hálózatot működtetett. Az Önkormányzat a évtől kezdődően ellátási szerződést kötött speciális gyermekvédelmi szakellátás biztosítására. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok évi bevételei, illetve kiadásai az összes költségvetési bevétel, illetve kiadás 3%-át jelentették. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok szervezeti megoldásának módját a évek közötti időszakban elsősorban a szakmai jogszabályok változásainak követése miatt, valamint az otthont nyújtó ellátások színvonalának emelése, illetve megtartása érdekében, továbbá gazdaságossági szempontok alapján változtatták. A évben jelentős, öszszesen 18 intézményt érintő átszervezést indítottak el, amelynek első lépéseként létrehozták az intézmények gazdálkodási feladatait ellátó gazdasági szervezetet. A végrehajtott szervezeti változások szakmai és gazdasági előnyeit a Közgyűlés rendszeresen értékelte a beszámolók alapján, amelyekben a döntések költségvetésre gyakorolt kiadás csökkentő hatását bemutatták. Az Önkormányzat kötelező feladatként látta el a fővárosi információs rendszer működtetését, illetve a Főpolgármesteri hivatal elektronikus ügyintézési és hatósági szolgáltatási, informatikai feladatait. Önként vállalt feladatként végezte a közterületi információs terminálok üzemeltetését, a közösségi számítógépes központok kialakítását, fogyatékos személyek részére számítástechnikai eszközök beszerzését. Az átfogó jellegű informatikai fejlesztési feladatokat az Informatikai ügyosztály látta el, amely az ágazati informatikai fejlesztési feladatokat az egyes ágazatok szervezeti egységeivel együttműködve végezte. Az informatikai feladatok évi kiadásai nem érték el az összes költségvetési kiadás 1%-át. Az Önkormányzat az átfogó jellegű informatikai fejlesztési 12

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK feladatait a Budapesti Információgazdálkodási Program keretében valósította meg. A Közgyűlés rendeletet alkotott a tulajdonában lévő piacokról és vásárcsarnokokról. Az Ötv. előírását figyelmen kívül hagyva a rendelet nem tartalmazta a piacok és vásárcsarnokok fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. Az Önkormányzat turisztikai feladatokra vonatkozóan, rendelkezett idegenforgalmi koncepcióval és turisztikai szervezettel. Önként vállalt feladatként idegenforgalmi célra támogatást nyújtott. A kereskedelmi, turisztikai feladatok évi bevételei, illetve kiadásai az összes költségvetési bevétel, illetve kiadás közel 1%-át jelentették. A évek között a bevételek 22%-kal, a kiadások 21%-kal csökkentek. Az Önkormányzat a környezetvédelemmel kapcsolatos kötelező feladatok ellátását kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságával és szolgáltatások vásárlásával oldotta meg. A közcélú zöldterületek fenntartására és fejlesztésére kötött közszolgáltatási szerződést indokoltsága ellenére nem aktualizálták. A védetté nyilvánított helyi jelentőségű természeti értékeket meghatározták. A védett természeti terület őrzésére vonatkozó kötelezettségének az Önkormányzat a Tvt-ben foglaltak ellenére nem tett eleget, valamint az Evt-ben előírt erdőgazdálkodási feladatait nem látta el. A környezetvédelmi feladatok évi kiadásai az összes költségvetési kiadás közel 1%-át jelentették. Az Önkormányzat közlekedéssel kapcsolatos kötelező feladatok ellátása keretében a tömegközlekedési feladatok végzésére egyszemélyes részvénytársaságot alapított. A tömegközlekedés fejlesztése céljából a években metró vonal felújítást, villamos járműfejlesztést, forgalomirányítás fejlesztést, zajvédő fal építést, út- és hídjavítást és útépítést végeztek. Az Önkormányzat a tulajdonában lévő utak, országos közutak, közúti hidak, alul- és felüljárók, valamint a kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő, a tömegközlekedés által igénybe vett utak üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére, a forgalomtechnikai feladatok ellátására gazdasági