KÖZTELEK. km- ^MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik minden szerdán és szombaton.

Átírás

1 X Évfolyam. Budapest 1900, február hó 8 11, (869.) szám. KÖZTELEK km- ^MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik minden szerdán és szombaton. Az országos magyar gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési dij: Egész érre 20 korona, félévre 10 korona, negyedévre 5 korona. Az Országos Magry. Gazdasagi Egyesület tulajdona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Az egyesületi tan&os felügyelete alatt: Budapest (Köztelek), Üllői-út 35. szánt. Főszerkesztő és kiadásért felelős: Forster Géza az OMGE. Igazgatója. Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltftll az OMGE. szerkesztő-titkára. Társszerkesztő: Buda? Barna az OMGE. titkára. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza. Lapunk megszerezhető: 1. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesületbe való belépés által, mi a tagsági nyilatkozatnak aláírása és az egyesülethez (Budapest, IX., Üllöi-ut 25., I. em.) való küldése által történik. Egyesületi tagok a lapot évi tagdijuk (20 K.) fejében ingyen kapják. 2. Előfizetés utján előfizetési ár: egész évre 20 korona félévre negyedévre 5 Az előfizetési összegek a Köztelek" kiadóhivatalához (Budapest, IX. ker., Üllői-ut 25. földszint) küldendők. AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. XVII. tenyészállatvásár. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a nagyméltóságú földmivelésügyi miniszter támogatásával a f. évi márczius hó 11. és 12-ik napjain tartja meg díjazással egybekötött XVII. tenyészállatvásárját, a budapesti Tattersall r.--társaság istállóiban (Külsö-Kerepesi-ut), keleti pályaudvarral szemben. A tenyészállatvásárra hozható: szarvasmarha juh és sertés. Különösen ajánlható tenyész juhok felhozatala, amelyek iránt a kereslet rendkívül élénk. Ugyanez mondható az erdélyi jellegű szarvasmarháról is. A vásárral kapcsolatosan gépkiállítás, műtrágya és abraktakarmány kiállítás is fog rendeztetni. A vásár tervezete és a bejelentési ivek az ismertebb tenyésztőknek már szétküldettek; a ki tévedésből nem kapott, az kérje a tervezet megküldését levelező-lapon a rendező-bizottságtól. Minden a tenyészállatvásárra és gépkiállításra vonatkozó felvilágosítással és bejelentési ivekkel készségesen szolgá az OMGE. titkári hivatala (Budapest, Köztelek). A XVII. tenyészállatvásár rendező-bizottsága. Az igazgató-választmány ülése. (1900. január 31.) Jelen voltak: gróf Dessewffy Aurél elnöklete alatt gróf Andrássy Aladár ős gróf Zselénski Róbert alelnökök, Bálás Árpád, Bolla Mihály, dr. Darányi Gyula, Oalgóczy Károly, György Endre, Kodolányi Antal, Kostyán Ferencz, Koppéig Géza, Lázár Pál, Hints Adolf, Máleomes Jeromos báró, Máday Izidor, Melczer Gyula, Perléberg Arthur dr., Reusz Henrik, dr. RodiczTey Jenő, Scitovszky János, Somssich Andor, Szentiványi Zoltán, Széchenyi Imre gróf igazgató-vál. tagok, Nagy Gábor min. tanácsos. A tisztviselőkar részéről Forster Géza igazgató, Rubinele Gyula ügyvezető titkár, Szilassy Zoltán szerkesztő titkár, Paikert Alajos tb. titkár, Buday Barna titkár és Sporzon Vilmos s.-titkár. Gróf Dessewffy Aurél elnök üdvözölvén a megjelenteket, az ülést megnyitja. Jegyzökönyvhitelesitök. A mai ülésről felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére a választmány elnök ajánlatára Kodolányi Antal és Oalgóczy Károly tagokat kéri fel. Tavaszi VETŐMAG Ügyvezető-titkár bejelenti, hogy az ülésről elmaradásukat kimentették Lejthényi György, Hegedűs József és Lossonczy Mihály vál. tagok. Lossonczy Mihály arra való tekintettel, hogy a mai ülés fog határozni a luxus-lóvásár és díjlovaglás rendezése felett, maga helyett Nagy Gábor min. tanácsost ké;rte fel a megjelenésre. Tudomásul szolgál. Meghalt és kilépett tagok. Ügyvezetö-titJcár jelenti, hogy a mult ülés óta elhunyt báró Inkey József örökalapitó, báró Splényi Béla alapitó, továbbá Ugrón Miklós, Vajda Pál, Székács Pál, Szalag József, Popovics Dusán, Somogyi Gyula, Élsner Ottó Ede, Zathureczky Zsigmond és Festhy Adolf évdijas tagok. A választmány az egyesületi tagok elhunyta felett részvétét fejezi ki. Esterházy Miklós herczeg néhai Esterházy Pál herczeg alapítványának átruházását kéri a választmánytól. A választmány az átruházást elhatározza. Töröltettek a tagok sorából az alábbi tagdíjjal hátralékos tagok : Berzeviczy Béla, Matis Géza, Székács Pál, Benedek Farkas és Zverina István és Hartstein Dezső betegsége miatt. A Pozsonymegyei Gazdasági Kaszinó beolvadván a Pozsonymegyei gazd. egyesületbe, szintén töröltetett a tagok sorából, hátralékos tagdija azonban a gazd. egyleten behajtandó. Kilépett tagok. Tagsági cziklusuk lejártával kilépésüket bejelentették: Klein Aladár, Hajdú László, Pozsonymegyei Gazd. Kaszinó, Gornides Albert, László Zsigmond. Uj tagok. Ügyvezető titkár: A mult ülés óta tagokul jelentkeztek. Apáthy János gazdatiszt Novak, Almay Olivér földbirt., Balázs Sándor áll. állatorvos, Balogh István gazdatiszt Pa-Ráda. Balogh Sándor kir. gazd. tanint. szükségletünk l^eszernése végett forduljimk a Magyar Mezőgazdák Szövetkezeléhez, Budapest, V. ker., Alkotmány-!!. 31. Mai szántunk 20 oldal.

2 190 KÖZTELEK, FEBRUÁR HO SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM. segéd Kassa, Batthyány Ernő gróf földbirt., Bászel Elek bérlő, Bódy Andor gazdatiszt, Bonis Károly egri, Braunecker Lamoral br. dr., Croditier Lőrinez urad. gazda, Cselka János urad. ispán, Csintalan Dezső gazdat., Deme Gyula urad. kezelő iszt, Demeter Andor ösztönd. gazd. segéd, Dőry Elek jobaházi földbirt. Zomba, Engel Pál bérlő, Emresz Károly földbirt., Farkas Gyula alsótakácsi földbirt., Fodor Péter ispán, Fttchsl Lipót tiszttartó, Fülöp Ferencz földbirt., Gaál Ernő gyulai földbirt. Boglár, Gartner Fülöp' földbirt., Gramling Alajos urad. ispán, Haffner Károly gazdatiszt Tó-Almás, Hajdú Árpád urad. irnok, Halasy József földbirt,, Hetényi Aladár mezőgazda, Hoffmann Henrik urad. intéző, Horváth Károly gazd. segédtiszt, Honig Sámuel bérlő, Hrobáts Mór urad. kendertelepkezelő, Ivánkovits Béla urad. tiszttartó Sajó-Püspöki, Jakabffy Jenő gazdálkodó, Jovánovits István kir. tanácsos, orsz. képvis., Jung Péter áll. főállatorvos, Kalla Ede urad. intéző, Karkovány Ákos müegy. tanársegéd. Kárpáthy Károly urad intéző, Kautz Gyula dr. győri földbériő, Szerdahelyi Béla ispán, Klein Dezső urad. kasznár, Kotányí Mihály urad. intéző, Kotosmán Simon gazdat. Kotsits István urad. tiszt, Kozma Ede, földbirt. Kis-Próna, Krompecher Szilárd áll. állatorvos, Kulin Ignácz bánhegyesi földbirt. Jármi, Landthaller Dezső cs. és kir. gazd. intéző, Lates Kornél oki. gazda. ifj. Lázár Géza birtokos, Lieber Lajos urad. intéző, Lohner Gyula urad. irnok, Lorsy Ármin bérlő, Losonczy Elemér földbirt., Mandel Sándor bérlő Magy., Mándics Gáspár urad. állatorvos, Németh István kasznár, Oderszky Lajos urad. intéző, Pataky Sándor ev. ref. lelkész, Perényi Kelemen nyug. kapitány, jószágfelügyelő. Puskás Béla birtokos Kolozsvár, Badó Pál intéző, Biedl J nő bérlő, Biedl Kálmán titszttartó Alberti, Sághy Kálmán segédtiszt, Salamon Géza palocsai bhokkezelősége Palocsa, Seebach Károly br. földbirt., Silex Károly gazd. tanint. tanár, Solymossy Ödön br. földbirt.. Somogyi Albert földbirt., Somogyi Ágost bérlő Baja, Skublics István földbirt. Bessenyő, Sperling József áll. állatorvos, Sréter Ferencz szandai min. oszt. tan., Sugár Géza bérlő Hegyfalu, Starnfeld-Weltzl Aladár br. urad. számtartó, Stein Mioály bérlő, Stern Emil Kis- Hörcsök, Stróbl Zoltán gazdatiszt, Schell Ferencz br. birtokos B.-Kisfalud, Schill Béla gazdat., Schleininger László földbirt., Schlesinger Fülöp oki. gazdász Túrna, Schmidt Ferencz Károly fölbirt., Schmidt K. B. földbirt. Eszék, Scholtz Géza -földbirt. Kraszmik-Vajda, Schwartz Jakab nagybérlő Nyir-Vaja, Schwarcz testvérek gazdálkodók, Szabó Lajos T. földp., ifj. Széli Ferencz gazdat., Szilágyi Gusztáv földbirt. Felső-Dobsza, Szontagh Géza zabari magánzó, Torkos László tiszttartó, Tóth János földbirt. Halas, Újhelyi Sándor bérlő, ifj. Unger Lajos dr. iiiin. s. fogaim., Vaskó József tiszttartó, Vásárhelyi Árpád gyakorn., Verzár Mihály birtokos, Vidovich László gazdatiszt, Világhy László bérlő, Vitye Miklós bérlő, Voronyák Lajos gazdatiszt, Wéninger Vincze banktisztvis. Bpest, Wittelsbach Ottó gazd. felügyelő Ráczboly, Wüest de Velherg Jenő kir. áll. állatorvos, dr. Yrffl Stuart Károly járási főnök (boszniai) Maglaj, Dömötör Dénes oki. gazdász, Balla Kálmán urad. kasznár, Kardeván Ernő urad. állatorvos, Klein Dezső bérlő, Klein József b rlő, Rosenberg Jakab bérlő, gr. Zichy Károly földbirtokos, Mihályi Béla vas- és magkereskedő, özvegy Somogyi Gyuláné földbirtokos, Schwartz Lajos gazdász, dr. Beusz Andor min. s. fogalmazó, Eller Károly gazd. segédtiszt, Hanulay Gyula urad. ispán, Fourniner Nándor gazd. akad. hallgató, Beke József nagvbérlő Felső-Dobsza, Csepreghy István nagybirt., Jagicza István urad. számtartó Fő-Leperd, Klimsa Rezső urad. kasznár, Staudinger Béla földbirt. Vámos-Oroszi. Az igazgató választmány az újonnan jelentkezetteket a tagok sorába felveszi. A mai taglétszám tehát 379 alapító, 2909 évdijas, 33 tiszteletbéli tag, összesen 3311 tag. Tudomásul szolgál. Gazdák Biztositó Szövetkezetének kérelme. Elnök előterjesztésére az igazgató-választmány jóváhagyólag tudomásul veszi, hogy a Gazdák Biztosító Szövetkezete felügyelő-bizottságába Forster Géza igazgató, az igazgatóságba pedig Rubinek Gyula ügyvezető-titkár választatott be az OMGE. részéről. Ügyvezető-titkár előterjeszti, hogy a Szövetkezet igazgatósága azt a kérelmet intézte az egyesületi tanácshoz, hogy mivel még pénze felett nem rendelkezik, mert czégjegyezve nines, az egyesület a Szövetkezet létrehozatalának költségei fedezésére előlegezett 5000 frtnyi összeget folyósítsa. Az igazgató-választmány a Szövetkezet kérelmét méltányosnak találván, felhatalmazza az igazgatót, hogy a kért összeget utalványozza és illetve a földhitelintézettől folyószámla kölcsönképpen fölvehesse. Hozzájárul a választmány a Szövetkezet azon kérelméhez is, hogy a szervezés megkezdéséig a Szövetkezet a Köztelken elfoglalt hivatalos helyiségei továbbra is rendelkezésre bocsáttassanak és a Szövetkezet pénztárát az egyesület pénztárnoka kezelhesse. Az egyesületi I. szolga kegydija. Az igazgató-választmány a folyó óv elejével kegydijba helyezett Levárdi János egyesületi szolga kegy diját az egyesületi tanács javaslatára évi 480 koronában állapítja meg. Előterjesztés néhai id. báró Wodianer Albert hagyatéka ügyében. Igazgató: Méltóztatik a t. választmánynak emlékezni, hogy néhai id. báró Wodianer Albert végrendeletében uradalma gazdatiszti nyugdijalapját az egyesületnek adományozta azon feltétellel, hogy a nyugdijalap a nyugdijjogosultak elhalálozásáig fentartassék. A nyugdijalap deponálására nézve tárgyalás folyt a végrendeleti végrehajtókkal s az OMGE. részéről azon óhajtás nyilvánult, hogy a nyugdijalap a Magyar Földhitelintézetnél deponáltassék; ez azonban kivihető nem volt, mert az értékpapírokat kötvényezni kellett volna, ami sok nehézséget támasztott. Az ügyész javaslatára az egyesületi tanács elhatározta, hogy ezen nyugdijalap a közoktatásügyi minisztérium kezelésébe engedtessék át oly kikötéssel, hogy a minisztérium a nyugdijjogosultak létszámáról és a kifizetett nyugdijakról évenként kimutatást terjeszszen be az egyesületnek, valamint az egyes nyugdijjogosultak elhalálozásával feleslegessé vált kamatokat is az egyesület rendelkezésére bocsájtsa. Miután e tekintetben szükséges, hogy a választmány határozatot hozzon és e határozmánynak nyoma legyen a mai ülés jegyzőkönyvében, szóló az egyesületi ügyész hozzájárulásával szövegezett a határozati pontokat kéri a jegyzőkönyvbe felvenni. Az igazgató választmány az igazgató által felolvasott határozati pontokat magáévá teszi és a mai ülésről felvett jegyzőkönyvbe foglalja. Kodolányi Antal indítványára az igazgatóválasztmány köszönetet szavaz az ügyésznek a hagyatéki ügy előnyös lebonyolításáért. Néhai Gróf Csáky Petronella féle ösztöndijak odaitélése. Az egyesületi tanács javaslatára az igazgatóválasztmány a gróf Csáky Petronelila-féle alapítványi ösztöndíjas helyekre Bokor Sándor Il-od éves debreczeni gazdasági tanintézeti, Istvánffy János keszthelyi Il-od éves Bugykay János kolozsmonostori 11-od éves és Veszprémy Kálmán keszthelyi gazdasági tanintézeti I. éves hallgatókat jelöli ki és hozza javaslatba a földmivelésügyi minisztériumnak. A Köztelek" palota újjáépítésének ügye. Igazgató jelenti, hogy az igazgató-választmány megbízásából annak idején a pénzügyminisztériumhoz kérvény intéztetett oly irányban, hogy a Köztelek" palota újjáépítésénél 30 évre adókedvezményt nyújtson. A pénzügyminisztérium az egyesület felterjesztésére adott válaszában a 30 évi állami és községi adómentességet nem engedélyezheti indokul hozva fel, hogy az épület földszinti, továbbá 11-od és IV-ed emeleti helységei bérbe vannak adva, tehát nem közezélokat szolgálnak és adómentesség engedélyezése preczedensül szolgálna arra, hogy más egyesületek és intézmények is hasonló igényt támaszanak a minisztériummal szemben. Szóló a miniszteri leirat azon részére nézve, mely csak az épület I-ső emeletét jelöli meg, mint az egyesület czéljaira szolgáló helyiséget, megjegyzi, hogy az egyesület tisztviselő karának egyrésze szintén a Köztelken lakik, egy része pedig lakbér illetményben részesül s igy hogyha az egyesület hivatalnokainak lakást nem adhat, magasabb lakbért kellene nekik nyújtani. Az egyesület helyiségei már most is szűknek bizonyultak, egyes szobákat rekeszekkel kellett elválasztani, sőt maga a könyvtár helyisége is szűknek bizonyult s az újonnan beérkező müvek elhelyézésére nincs hely. Mindezek a mellett szólnak, hogy az egyesület hivatalos helyiségei számát fel kell emelni, mindezt azonban figyelmen kivül hagyja a miniszteri leirat. Szóló röviden vázolja az épület történetét. A ház a 30-as években épült egy emeletesre és kizárólag az egyesület czéljait szolgálta, azon nagy telekkel együtt, a mely a Köztelek mögött volt és vásárok és kiállítások czéljaira szolgált. A 70-es években a telek egy része eladatott s az ekként befolyt összegen az egy emeletes épületre a 1 mai 3 emeletes épület emeltetett, tekintet nélkül arra, hogy a régi alap megbírj a-e az építményt. Ezenkívül az egész épület promontori kőből emeltetett s ennélfogva folyton sülyed, a mit bizonyítanak az épület falain mutatkozó repedések. Ezen hibán kivül a főlépcsőre reá építettek vastraverzek húzásával konyhákat és mellékhelyiségeket, a mi szintén a gyenge ' szervezetű épület rongálására szolgál és folytonos javítások válnak szükségessé. 9 évvel ezelőtt 33,000 korona költséggel nagyobb javítások eszközzltettek és most ujabban is folyton mutatkozik egyes javítások szüksége ugy a külső frontján az épületnek, mint a belsejében és az utóbbi időben kitűnt, hogy all-dikéslll-dik emeleten a vasgerendák közé elhelyezett fagerendák porladoznak sőt az emeleteken úgynevezett vakstukátorok vannak. Az épület tetőzete szintén régi anyagból emeltetett fel s azonkívül az épület főhomlokzata egészen megvedlik s újra kellene építeni, ami körülbelül 2,800 forintnyi költséget igényel. Miután az épület a jelen alakjában fenn nem tartható, kénytelen kijelenteni, hogy mint az egyesület vagyoni kezelője, további felelőséget nem vállalhat és igy miután az apró javításokkal a hiba nem korrigálható, az egyesületnek elhatározó lépést kell tenni ez ügyben s vagy lebontani az épületet és újra építeni, vagy pedig egyéb módon talán nagyobb költség befektetésével a szükséges javításokat eszközölni. Méltóztassék tehát a mai ülés határozatából folyólag egy küldöttséget megnevezni, amely a miniszterelnök utján igyekeznék a minisztertanácsban a kérdésnek felvetésével a lehető legmagasabb kedvezményt kieszközölni. Kodolányi Antal : teljesen hozzájárul igazgató véleményéhez annál inkább, miután az egyesület oly adóengedést kér a pénzügyminisztériumtól, amely utólag megfog térülni, mert a mai adót fizeti tovább is az államnak, tehát kára nem lesz. Szóló kicsinyeskedésnek tekinti a pénzügyminiszteri leiratot és hozzájárul ahhoz, hogy küldöttség utján kérje az egyesület a miniszterelnököt, hogy ő is mint gazda járuljon hozzá az adókedvezmény kieszközléséhez, hogy továbbra is fennállhasson és működhessen ez az egyesület. Andrássy Aladár gróf: Azt tartja, hogy mielőtt ezen ügyben lépést tesz az egyesület egy bizottság révén állapittassa meg az építendő épület tervezetét és költségvetését és kész tervezettel és költségvetéssel járuljon a miniszterelnökhöz az adókedvezmény kieszközlése ügyében. Az épület újjáépítésére a mostani időpontot igen kedvezőnek tartja az építkezési anyag olcsóságánál fogva. Galgóczy Károly: Egy argumentumot hoz fel. Az egyesület jövedelme nem privát vagyon, hanem minden legkisebb összeg is az az egyesület bevételeiből az ország gazdasági érdekét szolgálja. Elnök és igazgató ismételt felszólalása után az igazgató-választmány a tervezet és költségvetés elkészítésére, valamint részletes előterjesztés tételére egy bizottságot küldött ki gróf Andrássy Aladár elnöklete alatt, amelynek tagjai Bujanovics Sándor alelnök, Libits Adolf, Báró Malcomes Jeromos és Scitovszky János. A díjugratás és luxuslóvásárok ügye. Igazgató bejelenti, hogy a budapesti Tattersall részvénytársaság a jövőre nézve nem hajlandó a díjugratásokat az egyesülettel együtt rendezni. E tárgyban hosszas bizottsági tárgya-

