A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T-ot.

Átírás

1 Ikt. sz.: D.671 / 11/2010. KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG Budapest, Margit krt Postafiók 166. Tel: Fax: cím: dontobizottsag@kozbeszerzesek-tanacsa.hu A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T-ot. A T.O.M. Controll 2001 Vagyonvédelmi és Szolgáltató Zrt. (2013 Pomáz, Panoráma u. 1624/5., képviseli: Dr. Farkas Edit Ügyvédi Iroda, Dr. Farkas Edit ügyvéd 1055 Budapest, Falk Miksa u. 3. III/2., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet a Nemzeti Színház Zrt. (1095 Budapest, Bajor Gizi park 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) A Nemzeti Színház személyi- és vagyonvédelmi feladatainak ellátása, beszerzése tárgyú a közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 250. (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó 86. (1) bekezdését, ezért a közbeszerzési eljárást lezáró döntést megsemmisíti, ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja. Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére ,- Ft (azaz százötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat. A jogorvoslati eljárás során felmerült egyéb költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.

2 2 I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban, illetve a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratok, valamint a felek írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott tárgyban a Kbt. VI. fejezete szerinti egyszerű tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított, melyre vonatkozó ajánlattételi felhívása július 9-én a Közbeszerzési Értesítő 2010/78. számában 18890/2010. számon jelent meg. A felhívás szerint a szolgáltatás helye: 1095 Budapest, Bajor Gizi Park 1. és 1061 Budapest, Andrássy út 28. A szerződés meghatározása vállalkozási szerződés a Nemzeti Színház Zrt. (1095 Budapest, Bajor Gizi Park 1.) belső és külső területén személy és vagyonvédelmi szolgálat folyamatos, napi 24 órában történő ellátása, és a Bp. VI. ker. Andrássy út 28. sz. alatti jegyiroda személy és vagyonvédelmi szolgálata a jegyiroda nyitva tartása alatt. A felhívás II.2.1. pontja szerint a teljes mennyiség: a színház épületében éves átlagban 8 fő vagyonőr folyamatos biztosítása a feladatok elvégzésére, éves átlagban óraszámban, jegyirodában 10 hónap napi 9 órás elfoglaltsággal, éves átlagban 2700 óraszámban, a mennyiségektől éves szinten max. mínusz 30 % eltérés lehetséges. A szerződés időtartama kezdés szeptember 1. - befejezés augusztus 31. A felhívás a rész és többváltozatú ajánlattételt nem tette lehetővé. A felhívás III. szakaszában meghatározásra kerültek az ajánlattevők személyes helyzetére vonatkozó adatok, kizáró okok, igazolási módjaik, a gazdasági és pénzügyi, a műszaki, illetve szakmai alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok, igazolási módjaikkal, továbbá az alkalmasság minimumkövetelményei. A felhívás IV.2.1. pontja szerint az elbírálás szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Az ajánlattételi határidő augusztus 3-ában, az első tárgyalás időpontja augusztus 10-ében, az eredményhirdetés tervezett időpontja 2010.

3 3 augusztus 11-ében, míg a szerződéskötés tervezett időpontja augusztus 31-ében került meghatározásra. A felhívás V.3.3. pontja közölte a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait: ajánlatkérő az ajánlattevőkkel külön-külön egymást követően szükség esetén több fordulóban tárgyal. A tárgyalás időpontja augusztus óra. Ajánlatkérő a tárgyalásról jegyzőkönyvet készít, melyet minden résztvevő a tárgyalás befejezése után aláírásával lát el. A tárgyalás során ajánlatkérő a Kbt ában foglalt előírásoknak megfelelően jár el. A tárgyalás során valamennyi feltételről szabadon tárgyal ajánlatkérő az ajánlattevőkkel. A felhívás V.7.9. pontban ajánlatkérő rögzítette, hogy a jelen ajánlati felhívásban nem szabályozott kérdések vonatkozásában a Kbt. előírásai szerint kell eljárni. A felhívás V pontjában ajánlatkérő a hiánypótlást teljes körben, szükség esetén több alkalommal is biztosította a Kbt ában foglaltaknak megfelelően. A felhívás V pontjában ajánlatkérő felhívta az ajánlattevők figyelmét a Kbt ában biztosított kiegészítő tájékoztatás kérésének lehetőségére. A felhívás V pontban ajánlatkérő felhívta az ajánlattevők figyelmét, hogy a kirívóan alacsonynak, vagy magasnak értékelt ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatokat a Kbt ában foglaltak figyelembe vételével fogja kezelni. A Kbt. 86. (8) bekezdésében említett szokásos bérekről, eszköz és anyagárakról a szakmai szervezetek által közzétett információk nem számítanak a kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatás megállapításánál abszolút értéknek, azok csak kiinduló adatok és az attól való eltérés is elfogadható lehet, ha az ajánlattevő megfelelő módon alá tudja támasztani a kiinduló adatoktól való eltérést és igazolja, hogy a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető és teljesíthető a vállalása. Ajánlatkérő dokumentációt is készített ajánlattételi felhívás, egyéb közlendők, formanyomtatványok, vállalkozási szerződéstervezet, közbeszerzési műszaki leírás tartalommal. A dokumentáció oldalán található 8. pontban ajánlatkérő a tárgyalás szabályait ismertette az alábbiak szerint: A tárgyalás megkezdésekor ajánlatkérő valamennyi ajánlattevő jelenlétében ismerteti az érvényes ajánlattevők nevét, címét, figyelembe véve a hiánypótlások teljesítését is.

