A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T ot:

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG Budapest, Margit krt Postafiók 166. Ikt.sz.: D. 374/ 13/2010. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T ot: A Döntőbizottság a Top Cop Security Zrt. (1119 Budapest, Zsombor u. 15., a továbbiakban: kérelmező) által a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (8000 Székesfehérvár, Városház tér 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat egyes intézményeinek biztonsági őrzése tárgyú közbeszerzési eljárásának I. és III. része ellen benyújtott jogorvoslati kérelmének helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 250. (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó 86. (2) bekezdését. A Döntőbizottság ezért megsemmisíti az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. A Döntőbizottság megállapítja továbbá, hogy kérelmező megsértette a Kbt. 96/B. (3) bekezdését, ezért kérelmezővel szemben ,- Ft (azaz tízezer forint) bírságot szab ki. A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg Ft (egyszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat. Kérelmező a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsának a Kincstárnál vezetett MNB számú számlájára köteles befizetni. Ezt meghaladóan az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.

2 2 I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás, valamint a jogorvoslati eljárás iratai, illetve a felek írásban és ajánlatkérő tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: Ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezete szerinti egyszerű eljárást indított a rendelkező részben meghatározott szolgáltatás tárgyában. Az eljárást megindító ajánlattételi felhívás február 10-én jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben 2497/2010. szám alatt. A hirdetmény február 5-én került feladásra. Az ajánlattételi felhívásban ajánlatkérő rögzítette, hogy 3 rész tekintetében biztosítja a részajánlattétel lehetőségét, ezen részek vonatkozásában meghatározta azok mennyiségét az alábbiak szerint: I. Rész Székesfehérvár, Városháztér Székesfehérvár, Városháztér 2. éjszakai és hétvégi őrzés-védelme kb: 5000 m²-en, Székesfehérvár, Dr. Koch L. út 4/b. hivatali időhöz illeszkedő őrzés-védelme, portaszolgálat szolgáltatás kb: 400 m²en, Székesfehérvár, Oskola u. 2, Jókai u Hiemer-Ház 24 órás őrzés-védelme, portaszolgálat szolgáltatás kb: 2100 m²-en. II. Rész Székesfehérvár Kríziskezelő Központ Sörház tér órás, folyamatos őrzés-védelme kb: 680 m²-en. III. Rész Székesfehérvár Árpád Szakképző Iskola és Kollégium Seregélyesi út Nappali, éjszakai és hétvégi őrzés-védelme, portaszolgálat recepció szolgáltatás kb:13000 m²-en Székesfehérvár Árpád Szakközépiskola és Kollégium Szent István Szakképző Iskola Ady. E. 17. Hivatali időhöz illeszkedő őrzés-védelme, portaszolgálat kb: 1500 m²-en. Ajánlatkérő meghatározta a részvételi feltételeket, a kizáró okokat, a gazdasági és pénzügyi, valamint a műszaki, illetve szakmai alkalmasság minimumkövetelményeit, illetve azok igazolási módjait. Megjelölte a felhívásban a lényeges eljárási határidőket, továbbá, hogy 36 hónapra kíván szerződést kötni. Ajánlatkérő az elbírálás szempontjaként az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontját választotta megjelölve a bírálati részszempontokat és az azokhoz rendelt súlyszámot.

3 3 Részszempont Súlyszám 1. nettó ajánlati ár (Ft)/3 év fizetési határidő (napokban) 0,5 Ajánlatkérő a hiánypótlást teljes körben biztosította. A felhívás egyéb információi között az alábbiakat írta elő: 7.) Ajánlattevőnek nyilatkoznia kell a Kbt. 71. (1) bekezdés a)-b)-c) pontjaira az alvállalkozóról és a harmadik személyről (szervezet) akkor is a szervezet meghatározása nélkül, ha az ajánlattevő nem kíván ilyen személyeket alkalmazni. 17.) Az Ajánlatkérő az ajánlatok beadásánál kéri figyelembe venni 295/2009. (XII.21.) Kormányrendeletben foglaltakat a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tekintetében. 18.) Az Ajánlatkérő az ajánlatuk beadásánál kéri, hogy az Ajánlattevők vegyék figyelembe a Személy- Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara órabér-óradíj tekintetében kialakított évi állásfoglalását. Ajánlatkérő dokumentációt is készített, mely általános útmutatót tartalmazott az ajánlatok elkészítéséhez, valamint műszaki leírást, nyilatkozatmintákat és szerződéstervezetet. A műszaki leírás körében rögzítette ajánlatkérő a szakmai elvárásokat a beszerzés tárgya vonatkozásában, ennek körében rögzítette az egyes épületek őrzésének időtartamát: Az I. rész vonatkozásában: Székesfehérvár, Városháztér 1. (4166,37 m 2 ) Székesfehérvár, Városháztér 2. (1114,9 m 2 ) Munkanapokon 21 órától másnap reggel 7 óráig, munkaszüneti napokon folyamatosan 24 órában (7 órától másnap 7 óráig) őrzés-védelem Székesfehérvár, Dr. Koch L. út 4/b. (410,44 m 2 ) hivatali időhöz illeszkedő őrzés-védelem, portaszolgálat szolgáltatás hétfő-kedd-csütörtök 6 órától 20 óráig, szerda 6 órától 21 óráig, péntek 6 órától 18 óráig Székesfehérvár, Oskola u. 2, Jókai u Hiemer-Ház (2173 m²) 24 órás őrzés-védelem és portaszolgálat szolgáltatás A III. rész vonatkozásában: Székesfehérvár Árpád Szakképző Iskola biztonsági őrzése munkanapokon 5.30 órától óráig - Árpád Szakképző Iskola Kollégium biztonsági őrzése munkanapokon órától másnap reggel óráig munkaszüneti napokon folyamatosan 24 órában