3 íí. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, FEBRUÁR HÖ 8. M lások folytak, melyek során azon kívánalom merült fel, hogy a díjugratást az egyesület a jövőben is rendezze s a rendező-bizottság ama kérelemmel fordult a honvédelmi- és földmivelésügyi miniszterekhez, hogy a díjugratás költségeihez az eddiginél nagyobb mérvben hozzájárulni szíveskedjenek. A díjlovaglást rendezőbizottság az igazgató-választmány engedélyét kéri ahhoz, hogy a díjlovaglás és a díjugratás az OMGE* részéről önállóan rendeztessék és a rendezésből folyólag felmerülni szokott évi 250 frt hiányt az egyesület fedezze. Az igazgató választmány a rendező-bizottság javaslatához hozzájárul. Igazgató ezzel együttesen előterjeszti a luxuslóvásárok ügyét is, amelyek a múltban a budapesti Tattersall részvénytársasággal közösen rendeztettek. A nevezett részvénytársaság a jövőben a vásárokat önállóan kívánja rendezni az egyesület erkölcsi támogatásával. E tekintetben szintén tárgyalások folytak, melyeknek végeredménye, hogy a jövőben a részvénytársaság egyedül rendezi a luxuslóvásárokat és azok az egyesület védnöksége alatt fognak megtartatni mindaddig, mig a részvénytársaság az egyesület által megállapított feltételeket a vásárok rendezésénél betartja. A vásár rendező-bizottság a díjazást jövőben is fentartani kívánja s a bírálatot egy az egyesület által kiküldött ellenőrző-bizottság fogja eszközölni s a dijakat kiosztani s viszont az egyesület és a budapesti Tattersall részvénytársaság közölt kötendő egyezmény pontjai között bentfoglaltatik az is, hogy a belépti dijakból beszedendő összegeket a társaság köteles a vásár reklamirozásaira fordítani. A rendező bizottság azon kéréssel terjeszti az egyezményt a választmány elé jóváhagyás végett, hogy mondja ki az igazgatóválasztmány, hogy a luxuslóvásárok az egyesület védnöksége és ellenőrzése mellett rendeztessenek a részvénytársaság által, a bírálatot a rendező-bizottság tagjai eszközlik s hogy az ellenőrző-bizottságba azok a tagok, kik a Tattersall által voltak kiküldve,. most az egyesület részéről küldessenek ki. Az igazgató-választmány a luxuslóvásárok rendezése ügyében tett ezen előterjesztést elfogadja a társulattal kötendő egyezményhez hozzájárul s a vásárt ellenőrző-bizottságba Forster Gézát, Luczenbacher Miklóst és Jeszenszky Pált küldi ki. Gépkisérleti állomás ügye. A budapesti királyi József műegyetem géptani tanszékével kapcsolatosan 1892-ben felállított gépkisérleti állomás a közoktatásügyi minisztérium által reorganizáltatván az egyesület által az állomás működésének ellenőrzésére kiküldött felügyelő bizottság ekként feleslegessé vált, miután az állomás az uj szervezettel az egyesülettől teljesen függetlenittetett A műszaki bizottság az állomás ügyével behatóan foglalkozván fölterjesztés intézését hozza javaslatba a földmivelésügyi miniszterhez, hogy a gazdasági akadémia kapcsolatában fennálló gépkisérleti állomáson kivül lehetőleg az összes gazdasági tanintézeten létesítsen kellőleg felszerelt gépkisérleti állomásokat és hogy ezen állomások működése, a mennyiben a közérdek szempontjából szükséges a Kísérleti Közleményekben" állandóan nyilvánosságra hozassék. Az igazgató-választmány a gépkisérleti állomás uj szervezetét tudomásul veszi s a a felterjesztés intézését elhatározza. Egyéb ügyek. Az igazgató-választmány Ugrón Zoltánnak Írásban beadott indítványa folylán felterjesztést intézni határoz a kereskedelemügyi miniszterhez,*? hogy a vető-burgonya f szállítására kedvezményes szállitásidijt engedélyezzen. Az igazgató-választmány a magyar mezőgazdák szövetkezetének magközvetitő osztálya üzletszabályzatát, mely a Köztelek" lapban is közzé volt téve, helyeslőleg veszi tudomásul. Tudomásul veendő lárgyak. Az igazgatóválasztmány tudomásul vette a földmivelésügyi miniszter leiratát, melyben a gyümölcsfatenyésztéssel foglalkozó és jutalomban részesült tanítók névsorát közli, továbbá az élelmezési raktáraknál eladás alá kerülő korpamennyiségről szóló értesítését, a kötelező koronaérték számítás ügyében intézett leiratot, a mezőgazdasági termények, tilalmazásáról szóló törvény végrehajtása tárgyában alakított felülbiráló-bizottságába Szilassy Zoltán OMGE. szerkesztő-titkárnak kinevezését s'végül tudomásul vette a választmány, hogy a földmivelésügyi miniszter a húskivitel tanulmányozására Jeszenszky Pál OMGE. titkárt küldte ki. Az igazgatóválasztmány a hegyvidéki nép felsegélyezésére alakult bizottságnak febr. hó 12-én Munkácson tartandó közgyűlésére az Valutafémiinkról. A Köztelek* ezévi 6 : ik számában R. Gy. Az aranyvaluta és a buza ára" czimü czikkében a mostani nyomott terményárakat monometallisztikus valutánknak tulajdonítja, azt állítván, hogy ha valutánkban az ezüst egyenjoguvá tétetnék az aranynyal, akkor a jelenlegi nyomott terményárak s ezzel különösen a mezőgazdaság jelenlegi súlyos helyzete megjavulna, miért is a legközelebb megtartandó nemzetközi gazdakongresszus alkalmára a bimetallizmus érdekében hangulatot kelteni törekszik. Miután pedig nekem e tárgyban az ottani fejtegetésektől sok tekintetben eltérő nézetem van, miután továbbá, senki azon czikkre néni reflektált s a kérdés azt a látszatot nyerte, mintha Magyarország egész gazdatársadalma a bimetallizmus hiveül szegődött volna; legyen szabad nekem egy és más, habár nem is uj, sőt inkább közös méretű részletet a valutakérdés felelevenitéseül elmondani, amely részletek mégis a kérdésnek pártatlan megvilágítására s tárgyilagos elbírálására alkalmasak lehetnek. A koronaérték előtti, úgynevezett osztrák értékű valutánk tudvalevőleg megromlott volt nemcsak azért, mert a forgalomban volt bank- és államjegyek kényszerforgalommal bírtak, hanem még inkább azért, mert évi pénzkonvencziónk, az időközben nagyon csökkent értékű ezüstön alapult. Ha bank-és államjegyeink mindenkor készségesen beváltattak volna is csengő ezüst pénzre, még akkor is megmaradt volna pénzünk értékének az a nagy ingadozása, melyet a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem és az állam pénzügyi érdekei oly súlyosan éreztek, mert pénzünk ezüstre szólt s az ezüst árának értékének az a nagy hullámzása és csökkenése, mely különösen ezen fémnek Németországban ban bekövetkezett demonetizálása óta volt feltűnő módon észlelhető; szükségképpen kifejezést nyert és pedig fájdalom soha nem hasznunkra pénzünk értékében is. 100 ezüstforintnak az ára 1866-ig aranyforint*) volt, tehát majdnem pari az 1857-ben megállapított 1 I5V2 reláczió értelmében. De már az aranyvaluta felé hajló évi párizsi nemzetközi érmeértekezlet megállapodásainak hatása alatt: 1867-ben 99'31-re 1868-ban 982 l-re 1869-ben. 98"1 l-re csökkent. Hogy az ezüst árának eddigi és ; későbbi alakulására az ezüsttermelési viszonyok is ttöbbé-kevésbé lényegesen befolytak, az magától értetődik, ez okból e faktort továbbra érinteni nem fogom, inkább csak azon momentumokat emelem ki, amelyek egyes országok valuta politikájából, vagy nemes 4 fémekkeli üzérkedéséből folyólag hatottak az egyesület képviseletére György Endre választmányi tagot kéri fel. ezüst árára, ébből is kivilágolván azon káros befolyás, melyet hatalmasabb, gazdagabb nemze- Gyapjuaukcziók ügye. tek ezüstvalutás (vagy kettős fémrendszerü) Ügyvezető titkár előterjeszti, hogy a mult országokra gyakorolni képesek. hét folyamán a kereskedelemügyi miniszter Az ezután következett időbe esik, hogy meghívására az egyesület kiküldöttei egy értekezleten Németalföld is áttért az aranyvalutára, az jelentek meg, melyet a kereskedelmi ezüst-árát miniszter hívott össze, miután a gyapjuaukcziók 1872-ig 97-9 l-re intézményének szélesebb alapokra nyomva le. való fektetését vette tervbe olyformán, hogy az Most következett Németország valutareformja, összes bizományosok egy szövetkezetbe vonassanak az ezüstnek demonetizálása s az be. A gyapjú bizományosok körében a ekként értékesítendővé vált nagymennyiségű a miniszter terve viszbangra nem talált, az ezüstből 7 millió fontnyinak 8 éven át (1879-ig) OMGE. képviselői azonban örömmel üdvözölték folytatott eladása rohamosan csökkenő a miniszter kezdeményezését de egyúttal kérték a minisztert, hogy az aukczió rendezését ha 1879-ig 83'30-ra csökkent ár mellett. már az szövetkezeti alapokra nem helyezhető Könnyen érthető, hogy ezen nagymérvű a régi alapokon okvetlenül tartsa fenn. Tudomásul szolgál. árhanyatlás kárthozó volt nemcsak azon országokra, amelyek ezüstvalutával bírtak, hanem Több tárgy nem levén, elnök berekeszti azokra is, amelyek bár aranyvalutával bírtak, az ülést. de a mellett nagy ezüstgazdagságnak is örvendettek. A vagyoni érdekeikben ekként súlyosan érintett országok kezdeményezésére ős hogy az ezüstkészletek melletti további veszteségeknek lehetőleg gát vettessék, jött össze az évi, majd az évi párizsi nemzetközi érme-értekezlet, a melyek mindkettőjén azon törekvés nyilatkozott meg, hogy most már ne menjen át több ország az aranyvalutára, mert ekként az aranykereslet még inkább növekedvén, ezüst pedig mind több vettetvén a piaczra, utóbbinak ára még tovább fog leszoríttatni. Javaslat tétetett, hogy az arany és ezüst közötti értékarány nemzetközileg szabályoztatván s megállapittatván, bimetallikus alapon világérme létesíttessék. Gyakorlati eredményük ez értekezleteknek nem lett, mert az aranyvalutás országok (Anglia, Németország, Belgium stb.) ott nyomban kijelentették, hogy ők a magok változatlan valutájához ragaszkodnak, mégis már az a puszta szándék: az ezüstöt régi jogaiba visszahelyezni, oly hatással volt az ezüstpiaczra, hogy az ezüstforint ára 1880-ban 84'77-ig 1881-ben 84'14-ig javult. Ámde a lélekharang az ezüst felett már meg volt húzva s a német demonetizáczió romboló hatását az sem volt képes ellensúlyozni, hogy a német ezüsteladást beszüntették, az amerikai Egyesült-Államokban 300 millió dollárnál több ezüst veretett pénzzé stb. az ezüst forint feltarthatatlanul sülyedt, elérte addiglan legalacsonyabb árát 1889-ben 6937 aranyforintot. mígnem Még szembeötlőbb lesz ezen ezüst árhanyatlás, ha a londoni börzének, mint az ezüstrudak világpiaczának árjegyzését hosszabb időközökben vesszük figyelembe. Igy éves időközökben egy unczia ezüstnek *) Számadatok a magyar kir. pénzügyminisztérium által kiadott Yaluta-enquete irományai"- ól. ; J

4 192 KÖZTELEK, FEBRUÁR HÖ SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM. az ára 60?/is és 62V0 pence *) között ingadozott, között pedig 60 1 /2-ről 42 u '/i6-ra esett. Ily előzmények után és ily viszonyok között talált bennünket az év, amelyben nálunk is dűlőre jutott a kérdés, hogy miként rendeztessék valutánk. Rendezni kellett e részben nem voltés nincs ma sem nézeteltérés. Úgyde, akkori papírpénzünk ellenében az ezüstnek, tudvalevőleg, nem volt felpénze, más szóval: nem volt ázsiója, sőt inkább az ezüstnek magánosok részére 1878 ban beszüntetett veretése óta papírpénzünk értéke az ezüst és arany értéke közt mintegy középhelyet foglalván el, az ezüstnél mindég értékesebb volt. Igy, hogy csak néhány évről tegyek említést, ért aranyforintban : 100 papír 100 ezüst forint forint 1890-ben 86'49 77' ben 84'19 69'37Va 1888-ban 81" /* 1887-ben 79' ban '50 stb. Ha tehát ily viszonyok között mégis mulaszthatlan teendőnek volt felösmerve a valuta rendezése, akkor annak legfőbb czélja nem lehetett más, mint azt az örökő3 ingadozást, a melynek pénzünk értéke az ezüst elértéktelenedése folytán és fentebb idézett számok tanúsága szerint alávetve volt, pénzrendszerünknek más állandóbb értékű fém alapjára átfektetése által végleg kiküszöbölni. Az ezüstnél, mint az immár az elmondottakból folyik, hiányzik az áruk általános értékmérőjének ama legfényesebb kelléke, hogy maga lehetőleg állandó legyen, s ma is elmondhatjuk, hogy nem lett volna okos dolog egy ország valutájának rendezését, ezt a hosszú időre szóló, nagy anyagi áldozatot igénylő, a nemzet termelő erejének legparányibb tényzőjére és kiható müveletet oly ingatag alapon mint az ezüst felépíteni akarni. Sőt inkáb, hogy a nyugati kultur államokkal, melyekhez pénzügyi összes érdekeink, magán és államhitelünk oly sok szálai kötnek, a kereskedelmi elszámolások biztos alapot nyerjenek a váltóárfolyamok lehető stabilitásában, szükségképpen ; ezen államok valutafémét az aranyat kellett rendezendő valutánk alapjául is választanunk s elfogadnunk. S nem is véletlennek a müve, hogy a valuta-ankétekben ugy nálunk, mint tul a Lajthán mindenki a tiszta arany valuta mellett nyilatkozott. Érdekeink kellő átérzéséből folyik ez és én nem tudom, de nem is hiszem, hogy azon nagytudásu férfiak közül, kik a valuta rendezéséhez véleményük nyilvánításával hozzájárultak, máig csak egy is megváltoztatta volna nézetét, meggyőződését. Nem lehet azonban elvitatni, hogy mióta a legnagyobb kereskedő államok (legújabban Magyarország és Ausztria is) arany valutára rendezkedtek be, az arany keresettebbé ha szabad a kifejezést használnom: drágábbá' lett, s ennélfogva vásárló képessége kétségkívül emelkedett, ami] az áruk árának megfelelő csökkennésében nyilatkozik meg. Hiba volna mégis az áruknál tapasztalt teljes árcsökkenést tisztán az aranyvalutának és az arany vásárlóképessége növekedésének tulajdonítani, mert ezen árcsökkenésben a világtermelési viszonyoknak, a legújabb találmányok alkalmazásának, olcsó szállítási eszközöknek és a kereskedelmi konjunktúrák sok mindenféleségének kétség kivül oroszlánrésze van, az árak alakulására befolyó ezernyi erőket mind apróra kinyomozni és megmagyarázni azonban azt hiszem soha sem fog teljesen sikerülni. Azt azonban bizonyosnak tartom, hogy, ha mégis lehetne a terményárakat javítani azzal, hogy az ezüstöt egyenjogú fémmé tennők az aranynyal, az igy elért árjavulás nem lehetne több, mint a mennyivel a 1 penny értéke a mai árfolyam szerint lovio fillér. tiszta arany valuta kiterjedtebb alkalmazása további gondolkozás nélkül egyszerűen átcsaptak folytán megdrágult sárga fém az áruk árának csökkentésében részes, ez bizonyos volt. és csak akkor vesztették el az ily irány- ban végrehajtott megváltoztatás iránti kedvüket, Ezen határok között, teljes készséggel elösmerem midőn a felmagasztalt féleség termelésének elméletileg helyes voltát annak az eredménye meg sem közelitette az annak előtte okoskodásnak, hogy ha arany és ezüst egyenjogú termelt, megfelelőnek nem talált féleség terterményárak valutafémek volnának, ez a gazdasági képződésére, de sőt az ipari termelésre Természetesen ilyen anyagi károkkal is előnyösen hatna. Csakhogy az arany- járó csalódások mindinkább háttérbe szorítot- nak és az ezüstnek egyenjogúsítása a gyakorlatban ták a gazdák ezirányu törekvéseit s vissza- fájdalom nem valósitható meg. tértek az előbbi féleségek termeléséhez, pedig Mióta az európai legtöbb állama felhagyott az ha a féleségek közül kísérletek alapján igyekeztek ezüst fémrendszerrel, a világ. ezüstfeleslege volna az ő viszonyaik közé legjobban melyet a pénzverdék nem. szívnak fel beillőt meghatározni, minden anyagi kártól többé a piacz esélyeinek hatása alatt ép megmenekülhettek volna. Kísérletek tétele oly árhullámzásnak és esésnek van alávetve, mellett is előfordul azon eset, hogy valamely mint bármely más áru. Ily változó értékű fémet az aranynyal egyenjoguvá tenni, vagyis a kettő között állandó relacziót megállapítani akarni, ahhoz 1 2 nemzet, még ha a legnépesebb ős leghatalmasabb volna is, nem elég erős. Példa rá a latin Unió, mely éppen ezzel a czéizattal létesült s mégis az elértéktelenedő ezüst előtt verdéit elzárni s lényegében az aranyvalutára áttérni kényszerült. Csak ugy volna e czél elérhető, ha az összes nemzetek a bimetallikus alapra helyezkednének, a minek keresztülvihetetlen-volta az 1878, és évipárisi nemzetközi érmeértekezletek és az évi londoni szaktanácskozmány eredményeiből világosan kitűnik. Mindezeknél fogva terményárainknak a gazdára előnyösebbé alakulását egyrészt a kereslet és kínálathoz jobban alkalmazkodó termelési iránytól, másrészt pedig közgazdasági érdekeinknek megfelelőbb berendezésű vámpolitikától kell és lehet csak reménylenünk. *}' Szontagh Andor. NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető: Kerpely Eáfeaáa, A kísérletezések befolyása a növénytermelés jövedelmező- II. Ujabb időben az országos növénytermelési kísérleti állomás azon rendszere, hogy kísérleteket nemcsak az állomáson, hanem az ország különböző vidékein, eltérő talaj és klimatikus viszonyok közt végeztet, alapeszméjében igen helyes irányú intézkedés, mivel az ily módon szerzett tapasztalatok általános értéke jóval kiterjedtebb és alkalmas arra, hogy a gyakorlati gazdák körében a kísérletezés iránti kedvet és hajlamot felébreszsze, fejleszsze, de mint már fentebb emiitettem minden egyes gazdára nézve különkülön értékkel biró eredményt csupán és kizárólag az által érhetünk el, ha minden gazda a saját gazdaságában és viszonyai között szerzi meg azon tapasztalatot, melynek alapján a műtrágyák használatát sikerrel megkezdheti, jövedelmezően foganatosíthatja. A termelendő különféle növényeknek megfelelő kiválasztása, nemesítése és egyéb befolyásos körülmények hatása alatt annyi féleséget sikerült előállítani, hogy ugyanazon növénynek egyik félesége az egyik, másik félesége a másik czélra használható több eredménynyel termelésre; hogy a sok féleség közül melyiket használjuk fel valamely irányú termelésre, ezt csak nagy anyagi áldozatok árán határozhatjuk meg az eddig követett eljárással. Ugyanis eddig ugy jártak el gazdáink, hogy valamely a szaklapokban talán nem ok nélkül feldicsért, vagy nem ritkán a mag- irányban csak többszörös és hosszabb ideig tartó kísérletek utján juthatunk megfelelő sikerhez, de az okszerűen végrehajtott kisérlet kevésbbé sikeres részleteinek költségeit hatványozott mértékben fedezi azon jövedelmi emelkedés, melyet a czélnak teljesen megfelelő növények termelése által elérhetünk. Lényeges, sőt mondhatjuk: döntő befolyással van a növények termésének minősége- és mennyiségére azok vetési ideje és módja. A vetés idejének helyes megállapítása által nemcsak a normális fejlődést biztosítjuk, de összefüggésbe hozhatjuk azt némely növényi betegség, rovarkártétel és elemi csapás elleni védekezéssel s igy megfelelő kísérletezésekkel törekszünk az igy bekövetkezhető károsulások elhárításával, illetve a növények fejlődésének biztosításával jövedelmünk fokozásához hozzájárulni; ugyanilyen szempontokból tehetünk kísérleteket a különböző vetési módozatokat illetőleg.. Végül kísérletezés tárgyát képezhetik: a növények ápolásának különféle módjai és az említetteken kivül mindazon hatásosaknak ígérkező intézkedések, melyek az elemi csapások, növényi betegségek, rovar- és állatellenségek fellépését preventív megakadályozzák, vagy kártételüket mérsékelik. Úgyszintén a termények letakaritásának, kezelésének és eltartásának is számos olyan módja vár jövedelmezőség tekintetében gyakorlatias irányú kísérletek által való beigazolásra, melyeket gazdáink egyrésze hallomás stb. utján ismer ugyan, de sohasem vettek maguknak alkalmat, hogy azoknak megfelelő voltáról meggyőződést szereztek volna. A kísérletezésektől igen sok gazdát visszatart azon körülmény, hogy a kísérletezést valami rettenetes költséggel egybekötött eljárásnak tekintik, ami tényleg áll is azon esetre, ha a kísérletet nem megfelelő módon hajtjuk végre; de hogy ezt elkerülhessük, a nagyobb költségeket igénylő és tetemes rizikóval járó kísérletezéseket először csak kicsiben hajtjuk végre, ellenben kisebb költséggel és rizikóval járó kísérletek az eredmény könnyebb megitélhetése szempontjából nagyban is megejthetők. Ha ily módon viszonyainkhoz mérten a kísérletezés területére, valamint a kísérletezés anyagát képező termények mennyiségére tekintettel vagyunk, nagyobb veszteség vagy csalódás sohasem fog a kísérletezés révén bennünket érhetni, az elkerülhetetlenül előforduló kisebb költségek pedig az egyszer megállapított helyes irányú termelés utján előállott jövedelmi többjetben busásan megtérülnek. Miután e rövid közlemény keretében az egyes dolgok részletezésébe bocsátkoznom nem volt lehetséges, csak általánosságban emlékezem meg a kísérletezés keresztülvitelénél követendő főbb irányelvekről. Nevezetesen: a kísérletezés eredménye csak ugy Ítélhető meg helyes alapon, ha munkánk helyes végzése mellett különös súlyt helyezünk arra, hogy a kísérleti dolog a normális állapottal a költségeket, jövedelmezőséget és egyéb körülményeket illetőleg összehasonlítható legyen. E czélból a kereskedők által jogtalanul, illetve alaptalanul felmagasztalt féleségnek a termelésére minden talajmivelési, trágyázási, ápolási, vetési, letakaritási és mindazon kísérleteknél, melyek a szántóföldön hajtatnak végre, egyenlő minőségű, használatú és fekvésű terület használandó oly