szervezettel kötött szerződést. Rendeletében szabályozta a főváros közigazgatási területén a járművel történő várakozás rendjének egységes kialakítását, a várakozás díját és az üzemképtelen járművek tárolását. A személyszállítás érdekében a fővárosban és környékén egységes közlekedési rendszerek kialakításának feladatát látták el egy kht-vel. A helyi közforgalmú vasút működtetését a BKV Zrt. végezte. A közúti közlekedés hatósági feladatainak ellátására gazdasági társasággal szerződést kötött. A közúti közlekedés hatósági feladatok ellátása keretében rendeletben meghatározta a menetrend szerinti személyszállítás díját, valamint a személy taxi szolgáltatás díjszabásának legmagasabb hatósági árát. Az Önkormányzat önként vállalt feladatként látta el a közúti közlekedés biztonságát elősegítő nevelő feladatot, az egységes bérletek bevezetése érdekében szövetséget hozott létre. A főváros több kerületében a parkolási feladatokat saját intézményével látta el, a fővárosi őrzött P+R parkolók működtetésére és üzemeltetésére megbízási szerződést kötött. A Gyermekvasutakért Alapítvánnyal kötött közszolgáltatási szerződés keretében hozzájárult a gyermekvasút működtetéséhez. Az Önkormányzat a Stratégiai Alap létrehozásával a kerületi önkormányzatokat támogatta a kerületi tulajdonú csatornázott földutak szilárd burkolattal történő ellátása céljából. Az Önkormányzat költségvetésének meghatározó része volt a közlekedési ágazat, 13

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK amelynek évi bevételei 12%-át, kiadásai 21%-át jelentették az összes költségvetési bevételnek és kiadásnak. A kulturális feladatok keretében az Önkormányzat kötelező feladatként az Ltv. alapján levéltárat, az Mnyk. alapján közgyűjteményi múzeumi szervezetet, könyvtárat, valamint közművelődési szakmai tanácsadással foglalkozó intézményt működtetett. Az Mnyk. előírása szerint az Önkormányzat kötelező feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása, ezek törvényben felsorolt formái közül a törvényi előírás ellenére az Önkormányzat rendeletében nem határozta meg, hogy mit, milyen konkrét formában, módon és mértékben lát el kötelező feladatként. A mulasztás miatt önként vállalt feladatnak minősülő, de ellátott közművelődési és művészeti tevékenységet intézményei végezték és ilyen feladatok ellátására támogatást nyújtott. A kulturális feladatok évi bevételei, kiadásai az összes költségvetési bevétel, kiadás 6%-át jelentették. A kulturális feladatok felhalmozási kiadásaihoz a évben minisztériumi támogatásban, a évben kettő címzett támogatásban részesült. A években kettő színházi intézményt kht-vá alakítottak, ennek szakmai és gazdasági hatását a Közgyűlés nem értékelte. Az Önkormányzat a lakásgazdálkodással kapcsolatosan alkotott rendeletei alapján végezte lakásgazdálkodási feladatait. Önként vállalt feladatként a Városrehabilitációs Keretből támogatta társasházi és szövetkezeti lakóépületek felújítását, növelte bérlakás állományát és működtette a nyugdíjasházakban a nővérszolgálati ügyeletet. A lakásgazdálkodási feladatok évi bevételei és kiadásai az összes költségvetési bevétel és kiadás közel 1%-át jelentették. A Lak. tv. alapján elkülönített számlán kezelt forrásokat az előírásnak megfelelően lakások fejlesztéséhez használták fel. Az oktatással kapcsolatos feladatokat az Ötv. és a Közokt. tv. határozta meg, melyek a középiskolai, szakiskolai és kollégiumi feladatok tekintetében ellátási kötelezettséget amennyiben a feladat ellátását a kerületi önkormányzat nem vállalja, továbbá ifjúsági feladatokat, a közoktatási tevékenység fővárosi szintű összehangolását, a nemzeti- és etnikai kisebbségek oktatási, nevelési feladatait, valamint pedagógiai szakmai-szolgáltatási, módszertani feladatokat írtak elő az Önkormányzat számára. Az Önkormányzat az oktatási- és ifjúsági feladatait közoktatási intézményeiben látta el, továbbá a évek közötti időszakban négy