4 4 portai és recepciós feladatok munkanapokon reggel órától óráig, illetve órától óráig - Szent István Szakképző Iskola portaszolgálat munkanapokon 5.00 órától óráig. Ajánlatkérő megtartotta a konzultációval egybekötött helyszíni bejárást és megadta a kiegészítő tájékoztatást az ajánlattevők által beérkezett kérdésekre vonatkozóan, melyek nem érintették jelen jogorvoslati eljárás tárgyát. Az ajánlattételi határidőig, március 31-ig három ajánlattevőtől érkezett ajánlat az I. és a III. részre vonatkozóan: 1) Hunép-Uniszol Zrt. nettó összesen ajánlati ár: I. rész Ft, III. rész Ft, az időszakosan, esetenként megrendelésre kerülő őrző-védő feladatok óradíja: - fegyveres őrzés óradíja: nettó 1400 Ft, - fegyver nélküli őrzés óradíja: nettó 750 Ft, A Hunép-Uniszol Zrt. ajánlatában nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy a teljesítésbe 10 % feletti alvállalkozót kíván bevonni. 2) Sárvári Security Service Kft. nettó összesen ajánlati ár: I. rész Ft, III. rész Ft, az időszakosan, esetenként megrendelésre kerülő őrző-védő feladatok óradíja: - fegyveres őrzés óradíja: nettó 595 Ft, - fegyver nélküli őrzés óradíja: nettó 595 Ft, A Sárvári Security Service Kft. ajánlatában nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy a teljesítésbe nem kíván bevonni sem 10 %feletti, sem 10 % alatti alvállalkozót. 3) kérelmező nettó összesen ajánlati ár: I. rész Ft, III. rész Ft, az időszakosan, esetenként megrendelésre kerülő őrző-védő feladatok óradíja: - fegyveres őrzés óradíja: nettó 918 Ft, - fegyver nélküli őrzés óradíja: nettó 918 Ft, Hiánypótlást követően ajánlatkérő április 30-án kihirdette a közbeszerzési eljárás eredményét, az I. és III. rész tekintetében a Sárvári Security Service Kft.-t jelölte meg nyertes ajánlattevőként, az azt követő legkedvezőbb ajánlattevőként ugyanezen részek tekintetében a Hunép-Uniszol Zrt.-t. A II. rész vonatkozásában eredménytelen lett az eljárás a Kbt. 92. a) pontja alapján, mert nem nyújtottak be ajánlatot. Kérelmező május 10-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, melyben kérte jogsértés megállapítását és ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének a