5 13. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, FEBRUÁRFHO formán, hogy a kijelölt terület fele kisérlet alatt áll, fele pedig az eddigi művelésben részesül; ezen kijelölt két kisérleli terület minden munkájának eltekintve a kisérlet tárgyát képező dologtól mindenben megegyezőnek kell lenni, csakis igy tűnik ki a kísérletezés folytán származó különbözet. A kisérlet eredménye az emiitett esetekben a letakaritásnál szokott rendesen kifejezésre jutni, miért is nem helyeselhető azon eljárás, midőn némely gazda helyes alapon hozzáfog kísérletezni s lelkiismeretesen végrehajtja munkálatokat, de az összes felmerülő éppen a legbefolyásosabb dolgot mulasztja el az által, hogy a kísérleti terményeket nem takarítja be külön-külön, hanem pl. gabonanemüeknél behordat a kísérleti terület mindkét részéből bizonyos számú keresztet s ennek a cséplési különbözetét tekinti a kísérletezés eredményének, holott kézen fekvő dolog, hogy a valóságos és megbízható eredmény csak a megmért kísérleti területek összes terméshozamának külön-külön megmérése alkalmával mutatkozó különbözetben található meg. A mondottakból kiviláglik, mily számtalan mód áll a gazda rendelkezésére csupán a növénytermelés terén oly czélból, hogy kísérletek tétele által levonja magának a konzekvencziakat a jövedelmezőséget illetőleg; ha a felsorolt módozatoknak csak egyikét is igazán fontolóra veszszük, láthatjuk, mily óriási jövedelemkülömbözetet szülhetnek az egyes eljárások; ha pedig együttesen és általánosságban próbáljuk ezen megejthető, szinte számtalan kísérletek utján elérhető eredményeket latbavetni, bizonyára nem lesz lehetséges azokról kicsinylőleg nyilatkoznunk s ennélfogva minden gondolkozó gazdának igyekeznie kell az e téren elmulasztottakat helyrepótolnia, ellenkező esetben eddigi közönyösségével és elmaradottságával nem lesz képes megfelelő jövedelemmel járó termelést űzhetni s a mai nehéz viszonyok között nem fogja helyét megállhatni azon nagy küzdőtéren, a hol a sok oldalról jövő támadásokat csak a rendelkezésre álló összes eszközök igénybevételével fogja legyőzhetni. Balogh Sándor. ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Tfovácsy Béla. Állatok jelzése. kérdést in- Egy gazdatársunk következő tézte hozzánk: Milyen jegyzés legczélszerübb juhoknál és szarvasmarháknál, nagyobb nyájakban. Ér-e valamit a tetovirozás? Juhok jegyzésére leginkább a fül kicsipése kilyukasztása ajánlható, mivel az ilyen és jegyzés könnyen felismerhető, tartós és a hozzávaló fögó beszerzési árán kivül semmi költséget nem okoz. Kivitele is nagyon egyszerű és különös ügyességet nem kíván. Megfelelő séma felállításánál ezen jegyzési móddal képesek vagyunk elég nagy számokat jelezni, ugy, hogy ez nagy nyájakban is jól beválik. Az alábbi ábrán feltüntetett kulcs valamennyi közül a leggyakorlatibb, mert bármely szám aránylag kevés kicsipéssel jelezhető s igy a fül kevésbé lesz megcsonkítva, mint más rendszerek alkalmazása esetén, ezenkívül némi gyakorlattal a jelek nagyobb fejtörés nélkül gyorsan leolvashatók, mivel mindegyik számjel az elhelyezés sorrendjében az előtte való jel kétszeres értékével bír (1, 2, 4, 8, 16, 32, 64, 128, 256, 512, 100, 200, 400, 800). A jegyzés kivitelét illetőleg talán nem felesleges, ha néhány gyakorlati figyelmeztetéssel lesz is szolgálunk. A fogót, melylyel a csipkéket és lyukakat kivágjuk, mindig tisztán kell tartanunk és használat közben is többször megélesíteni, hogy a vele okozott seb is tiszta és éles szegélyű legyen, máskülönben nehezen gyógyul, sőt a fúl elhalását is okozhatja. Az egyes kimetszéseket ne alkalmazzuk nagyon közel egymás mellé, mert igy a köztük megmaradó része a fülnek könnyen kiszakadhat s akkor a jel nem lesz biztosan felismerhető, ami akkor is történhetik, ha nem elég mélyen vágjuk ki a fülét. Legjobb, ha annyit vágunk ki, hogy egy kis darabot a fülkagyló porczogójából is kiveszünk. Végül ne alkalmazzuk a kicsipéseket és lyukakat közel a fül tövéhez, mert ott erősebb lesz a seb vérzése, mint ha a fül hegyéhez fekszik közelebb. Az ilyen füljegyzésnek azonban az a fogyatékossága van, hogy ezzel egy-egy egyeden csak egy számot jelezhetünk. Ha tehát azt kívánjuk, hogy az egyed folyószámán kivül még más szám (családszám, apa, anya száma, elletési dátum) vagy más jel is fel legyen tün- 4. ábra. Dréher-féle fülgyürü. tetve, egyéb jegyzési módokhoz kell folyamodnunk. Ilyenekül többé-kevésbé beváltak a fülgombok és fülgyürük, melyek ma már sokféle kivitelben készülnek. Egyike a legjobbaknak a Dreher-féle, melybe tetszés szerinti neveket és számokat vésethetünk. A megfelelő jelekkel ellátott, fémből való nyitott karikát a már előbb kellő he'yen kilyukasztott fülbe huzzuk s egy hozzávaló fogóval összecsappantjuk, mire az többé szét nem nyílik. Ha a költséget nem sajnáljuk (1000 db fülkarika 100 koronába, a hozzávaló lyukasztó és szoritófogó 16 koronába kerül), ezen jegyzéssel teljesen meg lehetünk elégedve. Egy harmadik jegyzési mód a szükséges számok- és jeleknek a fül be'ső felületébe való tetoválása. Kérdésttevő épp ennek gyakorlati értékére nézve óhajt felvilágosítást nyerni. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy akármiféle festőkkel dörzsölték is be a tetováló szerszámmal ejtett sebeket, az igy, a tetoválást végző egyén ügyessége és gyakorlata szerint, kisebb nagyobb sikerrel láthatóvá lett jegyek idővel elhalványulnak és lekopnak. Az állatok állandó és egyedül ezzel való jegyzésőre tehát a tetoválást nem ajánlhatjuk. Szarvasmarháknál a fent leirt jegyzési módok szintén alkalmazhatók, gyakoribb azonban a sütőbőlyegek alkalmazása. A borjakat sokszor tetoválással jegyzik, a mi az esetleges összetévesztős elkerülése czéljából nagyon helyes. A felnőtt szarvasmarhák jegyzésére a fülkarikák és gombok is jól beváltak, legjobb azonban a szarvba vagy a pofára sütött bélyeg. Tudvalevő dolog, hogy az egyéb testrészekre rásütött bélyeg rontja a bőrt s igy csökkenti annak értékét. Állatvédelmi szempontból is ajánlatosabb a szarvbélyegzés, mely alkalmazható anélkül, hogy az állatnak vele fájdalmat okoznánk. E mellett ezen jegyek feltéve, hogy czélszerüen elkészített bélyegzővasakkal süttettek, jól olvashatók s csak kevéssé kopnak el. A jelek beégetése némi gyakorlatot kiván, melyet azonban holmi szarudarabkákon való próbálkozás utján könnyen meg lehet szerezni. Szarvbélyegzéshez legmegfelelőbbek a 13 mm. magas számok vagy hetük. Bármely állatbélyegző eszközök belföldön Dréher Ignácz és fia czégnél (Budapest, Kossuth Lajos-utcza 14.) kaphatók. Wilfing Nándor. TAKARMÁNYOZÁS. Rovatvezető : Cselkó István. A marhasóról.,b J. ur alábbi kérdést intézte hozzánk. Miután marhasót guly&birka sózására használni nem lehet, mert nem nyaló só, kérdem, hogy a gipszszel kőbe öntött maihasót nyalósónak használva, nem hátrányos-e a gipsz, a mit igy a jószág a sóval együtt elnyal, az emésztésre? Előmezditja-e igy a gipsz a esontképzést vagy csontkeményedést? Milyen arányban lenne készítendő gipszszel a marhasó kősónak, hogy az ártalmas ne legyen birkának? gulyának? Nem-e lenne jó mozgalmat indítani aziránt, hogy az állam a marhasót vagy gipszbe öntetve nyaló sót adjon vagy az u. n. fekete sót, a mit fogyasztásra ugy sem szeret a közönség, megpetróleumozva (hogy igy közélvezetre. bocsájtható ne legyen), mint nyalósót marhasó árban bocsássa áruba? A marhasót többféleképp adhatjuk az állatoknak u. m. szemcsés alakban a takarmányra hintve, továbbá vízben föloldva s a takarmányra locsolva, vagy végre mint nyalóvagy kősót; A kőt első adagolási módnak előnye az, hogy a só javítja a takarmány izét, minélfogva szivesebben s többet esznek az állatok belőle és hogy a só igy erélyesebben hat az emesztésre; a harmadik adagolási módnak pedig azon előnye van, hogy ez a legkényelmesebb s hogy az állatok itt annyi sót nyalnak, a mennyire szükségük van. Ugyanis az állatok só szükséglete épp oly individuális, mint az emberé; tudjuk, hogy némely emberek inkább a sós, mások pedig a kevésbé sós

6 194 KÖZTELEK, FEBRUÁR HÓ SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM. ételt szeretik. Már most, ha a só a takarmányra van hintve, vagy ha a takarmányt sós vizzel locsoltuk le, akkor az állatok legjobb esetben egyenlő mennyiségben kapnak sót vagy miután a sót nem tudjuk a takarmányban egyenletesen elosztani, a puszta véletlentől függ, hogy mely állatok kapnak több vagy kevesebb sót, a véletlen pedig nem szokott az individualitásra tekintettel lenni. Ezért elönyösebbnek tarljuk a sónak nyalás utján való adagolását, kivévén azt az esetet, hogy a takarmányt izletesebbé akarjuk tenni, vagy hogy a só által erélyesebben akarunk az enésztásre hatni. Ezen szempontokból tekintve a dolgot, kétségtelenül kívánatos lenne az, ha az állam a denaturált sót nemcsak szemcsés alakban, kívánhatjuk az államtól, hogy az úgynevezett fekete sót, melyet kevésbé szívesen ugyan, de mégis fogyaszt a közönség, marhasónak nyilatkoztassa ki ; ellenben egészséges eszmének tartanám azt, ha oly értelemben petiezionálnánk a kormánynál, hogy a denaturált sőt ne csak szemcsés alakban, de mint kősót is hozza forgalomba. OselktFlstván. SZŐLŐSZET, KERTÉSZET. RovatvezetőAngyal Dezső. A dinnyéről, i. A nemes fajgyümölcsök iránt állandóan fokozódó kereslet folytán az utóbbi években a dinnyetermelést is- újra felkarolták egyes termelők s különösen a gyenge gyümöleshozamu években szép haszonra tettek szert. Igaz, hogy sok eshetőségnek van kitévé a dínnyetermés sikere s az is igaz, hogy a szállítás ős értékesítés körül sok kellemetlenségnek lehet a termelő kitéve de hát minden kezdet nehéz s igy nincs ok arra, hogy meg ne kíséreljük hajdanta méltán híres dinnyefajtáinknak kelendőséget s magunknak egy ujabb jövedelmi forrást teremteni. Akiket érdekel a dolog, azok számára leironytt évek során át, hol kisebb, hol nagyobb arányú termelés mellett szerzett tapasztalataimat s a jövőben teendőkre vonatkozó következtetéseimet, Előrebocsájtom, hogy csakis a ezukordinnyefajták termeléséről fogok szólani, mert a görögdinnyét egyes vidékeken oly nagy arányokban s rég ismert kitűnő minőségben termelik, hogy azzal sikeres versenyre számítani a különben is alacsony árak mellett nem igen lehet. Másként áll a dolog a czukordinnyével melyet közönségesebb minőségekben ugyan nagy tömegekben termelnek országszerte de melynek nemesebb és koránérő fajtáit csak korlátoltabb mennyiségekben termelik még ez idő szerint. Különös de tény, hogy a régi igazán nemes hazai és honosított dinnyefajok nagyrészt eltűntek és helyüket czifranevü kényes idegen fajták s örökké vál'ozó minőségű korcsok foglalták el és mindenki tapasztalhatja, hogy korán érő, igazán nemes és állandóan ugyanazon minőségű dinnyefajtákat csakis egyes termelöktől lehet szerezni akik a termelést és tenyé.szkiváiasztást soha el nem hanyagolták. Igen természetes, hogy versenyezni csakis tiszta fajtákkal s az érési időszaknak bizonyos fokozatos biztosításával lehet, azért aki nagyobb mennyiségű dinnyét akar eladásra termelni, az ugy rendezze be telepét, hogy minél korábban szállíthasson finom érett példányokat s azután fokozatosan mindig legyenek érésben levő de mint' kősót is hozná forgalomba, vagy ha tisztán csak mint kősót árusítaná, mert szükség esetén könnyed megtörhetné a gazda, mig a szemcsés sónak kősóvá való átváltoztatása úgyszólván legyőzhetlen nehézségekbe ütközik nála, mig az állam aránylag könnyen készíthetné azt..ugyanis az állam ugy változtathatná át a szemcsés sót kősóvá, ha nyirkos állapotban préselné, mig a gazda legföljebb csak kötőszerek segélyével tehetné azt. Hogy a kiégetett gipszpor alkalmas kötőszer lenne-e, csak kísérleti uton lehetne Jmegállapitani, de a gipszet nem tartom elég kemény- dinnyefajtái. Az a vevő, akinek junius végén vagy julius elején jó dinnyét szállítottunk, bizonyára nek, már pedig a kősónál nagyon fontos az, később is tőlünk fogja a szükségletét hogy az állat ne tudjon róla darabokat leharapni, beszerezni s ha a főévadban bármi olcsón mert máskülönben nemcsak, hogy sót adjuk is termésünket, végül mégis megtaláljuk pazarol, de mégis mérgezheti magát. Az állat egészségének nem ártana az a kevés gipsz, a számításunkat, mert egymást. az árak kiegyenlítik mit a kősóról lenyalna, mert a a gipsz csak A korai érést s ezzel az egész termés akkor veszélyes, ha kiégetve kerül az emésztőszervekbe, sikerét biztosítandó, a megfelelő számú melegmörül. mert nedvfölvétel folytán kövé töágyról okvetetlenül gondoskodjunk. Hogy mennyi A csontképződőst nem képes a gipsz melegágyat állítsunk, az első sorban attól függ, előmozdítani, részint mert az emésztési nedvekben hogy mennyi dinnyét és mily fajtákat terme- alig oldódik s emiatt csak minimális lünk? Bőtermő melegágyi fajták termelése mennyiségben kerül a vérbe, részint mert az mellett elég kat. holdanként 4 5 melegágyat állat nem képes a kénsavas mészből álló gipszet és üveges rekeszt alkalmazni, hogy szénsavas vagy foszforsavas mészszé át- junius végétől kezdve mindig kellő mennyiségű változtatni, a mész pedig csak ily alakban dmnyét szállíthassunk illetőleg egyenlő arányú rakódik a csontokba. bevételeink legyenek, mert a korai dinnyéért Azt nem tartanám czélszerünek, ha az állam petróleummal denaturált kősót. hozna krt is kaphatunk kilónként, mig a főévadban néha 4 krral is meg kell elégednünk. forgalomba, mert az állat a petróleumszagot Fődolog, hogy a termelő ne csigázza épp oly kevéssé szereti, mint az ember s tulmagasra az árakat, hanem arra törekedjék, emiatt kelletlenül nyalná a sót; azt pedig nem hogy némi kedvezményekkel állandó vevőket biztosítson magának s ezeket mindig pontosan kiszolgálja. A melegágyak s más berendezések sem arra valók, hogy azok adják a jövedelmet, hanem, hogy a kellő időben megkezdhessük a szállítást s a vevőket a későbbi nagyobb tömegekre is biztosítsuk. A dínnyetermés sikerét biztosítandó, már az előző év őszén is kell bizonyos intézkedéseket tennünk, igy a fészkek trágyázására szükséges érett trágyát okvetlenül még őszszel halomba gyüjtsük, hogy tavasz nyiltával azonnal felhasználhassuk, ha pedig az egész földet meg kell trágyázni, ugy azt még őszszel végezzük el s szántassuk alá a trágyát. Szabályul tekintsük, hogy soha tavaszszal gyűjtött trágyát ne használjunk a dinnyeföldön ; mert ezzel a munkával ilyenkor rendesen megkésünk s akkor hordjuk ki az érelt trágyát, mikor az már tele van különféle légypetékkel és álczákkal, melyek azután a táplálék hiányában a dinnyepalántákat teszik tönkre. Én magam két ízben jártam ugy pórul, hogy a kénytelenségből áprilisban kihordott trágyában levő légyálczák összes első kelésü palántáimat kipusztították. Az ilyen palánta minden látható ok nélkül összehervad és elszárad csak ha a húsos szárat felhasítjuk", akkor találjuk meg benne az álczát. A dinnye alá legalkalmasabb talaj a televényes homok, vagy homokos fekete vályog de kellő trágyázás és gondozás mellett jól sikerülhet a termés még egészen laza homokon is ámbár ez már a minőséget hátrányosan befolyásolhatja. Legkitűnőbb terméseket kétségkívül a gyeptörés adja még a leglazább homokokon is, azért akinek módjában áll jó fekvésű gyepet töretni, az ne mulaszsza el abba dinnyét vetni. A talaj lehet sík vagy hullámos, de az észak ős északkeleti fekvést mindenesetre kerüljük, sőt mindig jó, ha dinnyeföldünk ezen égtájak felől kissé védve van. A kellő mélységű őszi szántást soha el ne mulaszszuk s a talajt télen át hagyjuk fogasolatlanul jó hasábosan. A melegágyakat aszerint, amint az érést siettetni akarjuk, márczius közepétől április elejéig állítjuk fel kint a földön, s ha kellőleg védve nincsenek, nádkeritéssel veszszük azokat körül. Tiszta lótrágyát ne használjunk az ilyen ágyakhoz, megteszi a marhatrágyával kevert, sőt a tiszta marhatrágya is, mert másként a későbbi forróságokban sokat szenved a dinnye és elsatnyul. De megjegyzem, hogy ezt a trágyát mindég friss, nedves állapotban hordjuk ki, lehetőleg egyenesen az istállókból s a közönséges melegágyaknál vastagabb cm. komposzttal vegyitett jó gyepszínfölddel borítsuk, minden más szükséglet azonos a melegágyaknál rendesen követett eljárással. A talaj felmelegedése s kellő lehűlése utan belevetjük á magot, vagy kiültetjük a szobákban cserepekben nevelt palántákat s aztán ügyelünk a kellő szellőzésre s ha netán felnyúlnának a palánták, ugy néha vigyázva feltöltögetjük. A kellő időben megkurtítjuk a palántákat s az első kurtítással egyidejűleg felállítjuk az ablakos kereteket is a már elkészített fészkek fölé s azokat vagy maggal vetjük be, vagy a melegágyakban cserepekben nevelt palántákkal ültetjük be. Lehet az ilyen fészkek alá jő térdmélységben szalmás trágyát is rakni, de ez homokos talajon felesleges, elég ha a kereteket kívülről jó meleg trágyával kerítjük be s meleg takarókról gondoskodunk, egyébként e kereteket éppen ugy gondozzuk, mint a melegágyakat. Ha a háromszori kurtítást pontosan elvégezzük s a ládák, keretek, és nádkeritések kellő időben való eltávolítását el nem mulasztjuk, akkor dinnyéink nemcsak egészségesek maradnak, hanem junius végőre vagy julius elejére tökéletesen érett, jól fejlődött gyümölcsöket hoznak, és mire a melegágyak kitermik magukat, akkorra az ablakok alatt nevelt példányok is kezdik érlelni gyümölcseiket. A szabadföldi fészkeket tavasz nyiltával azonnal készíttessük el mert igaz ugyan, hogy ott, ahol a szőlő és a tengeri jól beérnek, ott a dinnye is kevesebb gondozással is sikekerülhet de azért a jól sikerült korai vetés mindég meghálálja magát s igy azzal megkésni soha sem szabad. Az őszi szántást apróra elfogasolva és elhengerezve, kijelöljük a sorokat 2 2Va méterre egymástól és e sorokban a fészkek helyeit ugyanilyen távolságokban. Ha az egész földet nem trágyáztuk meg őszszel, akkor fészektrágyázást alkalmazunk s az őszszel gyűjtött érett trágyát ugy osztjuk szét, hogy egy-egy fészekre egy fél lapát vagy két összemarék jó portrágya kerüljön, ezt a felkapált földdel jól elkeverve, tányóralaku fészkeket készíttetünk, melyeknek pereme mintegy jó tenyérnyire emelkedjék a talaj fölé, mig a közepe jő homorú legyen. Egy-egy fészek átmérője ne legyen nagyobb, jó két arasznál, de ügyeljünk, hogy abból minden szál taraczk, más gyökér vagy fadarab s a nagyobb rögök kiszedessenek. Kedvező időjárással április hó második felében vetünk először május elején másodszor s ha kell és van elég magunk, ugy május 10,-e körül még egy harmadik vetést is eszközölhetünk. Ha vannak cserépben, vagy gyephantban nevílt jó erős palántáink, ugy azokat is kiültetjük mihelyt az idő engedi, mert sokszor ezek sikerül- >nek legjobban.