közalapítvánnyal, egy alapítvánnyal, a években egy, a évben három kht-val kötött ellátási szerződést. Az oktatási- és ifjúsági feladatok évi bevételei és kiadásai az összes költségvetési bevétel és kiadás 16%-át jelentették. Az oktatási- és ifjúsági feladatok szervezeti megoldásának módját a évek közötti időszakban részben szakmai megfontolásokból, részben gazdaságossági szempontok alapján változtatták. Az Önkormányzat a közoktatási intézmények finanszírozását a ténylegesen ellátott feladatok változásához kötötte. A finanszírozási rendszer következményeként a közoktatási intézményeknél átszervezéseket hajtottak végre. Az Önkormányzat kerületi önkormányzatok fenntartásában lévő középiskolákat vett át a Közokt. tv-ben előírtaknak, illetve az Önkormányzat és a fővárosi kerületek közötti együttműködési megállapodásnak megfelelően. A végrehajtott szervezeti változások szakmai és gazdasági előnyeit a Közgyűlés rendszeresen értékelte, a beszámolókban a döntések költségvetésre gyakorolt kiadáscsökkentő hatását bemutatták. Az alapfeladatokat ellátó intézmények megszüntetése, át- 14

18 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK szervezése előtt, a döntés előkészítése során kikérték az igénybe vevők véleményét. A Közgyűlés rendeletben határozta meg az Önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatait, ezek ellátásában kettő intézménye működött közre. A kötelező testnevelési, ifjúsági és sportszervezési feladatok ellátását sportszervezetek támogatásával biztosította. A évtől az Önkormányzat támogatta a megrendezésre kerülő kiemelkedő jelentőségű nemzetközi sporteseményeket. Az Önkormányzat 15 sportcélú ingatlannal rendelkezett, amelyek közül hatot saját intézményével üzemeltetett, hat ingatlan használati jogát más sportszervezetnek adta át. Három ingatlan állaga sporttevékenység végzésére alkalmatlan. A évben az Önkormányzat egy sportcélú ingatlant értékesített. Az Önkormányzat a évi vagyongazdálkodási irányelvekben értékesítésre kijelölt ingatlan esetében nem jelezte, hogy azt ingyenes vagyonátadással kapta és a Sport tv 2 előírásának megfelelően értékesítés előtt be kell szerezni az NSH elnökének egyetértését. A sporttal kapcsolatos feladatok évi bevételei és kiadásai nem érték el az összes költségvetési bevétel és kiadás 0,5%-át. A szociális feladatok keretében az Önkormányzat kötelező feladatként szakosított szociális ellátást végzett és pénzbeli ellátást nyújtott a hajléktalanoknak. A szakosított szociális ellátási formák közül a Szoc. tv-ben előírt szenvedélybetegek otthonát, fogyatékosok rehabilitációs intézményi ellátását és a speciális intézményi ellátást nem biztosította. A Szoc. tv-ben előírtaknak megfelelően az Önkormányzat rendelkezett szolgáltatástervezési koncepcióval, és ennek keretében ellátta a szociális szolgáltatások területi összehangolását, gondoskodott a módszertani feladatok ellátásáról. A szociális feladatok körében önként vállalt feladatként idősek gondozó házát, családsegítést szolgáló intézményt, utcai szociális munkát, hajléktalanok nappali melegedőjét és krízis fektető-ápolási intézményt működtetett, valamint regionális módszertani feladatokat látott el és támogatást nyújtott a nem kötelező feladatokhoz alapítványoknak, társadalmi szervezeteknek, egyházaknak. A Vhr. előírása ellenére nem megfelelő szakfeladatra számolták el az adott támogatásokat. A szociális feladatok évi bevételei és kiadásai az összes költségvetési bevétel és kiadás 5%-át jelentették. Az Önkormányzat a városrendezés kötelező feladataként meghatározta a főváros városfejlesztési és városrehabilitációs programját, általános rendezési tervét, továbbá az Étv-ben foglaltak alapján a Közgyűlés rendeleteivel és határozataival megalkotta az Önkormányzat településrendezési eszközeit és rendeletet hozott azok összhangjáról. A Tftv-ben és a Kötv-ben előírt területfejlesztési, műemlékvédelmi feladatokat végzett. Az Ötv. alapján a Közgyűlés