5 5 megsemmisítését, valamint ideiglenes intézkedés alkalmazását, a szerződéskötés megtiltását. Kérelmező jogorvoslati kérelmében előadta, hogy a nyertes ajánlattevő és a második legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlati ára kirívóan alacsony, ezért ajánlatkérőnek indokolást kellett volna kérnie, illetve érvénytelenné kellett volna nyilvánítania az ajánlatukat. Hivatkozott arra kérelmező, hogy ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban kifejezetten rögzítette, hogy az ajánlatok beadásánál kéri figyelembe venni a 295/2009 (XII.21.) Kormányrendeletben foglaltakat a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tekintetében, ami óradíjra vetítve 661 Ft, továbbá a Személy- Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara órabér-óradíj tekintetében kialakított évi állásfoglalását, ami 918 Ft/óra összeget jelöl. Kérelmező szerint a nyertes ajánlattevő és a második legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlati ára óradíjra vetítve nem éri el ezen fenti összegeket, így az ágazatban általában szokásos béreket, ezért ajánlatkérőnek a Kbt. 86. (1)-(3) bekezdése alapján indokolást kellett volna írásban kérnie ezen ajánlattevőktől arra tekintettel, hogy ajánlati áruk alacsonyabb a 918 Ft/óra díjnál, továbbá a Kbt. 86. (5)-(6) bekezdése alapján ezen ajánlatokat automatikusan érvénytelenné kellett volna nyilvánítani, mert azok nem érik el a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 661 Ft-os óradíját. Kérelmező előadta, hogy mindezek alapján ajánlatkérő érvényesként értékelt olyan ajánlatokat, melyek érvénytelennek értékelendők, továbbá indokoláskérési kötelezettségét is elmulasztotta. Kérelmező hivatkozott arra, hogy ajánlatkérő maga írta elő a Szakmai Kamara állásfoglalásának figyelembe vételét az ajánlattevők számára, ezért az ajánlati áraknak a becsült értékhez való hasonlítása nem megfelelő, részben mert a felhívásban tett előírások alapján nem megfelelően határozta meg ajánlatkérő a becsült értéket, továbbá mert a becsült érték összege az eljárás folyamán sehol nem jelent meg. Hangsúlyozta kérelmező, hogy ajánlatkérő hivatkozásával szemben az ajánlati ár vizsgálatakor a Szakmai Kamara állásfoglalásában rögzített közterhekkel növelt óradíjat kell figyelembe venni, ami 918 Ft, nem az önfoglalkoztatási díjat. Továbbá kérelmező hivatkozott még arra, hogy az összegezésben az került feltüntetésre, hogy a nyertes ajánlattevő nem kíván a szerződés teljesítéséhez 10 % feletti alvállalkozót igénybe venni, így a nyertes saját munkavállalókkal kívánja a szerződést teljesíteni, ekkor a Szakmai Kamara állásfoglalása szerint a munkaviszonyban foglalkoztatottakra vonatkozó táblázat az irányadó, a 918 Ft/óra/fő, az erre vonatkozó Kamarai állásfoglalás táblázatát csatolta kérelmező. Az előzetes vitarendezési eljárás elmaradása vonatkozásában előadta, hogy álláspontja szerint a Kbt. 96/B. alapján ezen kérelem tekintetében nem kellett ezen jogintézményt alkalmaznia, mert nem az összegezésben foglalt megállapításokat sérelmezi. Előadta, hogy kérelmében a közbeszerzési eljárás

6 6 során a jogszabály által kötelezően előírt eljárási cselekmények hiányát kifogásolja, amelyek kihatással vannak az eljárás eredményére is. Ajánlatkérő észrevételében elsődlegesen kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését azon okból, mivel kérelmező előzetes vitarendezés kezdeményezése iránti kötelezettségének nem tett eleget. Érdemben kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását. Kifejtette azon álláspontját, hogy kérelmező a Kbt. 96/B. -ban foglalt kötelező előírásnak nem tett eleget, mivel határidőn belül nem nyújtott be előzetes vitarendezési kérelmet. Érdemben előadta ajánlatkérő, hogy tájékozódott az ágazatban szokásos bérköltségek tekintetében, továbbá figyelembe vette a korábbi szerződései szolgáltatási díjait, melyet a becsült érték meghatározáskor alapul szolgáltak. Ezen túlmenően figyelembe vette a Szakmai Kamara ajánlását is. A nyertes ajánlattevő és a második legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlati ára a becsült értéktől nem tért el, ajánlatkérő az ajánlatokat részletesnek, mindenre kiterjedőnek ítélte, szükségtelennek tartotta indokolás kérését. Ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy meglévő szerződései alapján nem merült fel kételye arra vonatkozóan, hogy a szolgáltatás a megajánlott áron ne lenne teljesíthető. Ajánlatkérő előadta, hogy az I. rész tekintetében összesen mintegy munkaóra teljesítése várható a szerződés 3 éves teljesítése alatt. A nyertes ajánlattevő esetében az ajánlati árából megállapítható, hogy 617,50 Ft óradíjat tartalmaz. A III. rész tekintetében összesen mintegy munkaóra teljesítése várható, mely esetében a nyertes ajánlattevő ajánlati árából megállapítható, hogy 739 Ft óradíjat tartalmaz. Ezen ajánlati óradíjak meghaladják a Szakmai Kamara ajánlásában az önfoglalkoztató egyéni vállalkozói díjként megjelölt 442 Ft óradíj mértékét. Továbbá a Szakmai Kamara állásfoglalásában a munkaviszonyban foglalkoztatottak esetén megjelölt munkabér nettó óradíját is, ami 617 Ft, ajánlatkérő álláspontja szerint ezen 617 Ft-os óradíjat kell alapul venni, nem a közterhekkel növelt 918 Ft-os óradíjat, mivel ajánlatkérő azt nem vizsgálta, hogy az ajánlattevők alkalmazottai milyen státuszban (alkalmazott, egyéni vállalkozó, nyugdíjas, stb.) végzik a tevékenységet. Ezen összegekhez viszonyítva mind a nyertes ajánlattevő, mind a második legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlati óradíja meghaladja ezen ajánlott óradíj összegét. Ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy ezen ajánlattevők ajánlati óradíjai megfelelnek a minimálbérre vonatkozó kormányrendelet előírásainak is. Hivatkozott még ajánlatkérő arra, hogy két ajánlattevő is megfelelően a becsült értékhez közeli árajánlatot tett, így ők is ajánlatkérő értelmezése szerint vették figyelembe a szakmai ajánlást és a minimálbérre vonatkozó kormányrendeletet.