7 11. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, FEBRUÁR HO Megkésett vetésnél előre csiráztatott magot vetünk.jj Kelés idejétől kezdve állandó gondozás alatt tartjuk a dinnyeföldet, ha kell ugy a talaj felszínét vigyázva felporhanyitjuk a gyenge palánták körül, a hiányos fészkeket csiráztafott maggal, vagy e czélra nevelt palántákkal kiültetjük. Itt megjegyzem, hogy a dinnyét közönségesen palántázni nem lehet, tehát vagy földestől emeljük ki a cserepekből vagy ha gyephantban neveltük, ugy azzal együtt ültetjük el s még igy is jó lesz a palántákat, erős napfény ellen óvandó, az első napokban cserepekkel vagy lapulevelekkel letakargatni. Ültetés után a palántákat langyos vizzel kell lelocsolni. A gyenge dinnyepalánták sok veszedelemnek vannak kitéve, ilyen elsősorban az időjárás de ez ellen csakis a többszöri vetéssel védekezhetünk, részben segíthetünk magunkon a palánták betakarásával és lüstöléssel is de igy mindég csak a telep egy kis részét menthetjük meg. Sok kárt okozhatnak a rovarok ezeket korán reggel vagy napközben is kerestessük össze és pusztíttassuk el, mert pl. néhány pattanó bogár már sok kárt tehet, pedig összefogdosásuk nem sokból áll. Igen sok kárt tehetnek az ürgék, melyek az elhanyagolt, őrizetlen dinnyepalántákat néha egészen kipusztítják, kivált a gyepföldekben de mivel csakis nappal pusztítanak, némi felügyelettel könnyen elbánhatunk velük. Ha a palánták annyira fejlődtek, hogy a csemleveleken kivul még 2 pár teljesen kifejlődött levelük van, akkor megkurtítjuk azokat ugy, hogy e négy levélen felül a hajtás legfelső rügyecskéjét lecsípjük. E munka igen fontos, miért is azt jól betanított munkásokkal és kellő gonddal végeztessük. Az első kurtítással egyidejűleg megkapáltatjuk az egész dinnyeföldet jó mélyen, de ügyelve arra, hogy a fészkekben kár ne essék. A palánták körül a földet kézzel, vagy hegyes pálczikával kell felporhanyitani. A második kurtításig a dinnyeföldön nincs egyéb munka, mint a kártevő állatok elleni védekezés s esetleg igen nagy szárazság idején az öntözés, de ezt csak végső szükség esetén gyakoroljuk s akkor is mindég az esti órákban, állott langyos vagy melegített vizzel, melyet óvatosan ugy öntsünk a fészkekbe, hogy a dinnye lombozatát ne érje. A második kurtítás ideje akkor következik be, ha a hónalj indák már 6 8 levélig fej'ődtek, ekkor az összes indák végeit a 6 7 levél fölött kicsípjük s a megmaradt indarészeket horgospálczikákkal, vagy keresztben egymás mellé leszúrt vesszőcskékkel a talajhoz erősítjük, hogy a szelek azokban kárt ne tegyenek. Ugyanekkor másodszor is megkapáltatjuk a földet, de csak egészen felületesen a gyomok eltávolítása végett. A harmadik kurtítás az ezután fejlődő indák visszacsipkedéséből állana, de mivel ez nagyobb termelésnél csaknem kivihetetlen munka, többnyire csak a melegágyi és ablakok alatt nevelt dinnyebokrokon végezzük el azt egészen rendesen, a szabad földi fészkeknél pedig megelégszünk azzal, hogy, amint a kellő számú gyümölcs már mutatkozik s a termés sikere biztosítva van, a tulhosszura nőtt indák végeit időközönként éles ásóval elvagdaljuk, ügyelve arra, hogy a termő indák meg ne sérüljenek s az egyes sorok között némi csekély rés maradjon. Az indákat bolygatni és összeforgatni nem szabad s hogy ezt a szél se tehesse, addig míg a kellő termést biztosítottuk, a termőindák leszorítását a fentebbi módon többször ismételjük. Hogy a gyümölcsök jól fejlődjenek és rendes alakot nyerjenek, czélszerü azokat vigyázva zsindelyre nagy cserépdarabra fektetni, a szabadföldi példányoknál ez sok munkával és költséggel járna, miért is ezeknél csak arra ügyeljünk, hogy rendesen feküdjenek, ne mélyedjenek nagyon a földbe ne legyenek túlságosan eltakarva, vagy indákkal leszorítva, miért is néha óvatosan megmozgatjuk azokat, hogy helyüket változtassák, de anélkül, hogy fekvő oldaluk egészen a napra kerüljön, mert akkor megfoltosodnak. Se. Gy. (Vége köv.) LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés. 43. kérdés. Vörösheremagtermését nálunk az apion minden évben tönkreteszi; kérdésem az: lehet-e a vöröshere 3-dik kaszálását magnak meghagyni? képes-e a 3-dik kaszálás kielégítő magtermést adni; kat. holdanként mennyi lehet a várható hozam? Megjegyzendő hogy a két első kaszálást a szokottnál előbb le kellene venni. B. A. 44. kérdés. Tüzrendészeti törvényünkben van-e arra szabály, hogy a lakóház végén télen nem szabad 63 cm. hosszú és 72 cm. magas süveggel ellátott csövet kidugni a tornácztól lva méteren alul? A községi bíránk erre törvényt nem tud és mégis beakarja vétetni. B. M. 45. kérdés. Mily módon lehet a lovakat a csökönyösségről leszoktatni? V. M. 46. kérdés. Miután a székelyföldi takarékpénztárak túlnyomó része a kamatlábat 9 /o-ra emelte fel s ezenkívül, ha pontosan nem fizet a lejárat napján az adós, a váltója leszámítolása alkalmával a váltó értékével felérő váltó dijat és egy korona pénzbírságot s legalább 5 10 /o-nyi tőketörlesztést kell, hogy fizessen ; tekintve a nyomott viszonyokat és ama körülményt, hogy az itteni földmivesek csaknem kivétel nélkül mind váltóadósak, tisztelettel kérdem, hogy 50 évi tőke- és kamattörlesztés mellett hol kaphatnának 100 frton kezdődő pénzkölcsönöket földbirtokra és mily feltételek mellett? B. K. 47. kérdés. Ha szerződésileg nincs kikötve a felmondási idő és főnököm követeli, hogy 3 hó leforgása után állásomat ott hagyjam, követélhetem-e a további 3 havi fizetést? K kérdés. A hizlalda bruttó hasznából 5%-ot kapok, leszámítva a készpénz kiadást (személyzet, só). A dara számitható-e készpénzkiadásnak, mivel az a gazdaságban termett gabonából lett előállítva? Továbbá, ott hagyván a gazdaságot, követelhetek-e %-ot azon hizómarhák után, a melyek 3 vagy 4 hét alatt kész lesznek? K kérdés. Bérgazdaságom szántóföldjeit szegélyező ákáczfákat jogomban van-e megnyesetni, miután azok árnyéka vetésemben kárt tesz? Megjegyzem, hogy a bérszerződésben erről nincs említés téve. D kérdés. Egy marhakereskedő czégtől m. év deczember 23-án hizlalásra szánt fiatal vörös ökröket vásároltam, amelyeket személyesen vettem át. Vasúton való megérkezésük után megmázsáltattam azokat és azon kellemetlen meglepetés ért, hogy az átvett és kifizetett súlynak éppen 20 /o-a hiányzott. Nem akarván ezen, a megérkezés után mindjárt eszközölt mázsálást irányadónak tekinteni, azóta többször megmázsáltattam az ökröket és az utolsó mázsálásnál január 23 án, tehát egy havi intenzív hizlalás után az átvett súlynak még mindég 8 /o-a hiányzott. Én a magam részéről azon véleményben vagyok, hogy jó mázsa és tisztességes mázsálás melleit ily sulyveszteség ki van zárva, mindazonáltal közlöm jelen esetet tisztelt gazdatársaimmal oly kéréssel, szíveskedjenek felvilágosítani, lehetséges-e az, hogy ökrök egy 2 napig tartó vasúti szállítás alatt súlyúknak 20%-áfelveszítsék? Gy. 0. Felelet. Sovány föld értékesítése. (Felelet a 40. sz. kérdésre.) Sovány földre növényt ajánlani igen bajos, mert sovány talajról nagy termést kapni semmiféle növény után sem lehet. Tekintettel azon körülményre, hogy az úgynevezett homoki, vagy szöszösbükköny (Vicia villosa) a jobb erőben álló földeken nagyon rosszul köt magot, azt a tanácsot adnám, tessék ezen a földön szöszösbükkönyt magnak termeszteni. Nézetem szerint ezzel lehetne még legtöbb eredményt elérni és egyúttal javítani is a talajt. Megjegyzem, hogy a szöszösbükköny eleinte igen lassan nő, mert első sorban is gyökérhálózatát fejleszti ki; éppen ezért tavaszszal lehetőleg korán kell elvetni, azonnal, amint a föld fagya kiment; a hideg egyáltalában nincs ártalmára. Ky. Burgonya termelése. (Felelet a 41. kérdésre.) Ha egyszerre 100 holdon akar étkezési burgonyát termelni, hogy a jövedelem minél magasabbra emelkedjék, gondoskodni kell korán érő, közepes és későn érő féleségekről. A korán érő burgonyaféleségek termőképessége a legtöbb esetben csekély, még a legkedvezőbb időjárás esetén sem adnak e féleségek nagyobb termést. Kat. holdankénti hozamuk, alkalmas talajviszonyokat és jó trágyázási állapotot feltételezve, mmázsára tehető. A magyar fogyasztóközönség nemcsak az izletességre, de ezenkívül a burgonya szinére is meglehehetős igényes. A sárga husu burgonya a budapesti piaczon mindig magasabb áron értékesíthető, mint a fehér husu. A korai burgonyaféleségek közül a Juliusi" szalmasárga husu ; a koraiak királynője", Hathetes", Lech" fehér husuak. A három első beszerezhető, utántermelt állapotban : Gravenstein R. birtokostól Sydow, u. p. Biesenthal (Poroszország), a Lech" pedig H. Dolkowskitól Nowavies u. p. Kenty (Galiczia). Közepes érésű sárga husu asztali burgonyák : Bruee", melyet nagyon dicsérnek, kedvelt féleség a Lada" is, szintén Dolkowskiféle burgonya. Sárgás-fehér husuak: Minister' von Lucius", Spárga". Kedvelt fehér husu közepes érésű fajták : Professor Maereker", mely szeszgyártásra is igen alkalmas, Daber", Hópehely" és ennek egy ujabb változata a Zborowi". Későn érő sárga husu féleség a Topor", Frömsdorfi első. Fehér husu későn érő féleség igen sok van, bármely nagyobb német tenyésztőnél szerezhet be 5 6 félét is. A féleségek megválasztásáról általában figyelmébe ajánlom a Köztelek" évi 100-ik számában megjelent közleményt, hol a nevezetesebb burgonyatenyésztők pontos czimei is feltalálhatók. Dolkowski-féle számos burgonyafélével különben a simontornyai uradalomban több év óta igen jó eredménynyel kísérleteznek; felvilágosítást ad Kemptner Ernő urad. tiszttartó. Burgonyatermeléssel foglalkozó szakmunka magyar nyelven : Jattka Ferencz :, A burgonya termelése a mai okszerű alapon". Ára valószínűleg 1 frt 60 kr. Megszerezhető a Mezőgazdasági Szemle" kiadóhivatalánál Magyar-Óvárott. Bázsó Imre. Lóbabtermelés. (Felelet a 42. számú kérdésre.) Én a lóbabot (és pedig a gróf Teleki Arvéd-féle lóbabot) már több éven át termeltem igen jó eredménynyel, a mennyiben kat. holdanként 8 14 métermázsás termést kaptam. Még a mult évben is, daczára hogy a lóbabot kisebb jég érte, kat. holdanként 1368 kgr. magot adott. Én a lóbabot 36 cm. sortávolságra vetem ugy, hogy sorbani távolsága cmt tegyen ki, a vetéshez pedig április elején fogok hozzá, mert a későn vetett lóbab a levéltetvektől és rozsdától sokkal többet szenved, mint a korai vetésű, a hideggel szemben pedig sokkal kevésbé érzékeny,mint ahogy hinni szokás. A kikelt s kellően megerőrsödött lóbabot megfogasoltatom s-a fejlődés további folyamán 1 2 kapálásban s gyengébb töltöge-