rendeletet alkotott a helyi építészeti örökség védelméről, és az Étv. alapján támogatást nyújtott a védelem ellátásához. A városrendezés önként vállalt feladatai körében az Önkormányzat gondozta a Budapest modellt, tervtanácsot működtetett, tervpályázatokat írt ki, egyetemeket támogatott, városrehabilitációs céllal kerületeknek támogatást nyújtott. A városrendezéssel kapcsolatos feladatok évi bevételei és kiadásai nem érték el az összes költségvetési bevétel és kiadás 0,5%-át. A városüzemeltetéssel kapcsolatos kötelező feladatként gondoskodott az ivóvízellátásról, a szennyvízelvezetésről és kezelésről, a távhőszolgáltatásról, a 15

19 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK hulladékgazdálkodásról, a közterületek tisztántartásáról, a köztemetők üzemeltetéséről, a közvilágításról, valamint a kéményseprésről. A feladatok ellátásában meghatározó szerepe volt az Önkormányzat kizárólagos, illetve többségi tulajdonában lévő társaságoknak. Az Önkormányzat önként vállalt feladatként látta el a főváros egyes épületeinek és építményeinek díszvilágítását, valamint támogatásban részesítette a nyilvános illemhelyeket üzemeltető kht-t, továbbá működési és felhalmozási célú támogatást nyújtott a gyógy- és strandfürdőket, uszodákat fenntartó, kizárólagos tulajdonában lévő részvénytársaságnak. A közvilágítás ellátására kötött közüzemi szerződés a közvilágítási (kötelező feladat) és a díszvilágítási (önként vállalt feladat) szolgáltatás ellenértékének elkülönítésére vonatkozó előírást nem tartalmazott. Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő víziközművek használatára a Közgyűlés a vízgazdálkodási tv. előírása ellenére nem kötött szerződést. A gázellátásra közszolgáltatási szerződést nem kötöttek. Az illemhelyeket üzemeltető társasággal nem kötöttek megállapodást a pénzeszközátadásról a Ksztv. előírása ellenére. A városüzemeltetéssel kapcsolatos feladatok évi bevételei 0,1%-át, kiadásai 7%-át jelentették az összes költségvetési bevételnek és kiadásnak. Az infrastrukturális fejlesztések forrásainak biztosításához az Önkormányzat hiteleket vett fel. Az Önkormányzat védelmi feladatait (a katasztrófamegelőzés és elhárítás, a hivatásos tűzoltóság fenntartása, a közterületfelügyelet) intézményeivel és a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóságnak nyújtott támogatással látta el. A védelmi feladatok évi bevételei és kiadásai az összes költségvetési bevétel és kiadás 3%-át jelentették. Az Önkormányzat a XIV. kerületi önkormányzattal 2005 novemberében intézményi társulást alapított térfigyelő rendszer létrehozására és működtetésére. Az Önkormányzat a közterület-felügyeleti feladatokat a évben a X. kerületi önkormányzat részére átadta, valamint a korábban átadott feladatot a XIX. kerületi önkormányzattól a évben, a XVIII. kerületi önkormányzattól a évben visszavette. A feladatok átadása-átvétele nem járt vagyonátadással. Az Önkormányzat költségvetésének egyensúlya a években a költségvetési rendeletben nem volt biztosított, mivel a tervezett költségvetési bevételek egyik évben sem nyújtottak fedezetet a tervezett költségvetési kiadásokra. A tervezett költségvetési hiány előirányzott költségvetési kiadáshoz viszonyított aránya a évi 7%-ról a évben 19%-ra emelkedett. A Közgyűlés a felhalmozási célú kiadásokat a forráshiány ellenére évről-évre 14%- kal magasabb összeggel tervezte. A hiány finanszírozása céljából fejlesztési célú hitel felvételéről döntött. A költségvetési hiány alakulását a és évben érdemben nem befolyásolták a korábbi évek adósságszolgálati kötelezettségével kapcsolatos kiadások. A tervezettől eltérően a évi teljesítési adatok szerint az Önkormányzatnak bevételi többlete keletkezett, amely a felhalmozási kiadások hiányát csökkentette. A kiadások teljesítése elmaradt a tervezettől. A pénzügyi egyensúly folyamatosan biztosított volt. A Közgyűlés a években az elért működési forrástöbblet mellett is a működési kiadások tervezésénél takarékossági szempontokat vett figyelembe, döntött az intézmények gazdálkodási rendjének racionalizálásáról (18 gyermekvédelmi intézmény gazdálkodási feladatát ellátó gazdasági szervezet létrehozásáról, kórházak összevonásáról), intézmények átszervezéséről (közok- 16