4 4 Az az ajánlattevő, akit ajánlatkérő alkalmatlannak minősít, illetve érvénytelen ajánlatot tett a tárgyaláson nem vehet részt. Szintén kizárásra kerül az eljárás további szakaszából az az ajánlattevő, aki a tárgyaláson nem vesz részt. A tárgyalás megkezdésekor az ajánlattevő képviseletében részt vevő személye(ek)nek a képviseleti jogosultságot igazolni kell tudniuk, amennyiben ez az ajánlatból nem állapítható meg. A tárgyalás megkezdésekor ajánlatkérő, szintén valamennyi ajánlattevő jelenlétében, ismerteti továbbá a Kbt-nek azokat a törvényhelyeit, melyek a tárgyalásos eljárásra vonatkoznak. Ajánlatkérő valamennyi jelenlévő jelenlétében ismerteti azokat az esetleges műszaki és egyéb kiegészítéseket, tudnivalókat (amennyiben lesznek ilyenek), melyek befolyásolhatják a végső ajánlatokat, biztosítva ezzel az esélyegyenlőséget. Ezt követően a tárgyaláson résztvevők sorrendjét sorsolással dönti el ajánlatkérő. Ezt követően ajánlatkérő külön-külön tárgyal az ajánlattevőkkel. A tárgyaláson elhangzottak jegyzőkönyvben rögzítésre kerülnek, mely jegyzőkönyvet a tárgyalás befejeztével valamennyi ajánlattevő aláírásával hitelesít. A tárgyaláson az ajánlattevők szóbeli nyilatkozatot tesznek a végső ajánlati feltételeket illetően, mely nyilatkozat a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül. Az így meg tett és jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozat az adott tárgyalási fordulóban nem változtatható meg sem szóbeli, sem pedig írásbeli módon. A jegyzőkönyv lezárásával, illetve annak aláírásával ajánlati kötöttség jön létre. Amennyiben második, illetve további tárgyalási forduló tartására kerül sor, úgy annak szabályai megegyeznek az első forduló szabályaival. Második, illetve további tárgyalási forduló tartásának szükségességéről az Ajánlatkérő az első, illetve előző fordulóról készült jegyzőkönyvben tájékoztatja az ajánlattevőket. A műszaki leírásban a feladatok általános és részletes ismertetése és egyéb elvárások kerültek rögzítésre. Ezen feladatok között található a Nemzeti Színház Gazdasági Igazgatóságának munkatársai által történő pénzszállításainak személy- és vagyonőrrel biztosított kísérete. Az egyéb előírások között szerepel az, hogy a vagyonőröknek formaruhát viselő munkatársaknak kell lennie, az őrszemélyzet kommunikációjához szükséges mobil eszközök biztosítása az ajánlattevő feladata. A szerződéstervezet 3. pontja tartalmazta a vállalkozás díját a következők szerint: Biztonsági szolgálat óradíja Ft/óra+ÁFA, azaz Ft/óra+ÁFA, mely összeget a munka elvégzésének igazolása után benyújtott számla

5 5 alapján, a benyújtást követő 30 napon belül megrendelő a vállalkozó számú számlájára fizet ki. A helyszíni bejárásról ajánlatkérő emlékeztetőt készített. Ajánlattevők a Kbt a alapján kérdéseket tettek fel ajánlatkérőnek. Kértek információt arra vonatkozóan, hogy a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek esetében a saját kezűleg aláírt rendelkezésre állási nyilatkozatnak milyen formai követelményeknek kell megfelelnie, mit tartalmazzon a nyilatkozat és egyenként vagy külön lapon kell szerepeltetni a szakembereket. Ajánlatkérő válasza szerint külön formai megkötöttség nincs. Tartalmilag a teljesítésbe bevont szakembereknek arról kell nyilatkoznia, hogy a tárgyi eljárásban az ajánlatkérő nyertessége esetén a szerződés teljesítése során annak teljes időtartama alatt az ajánlattevő rendelkezésére fog állni. A nyilatkozatot a szakember saját kezű aláírásával és két tanú ellenjegyzésével kell benyújtani. A dokumentációban csatolt felolvasó lapon az ajánlati ár: biztonsági szolgálat óradíja Ft/óra+ÁFA szerepelt. Az ajánlattételi határidőre, augusztus 3-ára kilenc ajánlattevő nyújtott be ajánlatot: az EU-SEC Team Kft. 1080,- Ft, a Bross Security Zrt. 980,- Ft, a JUSEC Kft. 980,- Ft, a Preventív-Védelem Kft. 950,- Ft, az In-Kal Security 2000 Kft. 890,- Ft, az Első Magyar Beruházási és Vagyonvédelmi Zrt. 860,- Ft, a Valton-Sec Kft. 800,- Ft, a Szentinel Kft. 650,- Ft és kérelmező 1095,- Ft nettó óradíjjal. A Szentinel Kft. ajánlatának 45. oldalán nyilatkozott arról, hogy nem fog 10 %-ot meghaladó mértékben alvállalkozót, illetve erőforrást igénybe venni. A JUSEC Kft. ajánlatának 83. oldalán közölte, hogy igénybe vesz 10 %-ot meghaladó alvállalkozót személy és vagyonvédelmi feladatok ellátására. A megjelölt 10 % feletti alvállalkozó a FREE-SEC Vagyonvédelmi és Szolgáltató Kft., aki az ajánlat 53. oldalán csatolta be a Kbt. 61. (1) bekezdés e) pontja szerinti nyilatkozatát. Nyilatkozott továbbá arról is, hogy 10 %-ot meg nem haladó mértékben is igénybe vesz alvállalkozót személy és vagyonvédelmi feladatok ellátására. Ajánlatkérő augusztus 5-én nyolc ajánlattevőtől hiánypótlást, valamint a Szentinel Kft-től ezen felül indokolást kért, mivel a 650,- Ft/óra+ÁFA ajánlati ár felvetheti a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás fogalmát. Erre tekintettel kérte, hogy adjanak meg minden részletre kiterjedő magyarázatot és számítást arra vonatkozóan, hogy a jelzett összeg milyen kalkulált költségek (bérköltség, eszközköltség stb.) figyelembe vételével került