7 7 Ajánlatkérő előadta, hogy a fentiekre tekintettel nem ítélte a nyertes ajánlattevő és a második legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlati árát kirívóan alacsonynak, ezért nem alkalmazta a Kbt ban foglaltakat. Ajánlatkérő előadta továbbá, hogy nem kötötte meg a szerződést egyik rész tekintetében sem. A Döntőbizottság vizsgálata során megállapította, hogy kérelmező kérelme részben alapos. Ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezete szerint, nemzeti értékhatárt meghaladó értékű egyszerű közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt január 1. napjától hatályos szabályok szerint. A Döntőbizottság elsődlegesen az ajánlatkérő eljárásjogi kifogására is tekintettel az eljárásjogi feltételek meglétét vizsgálta meg. Ajánlatkérő észrevételében elsődlegesen a jogorvoslati eljárás megszüntetését kérte, mert kérelmező előzetes vitarendezés kezdeményezése iránti kötelezettségének nem tett eleget. A Kbt. 2. (1) bekezdés utolsó fordulata szerint a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat különös szabályaira is e törvény alkalmazandó. A Kbt. Hetedik Részének szabályozása vonatkozik a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslatokra. A Kbt (1) bekezdése deklarálja a jogorvoslathoz való jogot. A Kbt a állapítja meg a Döntőbizottság hatáskörét és illetékességét. A Kbt (1) bekezdése kimondja, hogy a Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárás kérelemre vagy hivatalból indul. A Kbt a taxatíve meghatározza a hivatalból jogorvoslati eljárás kezdeményezésére jogosultak körét, emellett pedig a Kbt (1) bekezdése állapítja meg a jogorvoslati kérelem megindítására jogosultak körét. A Kbt (1) bekezdésében meghatározott személyi kör megkapta a jogot arra, hogy jogorvoslati kérelemmel megtámadja a jogsértő, közbeszerzési törvénybe ütköző tevékenységet, mulasztást. A jogorvoslathoz való jog így egyértelműen megállapítható a Kbt. tételes rendelkezéséből. A Kbt a azt is deklarálja, hogy a Kbt. szabályozása, ebben a jogorvoslathoz való jog megfelel az irányelvi rendelkezéseknek. A Döntőbizottság jogi álláspontja szerint a január 1-től bevezetett előzetes vitarendezésre kialakított új jogintézmény nem érinti és az irányelvekből következően nem is érintheti a Kbt-ben is kimondott jogorvoslathoz való jogot a

8 8 kérelmezői kör részére. Nevezetesen az előzetes vitarendezés elmulasztása vagy annak nem az előírásoknak mindenben megfelelő lefolytatása nem szüntetheti meg a kérelmezőknek a jogát jogorvoslati eljárás kezdeményezésére. A Döntőbizottság álláspontja szerint egyébként az előzetes vitarendezésre kialakított új szabályozásból sem állapítható meg, hogy az korlátozná, illetve megszüntetné a jogorvoslathoz való jogot. Különösen arra tekintettel sem, mert az előzetes vitarendezés csak meghatározott ajánlatkérői eljárási cselekményekhez, eljárást lezáró döntéséhez kapcsolódik. Így súlyosan jogsértő lenne, ha a közbeszerzési eljárás leghangsúlyosabb elemei ellen nem, míg a többi eljárási cselekmény ellen pedig helye lenne jogorvoslatnak. A Kbt. tételes jogi szabályozása az alábbi rendelkezéseket tartalmazza. A Kbt (3) bekezdés h) pontja szerint az ajánlatok elbírálására, az előzetes vitarendezésre és az eredményhirdetésre a , valamint a 98. (1) és (2) bekezdése megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni. A Kbt. 96/B. -a szerint: (1) Ha az ajánlattevő nem ért egyet az írásbeli összegezésben [93. (2) bekezdés] foglalt valamely megállapítással, az eredményhirdetést követő öt napon belül köteles - kérelem benyújtásával - az ajánlatkérőhöz fordulni jogorvoslatért. (4) Amennyiben valamely ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldését követő tizedik napig nem kötheti meg a szerződést. A Kbt. 96/C. -a szerint az ajánlatkérő az eredményhirdetéstől számított tizedik napig egy alkalommal jogosult az írásbeli összegezést módosítani és szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, ha az eredményhirdetést követően észleli, hogy a kihirdetett eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt és a módosítás a törvénysértést orvosolja. Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevőnek megküldeni. A Kbt (1) bekezdés h) pontja szerint a kérelemben meg kell jelölni az előzetes vitarendezés eredményét, illetve az ajánlatkérő válaszát [96/B. (3) bekezdés]. A Kbt (2) bekezdése szerint a kérelemhez csatolni kell az előzetes vitarendezés kapcsán [96/B. ] az ajánlatkérő válaszát tartalmazó dokumentumot.