20 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK tatási intézmények összevonásáról, illetve megszüntetéséről), a foglalkoztatottak létszámának csökkentéséről (a közoktatási intézményeknél 234 álláshely végleges megszüntetéséről), a kht. formában történő működtetéséről (színházak, kórházak), illetve feladat szerződés útján történő ellátásáról, egy lakóépület energiatakarékos felújításáról. A bevételek növelése érdekében tárgyi eszközöket, lakásokat, részesedéseket értékesített. Az értékpapír tranzakciókkal biztosította az infrastrukturális fejlesztések folyamatos finanszírozását, az adósságszolgálati kötelezettség teljesítésének biztonságát. A főjegyző az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyának biztosítása érdekében az Ámr. előírásának megfelelően likviditási tervet készített, amelyet folyamatosan aktualizált. Az Önkormányzat a és a első félévben egy-egy alkalommal vett fel likvid hitelt, az intézmények költségvetési támogatásának, illetve a BKV Zrt. beruházása támogatásának határidőben történő átutalása érdekében. A likvid hiteleket három, illetve tíz napon belül visszafizették. A Közgyűlés az Önkormányzat stabil pénzügyi helyzetét az évenkénti hitelfelvétellel, a pénzügyi tartalékok igénybevételével tartotta fenn. Az infrastrukturális beruházásokhoz külföldi bankoktól vett igénybe hitelt. A Közgyűlés az Ötv. előírásának megfelelően vizsgálta az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás felső határát, amelyet nem haladott meg az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások tárgyévben esedékes együttes összege. A Pénzügyi bizottság eleget tett az Ötv. előírásának, vizsgálta a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, amelyről határozatot hozott. Az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások nem veszélyeztették az Önkormányzat fizetőképességét és működőképességét a kötelezettségvállalás évében és a futamidő további éveiben. Az Önkormányzat a kerületi önkormányzatokkal történt megállapodás értelmében bevezette a helyi iparűzési adót és az idegenforgalmi adót. A helyi adóbevételek a években folyamatosan emelkedtek, az összes költségvetési bevétel 21 22%-át képezték. Az Önkormányzat bevételi forrásainak növeléséhez külső (címzett és céltámogatás) forrás is hozzájárult, mely az öszszes költségvetési bevétel közel 3%-a volt. Az egyes naturális mutatókkal mérhető feladatok mértékének, feltételeinek változása a következők szerint alakult a években. Az óvodában nevelt, általános iskolai oktatásban és nevelésben részesülő, továbbá középfokú oktatásban részesülő tanulók létszáma a évek közötti időszakban összesen 5%-kal növekedett. A növekedést elsődlegesen a kerületi önkormányzatoktól átvett középiskolák tanulólétszáma okozta, a tanulólétszám növekedéséhez az általános iskolai tanulólétszám és az óvodában nevelt gyermekek létszámának folyamatos emelkedése is hozzájárult. Az oktatási feladatokhoz kapcsolódó működési célú kiadások növekedésében az intézmények átvétele mellett meghatározó szerepe volt a közalkalmazotti béremeléseknek. A kiadások növekedését az átfogó bérpolitikai intézkedéseken túlmenően a kötelező előrelépések miatti bérnövekedés és az illetménypótlék változások, a szakképesítés megszerzése miatti bérnövekedés és a minimálbérre történő kiegészítése okozta. Az Önkormányzat az oktatási ágazatban folyamatos intézkedéseket tett a kapacitáskihasználtság javítására a ténylegesen ellátott feladatok finanszírozásához kapcsolódó tervezési rendszer alkalmazásával, illetve elsősorban a középfokú oktatást végző intézmények körében a költségvetési szervek ösz- 17