8 196 KÖZTELEK, MO FEBRUÁR HÓ SZAM. 10-ik ÉftfOLYAM. tés részesítem; az első kapálás alkalmával szabályozom a sorbani távolságot is a szükséges ritkítással. Az tagadhatatlan, hogy a levéltetvek csaknem évenkint fellépnek kisebbnagyobb mennyiségben, de mert eleinte esak a tábla szőleit lepik el (és pedig rendesen a déli oldalon) könnyen védekeztem ellenük, szapanos kvassiaoldat permetezésével. 100 liter vizhez 2 kgr. kvassiát és 2 kgr. háziszappant vettem oly formán, hogy a kvassiát és a háziszappant először 1 2 óra hosszáig jól felfőztem s azután a megfelelő mennyiségű vizhez kevertem, ügyelve arra, hogy a fazék alján lévő üledéket fel ne zavarjam. A folyadékkal a lóbabos tábla réteket jó erősen megpermeteztük közönséges permetezők alkalmazásával. Ezen egyszerű és olcsó védekezés eredménye az volt, hogy a tetvek elpusztultak. Természetes, hogy a permetezéshez hozzá kell fognunk, a mint a levéltetvek még esak kisebb mennyiségben a tábla szélein lépnek fel, mert ha egyszer az egész táblát ellepték, a védekezésnek kellő sikere nem lesz. Tagadhatatlan, hogy a sójabab is kitűnő abraktakarmány, de keserű voltánál fogva használat előtt legalább is 24 óráig vizben kell kiáztatni. A levéltetvek támadásának kitéve nincsen, de viszont csak május hó folyamán vethető s igen későn érik és esős időben szőrös hüvelyei nehezen száradnak. A sójabab cm. sortávolságba vethető ugy, hogy a sorokban cm.-nyíre álljon egyik tő a másikhoz ; mivelése olyan mint a lóbabé. Pozsonymegyében termelik, miért is legjobb lenne a pozsonymegyei gazdasági egyesülethez fordulni vetőmag.miatt. K. K. A lóhere 3-ik kaszálása magnak. (Felelet a 43. kérdésre.) Az apion pusztításával, szemben a lóhere harmadik kaszálását magnak hagyni, különösen az Alföldön igen bizonytalan s nagyon kevés reményre jogosító eljárás egyrészt, mert a lóherének kellő megerősödése és fejlődése az Alföldön igen bizonytalan, másrészt a megtermékenyülés és a mag fejlődése igen hiányos. Ez irányban én is tettem valami három év előtt kísérleteket, melyek azonban kellő eredményre nem vezettek. Ö Tűzrendészet. (Felélet a 44. kérdésre.) Tüzrendészeti törvényünk nincs. Az évi sz. tüzrendészeti kormányrendelet 2. ős 5. -ai szerint kis- és nagyközségek számára a megye alkot szabályrendeleteket. Pestvármegyének is van tehát ily szabályrendelete. Ha a kérdéses építkezés módja ennek a szabályrendeletnek tiltó intézkedéseibe egyenesen bele nem ütközik is, a községi elöljáróságnak kötelessége minden oly esetben közbelépni, mikor tűzveszélynek nyilvánvaló veszélye forog fönn, a mi a jelen esetben: nádfödelü házról levén szó, igen valószínű. Csökönyös lovak. (Felelet a 45. számú kérdésre.) Kerdésttevő soraiból nem lehet ki venni, hogy fiatd avagy öreg lovakról van-e szó, pedg fiatal lovak csökönyössége egészen más elbírálás alá esik, mint öreg lovaké. Annyi azonban mégis kivehető a levélből, hogy nem ijedős, ragadós, hanem csupán olyan lovakról van szó, melyek indítani nem akarnak. Nos e körülménynek sokféle oka lehet, mindenekelőtt tehát az okot kell kutatni, mert a csökönyösség csak az esetben lesz megszüntethető, ha az okokat megtaláltuk, s eltávolítottuk. Mindenekelőtt arra kell vigyázni, hogy a szerszám csakugyan reá legyen szabva a lóra, mert bárhol is szorítja, nyomja, dörzsöli annak testét, már elegendő ok arra, hogy a ló ne feküdjön egész erővel a hámba, vagyis hogy ne indítson. A gyönge szájú lő nem indit, "vagy nem megy hegyűek, ha feszítő zabla van a szájában. A gyönge szervezetű ló nem indit, ha az utána akasztott teher túlságosan nehéz. A csökönyösségnek oka azonban leggyakrabban a ló fiatalságában s abban található fel, hogy szügye még nincs kellőleg betörve, nem elég megkeményedett, edzett á bőr, csiklandós, avagy a legkisebb nyomásra is fájdalmas. Ezért fordul elő nagyon gyakran fiatal lovaknál, hogy 1 lvss év is beletelik, mig szügyük kellőleg betört, mig minden nehézség nélkül indítanak, mig jól huzó lovakká lesznek. Ilyen esetekben a szügy betörését elősegítjük s a csökönyösségét rövid idő alatt megszüntethetjük a következő egyszerű eljárás segélyével. A lovat az istállóban is szerszámozva tartjuk s az istrángokat meghosszabbitjuk egy második istráng behurkolása által. A két választó oszlop egymásra néző lapján, egy méternyire az istálló talajától egy-egy kampós és erős faszeget erősítünk meg s ezen faszegekre fektetjük a meghosszabbított istrángokat, melyeknek végére egy-egy jókora darab követ kötünk ugy azonban, hogy a ló csak akkor érje el fejével a jászlat, ha az istrángokat meghúzza s a köveket felemeli a földről. A ló egyelőbb érezvén a kövek terhét hátraáll, hogy a kövek a földön nyugodjanak s talán akkor sem emeli azokat fel, ha zabot adunk a jászolba. Végre is azonban az éhség reá kényszeríti az evésre s meghúzza, fejemeji a köveket, hogy a jászolt elérhesse s mindaddig ezen helyzetben tartja azokat, a mig jól nem látott. Ilyetén módon legtöbbnyire néhány nap alatt megszűnik a csökönyösség, különösen ha előbb könnyebb, majd pedig nagyobb követ akasztunk a meghosszabbított istrángra. esy. Jelzálogos kölcsönök. (Felélet a 46. számú kérdésre.) Az utóbbi időben az általános pénzügyi viszonyok nem voltak kedvezők a hitelt kereső földbirtokosra. Mikor az elsőrendű váltók leszámítolásával 6%-át lehet keresni, akkor a tőkepénzes nem vásárol záloglevelet s ez megbénítja a jelzálogos kölcsönöket nyújtó intézet működését. A viszonyok azonban javulnak, aranyjáradékunk elérte a pari értéket. Ennek daczára a kis ember helyzete nehéz marad. Az olcsóbb pénzintézetek nem szívesen bajlódnak a koronás jelzálogos kölcsönökkel, melyek ugyanannyi munkát követelnek, mint a nagyobb ügyletek. Kis ember helyzetén csak akkor lesz segítve, ha megvalósul az.ipari és gazdasági szövetkezetek"-ve vonatkozó törvény nemes intencziója, ha a Székelyföldön is megkezdi működését e kötelékbe tartozó szövetkezet. Ezt kell sürgetni, erre kell konczentrálni az erőket. Addig is lépjen érintkezésbe a Kolozsvári, Takarékpénztár és Hitelbank Részvénytársasággal vagy az Erdélyrészi Magyar Jelzálog-Hitelbank Részvénytársasággal Kolozsvárott. Havas Miksa. Rendelkező tiszt felmondási ideje. (Felelet a 41. kérdésre.) A birói gyakorlat e tekintetben ingadozó ugyan, de ha az elbocsájtatásra a rendelkező tiszt nem adott okot, a bíróság hathavi felmondást szokott megitélni, illetve a munkaadót a még hátralevő időre, a fenforgó esetben 3 hóra eső fizetés kiadására kötelezni. Hensch. Hizlalás után járó százalék. (Felelet a 48. kérdésre.) A hizlalásnál elért bruttó haszonból a tisztet illető százalék csak az erre vonatkozó szerződés szerint állapitható meg; ilyennek hiányában követett szokás dönt ; ha a dara eddig beszámíttatott a készpénzkiadásba, ez alkalommal is beszámítandó. A darát különben sem lehet gazdasági terménynek tekinteni, mert az őrlemény s igy valószínű, hogy a gazd. termények alatt a munkaadó csak azokat értetette, amelyek mint ilyenek engedtetnék át a hízóknak u. m. széna, szalma, pelyva répa stb. A visszamaradt hízók után a kezelő tisztet jogosan illeti az osztaléknak azon része, mely az illető tiszt kezelési idejére esik, mert a másik rész az őt követő tisztet illeti. A fenmaradt répából járó százalék iránt nem nyilatkozhatunk, mert a felvetett kérdésből nem tüni ki, hogy a répából miért jár külön százalék. Hensch Árpád. Akáczfák. (Feleld 49. számú kérdésre.) Ha az egész birtokot haszonbérli és azon ákáczfák vannak, jogában áll ezen fákat állaguk sérelme nélkül, az okszerű gazdászat elveinek megfelelőleg nyesetni, különösen akkor, ha a gabonatermelés érdeke ezt egyenesen megköveteli. Természetesen nem illeti meg ezen jog, ha a fák nem a haszonbérelt területen állanak.? ÖYES C Mai számunk tartalma : Az OMGE. közleményei. 189 Az igazgató-valasztm'ány ülése 189 Valutafémünkről. 191 Növénytermelés. A kísérletezések befolyása a növénytermelés jőve; delmezőségére. 192 Állattenyésztés. Állatok jelzése Takarmányozás. A marhasóról Szölőszet, Kertészet. A dinnyéről Kérdések és feleletek Vegyesek Kereskedelem, tőzsde 198 Budapesti gabonatőzsde. Szeszüzlet. Erzsébet gőzmalom. Lujza gőzmalom. Here magvak. Vetőmagvak. Apolló kőolajfinomitógyár részv.-társ. A'kőzponti vásárcsarnok árujegyzése a nagyban (en gros) eladott élelmi ezil kek árairól. Állatvásárok: Budapesti szurómarhavásár. Budapesti vágómarhavásár. Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. Budapesti lóvásár. Kőbányai sertésvásár. Ingatlanok árverései (40000 korona becsértéken felül.) A m. kir. mezőgazdasági muzeum gyüjteaiényei a VII. ker., Kerepesi ut 73. szám alatti házban megtekinthetők a hétfői és az ünnepeket követő napok kivételével: naponkint d. e. 9 órától d. u. 1 óráig. Hétfői és az ünnepeket követő napokon a muzeum A muzeum lá'ogatása ingyenes. A legközelebbi villamos-kocsimegállóhely a Kerepesi-uton: a városból jövet VII. ker., Alsó-erdősor utcza sarkán, a városba menet VÜI. ker., a Kenyérmező utcza sarkán van. Huskiviteli piaczok szervezése. Az OMGE. tekintettel az őlőállatkivitelünk elé gördülő s mindinkább fokozódó nehézségekre, komolyan foglalkozik azzal a kérdéssel, mi modon lehetne állatértékesitésünket húskivitel, illetve a húsnak ipari feldolgozása s ily alakban leendő exportálása utján biztosítani. Ezt a nagyfontosságú kérdést tárgyalta legutóbb az állattenyésztési szakosztály, de mielőtt az akczió mikénti megindítása felett érdemileg határozott volna, szükségesnek tartotta, hogy az ez ügyben érdekelt testületek véleményét kikérjesavéleményeket feldolgozva a szakosztály által a kiküldött szűkebb bizottság fog konkrét javaslat alakjában előterjeszteni. Ezt a kérdést tárgyalta az OMGE. felkérésére a minap a mészárosok és hente>ek országos szövetsége s tárgyalásainak eredményeképpen kimondotta, hogy a szövetség szükségesnek tartja, hogy itt Budapesten egy nagy kiviteli vágóhíd létesíttessék, a mely egyrészt a mezőgazdák érdekeit volna hivatva előmozdítani, másrészt pedig a hentes-ős mészáros-ipar fellendítését is eredményezné. A szövetség teljes tudatában van a szóbanforgó kiviteli vágóhíd létesítésével kapcsolatos nehézségeknek, melyet csakis részvénytársasági alapon vél megteremthetőnek s csakis az esetben, ha az állam a közvetlen anyagi támogatáson kivül a részvénytőke kamat garancziájátísmagára vállalná; szükségesnek tartja a szövetség, hogy a kiviteli vágóhidra kerülő állatok után s2sdendő fogyasztási adó kérdése is rendeztessék s tarifális kedvezmények is biztosíttassanak. Súlyt kíván helyezni a szövetség az export

9 11. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, JANUÁR HÓ mellett különösen a helyi, illetve belfogyasztás ellátására s a kezdeményezés sikerének egyik alapfeltételét a hussertéstenyésztés nagyobbmérvü felkarolásában látja. Érdekesnek tartjuk fvlemliteni, hogy az osztrák érdekeltség körében nagy mozgalom indult meg, hogy a mi kezdeményezésünk ellensúlyozásául és lehetetlenné tétele ezéljából Bécsben létesíttessék egy nagyszabású kiviteli vágóhíd. Mozgalom az olasz bor ellen. A badacsonyi borvidék hatvankét községe a napokban TUpolczán gyűlést tartott. Elhatározta ez a gyűlés, hogy a kormányhoz fordul támogatás végett ; fölkéri a minisztériumot, hogy az 1903-ban lejáró olasz borvámszerződést a jelen alakjában ne engedje meghosszabitani s intézkedjék általában véve a külföldi boroknak magyar bor gyanánt forgalomba hozatala ellen. Ezt a kérelmet százötven tagu, nagyobbára kisgazdákból álló küldöttség tolmácsolta a kormányelnök, a földmivelési és a kereskedelmi miniszter előtt. A küldöttség vezetője Hertelendy Ferencz, a zalamegyei gazdaságig egyesület elnöke, a kérelmet átnyújtva, elmondta, hogy a bortermelés pang, a bor alig értékesíthető s ennek más okát nem igen találni, mint az olasz bor rendkívül nagy mértékű betódulását. Kéri a kormányt, hasson oda, hogy az olasz borvámszerződést a törvényhozás ne ujitsa meg. Széli Kálmán miniszterelnök ugy a maga, mint Hegedűs és Darányi minisztertársai nevében válaszolva, kijelentette, hogy valamennyien kötelességszerűen egyformán foglalkoznak az ország minden érdekével. A panaszt teljesen jogosultnak tartja. De amint teljes mértékben indokolt, hogy a kormány figyelmét az olasz borvámszerződés hátrányaira figyelmeztetik, éppen ugy meg lehetnek győződve, hogy a kormány tudja ezeket a bajokat s hogy a panaszt figyelembe is veszi. Most azonban Ígéretet ne kerjenek tőle, mert ilyen szerződésekről a tárgyalás ideje előtt kormány-nyilatkozatot tenni nem lehet. Nemcsak ránk, de az olaszokra nézve is fontos ez a szerződés s nem szabad egyoldalulag megítélni semmiféle kérdést. A miniszter beszédét a küldöttség éljenzéssel fogadta. Luxuslóvásár. Az idei tavaszi luxuslóvásárt az OMGE. védnöksége alatt a Tattersall részvénytársaság ápril hó 1., 2. és 3 ik napjain rtndezi a társaság istállóiban. Az állami ménesek számfeletti lovai erre a vásárra nem fognak felhozatni s csak május hóban hozatnak fel. A bejelentési határidő márczius hó 10. A katalógus márczius hó 15 én küldetik szét. Az idei tavaszi luxuslóvásár kiállítási jellegű lesz s a felhozott lovak díjazására 11 értékesebb tiszteletdíj tűzetik ki, még pedig négyes fogatok részére 2 dij, egyenkint 600 korona, hintós fogatok részére 3 dij, egyenkint 600 korona, hátas lovak részére 3 dij, egyenkint 600 korona és juklcer fogatok részére 3 dij, egyenkint 600 korona értékben. Bejelentési ivek és a vásár szabályzata a Tattersall titkárságánál (Bpest, Külső-kerepesi ut) kaphatók. Magyarország részvétele a TI. nemzetközi mezőgazdasági kongresszuson Párisban. A kongresszus rendezésével megbízott nemzetközi mezőgazdasági bizottság felkérte a m. kir. földmivelésügyi minisztert, hogy hasson arraközre, hogy Magyarország minél számosabban legyen képviselve a kongresszuson. A földmivelésügyi miniszter 0 exczellencziája a.gazdasági Egyesületek Országos Szövetségét" kérte fel arra, hogy a nemzetközi kongresszuson való méltó képviseltetésünk ezéljából előkészítő bizottságot alakítson, melynek feladatát képezné, hogy egyrészről a kongresszuson való részvételt szervezze és előmozdítsa másrészről pedig az ezen kongresszus elé terjesztett ős hazánk gazdaközönségét is érdeklő kérdésekre vonatkozó válaszokat előkészítse és összegyűjtse. A bizottság, melynek kiegészítésére a földmivelésügyi miniszter is három tagot küldött ki, gróf ZselénszJci Róbert elnöklése alatt folyó év febr. 1-én tartotta alakuló-ülését a Köztelken. Jelen voltak : a földmivelésügyi miniszter képviseletében : nemekéri Kiss Pál államtitkár, továbbá Bedö Albert, br. Maleomes Jeromos, br. Rodiczky Jenő, dr. Hampel Antal, Rubinele Gyula előadó és de Pottere Bruno jegyző. A 2 miniszteri leirat felolvasása és a kongreszszusi programm ismertetése után a bizottság előadó javaslatára mindenekelőtt megállapította azon munkálatok tárgyát és az azok megírására felkérendők névsorát, amely munkálatokat a bizottság a kongresszushoz be fog terjeszteni. Egyúttal elhatározta, hogy a programmban kitűzött beküldési határidő rövidségére való tekintettel Sagnier Henrik úrtól a kongresszus rendező titkárától határidőmeghosszabbit&st fog kérni a munkálatok beküldésére. Azonkívül a bizottság a Köztelek" lapban aprogramm közzététele mellett a gazdaközönségét további munkálatok beküldésére fogja felkérni. Az előkészitő-bizottság második feladata lesz a kongresszuson való részvétel gyakorlati előkészitése. Az OMGE 1 " ős a vidéki gazdasági egyesületek utján kellő propagandái, fog kifejteni, a kongresszuson való minél nagyobb részvétele biztosítása ezéljából. Végül elhatározta a bizottság, hogy a magyar gazdaközönség méltó hivatalos képviseltetése ezéljából társas kirándulást fog szervezni a kongresszuson való részvétel biztosítása végett. E kirándulással kapcsolatban a benne résztvevők Párisból Francziaország több vidékére is kirándulásokat fognak tenni, a párisi Société natíonale d'agrikulture" vezetése mellett. A felmerülő költségek fedezése ezéljából a bizottság a földmivelésügyi miniszterhez fog felirni. A kopár és vízmosásos területeken teljesített erdősítések állami segélyezése. A földmivelésügyi miniszter mint az előbbi években, ugy az idén is ama szegényebb sorsú birtokosokkal, kik a közgazdasági érdekből bef&si-* tandó kopár és vízmosásos területeken a folyó év folyamán önként tehát az erdősítésnek az évi XXXI. t.-cz szakasza alapján való elrendelése előtt és sikerrel erdősittettek; állami pénzsegélyben részesittettek és illetve a teljesített erdősítések közgazdasági értékéhez és fontosságához, valamint a tényleg felmerült költségek nagyságához képest 701 birtokos között 4278"59 kat. hold kiterjedésű kopár és vízmosásos területnek beerdősitése után 54,534 korona pénzsegélyt osztott ki. Egybevetve ebeket az adatokat az előző évek illető adataival, melyek szerint az évben 107, az évben 382, ez évben pedig 622 birtokos vállalkozott hasonló erdősítések teljesítésére kitűnik, hogy a kopár és vízmosásos területek beerdősitése évről-évre örvendetes lendületei nyer és hogy a szegényebb sorsú birtokosoknak állami pénzsegélyben való részesítése a kopár és vízmosásos területek beerdösitését hathatósan előmozdítja. Borvizsgálati dijak leszállítása. A bortörvény szigorú végrehajtása következtében a közönségnek gyakran érdekében áll a forgalomba kerülő borok kémiai megvizsgálása, hogy a vevő a megvenni kivánt borra nézve magát tájékozhassa. Ennek megkönnyítése végett a földmivelésügyi miniszter az állami vegykisérleti állomásoknál eddig érvényben volt borvizsgálati dijakat f. évi február 1-től kezdve tetemesen leszállította, ugy, hogy a legfontosabb borvizsgálatok dijai az eddigi dijaknak felére, sőt még ezen alul is mérsékeltettek. Egy borminta teljes vizsgálatának dija, amely eddig nálunk (ugy mint Ausztriában) az állami intézeteknél 32 korona volt s a mely vizsgálat kiterjed mindazon vegyelemzésekre, melyek annak gondoskodott a miniszter arról is, hogy azon borvizsgálalok dija, melyekre a bortermelőknek leginkább van szükségük, még ezen általános vizsgálati dijaknál is mérsékeltebbek legyenek s azért az olyan vizsgálatok diját, midőn a bor minőségőnek megállapítására vonatkozó fontosabb boralkatrészek (u. m. alkohol, összes kiderítésére szükségesek, vájjon az illető bor a bortörvény alapján kifogás alá esik-e, 16 koronára szállíttatott le; a bor egyes alkatrészei minőleges meghatározásának dija 2 koronában, mennyileges meghatározásának dija pedig 4 koronában állapíttatott meg. Ezen kivül sav, vonatanyag és hamis tartalom) meghatározása kívántatik, mindössze 6 koronában állapította meg, a bor egészségügyi szempontból való megvizsgálásának diját pedig az eddigi 8 koronáról 6 koronára szállította le. Ugyanezen vizsgálati dijak érvényesek általában a konyak és más szeszes italok, valamint a sör vizsgálatára is. Egyidejűleg leszállította a miniszter a must megvizsgálására érvényes dijakat is s a ezukormeghatározás diját mustmérővel 2 koronában, direkt meghatározva 4 koronában, a savmeghatározás diját 2 koronában és a fertőzmények kimutatását egyenkint 2 koronában állapította meg. A gyapjuárak. Egyptomban a deczemberi gyapotüzlet igen élénk volt; jóval több gyapotot hoztak ugyan, mint az előző év megfelelő idejében, a készlet mégis jóval kisebb, mint évi deczemberben. Ezt első sorban az angol számlára eszközölt nagy vásárlásoknak kell betudni, a mennyiben az angol fonógyárak 1899-ben 74,000 bállal többet vásároltak, mint 1898-ban. Most az angol kereslet némileg meg fog ugyan csappanni, de azért a szilárd irányzat hihetőleg el fog tartani az uj aratásig. Az országban levő készlet nagy része már el van adva és ami marad, az kevés az egyre növekedő kereslet kielégítésére. És miután a jövő termés gyöngébbnek is ígérkezik, igen valószínű, hogy az árak tovább fognak emelkedni. Faládák vámmentes bevitele Oroszorsságba. Oroszország tojáskivitele évről-évre nagyobb jelentőségű lesz és moszkvai főkonzulátusunk jelentése szerint jelenleg 1800 millió darabra tehető 31 millió rubel értékben, ugy hogy a gabona, kender és fakivitel után a negyedik helyett foglalja el. A kivitelre szánt tojásokat ez idő szerint Oroszország déli részében és a Volgamenti tartományokban vásárolják össze és leginkább Szent-Pétervár, Rigau és Libau kikötőkön, vagy pedig Alexandrov, Sosnovice, Radzivillov és Volotsics vasúti határállomásokon át kerülnek kivitelre. Több tojás-kiviteli czég kérelmére megengedtetett, hogy a tojás-kivitel czéljaira szükségelt faládák vámmentesen legyenek behozhatók Oroszországba. A gabonatermelés jövője. Az utóbbi években észlelt rossz termések Oroszországban a gazdákat arra a gondolatra hozták, hogy feltegyék a kérdést vájjon az örökös termelés által a talaj kimerülése nem idéztetett e elő? Az aggodalom nem volt minden alapot nélkülöző. Az 1997-ik évi nagyon rossz termésre az 1898-ik középszerűn aluli következett, ezen évben a Volga s Ural vidékén a népességet már éhínség fenyegette, amennyiben a termés az átlagosnak csak 60 /o-át nyújtotta. A helyi hatóságnak végnélküli hiteladással lehetett csak az általános nyomoron segíteni. Tavaly bár 13%-al több volt e helyeken a termés, kivitelre azért nem juthatott semmi, mert a birodalom többi részében az örökös esőzések tették tönkre a gazdák reményét. Vigasztalásul szolgál az oroszoknak, hogy a mostani évad a legszebb reményekre jogosítja őket. A Pétervárról érkező tudósítások szerint a gazdák zöme abban a hiedelemben van, hogy nemcsak a hazai szükséglet lesz kielégítve, hanem kivitelre is fog jutni, mert az oroszok kiépített vasúthálózatukat a béke idején, főleg arra akarják kihasználni, hogy mentől többet exportáljanak történjék az Nyugat avagy Kelet felé. El lehetünk tehát készülve, hogy ez évben már az orosz verseny is éreztetni fogja hatását a világpiaezon.