9 9 A Kbt (4) bekezdés b) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki a 96/B. (1), (3) vagy (4) bekezdésének, a 99. (3) vagy (4) bekezdésének megsértése esetén, amennyiben a 306/A. (2) bekezdésének b) pontja szerinti körülmények nem állnak fenn. A jogalkotó a Kbt január 1. napjával hatályba lépett módosításával vezette be az előzetes vitarendezés jogintézményét, a Kbt. 96/B. -ában határozta meg ennek részletes szabályait, tartalmi és formai előírásait és az ezzel összefüggő kötelező határidőket. Az előzetes vitarendezésre vonatkozó törvényi szabályozás érinti a Kbt. jogorvoslati kérelemre vonatkozó szabályozását, egyrészt a jogorvoslati kérelem kellékei között feltüntetésre kerül, másrészt a jogorvoslati kérelem alapján lefolytatásra kerülő jogorvoslati eljárásban, ha jogsértés kerül megállapításra, akkor az előzetes vitarendezésre vonatkozó jogszabályok megsértésének megállapítása esetén a bírság, mint kötelező jogkövetkezmény jelenik meg. Jelen jogorvoslati eljárásban a felek által sem vitatott tényként volt megállapítható, hogy kérelmező a Kbt. 96/B. (1) bekezdésében meghatározott előzetes vitarendezés iránti kérelmet nem nyújtott be ajánlatkérőhöz. A Döntőbizottság jogi álláspontja szerint a Kbt. tételes jogi rendelkezései és az irányelvi szabályozás alapján a Döntőbizottság köteles az előzetes vitarendezési eljárás elmaradása esetén is- a jogorvoslati kérelmet érdemben elbírálni. A 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2007/66/EK irányelve (2007. december 11.) módosította az 89/665/EGK irányelv 1., a jogorvoslati eljárások alkalmazási körét és rendelkezésre állását szabályozó cikkét, melynek (3) bekezdése kimondja, hogy a tagállamok biztosítják, hogy az általuk megállapítandó részletes szabályok szerint legalább azon személyeknek álljon jogorvoslati eljárás a rendelkezésére, akiknek érdekükben áll vagy állt egy adott szerződés elnyerése, és akiknek az állítólagos jogsértés érdeksérelmet okozott vagy ennek kockázata fennáll. A Döntőbizottság jogi álláspontja szerint egyértelmű, hogy a jogorvoslati irányelv főszabályként, általános rendelkezésként, korlátozás nélkül követeli meg a tagállamoktól, hogy biztosítsák az ajánlattevők számára a jogorvoslathoz való jogot. Az Európai Parlament és a Tanács nem alkotott olyan szabályt,