6 6 meghatározásra. Ajánlatkérő továbbá felhívta a figyelmet a Kbt. 86. (6) bekezdésében foglaltakra. A hiánypótlások határidőre benyújtásra kerültek. A Szentinel Kft. indokolásában közölte, hogy a szerződés teljesítése során 10 %-ot el nem érő mértékben alvállalkozókat von be a teljesítésbe. Ez a gyakorlatban azt jelenti összhangban a szakmában kialakult gyakorlattal hogy a feladatok végzésére önfoglalkoztató egyéni vállalkozókat alkalmaznak, azonban az egyes vállalkozóknak kifizetendő éves összeg nem éri el a vállalkozási összeg 10 %-át. A személy- vagyonvédelmi és magánnyomozói szakmai kamara által közzétett állásfoglalás (számítási segédlet a minimális vállalási árhoz egyéni vállalkozó) értelmében az önfoglalkoztató egyéni vállalkozók közterhekkel növelt minimális vállalkozói díja 636,- Ft/óra. Tehát az ajánlatukban szereplő 650,- Ft/óra vállalkozói díj nem tekinthető irreális vállalásnak. 1 fő vagyonőrt saját állományból kíván foglalkoztatni készenléti munkarendben. A készenléti munkarendben foglalkoztatottakra vonatkozó minimális vállalási díjakat a Magánbiztonsági Ágazati Párbeszédbizottság ajánlása tartalmazza. Ennek értelmében a nappali és délutáni munkarendben foglalkoztatottak esetében a minimális vállalási összeg 598,- Ft/óra, a nappali, délutáni és éjszakai munkarendben foglalkoztatottak esetében pedig 666,- Ft/óra. A Szentinel Kft. a fenti díj részletezését táblázatos formában is bemutatta, amely díjtételekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy pl. a betegszabadság beépítése a vállalási óradíjba nem feltétlenül indokolt, mert nem jellemző, hogy minden dolgozó évi 5 nap betegszabadságot venne igénybe. A készenléti jellegű szolgálatban a munkakörbe tartozó feladatok jellegéből adódóan hosszabb időszak alapulvételével a rendes munkaidő egyharmadában nincs munkavégzés és a munkával nem töltött időt a munkavállaló pihenéssel töltheti vagy a munkavégzés különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybe vétellel jár. A táblázatok értelmében a munkáltató költsége 1 fő munkavállaló után 24 órás szolgálatban ,- Ft között mozog, attól függően, hogy a betegszabadságot igénybe veszi-e vagy sem. A vállalkozóként foglalkoztatott személyek esetében a dologi kiadások a vállalkozót terhelik. Saját alkalmazott esetében a munkaruhák rendelkezésre állnak jelen munkától függetlenül is, ezért nem kerül plusz költségbe. A munkaruhák tisztítását a kollégák maguk végzik, így ennek sincs többlet költsége. A feladat ellátásához szükséges eszközök is rendelkezésre állnak függetlenül jelen pályázat alakulásától. Tekintettel arra, hogy a feladatot alvállalkozóként foglalkoztatott vagyonőrökkel és saját alkalmazottal vegyesen kívánja megvalósítani, így a 650,- Ft/óra vállalási díj szerény nyereséget is tartalmaz.

7 7 A augusztus 10-ei tárgyaláson ajánlatkérő közölte, hogy a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak valamennyi ajánlattevő határidőben és megfelelő módon eleget tett. A SENTINEL Kft. az indokolást megadta és ez alapján került megállapításra az, hogy az indokolás elfogadható, az ajánlati ára a gazdasági ésszerűséggel nem összeegyeztethetetlen. Az indokolás vizsgálatakor figyelembe vették a Magánbiztonsági Ágazati Párbeszédbizottság 1/2010. sz. ajánlását is. A tárgyalás sorrendjét sorsolással állapították meg, majd mindegyik ajánlattevő megtette végső visszavonhatatlan ajánlatát. A augusztus 11-én megtartott eredményhirdetésen a JUSEC Kft. nyertessége, valamint a Szentinel Kft. második helye került kihirdetésre. Az összegezés 6. a) pontja szerint a végső ajánlati árak az alábbiak voltak: Preventív-Védelem Kft. 750,- Ft/óra + ÁFA Kérelmező 918,- Ft/óra + ÁFA Jusec Biztonsági Szolgáltató Kft. 639,- Ft/óra + ÁFA Szentinel Vagonvédelmi Kft. 650,- Ft/óra + ÁFA Valton Sec Kft. 800,- Ft/óra + ÁFA EU-SEC Team Kft. 990,- Ft/ óra + ÁFA Első Magyar Beruházási és Vagyonvédelmi Zrt. 850,- Ft/óra + ÁFA Bross Security Zrt. 790,- Ft/óra + ÁFA In-Kal Security 2000 Kft. 890,- Ft/óra + ÁFA Ajánlatkérő augusztus 18-án javította az összegezést, mivel a második helyezettnél nem tüntette fel, hogy 10%-ot meg nem haladó mértében mely részre fog szerződést kötni. Kérelmező augusztus 16-án előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, amelyben közölte, hogy az összegezésben vitatja a 6. a) pont keretében az érvényes ajánlattevői kör megjelölését, a 8. a) pontban a nyertes megjelölését, a 8. b) pontban a nyertest követő legkedvezőbb ajánlattevő megjelölését. A nyertes ajánlattevővel kapcsolatban hiányolják, hogy az ajánlatkérő Kbt. 86. (1) és (2) bekezdése alapján nem kért indokolást. A második helyen megjelölt ajánlattevő indokolását nem ismerik, ezért iratbetekintést kértek. Kérelmező augusztus 19-én betekintett a nyertes teljes ajánlatába, valamint a második helyezett indokolásába. Ajánlatkérő augusztus 19-i keltezésű válaszában rögzítette elöljáróban, hogy időközben az iratbetekintés megtörtént, tehát a kért adatok birtokában van a kérelmező.