10 NYILTTÉR* Megjelent az.országos Magyar Gazdasági Egyesület" kiadásában Az Újlaki Uradalom Üzleti lerendezése a Köztélek" szerkesztősége által kitüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. Irta: Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos könyv, ára portómentes megküldéssel: 55 Jcrajczár. Megrendelések a kiadóhivatalba intézendők. Szuperfoszfát chilisalétrom kéhsavas-káli kénsavas-ámmon és egyéb műtrágyaféléket, továbbá P r é z g á l i c z 98-99% jegeczckbén és őrölve valamint egyéb permetező anyagokat legjutáiiyosabban ajánl a H U N G Á R I A műtrágya, kénsáv és vegyi ipar részvénytársaság Budapest, V., Fttrdő-utcza 8. szám. Minek Eüost jelent meg Gyula és Szilassy Zoltán az 0. M. G. E. titkárjai szerkesztésében Kőztelek Zsebnaptár 1900«i»a. A Köztelek Zsebnaptár" ezen hatoditt évfolyama régi köntösében, javított és tetemesen bővített tartalommal bir. A Köztelek Zsebnaptár* minden más zsebnaptárt teljesen nélkülöz he tővé tesz. A Köztelek Zsebnaptár" ára az 0. M. G. E. tagok és a Köztelek" előfizetői részére bérmentes küldéssel együtt == 3 korona 30 fillér, 1e±~ Megrendelhető a Köztelek" kiadóhivatalában, Budapest, IX., Üllöi-ut 25. (Köztelek). alatt közöltekért a szerkesztőség 131 KÖZTELEK, FEBRUÁR HO SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM f ivi forgalom: 28,239mm. % Felhívjuk m ti ez. gazdakszünség figyelmét gyapju-aiczm >lyamán tsbb sorozatban, nevezetesen díkm e^d8tt n év 0,QyapJuárw*»l i Budapest, Dunaparti teherpályaudvar" caimlett 8ry»PÍikfll4em«ny«k a M. A. V. összes ronalaln Bejelentéseket elfogad é HELLER M.s TÁRSA, BUDAPEST, Y., EriSÍM4ér KERESKEDELEM,TŐZSDE. Bndapestí gabonat028<t*. Készbuzában a malmok jobb. vételkedve mellett jobb kinálat volt és változatlan árak mellett jobb kínálat mellett körülbelül mázsá buza kelt el. A határidpiaczon kisebb áringadozás után az árak ugyancsak változatlanok maradtak s az irányzat inkábd lanyha. Az árjegyzés 100 kgr.-ra vonatkozik: Eladatott: Tiszavidéki: 650 mm. 80 kg K hí Félsömagyaro, TJjvidéki: Bácskai:» i, s, ,. K ,., kg. E i. 78 kg K , 16'35 Rozs mérsékletes forgalmú és gyengébben keltett, ugy hogy helybeni paritással koronát fizettek érte 100 kgként. Árpa változaflan és gyengébb kinálat mellett koronát lehetett elérni 100 kgként. Takarmányárpa keresettebb. Zabért minőség szerint koronát fizets különösen prima zabért at is elértek. Tengeriben jobb kinálat volt s az árak ehhez mérten is emelkedtek, miért is 9'50 9'55 és 9'60 koronát szívesenfizettek.kőbányára szállítva 9-90 koronát fizettek. Lnjza Gőzmalom Részvény-Társaság üzleti tudósítása a Köztelek" részére. Budapest, jan. 31. Netto-árak 100 kgként, Budapesten, elegysuly tisztasulyként, zsákostul. Kötelezettség nélkül. Ár K.: ) Takarmányliszt Korpa Az Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudósítása a.köztelek* részére. Budapest, jan. 31-én. Kötelezettség nélküli árak 100 kilóniint, teljsulyt tiszta súlynak értve, zsákostul, a budapesti vasúti vagy hajóállomáshoz szállítva: z t: 7V> Ár K.: búzakor; 8-as takarmányliszt finom goi S*et*. i&űmftnger Gábor sseszgytoi képvneiö tudósítása.) A szeszftzletben e héten az üzletmenet élénk volt és a szilárd irányzat fentartotta magát. Elkelt finomított szesz nagyban adózva azonnali szállításra 113 koronáig, adózatlanul '75 koronáig. Vidéki szeszgyárak által finomított szesz nagyban adózatlanul 42 koronáig volt ajánlva és néhány tartány ez áron zárulva is lett. Élesztőszesz szilárd és adózva K., adózatlanul K. kelt el nagyobb tételekben. Mezőgazdasági szeszgyárak által kont, nyersszesz e héten K. volt ajánlva felső-magyarországi állomásokhoz szállítva és ez áron több kocsirakomány azonnali szállításra el is kelt. A kontingens nyersszesn ára Budapesten korona. Bten jegyzés korona, koaun&eni Trieszti jegyzes 22- korona kiviteli szesze' t 90 /is hektoliterje. Kmie.re e héten néhány kocsirakomány finomított, szeszt vásároltak. Vidéki szeszgyárak közül: Arad, Losoncz, Győr, Kenyérmező 25 fillérrel drágáiban jegyeznek. BuiapmH zárlatárak» hmm: Finomított»ze%z korona, élesztőszesz K., jyoíisiöbz adózva korona, nyersszesz aaóiaísne (exkortingensj korona, denaturált szesz 36* korona. Kontingens nyersszesz -.. korona. Ax arak íiterfokonkéní hordó nélkftl >>*»- mentve budapesti vasútállomáshoz szállítva " ' tés mellett értendők. VetőmagvaK. (Mauthner Ödön tudósítása.) A fogyasztás, mely első sorban fejézi ki az üzlet képét, erősen nekiindult a vásárlásnak. A vörös lóhere különös szilárd, hangulata nemcsak tartós, hanem majdnem napról-napra szilárdul még, a tetőpontján azonban még nem érkezett meg, mivelhogy most már a külföld is.elismeri, hogy jó magból nagy készletekkel biró tulajdonosok helyesen cselekedtek tarfózkodásukkal, mert ezen készletek, t i. a jobb minőségűek többé nem pótolhatók. Ily üzleti helyzettel szemben jó árunak árjegyzései ismét emelkedtek. A franczia és olasz luczerna árfolyamai nem változtak, ellenben a magyar áru oly élénk keresletre talál és a termelőnél olyannyira kezd gyérülni, hogy kevés napon belül 10 koronával emelkedett a nyersárunak az ára és ennek folytán nincs kizárva, hogy a külszinre szebb olasz luezerna szállítását fogják megkísérlem. ügy mint elejétől kezdve a takarmányrépamag forgalma most is kellemesen folyik. Az egymást gyorkövető alacsony árgyzésü ajánlatoknak következye az, hogy a gazdák még fokozottabb óvatossággal fognak a vásárláshoz, mert a szilárd üzleti helyzettel szemben lefelé irányuló árak nagyon is magukon viselik a nem tiszta szándék jellegét, azaz olcsó jegyzések révén vetőmagként hasznavehetetlen mag'elárusitásának szándékát. Jegyzések nyersáruért 100 kilónkint Budapesten. Vörös lóhere korona. Luczerna

11 11. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYA M. KÖZTELEK, FEBRUÁR HÓ Heremagyak ólomzárolása. *) Budapest, január 31-én. A budapesti m. kir. állami vetőmag-vizsgáló állomás az 1899/1900. idényben, azaz évi julius bó 1-től a mai napig az alant megnevezett magkereskedőknél és termelőknél a következő magvakat ólomzárolta : Luczerna Lóhere összesen métermázsa Mauthner Ödön Budapest... S Magy. mezőg. szöv. Bpest Haldek Ignácz.i) Budapest Klein Vilmos Szatmár Deutsch Gyula, Budapest Ifj. Freund Sámuel, Szatmár FrommerA.H. utóda Bpest Beimel és fia Budapest Klein Vilmos örök. Temesvár Lamberger Károly Bpest Boross és Szalay Radwáner és Rónai Bpest Gr. Teleki Arvéd, 2 ; Drassó Kramer Lipót Budapest Fuchs Fülöp, Budapest összesen biborhere, 16 q fehér here. 2) 51 q répamag. *) A hazai mezőgazdaságra nézve káros amerikai hereféle magvakat a magvizsgáló állomás nem ólomzárolja. A közpüütí vásárcsarnok árnjegyzeae nsgyimw (en gros) eladott ólelmtesiikkek árairól. E hét első napjaiban az üzlet nem változott lényegesen. Hozatalaink előző jelentésünkben' kifejtett okoknál fogva most is csak mérsékelt fogyasztásra találtak. Különösen a húsfélékről áll ez. Nagybani eladásaink: Vidéki marhahús minőség szerint kor., vidéki borjú kor., sertés szalonnával koronáért kelt el métermázsánkint. Bárány párja korona. Vadból, nyulak érkeztek nagy mennyiségben. Csak vontatva helyezhetők el. Darabja minőség szerint j korona. Fáczán párja 5 6 kor. Élőbaromfibői elkelt tyúk kor., maglóliba 5 6 kor., pulyka 8 8'50 koronáért páronkint. Vágott baromfiból lud nagyon keresett, a hozatalok nem elégítik ki a szükségletet és ennélfogva szilárdabb irányzat mellett nagyobb tételek kilóját '20 koronáért tudtunk elhelyezni. Hizott pulyka 1-ÍO 1-20 kor. kgként. Tyúk k'or., kappan kor. darabonként. Tojásban az üzlet változatlan, prima, alföldi tojást koronás áron helyeztünk el. Vajüzlet még.nindig lanyha. Teavaj kor., főzővaj l-0( 1-20 kor, A túrót nagyon keresik kilójáért 16 24fillértfizettek. A gyümölcspiacz csendes. I. fajalmát 36 kor., középminőségüt 28 kor., alsórendüt 17" koronáért helyeztünk el métermázsánkint. Haa. Marhakas hátulja Löszt. 1 q K O. oszt , Ki. oszt eleje í. oszt. 88^-86, II.,out , 111 oszt , borjúhús hátuíh (. oszt ,11. oszt ,eleje I. oszt , D. ősit 80-96, birkahús hátulja l. oszt , IL 80 84, eleje I. oszt 78-80, II. oszt b&n.p% eleje S db 0. 0-, hátulja, sertéshús rcagyei szalonnával elsőrendű 1 q , vidéki 74 84, ttr.%- lonns nélkül elsőrendű vidéki 68 80, ssriéjhus pörkölt -0, sertésfiuíi szerb szalonnával, szalonna nélkül, sertéshús füstölt magyki. idegen (vidéki). sonka nyers 3 kg , füstöltfcílf.csonttal , csont ssélküi , sonka füstölt külf. csont nélkül szalonna sózott 1 a füstölt , sértést- *sir hordóvá! 1-0Ö 1-C2, hordó nélkül 96 98, koibáss nyers 1 Kg., füstöli , szalamí belföld , külföldi, malac*swjpór alö Í db 4-7 Sisstitott Baromi, a) Blő, Tyúk i pár K. 2' "girke l , kappan'hizott 0-0, sovány u-,, 0,, rueza hizott , sovány 0' 0' uü hizott sovány , pulyka hizott, sovány } Tisztított. Tyúk 1 úb fr! , 1 kg., csirke 1 db , i k%., kappan hizott 1 db , 1 ks. ', ifécze hizoti 1 dbl ,1 kg. 1-0', lud fizott 1 db , 1 k* , félköv. 1 db 0 0-, 1 kg., pulyka hizoti S db , 1 kg , félkövér 1 db -0, 1 kg., ludmáj 1 db , 1 kg ', luatisir 1 kg , idei liba 1 db, Hal. Elő. Harcsa 1 kg. K csuk* " ponty fdunait süllő ". Mcae 0- márna 0-0. nzompó tagolna 0-0-, apró kevert , lasnet -----, pisztráng 0-0-, Tej és tejtermékek. Tej Ilit. K , <5k5r 700. középmin. jármos ökör pár., alárendelt minőségi jármos ökör, Jármos bivaly é. s. mm,, K-.ig páronkint. lefölözött , tejszín 0-0, tejföl0-50 0'56, lobb minőségű jármos ökör 69 mm.-kint é. s., fehénvaj 'tea) 1 kg , L rendű II. > bekötni való ökör K.-ig, Fejőstehenekért és 1* 1 50, olvasztott 0-0-, Margarin I. rendű oedig: Fehérszőrű magyar tehén. tarka 0-, I?. rendű 0-0"-, tehéntúró , juhtmó , liptói 1*12 1 '28, juhsajt 0-, emraim kint, bonyhádi tehén , kiv. koronáig kevert származása tehén koronáig darabon- hili sait 2' 2', (troji sajt Ov darabonkint. < '»* és heuyémenss. Fehér kényéi 1 kg. K. 0.' 6 30'0, barna kenyér , rozskenyér Búzaliszt 00 sz. 1 q. O. - g s <1 _ _, i. S5velye ek. kenőse nsagyar 1 q K »to*<. raai 36 56, borsó héjas magyar , konhtoíi aagyar 26 30, ktuföidi 2v_ 34 bab feh'ir apr' nagy , szines o as Friss alföldi 1440 db.) korona , erdélyi (U40 db.) , meszes, orosz tojáí HAJ ar ta* tojás 7-8- törött tojás 0- Zöldség. Sárgarépa 100 kötés K b , Petrezselyem 100kötés 0 0-0, 1 q , zeller 100 db , karalábé , vöröshagyma 100 köt. 0-., 1 q , foghagyma 100 köt.., 1 q , vörösrépa 100 drb , fehérrépa, fejeskáposzta 10' , vöröskáposzta , fejessaláta kötött saláta 0-, burgonya, rózsa 1 q , sárga EOO'O, külföldi..fekete retek 100 drb , uborka nagy salátának 100 drb , savanyítani való 100 db.., savanyított , zöld papr. 0-0", tök főző 0- -0, zöldbab 0. zöldborsó hüvelyes hazai 1 kg..., fejtett 1 lit. Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar, tengeri 100 cső.., karfiol 100 drb ökör jobb minőségű kivételesen, paradicsom 1 kg. 0.., spárga 0. 0., torma hizott magyar ökör középminőségü , alárendelt minőségű magyar ökör 44-48, jobb minő- 1 q Gyümölcs. Alma 1 q K , köz. alma 16 24, ségű magyar és tarka tehén , kivételesen tarka vajkörte, közönséges körte 10 16, szilva magva tehén, magyar tehén középmin., , váló 0. 0., vörös.., meggy faj, közön alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 40' séges, ringló, baraczk kajszin, 62, szerbiai ökör jobb minőségű , kiv. őszi -, dinnye görög nagy 10 drb 0-, kicsi, szerbiai ökör középminőségü 38 42, szerbiai, sárga faj 1 q..0.0, közönséges. őfcör alárendelt minőségű, szerbiai bika szőlő 1 kg..0.0, csemege 50 90, dió (faj papirhéju) 48 60, közönséges , mogyoró 76-86, kiv. koroná g méte -mizsá ikint élősúlyban, 44 62*, kivéteesen., szeraiai bivaly , jesztenye tasjyar 0, oiia* narancs -nessinai 100 db , pugliai, mandarin 3 7, czitrom , füge hordós 1 q 36 38, -o- lugatlanofe árverései (49000 korona becsértékeit «orub datolya 74-80, mazsolaszőlő 80"-136, felöl.) sgrea i Ei 0-0-, eper 1 kg. 0-0 kr. P3ss0í-ek Kelek. Paprika és L rendű 1 q. K , II. rendű , csöves, (ezáíitott). kömánirmag, borsókmaga. mák 1 q, frt 51 60, mér, csurgatott , S3jtakbf>n 1 kg., Ezappan szín 56 60, íözönséges , íehéraor Mztali palaczkban I üt. 0-0-, vörös asztali palaczkban 0-0-, h*sf ofciiak* palaczkban ", isvtayvis palscskb-r ASiatvaxaríjíi. Bndapesti sznrómarhavásár febr. hó 1-án. A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóságának jelentése. Felhajtatott: belföldi 431 drb, eladatott drb, galicziai drb, eladatott drb, tiroli drb, eladatott drb, növendék élő borjú 19 db, eladatott drb, élő bárány 65 db, eladatott drb; belföldi 8 drb, eladatott drb, galicziai drb, eladatott drb, tiroli drb, eladatott drb, bécsi ölött drb, eladatott drb, növendék borjú drb, eladatott drb, ölött bárány 1128 drb, eladatott drb, élő kecske drb, eladatott drb. A vásár hangulata élénk volt. Árak a következők: Élő borjuk: belföldi koronáig, kivételesen koronáig dbonkint, 80' 96 fillérig, kivételesen 98 koronáig súlyra, galicziai, kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, kiv. koronáig súlyra, tiroli ' koronáig kiv. koronáig drbonkint, koronáig kiv. koronáig súlyra, növendék borjú, koronáig, kiv. koronáig drbkint, koronáig, kiv. koronáig súlyra, Ölött borjú: B I I l A P E g T. belföldi 106 koronáig, kiv. koronáig drbként, galicziai koronáig, kiv. koronáig Kasarwwíség lagtiagyeish te * ye«drbonkint, tiroli koronáig, kiv. koronáig ffaidtiigi fépgyára drbonkint, bécsi koronáig, kiv. koronáig súlyra, növendék koronáig, kiv. Mty» saidálkodáíhos szükséges koronáig drbonkint, élő bárány koronáig páronkint, ölött bárány koronáig párja. gazanágl gépeket gyárija. ílndapesti gazdasági és tenyészmarhavásár évi február hó 1-én. (A budapesti közvágóhíd és Rendilítak megtétsle alött kérj Ok ninden marhavásárigazgatóság jelentése a.kőztelek* részére. szakbavigé Mrdéssel bizalomul kozxár' Felhajtatott: 212 db, úgymint: jármos ökör elsfimin. 8 1 db, közép 48 db, alárendelt db. Fejőstehén : fehér fordulni. 1-20, félkövér 1dH 0 drb, tarka 69 db, tenyészbika 1 drb, tarka tinó - ésmletm árjegyzékké fehér db, jármosbivaly 18 db, bonyhádi 68 d I (takarni femjáye«iu»«al «H«atMn m hizlalni való ökör db.üsző fehér db. Jármos ökrökből ma volt hosszabb idő ó'a elő- I ször felhajtás; a kereslet ugyan még gyenge, de kilátás I van arra, hogy a tavaszi időszak beálltával meglehetős ' forgalom lesz. Fejős tehenekre kevés vevő volt, az árak drbkint 5 10 koronával hanyatlottak. Következő árak jegyeztettek: Elsőrendű jármos Budapesti vágómarha vásir évi február hó l én. (A budapesti közvágóhídtemarhavásárigazqatósáq lelentése a Kőztelek" részére.) Felhajtatott: 2909 db nagy vágómarha, nevezetesen: 1204 db magyar és tarka 5kör, 555 db magyar és tarka tehén, 847 db szerbiai ákör, db szerb ökör, db boszniai ökör, 45 db szerbiai tehén, 129 db bika és 129 db bivaly. Minőség szerint: 476 darab elsőrendű hizott 2062 db középminőségü és 371 db alárendelt min. tehén db elsőrendű hizott ökör, db középminőségű ökör és db aiá,"enaelt min. ökör; db elsőrendű hízott tehén, db középminőségü tehén, db alárendelt minőségű tehén. A felhajtás mintegy 30J drbbal nagyobb volt, 18., kelkáposzta 100 db mint a mult héten, miután azonban a vétel kedv állatában jobb volt, jóminőségek ára a m ultheti színvonalon tartotta magát, gyengébb min őség ek 100 kgként 1 2 koronával hanyatlottak. Legjobb minőségek azért vannak ma olcsóbban jegyezve, mert a felhajtásban igen sok közepes minőségű, de nagyon kevés I. rendű marha volt. Feb. 5. (Kívmuu a Hivatalos lapból.) Nagy-Becskereki atkviha- Pop< tóság Paj*a a tkvi ha- báró Nyáry ' tóság Jenő a tkvi ha- br. Kemény tóság Simon atkviha- Mülier tóság Lajos a tkvi ha- br. Maasz tóság burg Sándor ^Elsőrangú hazai gyártmány \ ELSŐMAGYAR '^mmmmm R 8ZV NY-TARSULAT