10 10 amely bármiféle más feltétel teljesüléséhez, előzetes eljárási cselekményhez kötné a jogorvoslati jog gyakorlásának lehetőségét. A jogorvoslati irányelv az 1. cikk (5) bekezdésének első mondata az alábbi rendelkezést tartalmazza: a tagállamok előírhatják, hogy az érintett személy először az ajánlatkérőhöz forduljon jogorvoslatért. A Döntőbizottság megítélése szerint a jogorvoslati irányelv ezen rendelkezése sem teremt jogalapot arra, hogy korlátozást szenvedjen vagy megszűnjön a jogorvoslathoz való jog. Ezen előírás szerves része az először kitétel. Ebből megállapítható, hogy a tagállamok csak arra kaptak felhatalmazást az irányelvben, hogy beépíthessenek egy első, előzetes lépcsőfokot a jogvita rendezésébe. Ez azt jelenti, hogy a kérelmező jelezze az ajánlatkérő irányába, hogy eljárását, döntését, mulasztását mely okból tartja jogsértőnek és ennek orvoslását kérje. Arra azonban már nem terjed ki az irányelv szabályozása, hogy a tagállamok megszüntethetnék az irányelvből fakadó és irányelvi előírásoknak megfelelő jogorvoslat biztosításának kötelezettségét. Éppen erre tekintettel maradt meg teljesen változatlan tartalommal amit a Döntőbizottság a fentiekben bemutatott a Kbt. tételes jogi szabályozása a jogorvoslatra vonatkozó jogra, a kérelmezői körre. A Döntőbizottság álláspontja szerint a hazai jogalkotó az irányelvi rendelkezés keretei között vezette be a nemzeti jogalkotásban az előzetes vitarendezés jogintézményét, melynek részletes szabályait a jogalkotó a Kbt. 96/B. -ában határozta meg. Csak azt kívánta elérni, hogy a sérelmet szenvedett fél először az ajánlatkérőnél jelezze jogorvoslati igényét. A Kbt. 96/B -ában és az ehhez kapcsolódó fentiekben idézett jogorvoslati eljárás körében meghatározott rendelkezésekben nem határozott meg a hazai jogban a jogalkotó olyan szabályt, hogy önmagában az előzetes vitarendezési szabályok alkalmazásának elmulasztása, vagy ezen eljárási cselekmények késedelmes alkalmazása a főszabályként általánosan biztosított jogorvoslati jog elvesztését eredményezné, megfosztaná a jogorvoslati jog jogosultját jogorvoslati jogai gyakorlásának lehetőségétől. Ezt igazolja az a tény is, hogy a jogalkotó az előzetes vitarendezésre vonatkozó szabályok megsértéséhez a jogorvoslati eljárásra vonatkozó szabályozásában egyéb szankciókat rendelt (jogsértés megállapítása esetén kötelezően alkalmazandó bírság). A Kbt (4) bekezdésében rögzített előírás alapján megállapítható, hogy a Döntőbizottság köteles érdemben elbírálni a jogorvoslati kérelmet és a Kbt ában és kapcsolódó szakaszaiban meghatározott jogkövetkezményt alkalmazni. Amennyiben a kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan, nincs jogkövetkezménye az előzetes vitarendezés elmaradásának, illetve nem megfelelő lefolytatásának. Abban az esetben azonban, hogy ha a jogorvoslati

11 11 kérelem alapos és jogsértés kerül megállapításra, a Döntőbizottság köteles megbírságolni azt a kérelmezőt, aki nem folytatott le, illetve nem az előírások szerint folytatott előzetes vitarendezési eljárást. Mindezen indokok alapján a Döntőbizottság jogi álláspontja szerint nem alapos az ajánlatkérő eljárásjogi kifogása, a Döntőbizottság köteles a kérelmező jogorvoslati kérelmét érdemben elbírálni. A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy a kérelem vizsgálatának eljárásjogi akadálya nincs, így a Döntőbizottság azt érdemben vizsgálta. A Döntőbizottság a kérelmező előzetes vitarendezés vonatkozásában előadott észrevételében foglaltakat nem fogadta el, mely szerint tárgybani ügyben nem alkalmazandó az előzetes vitarendezés, mert kérelmező nem az eljárást lezáró döntést sérelmezi. Kérelmező jogorvoslati kérelmében kérte mind a nyertes ajánlattevő, mind a második legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlatának az érvénytelenné nyilvánítását is, ezen túlmenően kifogásolta szintén ezen két ajánlattevő tekintetében a kirívóan alacsony ár körében az indokoláskérés elmulasztását is és ezekre tekintettel kérte ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését. Kérelmező kérelmében megjelöltek ezért mindenképpen az írásbeli összegezésben foglalt megállapítás(ok) sérelmezését jelentik tekintettel arra, hogy kérelmező a hivatkozott ajánlatok érvényességét is támadta, továbbá az ajánlati árra vonatkozó indokoláskérés ajánlatkérő általi elmulasztásának jogsértése is az összegezésben, az eljárást lezáró döntésben jelent meg, és ezekre tekintettel kérte kérelmező az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését. Ezért kérelmezőnek a Kbt. 96/B. (1) bekezdésben foglalt előzetes vitarendezési eljárást alkalmaznia kellett volna, mivel azonban erre vonatkozóan kérelemmel nem fordult ajánlatkérőhöz megsértette a Kbt. 96/B. (1) bekezdését. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálata körében megállapította, hogy a kérelem részben alapos. A Kbt (3) bekezdés g) pontja szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. és a 90. (5) bekezdése, továbbá a 91. és 92. is megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni. A Kbt. 81. (1) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.