8 8 Ajánlatkérő közölte azt is, hogy az indokolást áttanulmányozták és az abban foglalt részletes indokolást, számszerű okfejtést nem tartották a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetetlennek, mivel ajánlatkérő csak azt vizsgálhatja, hogy a munkabérre és annak járulékaira fedezetet nyújt-e a vállalási díj. A többi ajánlattevő vonatozásában a tárgyalás előtt nem volt szükség indokolás kérésre, tekintettel arra, hogy a többi ajánlatban szereplő ajánlati árral kapcsolatban nem merült fel az indokoláskérési kötelezettség, tekintettel arra, hogy a benyújtott ajánlatokban a következő legalacsonyabb ajánlati 800,- Ft/óra ajánlati ár volt. Ez az összeg fedezetet nyújt ugyanis a törvényes munkabérre és a közterhekre. A tárgyalás során a nyertes ajánlattevő által megajánlott 639,- Ft/óra tekintettel arra, hogy az ajánlattevő ajánlatában jelezte, hogy 10 %-on aluli alvállalkozót igénybe fog venni, nincs ellentmondásban a kamarai számításokkal, amely alvállalkozóval végzett tevékenység esetére 636,- Ft/óra díjat állapít meg. Így a Kbt. 86. (2) bekezdése szerinti indokoláskérési kötelezettség nem állt fenn. Kérelmező augusztus 24-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, melyben kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 86. (1)-(6), és (8) bekezdéseit, Kbt. 88. (1) bekezdés g) pontját és a Kbt. 91. bekezdését. Kérte ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, ajánlatkérő felhívását a törvénynek megfelelő eljárás lefolytatására, valamint ajánlatkérő költségekben történő marasztalását. Indokolásában előadta, hogy az eljárás során, az írásban benyújtott ajánlatában a nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot tevő Szentinel Kft. 650,- Ft/óra+áfa ajánlati árat határozott meg. Ajánlatkérő augusztus 5. napján e megajánlás tekintetében a Kbt. 86. (1) és (2) bekezdése alapján indokolást kért. A Szentinel Kft. a augusztus 10. napján tartott tárgyaláson az ajánlati árát fenntartotta, és e körben ajánlatkérő tájékoztatta a tárgyalási jegyzőkönyv által tanúsítottan ajánlattevőket, hogy az indokolás alapján az ajánlati árat megalapozottnak tartja, az a gazdasági ésszerűséggel nem összeegyeztethetetlen. Az indokolás tartalmát a kérelmező a részére augusztus 19. napján biztosított iratbetekintésen megismerte. Ajánlatkérő a nyertesként kihirdetett Jusec Biztonsági Szolgáltató Kft. 639,- Ft/óra+ Áfa összegű, tárgyaláson tett végső, és egyben nyertes ajánlati ára tekintetében indokolást nem kért. Kérelmező a Kbt. 96/B. -a alapján előzetes vitarendezési kérelmet kezdeményezett, amellyel együtt kérte a Szentinel Kft. által a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás vonatkozásában adott indokolásába való betekintés lehetővé tételét, és az indokolás tartalmának megismerését.

9 9 A válaszában Ajánlatkérő tájékoztatta Kérelmezőt, hogy az Összegzés 6. és 8. pontját illetően nem kíván változtatni, tekintettel arra, hogy a nyertes ajánlattevőt követő legkedvezőbb ajánlattevő indoklását, és számszerű okfejtését a Kbt. 86. (2) bekezdése vonatkozásában elfogadhatónak tartották. A nyertes ajánlattevő vonatkozásában pedig rögzítette, hogy az ajánlatában szereplő 639,- Ft/óra összeg nincs ellentmondásban a vonatkozó előírásokkal, tekintettel arra, hogy mind 10 % alatti, mind 10 % feletti alvállalkozót igénybe kíván venni. Hivatkozott továbbá arra, hogy - álláspontja szerint - nem állt fenn az indokoláskérési kötelezettsége e vonatkozásban, mert a Kbt. 86. (2) bekezdése csak akkor áll fenn, ha az ajánlati ár alapján kalkulálható bérköltség nem éri el az adott ágazatban szokásos szintet. A Szentinel Kft. indokolása nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyek alapján ajánlatkérő meggyőződhetett volna az ajánlati elem megalapozottságáról, teljesíthetőségéről, az adott vállalás gazdasági ésszerűségét illetően. Ajánlattevő arra tett nyilatkozatot az indokolásban, hogy a feladatot 10 %-ot el nem érő alvállalkozók, mint egyéni vállalkozók, és saját állomány igénybevételével látja el. Ezek arányát azonban nem mutatta be, vagyis nincs arról tudomásuk, hogy hány egyéni vállalkozó, és hány saját munkavállaló vesz részt a feladatellátásban. A teljesítésben érintettek számszerű adatainak meghatározása hiányában arra sincsen pontos kalkuláció, hogy az ajánlattevő pontosan milyen összetételű és nagyságú bérköltséggel számolt. Ez azonban nélkülözhetetlen információ lenne a megalapozott indokoláshoz, illetve annak elfogadhatóságához. Az Összegzés 11. pontja által tanúsítottan a Szentinel Kft. sem 10 % alatti, sem 10 % feletti alvállalkozót nem kíván igénybe venni. Indokolása ezen okból is ellentmondásos. A saját állomány tekintetében nyilatkozott arra, hogy a feladatot készenléti jellegű munkarendben kívánja ellátni. Ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy az Ajánlatkérő által meghatározott feladatok jellegéből adódóan nem valamennyi tevékenység készenléti jellegű ellátására van mód. Ajánlattevő azonban azt pontosan nem határozta meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyet saját állományát illetően készenléti jellegűként kezel, és azt hány fővel látja el. A rendezvény-biztosítást, vagy a pénzszállítás vagyonőri kíséretét - álláspontja szerint - nem lehet készenléti jellegű feladatnak tekinteni. Indokolása körében nem mutatta be a bérköltségét, és egyéb felmerülő költségeit, nem adott részletes magyarázatot az ajánlatában foglalt megajánlás pontos összetételét illetően.