12 m KÖZTELEK, 1900, FEBRUÁR HÓ SZÁM. 10-ik ÉVFOLYAM. ViRtschgaui hasas tehenek tejelési képesség, ^m liter, melyet több oldali Mzonylatokkal igazolhatok, kaphatók PICK OSWALDMI, VIII. Külső Kerepesi-út 1. sz. Hirdetmény. A magyar kir. államvasutak zágrábi üzletyezetőségének kezelése aá tartozó Kőrös-Belovár-Yerőcze-Barcsi h. é. vasút Katalena-veröcze-i vonal része az összes forgalomra berendezett Katalena-Klostar, Pitomaca és Srisie-Bukoviea állomásokkal, továbbá a szintén összes forgalomra szolgáló Vékosabljeviea rakodó-állomással, végül a csupán személy és podgyászforgalomra berendezett Klostar megállóhelylyel 1900 évi január hó 2-án a nyilvános forgalomnak átadatott. Budapest, január hó 4-én. Az igazgatóság, Legújabb szabadalmazott ló-, szarvasmarhaés juhm. H n y i r 6 g é p " V B A R T O N - G I L L E T T E & Co. LONDON, W. C. Oxford-Street 103. gyártmánya. Ezen nyirógép a kések kicserélése által ugy lovak, mint szarvasmarhák és ihok nyírására egyaránt sikeresen használható. Minden egyes alkatrésze a legjobb anyagoól készült, a gép bárki által könnyen összeállítható, esetleg javítható, annyival is inkább, mert az összes pótrészek külön is kaphatók. Helyben Budapesten, készpénz-fizetés níellett értendő. ÁRAK: Nyiró-gép kézi-hajtásra, egy hajlékony transmissióval, (tömlővel) frt. 105 Nyiró-gép kézi-hajtásra, mint fent, azonban nagyobb lendkerékkel ós szilárdabb állványnyal frt 125. Nyiró-gép láb-hajtásra, (kerékpárhoz hasonló hajtószerkezet) két hajlékony transmissióval, (tömlővel) frt 180. Élesitő-készülék juhnyiró-késekhez... frt 35 Nyiró-gép láb-hajtásra, mint az előbbi, azonban két állványnyal és két transmissióval, (tömlővel)... frt 230 Élesitő-készülék, juhnyiró-késekhez frt.50. Minden egyes géphez egy pár tartalék-kés jár. Juh-nyiráshoz különösen ajánljuk a gőz- és járgány-hajtásra alkalmazható közlőmü-gépeket. Nyiró-gépeink használata által 10%-kal több gyapjút nyerhetni, OliUjOfe : a nélkül, hogy az állatok megsérülnének. K" Próbák megejtése czéljából ezen nyírógépet kívánatra készségesen bemutatom a nélkül, hogy ebből az igen tisztelt érdeklődő gazdaközönségre valami kötelezettség háramlanék. Gépeink a következő Uradalmaknál máris használatban vannak: Gróf Zichy József ur uradalma Yedrőd. Brázay Kálmán ur uradalma Pellérd. Orosz Antal ur uradalma Üszög. Kremzir Károly ur uradalma Barcs. Giiusberger Ö. ur uradalma Terebezd. Kronberger Adolf nr uradalma Lajosháza. Vezerképviselőség': o m m «r l é r, Bndape t. VII,, Erzsébet-körut 34. szám. Állandó kiállitás és raktár: Valn<lrnm«Téli- és nyári kerékpáriskola - vállalat központi V CIUU1 Ulli irodája, VII., Erzsébet-körut 19. szám. Tavaszi vetésre első minőségű Hanna-Padira árpát, mely utőtenyésztése az eredeti Kvassitzi árpának. Ezen árpafaj már évek óta nagyon beválik; mivelhogy a mellett, hogy dúsan fizet, oly minőségben terem, mely elismert finomságánál fogva sörfőzésre kiválóan alkalmas és mint ilyen a legnagyobb áron adható el Czukorgyár Diószeghen, 66 Pozsonymegyében. A budapesti marhavásártéri vásári-pénztár részvénytárs.: szarvasmarba, borjú, juh, kecske, bárány és sertések H Ű T bszomáeiys eladásával m i foglalkozik. A bizományába küldött állatokat kísérő nélkül lehet feladni. A tulajdonosnak az eladásnál nem szükséges jelen lenni. A feladott állatokra a feladási-vevény ellenében megfelelő előleget nyújt hatóságilag megállapított kamatláb mellett. Vasúti küldemények czimzendők: Vásárpénztár, Budapest, Ferenczváros. Levél-, sürgöny, telefonczim : VÁSÁRPÉNZTÁR BUDAPEST." 35 Qu perfoszfátok «állati és ásványi eredetűek, legolcsóbb foszforsavas trágyaszer minden tülajra. Gyors hatásért kezesség, legnagyobb eredmény. Nélkülözhetetlen a tavaszi vetéseknél, semmi más foszforsavakkal nsm pótolható. Ajánlok továbbá: Csontlisztet, Chilisalétromot, kénsavasammoniákot, kálisőt, kainitot, különleges műtrágyákat kapás és kalászos növények alá, themenaui szab. szuperfoszfátgypszet herések trágyájául és az istállótrágya konzerválására; takarmánymeszet stb. bárhova versenyképes áron szállít a legszigorúbb tartalom-szavatolás mellett Központi iroda: Heinrichsgí Ifralatí I orvosi műszergyáros fr&t&rdssfca <3 a A * Budapest..*. ífc Főraktár: Koronaherczeg-uteza 17. sz. Gyár: (Motor-erővel) IV., Károly-laktanya. Állandó nagy raktár mindennemű állatorvosi és gazdászati műszerekből, a legújabb előírás szerint. Olcsó és jutányos árak. Javítások és müköszörülések elfogadtatnak. Képes árjegyzék Ingyen.

13 11. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM. ^ KÖZTELEK, FEBRUÁR HO 3. Qsakis FUCHSbSCHLICHTER. Budapest, VUá*? utas 7, Hazai Ipari pártoljuk métermázsa széna és sarjú, 3000 métermázsa vegyes szalma és 25 drb jófajta sertés eladó. Bővebb értesítést ád : 281 Mo Inár József ü gy v é d, Rimaszombatban. f/tkí. 4/ Burgonja kezettel és legnagyobb munkaképességei ajánl JULIUS GAROW, gazdasági gépgyár 240 P r a g-b u b n a. m FSiSSS HAMPSHIRE DOWN" JUHOK, Kitűnő hus, jó gyapjú, nagy suly. a n g o l j u l i - f a j t a fejlettségénépfogva utolérhetetlen minden éghajlathoz alkalmasak, JAMES RAWLEKE, a Hampshire Down juhtenyésztök szövetségének titkárja. SALISBURY, England. (törvényileg védve) (Dr. Weíssenberg SE.) Egyedüli, biztos óvszer a fertőző borjuvérhas ellen i ( B o r j u v é s z ). J IHindig; biztos hatása, egrysxerü alkalmazás! Elkülönítés, fertőtlenítés stb. szükségtelen. Számos elismerő nyilatkozat. Egyedüli készítője: Menge B. vegyész Tichau 0.-S. Ismertető füzetek ingyen és bérmentve. Magyarországi vezérképviselő: 59 K a l m á p Vilmos, Budapest, TI., Tcréz-körut 3. fulatgyógy.-dletét. Eier lovafc, szarvasmarhák ín számára.45 ér óta a leg-usbb istállókban basmdljak (tragi kiáar, rossz cmfsitéi ellen, a tehéntej javítása <a a tejek képeaség siaporltiaa érdekébe... Vidobo. Ara70 kr., 'hdobo-.» kr. Csak a fenti védsjegygyel ralódl minsséffben kaphat.' a ösaieb sryóctsaarttosikban éa drogériákban. FfinkUr i Kwizda Ján. Ferenc, _ j. é«kir. osztr.-mag?-, remin Mr. «a bolpfe mdr. ssuhtt, PmCt^TÜ BTágTRggaiSit. MMCHHHM* MM mtím.,

14 202 KÖZTELEK, FEBRUÁR HÓ SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM. GANZ és TÁRSA SZIVATTYÚK MERLEGEK. neme, háxi, nyilvános, mezőgazdasági és iparczélokra. tíea és hídmérlegek fából és ragból, kereskedelmi, SÖWEEt-BARFF-fél* szabadalmazott moxydá- közlekedési, gyári, mezőgazdasági ég ipari czélokra. lis módszer szerint Inoxydáüt szivattyúk Embermérlegek, mérlegek házi használatra, bartmmérlej- ellen védve. ' g rozgda e k. Commandit-társasig izlvattyu- é«mérleggyártáara. ingyen és bérmentve. w. GARVENS, Wien, L, WaMscigasse 14. m. KÜHNE E.V 1 - gazdasági gépgyára MOSONBAN. Hungária Drill \Mosoni Drill (tolókerekes), A gyárnak újonnan bővített ekeosztálya szállit: \ és Jubileum Drill (kisg, egyetemes \ sorvető gépeit, aczél Sack ekéket két, három és négyvasu ekéket mindenféle talajművelő eszközt Laaeke-féle szántó és rétboronákat, hengereket. Műtrágyaszórők stb. Főraktár: Budapest, VI., Váczi-körut 57/a. Részletes árjegyzékek rendelkezésre állanak. ^ Petróleummal és adómentes benzinnel hajtott motorok (BÁNKI gazdaság ét CSONKA czéljaira szab. rendszert). Mechwart-féle gőzekék és petroleumekék. Hengerszékek, kőjáratok és teljes malomberendezések. Turbinák. Villamos világítási és Részletes árjegyzékeinket kívánatra megküldjük. erőátviteli berendezések. Móczár Andor kunfélegyházi szölő-nagybirtokos immúnis vesszőiskolája500fajbantermeít gyökeres szölövesszöre megrendeléseket elfogad. Árjegyzékkel bérmentv* szolgál. 4SM Ára franco csomagolás, bécsi indóháztól szállítva: tartány ca 25 kiló, kilónként 40 kr., tartány ca öo kiló, kilónként 35 kr., postán ingyen csomagolás és bérmentesen 4 kilós, 4 kiló 1 pléhszelenczében 2 frt " 4 kilő 4 i'" ' czében 3 fi JustE.A.ésTársa BÉCS XII/2, Nóvák dcjahn gép, réz- és fémárugyár, kazánkovácsok, Prág-Bubn& legrégibb, legismertebb specziális czég mezőgazdasági szeszgyárak berendezésére, ajánlja szolgálatait épitési tervek és költségvetések készítésére, ugy- I szintén a gépberendezések költségvetéseire jis, elfogad továbbá minden a mezögaz- \dasdgi szeszgyárak berendezésével egybekötött előmunkálatokat. Szállit: folyton működő lepároló készülékeket, Barbet E. Paris, rendszere és szabadalma szerint, igen finom alkohol előállításához, tiszta eonsumáru, közvetlen a czefréből előzetes lepárolás nélkül, minden nagyságban és rendszer szerint. FüSSesztő burgonya, kukoricza, minden fajta gabona, rizs stb. részére. Szab. előczefre és hűtő dézsák csavaros keverő szerkezettel vagy központi keverő készülékkel. Burgonya mosógépek epurateur és elevatorral. Gőzczefre szivattyúk kézi és erőüzemre. Transmissiók, tartányok, rézcsővek, fémsisakok stb. stb. 213 Minden kifogástalan és szolid kivitelben. H-alaku aczél patkó-sarok. a olcsóbb árak. % Folyton éles; osttlöklépós lehet I Biztos lépés által a lovat kíméli. I Saszab és Brener Budapest, Killsi VáozMt 91. Patkoló anyagok éa var-áruk gjie*. Hadsereg ellátás. Gazdasági egyesületek, testületek vagy földrtokosokfigyelmébe,kik a hadsereg részére rozs, sah, széna, szalma ugyszinte hust óhajtanak szállítani, ajánlja magát magasabb katonai élelmezési hivatalnok, ki nyugállományba lépett, mint szakember, ki a keresztülvitelhez pénzt rendelkezésre bocsáthat vagy óvadékot tehet le. Levelek német nyelven Urproducenten 6'"" ' ' " * Wien, j Minden fajta erdei csemetéket erdők és sövények alakításához, szép és olcsó: fenyő, erdei fenyő, fekete fenyő, szomorú fenyő, Douglas fenyő, vörös fenyő, vörös és fehér égerfa. akáczfa, fehér juhar, berkenye és bodzafa csemetéket ajánl 105 Gutsverwaltung BOROWNA posta: BOCHMIA, Galiczia. Árjegyzék kívánatra ingyen.

15 11. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, FEBRUÁR HO 3. M e g j e l e n t az Országos Magyar Gazdasági Egyesület kiadásában Gazdasági Számviteli Naptár évre. czimmel egy díszesen s teljesen vászonba naptár részszel és gazdasági tudnivalókkal kötött, ellátott nagy alakú egyszeri számviteli könyv, a melyet minden gazda számvitelének bejegyzésére az egész éven át használhat. Ára díszesen bekötve 1 kor. 50 flllér, portőmentes megküldéssel 1 kor. 80 flllér. Megj elent az Országos Magyar Gazdasági Egyesület" Most jelent meg & # % % Baromfi hizlalása *»» és a hizott baromfi értékesítése. Irta: BB ' -'-> - az Országos Magyar ggf Gazdasági Egyesület B megbízásából ^-'J HREBLAY I ' j EMIL g _, J állatteny. magy. kir. WÉ8É5 t i 45 szövegközti képpel, csinos vászonkötésben. Ára porlomentes küldéssel 1 kor. 7 0 üli. Megjelent az Országos Magyar Gazd. Egy. kiadásában a Suschka Richárd (magyaróvári gazd.akadémia intézője) a Köztelek" szerkesztősége által kitüntetett pályamű. K é t tábla, hat ábrával. M; IRTA: WIENER MOSZKÓ. Egy hazai belterjes uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos könyv, ára portomentes megküldéssel : 1 korona 10 fillér. az Orsz. Magy. Gazd. Egy. által 1000 frt pályadíjjal koszorúzott pályamű. Bolti ára csinos vászonkötésben 6 korona, A. K ö z t e 1 e k" előfizetőinek csomagolás ég portomentes megküldései 4 korona 60 fillér. a Köztelek" kiadóhivatalába B u d a p e s t, IX. ker., Üllői-ut 25. intézendők.

16 204 KÖZTELEK, 1900, FEBRUÁR HO SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM. gép- és rostalemezgyár, malomépitészet Knuth Károly mérnők és gyáros. BYÁa ÉS IBODAi BUDAPEST, Hl. ker., earsj-etcia «8. s Elvállal: KSzpsnti-, víz-, lég- és gszftitések, légszesz- és vízvezetékek, caat rnázáse!s, szellőztetések, clssettek, szivattyúk, vizerímíivi enselsgépek stb., nemkülönben kőszén-, olajházak, nagyobb épületek és gyárak számára. Tarvek, költsépetések, JSvedelnl előirányzatok gyorsan készületnek. ilsgjebt mmségft káaíjas-ossrsk raktárén. DlUcSé B u ű a p B 8 t n, V*, K ü l s ő Wémmi^mt 4 6, Ajánl: OlajSajtÓfcat viznyomással és kezi hajtásra Olajmagznzégépeket Olajmagpirliilögépeliet Olajmagpépgyurógépeket Ol&JmaghaJaló járatokat és teljes Oiajgyári berendezéseket. Arjeg'yzékelc isigyea és "béraaa.exvfc'hr. Védekezzünk a tmwmmm fagvok ellen! Fagy-védó'burkok szalma-, gyékény- stbbó'l. Magyar királyi szabadalom. Megóvják a szőlőtőkét a fagy, dér és köd minden káros hatásától, a fejlődést előmozdítják és aránylag sokkal dúsabb terméshozamot biztosítanak. Használatuk egyszerű és kényelmes. A zárt fagy-védőburkok esak esetről-esetre fagyos időjárásban használtatnak, _ a nyilt hengeralakn^ik a szőlőtőkékre mindjárt a nyitáskor ráhelyezhetők, s mindaddig rajtuk maradhatnak, mig fagyveszedelemről egyáltalában tartani lehet darab szab. fagyvédő ára koronákban. i@opold Adolf bőrgyára fala- Tóváros. Vesz mindennemű állati Ibőröket, szerződésileg is. Késüit szarvasbőrt, mosó-, törlő bőrt, cseres, fehér irhát, ezekből állandó raktár. Elvállal minden e szakiba vágó munkákat F a i p l s a n t o n t é r i e e e k 5 8 A MAFCT'Í HÍEH.»&««4 Fals-feffisrfís.8-ií!ériegek százados rendsz.rílek, ÍEÍÓsélyos fémméröksrr&l bírnak s a felér* tett tercet «ita«is fmtaa e*yeml M mérlegelik. Tartésaár, pesiteseáj és Loi j Kezeléaföknél fog* agy hazánkban, mint a külföldön a legelső dijat nyert legkitűnőbb mérle^eu, Hsazá&ségi-, ca»3téi'»> tmarha-^ zsák- éa f ksásri ezéiszerfl és a ezélcak megfelelő szerkezetüknél fogva ksi8n8asa a gazdák, ssáa- á «ii 88 uradalmak részére a legmelegebben ajánlhatjuk. A jutányos árskbaa, melyek sulyokkal számított jobb kivitelű tlzeőea mérlegek Arainál nem magasabbak, a hitelesítés, csomagolás és loco vasútra va!ő feladás költségei már benfoglaltatn&k. gazdasági egyesületi tagok árkedvanénybeü részesítek. Gyártásuük állami felügyelet alatt áii. Megrendelések közvetlen központi irodánkhoz, Andrássy-ut 14. czimzendők. Árjegyzékkel, felvilágosítással szintén központi irodánk szolgál. FA1RBANK8 MÉRLEG és GÉPGYÁR részvéay-társaság, BUDAPEST, Aadrássy-«t 14. gyár: KUsS Vászi-at 158. Rendelések utánvét mellett a rendelések beérkezésének sorrendjéhez képest lesznek elintézve. A készpénz előleges beküldése esetén csomagolás, fuvarlevél, a vasúthoz való kiszállítás költségmentes. Mintaküidemény: 10 korona előleges beküldése esetén egy a különböző nagysájju l'.i hérmentesen z ország minden részébe. Megrendelhetők a szabadalom tulajdonos gyárvállalatnál: E. M. Szalmaáru- és Menyezetnádszövőgyár Fülöp szálláson, (Pestmegye.) A vasúti utolsó állomás pontos megnevezése kéretik. Hortensia" burgonyát fajtiszta válogatott minőségben ajánlok vetőmagul Királytelek állomáson métermázsánként öt koronájával. Ezen burgonyafaj ugy szeszgyártási, mint asztali czélokra minden talajban kitűnőnek bizonyul ugy rendkívüli bőtermősége, nagy 18 32% keményítő tartalma, mint különösen kiváló tartóssága által. Rendelések hozzám czimzendők és mig a készlet tart, fagymentes időben fognak gazdasági intézőségem által Királytelken pontosan elintéztetni. Waggonrakomány vételeknél árengedmény. HAAS IGNÁC2 Nyíregyháza. 162