12 12 A (3) bekezdés szerint az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 86. (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha az ajánlat kirívóan alacsonynak vagy magasnak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell. A (2) bekezdés szerint indokolást és az ajánlati elemre vonatkozó adatokat köteles kérni az ajánlatkérő különösen akkor, ha az ajánlati ár alapján kalkulálható bérköltség nem éri el az adott ágazatban általában szokásos béreket vagy azokat kirívóan meghaladja, illetve, ha a szerződés teljesítése kapcsán felmerülő eszköz- és anyagköltségek (beszerzési értékek) nem érik el az ágazatban általában szokásos árszintet vagy azokat kirívóan meghaladják. A (3) bekezdés szerint az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. A (8) bekezdés szerint a (2) bekezdés szerinti általában szokásos bérekről, eszköz- és anyagárakról a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai szervezetek folyamatosan tájékoztatják a Közbeszerzések Tanácsát. A Döntőbizottságnak a jogorvoslati kérelem alapján egyrészt abban kellett állást foglalnia, hogy jogszerűen mellőzte-e ajánlatkérő a nyertes és az azt követő legkedvezőbb ajánlattevő vonatkozásában az indokoláskérést az ajánlati ár tekintetében. A Kbt. fent idézett 86. (2) bekezdése egyértelmű kötelezettségévé teszi ajánlatkérőnek az indokoláskérést akkor, ha az ajánlati ár alapján kalkulálható bérköltség nem éri el az adott ágazatban általában szokásos béreket. Ezen általában szokásos bérekről a Kbt. 86. (8) bekezdése szerint a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai szervezetek tájékoztatják a Közbeszerzések Tanácsát. Jelen beszerzés tárgya tekintetében a Kbt. 86. (8) bekezdése szerinti szervezet tájékoztatása, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Elnöke 00/E/3/1/2010. szám alatt kiadott tájékoztatás, mely szerint a személy- és vagyonvédelmi tevékenység ellátása során jogszerűen foglalkoztatott személyés vagyonőr esetén a közterheket figyelembe véve január 1-től minimum 918 Ft óradíjat kell figyelembe venni - a Kamara számítása szerint bérköltség kalkulálásánál. Ez a díj nem tartalmazza az anyag és eszköz költségeket.

13 13 A Kamara által a vállalási ár kiszámításához, a hatályos jogszabályok alapulvételével ajánlott számítási segédlet, amely tartalmazza a járulék alap (bér) és közterheire fedezetet nyújtó minimális díjat és összetevőit, de nem tartalmazza a vállalkozás egyéb általános és speciális költségeinek, valamint nyereségének a fedezetét. Ezek fedezete a saját vállalkozás és az elvállalt szolgáltatás jellemzőinek ismeretében kalkulálható és a megrendelővel folytatott egyeztetések (alku) során realizálható. A számítás alapja egyrészt a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 295/2009 (XII. 21.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése. A Kbt. 86. (2) bekezdésében rögzített, jogszabályi indokoláskérési kötelezettségen túlmenően ajánlatkérő is kérte az ajánlattételi felhívásban kifejezetten az ajánlattevőktől az ajánlatuk beadásánál figyelembe venni a 295/2009. (XII.21.) Kormányrendeletben foglaltakat a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tekintetében, továbbá a Személy- Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara órabér-óradíj tekintetében kialakított évi állásfoglalását. Ajánlatkérőnek tehát az ajánlati árak vizsgálata során nem csak a becsült értékhez és az ajánlati áraknak egymáshoz való viszonyát kell vizsgálnia, hanem jogszabályi kötelezettsége folytán a Kbt. 86. (2) bekezdésében rögzített, Szakmai Kamara állásfoglalásában meghatározottakhoz való viszonyát is, tekintettel arra is, hogy ajánlatkérő ezt külön ki is emelte a felhívásban, kifejezetten felhívta ennek figyelembe vételére az ajánlattevők figyelmét az ajánlati ár megajánlása kapcsán. A nyertes ajánlattevő és a második legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlati ára és az ajánlatkérő által meghatározott mennyiségi adatok alapján (ajánlati ár/össz óraszám 3 évre) megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevő az I. rész vonatkozásában hozzávetőlegesen 617,50 Ft óradíjat, a III. rész tekintetében hozzávetőlegesen 739,50 Ft óradíjat jelölt meg, míg a második legkedvezőbb ajánlatot tevő az I. rész vonatkozásában hozzávetőlegesen 633 Ft óradíjat, a III. rész tekintetében hozzávetőlegesen 858 Ft óradíjat jelölt meg. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy mind a nyertes ajánlattevő, mind a második legkedvezőbb ajánlatot tevő az I. és a III. rész tekintetében megajánlott ajánlati árának bérköltségként kalkulálható óradíja nem éri el az adott ágazatban szokásos béreket, melyet az adott Szakmai Kamara minimálisan 918 Ft óradíjban jelölt meg. A Kbt. 86. (2) bekezdése ajánlatkérőnek az indokoláskérési kötelezettségét már akkor előírja, ha az ajánlati ár alapján kalkulálható bérköltség nem éri el az adott ágazatban általában szokásos béreket. Ebből fakadóan tárgybani