10 10 Az indokolás sem minden részletre kiterjedő magyarázatot és számítást nem tartalmaz a kalkulált bérköltségek vonatkozásában, sem egyszerű számítást sem a 650,- Ft/óra kalkulációjára. Az ajánlattevők kötelezettsége, és felelőssége, hogy az Ajánlatkérő által a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás miatti indokolás-kérésre megfelelő, pontos, és kimerítő tájékoztatást adjanak, amely során az ajánlatuk gazdasági ésszerűséggel való összeegyeztethetősége megállapítható. Álláspontjuk szerint a Szentinel Kft. ezen kötelezettségének nem tett megfelelően eleget, ezért a Kbt. 86. (5) és (6) bekezdését és a 88. (1) bekezdés g) pontját megsértette. Az augusztus 10. napján tartott tárgyaláson végső ajánlataként a Jusec Kft. 639,- Ft/óra+ÁFA ajánlati árat határozott meg. Ezen megajánlása vonatkozásában állt be az ajánlati kötöttsége. Ajánlatkérőnek a Kbt. 86. (2) bekezdésére tekintettel meg kellett volna vizsgálnia azt, hogy a nyertes ajánlati ára alapján kalkulálható bérköltségek elérik-e az adott ágazatban szokásos béreket, ajánlata e vonatkozásban reális és megalapozott-e, figyelembe véve a Kamara nyilvánosan közzétett számításait is, amely szerint a munkaviszonyban foglalkoztatottaknál a bér és közterhekre fedezetet nyújtó minimális díj január l-től 918,- Ft, az egyéni vállalkozók esetében pedig 636,- Ft. Az ajánlati ár kiemelkedő eltérést mutat a munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén a Kamara által meghatározott 918,- Ft-os minimális óradíjhoz képest. Még akkor is, ha az ajánlatában akként nyilatkozott - az összegzés 11. pontja által tanúsítottan - hogy 10% feletti alvállalkozót vesz igénybe, és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meg nem haladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóval is köt szerződést személy-és vagyonvédelmi feladatok ellátására. Ugyancsak kiemelkedő eltérést mutat a nyertes ajánlati ára Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság 1/2010 számú ajánlásában foglaltakhoz képest is. A megajánlott 639,- Ft/óra+ÁFÁ-ra tekintettel nem mellőzhető a Kbt. 86. (1) bekezdése szerinti indokoláskérés. Nem fogadható el az az ajánlatkérői érvelés, hogy az ajánlattevő által megajánlott ajánlati ár nincs ellentmondásban a Kamara által közzétett számításokkal, amely alvállalkozóval végzett teljesítés esetére 636,- Ft/óra díjat állapít meg. Jelen esetben, mivel nem ismert a teljesítésben résztvevők összetétele, nem állapítható meg sem az ellentmondás-mentesség, sem a gazdasági ésszerűség. A jelen eljárásban a nyertes ajánlattevő megajánlásánál magasabb összeget (650,- Ft/óra+ÁFA) ajánlatkérő kirívóan alacsony ellenszolgáltatásnak minősített, így ebből az okból sem lett volna mellőzhető a Kbt 86. -a alapján az indokoláskérés egy ennél alacsonyabb összegű megajánlásnál.

11 11 Ajánlatkérőnek minden olyan ajánlattevő vonatkozásában fennáll az indokoláskérési kötelezettsége, amelyek ajánlati ára alapján kalkulálható bérköltsége alacsonyabb és nem éri el az adott ágazatban általában szokásos béreket az ajánlatevők a Preventív Kft, a Valton Sec Kft., az Első Magyar Beruházási és Vagyonvédelmi Zrt., a Bross Zrt., valamint az In-kal Security 2000 Kft. Ajánlatkérő írásbeli észrevételében és a tárgyaláson az álláspontja szerint megalapozatlan kérelem elutasítását kérte. Előadta, hogy a javított összegezést a kérelmezőnek is, mint minden ajánlattevőnek augusztus 18-án 13 óra 4 perckor faxon megküldték, továbbá a augusztus 19-én történt iratbetekintés során lehetősége lett volna a kérelmező képviselőjének a javított összegezést is megismernie, ezzel a lehetőséggel azonban nem kívánt élni. Mint ahogy azzal a lehetőséggel sem kívánt élni a kérelmező, hogy az érintett ajánlatot (Szentinel Kft.) megismerje és meggyőződjön az ajánlattevő nyilatkozatáról az alvállalkozók bevonását illetően. Ezt a tényt az iratbetekintésről készült jegyzőkönyv is rögzíti. Kérelmező hivatkozik a kérelmében ismételten és megtévesztően arra, hogy a Szentinel Kft. nem kíván alvállalkozókat igénybe venni, mely hivatkozás a tényeknek teljes mértékben ellentmond. Ajánlatkérőnek az indoklás és a rendelkezésére álló valamennyi információ birtokában, egyedi mérlegelés alapján kell döntenie az indoklás elfogadásáról és ezáltal az ajánlati elemek reális vagy irreális voltáról. Nem felel meg a tényeknek a kérelmező azon állítása, mely szerint az indoklás nem tartalmazza azokat az információkat, melyek alapján ajánlatkérő meggyőződhetett az indoklásban foglaltak megalapozottságáról. Az indokolás szöveges részben az ajánlattevő leírja, hogy 1 fő vagyonőrt saját állományából készenléti jellegű munkakörben kíván foglalkoztatni, a többi feladat végzésére önfoglalkoztató egyéni vállalkozókat fog igénybe venni, a dologi kiadások a vállalkozót terhelik, de az egyes vállalkozók nem érik el a közbeszerzés értékének a 10 %-t, hivatkozik a Kamara állásfoglalására, a Bizottság ajánlására. A táblázatos részben pedig részletesen kifejti a készenléti munkarendben foglalkoztatott személyek bérköltségeinek és az arra rakodó járulékainak a számítását. A fentiek alapján az ajánlattevő indoklása megfelelő részletességgel tartalmazta azokat az adatokat, melyeket az ajánlatkérő kért, és melyek alapot adnak a vállalási ár megalapozottságának megállapításához. Nem felel meg a tényeknek kérelmező azon állítása, mely szerint a teljesítésben résztvevők aránya nincs az indoklásban számszerűsítve. Nincs az ajánlattevőnek olyan kötelezettsége mely szerint az ajánlatában, illetve akár az indoklásban meg kellene határoznia azt, hogy a vállalt feladat hányadrészét kívánja alvállalkozók bevonásával végezni.