17 o o I!. SZÁM. 10-ÍK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 19QQ FEBRUÁR HO S. 205 Eladó vetőzab. Gróf Andrássy Sándor jár hardicsai gazdaságában, u. p. Töke-Terebes, eredeti mag után termelt 276 tiszta duppaui vetőzab eladó, 1 hl. súlya 49 kgm. Egy métermázsa zsák nélkül 16 korona. Vészen átment Yorkshire tenyészsertések. 10 drb 2 3 éves emse, továbbá db 3-12 hónapos malaczok, emsék, és kanok részint importált, részint Németországban díjnyertes kantól származók, jutányosán eladók 285 Kremzir Károlynál, Barcson. Tavaszi buza. Tavaszi velésre kiválóan alkalmas több száz métermázsa tavaszi és váltóbuza (őszi és tavaszi) eladó. Levélbeli megkeresésre bővebb felvilágosítást ád a Herczeg Sulkowski J. M. urad. felügyelősége 234 P A N K O T Á A. Magyar királyi államvasutak. 41/900/CI. szám. Hirdetmény. (I. jótlék kiadása a magy. kir. államvasutak által kezelt h. é. vasutak árudijsza- ; básához.) Folyó évi január bó 15-én, illetve a kőrös belo vár verőcze barcsi h. é. vasutat, illetőleg a verőcze belovári, a bihari.h. é. vasutat, illetőleg a szilágy-somlyó margitai vonal megnyitása, a pancsova petrovoselói vasutat, illetőleg a pancsova temesparti összekötő vágány megnyitása, a somogy-szobb barcsi h. é. vasutak illetőleg pedig január hó 2-től való érvénynyel, a magyar kir. államvasutak által kezelt h. é. vasutakon november 1. óta érvényes árudijszabához (11-ik rész) következő tartalommal I. pótlék lép életbe. II. A B) különleges rész kiegészítése é. p.: a) A bihari h. é. vasút díjszabásának kiegészítése; b) A kőrös belovári h. é. vasút díjszabásának hatályon kivül helyezése; e) A kőrös belovár verőcze barcsi h. é. vasút díjszabása ; d) A pancsova petrovoselói h. é. vasút díjszabásának módosítása; e) A somogy-szobb barcsi h. é. vasút díjszabásának módosítása. III. Állomásnév változtatások. IV. Marharakodó állomások jegyzékének helyesbítése. V. Nyomdahiba helyesbítések. Ezen pótlék külön-külön magyar és német kiadásban jelenik meg és a magy. kir. államvasutak igazgatóságánál (Csengery-utcza 33.) és az üzletvezetöségeknél 30fillérértkapható. Budapest, január hó 11-én., Az igazgatóság. rendes közgyűlését folyó évi február hó íj-én délutáni 4 órakor budai osztályában (II. ker., Fő-utcza 2. szám alatt, saját épületéb«n) tartja, melyre a t. cz. részvényesek az alapszabályok 12., M.és 15. -ai értelmében tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Az igazgatóság és a felügyelő-bizottság jelentésének, valamint a mult évi zárszámadásoknak előterjesztése, a mérleg megállapítása, a nyereség felosztása, s az igazgatóság és a felügyelő-bizottság részére a felmentvény megadása iránti határozathozatal. 2. Tizenkét igazgatósági tagnak választása három évre. KM8T Azon t. cz. részvényesek, kik a közgyűlésen résztvenni és szavazati jogukat személyesen vagy más meghatalmazott részvényes által gyakorolni óhajtják, szíveskedjenek az alapszabályok 18. és 20. ai értelmében legkésőbb évi deczember hó végéig saját nevükre irt részvényeiket legkésőbben 3 nappal a közgyűlés előtt a takarékpénztár központi vagy budai osztályában (V. ker., Dorottyautcza 4. szám, vagy II. ker., Fő-uteza 2. szám alatt) letenni; ugyanott a megvizsgált évi zárszámadások és a felügyelő-bizottsági jelentés példányai az alapszabályok a értelmében átvehetők. Budapesten, évi január hó 24-én. 272 Az Egyesült budapesti fővárosi takarékpénztár Fehérmegyében Sárosd mellett azonnal haszonbérbe adó 12 évre a Csillag majori puszta 1300 néhány kat. hold. Bővebb felvilágosítást ad: Jenisch. Ádám tiszttartó Lapunk bekötési táblája i f r t 3 6 k r é p t (portómentesen) kapható kiadóhivatalunkban. A leghozamképesebb és legjobb sörárpa faj a Genossenscliaft der Hannagersten producenten Prerau" (Máhren) koránérő Ajánljuk mig a készlet tart 100 kgként ÍO frtért zsák nélkül, Prerau állomáshoz szállítva Minta 10 kr. bélyeg beküldése ellenében bérmentve. Egy waggon vételénél nagy árengedmény.

18 206 KŐZTELEK, FEBRUÁR HÓ SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM. PAUCKSCH, Törzsgyárunk LANDSBERG a W. gépgyár, vasöntöde, gözkazán-gyár és rézműves-műhely tjaggr 53 éves fennállása óta ' Ti int legkiválóbb különlegességét BUDAPEST, József-karút 25. H. imk KSdl részvénytársaság fióktelepe. 'egjobban jövedellegujabb rendszer szerint. 50 év óta körülbelül 1300 telepet állítottunk fel. Szállítjuk továbbá a szükséges berendezéseket szeszfínomltók, keményítőgyárak, tejgazdaságok számára, átvesszük régi szeszgyárak teljes átalakítását és egyes szeszgyári gépet vagy készüléket is legjutányosabban szállítunk. Megkereséseket Pauchscb, Budapest, JÖZSef-kdrut 25. czirare kérjük. (Gyártelep: K6bftnya.) eii ezelőtt Goeppinger & Co. WeissenfeBs, Oberkrain. Szabadalmazott A hordóban levő folyadék nem vészit súlyából kiszivárgás, felszívódás és apadék által.. Nincs tűzveszély. I. rendű eredeti florentini czirok-vetőmagot elad olaszczirók termelőknek, mely a magyar-óvári magvizsgáló állomásnál 97 /o csiraképes és teljesen üszögmentesnek találtatott és beváltja a czirokkalászt az illető állomásnál a legmagasabb Kapható Amerikai szabadalmazott aczéllánczok forrasztás ni 31, árakban 270 Táfler Jakab első orosházi olaszczirokseprő és kefegyára. Megvételre egy kisebb használt sorvetögép kerestetik Budapest közelében. Ajánlatok J. K. 75.* jeligé alatt a kiadóhivatalba kéretnek., 286 Árjegyzéket ingyen és 7217 bérmentve. Champlalne,sz buza vetőmag: elad on 8 írtért. Ugrón Ákos,'? Jutányosán eladó 6 drb 1500 kgr. hordképességü 2Va m. hosszú, H/a m. széles 8 vasoszlopu és erős vaskorláttal ellátott százados uj marhamázsa, 2 drb 3000 kgr. hordképességü tolósuly-rendszerü százados ujszekérhidmérleg, 9 drb 1000 kgr. hordképességü, sulyokkal ellátott tizedes és 6 drb 500 kgr. hordképességü sulyokkal ellátott tizedes mérleg DÉNES MANÓ mázsamesternél BUDAPEST, líll, Mfaj-itm 78. horgonya n és^gysányta '! Schember C. és Fiai :. ArJ^iék ingyen sack ruoolf epeilitébtiselojbmagyarorszűgoi PROPPEl SAMU Budapest, Váczi-korut 52. szám. ElCre bocsátva, hogy Sack Rudolf világhírű gyártmányai eredeti minőségben csak nálam kaphatók: Ajánlom közkedveltség!! egyetemes és többvasa ekéimen kivül sik és dombos talajra egyaránt kitűnően alkalmas sorba- é» szórva vetsgépeimet szecskavágó-, répavágó gépeimet. Kési, j&xg&ajr- 6a gösb.aj'feáw;* j árgányaimat,,jtir takar készülékeimet s minden egyéb gazdasági gépeket ég eszközöket. Mindenről kimerítő ó,rjegy séta és készséges rebrila&ositámolc. Megvételre estetik 600 kgr. szbs cköny. Ajánlatok Ifj. Ei PrimabirtoKvételü! zukorrépa Ieghasznosabban azdasági épületekkel kellően Csicsóka gumó Jladí tavaszi szállításra Ari pro100 kg 4 korona, pro 100' ségen számittatnak. Megrende Mihályira* almftotézőséige* A kőbányai Király-Sörfőző, Ctaliát-Malátasöre Idegbajokban, vérszegénységnél, emésztési avaroknál, gyengeségnél stb. kiváló sikerrel használtatik és egyúttal legkellemesebb üditő ital. Vidékre, kőbányai vasúti állomáshoz szállítva; nagy palaozk: 19 kr., kis palaozk 13 kr. fogyasztási adóval együtt. Vidékre legkisebb szállítmány 30 palaozk. Betát; nagy ládáért 1 frt 80 kr., kis ládáért 1 frt 20 kr., palaczkért 6 kr., mely azoknak bérmentes visszaadásakor visszaszolgáltatók. Megrendelhető: a gyári irodában Kőbányán, a városi irodában VE., Kertész-u. 40. és a vidéki raktárosoknál. Budapesten kapható minden nagyobb füszerkereskedésben és poharankint a Quisisana 7792 automata buffet-kben is. IH I R S C H L és M L A Z S * «- Raktár következő ezikkekben Gépolaj, Repcze- és Olívaolaj, Tovotte-k@ncics9 Koesiken6cs9 Yaselln, Faggyn, Kitrángyártminyok, I ^elrolensn, CMbifr«m, Takaréponyva, Zsák, Pernetei<, Gépolaj, Repcze- és Olívaolaj, r - 11 Gépszijak, BalataszlJ. Műszaki csikkek malmok- éa Bxo»xsy&rak rtaiir*. Önműködő kenőszelenczék stb. HMM Árjegyzékkel és kttlön ajánlatokkal kívánatra m Elsőrendű LODOkrOCZOK

19 11. SZÁM. 10-ik ÉVFOLYAM. KÖETELEK FEBRUÁR HÓ il minden beiktatásn: KIS BETÖLTENDŐ ÁLLÁS, ALLATOK, Keresek ^ nyelven.^czim ; n?ndor é Qiro s!; g^szmén etadg? Kovácí Ami HIRDETÉSEK Ebdó Tessék Pályázat. állandóan gazdag választékban csak elsőrendű erdélyi árjegyzéket A^ méltóságos^rozsnyól PüspbkdOT^S^sgi^íie^elitárától. Isrtlsek igás ökör. J. C. Schmidt erfurti szesülnek.^sajáftezüleg irt és vételét és eladá- magtermelő német es. szállításra helyben vagy a vá- horífeltétéíekts'meg^inttawk S sát Ajánlatok ^kéretnek eíap kiadóhivatalába. 611a magyarfajtinó a világhírű erfurti mag- kérni vak budapesti főrak- udvari szállitó képvi- Sajópüspöki u. p. Bánréve közvetiti, a csakis e szakmával foglalkozó s a gazdák. valő minden kötelezettség nélselője fen Mép, válogatott rfirsn- Segédtiszti körében jó hírnévnek ör- Radwaner és Rónai kül. - Bővebbet: hivatnak a pályázók kérvényeiket Molnár József úrhoz övendék ökör I László és társai gazdasági Intézőségénél 63 V. ker., Fia czég Budapes- IJradalmi és üsző borjakat Kolozsvárt, Nagy-utcza 1. sz. ten, Józseff-korut ágában'jártas, jó bizonyitvány- 3. SZ. 126 Budapest, Pfeifer Jakal) és Hortra mielőbb benyújtani.242 nyal sreferanoziákkal bir, április 16-iki, belépésre kerestetik. jármos Skrőkei átment (hatóságilag Vészen igazolható- Folyamodványok, bizonyítvány legjutányosabb árakon aján- Nador-utcza I ^Sék^S oilltr Klein és Spitzer 8. sz. jószágigazgató Tölcsány^. ^p. Kis-Czeili kereskedők. Hizlalásra Vető- mm m Megrendelések egyesseg szerint írnoki TomaJ 0. 2 IXm! 4S Vasutá S íomál való és mindenféle l'ijta állás betöltendő Orahoviczai Eladó Jármos ökröket, magvakból modóktól megkívántatik, hogy merlnó tenyészkosok. Mélt. gazdasági ^tanintézetet végzett Eredeti Gróf Károlyi László úr hirnegf 1 juhászatából, vöröstarfca növendék lauczerna, Rambouil/et mindenkor a legelső dijakkal ttkörfíorjabat123 Gyakornok saját költségen bármely mennyiségben és Répamag, azonnali belépésre kerestetik kosok 157 szerződéses szállítás mel- mindenkor nagyobb lett eladásra ajánlanak Csomós ebir Mind két állásra a íolyamod- mennyiségben, dus Olivér alc^líi^az^aságában^ választékban kaphatók Récsey és Deutsch Franczia perje Oszkánószágigazgató Tölcsány szarvasmarha kereskedők valamint szép 1 3 éves fiimag. gróf Herberstein Albert előre Letendő^lt'ko^oíí?íegeí Zala - Szt.-Balázs, tetési dij. Tudakozódni lehet Nagykanizsa mellett. Korán érő: uradalmi igazgatóságánál tavaszi Ibuza, ÁLLÁST KERESŐK, duppaui zal), Strilek, Urasági kocsis, darab mustra birkát keresek székely tengeri, Morvaország. 15 db számfeletti telivér EgéMséges^bi^a^czim alatta Káró Schosberger Eladó Zsigmond ö méltóságának ^ oberinnthali igényeknek megfelelni képes. Czim a kiadóhivatalban. 235 fenyöcsemeték és fenyöfácskák Eladó tenyészbikák. 37 éves Nagyságos Schwartz Jakab és 1 4 éves korig mindenféle képezdét végzett egyén, ki a fenyőcsemete, valamint 25 valamint egyéb jószág eladási zelést^ érti71/3 évig OK^nae^ra^yobb^pinczészetet ve- állomás Okány, felvilágosítá- bonyhádi vöröstarka tehenek fenyőcsemetékől mintát in- szarvasmarha^ tenyésztésből 150 cm. magas fenyöfácskák. éves hágóképes tenyész-blkák Frissen ellett borjas és hasa. Árjegyzéket, valamint a sokkal készséggel^szolgál Fritz mindig kaphatók Bauer Mór és gyen és bérmentve küld: Kráhling Konrád ozégnél. Ozim Mekényes, u. p. Lengyel, Tolnamegyej vasúti állomás Kurd- Mezőgazdaság, tejgazdaság, serpest, VII]., Tömő-utcza 24. sz. földbirtokos főző ós gépkezelői szakvizsgát biadóhívatalban- 277 Kontsek György Gazdatiszt. tisztaotítólyi-tetta^2 éves, kai szolgálunk referenozia- Ábrahámfalu, u. p. Tót-Prona gyakorlattal, állást keres.278 (Erdély) ' ' 284 képen. 11 Turóczmegye. 244 Cemi mezftiudák «aakiiodalom terményei, toísibi ÉJIist keresők H a íétemek fel e kedtuménru romitban. Vadgesztenye, Kőrisfa, tölgysorlak és A kecskeméti dímf e isérőte? r4 Űtofsó n6 pösta telién Orosháza. 142 csemeték, m. kir. földmives-iskola igaz- helyen. gatósága egy jelesen végzett, ffűzdugványok. megbízható növendékét, ki a eladó huszárságtól most mint altiszt Az alcsilli Eladó lovak. gazdaságnál (Aradmegye)30 Szemere II u It a lattal, 1 'megfeleífi galdafágfáímondja a kiadóhivatal. 8 "IJé ságában. bikákból. Nagyvölgy tanyai bérlet gaz- Magyar tenyészdaságában eladott: 6Q darab gomba-farkasdi gazda- tük 1 drb ^20 éves 105 etm. Az oberinnthali marha Rendelkező-tiszti klímánk mellett tejelőképességben minden fajtán. Kapható: 3 drb ei es igen szé- túltett és betegségek iránt "Sasri4 3 ért 8 pmí5sal, t mete't pen fejlődött Simmethali bika igen elentálló. négy gazdaságban szerzett. KiáMst^ápriüs efsején,^ esetleg Vevőknek az állomásra jutányos áron eladó. Czim: gr. Teleki Posta : Gomba ; állomás : Mende. 171 Arvéd úr elóbb^is elfoglalhatja. Czim^a Eladó Eladó i kocsit küldök. drassói uradalmában, Gazdatiszt, 2 fekete jól ^behajtott l-s^és délylyel birő^ jegy telen^ erős (hölgyfogat); "bővebb felvilágo- Eladó korban, a' gazdaság minden ágában jártas^ nevesebb gazda- Czifferen. Z.273 Bauer It. Gyula gyarűl.'skeve^etszláv nyeljen, Megtekinthető P^RuSt^^ Eladok vórü^éves m^ngalftfza tenyéssz ona. Az igazgatóság. 282 delmi bizományi iroda. mezőgazdasági, kereske- április vagyam áj us l-re ^állást Yorksliire tesnt. m 8riv M n megkere^ések r a kan- és kocza malaczokat kiadóhivatalba kéretnek. 264 Alólirott Dr. Rol>oz Zoltán VEGYESEK. ^ ^ Okleveles gazdaságban egy drb 3 éves gazdasági egyleti titkár Eladó Kaposvár. Eredeti az észak-német termelő ólomzárával ellátott sárga CO takarmányrépamag, mely 5 nap alatt 92 o-ot csírázik 198 iiirinl jutányosán kapható Haldek magnagykereskedésében BUDAPEST, Károly-körut 9.

20 GOZEKÉKET. GÓZ-UTIHENGEREKET és GŰZ-UTIMOZOONYOKAT JOHN FOWLER & Co. W*»«-* BUDAPEST - KELEKFÖLD''"'.«legtökéletesebb szerkezettel és legolcsóbb árak mellett szállít Iroda, raktár, javítóműhely. Közlekedés vasúton és villámot vasúton. Vetőmag-burgonya. Báró Harkányi Frigyes abonyi uradalmában a következő vetőmag burgonya fajok eladók: Hortensia, Markische Zwibel\ Reichskansler, Sárga rózsa, Magyarkincs, Proffessor Maerker á 4 korona 100 kilónként vevő zsákjaiban az abonyi állomásra szállitva. Megrendelések az uradalom központi irodájához, Budapest, VI., Andrássy -ut 4-. intézendők KÖZTELEK, FEBRUÁR HÓ SZAM. 10-1K ÉVFOLYAM. Az évi szegedi mezőgazdasági kiállításon uj és figyelemre méltő" jelzővel kitüntetve. Szab. kéttengelyű Boni" eketaliga.!!legújabb szerkezet!! Tartós, szilárd, nem kopik, nem dől, domboldalon nem farol, az ekét egyenletesen vezeti, kenése folytonos és gazdaságos, kevés vonóerőt igényel. _ Pillanat alatt állitható! Megrendelhető: Nyírbátorban! Mandel Eduárd és társainál. Budapesten: A Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél - 1 (Alkotmány-utcza 31. " ám.) ; enő-ntcza 68.) Kalmár Vilmos B u d a p e s t, VI. kerület, Teréz-körut 3. szám. a csehországi Thomas-müvek magyarországi vezérképviselője ajánl: Thomasfoszfátlisztet (Thommiá), m 0 Mariellm" dohánytrágyát, Kainitot. n n A műtrágyák béltartalmáért szavatolok. Legújabb szerkezetű kitűnő trágyaszóró gépek a legolcsóbb áron. 40 P o n t o s és lelkiismeretes kiszolgálás, mmromm minden czélra és minden egyéb gazdasági czikket. A J Á 1 T L O K : Kocsikenöcsöt, Petróleumát, Zsákokat, takaró- és szekérponyvákat, kátrányfestékeket, fedéllakot, HŰTRÁGYÁT G É P O L A J A T, u. m. x. alódi tiszta olívaolajat, elsőrendű navtaiaoitolt repczeolajat, stb. Szalonnát I W V e t ő m a g o t "80 F e r t ő t l e n í t ő s z e r e k e t, a legjutányosabb áron és garantált jó mi- Olasz szaponáriát tiszta vastag gydkenőségben. ] r rekbfil Srölwe. rézgálicz karbololeumot, keserűsót csudasót stb. u. m. karbolsav, karbolpor, creolin, zöldgálicz stb. Mindenkor a legmagasabb napi áron, készpénzfizetés mellett vásárolok lóherét, luczernát és egyéb magvakat és kérek mln- ' iázott szives ajánlatokat. ""3KS K R A M E R LIPÓT, BUOJ&PESTESÍ, V. kér., Madémia>ntcza IO. sz. Telefon. SÜE gönyczim: CERES" Budapest. Te Bfon. ÁrJegyzéKkel és részletes Külön ajánlatokkal kívánatra s*ol«áiok. berendezéseket teljesen, ugy egyes malomgépeket, valamint gépöntvényeket gazdasági gépműhelyek részére gyárt és szállít: Wörner J. és Társa malomépits gépgyára és vasöntödéje Budapesten, Külső váczi-ut sz,.pátria* irodalmi él nyomdai réixvénytársaság nyomíia Budapest. (Köztelek).