14 14 közbeszerzési eljárásban ajánlatkérőnek a nyertes ajánlattevőt és a második legkedvezőbb ajánlatot tevőt is fel kellett volna hívnia az ajánlati ár tekintetében indokoláskérésre az I. és a III. rész tekintetében. Ezzel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 86. (2) bekezdésben foglaltakat. A fentiekben megállapítottak alapján a minimálbér és az ajánlattevők ajánlati árának vizsgálata már nem szükséges. A Döntőbizottság nem fogadta el azt az ajánlatkérői álláspontot, mely szerint a Szakmai Kamara állásfoglalása körében tárgybani ügyben az egyéni vállalkozókra vonatkozó óradíjat kell figyelembe venni. Sem a nyertes ajánlattevő, sem a második legkedvezőbb ajánlatot tevő vonatkozásában nem merült fel az egyéni vállalkozói minőség, továbbá a második legkedvezőbb ajánlatot tevő által igénybe venni kívánt 10 % feletti alvállalkozó esetében sem. A nyertes ajánlattevő pedig ajánlatában úgy nyilatkozott, hogy nem vesz igénybe a teljesítés során alvállalkozót. Ezért a bérköltségek tekintetében a munkaviszonyban foglalkoztatottakra vonatkozó minimális óradíjat kell alapul venni. Továbbá ezen díj körében a bér és közterheire fedezetet nyújtó minimális óradíjat kell figyelembe venni, mivel ajánlattevőnek ezen összeget kell megfizetnie. A Döntőbizottság a kérelmező által sérelmezett két ajánlat érvéntelenségére vonatkozó kérelmi elemét nem vizsgálta arra tekintettel, hogy kirívóan alacsony ár megajánlása esetében automatikus érvénytelenné nyilvánításra nincs lehetőség a Kbt. szerint. Kirívóan alacsony ajánlati ár megajánlása esetében a Kbt. 86. (1) és (2) bekezdése alapján ajánlatkérő köteles indokolást kérni az ajánlattevőtől és az indokolásban előadott indokok, adatok alapján szükséges megállapítania, hogy azon indokok alátámasztják-e és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetővé teszik-e az ajánlattevő kirívóan alacsony árát. Ajánlatkérő csak az ajánlattevők benyújtott indokolását követően, annak vizsgálata alapján hozhatja meg az ajánlat érvényességére vagy érvénytelenségére vonatkozó döntését. Ezért az ajánlatnak az alacsony ajánlati ár miatti érvénytelenség megállapítását meg kell előznie indokoláskérésnek. A Döntőbizottság mindezek alapján a Kbt (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a - fenti indokokra tekintettel - Kbt (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 86. (2) bekezdését és a Kbt (3) bekezdés b) pontja alapján a Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette. A Döntőbizottság ajánlatkérővel szemben bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak a jogsértés reparálhatóságára, a beszerzés értékére tekintettel.

15 15 A Döntőbizottság azonban megállapította, hogy kérelmező tárgybani eljárás során előzetes vitarendezési eljárást nem kezdeményezett a Kbt. 96/B. (1) bekezdése alapján, ezért megsértette ezen jogszabályhelyet. A Kbt (4) bekezdés b) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki a 96/B. (1), (3) vagy (4) bekezdésének, a 99. (3) vagy (4) bekezdésének megsértése esetén, amennyiben a 306/A. (2) bekezdésének b) pontja szerinti körülmények nem állnak fenn. A Kbt (4) bekezdés b) pontjában a jogalkotó nem biztosított lehetőséget a Döntőbizottságnak annak eldöntésére, hogy jogsértés megállapítása esetén a kérelmezővel szemben alkalmazza-e a bírság jogkövetkezményét, így a Döntőbizottság jogsértés megállapítása esetén köteles bírságot kiszabni. A Döntőbizottság ezért kérelmezővel szemben alacsonyabb összegű, Ft bírság kiszabását tartotta indokoltnak. A Döntőbizottság a Kbt (2) bekezdés g) pontja és a Kbt (4)-(5) bekezdése alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről. A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést a jogorvoslati eljárásban nem alkalmazott, mert nem álltak fenn annak feltételei. A bírósági jogorvoslatot a határozat ellen a Kbt (1) bekezdése biztosítja. Budapest, június 10. Hubáné Dr. Szabó Ágnes sk. közbeszerzési biztos Székelyné Bihari Mária sk. közbeszerzési biztos Dr. Szvetnik Ágnes sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné Kapják: 1. Top Cop Security Zrt. (1119 Budapest, Zsombor u. 15.) 2. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (8000 Székesfehérvár, Városház tér 1.) 3. Hunép-Uniszol Zrt. (4025 Debrecen, Simonffy u ) 4. Sárvár Security Service Kft. (9600 Sárvár, Batthyány u. 63.) 5. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 6. Irattár