12 12 A készenléti jellegű munkakör meghatározását a Mt. megadja, és tekintettel arra, hogy az ajánlatkérési dokumentációban részletes leírást adtak az egyes munkakörökre vonatkozóan, melyből azok készenléti jellege is megítélhető, nincs szükség arra, hogy az ajánlattevő az ajánlatában, vagy az indoklásában külön ismertesse, hogy mely feladatokat kíván készenléti jelleggel megoldani, illetve nem az ajánlattevő kompetenciája meghatározni, hogy mely munkakörök tartoznak a készenléti jelleg fogalmi körébe. A rendezvény-biztosítás nem része az alap szerződésnek, az külön megállapodás részét képezi, tehát az ajánlati ár sem vonatkozik erre a feladatra. A pénzkíséret pedig igen ritka gyakorisággal fordul elő (kb. havi egy alkalom) és ennek ideje max. 1 óra. Tehát a havi 1 órás pénzkíséret idejét kivenni a havi 5840 órás vagyonőri feladat idejéből, mint nem készenléti jellegű munkakört, nem bír jelentőséggel az egész ügy megítélése szempontjából. A számlavezető pénzintézet a hozzájuk közel eső Duna Palotában található. Megvizsgálták azt is, hogy a megajánlott összeg, függetlenül a Kamara és a Bizottság ajánlásától megfelelő fedezetet nyújthat-e a munkabérre és azok közterheire. Egyértelműen megállapítható, hogy a készenléti jellegű munkakörben a jogszabályoknak megfelelő munkabér és azok közterheit tartalmazó az 579,- Ft-os óradíj megfelelő fedezetül szolgál a számítások szerint. Ezek alapján a 650,- Ft-os ajánlati óradíjjal kapcsolatban nem merülhet fel a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás. A Jusec Kft. vonatkozásában előadták, hogy a benyújtott ajánlatban 980,- Ftos óradíjat ajánlottak meg. Így ekkor vele szemben az indokláskérési kötelezettség fel sem merült. Tekintve, hogy az eljárás tárgyalásos volt, így az ajánlattevőt nem kötötte ajánlati kötöttség a benyújtott ajánlatához. A 639,- Ft-os vállalást a tárgyalás során tette. Ekkor ajánlatkérőként már túl voltak annak vizsgálatán, hogy mely összeg felel meg a jogszabályokban foglalt előírásoknak, mind az alvállalkozók, mind pedig a készenléti jellegű munkakör vonatkozásában. Ajánlattevő ajánlatában nyilatkozott, hogy mind 10 %-on aluli, mind pedig azon felüli alvállalkozót is igénybe kíván venni. A Kbt. kógenciájából következően ajánlatkérőként azt kellett vizsgálniuk, hogy a vállalási díj a munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre fedezetet nyújt-e. Ezt a vizsgálatot elvégezték, és a bemutatott számolás alapján, meggyőződtek arról, hogy az ajánlati ár fedezetet nyújt a külön jogszabályban meghatározott munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre. Az egyéb ajánlattevők vonatkozásában kifogásoltakkal kapcsolatos álláspontjuk, hogy a Kbt. 86. egyik bekezdése sem tartalmaz olyan előírást, mely szerint az ajánlatkérőnek ugyanazon tényt többszörösen

13 13 kellene vizsgálnia. Amennyiben ajánlatkérő egyik ajánlattal kapcsolatban meggyőződött az ajánlati ár megalapozottságát illetően, figyelembe véve a jogszabályi kötöttségeket is, nyilvánvalóan eme ismereteit felhasználhatja ugyanazon eljárásban egy másik ajánlat vizsgálata során is. Az indokláskérési kötelezettség nem egy automatikusan alkalmazandó szabály, és nem zárja ki, hogy ajánlatkérő a rendelkezésére álló információkat felhasználja. A Jusec Biztonsági Szolgáltató Kft. észrevételében az alaptalan kérelem elutasítását kérte. Előadta, hogy az ajánlattételi dokumentációjában egyértelműen szerepel, hogy igénybe kíván venni a közbeszerzés értékéhez képest mind 10% feletti, mind 10% alatti alvállalkozó(ka)t. A Kamarai számítási segédletből megállapítható, hogy ajánlatuk ezen óradíj feletti. A Kft. jelentős, meghatározó szereplője (ebből fakadóan a lehető leghatékonyabban, alacsony költségekkel működik) a hazai őrzés-védelmi. pénzszállítási piacnak, a Nemzeti Színház Zrt. személy és vagyonvédelmi feladatainak jog- és szerződésszerű ellátásához külön beruházásra, egyéb invesztícióra (anyag és eszközbeszerzésre) esetünkben nincs szükség. Az egyéni vállalkozók esetében irányadó óradíj feletti árrés összeegyeztethető a gazdasági észszerűséggel és Társaságuk számára elegendő a közszférában realizálni kívánt profit és eredmény elérési célokhoz. A Kft. gyakorlott résztvevője a közbeszerzési piacnak, számos közbeszerzési eljárás nyertese. Kijelenthető, hogy egységes a szakági ajánlatkérői gyakorlat a tárgyban szereplő óradíjra vonatkozó ajánlat érvényességének, jogszerűségének megítélésében. Nem volt szükség a Kft-től indokolást kérni az ajánlati árra vonatkozóan. A Kbt. az ajánlattevőktől nem követeli meg azt sem, hogy megjelöljék, mekkora mértékben kívánják saját munkaerővel ellátni az adott feladatot. A kérelmező álláspontja és kalkulációja nem helyes a saját foglalkoztatású személyek bevonásával kapcsolatban sem, hiszen a jelen esetben a vagyonőri munkakör készenléti jellegű munkakör, ami a bérköltség számításának szempontját illetően releváns körülmény. Egyértelműen az látszik, hogy kérelmező az okirati bizonyítékok figyelmen kívül hagyásával, alaptalanul, a jóhiszemű joggyakorlás követelményét figyelmen kívül hagyva, öncélúan törekszik ajánlatkérő közbeszerzési eljárásának és az ezt követő szerződéskötésének megakadályozására. A Döntőbizottság álláspontja szerint a jogorvoslati kérelem részben alapos az alábbiak szerint. A Kbt. 2. (1) bekezdése szerint E törvény szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott

14 14 szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés). A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat különös szabályaira is e törvény alkalmazandó. A Kbt. 3. szerint: E törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. Ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezete szerinti tárgyalásos egyszerű közbeszerzési eljárást folytatott le. A Kbt. VI. fejezet 240. (1) bekezdése előírja, hogy e fejezet szerint kell eljárni a ban meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat, és nem a IV. fejezet szerint kell eljárni. A Kbt (3) bekezdés g) pontja szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. és a 90. (5) bekezdése, továbbá a 91. és 92. megfelelően alkalmazandó. A Kbt. 86. (1)-(8) bekezdései szerint: (1) Ha az ajánlat kirívóan alacsonynak vagy magasnak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell. (2) Indokolást és az ajánlati elemre vonatkozó adatokat köteles kérni az ajánlatkérő különösen akkor, ha az ajánlati ár alapján kalkulálható bérköltség nem éri el az adott ágazatban általában szokásos béreket vagy azokat kirívóan meghaladja, illetve, ha a szerződés teljesítése kapcsán felmerülő eszköz- és anyagköltségek (beszerzési értékek) nem érik el az ágazatban általában szokásos árszintet vagy azokat kirívóan meghaladják. (3) Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. (4) Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen a) a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, b) a választott műszaki megoldásra, c) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire,

15 15 d) az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére, e) az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy f) az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik. (5) Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. (6) A gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár - a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel - nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre. (7) Az ajánlatkérő az állami támogatás miatt kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot csak abban az esetben nyilváníthatja érvénytelennek, ha ezzel kapcsolatban előzetesen írásban tájékoztatást kért az ajánlattevőtől, és ha az ajánlattevő nem tudta igazolni, hogy a kérdéses állami támogatást jogszerűen szerezte. Az ezen okból érvénytelen ajánlatokról az ajánlatkérő köteles tájékoztatni - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - az Európai Bizottságot. (8) A (2) bekezdés szerinti általában szokásos bérekről, eszköz- és anyagárakról a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai szervezetek folyamatosan tájékoztatják a Közbeszerzések Tanácsát. Kérelmező jogorvoslati kérelmében elsődlegesen azt kifogásolta, hogy ajánlatkérő elfogadta a Szentinel Kft. ajánlati árára vonatkozó indokolását, pedig az álláspontja szerint az nem felelt meg azoknak a követelményeknek, amelyek alapján ajánlatkérő meggyőződhetett volna az ajánlati elem megalapozottságáról, teljesíthetőségéről és gazdasági ésszerűségéről. A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelem ezen része alaptalan. Ajánlatkérő a kérelmező által sem kifogásoltan a Kbt. 86. (1) bekezdése alapján indokolást kért a Szentinel Kft. ajánlati árára vonatkozóan, mivel a következő ajánlati ár 800,- Ft, a többi meg ezt meghaladó volt. A Szentinel Kft. az indokolásában közölte azt, hogy 1 fő saját alkalmazású szakembert alkalmaz, azt is készenléti munkarendben, a többi szakember pedig alvállalkozóként kerül foglalkoztatásra. Ezzel a közléssel az ajánlattevő ténylegesen meghatározta az alkalmazott szakemberek arányát, azt, hogy hány % alvállalkozót, illetve saját alkalmazottat vesz igénybe. Ezzel a

16 16 közléssel lényegében megalapozta a bérkalkulációjának kereteit. Ebből a szempontból kiindulási alapként a Személy-, Vagyonvédelmi Szakmai és Magánnyomozói Kamara közzétett állásfoglalása vehető figyelembe, amely értelmében az önfoglalkoztató egyéni vállalkozók közterhekkel növelt minimális vállalkozói díja 636,- Ft/óra, valamint a Magánbiztonsági Ágazati Párbeszédbizottság 1/2010. sz. ajánlása, amely szerint a nappali és délutáni munkarendben foglalkoztatottak esetében a minimális vállalkozási díj 598,- Ft/óra, a nappali, délutáni és éjszakai munkarendben foglalkoztatottak esetében pedig 666,- Ft/óra. A Szentinel Kft. 650,- Ft/óra díjat ajánlott meg, amely egyben a végső ajánlati ára is volt. Az indokolásból kitűnt, hogy csak 1 főt alkalmaz saját alkalmazottként, azt is csak készenléti munkarendben, tehát erre a foglalkoztatottra nem vonatkozik a 918,- Ft/óra díj, amit a kamara ajánlása határozott meg, hanem 598,- Ft/óra, illetve 666,- Ft/óra díjjal lehet esetében számolni. A többi szakember egyéni vállalkozóként kerül alkalmazásra, tehát rájuk a 636,- Ft/óra kamarai ajánlási díj vehető figyelembe. Ezeket az adatokat összevetve a Döntőbizottság álláspontja szerint a megajánlott ajánlati ár fedezetet nyújtott a munkabérre és az azokhoz kapcsolódó közterhekre. A kérelmező kifogásolta azt, hogy a rendezvények biztosítása tekintetében a Szentinel Kft. nem adott indokolást. A közbeszerzési eljárás felhívásából és dokumentációjából egyértelműen megállapítható volt az, hogy a rendezvények biztosítása külön megállapodás és elszámolás alapján történik, tehát erre nem kellett ajánlatot tenni, ezen feladatok elvégzése nem számítandó be a végső ajánlati árba. A pénzszállítási vagyonőri kíséret vonatkozásában a Döntőbizottság elfogadta azon ajánlatkérői indokolást, hogy az havonta egy alkalommal esedékes 1 óra időtartamban. A Döntőbizottság álláspontja szerint ez az ellátandó tevékenység csekély mértékű, nem kíván többlet bérköltség kalkulációt, így alapvetően nem befolyásolhatja a megajánlott 650,- Ft/óra díj megalapozottságát. A Szentinel Kft. ajánlatában a munkaruhák, munkaeszközök és egyéb dologi kiadásra vonatkozóan is elfogadható, megalapozott indokolást adott. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő jogszerűen fogadta el a Szentinel Kft. indokolását, mivel az minden lényeges körülményre kiterjedő volt. Megalapozottan hivatkozott továbbá a kamarai, illetve az Ágazati Párbeszédbizottság ajánlására, amely ajánlások konkrét számításokat tartalmaznak a minimálisan alkalmazandó munkabérekre vonatkozóan. Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem ezen részét elutasítja. Kérelmező kifogásolta azt is, hogy az ajánlatkérő a nyertesnek kihirdetett JUSEC Kft. 639,- Ft/óra+ÁFA összegű végső ajánlati árára nem kért indokolást.

17 17 A Döntőbizottság álláspontja szerint a jogorvoslati kérelem ezen része megalapozott, az alábbiakra tekintettel. Ajánlatkérő a Szentinel Kft. 650,- Ft/óra+ÁFA összegű eredeti ajánlati árára a Kbt. 86. (1) bekezdése alapján indokolást kért, annak ellenére, hogy a tárgyi közbeszerzési eljárás tárgyalásos eljárás volt, tehát az ajánlattételi határidőben megadott ajánlati árak nem voltak véglegesnek tekinthetőek. A későbbi nyertes ajánlattevő 639,- Ft/óra+ÁFA összeget jelölt meg végső ajánlatként. Így ajánlati ára alacsonyabb volt, mint a másodiké és kiemelkedően alacsonynak volt minősíthető a többi ajánlati árhoz viszonyítva, amelyek ,- Ft között szóródtak. Ezen tény már önmagában indokolttá tette, hogy a Kbt. kógens előírásaira tekintettel a Kbt. 86. (1) bekezdése alapján indokolást kell kérni a kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatás esetében. Kiemelendő az is, hogy ez az összeg alacsonyabb volt, mint az az összeg, amelyre vonatkozóan az ajánlatkérő indokolást kért egy másik ajánlattevőtől. Az előzőeket összegezve az ajánlatkérő nem tekinthetett volna el attól, hogy egy alacsonyabb ajánlati árat megadó ajánlattevő felé a Kbt. 86. (1) bekezdése szerinti indokoláskérést intézzen. Megjegyzendő, hogy a Kbt (2) bekezdése kötelezővé teszi, hogy a tárgyalások során is biztosítani kell az egyenlő bánásmódot. Ajánlatkérő az előzőekben idézett Kbt. rendelkezéseket figyelmen kívül hagyta és nem kért indokolást. A Döntőbizottság álláspontja szerint az indokoláskérési kötelezettség a nyertes ajánlattevővel szemben azért is fennállt, mivel mind 10 % alatti, mind 10 % feletti alvállalkozót is megjelölt. Az ajánlatból az sem volt megállapítható, hogy hány fő saját alkalmazottat kíván ténylegesen foglalkoztatni és milyen munkarendben. Ezen adatokat ajánlatkérő csak akkor tudta volna vizsgálni és összevetni a megadott ajánlati ár megalapozottságával, amennyiben ezekről konkrét adatokat kér, majd azokat megvizsgálja, mérlegeli. Nem fogadható el ajánlatkérőnek az a védekezése, hogy a Szentinel Kft. indokolása alapján tájékoztatást kapott arról, hogy az ágazatban milyen mértékűek az elfogadható óradíjak. A Döntőbizottság álláspontja szerint mindegyik ajánlattevő ajánlati árának vizsgálata egyedi kell, hogy legyen, nem lehet azt egy másik ajánlattevő indokolásából levezetni. Jelen esetben az ajánlatkérő elmulasztotta a nyertes ajánlattevővel szemben a Kbt. 86. (1) bekezdése szerinti indokoláskérési kötelezettségét. Az indokoláskérési kötelezettség elmulasztása miatt ajánlatkérő nem kerülhetett abba a helyzetbe, hogy objektív alapokon nyugvó meggyőződése alakulhasson ki az adott ajánlati ár megalapozottságáról. Ajánlatkérő ezen magatartásával a Kbt (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó 86. (1) bekezdését megsértette. A Döntőbizottság a jogsértésre és annak reparálhatóságára tekintettel megsemmisíti ajánlatkérő eljárást lezáró döntését.

18 18 A kérelmező a továbbiakban kifogásolta még az összes olyan ajánlattevő ajánlati árát, akik az általa megajánlott 918,- Ft/óra díj alatti ajánlatot nyújtottak be. A kérelmező ezen kérelmi elemét általánosságban fogalmazta meg, azt nem konkretizálta az egyes ajánlattevők vonatkozásában. A Döntőbizottság a fentiekben megállapított jogsértésre tekintettel megsemmisítette ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. Így ajánlatkérő közbeszerzési eljárása a bírálati szakaszba visszahelyezésre került, ezért ajánlatkérőnek lehetősége van egyes közbeszerzési eljárási cselekmények lefolytatására, pótlására. Így ajánlatkérőnek módja van arra is, hogy a Kbt. 86. (1) bekezdése alapján indokoláskérést intézzen azon ajánlattevői körhöz, amelyek tekintetében ennek elmaradását kérelmező kifogásolta. Ennek okán a jogorvoslati kérelem ezen része idő előttinek tekinthető, amely ok miatt a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem ezen részének vizsgálatát elutasítja. A Döntőbizottság a Kbt (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva, a fenti indokok alapján a Kbt (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította a rendelkező rész szerinti jogsértést és alkalmazta a (3) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményt. A jogorvoslati kérelem megalapozatlan részeit a Kbt (2) bekezdés a) pontja alapján elutasította. A Döntőbizottság a Kbt (2) bekezdés g) pontja alapján rendelkezett az igazgatási szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárás költségeiről figyelemmel a Kbt (4) és (5) bekezdésére is. A Kbt (3) bekezdés e) pontja értelmében a Döntőbizottság bírságot szabhat ki - kivéve a 306/A. (2) bekezdés szerinti körülmények fennállása esetén - az e törvény szabályait megszegő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Kbt (2) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.

19 19 A Döntőbizottság a fenti jogszabályhelyek alapján a jogsértés megállapítása ellenére bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak, figyelemmel arra, hogy az eljárást lezáró döntés megsemmisítésével az ajánlatkérő részére megnyílt a jogsértés reparációjának lehetősége. A Döntőbizottság a rendelkezésére álló adatok alapján személyes felelősséget nem állapított meg. A bírósági jogorvoslatot a Kbt (1) bekezdése biztosítja. Budapest, szeptember 28. Dr. Szaller Ottó sk. közbeszerzési biztos Fábián Péter sk. közbeszerzési biztos Dr. Puskás Sándor sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Parádi Józsefné Kapja: 1. Nemzeti Színház Zrt. (1095 Budapest, Bajor Gizi park 1.) 2. Dr. Farkas Edit Ügyvédi Iroda Dr. Farkas Edit ügyvéd (1055 Budapest, Falk Miksa u. 3. III/2.) 3. Preventív Védelem Kft. (1113 Budapest, Cimbora u. 9.) 4. Jusec Biztonsági Szolgáltató Kft. (2200 Vecsés, Bethlen Gábor u. 13.) 5. Szentinel Vagyonvédelmi Kft. (1131 Budapest, Nővér u. 5.) 6. Valton Sec Kft. (1185 Budapest, Pestújhelyi út 86.) 7. EU-SEC Team Kft. (1115 Budapest, Bártfai u. 44.) 8. Első Magyar Beruházási és Vagyonvédelmi Zrt. (1157 Budapest, Nyírpalota u. 5.) 9. Bross Security Zrt. (1082 Budapest, Nap u. 6.) 10. In-kal Security 2000 Kft. (1146 Budapest, Thököly út 68.) 11. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 12. Irattár